Ujság, 1937. szeptember (13. évfolyam, 198-222. szám)

1937-09-10 / 205. szám

PÉNTEK, 1937 SZEPTEMBER 10 __________________________ÚJSÁG__________________________________ KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁGI FIZESSEM, uram, sőt, ráfizessen! Ha ■■ 1 kereskedni akar, ha expor­tálni akar, fizessen óvadékot, mosolyogjon, ha az üzlet hasznát „lefölözik“ és exportáljon, zavartalanul. Fizessen rá, mint a Svájcba szál­lító búzaexportőrök: míg ön ráfizet, a búza ára szilárd. De vigyázzon, mert, ha lemondana a ráfizetésről — azaz a svájci búzak­ivitelről —, az a veszély fenyegeti, hogy legközelebb már kizárják a kontingensekből és bezárhatja a boltját. Ha kételkedne abban, hogy szabad­­forgalom van, vegye tudomásul, hogy Svájcba mindenki exportálhat magyar búzát, aki csak akar és aki csak hajlandó — ráfizetni. De, ha elhiszi, hogy szabadforgalom van, akkor ön jámbor álmodozó, aki megfeledkezik arról, hogy­­ büntetni is lehet azokat, akik ráfize­téssel nem hajlandók „szabadon“ exportálni. K­lább 500.000 márkát használnak fel a berlini magyar háztulajdonosok márkaköveteléseiből A kormány elhatározta, hogy Berlinben a magyar követség részére 500.000 márkáért új palotát vásárol. Az ehhez szükséges ötszázezer márkát a Magyar Nemzeti Bank a berlini ma­gyar háztulajdonosok márkakö­veteléseinek megvásárlásaiból fedezi. A Magyar Nemzeti Bank tudvalévően már régebben felszólította a magyar márkatulajdonosokat márkakövetelé­­seiknek felajánlására. A Nemzeti Bank ezeket a felajánlott márkakö­veteléseket használta fel részben az utazási forgalom céljaira engedélye­zett felárnélkü­li márkaösszegek kiutalására. A Nemzeti Bank ezeket a márkaköveteléseket 110 pengős árfolyamon veszi át. Az állami számlára történő berlini házvásárlást is e 110 pengős árfolyamon vásárolt márkaösszegekből fogják kiegyenlíteni. Csütörtökön megkezdődtek az adófelszólamlási tárgyalások Egyes szakmákban megfigyelhető volt, hogy a pénzügyi hatóságok lényegesen emelték az ille­tők adóalapját. Természetesen ezek az adózók fellebbezéssel éltek­ a pénzügyi hatóságok adó­emelési kísérlete­­ ellen. Töb­bnyire indokolt, hogy a nagyobb hasznot elérők nagyobb mér­tékben vegyék ki részüket az állam fenntartásá­ból, annyira hibás, hogy csak feltevések alapján fokozott terheket kívánnak róni az adózókra. Abból a feltevésből, hogy a gyári termelés meg­növekedett és ezáltal nagyobb forgalom volt elérhető és rentábilisabb lett az adózók üzlete vagy ipari üzeme, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az utóbbi év alatt nem egy esetben 30—40 százalékos áremelkedés állott elő, ami ugyan megduzzasztotta a forgalmat, de csak látszólagossá tette, így tehát most az adó­­felszólamlási bizottságok feladata lesz, hogy a fellebbezők adatait megvizsgálva, igazságot te­gyenek. Érdekes tőzsdetanácsüllés előtt A tőzsdetanács szeptember 13-ára ülést hívott össze, amelynek napirendjén több érdekes pont szerepel, így a hétfői tanácsülésen jelentik be az árutőzsdei szakértői bizottság előtti eljárásra (expertiz) vonatkozó szabályzat életbeléptetését. Betöltik ezenkívül az értéküzleti forgalom fel­ügyeletével megbízott bizottságban Mank Péter elhalálozásával megüresedett helyet is. A hétfői tanácsülésen jelentik be, hogy a Fabank rész­vényei lajstromozásának megszüntetését kérte a tőzsde elnökségétől. Értesülésünk szerint a Fabankot erre a lépésre az késztette, hogy rész­vényeinek majdnem száz százaléka anyaintézeté­nek, az Angol-Magyar Banknak tárcájában van, egy kisebb része pedig külföldön van elhelyezve. A közönség körében Fabank-részvények alig vannak, ennek