Ujság, 1938. augusztus (14. évfolyam, 172-195. szám)
1938-08-04 / 174. szám
CSÜTÖRTÖK, 1938 AUGUSZTUS 4 ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG a sztam beszélnek, csak éppen nem olyan hangosan, mint azok, akik nem tudnak a számokban olvasni. Ha azt látjuk, hogy a mezőgazdasági árak egy esztendő alatt kereken 12%-kal drágultak s ugyanakkor az ipari árak mintegy 23%-kal estek, akkor nem értjük, miért panaszkodnak a gazdák és miért kifogásolják az ipari drágaságot, a gyáripar túlzott hasznát? Sajnálatos, hogy amint nem Kovács Alajos kezéből kerül ki a statisztika és nem érezni rajta a fajpolitika zamatot, senki se hederít rá. A Statisztikai Hivatal szerint az ipar a fehér és a mezőgazdaság a fekete, de mégis csak azt fogjuk hallani, hogy az ipar a sötét drágító és a mezőgazdaság az ártatlan szenvedő. És ha a számok tovább beszélnek, el fogják hallgattatni őket. Egy év alatt 12 százalékkal drágult a mezőgazdasági és 23 százalékkal csökkent az ipari cikkek indexe A hivatalos statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy 1938 június 30-án a mezőgazdasági cikkek nagykereskedelmi indexe 12%-kal volt magasabb az előző évi június 30-i állapotnál, míg az ipari index ugyanezen időközben 23%-kal csökkent. . A Statisztikai Hivatal összeállítása szerint a nagykereskedelmi árak index-számai július végén az előző év azonos hónapjainak adataival összehasonlítva, a következőképpen alakulnak: május -11 június 30 1937 1938 1937 1938 Mezőgazdaság és állattenyésztés 79 92 78 88 Gyarmatáru 172 178 172 178 Malomipar és cukor 111 117 113 117 Egyéb ipar 129 191 127 98 30 millió mázsa búzakivbtell feleslege van Európának A római nemzetközi mezőgazdasági Intézet jelentése szerint a kedvező terméskilátások június első három hetében továbbfejlődtek. Egész Közép- és Dél-Európában jó volt az időjárás, úgyhogy a beérés, az aratás és a betakarítás feltételei a legkedvezőbbek voltak. A beérkezett jelentések szerint Európának Oroszország nélkül összes búzatermése el fogja érni ebben az évben a 455 millió mázsát és 8%-kal haladja meg a tavalyi, 6%-kal az utolsó öt esztendő átlagtermését. Az európai importállamok termése általában az exportőr államok termése mögött maradt. Az exportőr államoknak kiviteli feleslege meg fogja haladni, a 30 millió mázsát. ............. Judik József a miniszterelnökség gazdaságkutató osztálya élén Imrédy Béla miniszterelnök a gazdasági és szociálpolitikai kérdések kutatására és a kormány politikai állásfoglalásának előkészítésére a a miniszterelnökségen gazdaságkutató osztály létesítését határozta el. Az osztály bizonyos mértékig összekötősterv is lesz a miniszterelnök és a gazdasági minisztériumok között. Imrédiy Béla miniszterelnök, aki a Nemzeti Bank tanulmányi osztályát vette figyelembe a miniszterelnökség új szakosztályának létesítésénél, annak vezetésére Judik József dr.-t, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóját és Surányi-Unger Tivadar dr. egyetemi tanárt kérte fel. Judik József dr. egyetemi magántanár a Magyar Nemzeti Bank tanulmányi osztályán évek óta értékes munkásságot fejt ki, előbb mint Imrédy Béla helyettese, később mint a tanulmányi és közgazdasági osztály vezetője miűködött. Tudományos munkásságával s a külföldi bankintézmények mélyreható tanulmányozásával tekintélyes része van a Magyar Nemzeti Bank kiváló irányításában. Surányi- Unger Tivadar dr. a szegedi egyetem nagytekintélyű közgazdasági professzora. Mindketten meg fogják tartani új megbízásuk mellett eddigi állásaikat és