Ujság, 1938. április (14. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-20 / 87. szám

SZERDA, 1938 ÁPRILIS 20 ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG Csütörtökön folytatják a berlini magyar-német tárgyalásokat 400.000 mázsa búzalisztet fogunk szállítani Németországba Mint az ÚJ J 8 ág jelentette, a Berlinben megindult magyar-német kereskedelempolitikai tárgyalásokat húsvét előtt félbeszakították a a magyar delegáció egy része hazautazott Budapestre, hogy újabb utasításokat kapjon. Csütörtökön már újból megindulnak Berlinben a tárgyalások, amelyek előreláthatólag 8—10 napig fognak tartani. A tárgyalások központjában a lisztkivitel áll. A régi osztrák-magyar szerződésben Ausztria 6004NK) ( búzaliszt bevitelére nyitott kontingenst, amelyet azonban nem tudtunk kihasználni. A múlt esztendőben az Ausztriába irányuló magyar búzalisztkivitel csak 228400 q-ot ért el és emiatt ősszel módosították is a szerződést és a lisztkontingenst 300.000 q-ra mérsékelték. Németországba 1937-ben 166.009 g búzalisztet exportáltunk. A berlini tárgyalásokon az a felfogás alakult ki, hogy az új szerződésben a búzalisztkiviteli kontingenst a ténylegesen exportált lisztmennyiségek alapján állapítsák meg és így alakult ki ez a javaslat, hogy a július 1-én életbelépő magyar-német szerződés a magyar lisztkontingenst 400.000 q-ban jelölje meg. Ez a mennyiség azonban nem mondható véglegesnek, mert német részről hajlandóság mutatkozik a lisztbevitel kontingens növelésére, magyar részről viszont figyelembe kell venni a terméseredményeket és a Németországon kivitt elhelyezhető búzaexportmennyiségek alakulását. A szerződés tehát megfelelő kulcsot fog megállapítani az alapkontingens módosítására, illetve Magyarország javára opciót fog biztosítani arra az eshetőségre, ha nagyobb feleslegekkel rendelkeznénk s a Németországba szállítható lisztmennyiséget emelhetjük. Ugyancsak beható tárgyalások folynak a magyar búzakivitelről is, amit természetesen a liszttátvitellel összhangba kell hozni. A végleges álláspont eddig a magyar búzaexport kérdésében még nem alakult ki AZ INDEX nem változott, a nagykereskeddi árak alig egy ponttal emelkedtek, a létfenntartási költségek még annyival sem. • A statisztikai számok nem nyugtalankodnak, nagymesterüktől, Kovács Alajostól megtanulták, hogy amúgy sem az ő feladatuk az életnek őszinte tükrözése. Végigseperhet a vihar tőzsdén, árupiacon, szerény háztartásokon: az index rendíthetetlen türelemmel figyeli az eseményeket és nem változik. Nem nő és nem esik az index, mint a hőmérő, amit gondosan elzárnak minden hőhatás elöl. Ha a bankár, gazda, gyáros, vagy kereskedő úgy érzi, hogy lázas: ajánljuk, mérje lázát a gazdaságstatisztika indexeivel és akkor rá fog jönni, hogy semmi baja. Szárdasszan Harminc ponttal esett a tőzsdeindex A nagykereskedelmi árak Index-száma március végén a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 94 volt, az előző havi 93-mal szemben. A változást néhány mezőgazdasági cikk árának kisebb mérvis emelkedése kérte elő. A létfentartási költségek indexe az előző hónapokhoz képest alig változik Lakbérrel együtt számítva 103,8, anélkül pedig 109.3 volt az Index. Lényeges változást mutat a budapesti tőzsdén jegyzett részvények árfolyamindexe. Az 1926. évi árfolyamokat 109-zal véve egyenlőnek, március végén az Index 100.9 volt, a február végi 130.6-tal szemben. A Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézeteknél és a Postatakarékpénztárnál elhelyezett összes betétek állománya március végén 1427 millió pengő volt, amelyből a takarékbetétekre 