Ujság, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-19 / 189. szám

3 Tengerentúli költözködések Export küldemények szakszerű és jutányos szállítását elvállalják KLEIN és KRANZ szállítmányozók, BUDAPEST Gróf Zichy Jenő­ utca 10. szám Telefonszám: 121-691. Serédi bíboros herceg­­prímás a munkatáborban Szombaton délelőtt Serédi Jusztinián, Ma­gyarország bíboros hercegprímása, megláto­gatta a rákoskeresztúri temető mellett dol­gozó munkatábort. A balatoni munkatábor működéséről már beszámoltunk és közöltük, hogy ott egy miazmás, mocsárterület lecsapo­­lásáról van szó. A rákoskeresztúri temető mellett dolgozó munkatábor munkásai körül­belül 21.000 köbméter földet mozgatnak meg. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás Ise­­resztóczy Miklós dr. prímási titkár kíséreté­ben érkezett meg a táborhoz, hogy a mun­kásokat és a munkát megszemlélje. A tábor bejáratánál vitéz Fábry Dániel dr. tábornok fogadta meleg szavakkal a hercegprímást, aki a következő szavakkal válaszolt: — Úgy gondolom, stílusos, hogy megláto­gassam ezt a munkatábort, annál is inkább, mert én jelmondatomnak is a munkát vá­lasztottam. Magam is dolgozom, mióta dol­gozni tudok, talán többet is, mint amennyit szabad lett volna. A munkatábort szemlélve, őszinte örömömre szolgál, hogy itt a társa­dalmat az osztályokat elválasztó falakat le­omolva találom és testvéri együttérzésben dolgozik mindenki. Ez a szellem irányítsa tovább is munkájukat, ehhez kérem Isten áldását. A bíboros hercegprímás ezután megláto­gatta a tábort, megszemlélte a lakótelepeket, a földmunkákat. Fábry Dániel tábornok,a munkatáborok legfőbb parancsnoka, a her­cegprímás engedélyével szombat déltől hétfő éjfélig szabadságot adott a tábor egész legénységének a látogatás emlékére. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímáshoz a láto­gatás végeztével Kiss Mihály alezredes inté­zett meleg búcsúszavakat. Olasz gimnázium és nevelő­intézet Pannonhalmán Kelemen Krizoszlom pannonhalmi főapát a felvidéki magyar területek visszacsatolásakor bejelentette Teleki Pál gróf akkori kultusz­m­­iniszternek, hogy a rend a komáromi gimná­zium és a felvidéki ingatlanok visszaszerzésének emlékére új gimnáziumot és nevelőintézetet kíván alapítani az olasz-magyar kulturális kap­csolatok elmélyítésére. Kezdetben Komáromról volt szó, de végül Pannonhalma mellett dön­töttek. Az új nevelőintézetet a rend pannonhalmi monostorának hatvanholdas gyönyörű parkjá­ban fogják felépíteni s ■ az a magyarok nagy barátjának, az olasz külügyminiszternek és néhai édesatyjának, Ciano Galeozzo grófnak és Constanze­nak nevét fogja viselni.. Az intézet­nek nem csupán az a célja, hogy növendékei az olasz nyelvet tökéletesen elsajátítsák, hanem az is, hogy az ott nevelt ifjakat előkészítsék az olasz-magyar szellemi és gazdasági viszonylat­ban fontos élethivatások betöltésére. Éppen ezért a gimnázium első négy osztályában az olasz nyelvet a latin nyelvű oktatáshoz hasonló terjedelemben fogják gyakorlati módszerrel taní­­tani, a felső osztályokban pedig a többi tan­tárgyak jórészének oktatása is olasz nyelven történik. Az építkezés még a tavasszal megindul, úgyhogy az 1940/41. tanévben már meg is kez­dődhetik a munka. Az első osztályt már az idén a rendi