folytán gyakorlatilag nincs ér­telme a részvények tőzsdei lajstromozásának, miután ez csak felesleges terheket hárít az inté­zetre. Tárgyalni fogják ezenkívül a MFTR ké­rését az 1937. évi árjegyződíj mérséklése iránt. A hétfői tanácsülésen ezenkívül még a beérke­zett tagfelvételi kérelmeket és több folyóügyet fognak tárgyalni. ­ Megalakult az iparosok árvédő döntő bizottsága Az iparügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben elrendeli, hogy a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara kebelében döntő bizottság alakuljon. Az ipartestületek elöljárósága abban az esetben, ha az illető iparban az ipartestület tagja, vagy a tagok egy része az iparcikkek árát, vagy a vállalt munka díját az iparűzés tisz­tességét sértő egészségtelen versennyel veszélyez­teti és ha ezek az árak az észszerű gazdálkodás feltételeinek nem felelnek meg, sőt esetleg még az önköltséget sem fedezik, panasszal fordulhat a döntő bizottsághoz és ez 100 pengőig terjedő pénzbírsággal sújthatja az árromboló iparost. A bizottság elnöke a kamara elnöke, vagy helyet­tese, tagjait pedig a kamara nevezte ki. Létrejött a magyar-svájci búzamegállapodás Az exportőrök ráfizetéssel is vállalták a szállítást A magyar kormány kiküldöttei — mint az Újság jelenlette — az elmúlt héten Bern­ben folytattak tárgyalásokat a magyar búzaexportról és ezek a tárgyalások eredményre is vezettek. A létrejött megállapo­dás­ szerint Svájc egyelőre 250.000 g bú­zát vesz át Magyarországtól 20.60 svájci frankos áron buchsi pari­tásban. Tekintettel arra, hogy ez a svájci átvételi ár alacsonyabb a jelenlegi belföldi árak­nál, a Külkereskedelmi Hivatal­­­ként 50 filléres exporttámogatással segíti elő a svájci búzaexport lebonyolítását. A Búza kiviteli Iroda felhívta ezért az exportőröket, hogy csütörtök estig jelentsék be, milyen mennyisé­gekkel akarnak a svájci búzaexportban részt­­venni. A bejelentett mennyiségeket az exportőrök december végéig tartoznak leszállítani. Abban az esetben, ha eddig a határidőig a bejelentett mennyiségeket az exportőrök nem viszik ki Svájcba, e-k­ént ötpengős penálét tar­toznak fizetni. E súlyos feltételek ellenére a gabonatőzsdén arra számítanakk, hogy az exportőrök bejelen­téseivel túljegyzik a 250.000 g-s exportkeretet. Ez annál feltűnőbb, mert az exporttámogatás figyelembevételével is a 20.60 svájci frankos át­vételi ár az exportőrök számára e­f­f­e­k­tí­v veszteség­et jelent. Legjobban ez a következő számításból tűnik ki. Szentgotthárdi paritásban csütörtökön 80 kg-os búzáért 21 pengőt k­é­r­­t­e­k. A 20.60 svájci frankos árból levonásba ho­zandó mindenekelőtt 0.77 svájci frank export­költség elmén (kamat, juták­?­, fuvarlevél, ha­tárköltség), továbbá 2.53 svájci frank fuvar elmén Szentgotthárdtól Buchsi­g. Ez összesen 3.30 svájci frank, amely költ­séggel a svájci átvételi ár 17.30 svájci frankra csökken. Hivatalos árfolyamon átszámítva ez a 17.30 svájci frank 13.42 pengőnek felel meg, az 50 százalékos felárral kiegészítve pedig 20.13 pengőnek. Ha ehhez az összeghez hozzászámít­juk még az 50 filléres exporttámogatást, akkor az exportőr összesen 20,63 pengőt kap a Svájcba kiszállított szentgotthárdi búzáért, amelynek ön­költsége pedig mint láttuk, 21 pengő. Méter­mázsánként tehát a tényleges rá­fizetés 37 fillér. Az exportőrök ennek da­cára vállalják a szállításokat. A kormány megszünteti a műrostkeverési kényszert Az olasz és német mű­rost drágább, mint az amerikai pamut Múlt év novemberében a kormány elrendelte, hogy minden Magyarországon készült pamut­fonalba 10 százalék műrostot kell bekeverni. Két szempont vezette a kormányt