Ujság, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-01 / 147. szám

2 szültség­e napjaiban. A lap ezután foglalkozik a nemzetközi sajtónak azzal a híresztelésével, hogy Dan­­zigot militarizálják és a következőket írja: — Danzigban katonai téren semmi olyan nem történik, ami összehasonlítható lenne azokkal a katonai mozgósítási intézkedések­kel és a mindennapos élet militarizálásával, amely jelenleg Lengyelországban és Francia­­országban tartósan folyik. A bolgár miniszterelnök berlini látogatása Berlin, június 30. (Inf.) A berlini lapok meleghangú cikkekben ü­dvözlik Kjoszeiva­­nov bolgár miniszterelnököt, aki jövő szer­dán, július 5-én többnapos hivatalos látoga­tásra Berlinbe érkezik. A bolgár miniszter­­elnök látogatása — írják a lapok — min­den bizonnyal még szorosabbra fonja majd a két állam között évek óta fennálló szívé­lyes baráti kapcsolatokat. A nemzeti szocialista párt estilapja, az Angriff vezércikkben méltatja a bolgár nép erényeit és a különböző bolgár kormányok németbarát politikáját. Most Szófiából jelentik, a bolgár minisz­terelnök hétfőn, július 3-án utazik a német fővárosba. A miniszterelnök berlini látogatását tudvalévően megelőzte Bozsilov pénzügy­­miniszter látogatása, amelynek bolgár poli­tikai körökben nagy pénzügyi és gazdasági jelentőséget tulajdonítanak. A német vezérkar főnöke Finnországba utazott Helsinki, június 30. Halder tábornok, a német vezérkar főnöke pénteken Viipuriba utazott, ahol a finn tüzérség lőgyakorlatán vett részt. Halder tábornok szombaton az északfinnországi Kemibe repü­­l. Vasárnap visszatér Helsinkibe. Halifax lord beszéde London, június 30. (Magyar Távirati Iroda) Halifax lord külügyminiszter a ki­rályi külügyi társaság lakomáján mondott beszédében áttekintette Anglia legújabb nem­zetközi kötelezettségeit. Hangoztatta, hogy Anglia kész volna további hasonló kötele­zettségeket vállalni, jól tudva, hogy ha más országok biztonsága és függetlensége el­tűnik, saját biztonsága és függetlensége is súlyos veszélybe kerül. — Tudjuk — folytatta —, hogy készek­nek kell lennünk harcolni a nemzetközi jog és rend védelméért. Mindig szembeszálltunk az olyan törekvésekkel, amelyekkel egyes hatalmak azt célozzák, hogy az Európa fö­lötti uralmat megszerezzék más nemzetek szabadságának rovására. Az angol politika a maga történetének szükségszerű irányát kö­vetné, ha ilyen kísérletek megismétlőd­nének. — Hatalmas haderőt teremtettünk úgy a magunk, mint más népek szabadságának vé­delmére, de csak a támadás elhárítására használnák azt. Külföldön talán még nem látják teljesen be, hogy szilárdul el vagyunk tökélve, hogy újabb támadás esetén minden erőnket kötelezettségeink teljesítésére és a támadás leküzdésére használjuk. „Anglia nem hátrál meg .. . Anglia nem hátrál meg sem a rága­lom, sem az erőszak elől. Akik nemzetün­ket elkorcsosultnak állítják, maguk nyújt­ják ennek leghatékonyabb ellenszerét: né­pünk minden sértegetése, érzéseink minden kigúnyolása csak növeli belső egységünket, elszántságunkat és hűségünket azokhoz, akik érzéseinkben és törekvéseinkben osz­toznak. — A támadás leküzdését célzó intézke­déseinket — fejtegette Halifax lord — el­szigetelési törekvéseknek minősítik. Azt állítják, hogy be akarjuk keríteni Német­országot és