Ujság, 1938. augusztus (14. évfolyam, 172-195. szám)
1938-08-02 / 172. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 4.80 pengd Negyedévre mímihiiiiih 13.— pengd Egész évre mmimmiimii 52.— pengd Megjelenne vasárnap és ünnepnap trtáni napos kivételével minden nap ÚJSÁG Egyes számára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon hétköznap •••••*••••■ 16 fillér Vasárnap *••»..»•»•«••**«* 32 Querfis KIADÓHIVATAL: VI., Aradi utca 8. TELEFON: •1-207-57, 1-207-51, 1-207-55, 1-207 54. Budapest 62. nostafiói 282 FIÓKKIADÓHIVATAL KOLCSÖNKONYVTÁR (Telefon: 1-316-28) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA Telefon: 1-316-28 ( 1-379-55 VII., Erzsébet-korm (3 film. (Royal-épület.) Budapest, 1938 augusztus 2. kedd SZABADELV . NAPILAP , XIV. évfolyam, 172. szám HÁBORÚS LÁZBAN A TÁVOL-KELET Véres harcok folytak vasárnap és hétfőn az orosz-mandzsu határon. A szovjetorosz légiflotta szabályszerű harci tevékenységet fejtett ki a mandzsu és koreai határvidéken. A japán vezérkar főnöke hazatért szabadságáról „Egyformák a béke és a háború esélyei*” Az öregebb nemzedékek még emlékeznek reá, mikor az orosz hadiflotta Rozsdesztvenszko tengernagy vezetésével elindult földkörüli útjára és megkerülvén Afrikát, hetekig tartó út után megérkezett a japán vizekre, hogy a sárga hajókat a tenger fenekére küldje. Gondolatban együtt kísértük úttán az orosz világhatalmat, amely az előretörőben lévő japán világbirodalmat akarta térdre kényszeríteni. Aztán jött a csuzimai tengerszoros, az orosz flotta, majd az orosz szárazföldi hadsereg óriási katasztrófája és az égre felrajzolódott a Togo admirálisok és a Nogi tábornokok diadalmas neve. Az orosz kolosszus halálos sebet kapott, de a győztes japán is a békétől koldult, Amerika és az európai világhatalmat a portsmouthi békeszerződésben visszatáncoltatták Japánt. Mily változáson esett át azóta a két világbirodalom! A Japán megnövelte a maga területeit Koreával és Mandzsukuóval és most mélyen gázol Kína testében, hogy milyen eredménnyel, azt még senki sem tudja kiszámítani, hiszen ellene van az ötszázmilliós kínai nép és ellene vannak a felbőszült ősfolyamok. De mily változáson esett át Oroszország is! Cári családját kiirtotta, a deszpotizmust megszüntette és helyébe a bolsevizmusnak olyan új deszpotizmusát ültette, amelyhez foghatót emberek a világ teremtése óta még nem aggattak ki. Míg Japán folyton nyert területben, Oroszország azóta legalábbis Európában, folyton vésztett. Testének nyugati oldaláról leszakadtak a balti államok és Lengyelország, elvesztette Besszarábiát és Európa réme, a nagy Napóleon igazi megnyugtatója, az orosz, a Távol-Keletre szorult a maga hódító politikájával. A bolsevizmus vörös zászlója behatolt Kínába és a mandzsu területekre. De Oroszország e világtébolyító eszméken felül igazi szláv ravaszsággal nem csupán a világ bolsevizálására készült fel, hanem suttyomban távolkeleti területi aspirációira is. Szibéria szomszédságában még van mit foglalni és a pánorosz gondolat benne ég minden orosz, bolsevikiban is. Most ez a pánorosz gondolat fog vulkánként kitörni és elfeledteti Blücher vörös generális távolkeleti hadseregével egy darab időre a bolsevizmust és odaát nem a bolseviki fog küzdeni, hanem az orosz, az a mindenható orosz, akinek átyuskái a népek egész tömegét nyelték le és olvasztották bele az orosz birodalomba s akiknek Nagy Péter előtt éppúgy, mint Nagy Péter után csak egyetlen céljuk volt, hódítani, kiszélesíteni a világbirodalom határait, ha kell Konstantinápollyal, ha kell az Aldunával, ha kell Indiával és határállamaival. Csak a terepe változott meg az orosz hódító törekvésnek. Európa terepe és Dél Ázsia helyett Kelet-Ázsiába tevődött át. Ha ez a háború most teljes erővel kitör, maga Európa csodálatosan érdekes világpolitikai helyzet elé fog kerülni. Oroszország a világ nagy demokrata államainak szövetségese, szemben áll az úgynevezett totalitásos államokkal. Előőrsei itt lappangnnnk Európában. Politikai exponensei Genfben egy évtized óta szívós harcot folytatnak a totalitásos államok ellen és amellett meg nem feledkeztek arról, hogy Európa bolsevizálását is megcsinálják. Befurakodtak Spanyolországba és ezt a szerencsétlen nemzetet a a világ legnagyobb polgárháborújába kergették bele. Európa békéjét oly mértékben fenyegetik az utolsó években az oroszok a maguk diplomáciai és katonai bolseviki akcióival, mint még soha. Egy orosz-japán háború kétségtelenül azt ígérné, hogy európai hatalma az orosznak összébb szorulna és fel kellene hagynia