Ujság, 1938. augusztus (14. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-04 / 174. szám

CSÜTÖRTÖK, 1938 AUGUSZTUS 4 ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI Ú­JSÁG a sztam beszélnek, csak éppen nem olyan hangosan, mint azok, akik nem tudnak a számokban olvasni. Ha azt látjuk, hogy a mezőgazdasági árak egy esztendő alatt kereken 12%-kal drágultak s ugyanakkor az ipari árak mintegy 23%-kal­­ estek, akkor nem értjük, miért panaszkodnak a gazdák és miért kifogásolják az ipari drá­gaságot, a gyáripar túlzott hasznát? Sajnála­tos, hogy amint nem Kovács Alajos kezéből kerül ki a statisztika és nem érezni rajta a fajpolitika zamatot, senki se hederít rá. A Sta­tisztikai Hivatal szerint az ipar a fehér és a mezőgazdaság a fekete, de mégis csak azt­­ fogjuk hallani, hogy az ipar a sötét drágító és a mezőgazdaság az ártatlan szenvedő. És ha a számok tovább beszélnek,­­ el fogják hallgattatni őket. Egy év alatt 12 százalékkal drágult a mezőgazdasági és 23 százalékkal csökkent az ipari cikkek indexe A hivatalos statisztikai adatok alapján m­­eg­­állapítható, hogy 1938 június 30­-án a mező­gazdasági cikkek nagykereskedelm­i in­dexe 12%-kal volt magasabb az előző évi jú­nius 30-i állapotnál, míg az ipari index ugyanezen időközben 23%-kal csökkent. . A Statisztikai Hivatal összeállítása szerint a nagykereskedelmi árak index-számai július vé­gén az előző év azonos hónapjainak adataival összehasonlítva, a következőképpen alakulnak: május -11 június 30 1937 1938 1937 1938 Mezőgazdaság és állattenyésztés 79 92 78 88 Gyarmatáru 172 178 172 178 Malomipar és cukor 111 117 113 117 Egyéb ipar 129 191 127 98 30 millió mázsa búzakivbtell feles­lege van Európának A római nemzetközi mezőgazdasági Intézet jelentése szerint a kedvező terméskilátások jú­­nius első három hetében továbbfejlődtek. Egész Közép- és Dél-Európában jó volt az időjárás, úgyhogy a beérés, az aratás és a betakarítás fel­tételei a legkedvezőbbek voltak. A beérkezett jelentések szerint Európának Oroszország nél­kül összes búzatermése el fogja érni ebben az évben a 455 millió mázsát és 8%-kal haladja meg a tavalyi, 6%-kal az utolsó öt esztendő átlagtermését. Az eu­rópai importállamok ter­mése általában az exportőr államok termése mögött maradt. Az exportőr államoknak ki­viteli feleslege meg fogja haladni, a 30­ millió mázsát. ............. Judik József a miniszterelnökség gazdaságkutató osztálya élén I­m­r­é­d­y Béla miniszterelnök a gazdasági és szociálpolitikai kérdések kutatására és a kormány politikai állásfoglalásának előkészí­tésére a a miniszterelnökségen gazdaság­­kutató osztály létesítését határozta el. Az osztály bizonyos mértékig összekötősterv is lesz a miniszterelnök és a gazdasági mi­nisztériumok között. Imrédiy Béla minisz­terelnök, aki a Nemzeti Bank tanulmányi osz­tályát vette figyelembe a miniszterelnökség új szakosztályának létesítésénél, annak veze­tésére J­u­d­i­k József dr.-t, a Magyar Nemzeti­ Bank igazgatóját és Surányi-Unger Ti­vadar dr. egyetemi tanárt kérte fel. Judik József dr. egyetemi magántanár a Magyar Nemzeti Bank tanulmányi osztályán évek óta értékes munkásságot fejt ki, előbb mint Imrédy Béla helyettese, később mint a tanul­mányi és közgazdasági osztály vezetője miű­ködött. Tudományos munkásságával s a kül­földi bankintézmények mélyreható tanulmá­nyozásával tekintélyes része van a Magyar Nemzeti Bank kiváló irányításában. Surányi- Unger Tivadar dr. a szegedi egyetem nagy­tekintélyű közgazdasági professzora. Mind­ketten meg fogják tartani új megbízásuk mel­lett eddigi állásaikat és az új megbízást mint