Olaszországot, hogy megfosszuk őket a nemzeti létükhöz szükséges élettértől, hogy ellenséges államok gyűrűjével vesszük körül Németországot és egy nagy nemzet életét akarjuk megfojtani. Tény ezzel szem­ben az, hogy Németország önmaga szigeteli el magát más országoktól gazdaságilag ön­ellátási politikájával, politikailag azzal a politikával, amely állandóan aggodalmat okoz más nemzeteknek, kultúrszempontból faji politikájával, siker kilátásával tárgyalhatnánk a politikai sérelmekről és gazdasági nehézségekről, mind nemzetközi, mind gyarmati téren. A gyarmati politika Halifax itt hosszasan fejtegette az angol birodalmi vezéreszme fejlődését afelé a leg­újabb elgondolás felé, amely szerint a gyar­matok birtoklása a civilizációval szemben vállalt szent kötelezettség s célja az önkor­mányzásra még képtelen nemzetek fejlő­désének biztosítása. — Gyarmati politikánk végcélja mondta — a népek önkormányzata. Ami a gyarmati birtokokkal járó olcsóbb nyersanyagellátást illeti, a mostani külkereskedelmi korlátozá­sokat megszüntető nemzetközi rendszer lehe­tővé tenné, hogy ezekben az előnyökben más nemzetek is részesedjenek. Szabaddá válnék minden oldalról a hozzáférés a világ piacaihoz és nyersanyagaihoz és fellendülne az árucsere a világ kimélyített kereskedelmi csatornáiban. A sáfárkodás elvét, amelyet az angol birodalom az elmúlt 30 év alatt alkal­mazott, a emberiség tágabb körű javára is fel lehetne használni. Eljöhet az idő, midőn a gyarmati fejlődés olyan közös rendszerében és céljaiban egyez­hetnénk meg, amelyeknek alapján a gyar­mati területek is jelentékenyen hozzájárul­hatnának a világ gazdagításához. A gyarmati kérdést meg lehet oldani, ha mindenki kí­vánja a megoldást, nem lehet azonban tár­gyalni az olyan kormánnyal, amelynek fe­lelősségteljes szócsövei mindenütt rágalmaz­zák az angol politikát. Viszont ,ha ezt az irányt más szellem váltaná fel, készek vol­nánk tanácskozni másokkal a mostani poli­tikai és gazdasági bizonytalanság megszünte­téséről,­amivel hatalmas lépéssel haladna a világ a jólét felé. Az „élettér“ problémája — Gondosan meg kell vizsgálnunk az „élettér“ problémáját, amit új területek szerzése nem old meg, sőt még jobban ki­élez. Ez a probléma csak az ország bel­­ügyeinek bölcs rendezésével és külső viszo­nyainak módosításával és javításával old­ható meg. A nemzetek szomszédaik bizal­mának megnyerésével növelik saját jólétü­ket, emelik létszínvonalukat, fejlesztik kül­kereskedelmüket. — A világ gazdaságilag szorosan össze­függ — fejtette ki Halifax lord. — Egyetlen ország sem nyerészkedhetik másnak rová­sára. Németország sem oldhatja meg gazda­sági problémáit elszigeteltségben. Nem tud­juk, mikor lesz minden kereskedelem tel­jesen szabad, de kellő alkalommal egyezmé­nyek útján lehetne nagyobbítani a kereske­delmi szabadság területét. Együttműködés útján — és mi hajlandók vagyunk együtt­működni — kiterjeszthetjük valamennyi nemzetre a nagyobb gazdasági élet vala­mennyi előnyét, amit az élettér kifejezés voltaképpen jelent. — Csakhogy a nemzetek ilyen társaságát nem lehet erőszakra alapítani. Hiába kiabálunk békét, ha nincs béke és hiába gondoljuk, hogy egyezményeket kötöttünk, ha nem szavatolja azokat a fegyverkezések csökkentése és minden nemzet ama jogának elismerése, hogy