székházban megnyitják, húsz bennlakó növendékkel. A tanulók felvételénél előnyben részesülnek a most felszabadult felvidéki terü­letről való ifjak. Hómon Bálint kultuszminiszter már utasítást is adott különleges tan­terv el­készítésére. Szeptember elsejére még néhány jelentkezést (Pannonhalma, utolsó posta Győr­szentmárton) az intézet igazgatósága elfogad. Az intézettel kapcsolatban Hóman Bálint kul­tuszminiszter a következőket mondotta: — A gondolatot igen nagy örömmel üdvöz­löm. Az intézetnek olasz viszonylatban olyan jelentősége lesz, mint a sárospataki angol, a gödöllői francia és a közeljövőben megszervezni kívánt német nevelőintézetnek. Az építőipari sztrtik Az építőipari munkások sztrájkja szombatra fokozódott, a fővárosi és fővároskörnyéki építőipari munkásoknak körülbelül 90 száza­léka tete már le a munkát, s számszerűleg mintegy ötezer ember sztrájkol. Úgy volt, hogy szombaton délelőtt a sztrájkoló munkások né­pes küldöttsége jelentkezik Varga József ipar­ügyi miniszternél kihallgatásra, a miniszteri kihallgatás azonban elmaradt, mert Varga Jó­zsef szombaton nem tartózkodott hivatalában. Ígéretet kaptak azonban a munkások arra, hogy hétfőn a miniszter fogadja őket. Az építőipari sztrájk kezdete óta a mun­káltatók több megbeszélést tartottak, a meg­beszélések eredménye, az Újság értesülése szerint, az, hogy ismét tárgyalnak a munká­sokkal. A jelek szerint a jövő hét közepén megoldódik a sztrájk ügye. ÚJSÁG VASÁRNAP, 1939 AUGUSZTUS 20 ROVÁS Egyszerű és világos volt: Szent István király megvetette a nyugati Magyarország örökös alapját, kereszténnyé téve a magyar nemzetet. Augusztus 20-i ka­tellát : nemzeti ünnep. Elmélyedtünk műve csodálatában és beleszédültünk elméje emberfelettiségébe. Kilencszáz év előtt igy tudott gondolni, érezni és cselekedni. Vett Magyarország, volt Szent István és nem volt szentistváni gon­dolat. Ami azt jelenti, hogy amit mai gyarló emberek kiagyalnak, ráfogják a szent ma­gyar óriásra. Ahány párt, világnéz­et, osz­tály­ vagy egyéni érdek, annyiféle szent­­istváni gondolat kerül forgalomba, mintha pénznem lenne, melyből mindenki azt fo­gadja el valódinak, amit maga gyártott, akár aranyból,­­akár rézből. Hol vagy István ki­rály? A magyar lelkekben és nem a poli­tikusok szentistváni gondolataiban. Akár idegösszeomlásnak, akár lelki meg­­csömörlésnek minősítsük Eckhardt Tibor le­mondását, mindegyik becsületére válik. Ve­zető politikus, aki alkalmatlannak tartja magát, mert tudása, tehetsége, tapasztalt­­sága és lelkisége politikai szereplésre kvali­fikálják. Lemondott, mert nem következett be, amit bekövetkezendőnek tartott. Tehát rosszul vezette pártját, gondolja ő. Mi nem azt hangsúlyozzuk, hogy ellenzéki pártvezér sikertelenségéből nem vonhat le alkotmányos konzekvenciákat, hanem felelős kormányok­nak és egyes­ minisztereknek elég gyakran lett volna okuk a lemondásra. És nem tették meg. Az új k­orszak húsz esztendeje alatt nem volt eset, hogy kormány, vagy minisz­ter azt mondta volna: nem sikerült, tehát le­mondok. Minden bukott kormány vagy mi­niszter azt mondta, miután kitűnően elvé­geztem, amire vállalkoztam, most már mehe­tek. Minden nagyszerű alkotás volt és min­den új ember, azzal kezdte, hogy az elődje elkövetett hibáit helyreüsse — a maga hibái­val. örülünk, hogy Eckhardt Tibor meg­marad és örülünk, miután lemondott. Nem igen fog a rámutatás, hogy a zsidó­törvényt az emberfelesleg ellen hozták s most az emberhiány idejében hajtanák végre. Hát emberfelesleg ellen nem kell, de ha már borotvára nincs is szükség, késnek is fel lehet használni. Most őrségváltásról van szó, ami abban a népszerű szólamban fejeződik ki legkorszerűbben: ha eddig zsidó volt a vezérigazgató és keresztény a portás, legyen ezentúl fordítva — mégpedig úgy, hogy a portásból tehet vezérigazgató, de a vezérigazgató még takarítónak sem állhat be. Azután a szellemiséget is meg kell tisztítani a zsidó szellemtől, ami nagyon fontos, különösen orvosnál, aki zsidószel­lem­­i hashajtót rendelne és mérnöknél, aki zsidó matematikával számolna és zsidó szemmel ügyelne az üzemre. Csáky István gróf elutazott Hémálból Nagy jelentőséget tulajdonítanak is magyar kül­ügyminiszter olasz-fővárosbeli megbeszélésének. Erélyes német válasz francia találgatásokra Róma, augusztus 10 (Magyar­ Távirati Iroda.) Csáky István gróf magyar külügy­­niszter szombaton délelőtt tíz órakor re­pülőgépen elhagyta Rómát. A külügyminisz­ter Villany Frigyes báró quirináli magyar követ társaságában érkezett a littoriói re­pülőtérre, ahol a quirináli magyar követség tagjai üdvözölték. Olasz részről jelent volt tillarnaschelli követ, az olasz külügyminisz­térium politikai osztályának vezetője, vala­mint a repülőtér parancsnoka. Csáky István gróf pontban tíz órakor foglalt helyet az olasz kormány által rendelkezésére bocsá­tott Savoia 75. hárommotoros utasszállító repülőgépen. A hatalmas, világosbarna­­testű olasz gép ragyogó nyári időben emel­kedett a levegőbe és Észak-Olaszország felé vette útját. Nagyjelentőségű megbeszélés Róma, augusztus 19. (Inf.) Az olasz rá­diók is közölték pénteken este, hogy Csáky István gróf magyar külügyminiszter Ró­mába érkezett és Mussolini a Palazzo Vene­­ziában hosszabb kihallgatáson fogadta a ma­gyar külügyminisztert. A kihallgatáson je­len volt Ciano gróf olasz külügyminiszter is. A Duce és a magyar külügyminiszter meg­beszélésének tartalmáról semmi sem szi­várgott ki, politikai körökben azonban han­goztatják, hogy a jelenlegi középeurópai helyzetben a megbeszélésnek nagy jelentő­séget kell tulajdonítani. A salzburgi és római tartózkodásával kap­csolatos hiazugsághad­járatot a magyar államférfi vállvonogatással intézte el. Ami római látogatását illeti — mondotta azután —, csak természetes, hogy az európai helyzet jelenlegi fejlődési szakaszá­ban érintkezést keres a baráti államok po­litikai és diplomáciai személyiségeivel. Mit lélesít egy olasz lap Budapestről Róma, augusztus 19. (Magyar Távirati Iroda.) Az olasz lapok vezető­­helyen hoz­zák a Csáky István gróf utazásáról és meg­beszéléseiről szóló jelentést. A lapok a kü­lönböző fővárosokból beérkezett jelentések alapján kiemelik azt a nagy érdeklődést, amelyet a magyar külügyminiszter utazása Európaszerte keltett. A Messagero budapesti tudósítója magyar politikai körökben azt a felvilágosítást kapta, hogy Csáky István gróf már az olasz hadgyakorlatok idején elhatározta, hogy Rómába is ellátogat. A látogatás tehát nem keltett meglepetést és a jelenlegi nemzet­közi helyzetben teljesen