európai mesterkedéseivel. Izgalmas fejezetek előtt áll a világtörténelem. Ha megkezdődik odaát, Ázsiában a fajok világharca, vigyázni kell, hogy az európai fajok irtózatos harca ne kövesse ezt. Mert akkor lángbaborulnak Európa nagyvárosai és megszűnik a kultúra, amely az egyetlen különbség Európa és Ázsia között. Mindenesetre, a legutolsó hírekből arra lehet következtetni, hogy maguk a szembenállók is érzik az irtózatos felelősség súlyát, vagy sem. A hétfőn este közzétett japán hivatalos közleményekből megállapítható, hogy a szovjetorosz légiflotta szabályos harci tevékenységet fejt ki a mandzsuriai és koreai határvidéken. A szovjetorosz katonai repülőgépek több ízben bombázták az egyesült mandzsujapán haderők állásait, sőt gépfegyverrel is végigsöpörték ezeket az állásokat. Koreai területen a szovjet gépek bombazáport zúdítottak a Turnen folyó mentén húzódó vasútvonal több pontjára és az egyik vasúti hídra is. Ezzel a jelentéssel szemben a koreai hadseregfőparancsnokság határozottan megcáfolta azokat a híreket, hogy szovjet repülők bombázták Szejsunget, Rasinget és Kharbint. „A helyzet komollyá válhat" A japán külügyi hivatal szócsöve közölte, hogy Sigemicu moszkvai japán nagykövetet megbízták, folytassa Litvinov külügyi népbiztossal tárgyalásait, amelyek július 20-a óta megszakadtak. A csangkufeng események tekintetében utalt arra, hogy eredetileg a japán határvidéki csapatok további összetűzések elkerülése céljából ezen a szakaszon visszavonultak, ezt azonban a szovjet a gyengeség jelének tekintette. A külügyi hivatal szócsöve hangsúlyozta, hogy Japán mostani lépését nem készítették elő tervszerűen, azt egyedül a szovjet újabb kihívó magatartása lette elkerülhetetlenné. Arra a kérdésre, hogy Japánnak vannak-e ezután még követelései, azt válaszolta, hogy nincsenek, miután az eredeti állapot japán részről követelt helyreállítását a „gyakorlatban”4 végrehajtották. A helyzet további alakulása a Szovjetuniótól függ. Ha a Szovjetunió még most sem tér észre — tette hozzá —, a helyzet komollyá válhat. Japán politikai körökben hangsúlyozzák, hogy a csangkufeng japán határcsapatok határozott közbelépése helyreállította az eredeti állapotot. Hangsúlyozzák, hogy Japán ismételten megkísérelte a határkérdés békés úton való tisztázását, a Szovjetunió azonban erre nem mutatott hajlandóságot. Amikor Csangkufengtől északra újabb határsértések történtek, határozott helyi intézkedésre volt szükség. A belügyminiszter rendeletére a japán lapoknak nem szabad írni a csangkufengi eseményekről. Mi történt ? Tokió, augusztus 1. (Inf.) Mandzsúria, Korea és Szovjet-Oroszország határháromszögében szabályos háború folyt az egyesült mandzsu-japán és az orosz haderők között. Hétfőn reggel rövid időközökben két véres ütközet folyt le Csangkufeng és Satszaoping mellett s a helyzet annyira kiéleződött, hogy a japán kormány tagjai állandóan tárgyalnak a várható fejleményekről. A hétfő reggeli ütközetek, a hivatalos japán jelentés szerint, úgy kezdődtek, hogy reggel öt óra tájban háromszáz főnyi szovjetorosz gyalogság és lovasság rohamra indult a satszapping magaslatok ellen. Az orosz támadást a szovjetorosz tüzérség zárólere vezette be. Később a szovjetorosz csapatok kénytelenek voltak visszavonulni, egy óra múlva azonban újabb csata kezdődött. Ekkor már 1890 főnyi orosz katonaság indult támadásra a Csangkufeng hegyen húzódó japán állások ellen, a japánok azonban ezt a rohamot is visszaverték. Szovjetorosz részről már katonai repülőgépek is részt vettek a harcban. Öt szovjetgépet a japánok lelőttek. A két ütközetben a szovjetoroszok harminc halottat és 250 sebesültet veszítettek. Az oroszok vesztesége az utolsó 48 órában összesen 00 halott és többszáz sebesült volt. Japán politikai és katonai körökben rendkívül súlyosnak látják a helyzetet. Erre mutat az a körülmény is, hogy a japán vezérkar főnöke, Kanin herceg, aki néhány nappal ezelőtt rövid szabadságra vidéki birtokára utazott, hétfőn váratlanul visszatért Tokióba. A kormány azért kérette haza, mert a legújabb jelentések szerint a Mandzsúriával és Koreával szomszédos orosz határvidéken igen nagyarányú szovjet csapatösszevonások folynak. A mikádó a hétfői nap folyamán kihallgatáson fogadta Konoye herceg miniszterelnököt, Itagaki tábornok kaglügyminisztert és Kanin herceg vezérkari főnököt, akik jelentést tettek neki a helyzetről. Kormánykörökből származó közlések szerint kizárólag Szovjet-Oroszország magatartásától függ, vájjon az újabb határinentensekből komolyabb bonyodalmak támadnak-e Ára 6 lei