Ujság, 1938. április (14. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-20 / 87. szám

SZERDA, 1938 ÁPRILIS 20 ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG Csütörtökön folytatják a berlini magyar-német tárgyalásokat 400.000 mázsa búzalisztet fogunk szállítani Németországba Mint az ÚJ J 8 á­g jelentette, a Berlinben meg­indult magyar-német kereskedelempolitikai tárgyalásokat húsvét előtt félbeszakították a a magyar delegáció egy része hazautazott Buda­pestre, hogy újabb utasításokat kapjon. Csü­törtökön már újból megindulnak Berlinben a tárgyalások, amelyek előreláthatólag 8—10 na­pig fognak­ tartani. A tárgyalások köz­pontjában a lisztkivitel áll. A régi osztrák-magyar szerződésben Ausztria 6004NK) ( búzaliszt bevitelére nyitott kontingenst, ame­lyet azonban nem tudtunk kihasználni. A múlt esztendőben az Ausztriába irányuló magyar búzalisztkivitel csak 2284­00 q-ot ért el és emiatt ősszel módosították is a szerződést és a lisztkontingenst 300.000 q-ra mérsékelték. Németországba 1937-ben 166.009 g búzalisztet exportáltunk. A berlini tárgyalásokon az a fel­fogás alakult ki, hogy az új szerződésben a búzalisztkiviteli kontingenst a ténylegesen ex­portált lisztmennyiségek alapján állapítsák meg és így alakult ki ez a javaslat, hogy a jú­lius 1-én életbelépő magyar-német szerződés a magyar lisztkontingenst 400.000 q-ban jelölje meg. Ez a mennyiség azonban nem mondható véglegesnek, mert német részről hajlandóság mutatkozik a lisztbevitel kontingens növelé­sére, magyar részről viszont figyelembe kell venni a terméseredményeket és a Németorszá­gon kivitt elhelyezhető búzaexportmennyiségek alakulását. A szerződés tehát megfelelő kulcsot fog megállapítani az alapkontingens módosítá­sára, illetve Magyarország javára op­ciót fog biztosítani arra az eshetőségre, ha nagyobb feleslegekkel rendelkeznénk s a Németországba szállítható lisztmennyiséget emelhetjük. Ugyancsak beható tárgyalások folynak a magyar búzakivitelről is, amit termé­szetesen a liszttátvitellel összhangba kell hozni. A végleges álláspont eddig a magyar búzaex­port kérdésében még nem alakult ki AZ INDEX nem változott, a n­agykeres­­­­keddi árak alig egy ponttal emelkedtek, a létfenntartási költségek még annyival sem. • A statisztikai számok nem­­ nyugtalankodnak, nagymesterüktől, Kovács Alajostól megtanulták, hogy amúgy sem az ő feladatuk az életnek őszinte tükrözése. Végig­­seperhet a vihar tőzsdén, árupiacon, szerény háztartásokon: az index rendíthetetlen türe­lemmel figyeli az eseményeket és nem válto­zik. Nem nő és nem esik az index, mint a hő­mérő, amit gondosan elzárnak minden hő­hatás elöl. Ha a bankár, gazda, gyáros, vagy kereskedő úgy érzi, hogy lázas:­ ajánljuk, mérje lázát a gazdaságstatisztika indexeivel és akkor rá fog jönni, hogy­­ semmi baja. Szárdasszan Harminc ponttal esett a tőzsde­index A nagykereskedelmi árak Index-száma már­cius végén a m. kir. Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint 94 volt, az előző havi 93-mal szemben. A változást néhány mezőgazdasági cikk árának kisebb mérvis emelkedése k­érte elő. A létfentartási költségek indexe az előző hónapokhoz képest alig változ­ik Lakbérrel együtt számítva 103,8, anélkül pedig 109.3 volt az Index. Lényeges változást mutat a budapesti tőzsdén jegyzett részvények árfolyamindexe. Az 1926. évi árfolyamokat 109-zal véve egyenlő­nek, március végén az Index 100.9 volt, a feb­ruár végi 130.6-tal szemben. A Pénzintézeti Köz­pont kötelékébe tartozó pénzintézeteknél és a Postatakarékpénztárnál elhelyezett összes beté­tek állománya március végén 1427 millió pengő volt, amelyből a takarékbetétekre 739­3 millió, a folyószámlabetétekre pedig 687.7 millió pengő esett.