ennél az in­tézkedésnél. Míg az amerikai gyapotért fontot kell fizetnünk, a „fiocco“ néven ismert mü­­rostot olasz és német gyárak szállítják és ennek beszerzése nemes devizát nem igényel. A pamutkeverési kényszer tehát deviza­szükségletünket csökkentette.. Másfelől a kor­mány gondoskodott arról is, hogy a mürost­­gyárak a fiocco-t olyan árban szállítsák, amely a pamut ára alatt van. 1937 első felében 15 000 g mürostot vettünk a kar­blban levő olasz és német gyáraktól. Időközben az előfeltételek, amelyek a keverési kényszert indokolttá tették, megváltoztak. A nyerspamut ára az amerikai túltermelés folytán (liverpooli jegyzésben midd­­ling, loco, d per sb.) az 1937. évi márciusi leg­magasabb 8.05-ös árról 1937 augusztusig 6.30-ra esett vissza s ma a gyapotár szempontjából katasztrofális 1932-es év árszintjén áll. Ugyanekkor a műselyemrostgyárak felemelték a fiocco árát, úgyhogy ezidőszerint­­a mű­rost ára lényegesen a pamuté felett van. Ilyen körülmények között teljesen indokolat­lan olyan pótanyagnak felhasználása, amely drágább az alapanyagnál, amelynek helyettesíté­sére hivatott. Értesülésünk szerint a kormány ezt felismerve, a marosi­ bekeverési kényszertől már a legközelebbi időben eltekint s az erre­­vonatkozó novemberi rendeletet felfüggeszti. Szeptember 14-én lesz a Caisse Commune konferencia Magyarország hajlandó megkezdeni a fizetéseket Szeptember 9-re volt összehíva Bécsbe az utódállamok és a párizsi Közös Pénztár végre­hajtóbizottságának konferenciája a háború előtti adósságok szolgáltatásának újabb rendezéséről. Ezt a konferenciát technikai okokból szeptem­ber 14-re halasztották el. Az utolsó konferencia Párizsban volt ez év áprilisában, de eredménytelenül záródott, mert az utódállamok közül csak Ausztria, Lengyelor­szág és Csehszlovákia teljesítettek fizetéseket. A szeptember 14-én kezdődő konferenciának nagy és fontos programmal kell lebonyolítania, mert a háború előtti adósságok szelvényszolgálatának fokozatos valorizációját rendező párizsi egyez­ményt az érdekelt utódállamok felmondották — Magyarország nem is ratifikálta sohasem — és most újabb megállapodást kell létesíteni. Ma­gyarország kifejezte elvi készségét, hogy a fize­téseket újból felvegye. A kiküldött szűkebb bi­zottság a javaslatokat a bécsi konferencia tár­gyalásainak megkezdése előtt át fogja vizsgálni. Jugoszlávia is meg akarja kezdeni a fizetéseket, Románia pedig már 42 százalékát a fizetési kö­telezettségeknek teljesítette és az esedékes össze­get Párizsban letétbe helyezte. A magyar költ­ségvetés 32 százalékos alapon irányozza elő a 4 százalékos magyar aranyjáradék szolgálatát, de azt a költségvetésbe dollárra átszámítva állítja be, hivatalos árfolyamon számítva pengőben. ­ Országos vásárok Szeptember 12-én, vasárnap: Fegyvernek, Nagykáta, Szőreg. Szeptember 13-án, hétfőn: Balassagyarmat, Bácsalmás, Cigánd, Em­őd, Győr, Hosszúhetény, Kőhida, Martonvásár, Mohács, Ózd, Páli, Pol­­gárdi, Pilisvörösvár, Recsk, Rétság, Sárvár, Somlyóvásárhely, Szekszárd, Szőny, Tiszacsege, Vásárosnamény, Zsámbok. Szeptember 4-én, kedden: Borsodnádasd, Ma­­gyarszentivány, Martonvásár, Pápa, Répcesze­­mere, Szakos, Tótszerdahely, Zalabaksa, Zala­egerszeg (havi). Szeptember 15-én, szerdán: Adony, Alsónémedi, Drávátok, Gyöngyöspata, Hajdúnánás, Körös­­ladány, Pápa, Polgár, Rudabánya, Somogyszil, Szászvár, Székesfehérvár (havi), Városlőd. Szeptember 16-án, csütörtökön: Bakonycser­nye, Balatonendréd, Czeldömölk, Zagyvarékás. Szeptember 17-én, pénteken: Csenger, Csipke­­rek, Patca, Szentes. Szeptember 18-án, szombaton: Gamás, Szentes. NEM LÉPTETIK ÉLETBE A