Ujság, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)
1937-06-01 / 121. szám
KEDD, 1937 JÚNIUS 1 ÚJSÁG Német jegyzék a benemavatkozási bizottsághoz Hétfőn délután Ribbentrop német nagykövet átnyújtotta a benemavatkozási bizottság elnökének a német kormány közlését a Deutschland páncéloshajó bombázásával kapcsolatban. Ribbentrop hangsúlyozta, hogy a hajó megtámadása egészen meglepetésszerűen történt és a hajó egyáltalában nem tüzelt a repülőgépekre. Ez a támadás, amely a nemzetközi ellenőrzéshez tartozó Deutschland páncéloshajót érte — így folytatja a német közlés — utolsó szeme a hasonló események láncolatának. A valenciai hatóságok hadihajói többször fenyegették a nemzetközi tengeri ellenőrzésben résztvevő német hajókat. Ugyanakkor közölte Ribbentrop azt a berlini döntést, hogy Németország nem vesz részt a be nem avatkozási bizottság munkájában. Eden tartózkodó közlése az alsóházban London, május 31. Az alsóházban Attlee őrnagy, a munkáspárti ellenzék vezére napirenden kívül kérdést intézett Edén külügyminiszterhez a Deutschland német páncéloshajó bombázása ás Almeria ágyúzása ügyében. Edén külügyminiszter kijelentette, hogy értesülése szerint az ibizai öbölben horgonyzó Deutschland német páncélost a levegőből bombázták. Az egyik bombarobbanás legmélységesebb sajnálatomra — folytatta a külügyminiszter — súlyos áldozatokat követelt. A gibraltári angol katonai kórházban körülbelül húsz súlyos sebesültet ápolnak. Kimerítő jelentés híján többet egyelőre nem mondhatok. Újabb értesülés szerint német hadihajók Almeriát bombázták. A német ügyvivőt ma délelőtt folytatott beszélgetésünk alkalmával felkértem, közölje kormányával az angol kormánynak azt a komoly reményét, hogy a német kormány nem tesz semmi olyat, ami az amúgy is súlyos helyzetet súlyosbítaná. Attlee: Népszövetségi vizsgálatot kér-e Anglia a támadás előzményeinek megállapítására. Eden: Egyelőre többet nem mondhatok. Gallacher (a Ház egyetlen kommunista képviselő tagja): Kapott-e a külügyminiszter úr a spanyol kormánytól értesítést arról, hogy a német páncélos tüzelt a repülőgépekre. Az elnök: A külügyminiszter úr közölte, hogy már nincs több mondanivalója. Gallacher: Jogom van kérdéseket feltenni. Az elnök: A képviselő úr kérdezhet, de nem követelheti, hogy választ adjanak. Példátlan izgalom Genfben Genf, május 31. Alvarez del Vayo, a valenciai spanyol kormány genfi képviselője hétfőn a késő délutáni órákban a népszövetség főtitkárságához jegyzéket juttatott el, amelyben felkéri a főtitkárságot, hogy a legsürgősebben értesítse a népszövetség tagállamait az ibizai és az azt követő almeriai eseményekről. A jegyzék azt állítja, ABBAZIA : GRAND HOTEL BELVEDETTE Közvetlen tengerparti fekvés, minden tekintetben elsőrangú. Gondos tulajdonossal és a tradíciók megőrzésével. Kaphatók szobák erkéllyel, vagy loggiával, csodaszép tengeri kilátással. Luxus appartementek fürdővel. Saját tengeri és napfürdőzők kabinokkal. A szálloda vendégei számára heverőszékek állanak rendelkezésre. Tenniszpályák. Melegvíz-fürdők. Garázsok. Ár 40.— lírától kezdve. MIFferTto * itt** üli 10 % közvetlenül a parton. Elsőrangú ház. Előbb OJSCaBlCl&fit? níV4tal idényben L. 32-40. Főidényben L. 30-45. Szálloda- és benzinkónok! 