tiszteletbeli ál­lás­t fogják betölteni. A Crediiansfaif-Wiener Bankverein u) vezetője körU! Az Újság keddi számában megírtuk, hogy a Pénzitnézeti Központ megtagadta hozzájárulását a Creditamstalt- Wiener Bankverein budapesti fiókja kiszemelt új igazgatójának kinevezéséhez. Egy sugalmzott közlemény kétségbevon­ja "ennek­ az információnak hitelességét és hozzáfűzi, hogy az állást Bokor Ervinnel, a Hangya igazgatójá­val be fogják tölteni. Az Újság jelentette első­­ként, hogy a tárgyalások Bokor Ervinnel —­ akit igen kitűnő szövetkezeti szakemberként ismernek — folyamatban vannak, számunkra tehát az­­ő kinevezése bizonyára nem lehetett nóvum. Az ügy ismeretéhez azonban tudni kell, hogy a Cre­­ditanstalt-Wiener Bankverein vezetői állására nemcsak Bokor Ervin volt kiszemelve, hanem egy másik személyiség is és ennek kinevezéséhez tagadta meg a PK hozzájárulását. A helyzet az, hogy pénteken Budapestre érkezik a Credit­­anstalt-Wiener Bankverein bécsi központjának egyik igazgatósági tagja, aki be fogja állásába iktatni Bokor Ervint. "­­ A VOLT AUSZTRIA TERÜLETÉRE szarvas­marhát szállítók figyelmébe ajánlja a TC­fii­keres­kedelmi Hivatal, hogy az augusztus 15-étől­ kezdődően kiszáll­ításra kerülő vágómarhák szállítási feltételei megváltoztak. Bizalom a magyar állami kibocsátások iránt A belső sikeres lebonyolításának hatása a járadékpiacra Ha a részvénypiacon — akár lefelé, akár fel­felé — valamilyen nagyobb mozgalom játszódik le, akkor annak megítélésére, váljon a tőke­befektető közönség műveleteiről vagy pedig tisztára spekulatív jelenségről van-e szó, a legalkalmasabb módszer: a fixpiac magatartásának megfigyelése. Ha a tőkebefek­tető közönség vesz, vagy ad el, a fixpiac rende­sen „vele megy" a részvénypiaccal, vagyis ha a részvénypiac szilárd, akkor a fixpiac is szilárd és fordítva, ha a részvénypiac lanyha, a fixpiac is az. Ha azonban­ tisztán a spekuláció műveletei kavarják fel a részvénypiacot, akkor a fixpiac rendszerint „ellentáll" (ez a tőzsdei mű­kifejezés). Más szóval ez azt jelenti, hogy ha a részvénypiacon hossz van és a fixpiac meg sem mozdul, akkor nyilván nem a tőke­befektetők vásárolják a részvé­nyeket, h­a­rt­é­m spekulánsok, akik rövidesen le is bonyolítják üzleteiket. Fordítva, ha a részvénypiacon lanyhaság uralkodik, de a fix piac nem gyengül le, akkor kézenfekvő, hogy a részvénypiacon főleg spekulánsok, k­o­n­t­re­mi­n­ő­r­ö­k , operálnak. Mert hiszen, ha a tőke­­befektető közönség eladásokra volna hajlamos, akkor nemcsak részvényeket, hanem — sőt első­sorban — fix kamatozású papírokat adna el. A pillanatnyi tőzsdei helyzetre kiválóan alkal­mazható ez a megállapítás. Mintegy másfél hét óta a részvényárfolyamok napról-napra mor­zsolód­nak, a fix k­a­m­­a­t­oz­á­s­ú p­a­p­í­r­o­k árfolyamai azonban egyáltalán nem mutat­ják a gyengeség jeleit. Ezt szemléltethetjük, ha összehason­lítjuk a múlt hét elején, július 25-én jegyzett részvény- és kötvényárfolyamokat az augusztus 3-i árfolyamokkal. Alant adunk né­hány jellemző ilyen példát: Speger-kölcsön 73.— 75.— Népszövetségi, amerikai franche 92.50 92.— ,5%-os 1925. évi kény­szerkö­lcsön 71.— 78.