Ujság, 1938. augusztus (14. évfolyam, 172-195. szám)
1938-08-04 / 174. szám
1O SZÍNHÁZ Ács József útja a toloncházig... Hozzászólások egy öreg színész szomorú esetéhez Legutóbbi számunkban megírtuk, hogy Ács Józsefet, az egykor ismert és sok sikert látott vidéki színészt tiltott koldulás miatt toloncházba vitték. Ez a rendőri intézkedés kétségkívül teljesen jogos és szabályszerű volt — ez nem vitás. Ellenben hosszú idő óta változatlanul vitás, hogy mihez fogjanak az ilyen szegény, kiöregedett Ács Józsefek, akik 5—6—10—13 pengős havi nyugdíjat kapnak a színészegyesületi nyugdíjintézettől és ezenkívül égen-földön nincs semmi jövedelmük?. Két hozzászólás érkezett hozzánk erről a komor problémáról. Faluszy István, a Nyugdíjas Színészek Egyesületének titkára ezt írta nekünk: „Mi történt veled Jóska ?... “ Szegény Ács Jóska! Régóta ismerem, legalább harminc éve. Önérzetes ember volt, jó színész, kemény nyakú magyar parasztokat játszott. Amikor pár évvel ezelőtt, mint munkaképtelen, nyugalomba ment. (Nyugalom? Kacagj Bajazzo ...) A Színészegyesület Nyugdíjintézete, amely hadi és fővárosi kölcsönjegyzés folytán tönkrement, havi tíz pengőt állapított meg neki Töprengett, hogy mihez fogjon. Egyidőben a New York kávéházban megkért. Írnám le egy kis dal szövegét, szeretné valahol előadni. Leírtam neki. Pár nap múlva a kérdéses dalt az udvaron énekli valaki. Kinézek az ablakon: Ács Jóska volt — Pajtás — mondja ő, — nem akarok kéregetni, így próbálom az életemet valahogyan tengetni. Egy év múlva találkozom, vele, kezében kis táska. — Mit árulsz, Jóska? — Pajtás, énekelni ■ már nem merek, mert koldulásnak minősítik és ezt a hatóság eltiltotta. Nem szeretnék toloncházba kerülni. Háztartási cikkeket árulok, légypapírtól, kölnivízig. Pár héttel ezelőtt is találkoztam vele, véletlenül egy délután háromszor. Mindig másik padon ült, csak csont és bőr volt, a melle zihált. Fehér volt, mint a fal. — Mi történt veled Jóska? — Pajtás, három hónapig feküdtem, szövődményes mellhártyával. — mondja — Minden száz lépésnél le kell ülnöm, nagyon hamar kifáradok. — Miből élsz, Jóska? — Már nem árulok pajtás, nem bírom az emeleteket. Énekelgetek, ahogy tudok. És most a toloncházba került... Ha elgondolom, hogy nemsokára ki kell bővíteni a toloncházat a kolduló nyugdíjas színészek számára, elszorul a szívem. Mert azok is mind koldulni fognak és mind a toloncházba kerülnek, akiknek az önérzete eddig nem engedte. Mindennapos a panasz: öreg, 67 éves asszony, volt primadonna: az elöljáróság megszüntette további segélyezését, tartsa el a leánya, ki szintén kenyér nélkül áll, stb., stb. Hosszú évek óta könyörgünk, esdekelünk a kormány urainál, segítsenek rajtunk. Sok-sok interpelláció hangzott el már, de eredmény nincs. Hóman miniszter november 17-én a Házban megígérte, hogy pár hónap alatt mindent el fog követni, hogy a nyugdíjas színészek életsorsát megjavítsa. A helyzet azóta is mindig rosszabb. Pedig ez a színésztársadalom több szívet érdemelne. Ez a színészgárda kultúrát terjesztett, magyarosított. Az ő idejükben nem volt rádió, hangos film, szabad színpad, mint megannyi tündöklő mellékkereset forrás. Ezek is sztárok, csillagok voltak, de nem jártak saját autón, nem laktak saját villában, nem tömték őket pénzzel, hanem éhes gyomorral is énekelték a Himnuszt. És öregségükre vagy az éhhalál vár rájuk, vagy valamilyen megalázó foglalkozás annak, aki még bírja ... vágj' a toloncház. Mit lehetne tenni?... Mit kellene tenni? Vájjon hány Ács Jóskának kell még a toloncházba kerülni, amíg illetékes helyen tudomásul veszik az éhhalálra ítélt nyugdíjas színészek szomorú helyzetét. * •• • ' ' ' 1 „Nehéz elkerülni a toloncházat.. Marosi Simon, a kolozsvári Nemzeti Színház egykori kiváló művésze a következőket mondotta: — Olvastam az Újságban szegény Ács