50—70% vasúti díjmérséklés! Felvilágosítás: EMIT, Budapest, IV., Váci utca 4. és valamennyi utazási- és idegenforgalmi iroda. Séta a Belvárosban A kairói versenyistálló tulajdonos május 31-én este érkezett Budapestre. Ismerősének, aki a pályaudvarról bevitte kocsiján a dunaparti szállodába, találkát adott másnap délelőttre a hallban, aztán felment a szobájába. Lefekvés előtt az ablakhoz állt és kinézett az éjszakába. Százezer csillag szikrázott a Dunán a halványan derengő budai paloták alatt. Gyönyörű, hunyorgott az arab, szebb, mint a prospektusban. De már alig tudta nyitva tartani a szemét, olyan álmos volt. Elkattantotta a villanyt és gyorsan ágyba bújt. Vidám gépkocsirakkantás ébresztette fel egészséges álmából. Jókedvű autós dudált lenn szabályellenesen. Megdörzsölte a szemét és felült. A szoba vakító napfényben úszott, szérve becézte a fehér függönyöket, szemben, kétujjnyira a mennyezet alatt halványan fénylő villódzás szaladgált makacsul, játékos siklással ide-oda. Előbb nem tudta, mire vélje a különös fényjelenséget, azután eszébe jutott az éjszakai látvány. Kiugrott az ágyból és az ablakhoz szaladt, úgy volt, ahogy sejtette: a napfényben tüzelő folyam villódzott a szoba falán. Ijedten nézte az óráját. Tíz múlt tíz perccel. Ideje sietni, ha nem akar ismerőse türelmével visszaélni. Fütyörészve felöltözködött és lement. A Dunaparton reggelizett. A kávé erős volt és illatos, a kiszolgálás diszkrét, nyugateurópai, az idő langyos, kellemes. Idén későn köszöntött be a nyár, mondta a budapesti, de néhány napja mennyei az idő. Aztán felkerekedtek és elindultak a Belváros felé. S most újabb meglepetés érte az egyiptomit. A város legfényesebb utcájában jártak s egyszerre az az érzés fogta el, mintha Keleten ügyelegne, de nem Egyiptomban, hanem Bagdadban vagy Basrában, az Ezeregyéjszaka valamelyik álomvárosában. Az utca olyan volt, mint valami bazár sikátora, színes sátrakkal a járda két oldalán, piros, zöld és fehér tarkálló ponyvasátrakkal, mint a vásárokon és búcsúkon. Körülöttük hullámzott és tolongott a tömeg. Csak a vásár kerepelése és zsivaja hiányzott, a kikiáltók rekedt handabamlázása, a sípolás és a rikoltozás, amivel a vásárosok a bámészkodók figyelmét magukra vonják. A kép mozgalmas volt, de finom, csendes és úri. Az egyiptomi megkérdezte: — Mit árulnak ezekben a sátrakban? — Könyveket — mondta kísérője. — Könyveket? Valamennyiben? — csodálkozott a külföldi. — Kizárólag és csakis könyveket? A pesti mosolygott. — Igen — felelte. — De csak három napig. Ezen a három napon a könyvkereskedők város- és országszerte kihordják könyveiket az utcára, hogy felhívják árujukra a közönség figyelmét. Ez a három nap a könyvek napja, a könyvek ünnepe. — Szép ünnep — bólintott az egyiptomi. — Vannak mutatósabb ünnepeink is, hagyományosabbak, látványosabbak. Szent István napja, teszem. Mindamellett örülök, hogy itt tartózkodása éppen ezekre a szép júniusi napokra esik. Az ünnep, amelyre érkezett, újkeletű, össze-vissza nyolcéves múltja van. Külsőségei már meglehetősen kialakultak, de szellemi jelentősége esztendőről esztendőre változik. Eleinte az ünnep kereskedelmi jelentősége hangsúlyozottabb volt, mint a szellemi. Az egyre jobban szegényedő középosztály elszokott a könyvvásárlástól, beletörődött, hogy a könyvek elérhetetlenek a számára. Be kellett nekik bizonyítani, hogy a könyv nem megfizethetetlen luxuscikk. A könyvkereskedők kivitték az utcára portékájukat. Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamednek kell elmenni a hegyhez, így mondják maguk felé, ugye bár? Ezekben a minden tekintetben nyomott, anyagilag és szellemileg igénytelen esztendőkben az olcsóság volt a könyvnap fő argumentuma. Ez a jelszó sohasem téveszti el a hatását. Akkor is felpezsdítette a tömeg vásárlókészségét, ma is. A könyvnapon természetesen olcsóbbak a könyvek, mint a könyvnap után, valójában azonban nem a néhány fillérnyi árkedvezmény vonzza a közönséget a sátrakhoz. Kiadóink az első könyvnapok sikerén felbuzdulva minőségi versennyé, az irodalmi élet eseményévé léptették elő a könyvnapot. Ma már az a becsvágyuk, hogy irodalmilag minél értékesebb, minél szebben kiállított s tartalmukhoz és külsejükhöz képest minél olcsóbb kiadványokkal örvendeztessék meg a publikumot. A könyvnapon hozzák ki legszebb könyveiket, ilyenkor futtatják favoritjaikat. A könyv ünnepének ez az új jellege többé-kevésbé ünnepélyes külsőségeivel elhalványította az utcai sátorozás vásári természetét. Az elitközönség egyre nagyobb izgalommal várja a napot, melyen kedvenc írója uj regénye megjelenik s melyen megvásárolhatja a könyvtárából hiányzó klasszikusokat. A könyvnapból aránylag rövid idő alatt számottevő és számontartott esemény lett, az irodalom nagy hete, melyen résztvenni, melyet támogatni társadalmi kötelesség s a bon ton-hoz tartozik. De bármily örvendetes jelenség a könyvtermelésnek és könyvárusításnak fokozatos kiszellemülése és elfinomodása, valami még hiányzott belőle, hogy igazán esemény legyen. Tömérdek szép és jó könyv jelent meg az utolsó nyolc könyvnapon — sok igényesen szórakoztató, elandalító, vigasztaló és elmemozdító írás — de valami hiányzott belőlük és éppen a legfontosabb: az igazi aktualitás, az önmagunkkal való kíméletlen szembenézés, a válasz arra a kérdésre, mik vagyunk. Idén ez is bekövetkezett. Ennek a könyvnapnak hangulata más, mint az eddigieké. A külsőségei a tavalyiak, a sátrakban azonban más könyveket árulnak: nyugtalanító, problematikus írásokat. A kép csakugyan emlékeztet kissé az Ezeregyéjszaka bazársikátoraira, nos hát igen, keleti faj vagyunk, Keleten nőtt törzseké fánknak... Ez éppen olyan büszkeségünk, mint az ellentéte, hogy épületeink és intézményeink nyugatiak. De a nyugatiság nem sokat jelent. A háttérben sivatag ásít, nem piramisokkal és síbiszekkel, de szilajcsordákkal, ridegpásztorokkal, tanyákkal és zsellérházakkal. Mit jelent onnan, a pusztáról, ez a tenyérnyi belterület nyugati igényességgel kitenyésztett emberpéldányaival és roskatag kisnemesi kultúrájával? Keveset. A könyvnapok sikere visszaadta az írók önbizalmát. Azelőtt maguknak és egymásnak írtak, Arany Jánosra gondolva: „Ha későn, ha csonkán, ha senkinek, írjad!" addig, amíg a közönség végre mégis csak kezdett felfigyelni rájuk. De ez még nem az ország volt, nem a nép. Az elitközönséget meghódították, de hangjuk megrekedt a város bérkaszárnyái között, mert a birtokon belüliek értelmi és érzelmi szempontjaihoz alkalmazkodtak, kényszeredett és megalázó mimikrivel. Fehér és rózsaszínű történeteket eszeltek ki, derűs és tetszetős fordulatokkal, vagy — az erdélyi írók modorában — mesehangulattá ízesítették fel a zsellérember hétköznapjait. Idén mindez megváltozott — talán, mivel még soha nem esett ennyire össze a politikai és társadalmi változások időszerűsége az irodalmi tárgyelmélyítés követelményeivel. Gyönyörű idő van, zene szól, virágos parfümillat száll az utca felett , és a sátrakban finom női kezek kínálgatják az elegáns publikumnak irodalmunk legfrissebb termékeit. — Különös irodalom! Az egyik könyv címe Bűntudat, a másiké Számadás, a harmadiké Néma forradalom. Csodálkozik az ellentmondáson a vásár derűsen ünnepi hangulata és a riasztó könyvcimek között? Eri is. Ki tudja, mit jelent? A Kelet