az új megbízást mint tiszteletbeli állást fogják betölteni. A Crediiansfaif-Wiener Bankverein u) vezetője körU! Az Újság keddi számában megírtuk, hogy a Pénzitnézeti Központ megtagadta hozzájárulását a Creditamstalt- Wiener Bankverein budapesti fiókja kiszemelt új igazgatójának kinevezéséhez. Egy sugalmzott közlemény kétségbevonja "ennek az információnak hitelességét és hozzáfűzi, hogy az állást Bokor Ervinnel, a Hangya igazgatójával be fogják tölteni. Az Újság jelentette elsőként, hogy a tárgyalások Bokor Ervinnel — akit igen kitűnő szövetkezeti szakemberként ismernek — folyamatban vannak, számunkra tehát aző kinevezése bizonyára nem lehetett nóvum. Az ügy ismeretéhez azonban tudni kell, hogy a Creditanstalt-Wiener Bankverein vezetői állására nemcsak Bokor Ervin volt kiszemelve, hanem egy másik személyiség is és ennek kinevezéséhez tagadta meg a PK hozzájárulását. A helyzet az, hogy pénteken Budapestre érkezik a Creditanstalt-Wiener Bankverein bécsi központjának egyik igazgatósági tagja, aki be fogja állásába iktatni Bokor Ervint. " A VOLT AUSZTRIA TERÜLETÉRE szarvasmarhát szállítók figyelmébe ajánlja a TCfiikereskedelmi Hivatal, hogy az augusztus 15-étől kezdődően kiszállításra kerülő vágómarhák szállítási feltételei megváltoztak. Bizalom a magyar állami kibocsátások iránt A belső sikeres lebonyolításának hatása a járadékpiacra Ha a részvénypiacon — akár lefelé, akár felfelé — valamilyen nagyobb mozgalom játszódik le, akkor annak megítélésére, váljon a tőkebefektető közönség műveleteiről vagy pedig tisztára spekulatív jelenségről van-e szó, a legalkalmasabb módszer: a fixpiac magatartásának megfigyelése. Ha a tőkebefektető közönség vesz, vagy ad el, a fixpiac rendesen „vele megy" a részvénypiaccal, vagyis ha a részvénypiac szilárd, akkor a fixpiac is szilárd és fordítva, ha a részvénypiac lanyha, a fixpiac is az. Ha azonban tisztán a spekuláció műveletei kavarják fel a részvénypiacot, akkor a fixpiac rendszerint „ellentáll" (ez a tőzsdei műkifejezés). Más szóval ez azt jelenti, hogy ha a részvénypiacon hossz van és a fixpiac meg sem mozdul, akkor nyilván nem a tőkebefektetők vásárolják a részvényeket, hartém spekulánsok, akik rövidesen le is bonyolítják üzleteiket. Fordítva, ha a részvénypiacon lanyhaság uralkodik, de a fix piac nem gyengül le, akkor kézenfekvő, hogy a részvénypiacon főleg spekulánsok, kontreminőrök , operálnak. Mert hiszen, ha a tőkebefektető közönség eladásokra volna hajlamos, akkor nemcsak részvényeket, hanem — sőt elsősorban — fix kamatozású papírokat adna el. A pillanatnyi tőzsdei helyzetre kiválóan alkalmazható ez a megállapítás. Mintegy másfél hét óta a részvényárfolyamok napról-napra morzsolódnak, a fix kamatozású papírok árfolyamai azonban egyáltalán nem mutatják a gyengeség jeleit. Ezt szemléltethetjük, ha összehasonlítjuk a múlt hét elején, július 25-én jegyzett részvény- és kötvényárfolyamokat az augusztus 3-i árfolyamokkal. Alant adunk néhány jellemző ilyen példát: Speger-kölcsön 73.— 75.— Népszövetségi, amerikai franche 92.50 92.— ,5%-os 1925. évi kényszerkölcsön 71.— 78.