Jóska történetét. Nagyon szomorú, hogy egy ilyen kitűnő színész hosszú évek lelkiismeretes munkája után tiltott koldulás miatt toloncházba jutott, de még sokkal szomorúbb az, hogy csak hetek, esetleg napok kérdése és Ács Jóska esete nem lesz egyedülálló. Nagyon sokan vagyunk nyugdíjas színészek, akik a havi tizenhárom pengős nyugdíjból még a mindennapi száraz kenyerünket sem tudjuk megszerezni. Éhezés, kilakoltatás nem ritkaság a számunkra, de nem vagyunk képesek beleszokni ebbe a szörnyű életbe. — A Nyugdíjintézet nem tehet erről, ezt jól tudjuk. Minden vagyona elúszott hadikölcsönön és a tizenhárom pengőket is a mai generációtól megvont fillérekből kapjuk. — Senkit sem hibáztatunk azért, hogy ez így van, de hogy így maradjon továbbra is, az lehetetlen. Mi, színészek, amíg dolgozni tudtunk, a magyar népért és a magyar kultúráért dolgoztunk. Nem kívánunk ezért jutalmat, de legalább a nyomortól, az éhhaláltól mentsenek meg bennünket. Nem kívánunk nagy áldozatokat: jóakarattal, részvéttel segíteni lehet rajtunk. — Kell valaminek történnie az ügyünkben, mert különben az Ács Jóskák nehezen fogják, majd elkerülni tudni a toloncházat... Váratlanul meghiúsult az újpesti színházépítés ügye „A főváros határán túl“ nincs színházépítési kölcsön Az újpesti színház építése ügyében, mint ismeretes, a képviselőtestületnek azt a határozatát, amelyben évi 12.000 pengő szubvenciót szavazott meg, az iratokat soronkívül felterjesztették a belügy-, kultusz- és pénzügyminiszterhez A Községi Takarékpénztár ugyanis csak abban az esetben volt hajlandó az építkezéshez szükséges kölcsönt folyósítani a vállalkozónak, ha a közgyűlési határozatot a felettes hatóságok is jóváhagyják A polgármester közbenjárására két héten belül ezeket az akadályokat is elhárították Most, hogy a felettes hatóságok jóváhagyása is megérkezett, a Községi Takarékpénztár közölte az építtetővel, hogy az igazgatóság határozata értelmében a főváros határán túl építendő színházra kölcsönt nem folyósíthatnak. A vállalkozók a színigazgatóval most mindent elkövetnek, hogy a szükséges kölcsönt előteremtsék, hogy a színház építését a közeli napokban megkezdhessék. Befejezett tény, hogy ha a színház felépül, ez évben már semmiesetre sem tarthatnak előadásokat, két-három hétre a társulatnak nem érdemes Újpestre költözni. Szalay Sándor dr. kulturtanácsnok kérdésünkre kijelentette, hogy ha a színigazgató nem talál vállalkozót a színház felépítésére, abban az esetben a koncesszió ügyét a képviselőtestület elé viszik. ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1938 AUGUSZTUS. 4 Pola Negri Budapestre jön Augusztus végén érdekes vendége lesz Budapestnek: Pola Negri érkezik ide. A filmsztár, aki születésére lengyel és hosszú ideig az amerikai film egyik legkeresettebb primadonnája volt, most német filmgyáraknak dolgozik és állandóan Berlinben él. Egyik következő filmje Magyarországon játszódik és részben Magyarországon is készül. Pola Negri tehát hosszabb ideig fog Magyarországon tartózkodni. Idejét megosztja majd a főváros és a magyar vidék legjellegzetesebb tátékai között. MA az ANGOL PARKban HONTHY HANNA Vaszary Piroska, Kondor Ibi, Salamon Csöpi, Gárdonyi Lajos, Salamon Béla és társulata, Peti, Kővári, Radó, Dózsa, Fenyő, Kézdy-Kovács, Bob Sinclair and his Crazy boys jazz band-je. Utána a nagysikerű CSODAREVÜ 1938 * * Előadás a lámpalázról. Oxfordban most rendezték a tizedik pszichotherápiai kongreszszust. A kongresszuson részt vett Völgyesi Ferenc budapesti orvos is, aki előadást tartott a lámpaláz pszichológiájáról és gyógyításáról. MA: BEETHOVEN—MOZART EST az Állatkertben. Közr.: B. Kuti Adrienné és Bárdos Aliz. Műsoron VII. szimfónia * Az Esseni Schubertbund Budapesten. A német énekművészet egyik legkiválóbb képviselője az Esseni Schubertbund férfikara augusztus hó 