7393 millió, a folyószámlabetétekre pedig 687.7 millió pengő esett. A februárhoz képest a takarékbetétek állománya 06.9 millió pengővel, a folyószámlabetétek állománya pedig 6.2 millió pengővel csökkent. Szabványosítják a Hesiőolajakat Hosszas tárgyalások után sikerült a mezőgazdasági kamaráknak az ipari és kereskedelmi érdekeltségekkel a mezőgazdasági kenőolajak szabványosításának feltételeiben véglegesen megállapodásra jutni. E megállapodás alapján a mezőgazdasági kenőolajak szabványosítása a Szabványügyi Intézet elnöki tanácsának hozzájárulása után rövid időn belül hatályba is lép. Ezzel a mezőgazdaság évtizedes kívánságát sikerült a megvalósulás útjára terelni. A szabványosítás ugyanis azt jelenti, hogy a vevő már előre tudja, milyen minőségű olajat vásárol. Emellett a szabványosítás elengedhetetlen feltétele az olajárak megállapításának is, mert az olajármegállapítás csak egy meghatározott minőségre vonatkozhatok. Svájccal tárgyalunk a fizetési forgalomról A decemberben létrejött magyar-svájci megállapodás ideiglenes jellegű és június 30-án hatályát veszti. Az ideiglenes szabályozás fentartotta a magyar-svájci fizetési forgalomban a múlt esztendő májusa óta érvényben lévő rendszert, amely sem szabad-, sem klíringforgalomnak nem nevezhető. Svájc ragaszkodott a klíringegyezmény megújításához, míg Magyarország a fizetési forgalom szabaddá tételét javasolta. Értesülésünk szerint májusban Svájccal újabb tárgyalások fognak megindulni, amelyen kísérletet tesznek az ideiglenes egyezménynek végleges megállapodással való helyettesítésére. Egyelőre a fennálló ellentéteket még nem sikerült áthidalni és kérdéses, vágjon lehet-e mindkét szerződő fél megelégedésére új szerződést kötni? Utólagos biztosítási difizetés — nem mindig késedelem! Egy biztosító intézet a haláleset folytán esedékessé vált életbiztosítás kifizetését azzal az indokolással tagada meg, mert a biztosított a halála előtt esedékessé vált két utolsó díjrészletet nem fizette ki és ennek folytán az életbiztosítási szerződés hatályát veszítette. A biztosító intézet e védekezésével szemben a biztosítót özvegye a törvényszék előtt tanukkal igazolta, hogy elhalt férje a díjnyugtákat a biztosítás fennállásának egész tartama alatt sohasem fizette ki az esedékesség napján, hanem 2—6 havi késedelemmel. Ezeket az utólagos díjfizetéseket a társaság mindig és minden fenntartás nélkül elfogadta. A törvényszék arra való tekintettel, hogy a biztosított sohase tartotta be a kötvényben előírt esedékességi időpontokat és a társaság az utólagos fizetésre a haladékot állandóan megadta és a fizetéseket el is fogadta, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felek között hallgatólagos megállapodás jött létre a díjfizetési határidők módosítására nézve. Ennek alapján a törvényszék marasztaló ítéletet hozott és kötelezte a biztosító társaságot a biztosítási öszszeg megfizetésére. BURGONYAKIVITELÜNK az elmúlt héten 30 vagon volt. Az egész mennyiség Olaszországba került kiszállításra. Közel 100.000 osztrák schilling-bankjegyet helyeztek letebe a bankoknál az első összeírási napon 200.000 schilingre becsüük az összeírás végleges eredményét Az Újság értesülése szerint a fővárosi megbízott pénzintézeteknél kedden rendkívül élénk ügyfélforgalmat okozott az osztrák schillingbankjegyek letétbehelyezése, amire a Magyar Nemzeti Bank szólította fel a schilling-bankjegyek magyarországi tulajdonosait A schillingbankjegyeknek ez a letétbehelyezése azoknak beváltásával van kapcsolatban, mert az illetékes német hatóságok a Magyar Nemzeti Bank ezirányú kérdésére