Ujság, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-01 / 147. szám
2 szültsége napjaiban. A lap ezután foglalkozik a nemzetközi sajtónak azzal a híresztelésével, hogy Danzigot militarizálják és a következőket írja: — Danzigban katonai téren semmi olyan nem történik, ami összehasonlítható lenne azokkal a katonai mozgósítási intézkedésekkel és a mindennapos élet militarizálásával, amely jelenleg Lengyelországban és Franciaországban tartósan folyik. A bolgár miniszterelnök berlini látogatása Berlin, június 30. (Inf.) A berlini lapok meleghangú cikkekben üdvözlik Kjoszeivanov bolgár miniszterelnököt, aki jövő szerdán, július 5-én többnapos hivatalos látogatásra Berlinbe érkezik. A bolgár miniszterelnök látogatása — írják a lapok — minden bizonnyal még szorosabbra fonja majd a két állam között évek óta fennálló szívélyes baráti kapcsolatokat. A nemzeti szocialista párt estilapja, az Angriff vezércikkben méltatja a bolgár nép erényeit és a különböző bolgár kormányok németbarát politikáját. Most Szófiából jelentik, a bolgár miniszterelnök hétfőn, július 3-án utazik a német fővárosba. A miniszterelnök berlini látogatását tudvalévően megelőzte Bozsilov pénzügyminiszter látogatása, amelynek bolgár politikai körökben nagy pénzügyi és gazdasági jelentőséget tulajdonítanak. A német vezérkar főnöke Finnországba utazott Helsinki, június 30. Halder tábornok, a német vezérkar főnöke pénteken Viipuriba utazott, ahol a finn tüzérség lőgyakorlatán vett részt. Halder tábornok szombaton az északfinnországi Kemibe repül. Vasárnap visszatér Helsinkibe. Halifax lord beszéde London, június 30. (Magyar Távirati Iroda) Halifax lord külügyminiszter a királyi külügyi társaság lakomáján mondott beszédében áttekintette Anglia legújabb nemzetközi kötelezettségeit. Hangoztatta, hogy Anglia kész volna további hasonló kötelezettségeket vállalni, jól tudva, hogy ha más országok biztonsága és függetlensége eltűnik, saját biztonsága és függetlensége is súlyos veszélybe kerül. — Tudjuk — folytatta —, hogy készeknek kell lennünk harcolni a nemzetközi jog és rend védelméért. Mindig szembeszálltunk az olyan törekvésekkel, amelyekkel egyes hatalmak azt célozzák, hogy az Európa fölötti uralmat megszerezzék más nemzetek szabadságának rovására. Az angol politika a maga történetének szükségszerű irányát követné, ha ilyen kísérletek megismétlődnének. — Hatalmas haderőt teremtettünk úgy a magunk, mint más népek szabadságának védelmére, de csak a támadás elhárítására használnák azt. Külföldön talán még nem látják teljesen be, hogy szilárdul el vagyunk tökélve, hogy újabb támadás esetén minden erőnket kötelezettségeink teljesítésére és a támadás leküzdésére használjuk. „Anglia nem hátrál meg .. . Anglia nem hátrál meg sem a rágalom, sem az erőszak elől. Akik nemzetünket elkorcsosultnak állítják, maguk nyújtják ennek leghatékonyabb ellenszerét: népünk minden sértegetése, érzéseink minden kigúnyolása csak növeli belső egységünket, elszántságunkat és hűségünket azokhoz, akik érzéseinkben és törekvéseinkben osztoznak. — A támadás leküzdését célzó intézkedéseinket — fejtegette Halifax lord — elszigetelési törekvéseknek minősítik. Azt állítják, hogy be akarjuk keríteni Németországot és Olaszországot, hogy megfosszuk őket a nemzeti létükhöz szükséges élettértől, hogy ellenséges államok gyűrűjével vesszük körül Németországot és egy nagy nemzet életét akarjuk megfojtani. Tény ezzel szemben az, hogy Németország önmaga szigeteli el magát más országoktól gazdaságilag önellátási politikájával, politikailag azzal a politikával, amely állandóan aggodalmat okoz más nemzeteknek, kultúrszempontból faji politikájával, siker kilátásával tárgyalhatnánk a politikai sérelmekről és gazdasági nehézségekről, mind nemzetközi, mind gyarmati téren. A gyarmati politika Halifax itt hosszasan fejtegette az angol birodalmi vezéreszme fejlődését afelé a legújabb elgondolás felé, amely szerint a gyarmatok birtoklása a civilizációval szemben vállalt szent kötelezettség s célja az önkormányzásra még képtelen