9-én délben Budapestre érkezik és még ugyanazon a napon este ’/17 órai kezdettel a Fővárosi Képtár (Károlyi-palota) kertjében hangversenyt fog rendezni. A műsornak első részében Schubert és Schumann kórusai, a műsor második részében pedig népdalok és modern német kórusok fognak szerepelni. Az Esseni Schubertbund 45 tagból álló kórusa a német népdal és modernkarkompozíciók ápolásán kívül főleg Schubert műveit tartja állandóan műsorán. * Magyar színésznők a tengerentúl. A hollandiai Scheveningen-színházban játszik Tolnay Edith magyar színésznő. Egy holland színtársulat szerződtette és a télen Hollandiába viszi Tolnay Edithet. — Simor Erzsit egy newyorki revüszínházba szerződteti a színház Budapesten tartózkodó menedzsere. * Kerti estély a Fészekben. Szombaton, augusztus 6-án kiváló művészek felléptével este két órai kezdettel a Fészek Művészek Klubja „Kerti estélyt" rendez. Előadás után tánc. Meghívókat a tagok előzetes bejelentésére szolgáltat ki a Fészek igazgatósága. Kossuth Lajos csókja... Meghalt Réthy Laura, az egykori híres primadonna Réthy Laura, a múlt század végének nagynevű primadonnája kedden este váratlanul elhunyt Miskolcon. Az idős hölgyet Szivszélhüdés érte és azonnal kiszenvedett. Réthy Laura 1865-ben született Nagykőrösön. Csodagyereknek számított, mert már tizenkét éves korában nagy sikerrel szerepelt vidéki hangversenyeken, műkedvelő előadásokon, jótékony estéken. Bársonyos, szép csengésű hangja elárulta, hogy nagy jövő vár rá a színpadon. ♦ Tizenöt éves volt, amikor először lépett színpadra. A Toloncban játszotta első nagy színházi szerepét. Kecskeméten színészkedett, de rövid idő múlva felfigyeltek tehetségére a fővárosi színházak is és alig egyévi vidéki működés után Budapestre került. A Nemzeti Zenedében képezte tovább a hangját. Tanára Paks Ferenc volt, a Népszínház karnagya, aki igen nagyra tartotta fiatal tanítványát. Rákosi Jenő szerződtette Réthy Laurát a Népszínházhoz. Budapestről Szegedre, Kassára, Kolozsvárra, Szabadkára ágazott el az akkor, már népszerű művésznő pályája, hogy aztán Budára kerüljön. Bécsbe is elkerült, híres énekmestereknél képeztette énektudásátés fel is lépett néhányszor az osztrák fővárosban. ■ : • . 1887-ben Vitrai Mór szerződtette Kolozsvárra. Ekkor már évi hétezer forint volt Réthy Laura fizetése, ami az akkori viszonyok között egészen ritka gázsinak számított. Amikor ismét a Népszínházhoz szerződött, már híres primadonna volt. Bizonyára sokan emlékeznek még a Cigánybáró Saffijára, azután a Nebántsvirág Denise-ére. Karrierjének csúcspontján volt, amikor férjhez ment Rudnyánszky Gyulához, a kitűnő költőhöz. Réthy Laura nemcsak a színpadon szerepelt, hanem nagy részt kért magának különféle hazafias mozgalmakban is. Egyik szervezője volt annak a zarándoklatnak, amely Kossuth Lajost kereste fel Torinóban. Néhány év előtt Réthy Laura maga mesélte el nekünk, még mindig lelkesen izzó szemekkel és felhevült hangon, milyen nagy napja volt életének, amikor az őszhajú Kossuth előtt elénekelhette legszebb magyar nótáit. — Kossuth Lajos — beszélte Réthy Laura — könnyek között hallgatta az otthoni dallamokat és amikor befejeztem az éneket, hozzám lépett és az egész deputáció előtt forrón homlokon csókolt. Hetekig nem mostam meg a homlokomat Kossuth Lajos csókja után . ..♦ A századforduló ismét Budapesten találja Réthy Laurát. A Vígszínházban drámai szerepeket játszott, azután az Operában vendégszerepelt, a Carment énekelte nagy sikerrel. 