azt válaszolták, hogy a bankjegyek beváltására nézve végleges választ csak akkor adhatnak, ha tudják, mekkora összegű bankjegyek beváltásáról van szó. Minthogy a Magyar Nemzeti Bank a letétbehelyezés határidejét április 21-ben állapította meg azzal, hogy e határidőn túl letétbehelyezett bankjegyek az egységes beváltásnál már nem tesznek figyelembe vehetők, a schilling-bankjegy tulajdonosok már kedden tömegesen jelentkeztek a megbízott pénzintézeteknél a letétbehelyezés céljából. A Magyarországon levő schilling-bankjegyek összeírása a megbízott pénzintézetek számára igen nagy adminisztrációs munkát jelent, mert túlnyomórészben kisösszegű schilling-bankjegyeiket helyeznek letétbe. A Magyar Nemzeti Bank felhívása szerint ugyanis a letétbehelyezéssel egyidejűleg igazolni kell a schilling-bankjegyek eredetét is. Minthogy pedig igazoltan csak az utasforgalommal kapcsolatban kiutalt és fel nem használt schilling-bankjegyeket lehet letétbe helyezni, az esetek túlnyomó részében 20 —30 schillinges tétetekben helyezik letétbe az osztrák bankjegyeket. Egészen kivételes esetekben fordul csak elő, hogy 300—400 osztrák schillinget helyeztek a megbízott pénzintézeteknél letétbe. Ezek a viszonylag nagyobb összegek a Nemzeti Bank által gyógykezelési célokra kiutalt összegekből maradtak vissza. E kisebb tételekből is azonban, értesülésünk szerint, már az első összeírási napon közel 100 ezer schilling-bankjegyet helyeztek letétbe a fővárosi megbízott pénzintézeteknél. Minthogy a letétbehelyezés nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is folyamatban van, bankkörökben arra számítanak, hogy az összeírás végleges eredménye 200.000 schilling körül lesz. Döntés előtt az exporthitel-biztosítás s az export valutaárfolyam-biztostás megoldása A kormány nem vállal részesedést az esetleges veszteségekben úgy az ipari, mint a mezőgazdasági kivitel jelentős veszteségeket szenvedett az utolsó két esztendőben a külföldi valuták árhullámzása miatt. Számos kísérletet tettek az ipari és kereskedelmi érdekeltségek, hogy ezeknek a veszteségeknek elhárítására megfelelő megoldást találjanak, ezek azonban a devizapolitikai érdekekbe ütköztek és ezért megvalósíthatatlanok maradtak. A gyáripar egy része — elsősorban a vas- és gépipar — legutóbb rámutatott az iparügyi miniszter előtt arra, hogy a gépipari export megfelelő hitelnyújtás nélkül a világpiacon nem maradhat versenyképes. A magyar ipar viszont nem vállalhatja a hitelnyújtással járó veszélyt és ezért szükséges volna, hogy külföldi államok mintájára nálunk is megoldást keressenek az exporthitel biztosítására. Az iparügyi minisztérium tanulmányozta ezt a javaslatot, amelyet a kereskedelmi minisztériumnak és a Nemzeti Banknak is megküldött és a tanácskozások során az a felfogás alakult ki, hogy az exporthitel-biztosítás kérdését az exportból származó valuták árfolyambiztosításának problémájával együtt kellene kezelni. Egyúttal az a felfogás is kialakult, hogy mindkét kérdés csak az exportőrök anyagi hozzájárulásával oldható meg, mert a kormány a kivitelnél mutatkozó esetleges veszteségekben semmiképpen sem részesedhetik, így előtérbe került az a javaslat, amelyet a múlt esztendő nyarán a mezőgazdasági exportőrök terjesztettek elő az esportvaluták árfolyamhullámzásából származó veszteségeknek önbiztosítás útján való elhárítására. Ez a javaslat lényegileg az exportőröket terhelné meg, amennyiben minden exportőr a kiviteli tanúsítvány kiváltása alkalmával tartozna leróni az árfolyambiztosítási járulékot, amelynek kulcsát időrőlidőre ugyancsak az exportőrök állapítanák