szabadon élvezheti függet­lenségét. Ha azokat az erőfeszítéseket, ame­lyek most az esztelen fegyverkezést szolgál­ják, az erőforrások közös békék fejlesz­tésének szentelnék, a népek könnyen fel­ismernék, hogy érdekeik nem ellentétesek és ÚJSÁG SZOMBAT, 1039 JÚLIUS 1 Nemzetközi eszközt a békés változások megvalósítására Halifax beszéde végén a népszövetségi alapokmány fogyatékosságaira célozva han­goztatta, hogy egyesek hatékonyabbnak tart­ják a béke fenntartását célzó különleges kör­zeti biztosítékokat és nem lehetetlen, hogy a mostani hatalmi csoportosulásból idővel jobb európai rendszer körvonalai bontakoz­nak ki. Ez azonban csak egyik oldala a problémának. Nem elég olyan eszközöket te­remteni, amelyek megakadályozzák az erő­szak használatát a mostani állapot megvál­toztatásának céljaira, ha nincs olyan szer­vezet, amely békés változásokat hoz létre. Állandóan változnak a nemzetek viszonyai, szükségletei és felfogásai. Nincs sürgősebb szükséglet, mint olyan nemzetközi eszköz feltalálása, amelynek segélyével meg lehet valósítani az ilyen változásokat. „Ha mindnyájan békés megoldást kívánunk — Az angol külpolitika egyik alapja — jelentette ki Halifax lord — az az eltökélt szándékunk, hogy szembeszálljunk az erő­szakkal, a másik annak felismerése, hogy a világ folytatni akarja a béke felépítésének alkotó munkáját. Ha meggyőzhetnénk arról, hogy másoknak ugyanolyan szándékuk van, mint nekünk és hogy mindnyájan békés megoldást kívánunk, akkor tanácskozhat­nánk az új légkörben a világot aggasztó valamennyi problémáról, mint a gyarmati kérdés, a nyersanyagok, a kereskedelmi kor­látozások, az élettér, a fegyverkezések kor­látozásának kérdéseiről és minden egyéb ügyről, amely minden európai polgár életét érinti. Ma azonban még fegyveres erőszak fenyegeti a világot, ezért közvetlen célunk a támadásnak ellentállni. Ezt minden rendel­kezésemre álló erővel hangsúlyozom, hogy senki ne érthesse félre. Mi is azt tartjuk, amit mások, hogy tettekre és nem szavakra van szükség. Az olyan elhatározásnak, amelyben a világ hizhalik, szilárdabb ala­pokon kell nyugodnia, mint a puszta szóbeli kötelezettségen. Behívták az angol újoncokat London, június 30. Pénteken szétküldték a legutóbb besorozott 245.858 húszéves újoncnak a behívókat, amelyek szerint jú­lius 15-étől kezdődően hathónapi katonai szolgálatra kell bevonulniuk. Halifax lord beszédének visszhangja Berlin, június 30. (Német Távirati Iroda.) A Deutsche Allgemeine Zeitung Halifax angol külügyminiszter csütörtöki beszédével kapcsolatban így ír: Halifax lord igen gyenge érvet hoz fel, amikor azt a súlyos szemrehányást, hogy Anglia bekerítő politi­kát folytat, egyszerűen azzal akarja elin­tézni, hogy Németországnak az önelszigete­lésre irányuló hajlamot vet szemére. A Berliner Lokalanzeiger véleménye sze­rint valósággal gúnyként hat a brit külügy­miniszter érvelése, amellyel állást foglal az elegendő élettér tekintetében elfoglalt meg­másíthatatlan német követeléssel szemben. Aki látja, hogy a német nemzet szinte em­berfeletti erőfeszítéseket tesz, hogy túlságo­san szűk életterében is ura legyen sorsának és mégis ilyen állításokat tesz, annak sza­vaiból csak minden valóban építő megoldás tagadása csendül ki. Az olasz lapok háborús uszítással