1905-ben Rudnyánszky Gyula Amerikába költözött, ahová Réthy Laura is követte. A Boston Opera Company szerződtette és primadonna szerepkörben játszatta. Ami után visszatért Magyarországra, 1912-ben visszavonult a színpadtól, ezt az alkalmat a Vígszínház színpadján nagy búcsúelőadással ünnepelték meg barátai. * Nagy bánata volt Réthy Laurának férjének egyre rosszabbodó egészségi állapota. A kiváló költő, mint tudvalevő, szeme világát vesztette el, később pedig idegállapota annyira megbomlott, hogy haláláig gyógyintézetben ápolták. Réthy Laura özvegységében gyermekeivel együtt Miskolcra költözött. Férje emlékének és saját pályájának emlékei között élt. Néhány év előtt ismét sajtó alá rendezte Rudnyánszky Gyula vallásos vonatkozású költeményeit. S'ergamentpapírra, aranybetűkkel, szattyánkor kötésben külön példányt készittetett a pápának. Az volt a terve, hogy személyesen fogja átnyújtani hódolatának ezt a jelét. Egészsége azonban már akkor sem volt tökéletes és igy a római zarándokútról le kellett mondania. Nagyszáma rokonsága — így fia, Rudnyánszky Sándor chicagói karnagy és leánya: Rudnyánszky Ibolya miskolci színésznő, testvére: Réthy L. Pál, az első magyar színházi ügynök gyászolja. Temetése pénteken délután lesz Miskolcon. Apró hírek Dohnányi Ernőt meghívta a bukaresti filharmonikus zenekar. A kiváló művész decemberben vezényel Bukarestben hangversenyt és utána zongoraestet ad A belgrádi filharmonikus zenekar is meghívta Dohnányit a jugoszláv fővárosba, ahol két hangversenyt fog adni. Raffay Erzsébet, aki eddig operettszínpadokon aratott sok sikert, ősszel fellép egy estén az Operaházban, ahol a „Szöktetés a szerénybe” című Mozart-operában énekel. A Terézkörúti Színpad szombaton mutatja be Fred Heller és Brúnó Engter „Megsértették a minisztériumot“ című zenés vígjátékot. Az újdonságot Stella Adorján fordította, zenéjét Harmath Imre verseire Marker szerezte. A főszerepeket Muráti Lili és Ráday Imre játsszák, rendező Tarján György.* Bajor Gizi és férje, Germán Tibor dr. egyetemi tanár külföldi autótúrára indult. * • Szirmay Albert, a kiváló zeneszerző, aki nemrég tért haza Amerikából, a napokban ismét Newyorkba utazik.A Toscanini Luzernben nyaral. Aláírták a szerződést, szervezkedhetnek a színházak Jelentettük már, hogy a színészek és igazgatók között létrejött a kollektív szerződés, amely a színészek javára több szociális újítást tartalmaz. Ezek között elsősorban az érdemel említést, hogy a szerződések nem kilenc, hanem tíz hónapra érvényesek, a létminimumok pedig százötven pengővel magasabbak, mint tavaly voltak. A kollektív szerződés szövege eddig csak írásban volt meg. Most elkészültek a nyomtatott blanketták, amelyeket a szülészek és igazgatók delegátusai aláírásukkal láttak el. Semmi akadálya sincs tehát, hogy a színházak most már forma szerint is megszervezzék társulataikat, annál is inkább, mert a próbákat augusztus közepén már mindenhol meg is kezdik. * Nyilatkozat. Az alábbi sorok közlésére kértek meg: — Az egyik hétfői lap augusztus 1-i szoriában cikk jelent meg, mely velünk kapcsolatban tendenciózus ferdítéseket és valótlanságokat tartalmaz. A lap ellen a bűnvádi eljárást ügyvédünk útján folyamatba tettük Réthy Lipót Pál Első Magyar Színházi ügynökség SZÍNHÁZI műsorok ERZSÉBETVÁROSI! Legyen úgy, mint régen volt (kezdete 8). MÁRKUS PARKSZINHÁZ: Szomjas krokodilus Ikezd 8). ROYAL, SZÍNHÁZ: Ide nyere, rózsám! (kezdete este 8, vasárnap délután 4). ÁLLATKERT: Beethoven—Mozart-est. VII. szimfónia (kezdete 8). AVIOI.I’ARKI REVÜSZ1M1AZ. ..Csodarevő 1938“ (kezdete este Mi1l) FÉNYES-CIRKUSZ: Rimáé kubai revü és a királytigrisek (kezdete délután 4 és este 8 órakor). Szezonnyitás a Terézkörúti Színpadon Szombaton este 14 10 órakor először Muráti Lili és Ráday Imre felléptével MEGSÉRTETTEK a miniszteffiyi Vion Engler és Heller zenés vígjátéka 5 képben Magyarra átdolgozta: Stella Adorján Harmatti Imre verseire zenéjét Írta: Márker Rendezte : Tarján György Főszereplők : Kispeczi-Boócz, Máray Teri, Peti, Pártos, Berczy, Füüöp Zongoránál: Csathó. Díszlet: Básthy Jegyrendelés : 120—817 Nyári helyárak Vásár- és dimnepanp délutáni előadások 5 órakor