meg. Árfolyamveszteségek esetén a járulékokból gyűjtött alapból elégítenék ki akárt szenvedetteket. Ugyanilyen megoldásra gondolnának most az exporthitel biztosításánál is, ami természetesen újabb exportkasszaszerű alap létesítését tenné szükségessé. E javaslatok fölött a legközelebb fog dönteni a kormány, de amennyiben hozzájárulna az exporthitel és az exportvaluta-árfolyamok ilyetén biztosításához, az esetben is csupán azzal a feltétellel tenné lehetővé ezt az önbiztosítást, hogy ezek olyan exportőr-szakmák keretén belül alkalmaznák a biztosítási alap javára a járuléklevonásokat, amelyek az önbiztosítást szükségesnek tartják. A trieszti kikötő forgalmáról tárgyalnak a magyar vasutak Az utóbbi esztendőkben a trieszti kikötő forgalma jelentősen fellendült, ami a trieszti kikötőbe irányított forgalmat serkentő adriaidíjszabásnak volt tulajdonítható. Úgy Ausztria, mint Magyarország tengerentúli forgalmának jelenékeny része Trieszten keresztül bonyolódott le, sőt Lengyelország és Csehszlovákia tengerentúli külkereskedelme is a trieszti kikötő felé gravitált. Ausztria beolvasztása a német birodalomba súlyos csapást mért a trieszti kikötőre, mert a németek természetesen a német tengeri kikötőket támogatják és Trieszt ezáltal a legnagyobb forgalmat jelentő osztrák áruszállítástól esik el. A trieszti osztrák szabad kikötőt már be is zárták. Olaszország Trieszt sorsát élénk figyelemmel kíséri és értesülésünk szerint az olasz kormány hajlandó messzemenő kedvezményeket biztosítani annak érdekében, hogy a trieszti kikötő forgalmát biztosítsa. Ezért már legközelebb újabb tárgyalás fog megindulni a magyar vasutak részvételével, amelyen az adriai díjszabásnak átalakítása kerül napirendre. A RUHÁZATI IPARRAL foglalkozó kézműiparotok érdekének védelmébe hozott törvény tudvalévően eltiltja a kereskedőket a mértékutáni rendelés felvételétől. A kereskedelem versenye helyett újabban a gyárak rendezkedtek be mértékvételi szabóságra. A ruházati ipar most az IPOR-on át felterjesztéssel fordult az iparügyi miniszterhez, amelyben kéri, hogy a gyárakat is tiltsák el a mérték utáni rendelések fel vételétől.* 7000 IPAROSTANONCOT küld az OTT elnöksége a nyár folyamán 14 napos üdültetésre. Ezek a tanoncok jórészt a balatonkörnyéki, továbbá a visegrádi és máriabesnyői üdülőtelepen töltenek két hetet. u Meglelel a gyapjurendelet Hónapokon át húzódó tárgyalások után a földmivelésügyi minisztérium most 59.700/1938. számmal kiadta rendeletét a gyapjuforgalom szabályozásáról. Ez a rendelet a hivatalos lapban nem jelenik meg, mert a minisztérium csupán a Futurához Intézett leiratban szabályozza a gyapjuértékesítés feltételeit. Nem változik a rendelet az előző évi szabályozáshoz képest a tekintetben, hogy a textilipar kötelezettséget vállal az 1938. évben is a fésűs-, ergálya- és rackagyapjútrmésnek a megállapított áron való átvételére. A Futura a vételre felajánlott gyapjút a gyapjúárbecslőbizottság által megállapított áron november 30-ig tartozik átvenni. A gyáripar által át nem vett posztó- és szövetgyapjúkat exportálják. A tavalyi készletekből 750.000 kg-os exportkeretet állapítottak meg, míg az idei exportkeret 1.3 millió kg.