Ujság, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
a kor eszméink diadalát már-már foszladozni láttuk. De nem csüggedtünk, nem engedtünk belőle, együtt maradtunk Wolff Károly zászlaja alatt, tovább harcoltunk, a zászlót soha el nem hagytuk s most ismét itt vagyunk. Itt vagyunk ma cselekvő módon és cselekvőképesen. Ez adhat nekünk mindnyájunknak bizalmat arra, hogy igenis, meg tudjuk majd vívni ezt ezt a küzdelmet. Azok a reformok, amelyeket hozunk, elemei ennek az egész küzdelemnek. Nem akarok most itt hosszú, nagy programmot adni, hiszen programmomat elmondottam a Házban. Elmondotta előttem Imrédy Béla is akkor, amikor programmot adott, sőt elmondották már mindkettőnk elődei is. Mert hiszen mindez egymásból féljük, legfeljebb gazdagodik a program is, ahogyan haladunk, s változnak a részletei, aszerint, amint az ember más és más helyzetekkel áll szemben a küzdelemben. De lényegileg ugyanazt a harcot vívjuk. A Programm lényegileg bennünk van és benne van abban a húsz esztendőben, amelyet harcban és munkában együtt töltöttünk. Tehát ebben a húsz esztendőben magában megvan a programja, s amikor azt mondom, hogy mi, vagy közvetlen elődeink ezt a programmot már kifejtették, visszanyúlhatok odáig, amikor Wolff Károly először lépett a mi körünkbe, akik itt vagyunk s először mondott beszédet, s azután újra és újra szólott itt és nálunk, a Keresztény Nemzeti Ligában, de másutt is mindenfelé. A programm maga a mi állandó összetartásunk a keresztény eszme mellett, a mi állandó küzdelmünk, hogy ezt Magyarországon véglegesen diadalra juttassuk. „Nagyon nehéz a feladat“ — Természetesen nagyon nehéz a feladat, mert — amint a törvényjavaslat indokolásában magunk is kifejtettük —, Európának talán nincs egyetlen országa, ahol a zsidókérdés olyan súlyos volna, olyan nagyméretű a tömegeknél és az arányszámnál fogva is és a zsidóságnak a keresztény társadalomba való beszövődése miatt is. Sokkal könnyebb a probléma például Lengyelországban, ahol éles válaszfal volt a keresztény társadalom és a zsidóság között s nincs olyan összeszövődés, mint amilyen nálunk tapasztalható. Sokkal könnyebb a probléma olyan országban is, ahol — bár az arányszám nagyon kicsiny —, ha az összeszövődés maga aránylag nagy is, de az arányszámhoz képest, számbelileg csekély. Nálunk éppen az összeszövődés a legnehezebb probléma s ez az, amit még magunk is túl kevéssé realizálunk, de amit a külföld például egyáltalán nem ismer. S ebben van a mi törekvéseink külföldön való megismertetésének nehézsége, mert külföldön igen kevesen vannak olyanok, akik személyes tapasztalat alapján ismernék a mi állapotainkat. Ezért ez a munka nemcsak a megoldásra irányuló belső munka, hanem felvilágosító munka is kifelé, hogy a külföld is megismerje és megértse helyzetünket. Erre törekedtek elődeim is és törekedni fogok magam is. És látom is, hogy ha idegenek jönnek ide közénk, megértik ezt. Éppen ma volt nálam két fiatal angol. Munkácson jártak és onnan jöttek Budapestre. Azt mondották, hogy a látottak és tapasztaltak után sokkal jobban értik most a helyzetet, mint azon a napon, amikor határunkat átlépték. Nagy erőre és nagy akaraterőre van ezért szükség, hogy átjussunk a küzdelmen. De én bízom abban, hogy a magyar nemzet ezt a küzdelmet győzelmesen fogja megvívni, éppen úgy, mint számtalan más küzdelmet megvívott és hogy éppen a székesfővárosban, ahol minden szála az országnak összefut és ahol mindnyájunk akaraterejéből, de végeredményben