vádolják Halifaxot Róma, június 30. (Inf.) A péntek esti olasz lapok azt vetik Halifax lord angol külügy­miniszter szemére, hogy a maga részéről háborúra uszít, ugyanakkor pedig leszerelést követel a tekintélyállamoktól. Az angol kül­ügyminiszter csütörtöki beszéde ugyanolyan nyugtalanító és uszító volt, mint Daladier legutóbbi képviselőházi nyilatkozata — írja a Stampa. — Halifax lord konokul megta­gad minden jogot a tekintélyállamoktól és nem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy olyan légkört teremtsenek, amely lehetővé tehetné az érdekellentétek kiegyenlítését. A Sera vezércikke azzal vádolja Halifax lordot, hogy Daladier miniszterelnököt is felülmúlta kihívó hangjával. A félhivatalos Giornale d'Italia az angol külügyminiszter beszédét a demokráciák állítólagos békeakarata legjobb cáfolatának és a tengelyhez intézett kihívó harcrahívás­­nak mondja. Parisban már szombatra várják a hármas tárgyalások befejezését Páris, június 30. (Inf.) Az Elysée-palotá­­ban szombaton délelőtt Lebrun elnök jelen­létében államtanács lesz, amelyen a danzigi helyzetről és a moszkvai angol-francia-orosz tárgyalások állásáról tanácskoznak. A dan­zigi helyzet megítélésében az illetékes francia kormánykörök egyelőre a legteljesebb tar­tózkodást tanúsítják s még azokat a híreket is cáfolják, hogy Charles Noel varsói francia nagykövetet, aki csütörtökön Párisba érke­zett, azért rendelték volna a francia fővá­rosba, mert tárgyalni akarnak vele a danzigi szabadál­lam és Lengyelország viszonyának alakulásáról. Párisi politikai körökben, az esti lapok véleménye szerint, bíznak abban, hogy Halifax lord külügyminiszter csütörtöki beszédét mindenütt megértik és kellő intelem­nek fogják fel. A moszkvai angol-francia-orosz tárgyalások kilátásait illetően a péntek esti párisi lapok határozottan optimisták és azt hiszik, hogy a szombati nap végre meghozza a rég várt döntést a hármasszövetség megkötése ügyében. A trencin­ tárgyalások csak pénteken kezdődnek London, június 30. (Inf.) Londoni illeté­kes körökben megerősítik azokat a híreket, hogy szombaton újból megkezdődnek a tár­gyalások Moszkvában az angol, francia és a szovjetorosz kormány megbízottjai között. Anglia moszkvai nagykövete, Sir William Leeds már megkapta a részletes utasításo­kat és birtokában van a kellő meghatalma­zásnak is. A tiencini kérdés rendezése ügyében tervbe vett angol-japán tárgyalások ezzel szemben még mindig nem indultak meg s japán félhivatalos jelentések szerint előre­láthatóan csak egy hét múlva — július 7-én, pénteken­­ kezdődnek. A Pravda cikkének kellemetlen hatása Páris, június 30. (Magyar Távirati Iroda. Illetékes francia helyen továbbra is bíznak a francia-angol-szovjetorosz tárgyalások végső sikerében. Viszont Zsdanovnak a Pravdá­ban megjelent cikke, amely a nyu­gati hatalmakat teszi felelőssé a tárgyalások lassú menetéért, francia politikai és diplo­máciai körökben egyaránt élénk visszatet­szést váltott ki és újabb kétségeket ébresz­tett Moszkva jószándékainak őszintesége és céljainak tisztasága felől. Japán jelentés a szovjet gépek lelövéséről Tokió, június 30. (Dömés.) Hivatalos je­lentés szerint május 20-tól — a külső­­mongóliai repülők első betörésének idő­pontjától kezdve június 27-ig, Tamsk mon­­góliai