— Míg tehát a részvényeknél másfél hét alatt 5—10 százalékig terjedő árfolyamvisszamenetesek állapíthatók meg, addig ugyanezen idő alatt a két budapesti kölcsön csak egy százaléknak a töredékével esett vissza. A Speyer-külcsön változatlan. A népszövetségi kölcsönnél tekintetbe kell venni, hogy augusztus 1-én szelvényesedékesség volt és e kötvényeket ezért ma már 1938 augusztusi szelvény nélkül árulják. Ennek tekintetbevételével a népszövetségi kölcsön amerikai kibocsátásának árfolyama nemcsak, hogy nem esett vissza, hanem közel 3 százalékkal javult az 1925. évi kényszerkölcsön árfolyama is. Mindebből a bevezetőiig említett tőzsdei gyakorlati tapasztalat szerint elsősorban az következik, hogy a tőkebefektető közönség nem ad el értékpapírokat és ha a részvénypiacon lanyhaság mutatkozik, úgy ezt csak spekulatív körök realizációira lehet visszavezetni. De az is következik a fent kimutatott jelenségből, hogy a magyar fix kamatozású papírok iránt változatlanul nagy a bizalom. Érdekes, hogy elsősorban az állami kibocsátások árfolyamalakulása kedvező, ezeknek árfolyama, mint fenti tabellánkból látható, az utolsó tíz nap folyamán még emelkedett is. Az állampapírok e kedvező árfolyamalakulásánál tőzsdei körökben bizonyos befolyást tulajdonítanak az újbelső kölcsön sikeres lebonyolításának. Az kétségtelenül megállapítható, hogy a fix-piac nemcsak általánosságban tartja magát jól, hanem az egyes fix-papírok között különösen az állami kötvények árfolyamai alakulnak kedvezően. Kivételt ez alól csak az aranyjáradék képez, amely a napokban újabb árfolyamcsökkenést szenvedett el. Az aranyjáradék ma persze nem tisztán magyar kötvény, hanem olyan értékpapír, amelynek kamatszolgáltatása Magyarországot, Romániát és Jugoszláviát együttesen terheli. VII. 25 Vill. 3-i zárlat Bauxit ' ' " 220.— 205.— Kőszén 311.— 800.— Salgó ifi 31.90 28.50 Rima 88.30 81.— Trust 01.40 57.50 M. Cukor 31.50 105.25 VISZONT: VA%-os 1911-es Budapesti 202— 291.25 6%-os 1927. évi Budapesti 78.75 78. Ferenczi Izsót akarják megnyerni a Kereskedelmi Bank új árubizományi részvénytársaságának vezetésére Magyar Parshing Rt. az új vállalat ideiglenes címe A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank külföldi, főleg angol és amerikai áruházakkal — volt bécsi bevásárló szerveim keresztül—érdekes tárgyalásokat folytat. Arról van szó, hogy 150.001 pengő alaptőkével a legközelebbi hetekben új részvénytársaságot alapítanának, amelynek célja kisipari termékek elhelyezése valutáért a külföldi piacokon. Az új társaság tevékenysége ki- terjedne a tőlünk keletre eső államok iparcikkeinekközvetítésére is és címe „Magyar Purshing Rt." lenne. Az új társaság vezérigazgatójául Ferenczi Izsót, a kereskedelmi minisztérium nemrég nyugalomba vonult államtitkárát, szeretnék megnyerni,de Ferenczi Izsó végleges választ még nem adott. Ha elfogadja az állást, rajta kívül néhány külföldi szakértőt vonnának be az új társaság szervezésébe és oda a bank négy-öt kipróbált tisztviselőjét is beosztanák. Ittemlítjük meg,hogy a Kereskedelmi Bankban ősszel négy új igazgatót neveznek ki a kipróbált tisztviselők köréből. Nagy forgalom a be- és kiviteli engedély-tőzsdén Csak annak szabad ma engedélyt adni, aki maga bonyolítja le az üzletet . Amióta kötött gazdálkodás folyik, óhatatlan, hogy olyanok is jussanak beviteli és kiviteli engedélyekhez, akik azt nem saját üzleti céljaikra használják fel, hanem áruba bocsátják. A kereskedelem és az ipar hiába küzdött ezellett, mert mindig voltak „jó összeköttetésekkel" rendelkező engedélyszerzők, akik olyankor is beviteli vagy kiviteli engedélyhez jutottak, amikor a legális kereskedelemtől az ilyen engedélyeket megtagadták. Most, hogy a kiviteli kontingensek felosztásánál a kormány politikája a fiatal, kezdő, keresztény exportőröket kiváltja támogatni, újból sajnálatosan előtérbe tolul az a kérdés, helyes-e kiviteli vagy behozatali engedélyeket olyanoknak adni, akik koni saját maguk bonyolítják