mégis elsősorban vezérünk. Wolff Károly gyújtó szavai és gyújtó egyénisége alapján, ez az erő igen összekovácsolódott, ez az erő megvan, erre az erőre bátran lehet építeni. Azt hiszem, hogy erre az erőre a keresztény politika olyan biztonsággal építhet, hogy nyugodtan mehet a maga útján és biztonsággal remélheti a keresztény magyar politika célkitűzéseinek elérését. —■ Hosszú az út, fáradságos, de nem hiszem, hogy ehhez kitartást, összetartást, bizalmat kellene kérnem, mert mindig összetartottunk, mindig bíztunk egymásban. Tovább fogjuk végezni munkánkat, úgy, ahogy eddig végeztük, s ha kézről-kézre adjuk is a kormánykereket, kezünkből nem adjuk ki, hanem visszük a hajót tovább. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) szólalása mindnyájunk szívében igazán mély nyomokat hagyott, mert hiszen a keresztény gondolatnak egyik legrégibb harcosa ebben az országban. A tapasztalatok birtokában, amelyeket húszévi küzdelem folyaa,ki szerzett, teljes tudatában a nehézségeknek, amelyek előttünk állnak, vállalta a pártvezérséget nemcsak a városban, hanem az országban is, s ezért azt hiszem, minden hazafinak hálája illeti meg. — Amikor néhány nappal ezelőtt átadtam a vezetést, teljes megnyugvással tettem, mert tudtam, hogy Teleki Pál gróf személyében a magyar keresztény gondolatnak olyan harcosa veszi át a vezéri pálcát, aki nemcsak húsz év küzdelmeiben megedződött, tapasztalatokban, tudásban gazdag ember, hanem olyan törhetetlen akarattal is rendelkezik, amellyel egyedül lehet ezeket az eszményeket győzelemre vinni. Teljes szívvel kívánom, hogy ez a törekvése sikerrel járjon s a magam erejét is e törekvés szolgálatában rendelkezésre bocsátom. Arra kérem az összes jelenlévőket, hogy azt a szeretetet és ragaszkodást, amelyet irántam tanúsítottak e rövid időn keresztül, amely alatt együtt dolgoztunk, vigyék át rá teljes egészében s fegyelmezett, és hűséges katonái legyenek, mint amilyenek voltak húsz éven keresztül a keresztény nemzeti gondolatnak. Azt hiszem, a keresztény főváros megalapozásában a most egyesült két pártnak nagy része volt és szívből kívánom, hogy a két pártnak a mai napon létrejött egyesülése hozza meg a végső lökést ahhoz, hogy a keresztény Budapest élő valósággá váljék.Imrédy Béla beszédét a pártértekezlet résztvevői lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Csilléry András elnök zárószavai után a pártértekezlet véget ért. A tagok igen nagy számban maradtak együtt vacsorán a klubhelyiségben. Imrédy Béla felszólalása Csilléry András köszönetet mondott a miniszterelnöknek, majd a megjelentek sürgető tapsára Imrédy Béla szólalt fel. — Valóban nem tudom — mondotta —, milyen jogon szólalok itt fel, legfeljebb vendégjogon, mert hiszen nem vagyok a párt tagja, s Úgy érzem azonban, ennek a mai napnak, a két párt formális egyesülésének létrejöttéhez van valami közöm, amint ez kifejezésre is jutott az elnök úr megnyitó szavaiban is, amelyekért hálás köszönetet mondok s amelyekben érdemeimet és munkásságomat mértéken felül honorálta. — Teleki Pál gróf miniszterelnök úr fel ÚJSÁG Hivatalos módosítások a zsidójavaslaton Enyhítések várhatók a vegyes házasságoknál, az 1867 óta itt lakó zsidóság lakásának igazolásánál A képviselőknek kiosztották azokat a módosításokat, amelyeket a zsidótörvényjavaslathoz az általános vita megkezdéséig bejelentettek. Mint ismeretes, közel száznegyven indítványról, ellenindítványról és módosításról van szó. Ezek sorában vannak Makkai