-ot érhet el. A gyapjú alapárát 1.73 pengőben állapították meg s ez az ár a világpiaci árak szerint módosulhat Tavaly az alapár 1.80 pengő volt. A gyáripar a szövet- és posztógyapjuk átvételére nem kötelezhető és ezeket a fajtákat előreláthatólag exportálni fogják. ORSZÁGOS SZIKVIZÜGYI kongresszust rendez a Magyar Vidéki Szikvizi párosok Országos Szövetsége május 4-én. A kongresszus tárgysorozatán ár- és üvegvédelmi kérdések szerepelnek. Érdekessége a kongresszusnak, hogy azon a külföldi, német, lengyel, jugoszláv, román, holland és svájci sziki vízi pár is részt vesz. ÉRTÉKPIAC Kis forgalom mellett jelentős áremelkedésen A négynapos szünet után a keddi értékpiac barátságos irányzattal indult, amelynek során már a nyitáskor számottevő árfolyamnyereségek kerültek felszínre- Ezt a kedvező megítélést elsősorban a külföldi tőzsdék szilárdabb jelentései váltották ki, így a prágai tőzsdéről érkezőn első jelentés komolyabb árjavulásokról számolt be, ami az áralakulásra nálunk i£ nagy hatással volt. De része volt a tőzsdei helyzet jobb megítélésében azoknak a híreknek is, amelyek a belpolitikai nyugalmi állapotról terjedtek el. E javult hangulat hatása alatt már a tőzsdeidő elején a vételek voltak túlsúlyban és minthogy a legtöbb részvényben áru alig mutatkozott, ezeket a vételi megbízásokat csak emelkedő árfolyamokon lehetett teljesíteni. Egyes részvénykategóriáknál egészen 10®/»- ig terjedő árfolyamemelkedések mutatkoztak. Átmenetileg a magasabb árszínvonalon áru került a piacra, ami az árfolyamok gyengülését idézte elő. Később azonban újabb vevők jelentkeztek, úgyhogy ismét majdnem a legmagasabb jegyzések kerültek felszínre. Az érdeklődés előterében azok a részvények álltak, amelyeknek 1937. évi osztaléka még nem került kifizetésre, így nagyobb vételeket bonyolítottak le a Trust-részvények piacán. A Trustrészvények múltévi osztaléka 4 pengő volt és az idei osztalékról hivatalos közlések is megállapították már, hogy a tavalyinál nagyobb lesz. Eszerint tehát a Trust 1937. évi osztaléka legalább 4,50 pengő lesz, de az sem lehetetlen, hogy a vállalat igazgatósága a közeljövőben összehívandó közgyűlésnek 5 pengős osztalék kifizetésére fog javaslatot adni Ebben az esetben pedig a részvények jövedelmezősége a jelenlegi árfolyam alapján több mint 8 százalék. Ez a magas kamatozás a részvények iránt megnyilvánuló érdeklődést indokolttá is teszi, annál is inkább, mert a Trust azon kevésszámú vállalatok közé tartozik, amelyek a konjunktúraváltozásnak a legkevésbé vannak kitéve. Hasonló okokból keresték a Bauxit-részvényeket is, amelyek a legutolsó zárlathoz képest 6,50 pengős áremelkedést értek el. A Bauxit a múltévi 6 svájci frankos osztalékkal szemben ebben az évben 11 svájci frankot fizet és ezt a közel száz százalékkal magasabb osztalékot a részvényesek mér most felvehetik, miután a vállalat bankárja a Magyar Nemzeti Bank engedélye alapján az osztalék pengő-ellenértékét már folyósítja. Az áremelkedések azonban nem korlátozódtak e néhány papírra, hanem kiterjedtek úgyszólván az összes jegyzett részvényekre. Az árszínvonalnak ez az általános emelkedése azonban egészen kis forgalom mellett következett be. Igen sok részvénynél csak néhány kötés idézte elő az árjavulásokat, jeléül annak, hogy a jelenlegi árulvónál csak igen kevés áru kerül a piacra. A részvénypiacnak ez a kedvező hangulata érvényesült a fixpiacon és a bankértékek piacán is, ahol a legtöbb bankpapír árfolyama ugyancsak emelkedett. Az értékpiac szilárd irányzata átterjedt az utótőzsdére is. A zárlat után kötött üzleteket ugyanis túlnyomó részben az előfordult legmagasabb jegyzéseken bonyolították le. Végeredményben: Drágultak: a Szikra 12, a Bauxit 6 50, a Trust 5, az Urikányi 3.25, a Fegyver 3, a Győri Waggon, Ofa, Brassói 2.50—2.50, a Nasril 2.25, a Kőszén 2, a Hungária Mü 1.75, a Cukoripar 1.50, a Borsodi Szén 1.35, a Ganz, Chinoin 1—1, a Kohó, Georgia 9.75— 0.75, a Salgó, Rima 0.50—0.50 pengővel. Olcsóbbodott: a Cementta 5 pengővel.