—­ Míg tehát a részvényeknél másfél hét alatt 5—10 százalékig terjedő árfolyam­­v­i­s­s­z­a­m­­e­n­e­t­e­s­e­k állapíthatók meg, addig ugyanezen idő alatt a két budapesti kölcsön csak egy százaléknak a töredéké­vel esett vissza. A Speyer-külcsön v­á­l­­­tozatlan. A népszövetségi köl­csönnél tekintetbe kell venni, hogy augusz­tus 1-én szelvényesedékesség volt és e kötvé­nyeket ezért ma már 1938 augusztus­­­i szel­vény nélk­ül árulják. Ennek tekintetbevételével a népszöv­etségi kölcsön amerikai kibocsátásá­nak árfolyama nemcsak, hogy nem esett vissza, hanem közel 3 százalékkal ja­vult az 1925. évi kényszerkölcsön ár­folyama is. Mindebből a bevezetőiig említett tőzsdei gyakorlati tapasztalat szerint elsősorban az kö­vetkezik, hogy a tőkebefektető közön­ség nem ad el értékpapírokat és ha a részvénypiacon lanyhaság mutatkozik, úgy ezt csak s­p­e­k­u­l­a­t­í­v körök realizá­cióira lehet visszavezetni. De az is követ­kezik a fent kimutatott jelenségből, hogy a magyar fix­ kamatozású papírok iránt változat­lanul nagy a bizalom. Érdekes, hogy első­sorban az á­ll­a­m­i kibocsátások árfolyam­­alakulása kedvező, ezeknek árfolyama, mint fenti tabellánkból látható, az utolsó tíz nap folyamán még emelkedett is. Az állampapírok e kedvező árfolyam­alaku­­lásánál tőzsdei körökben bizonyos befolyást tulajdonítanak az ú­j­b­e­l­s­ő kölcsön sike­res le­bonyolí­tásának. Az kétségtele­nül megállapítható, hogy a fix-piac nemcsak általánosságban tartja magát jól, hanem az egyes fix-papírok között különösen az állami kötvények árfolyamai alakulnak kedve­zően. Kivételt ez alól csak az a­r­a­n­y­j­á­r­a­­d­é­k képez, amely a napokban újabb ár­folyamcsökkenést szenvedett el. Az aranyjára­dék m­a persze nem tisztán magyar kötvény, hanem olyan értékpapír, amelynek kamatszol­­gáltatása Magyarországot, Romániát és Jugo­szláviát együttesen terheli. VII. 25­­ Vill. 3-i zárlat Bauxit ' ' " 220.— 205.— Kőszén 311.— 800.— Salgó­­ ifi 31.90 28.50 Rima 88.30 81.— Trust 01.40 57.50 M. Cukor 31.50 105.25 VISZONT: VA%-os 1911-es Budapesti 202— 291.25 6%-os 1927. évi Budapesti 78.75 78.­ Ferenczi Izsót akarják megnyerni a Kereskedelmi Bank új árubizományi részvény­társaságának vezetésére Magyar Parshing Rt. az új vállalat ideiglenes címe A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank külföldi, főleg angol és amerikai­­ áruházakkal — volt bécsi bevásárló szerveim keresztül—érdekes tár­gyalásokat folytat. Arról van szó, hogy 150.00­1 pengő alaptőkével a legközelebbi hetekben új részvénytársaságot alapítanának, amelynek célja kisipari termékek elhelyezése valutáért a kü­l­földi piacokon. Az új társaság tevékenysége ki-­ terjedne­ a tőlünk keletre eső államok iparcik­keinek­­közvetítésére is és címe „Magyar Purshing Rt." lenne. Az új társaság vezérigazgatójául Ferenczi Izsót, a kereskedelmi minisztérium nemrég nyugalomba vonult államtitkárát, szeretnék­­ megnyerni,­de Ferenczi Izsó végleges választ még nem adott. Ha elfogadja az állást, rajta kívül néhány­ külföldi szakértőt vonnának be az új társaság szervezésébe és oda a bank négy-öt kipróbált tisztviselőjét is beosztanák. Itt­­említjük meg,­­hogy a Kereskedelmi Bank­­ban ősszel négy új igazgatót neveznek ki a ki­próbált tisztviselők köréből. Nagy forgalom a be- és kiviteli engedély-tőzsdén Csak annak szabad ma engedélyt adni, aki maga bonyolítja le az üzletet . Amióta kötött gazdálkodás folyik, óhatatlan, hogy olyanok is jussanak beviteli és kiviteli engedélyekhez, akik azt nem saját üzleti céljaikra használják fel, hanem áruba bocsátják. A kereskedelem és az­ ipar hiába küzdött ez­ellett, mert mindig voltak „jó­ összeköttetésekkel" rendelkező engedély­szerzők, akik olyankor is beviteli vagy kiviteli engedélyhez jutottak, amikor a legális keres­kedelemtől az ilyen engedélyeket megtagadták. Most, hogy a kiviteli kontingensek felosztá­sánál a kormány politikája a fiatal, kezdő, ke­resztény exportőröket kiváltja támogatni, újból sajnálatosan előtérbe tolul az a kérdés, helyes-e kiviteli vagy behozatali engedélyeket olyanok­nak adni, akik