János előadó módosításai is, amelyek tudvalevőleg a kormány hivatalos álláspontját fedik. Ezeknek az utóbbiaknak elfogadása nem kétséges, de ugyanígy több olyan módosítás is számíthat pártolásra a szavazás során, amelyeket más képviselők nyújtottak be. Elsősorban az egyesült kereszténypárt képviselőtagjai részéről benyújtott módosítások számíthatnak elfogadásra, de az sem látszik lehetetlennek, hogy főképpen a frontharcosokra, hadiárvákra, hadiözvegyekre vonatkozó indítványok egyike-másika szintén kedvezőbb fogadtatásra talál. Az alábbiakban az úgynevezett hivatalos módosításokat ismertetjük: A vegyes házasságok Makkai János előadó az 1. paragrafus 3. bekezdése helyébe új szöveget ajánl. Ez a paragrafus arról szól, hogy kit kell a jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak tekinteni. Az előadó módosítása így hangzik: „Nem lehet zsidónak tekinteni: 1. azt a férfit, aki a jelen törvény értelmében zsidónak nem tekintendő nővel az 1938. évi január 1. napja előtt kötött házasságot, ha szülei közül csak az egyik, vagy nagyszülei közül legfeljebb kettő tagja, vagy volt tagja az izraelita hitfelekezetnek, ő maga pedig nem tagja az izraelita hitfelekezetnek, 2. azt a nőt, aki a jelen törvény értelmében zsidónak nem tekintendő férfival az 1938. évi január 1. napja előtt kötött házasságot, ha már a házasságkötés előtt az izraelita hitfelekezetből valamelyik keresztény hitfelekezetbe tért át és azontúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt, vagy ha az első bekezdés 2. vagy 3. pontja értelmében nem lehet a házasságból született egyik gyermeket sem zsidónak tekinthetni.“ A 2. paragrafushoz új 8. pontként a következő szöveget ajánlja az előadó: „A keresztény hitfelekezetek felszentelt tényleges és nyugdíjas lelkipásztoraira“ (tudniillik amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, rendelkezéseit nem lehet alkalmazni az említett lelkészekre). A 4. szakaszhoz Makkai János előadó az első bekezdés helyett a következő szöveget indítványozza: „Zsidót nem lehet az országgyűlés felsőházának tagjává megválasztani, kivéve az izraelita hitfelekezet képviseletére hivatott lelkészeket.“ 1867 december 31 A második bekezdés 7., 8. és 10. sora helyett — ahol okirati igazolást ir elő a javaslat az állandó lakás igazolására — az előadó a következő szöveget ajánlja: „ha ő maga és szülei — amennyiben szülei az 1867. évi december 31. napja után születtek, ezeknek szülei is — Magyarországon születtek és a törvényben meghatározott egyéb előfeltételeken felül hitelt érdemlően igazolja azt is, hogy szülői vagy — amenynyiben szülői az“1867. évi december 31. napja után születtek — ezek felmenői az 1867. évi december 31. napja óta állandóan Magyarország területén laktak). A szakasz új 5. bekezdéseként az előadó az alábbi szöveget ajánlja kiegészítésül: „A jelen törvény kihirdetésének napját követő négy hónap alatt tartott választás esetében annál a zsidónál, aki a törvényben a választójogra megszabott egyéb előfeltételeken felül igazolja azt, hogy ő maga és szülei az 1867. évi december 31. napja után születtek, ezek szülei is Magyarországon születtek, a második bekezdésben meghatározott választójogosultság szempontjából vélelmezni kell azt, hogy szülei vagy — amennyiben szülei az 1867. évi december 31. napja után születtek — ezek felmenői az 1867. évi december 31. napja óta állandóan Magyarország területén laktak.