­ A februárhoz képest a takarékbetétek állománya 06.9 millió pengővel, a folyószámla­betétek állománya pedig 6.2 millió pengővel csökkent. Szabványosítják a Hesiő­­olajakat Hosszas tárgyalások után sikerült a mezőgaz­dasági kamaráknak az ipari és kereskedelmi ér­dekeltségekkel a mezőgazdasági kenőolajak szabványosításának feltételeiben véglegesen m­eg­­állapodásra jutni. E megállapodás alapján a mezőgazdasági kenőolajak szabványosítása a Szabványügyi Intézet elnöki tanácsának hozzá­járulása után rövid időn belül hatályba is lép. Ezzel a mezőgazdaság évtizedes kívánságát si­került a megvalósulás útjára terelni. A szabvá­nyosítás ugyanis azt jelenti, hogy a vevő már előre tudja, milyen minőségű olajat vásárol. Emellett a szabványosítás elengedhetetlen felté­tele az olajárak megállapításának is, mert az olajármegállapítás csak egy meghatározott mi­nőségre vonatkozhatok. Svájccal tárgyalunk a fizetési forgalomról A decemberben létrejött magyar-svájci meg­állapodás ideiglenes jellegű és június 30-án ha­tályát veszti. Az ideiglenes szabályozás fentar­­totta a magyar-svájci fizetési forgalomban a múlt esztendő májusa óta érvényben lévő rend­szert, amely sem szabad-, sem klíringforgalom­­nak nem nevezhető. Svájc ragaszkodott a klí­­ringegyezmény megújításához, míg Magyaror­szág a fizetési forgalom szabaddá tételét java­solta. Értesülésünk szerint májusban Svájccal újabb tárgyalások fognak megindulni, amelyen kísérletet tesznek az ideiglenes egyezménynek végleges megállapodással való helyettesítésére. Egyelőre a fennálló ellentéteket még nem sike­rült áthidalni és kérdéses, vágjon lehet-e mind­két szerződő fél megelégedésére új szerződést kötni? Utólagos biztosítási difizetés — nem mindig késedelem! Egy biztosító intézet a haláleset folytán ese­dékessé vált életbiztosítás kifizetését azzal az indokolással tagada meg, mert a biztosított a halála előtt esedékessé vált két utolsó díjrészle­tet nem fizette ki és ennek folytán az életbizto­sítási szerződés hatályát veszítette. A biztosító intézet e védekezésével szemben a biztosítót­ özvegye a törvényszék előtt tanukkal igazolta, hogy elhalt férje a díjnyugtákat a biztosítás fennállásának egész tartama alatt sohasem fizette ki az esedékesség napján, hanem 2—6 havi késedelemmel. Ezeket az utólagos díjfizeté­seket a társaság mindig és minden fenntartás nélkül elfogadta. A törvényszék arra való tekin­tettel, hogy a biztosított sohase tartotta be a kötvényben előírt esedékességi időpontokat és a társaság az utólagos fizetésre a haladékot állan­dóan megadta és a fizetéseket el is fogadta, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felek között hallgatólagos megállapodás jött létre a díjfize­tési határidők módosítására nézve. Ennek alap­ján a törvényszék marasztaló ítéletet hozott és kötelezte a biztosító társaságot a biztosítási ösz­szeg megfizetésére. BURGONYAKIVITELÜNK az elmúlt héten 30 vagon volt. Az egész mennyiség Olaszországba került kiszállításra. Közel 100.000 osztrák schilling-bankjegyet helyeztek leteb­e a bankoknál az első össze­írási napon 200.000 schilingre becsüük az összeírás végleges eredményét Az Újság értesülése szerint a fővárosi meg­bízott pénzintézeteknél kedden rendkívül élénk ügyfélforgalmat okozott az osztrák schilling­­bankjegyek letétbehelyezése, amire a Magyar Nemzeti Bank szólította fel a schilling-bank­­jegyek magyarországi tulajdonosait A schilling­­bankjegyeknek ez a letétbehelyezése azoknak beváltásával van kapcsolatban, mert az illetékes német hatóságok a Magyar Nemzeti Bank ez­­irányú kérdésére azt válaszolták, hogy a bank­jegyek beváltására nézve végleges választ csak akkor adhatnak, ha tudják, mekkora összegű bankjegyek beváltásáról van szó. Minthogy a Magyar Nemzeti Bank a letétbehelyezés határ­idejét április­ 21-ben állapította meg azzal, hogy e határidőn túl letétbehelyezett bankjegyek az egységes beváltásnál már nem tesznek figye­lembe vehetők, a schilling-bankjegy tulajdono­sok már kedden tömegesen jelentkeztek a meg­bízott pénzintézeteknél a letétbehelyezés céljá­ból.