nemzetek fejlődésének biztosítása. — Gyarmati politikánk végcélja mondta — a népek önkormányzata. Ami a gyarmati birtokokkal járó olcsóbb nyersanyagellátást illeti, a mostani külkereskedelmi korlátozásokat megszüntető nemzetközi rendszer lehetővé tenné, hogy ezekben az előnyökben más nemzetek is részesedjenek. Szabaddá válnék minden oldalról a hozzáférés a világ piacaihoz és nyersanyagaihoz és fellendülne az árucsere a világ kimélyített kereskedelmi csatornáiban. A sáfárkodás elvét, amelyet az angol birodalom az elmúlt 30 év alatt alkalmazott, a emberiség tágabb körű javára is fel lehetne használni. Eljöhet az idő, midőn a gyarmati fejlődés olyan közös rendszerében és céljaiban egyezhetnénk meg, amelyeknek alapján a gyarmati területek is jelentékenyen hozzájárulhatnának a világ gazdagításához. A gyarmati kérdést meg lehet oldani, ha mindenki kívánja a megoldást, nem lehet azonban tárgyalni az olyan kormánnyal, amelynek felelősségteljes szócsövei mindenütt rágalmazzák az angol politikát. Viszont ,ha ezt az irányt más szellem váltaná fel, készek volnánk tanácskozni másokkal a mostani politikai és gazdasági bizonytalanság megszüntetéséről,amivel hatalmas lépéssel haladna a világ a jólét felé. Az „élettér“ problémája — Gondosan meg kell vizsgálnunk az „élettér“ problémáját, amit új területek szerzése nem old meg, sőt még jobban kiélez. Ez a probléma csak az ország belügyeinek bölcs rendezésével és külső viszonyainak módosításával és javításával oldható meg. A nemzetek szomszédaik bizalmának megnyerésével növelik saját jólétüket, emelik létszínvonalukat, fejlesztik külkereskedelmüket. — A világ gazdaságilag szorosan összefügg — fejtette ki Halifax lord. — Egyetlen ország sem nyerészkedhetik másnak rovására. Németország sem oldhatja meg gazdasági problémáit elszigeteltségben. Nem tudjuk, mikor lesz minden kereskedelem teljesen szabad, de kellő alkalommal egyezmények útján lehetne nagyobbítani a kereskedelmi szabadság területét. Együttműködés útján — és mi hajlandók vagyunk együttműködni — kiterjeszthetjük valamennyi nemzetre a nagyobb gazdasági élet valamennyi előnyét, amit az élettér kifejezés voltaképpen jelent. — Csakhogy a nemzetek ilyen társaságát nem lehet erőszakra alapítani. Hiába kiabálunk békét, ha nincs béke és hiába gondoljuk, hogy egyezményeket kötöttünk, ha nem szavatolja azokat a fegyverkezések csökkentése és minden nemzet ama jogának elismerése, hogy szabadon élvezheti függetlenségét. Ha azokat az erőfeszítéseket, amelyek most az esztelen fegyverkezést szolgálják, az erőforrások közös békék fejlesztésének szentelnék, a népek könnyen felismernék, hogy érdekeik nem ellentétesek és ÚJSÁG SZOMBAT, 1039 JÚLIUS 1 Nemzetközi eszközt a békés változások megvalósítására Halifax beszéde végén a népszövetségi alapokmány fogyatékosságaira célozva hangoztatta, hogy egyesek hatékonyabbnak tartják a béke fenntartását célzó különleges körzeti biztosítékokat és nem lehetetlen, hogy a mostani hatalmi csoportosulásból idővel jobb európai rendszer körvonalai bontakoznak ki. Ez azonban csak egyik oldala a problémának. Nem elég olyan eszközöket teremteni, amelyek megakadályozzák az erőszak használatát a mostani állapot megváltoztatásának céljaira, ha nincs olyan szervezet, amely békés változásokat hoz létre. Állandóan változnak a nemzetek viszonyai, szükségletei és felfogásai. Nincs sürgősebb szükséglet, mint olyan nemzetközi eszköz feltalálása, amelynek segélyével meg lehet valósítani az ilyen változásokat. „Ha mindnyájan békés megoldást kívánunk — Az angol külpolitika egyik alapja — jelentette ki Halifax lord — az az eltökélt szándékunk, hogy szembeszálljunk az erőszakkal, a másik annak felismerése, hogy a világ folytatni akarja a béke felépítésének alkotó munkáját. Ha meggyőzhetnénk arról, hogy másoknak ugyanolyan szándékuk van, mint nekünk és hogy mindnyájan békés megoldást kívánunk, akkor tanácskozhatnánk az új légkörben a világot aggasztó valamennyi problémáról, mint a gyarmati kérdés, a nyersanyagok, a kereskedelmi korlátozások, az