“ Helyettes ügyvédek, ügyvédjelöltek A 9. szakasznál az előadó a 3. bekezdés helyett az alábbi szöveget ajánlja: „Az előző bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a helyettes ügyvédekre, valamint az ügyvédjelöltekre is.“(Ez a rendelkezés a kamarai százalékra vonatkozik.) Utolsó bekezdésként az alábbi fontos kiegészítést javasolja az előadó: „Felhatalmaztatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy az 1938:XV. t.-c. 2. és 3. §§-ában és a jelen §-ban foglaltaknak szem előtt tartásával zeneművészeti kamara felállításáról gondoskodjék.“ A 11. szakaszhoz a 3. bekezdés helyett az előadó a következő szöveget javasolja: „Mozgófényképet előadó vállalatnál alkalmazott igazgató vagy igazgatási tennivalókat ellátó ügyvezető csak az lehet, aki a színművészeti és filmművészeti kamara tagja.“ Egyedárusági engedélyek megvonása Teljesen új 12. szakaszt javasol az előadó az eddigi 12. szakasz helyébe. Ez a módosítás arra vonatkozik, hogy a zsidóknak kiadott egyedárusági engedélyeket a törvény hatálybalépésétől számított öt év alatt, illatmérési és italeladási engedélyt, továbbá dohánynagyárudai és dohánykisárudai engedélyt a törvény hatálybalépésétől számított két év alatt, gyógyszertári jogot a törvény hatálybalépésétől számított három év eltelte után kezdődő öt év alatt meg kell vonni. Ezt a megvonást mellőzni lehet, ha ezt a termelési, a közfogyasztási és munkaviszonyoknak jelentős káros befolyásolása indokolja. Részletesen intézkedik a szakasz a gyógyszertári engedélyek esetén követendő eljárásról s úgy rendelkezik, hogy az új engedélyes köteles a korábbi engedélyesnek, illetőleg örökösének kívánságára a gyógyszertár berendezését és anyagkészletét az Országos Közegészségügyi Tanács megfelelő szaktanácsa által a tényleges viszonyok figyelembevételeivel megállapított becsértéken átvenni, ezenfelül a gyógyszertári jogosítvány ellenértékét is megfizetni. A gyógyszertári jogosítvány ellenértékéül azoknak az összegeknek egy évre eső átlagát kell tekinteni, amelyek az elvonás évét megelőző öt évben a vagyonadó kivetésének alapjául szolgáltak. Reálgyógyszertár jogot zsidó élők közötti jogügylet alapján egyáltalában nem, végrendelkezés alapján pedig csak abban az esetben szerezhet, ha az örökhagyónak egyenes ágon rokona vagy házastársa. Bármelyik mársengedély megvonható A belügyminiszter a mozgófényképüzemekre vonatkozóan kiadott összes mutatványengedélyeket bármikor felülvizsgálhatja és a felülvizsgált bármelyik engedélyt megvonhatja. A paragrafus első bekezdése alá eső jogosítvány hasznosítása tárgyában zsidóval kötött társulási szerződést jóváhagyni nem lehet, a törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott olyan szerződést a miniszter felhl- SZERDA, 1039 MÁRCIUS . vására meg kell szüntetni. A társulási szerződés ilyen esetben egyéni felmondással akkor is megszüntethető, ha a szerződés ezt kizárja, vagy hosszabb felmondási időhöz köti. A 13. szakaszhoz a 2. bekezdés első mondata helyett az előadó a következő szöveget indítványozza:„Nem szabad közszállításban részesíteni azt, akit a bíróság a jelen törvényben meghatározott vétség miatt jogerősen elítélt.“ Fontos az előadónak a 17. szakaszhoz új 10. bekezdésként javasolt alábbi szövege: „A jelen paragrafus alkalmazása szempontjából az utazókat (üzletszerzőket, ügynököket) a többi alkalmazottól elkülönítve kell figyelembe venni; a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter az utazók (üzletszerzők, ügynökök) tekintetében a jelen paragrafus rendelkezéseinek alkalmazása alpi közérdekből kivételt tehet.