le az exportot vagy az importot. A kiviteli kontingenseknél az újabb utasítások alapján külön százalékot tartanak fenn az önállósítási alap támogatását élvező új kereskedőknek és valóban méltányos és helyes volna az, hogy kezdő exisztenciák az exportkontingenseknél is megfelelő arányos részesedéshez jussanak. Úgy látszik azonban, hogy nem mindenki veszi egyforma komolyan új hivatását, márpedig kétségtelen, hogy az ilyen támogatásnak csak akkor van értelme, ha megfelelően ellenőrzik azt, hogy a behozatali, illetve kiviteli engedélyeket az új exportőr valóban saját kiviteli üzletének lebonyolítására használja fel. Miután ez a célja és törekvése a kormányzatnak is, az önállósítási alapnak is, valószínű, hogy a szigorú ellenőrzés nem is fog elmaradni és elkerülhető lesz az, hogy valóságos kiviteli engedélytőzsde alakuljon ki, aminek jelei a legutóbbi napokban — az olasz kiviteli engedélyekkel kapcsolatban — már mutatkoznak. Az engedélyek felhasználását nem könnyű ellenőrizni, de a szakértők bevonásával meg lehet majd állapítani, hogy kik azok, akik valóban kiviteli üzletük céljára használták fel. Kilépett a karéiból a Csongrádmegyei Cukorgyár Még a múlt évben jelentette be a képviselőházban Fabinyi Tihamér dr.. akkori pénzügyminiszter, hogy a Csongrádmegyei Cukorgyár Rt., amelynek üzeme román megszállt területen van, az áttelepítés nehézségei miatt valószínűleg kénytelen lesz kiválni a cukorgyárak sorából. Ez a kiválás most befejezett ténnyé vált, amenynyiben nyilvánvaló lett, hogy az áttelepítés lehetetlen. Ilyen körülmények között az évi közgyűlés az alapszabályok módosításával elhatározta, hogy mivel a vállalat már nem részese a cukorgyárak közötti egyezménynek, ezentúl répaszerződéseket nem köt, a cukor és annak melléktermékei gyártásával, valamint az azokkal való kereskedéssel felhagy és a vállalat ezentúl működésének tárgya ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági tevékenység folytatása és az ezekkel összefüggő ügyletek lebonyolítása lesz. A közgyűlés a cég nevét is megváltoztatta, az új cégszöveg: Bácsmegyei Mezőgazdasági. Itt. 11 nár 3,8 millió kilogramm gyapjút vett át a gyáripar a Az új gyapjútermés értékesítése javában folyik. Őszig a gyapjúfeldolgozó iparnak 5.5 millió kg gyapjút kell átvenni és előre látható, hogy a gyapjútermés átvétele nem fog akadályokba ütközni, mert már eddig is 3,8 millió kg gyapjút vásároltak a gyárak. A világpiaci helyzet egyelőre nem engedi meg a gyapjuárak felemelését, úgyhogy az év végéig most már nem valószínű, hogy a gyapjuértékesítési rendszert módosítanák és a gyapjuárak jegyzését megváltoztatnák. Feltűnő, hogy a gyapjubehozatal kérdése még nincsen teljesen rendezve, mert a kereskedelmi minisztérium máig sem adta ki utasítását a gyapjúforgalom lebonyolítására, jóllehet az értékesítési idény az őszi hónapokban már véget ér. A MAGYAR NEMZETI BANK bankjegyforgalma a július 31-i kimutatás szerint a július 23-i forgalommal szemben 72,4 millió pengővel emelkedett. Az emelkedést az állami giroszámalákról történt kifizetés idézte elő, mely 74.5 millió P-t tett ki míg egyéb számlákra 0.1 millió P folyt be, úgyhogy a girokövetelések állománya végeredményben 74.4 millió pengővel csökkent. Az érckészlet 0.9 millió pengővel növekedett. A váltópénzkészlet 1.8 millió pengővel apadt. A váltóbenyújtások összege a váltóesedékességek összegét 5.2 millió pengővel haladta meg. Az „Egyéb követelések*4.7 millió pengővel gyarapodtak, az „Egyéb tartozások** 8.1 millió pengős növekedése pedig a régi