SZEKÉRREN­­DELETET. Néhány héttel ezelőtt a kereske­delmi miniszter megküldötte az érdekelteknek a szekérfuvarozás szabályozásáról szóló rendelet tervezetét. A legtöbb érdekképviseleti vélemény rámutatott arra, hogy a rendelettervezet nem al­kalmas a szekérfuvarozás egészségtelen verse­nyének kiküszöbölésére. Hasonló álláspontot foglalt el a tervezettel szemben a MÁV igazgató­sága. Értesülésünk szerint a kereskedelmi mi­niszter az észrevételek hatása alatt a tervezetet elejtette és újabb tervezetet fog kidolgoztatni. •­ A FINANCIAL TIMES hosszú tanulmányban foglalkozik Magyarország kereskedelmi politi­kájával, amelyről megállapítja hogy Irányelve az a kívánság, hogy minél nagyobb szabad valutaegyenlegeket szerezzen és hogy vissza­nyerje cselekvési szabadságát a behozatalok tekintetében. AZ ELSŐ BELGRÁDI NEMZETKÖZI VÁSÁR szeptember 11-én nyílik meg ünnepélyes keretek között Péter király legfőbb védnöksége alatt. A vásáron több külföldi ország is részt vesz, közöt­tük Franciaország, Olaszország, Németország, Magyarország, Csehszlovákia és Románia. ★ AZ ANGOL BANK igazgatósága csütörtökön megtartott ülésén a leszámítolási kamatlábat továbbra is változatlanul 2 százalékban állapí­totta meg.★ FIZETÉSI ZAVAROK. Kényszeregyezségek. A budapesti törvényszék elrendelte a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást Wix Vilmos szövet-, posztó- és divatárukereskedő (üllői­ út 44.) ellen. Vagyonfelügyelő Raskó Károly dr. — Sas Jó­zsef Imre szappan-, gyertya- és vegyitem­ék­­kereskedő ellen (Práter­ utca 12). Vagyonfel­ügyelő Vértessy Ferenc dr. — Özvegy Wittich Sándorné szül. Benáth Margit magánzónő, volt penziótulajdonos (Aréna­ út 19.) ellen. Vagyon­felügyelő Schlichter Frigyes dr. * MARENCHICH OTTÓ, a Dunapalota és a Hun­­gária-nagyszálloda vezérigazgatója a közeljövő­ben nyugalomba vonul. Marenchich utóda Hag­­genm­acher Oszkár lesz, aki működését a két nagyszálloda-üzemnél már meg is kezdte. Hag­­genmacher Oszkár a szálloda és a vendéglátó ipart több éven keresztül külföldön tanulmá­nyozta. AZ ARANY­\.\POK KERETIBEN a Nagykőrösi Ker­tészeti Egyesület nagygyűlést tartott. A nagygyűlés el­határozta, hogy az egészséges gyümölcstermelés biztosí­tása érdekében gyümölcsfavédelmi alapot létesít. * A MAGYAR CUKRÁSZIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖ­­VETSÉGE csütörtökön kezdte meg Egerben kétnapos kongresszusát. A kongresszuson a cukrászipart érdeklő szakkérdéseket tárgyalták.★ A PESTI TŐZSDE új számában besz­ámol a külföldi hitelezőkkel készülő fontos t­’rgus­okról és a gabona­­tőzsde érdekes eseményeiről. Értékpiac A Wall Street nyugtalansága a Szabadság­ téren A kétnapos zsidó ünnep névleges forgalma és a szerdai tőzsdeszünet után a budapesti tőzsde a külpolitikai bizonytalanság, különösen pedig a newyorki tőzsde pesszimisztikus han­gulatának hatása alá került. Ez kevésbé sür­gető közönség-eladásokban, mint inkább a k­ö­­­zönség teljes tartózkodásában és a kontremin bátrabb előretörésé­ben nyilvánult meg. Néhány részvény kivételével majdnem valamennyi részvény ol­csóbbodott s az árfolyamesés alól még azok a részvények sem tudták magukat kivonni, ame­lyekkel szemben — mint például a Rimánál — a konjunktúra és az osztalékkilátás állandó keresletet eredményeztek. Ez érthető is. A kö­zönség idegei nincsenek vasból. Ha a kapita­lista azt olvassa, hogy a szovjet megtorpedózta a földközitengeri konferenciát, s az Egyesült Államok a távolkeleti események miatt a világ­háború veszélyétől tartanak, ha híre jön, hogy Olaszország és Németország esetleg megszakít­ják a diplomáciai viszonyt Oroszországgal, Schacht