repülőtérnek japán repülők által való bombázásáig — a japán repülők 560 szov­jet és mongol repülőgéppel ütköztek meg a levegőben. Ezek közül a japánok 251 gé­pet lőttek le, a tamski repülőtéren pedig 30 ellenséges repülőgépet semmisítettek meg. Ugyanezen idő alatt japán részről 9 repülőgépet vesztettek el. A hivatalos jelen­tés megállapítja, hogy a japán gépek a légi csatákban mindig jóval kisebb számban voltak, mint az ellenség. ♦ Jól tájékozott helyről vett értesülés sze­rint a mandzsukuén és mongol határon le­folyt legutóbbi öss­zeü­tközések során június 22-én 56, június 23-án 1, június 24-én 15, június 26-án 16 és június 27-én 98, össze­sen 186 orosz repülőgépet lőttek le. A mandzsu határvidéken a helyzet nem válságos Tokió, június 30. (Inf.) A japán lapok pénteken nyilván sugalmazott jelentést kö­zölnek Mandzsúria fővárosából, Hszinking­­ből és megállapítják, hogy a mandzsu fővá­rosban a sorozatos orosz határsértések elle­nére is nyugodtan ítélik meg a helyzetet s bíznak abban, hogy nem kerül sor válságos fordulatra. lampolgárok élet- és vagyonbiztonságának védelmére pénteken reggel kisebb angol ten­gerészosztag szállt partra a városban. Az angol tengerészeket a „Grashopper“ angol folyamnaszád hozta a városba s közvetlenül a fucsaui angol konzulátus közelében tette partra őket. Japán nemcsak Tiencin­­ről akar tárgyalni London, junius 30. (Magyar Távirati Iroda.) Tokióból jelentik: A japánok elha­lasztották a Fucsau elleni ostromzár meg­kezdését, hogy időt adjanak az angol hadi­hajóknak angol alattvalók elszállítására. Kató japán nagykövetségi tanácsost, aki Arita külügyminisztert a jövő héten kezdődő angol-japán tárgyalások alkalmával helyette­síteni fogja, sanghaji „utazó nagykövetté" nevezték ki. A japán külügyminisztérium szóviöve kije­lentette, hogy az angol-japán tárgyalások két­ségkívül a tiencini angol negye­d kérdésével fognak kezdődni, de nem lehet tudni, hova vezetnek. Bizonyos alapvető kérések kétség­kívül szóba fognak kerülni, hogy nyíltan és őszintén elintézzék az egész bonyolult hely­zet alapokait. A japán h­adügym­in­isztérium képviselője kijelentette, hogy a tiencini vi­a csak akkor intézhető el, ha Angii­, gyökeresen megvál­toztatja egész távolkeleti politikáját és támo­gatja Japán álláspontját. Angol tengerészosztag szállt partra Fucsauban Hongkong, június 30. (Inf.) A japán csa­patok csütörtökön programm szerint meg­kezdték a partraszállást Fukien tartomány fővárosában, Fu­csauban és a Fucsautól északra fekvő Vencsau kikötővárosban. Fu­­csau előtt 26 japán hadihajó vonult fel, Vencsau előtt pedig 20. A fucsaui angol ál- A szandzsák visszatért Törökországhoz Antiochia, június 30. (Havas.) Hatay( az alexandrettei szandzsák) országgyűlése ün­nepi ülésen cikkelyezte be a francia-török egyezményt és egyhangúan kimondta a szandzsáknak Törökországhoz való csatlako­­ását, majd kimondta feloszlását. A határo­zat után az országgyűlés épületére felhúz­ták a török zászlót. Kormányválság Hollandiában Hága, június 30. Hivatalosan közlik, hogy a kormány bejelentette lemondását. A ki­rálynő pénteken reggel Colijn volt miniszter­elnököt megbízta a kormány újjáalakításá­val­ A kormány lemondásának oka a kor­mányon belül fennálló pénzügy­politikai ellentétekben keresendő.

Next