­­ A Magyarországon levő schilling-bankjegyek összeírása a megbízott pénzintézetek számára igen nagy adminisztrációs munkát jelent, mert túlnyomórészben kisösszegű schilling-bankjegye­iket helyeznek letétbe. A Magyar Nemzeti Bank felhívása szerint ugyanis a letétbeh­elyezéssel egyidejűleg igazolni kell a schilling-bankjegyek eredetét is. Minthogy pedig igazoltan csak az utasforgalommal kapcsolatban kiutalt és fel nem használt schilling-bankjegyeket lehet le­tétbe helyezni, az esetek túlnyomó részében 20 —30 schillinges tétetekben helyezik letétbe az osztrák bankjegyeket. Egészen kivételes esetek­ben fordul csak elő, hogy 300—400 osztrák schillinget helyeztek a megbízott pénzintézetek­nél letétbe. Ezek a viszonylag nagyobb összegek a Nemzeti Bank által gyógykezelési célokra kiutalt összegekből maradtak vissza. E kisebb tételekből is azonban, értesülésünk szerint, már az első összeírási napon közel 100 ezer schilling-bankjegyet helyeztek letétbe a fő­városi megbízott pénzintézeteknél. Minthogy a letétbehelyezés nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is folyamatban van, bankkörökben arra számítanak, hogy az összeírás végleges eredménye 200.000 schilling körül lesz. Döntés előtt az exporthitel-biztosítás s az export valutaárfolyam-biztostás megoldása A kormány nem vállal részesedést az esetleges veszteségekben úgy az ipari, mint a mezőgazdasági kivitel jelentős veszteségeket szenvedett az utolsó két esztendőben a külföldi valuták árhullámzása miatt. Számos kísérletet tettek az ipari és ke­reskedelmi érdekeltségek, hogy ezeknek a vesz­teségeknek elhárítására megfelelő megoldást találjanak, ezek azonban a devizapolitikai érde­kekbe ütköztek és ezért megvalósíthatatlanok maradtak. A gyáripar egy része — elsősorban a vas- és gépipar — legutóbb rámutatott az iparügyi miniszter előtt arra, hogy a gép­ipari export megfelelő hitelnyújtás nélkül a világpiacon nem maradhat versenyképes. A ma­gyar ipar viszont nem vállalhatja a hitelnyúj­tással járó veszélyt és ezért szükséges volna, hogy külföldi államok mintájára nálunk is megoldást keressenek az exporthitel biztosítására. Az ipar­ügyi minisztérium tanulmányozta ezt a javas­latot, amelyet a kereskedelmi minisztériumnak és a Nemzeti Banknak is megküldött és a ta­nácskozások során az a felfogás alakult ki, hogy az exporthitel-biztosítás kérdését az ex­portból származó valuták árfolyambiztosításá­­nak problémájával együtt kellene kezelni. Egyúttal az a felfogás is kialakult, hogy mindkét kérdés csak az exportőrök anyagi hozzájárulásával oldható meg, mert a kor­mány a kivitelnél mutatkozó eset­leges veszteségekben semmik­ép­pen sem részesedhetik, így előtérbe került az a javaslat, amelyet a múlt esztendő nyarán a mezőgazdasági exportőrök terjesztet­tek elő az esportvaluták árfolyamhullámzásá­ból származó veszteségeknek önbiztosítás útján való elhárítására. Ez a javaslat lénye­gileg az exportőröket terhelné meg, amennyi­ben minden exportőr a kiviteli tanúsítvány ki­váltása alkalmával tartozna leróni az árfolyam­­biztosítási járulékot, amelynek kulcsát időről­­időre ugyancsak az exportőrök állapítanák