lemond és végsőkig kiéleződik az euró­pai helyzet, akkor nem­ csoda, ha nincs túlsá­gos kedve a tőkés közönségnek angazsmánokat vállalni. Már a budapesti tőzsde rendkívüli ellentállóképességéről s a közönség józan­ságáról tett tanúságot, hogy nem siet eladni, nem mélyíti ki ok nélkül a lanyhaságot és tisz­tában van vele, hogy Budapesten a legcseké­lyebb „ezüstsáv a horizonton" 24 óra alatt fej-­­ vesztett menekülésbe kergetheti a kontremint s megszilárdíthatja az árfolyamot. Az amerikaiak h­ét eleji pesszimizmusát egyéb­ként csütörtökön sem a mértékadó londoni, sem a lobbi tőzsdék nem osztották. Maga Newyork is megjavult és szűkebb keretekben egyes pa­píroknál árfolyamemelkedések kerültek fel­színre. Londonban az árfolyamok általában emelkedtek, Berlin megjavult, míg Bécs és Prága egyenlőtlen árfolyamalakulás mellett mérséketen gyengültek. A nemzetközi értéktőzs­dék indexe, amely tizenegy legjelentékenyebb értéktőzsde részvényindex-számaiból eszközölt számításokon nyugszik, az elmúlt héten 75 szá­­zalékról 73,3 százalékra csökkent, ami annak dokumentuma, hogy bár a tőzsdék nyugtalanok, de nem jelentkezik sehol sem pánik. Erősebb jele a bizonytalanságnak a devizahatár- i­d­ő p­i­a­c­o­k ingadozása. Úgy a frank, mint a font gyengülésre hajlanak s a devizakiegyeng­ítő alapoknak dolguk van, hogy az árfolyam­­eséseket megakadályozzák. A szabad arany­­piacokon megnőtt a forgalom a külföldön, ami arra mutat, hogy ismét tőkemenekülés je­lentkezik. A budapesti értéktőzsdén csütörtökön a m­a­­­lom­papírok és Magyar cukor iránt volt némi érdeklődés, anélkül, hogy lényege­sebb áremelkedés előállhatott volna. A cukor­­papírok iránt azért érdeklődnek, mert az angol kormány megkérdezte a cukorpaktumban érde­kelt országokat, hogy október elejére összehív­­hatja-e a cukortanácsot a függő kérdések ren­dezésére. Magyarország közölte, hogy a cukor­­egyezményt ratifikálni fogja. Végeredményben: Drágultak: a Budapesti Gőz, a Hungá­ria Malom és a Guttmann 0.50—0.50 pengő­vel. Olcsóbbodtak: a Bauxit 15, a Kőszén 7, a Nasici 6.50, a Fegyver 4, a Rima 3.75, az Urikányi 3.25, a Cukor, Részvénysör 2.50—2.50, a Kohó, Izzó, Pamutipar, Hungária MU 2—2, a Délcukor 1.75, a Ganz, Gumius 1.70—1.70, a Salgó 1.50, a Nagybátonyi, Acél, Telefon 1—1, a Vasútforgalmi 0.90, a Trust 0.80, a Győri Waggon 0.50, az Aszfalt 0.40 pengővel. A fixpiacon egészen kis forgalom mellett az 1911-es, 1914-es, 1927-es fővárosi kötvények változatlan árfolyamokon cseréltek gazdát. A bankértékek piacán az árfolyamok egy árnyalattal gyengültek. Taxációk: Kereske­delmi Bank 111—113, Hitelbank 47—48, Le­­szám­ítolóbank 46, Angol-Magyar Bank 33.50— 34.50, Hazai Bank 30, Magyar-Olasz Bank 42— 42.50, Belvárosi Takarék 24, Pesti Hazai 89—91. A nem jegyzett fixpapírok piacán a következő, nagyobbrészt változatlan árfolya­mok fordultak elő: Népszövetségi kölcsön an­gol tranche 99—99.50 (—), amerikai tranche 100.50—101 (100.50), svájci tranche 99 (99), Rothschild-kötvények 13.600 (13.600), Talbot­kötvények 13.700 (13.700), Speyer-kötvények 86—86.75 (86.50), Kényszerkölcsön 80 (—), Aranyjáradék 20.50 (21). A bécsi értéktőzsdén jegyzett magyar részvények gyengülő árfolyamokon cseréltek gazdát. A Rima 100.50-ről 100 schillingre, a Salgó 46.85-ről 45.75-re, a Kőszén 356-ról 350 schillingre és a Cukoripar 135.75-ről 134 schil­lingre ment vissza. ÉRTÉKTŐZSDEI ÁRFOLYAMOK Előző zárlat Előfordult kötések Zárlat Nemzeti Bank —.— 187.25-187.75 187 50 Első M. Bizt.— 850 850.­I. Pesti Gőzm. 23.25 26.75-27.5 26.75 Hung. malom 39.­40 3950 Bauxit 292.­275 - 282 277.­Borsodi Szén 20.80 20.5 20.50

Next