magyar-osztrák kliring ayuidálásával függ össze.. * A TÜZELŐANYAGKERESKEDŐK EGYESÜLETÉNEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Balla Szigfrid főtitkár referátuma alapján foglalkozóit a tüzifapiac szabad forgalmának helyreállításával és azt örömmel és helyesléssel fogadta. A szövetség a maga részéről mindent megtesz, hogy a kötött gazdálkodásból, illetőleg a maximális árak rendszeréből a szabadkereskedelemre történő átmenet mindert zökkenő nélkül a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével történjék meg. ★ BUDAPESTEN TARTJÁK a legközelebbi malomipari világkongresszust. Két évvel ezelőtt Parisban, tavaly Prágában tartották a malomiparosokvilágkongresszusát. Az 1939. évi találkozó Budapesten lesz. A kongresszus impozánsnak ígérkezik, és arra a világ minden részéről meghívják a malomipar reprezentánsait. ♦ A FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTER rendeletet adott ki a lovak és öszvérek ’ ősti ' összeírása és állatorvosi vizsgálata tárgyában. .4 rendelet értelmében évenként szeptember 1-étől 10-éig terjedő időközben össze kell írni.— az összeírás idején fennálló állatok szerint kórra való tekintet nélkül — minden nem állami tulajdonban lévő lovat és öszvért . A HANGYA AZ ÚJPESTI VÁGÓHÍDON exportsertésüzemet létesít. A létesítendő üzemmel kapcsolatban a Hangyának az a terve, hogy ugyanottsertésszállást is létett, a vágásra előkészített árut exportzsír formájában feldolgozza és ezt külföldre szállítja. * A PÉNZÜGYMINISZTER a szeszegyedáruságról szóló 1938. XXX., t.-c. lot.g-ának első bekezdésében foglalt felhatalmazásalapján az említett törvény második, harmadik, huszonharmadig és huszonkilencedik szakaszait 1938 augusztus 4-ével hatályba léptette,, * MEGVÁLTJÁK A KÖVEZETVÁMOKAT. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter még a költségvetési vita során bejelentette, hogy foglalkozik a kövezetvámok megszüntetésének kérdésével. A kövezetvámok megszüntetésének akadálya eddig csupán az volt, hogy a vámszedési joggal bíró törvényhatóságok és községek erről a jövedelemforrásról nem voltak hajlandók lemondani. A pénzügyminiszter most utasította a minisztérium illetékes osztályát, hogy részletes javaslatot dolgozzon ki a kövezetvámok eltörlésére és egyúttal tegyen javaslatot arra is, mint kárpótolják azokat a törvényhatóságokat ■ és községeket, ammelyek jelentékeny bevételeiktől esnek el. . . ★ A r.YI‘MOt.CSEXPORTŐRÖK FIGYELMÉBE. . ajánlja a Külkereskedelmii Hivatal, hogy azon németimportőrök névjegyzéke, akik alma és szőlő bevitelére jogosultak, a hivatal gyümölcsosztályánál, vidéki kirendeltségénél, valamint a magyar gyümölcskiviteli egyesülés ellenőrző irodájánál betekintésre rendelkezésre áll. * FIZETÉSI ZAVAROK. Kényszeregyességi ügyek. A budapesti kir. törvényszék elrendelte a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást özv. Qurfein Móric született Barla Teodóra (Nefelejts utca 40.) horinbergi és rövidárukereskedő ellen. Vagyonfelügyelő Steinberger Márton dr., bírósági jogi megbízott Solty Henrik dr. Követelések bejelentése augusztus 22-ig az OHE központjánál. •— Grósz lápát (Teréz körút 34.) rövidárukereskedő — és Rosenberger Adolf (Lujza utca 27/29.) úri- és nőidivatáru-kereskedő kényszeregyességi ügyében a törvényszék az egyezséget jóváhagyó végzést jogerősnek nyilvánította. — Kovács János(Fadrusz-una 2.) elektromosműszerész-mester kényszeregyességi ügyében az eljárást megszüntető végzés jogerős, a törvényszék az elrendelt biztosítási intézkedéseket megszüntette.