meg. Árfolyamveszteségek esetén a járulékok­ból gyűjtött alapból elégítenék ki akárt szenvedetteket. Ugyanilyen meg­oldásra gondolnának most az exporthitel bizto­sításánál is, am­i természetesen újabb export­­kasszaszerű alap létesítését tenné szükségessé. E javaslatok fölött a legközelebb fog dön­teni a kormány, de amennyiben hozzájárulna az exporthitel és az exportvaluta-árfolyamok ilyetén biztosításához, az esetben is csupán az­zal a feltétellel tenné lehetővé ezt az önbizto­­sítást, hogy ezek olyan exportőr-szakmák kere­tén belül alkalmaznák a biztosítási alap javára a járuléklevonásokat, amelyek az önbiztosítást szükségesnek tartják. A trieszti kikötő forgalmáról tárgyalnak a magyar vasutak Az utóbbi esztendőkben a trieszti kikötő for­galma jelentősen fellendült, ami a trieszti ki­kötőbe irányított forgalmat serkentő adriai­­díjszabásnak volt tulajdonítható. Úgy Ausztria, mint Magyarország tengerentúli forgalmának jelenékeny része Trieszten keresztül bonyolódott le, sőt Lengyelország és Csehszlovákia tengeren­túli külkereskedelme is a trieszti kikötő felé gravitált. Ausztria beolvasztása a német biro­dalomba súlyos csapást mért a trieszti kikötőre, mert a németek természetesen a német tengeri kikötőket támogatják és Trieszt ezáltal a leg­nagyobb forgalmat jelentő osztrák áruszállítás­tól esik el. A trieszti osztrák szabad kikötőt már be is zárták. Olaszország Trieszt sorsát élénk figyelemmel kíséri és értesülésünk szerint az olasz kormány hajlandó messzemenő kedvez­ményeket biztosítani annak érdekében, hogy a trieszti kikötő forgalmát biztosítsa. Ezért már legközelebb újabb tárgyalás fog megindulni a magyar vasutak részvételével, amelyen az adriai díjszabásnak átalakítása kerül napirendre. A RUHÁZATI IPARRAL foglalkozó kézmű­iparotok érdekének védelmébe hozott törvény tudvalévően eltiltja a kereskedőket a mérték­­utáni rendelés felvételétől. A kereskedelem ver­senye helyett újabban a gyárak rendezkedtek be mértékvételi szabóságra. A ruházati ipar most az IPOR-on át felterjesztéssel fordult az ipar­ügyi miniszterhez, amelyben kéri, hogy a gyá­rakat is tiltsák el a mérték utáni rendelések fel­­ vételétől.* 7000 IPAROSTANONCOT küld az OTT elnök­sége a nyár folyamán 14 napos üdültetésre. Ezek a tanoncok jórészt a balatonkörnyéki, továbbá a visegrádi és máriabesnyői üdülőtelepen tölte­nek két hetet. u Meglelel a gyapjurendelet Hónapokon át húzódó tárgyalások után a földmivelésügyi minisztérium most 59.700/1938. számmal kiadta rendeletét a gyapjuforgalom szabályozásáról. Ez a rendelet a hivatalos lap­ban nem jelenik meg, mert a minisztérium csu­pán a Futurához Intézett leiratban szabályozza a gyapjuértékesítés feltételeit. Nem változik a rendelet az előző évi szabályozáshoz képest a tekintetben, hogy a textilipar kötelezettséget vállal az 1938. évben is a fésűs-, ergálya- és rackagyapjútrm­ésnek a megállapított áron való átvételére. A Futura a vételre felajánlott gyap­jút a gyapjúárbecslőbizottság által megállapí­tott áron november 30-ig tartozik átvenni. A gyáripar által át nem vett posztó- és szövet­­gyapjúkat exportálják. A tavalyi készletekből 750.000 kg­-os exportkeretet állapítottak meg, míg az idei exportkeret 1.3 millió kg.