élettér, a fegyverkezések korlátozásának kérdéseiről és minden egyéb ügyről, amely minden európai polgár életét érinti. Ma azonban még fegyveres erőszak fenyegeti a világot, ezért közvetlen célunk a támadásnak ellentállni. Ezt minden rendelkezésemre álló erővel hangsúlyozom, hogy senki ne érthesse félre. Mi is azt tartjuk, amit mások, hogy tettekre és nem szavakra van szükség. Az olyan elhatározásnak, amelyben a világ hizhalik, szilárdabb alapokon kell nyugodnia, mint a puszta szóbeli kötelezettségen. Behívták az angol újoncokat London, június 30. Pénteken szétküldték a legutóbb besorozott 245.858 húszéves újoncnak a behívókat, amelyek szerint július 15-étől kezdődően hathónapi katonai szolgálatra kell bevonulniuk. Halifax lord beszédének visszhangja Berlin, június 30. (Német Távirati Iroda.) A Deutsche Allgemeine Zeitung Halifax angol külügyminiszter csütörtöki beszédével kapcsolatban így ír: Halifax lord igen gyenge érvet hoz fel, amikor azt a súlyos szemrehányást, hogy Anglia bekerítő politikát folytat, egyszerűen azzal akarja elintézni, hogy Németországnak az önelszigetelésre irányuló hajlamot vet szemére. A Berliner Lokalanzeiger véleménye szerint valósággal gúnyként hat a brit külügyminiszter érvelése, amellyel állást foglal az elegendő élettér tekintetében elfoglalt megmásíthatatlan német követeléssel szemben. Aki látja, hogy a német nemzet szinte emberfeletti erőfeszítéseket tesz, hogy túlságosan szűk életterében is ura legyen sorsának és mégis ilyen állításokat tesz, annak szavaiból csak minden valóban építő megoldás tagadása csendül ki. Az olasz lapok háborús uszítással vádolják Halifaxot Róma, június 30. (Inf.) A péntek esti olasz lapok azt vetik Halifax lord angol külügyminiszter szemére, hogy a maga részéről háborúra uszít, ugyanakkor pedig leszerelést követel a tekintélyállamoktól. Az angol külügyminiszter csütörtöki beszéde ugyanolyan nyugtalanító és uszító volt, mint Daladier legutóbbi képviselőházi nyilatkozata — írja a Stampa. — Halifax lord konokul megtagad minden jogot a tekintélyállamoktól és nem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy olyan légkört teremtsenek, amely lehetővé tehetné az érdekellentétek kiegyenlítését. A Sera vezércikke azzal vádolja Halifax lordot, hogy Daladier miniszterelnököt is felülmúlta kihívó hangjával. A félhivatalos Giornale d'Italia az angol külügyminiszter beszédét a demokráciák állítólagos békeakarata legjobb cáfolatának és a tengelyhez intézett kihívó harcrahívásnak mondja. Parisban már szombatra várják a hármas tárgyalások befejezését Páris, június 30. (Inf.) Az Elysée-palotában szombaton délelőtt Lebrun elnök jelenlétében államtanács lesz, amelyen a danzigi helyzetről és a moszkvai angol-francia-orosz tárgyalások állásáról tanácskoznak. A danzigi helyzet megítélésében az illetékes francia kormánykörök egyelőre a legteljesebb tartózkodást tanúsítják s még azokat a híreket is cáfolják, hogy Charles Noel varsói francia nagykövetet, aki csütörtökön Párisba érkezett, azért rendelték volna a francia fővárosba, mert tárgyalni akarnak vele a danzigi szabadállam és Lengyelország viszonyának alakulásáról. Párisi politikai körökben, az esti lapok véleménye szerint, bíznak abban, hogy Halifax lord külügyminiszter csütörtöki beszédét mindenütt megértik és kellő intelemnek fogják fel. A moszkvai angol-francia-orosz tárgyalások kilátásait illetően a péntek esti párisi lapok határozottan optimisták és azt hiszik, hogy a szombati nap végre meghozza a rég várt döntést a hármasszövetség megkötése ügyében. A trencin tárgyalások csak pénteken kezdődnek London, június 30. (Inf.) Londoni illetékes körökben megerősítik azokat a híreket, hogy szombaton újból megkezdődnek a tárgyalások Moszkvában az angol, francia és a szovjetorosz kormány megbízottjai között. Anglia moszkvai nagykövete, Sir William Leeds már megkapta a részletes utasításokat és birtokában van a kellő meghatalmazásnak is. A tiencini kérdés rendezése ügyében tervbe vett angol-japán tárgyalások ezzel szemben még mindig nem