“ Az előadó a bizományosi szervezetekre nézve is javasol módosítást, mint új 18. szakaszt. Zsidó tanárok, tanítók, bírák, ügyészek Fontos indítványokkal szerepelnek Rupert Rezső, Zsitvay Tibor, Apponyi György gróf, Payr Hugó, Dulin Jenő, Makray Lajos, Vozsonyi János, Cseh-Szombathy László, Urottfy Győző, Farkas Elemér, Shvoy Kálmán, Földesi Gyula, Tahy László, Boczonádi Szabó Imre, Megay-Meissner Károly. Koczonádi-Szabó Imre az 5. §-hoz az alábbi kiegészítést javasolja: „az állami és a községi (városi) közép-, középfokú- és szakiskoláknak zsidó tanárait, továbbá az állami és a községi (városi) népiskoláknak zsidó tanítóit az 1943. évi január első napjáig, a zsidó királyi bírákat és a királyi ügyészségek zsidó tagjait az 1943. évi január 1. napjával nyugdíjazni kell, illetőleg az erre irányadó szabályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bocsátani.“ Nagy érdeklődés kíséri Drozdy Győzőnek a 10. §-hoz benyújtott és a sajtóval kapcsolatos módosító indítványainak sorsát is. Soudan kapott megbízást a belga kormány megalakítására Brüsszel, február 28. (Inf.) Az új belga kormány megalakítására kedden délben a lemondott Pierrot-kormány külügyminisztere, a szocialista Soudan kapott megbízást. Soudan vallon származású és 1919 óta szünet nélkül tagja volt először a képviselőháznak, később pedig a szenátusnak. Jelenleg ötvenkilenc éves. Eddig kétszer volt miniszter és mind a két esetben az igazságügyi tárcát vezette: először Van Zeeland első kormányában, később pedig a Jarsson-kormányban. Vezető politikai szerepet még nem játszott. Dezignálása nagy meglepetést keltett Brüszszelben, mert a Pierrot-kormány lemondása után mindenki azt hitte, hogy a király újból Pierrot elődjét, a három héttel ezelőtt lemondott Spaakot bízza meg a kormányalakítással. Tizenkilenc interpelláció a Házban A képviselőház szerdai ülésére az alábbi tizenkilenc interpellációt jegyezték be: APPONYI GYÖRGY GRÓF az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal átszervezése és az ország idegenforgalmi érdekeinek veszélyeztetése; MÓZES SÁNDOR a gazdaadósságok végleges rendezése; CSOÓR LAJOS a statárium megszüntetése; PÁLFFY-DAUI JÓZSEF GRÓF a nemzetközi vörös brigád Franciaországba menekült magyar származású tagjainak további sorsa; FENCZIK ISTVÁN az Európát és Magyarországot veszélyeztető kárpátoroszországi problémák; CSOÓR LAJOS a Károly-csapatkereszt igazolási határidejének meghosszabbítása; CSOÓR LAJOS a gazdaadósságok rendezésének befejezése; CSOÓR LAJOS a borfogyasztási adónak a hegyközségek részére való átengedése; KROMPASZKY MIKSA az automobilok vámredukciójával kapcsolatos álkormánybiztossági intézkedések; KÁROLYI VIKTOR GRÓF az antikominternegyezményhez való csatlakozás; HRÁM ARTUR a jogbiztonság megszűnése; HUBAY KÁLMÁN a „Magyarság" politikai napilap betiltása; RÁTZ KÁLMÁN a „Hungarista Párt“ feloszlatása s működésének betiltása; HUBAY KÁLMÁN a Magyar Nemzeti Szocialista Párt — Hungarista Mozgalom feloszlatása és működésének betiltása; TOLNAY-KNEFEITY ÖDÖN a selyemauhú beváltási árának felemelése; TILDY ZOLTÁN az állatértékesítés terén beállott zavarok és áresés; MEIZLER KÁROLY a gyülekezési és az egyesületi jog terén mutatkozó aránytalanságok*. MEIZLER KÁROLY lövészalakulatok volt tagjai számára a frontharcosokkal egyenlő kedvezmények biztosítása. MOZES JÁNOS — Nagy Gábor dr. nagybaracskai vezető-jegyző tűrhetetlen magatartása és fegyelmi ügyei tárgyában.