betörését, mely elenyészti a talpalatnyi Nyugatot, a kiváltságosak kultur-oázisát az elmaradottság sivatagának közepén , vagy az értelmiség és a nép egymásratalálását és összebékülését, az Uj Magyarországot, a Tekintetes Karok és Rendek Magyarországának örökösét? Németh Andor hogy a spanyol kormány nézete szerint ez a két eset Spanyolország területi épsége ellen intézett újabb támadásnak tekinthető. A jegyzék ezután ismerteti Almeria ágyúzásának történetét és azt állítja, hogy a város ágyúzása során 19 ember, köztük öt asszony és egy gyermek életét vesztette és 35 ház rombadőlt. A spanyol kormány érdeklődéssel várja a londoni semlegességi bizottságban folyó vita fejleményeit és csak azután határoz arról, hogy fenálló joga szerint sürgősen összehívja-e a népszövetség tanácsát. Egyébként a népszövetség városában olyan izgalom uralkodik, amilyenre alig emlékeznek a népszövetség intézményének fennállása óta. A híresztelések egymást kergetik. Ezek a híresztelések már azt is tudni vélték, hogy a népszövetségi tanácsot rendkívüli ülésre összehívták. A való helyzet azonban hétfőn este még az volt, hogy a népszövetség főtitkársága részéről semmiféle ilyen intézkedés nem történt. Népszövetségi körökben valószínűnek tartják, hogy francia és angol részről mindent elkövetnek majd a népszövetségi tanács egybehívásának elhárítására, mert ezeket a nagyhatalmakat kínosan érintené, ha a spanyol ügy a londoni be nem avatkozási bizottság hatásköréből kikerülne és a genfi plénum előtt általános európai üggyé válna. A valenciai kormány jegyzéke Hétfőn a késő esti órákban a népszövetségi főtitkárság a valenciai kormánytól hosszabb jegyzéket kapott, amelyben a valenciai kormány jelentést tesz az ibizai és az almeriai esetről. Az ibizai légitámadás körülményeire vonatkozóan a jegyzék többek között ezeket mondja: " Szombaton, május 29-én a földközitengeri német tengeri haderő főparancsnoka értesítette a valenciai katonai parancsnokságot, hogy abban az esetben, ha spanyol köztársasági repülőgépek elrepülnek a nemzetközi ellenőrzésben résztvevő német hadihajók felett, úgy a német hadihajók megfelelő intézkedéseket hajtanak végre. A német hadihajók a nemzetközi ellenőrzéssel nem tartották összeegyeztethetetlennek, hogy a kijelölt tízmérföldes zónán belülre hajózzanak és felkeressék a felkelők kikötőit. A valenciai kormány felderítő repülőgépei, ha tekintetbe veszik a német hajóraj parancsnokának figyelmeztetését, ilyen körülmények között nem végezhettek volna felderítő repülést a felkelők katonai gócpontjai felett. A madridi védelmi védelmi bizottság közölte a német hajóraj parancsnokával, hogy veszélyeknek teszik ki magukat a német hadihajók, ha olyan vizeken hajóznak, amelyek a nemzetközi ellenőrzés zónáján kívül vannak. Közölték a német hajóraj parancsnokával, hogy a német hadihajóknak nem esik bántódásuk, ha megmaradnak azokon a vizeken, amelyeket a londoni be nem avatkozási bizottság ellenőrzésre kijelölt számukra. A védelmi bizottság közölte egyben azt is, hogy ezt a garanciát nem vállalhatják olyan esetekben, ha a német hadi- 3 FRONTHARCOS TÚRAVERSENY 1200 Mioniéter (24 órás) távján 2 literes autó kategória GYŐZTESE Wiessengrund Ferenc úr, a világhírű emui teljesen normál gyári túra-modellel Vezérképviselet milJLAIH VI., Gróf Zichy Jenő u. 17 Pöstyén a rheuma elleni csodaforrás biztos gyógyeredményt nyújt. Olcsó pausálárak! Pengelefizetés, felvilágositás: Pöstyén türdökodó, Budapest, VII., Károly-krt 3/a. — Telefor: 14-33-82