ko­ni saját maguk bonyo­lítják le az exportot vagy az im­por­t­o­t. A kiviteli kontingenseknél az újabb utasí­tások alapján külön százalékot tartanak fenn az önállósítási alap támogatását élvező új ke­reskedőknek és valóban méltányos és helyes volna az, hogy kezdő exisztenciák az export­­kontingenseknél is megfelelő arányos részese­déshez jussanak. Úgy látszik azonban, hogy nem mindenki veszi egyforma ko­molyan új hivatását, már­pedig kétség­telen, hogy az ilyen támogatásnak csak akkor van értelme, ha megfelelően ellenőrzik azt, hogy a behozatali, illetve kiviteli engedélyeket az új exportőr valóban saját kiviteli üzleté­nek lebonyolítására használja fel. Miután ez a célja és törekvése a kormány­zatnak is, az önállósítási alapnak is, valószínű, hogy a szigorú ellenőrzés nem is fog elmaradni és elkerülhető lesz az, hogy valóságos ki­viteli e­n­ge­d­é­l­y­t­ő­z­s­d­e alakuljon ki, aminek jelei a legutóbbi napokban — az olasz kiviteli engedélyekkel kapcsolatban — már mutatkoznak. Az engedélyek felhasználását nem könnyű ellenőrizni, de a szakértők bevo­násával meg lehet majd állapítani, hogy kik azok, akik valóban kiviteli üzletük céljára hasz­nálták fel. Kilépett a kar­éiból a Csongrád­­megyei Cukorgyár Még a múlt évben jelentette be a képviselő­­házban Fabinyi Tihamér dr.. akkori pénzügy­miniszter, hogy a Csongrád­megyei Cukorgyár Rt., amelynek üzeme román megszállt területen van, az áttelepítés nehézségei miatt valószínűleg kénytelen lesz kiválni a cukorgyárak sorából. Ez a kiválás most befejezett ténnyé vált, ameny­­nyiben nyilvánvaló lett, hogy az­ áttelepítés le­hetetlen. Ilyen körülmények között az évi köz­gyűlés az alapszabályok módosításával elhatá­rozta, hogy mivel a vállalat már nem részese a cukorgyárak közötti egyezménynek, ezentúl répaszerződéseket nem köt, a cukor és annak melléktermékei gyártásával, valamint az azok­kal való kereskedéssel felhagy és a vállalat ezentúl­ működésének tárgya ipari, kereske­delmi és mezőgazdasági tevékenység folytatása és az ezekkel összefüggő ügyletek lebonyolítása lesz. A közgyűlés a cég nevét is megváltoztatta, az új cégszöveg: Bácsmegy­ei Mezőgazdasági. Itt. 11 nár 3,8 millió kilogramm gyapjút vett át a gyáripar a Az új gyapjútermés értékesítése javában fo­lyik. Őszig a gyapjúfeldolgozó iparnak 5.5 mil­lió kg gyapjút kell átvenni és előre látható, hogy a gyapjútermés átvétele nem fog akadá­lyokba ütközni, mert már eddig is 3,8 millió kg gyapjút vásároltak a gyárak. A világpiaci helyzet egyelőre nem engedi meg a gyapjuárak felemelését, úgyhogy az év végéig most már nem valószínű,­ hogy a gyapjuértékesítési rendszert módosítanák és a gyapjuárak jegyzését megváltoztatnák. Feltűnő, hogy a gyapjubehozatal kérdése még nin­csen teljesen rendezve, mert a keres­kedelmi minisztérium máig sem adta ki utasí­tását a gyapjúforgalom lebonyolítására, jóllehet az értékesítési idény az őszi hónapokban már véget ér. A MAGYAR NEMZETI BANK bankjegyfor­galma a július 31-i kimutatás szerint a július 23-i forgalommal szemben 72,4 millió pengővel emelkedett. Az emelkedést az állami giroszáma­­lákról történt kifizetés idézte elő, mely 74.5 mil­lió P-t tett ki míg egyéb számlákra 0.1 millió P folyt be, úgyhogy a girokövetelések állománya végeredményben 74.4 millió pengővel csökkent. Az érckészlet 0.9 millió pengővel növekedett. A váltópénzkészlet 1.8 millió pengővel apadt. A váltóbenyújtások összege a váltóesedékességek összegét­ 5.2 millió pengővel haladta meg. Az „Egyéb követelések*4­­.7 millió pengővel gyara­podtak, az „Egyéb tartozások** 8.1 millió pen­gős növekedése pedig a régi magyar-osztrák kliring ayuidálásával függ össze.