-ot érhet el. A gyapjú alapárát 1.73 pengőben állapítot­ták meg s ez az ár a világpiaci árak szerint módosulhat Tavaly az alapár 1.80 pengő volt. A gyáripar a szövet- és posztógyapjuk átvéte­lére nem kötelezhető és ezeket a fajtákat előre­láthatólag exportálni fogják. ORSZÁGOS SZIKVIZÜGYI kongresszust ren­dez a Magyar Vidéki Szikvizi párosok Országos Szövetsége május 4-én. A kongresszus tárgy­­sorozatán ár- és üvegvédelmi kérdések szerepel­nek. Érdekessége a kongresszusnak, hogy azon a külföldi, német, lengyel, jugoszláv, román, holland és svájci sziki vízi pár is részt ve­sz. ÉRTÉKPIAC Kis forgalom mellett jelentős áremelkedésen A négynapos szünet után a keddi értékpiac barátságos irányzattal indult, amelynek során már a nyitáskor számottevő árfolyam­nyereségek kerültek felszínre- Ezt a ked­vező megítélést elsősorban a külföldi tőzsdék szilárdabb jelentései váltották ki, így a prágai tőzsdéről érkezőn első jelentés komolyabb ár­­javulásokról számolt be, ami az áralakulásra nálunk i£ nagy hatással volt. De része volt a tőzsdei helyzet jobb megítélésében azoknak a híreknek is, amelyek a belpolitikai nyugalmi állapotról terjedtek el. E javult hangulat hatása alatt már a tőzsdeidő elején a vételek voltak túlsúlyban és minthogy a legtöbb részvényben áru alig mutatkozott, ezeket a vételi megbízáso­kat csak emelkedő árfolyamokon lehetett telje­síteni. Egyes részvénykategóriáknál egészen 10®/»- ig terjedő árfolyam­­emelkedések mutatkoztak. Átmeneti­leg a magasabb árszínvonalon áru került a piacra, ami az árfolyamok gyengülését idézte elő. Később azonban újabb vevők jelentkeztek, úgyhogy ismét majdnem a legmagasabb jegy­zések kerültek felszínre. Az érdeklődés előterében azok a részvények álltak, amelyeknek 1937. évi osztaléka még nem került kifizetésre, így nagyobb vételeket bonyo­lítottak le a T­r­u­s­t-részvények piacán. A Trust­­részvények múltévi osztaléka 4 pengő volt és az idei osztalékról hivatalos közlések is meg­állapították már, hogy a tavalyinál nagyobb lesz. Eszerint tehát a Trust 1937. évi osztaléka legalább 4,50 pengő lesz, de az sem lehetetlen, hogy a vállalat igazgatósága a közeljövőben összehívandó közgyűlésnek 5 pengős osztalék kifizetésére fog javaslatot adni Ebben az eset­ben pedig a részvények jövedelmezősége a je­lenlegi árfolyam alapján több mint 8 százalék. Ez a magas kamatozás a részvények iránt meg­nyilvánuló érdeklődést indokolttá is teszi, an­nál is inkább, mert a Trust azon kevésszámú vállalatok közé tartozik, amelyek a konjunk­túraváltozásnak a legkevésbé vannak kitéve. Ha­sonló okokból keresték a B­a­u­x­i­t-részvényeket is, amelyek a legutolsó zárlathoz képest 6,50 pengős áremelkedést értek el. A Bauxit a múlt­évi 6 svájci frankos osztalékkal szemben ebben az évben 11 svájci frankot fizet és ezt a közel száz százalékkal magasabb osztalékot a rész­vényesek mér most felvehetik, miután a válla­lat bankárja a Magyar Nemzeti Bank engedélye alapján az osztalék pengő-ellenértékét már fo­lyósítja. Az áremelkedések azonban nem korlátozód­tak e néhány papírra, hanem kiterjedtek úgyszólván az összes jegyzett részvényekre. Az árszínvonalnak ez az ál­talános emelkedése azonban egészen kis forga­lom mellett következett be. Igen sok részvény­nél csak néhány kötés idézte elő az árjavuláso­kat, jeléül annak, hogy a jelenlegi árulvónál csak igen kevés áru kerül a piacra. A részvénypiacnak ez a kedvező hangulata érvényesült a fixpiacon és a bankértékek pia­cán is, ahol a legtöbb bankpapír árfolyama ugyancsak emelkedett. Az értékpiac szilárd irányzata átterjedt az utótőzsdére is. A zárlat után kötött üzleteket ugyanis túlnyomó részben az előfordult legmagasabb jegyzéseken bonyolí­tották le. Végeredményben: Drágultak: a Szikra 12, a Bauxit 6 50, a Trust 5, az Urikányi 3.25, a Fegyver 3, a Győri Waggon, Ofa, Brassói 2.50—2.50, a Na­­sril 2.25, a Kőszén 2, a Hungária Mü 1.75, a Cukoripar 1.50, a Borsodi Szén 1.35, a Ganz, Chinoin 1—1, a Kohó, Georgia 9.75— 0.75, a Salgó, Rima 0.50—0.50 pengővel. Olcsóbbodott: a Cementta 5 pengővel.

Next