indultak meg s japán félhivatalos jelentések szerint előreláthatóan csak egy hét múlva — július 7-én, pénteken kezdődnek. A Pravda cikkének kellemetlen hatása Páris, június 30. (Magyar Távirati Iroda. Illetékes francia helyen továbbra is bíznak a francia-angol-szovjetorosz tárgyalások végső sikerében. Viszont Zsdanovnak a Pravdában megjelent cikke, amely a nyugati hatalmakat teszi felelőssé a tárgyalások lassú menetéért, francia politikai és diplomáciai körökben egyaránt élénk visszatetszést váltott ki és újabb kétségeket ébresztett Moszkva jószándékainak őszintesége és céljainak tisztasága felől. Japán jelentés a szovjet gépek lelövéséről Tokió, június 30. (Dömés.) Hivatalos jelentés szerint május 20-tól — a külsőmongóliai repülők első betörésének időpontjától kezdve június 27-ig, Tamsk mongóliai repülőtérnek japán repülők által való bombázásáig — a japán repülők 560 szovjet és mongol repülőgéppel ütköztek meg a levegőben. Ezek közül a japánok 251 gépet lőttek le, a tamski repülőtéren pedig 30 ellenséges repülőgépet semmisítettek meg. Ugyanezen idő alatt japán részről 9 repülőgépet vesztettek el. A hivatalos jelentés megállapítja, hogy a japán gépek a légi csatákban mindig jóval kisebb számban voltak, mint az ellenség. ♦ Jól tájékozott helyről vett értesülés szerint a mandzsukuén és mongol határon lefolyt legutóbbi összeütközések során június 22-én 56, június 23-án 1, június 24-én 15, június 26-án 16 és június 27-én 98, összesen 186 orosz repülőgépet lőttek le. A mandzsu határvidéken a helyzet nem válságos Tokió, június 30. (Inf.) A japán lapok pénteken nyilván sugalmazott jelentést közölnek Mandzsúria fővárosából, Hszinkingből és megállapítják, hogy a mandzsu fővárosban a sorozatos orosz határsértések ellenére is nyugodtan ítélik meg a helyzetet s bíznak abban, hogy nem kerül sor válságos fordulatra. lampolgárok élet- és vagyonbiztonságának védelmére pénteken reggel kisebb angol tengerészosztag szállt partra a városban. Az angol tengerészeket a „Grashopper“ angol folyamnaszád hozta a városba s közvetlenül a fucsaui angol konzulátus közelében tette partra őket. Japán nemcsak Tiencinről akar tárgyalni London, junius 30. (Magyar Távirati Iroda.) Tokióból jelentik: A japánok elhalasztották a Fucsau elleni ostromzár megkezdését, hogy időt adjanak az angol hadihajóknak angol alattvalók elszállítására. Kató japán nagykövetségi tanácsost, aki Arita külügyminisztert a jövő héten kezdődő angol-japán tárgyalások alkalmával helyettesíteni fogja, sanghaji „utazó nagykövetté" nevezték ki. A japán külügyminisztérium szóviöve kijelentette, hogy az angol-japán tárgyalások kétségkívül a tiencini angol negyed kérdésével fognak kezdődni, de nem lehet tudni, hova vezetnek. Bizonyos alapvető kérések kétségkívül szóba fognak kerülni, hogy nyíltan és őszintén elintézzék az egész bonyolult helyzet alapokait. A japán hadügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy a tiencini via csak akkor intézhető el, ha Angii, gyökeresen megváltoztatja egész távolkeleti politikáját és támogatja Japán álláspontját. Angol tengerészosztag szállt partra Fucsauban Hongkong, június 30. (Inf.) A japán csapatok csütörtökön programm szerint megkezdték a partraszállást Fukien tartomány fővárosában, Fucsauban és a Fucsautól északra fekvő Vencsau kikötővárosban. Fucsau előtt 26 japán hadihajó vonult fel, Vencsau előtt pedig 20. A fucsaui angol ál- A szandzsák visszatért Törökországhoz Antiochia, június 30. (Havas.) Hatay( az alexandrettei szandzsák) országgyűlése ünnepi ülésen cikkelyezte be a francia-török egyezményt és egyhangúan kimondta a szandzsáknak Törökországhoz való csatlakoását, majd kimondta feloszlását. A határozat után az országgyűlés épületére felhúzták a török zászlót. Kormányválság Hollandiában Hága, június 30. Hivatalosan közlik, hogy a kormány bejelentette lemondását. A királynő pénteken reggel Colijn volt miniszterelnököt megbízta a kormány újjáalakításával A kormány lemondásának oka a kormányon belül fennálló pénzügypolitikai ellentétekben keresendő.