­. * A TÜZELŐANYAGKERESKEDŐK EGYESÜ­LETÉNEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Balla Szigfrid főtitkár referátuma alapján foglalko­zóit a tüzifapiac szabad forgalmának helyre­­állításával és azt örömmel és helyesléssel fo­gadta. A szövetség a maga részéről mindent megtesz, hogy a kötött gazdálkodásból, illető­leg a maximális árak rendszeréből a szabad­­kereskedelemre történő átmenet mindert zök­kenő nélkül a fogyasztók érdekeinek figye­lembevételével történjék meg. ★ BUDAPESTEN TARTJÁK a legközelebbi ma­lomipari világkongresszust. Két évvel ezelőtt Parisban, tavaly Prágában tartották a malom­iparosok­­világkongresszusát. Az 1939. évi talál­kozó Budapesten lesz. A kongresszus impozáns­nak ígérkezik, és­­ arra a világ minden részéről meghívják a malomipar reprezentánsait. ♦ A FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTER rende­­letet adott ki a lovak és öszvérek ’ ősti ' össze­írása és állatorvosi vizsgálata tárgyában. .4 rendelet értelmében évenként szeptember 1-étől 10-éig terjedő időközben össze kell írni.— az összeírás idején fennálló állatok szerint kórra való tekintet nélkül — minden nem állami tulajdonban lévő lovat és öszvért . A HANGYA AZ ÚJPESTI VÁGÓHÍDON ex­­portsertésüzemet létesít. A létesítendő üzemmel kapcsolatban a Hangyának az a terve, hogy ugyanott­­sertésszállást is létett, a vágásra elő­készített árut exportzsír formájában feldolgozza és ezt külföldre szállítja. * A PÉNZÜGYMINISZTER a szeszegyedáru­­ságról szóló 1938. XXX., t.-c. lot.­g-ának első bekezdésében foglalt felhatalmazás­­alapján az említett törvény második, harmadik, huszon­harmadig és huszon­kilencedik­ szakaszait 1938 augusztus 4-ével hatályba léptette,, * MEGVÁLTJÁK A KÖVEZETVÁMOKAT. Re­­ményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter még a költségvetési vita­ során bejelentette, hogy fog­lalkozik a k­övezetvámok­ megszüntetésének kér­désével. A kövezetvámok m­egszü­ntetésének aka­dálya eddig csupán az volt, hogy a vámszedési joggal bíró törvényhatóságok és­ községek erről a jövedelemforrásról nem voltak hajlandók le­mondani. A pénzügyminiszter most utasította a minisztérium illetékes osztályát, hogy részletes javaslatot dolgozzon ki a kövezetvám­ok eltör­lésére és egyúttal tegyen javaslatot arra is, mint kárpótolják azokat a törvényhatóságokat ■ és községeket, ammelyek jelentékeny bevételeiktől esnek el. . . ★ A r.YI‘MOt.CSEXPORTŐRÖK FIGYELMÉBE. . ajánlja a Külkereskedelm­ii Hivatal, hogy azon német­­importő­­rök névjegyzéke, akik alma és szőlő bevitelére jogosul­tak, a­ hivatal gyümölcsosztályánál, vidéki kirendeltsé­génél, valamint a magyar gyümölcskiviteli egyesülés ellenőrző irodájánál betekintésre rendelkezésre áll. * FIZETÉSI ZAVAROK. Kényszeregye­sségi ügyek. A budapesti kir. törvényszék elrendelte a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást özv. Qurfein Móric született Barla Teodóra (Nefe­­lejts­ utca 40.) horinbergi és rövidárukereskedő ellen. Vagyonfelügyelő Steinberger Márton dr., bírósági jogi megbízott Solty Henrik­ dr. Köve­telések bejelentése augusztus 22-ig az OHE központjánál. •— Grósz lápát (Teréz­ körút 34.) rövidárukereskedő — és Rosenberger Adolf (Lujza­ utca 27/29.) úri- és nőidivatáru-keres­­kedő kényszeregyességi ügyében a törvényszék az egyezséget jóváhagyó végzést jogerősnek nyilvánította. — Kovács János­­(Fadrusz-un­a 2.) elektromosműszerész-mester kényszeregyes­­ségi ügyében az eljárást­ megszüntető végzés jogerős, a törvényszék az elrendelt­ biztosítási intézkedéseket megszüntette.

Next