érthető is. Külön­ben is feltehető volt, hogy Csáky külügy­miniszter, miután megbeszélést folytatott a német külügyminiszterrel, keresni fogja az érintkezést a másik baráti állam külpoliti­kai vezetőivel is. Grácba utazott Csáky külügyminiszter Róma, augusztus 19. (Inf.) Csáky István gróf magyar külügyminiszter Rómából — mint beavatott körükben tudni vélik — Grácba utazott, hogy szabadsága hátralevő részéből néhány napot ott töltsön. A magyar külügyminiszter három óra hosszat tárgyalt Mussolinival Ciano gróf olasz külügyminiszter jelenlétében. A meg­beszélésnek kimondottan informatív jellege volt és mint a beavatott körökben mond­ják, egyáltalában nem volt meglepetés, mert a magyar külügyminiszter már a nyári had­gyakorlatok előtt tervbe vette római látoga­tását. Csáky gróf egyébként nyilatkozatot tett a római magyar követséghez közelálló kö­rökben és kiemelte, hogy milyen rendkívüli szívélyességgel fogadták Németországban. Újabb erélyes német cáfolat Berlin, augusztus 19. (Német Távirati Iroda.) Az angol és a francia esti lapok a német részről kiadott határozott cáfolat után is fenntartják azt a valótlan hírt, amely szerint Csáky István gróf magyar külügyminiszter csütörtökön Obersalzberg­­ben látogatást tett Hitler kancellárnál. Ber­linben megállapítják, hogy a tények elfer­dítésének csúcspontja, amit angol és francia lapok művelnek, amikor a német és a ma­gyar cáfolatok után is azt „jelentik“, hogy ennél a soha meg nem történt megbeszélés­nél Csáky István grófnak német részről hu­szonkét pontból álló szerződést ajánlottak fel. Berlinben rámutatnak arra, hogy a lon­doni és párisi lapok képzelőereje egyenesen elképesztő, amikor az általuk kitalált meg­beszélésekkel kapcsolatban Magyarország­hoz intézett igen erélyes­­ német ultimátum­ról, barátságos szövetségi ajánlatokról, vám- és pénzunióra irányuló javaslatokról, sőt katonai szövetségről írnak. Az ilyen fan­­tasztikus állítások valóban kemény próbára teszik a nyugateurópai újságolvasók hiszé­kenységét. Emberhiány Németországban Berlin, augusztus 19. A birodalmi bel­ügyminiszter legújabb rendeletével teljesem tisztázta a külföldiek foglalkoztatásának kérdését a német vállalatoknál. A rendelet szerint a nagy munkáshiány kiküszöbölése érdekében a német vállalatok minden to­vábbi nélkül alkalmazhatnak külföldi munkaerőket is, ha azok a faji és élettani átöröklési szempontból megfelelnek. Az a tény, hogy egyes községek húzódoznak ille­­tőséget adni a bevándoroltaknak későbbi gondoskodási kötelezettségektől félve, arr­t vezet, hogy munkaképes és dolgozni akaró embereket külföldi származásuk miatt nem engednek belekapcsolódni a német munka­­közösségbe. A belügyminiszter rendelete a külföldi származásúak elhelyezkedését most megkönnyíti. Rendelet a Kárpátalja! Köz­­szolgálati állások betöltéséről A hivatalos lap vasárnapi száma közli a köre­mény rendeletét, amely a Magyar Szent Koro­nához visszatért kárpátaljai területeken a köz­­szolgálat ellátása céljából szükséges állások és alkalmazások szervezése és betöltése körüli el­járás tárgyában intézkedik. A rendelet általános­ságban ugyanolyan értelmű rendelkezéseket tar­talmaz, mint amelyek a Magyar Szent Koroná­hoz visszacsatolt felvidéki területeken a köz­­szolgálati állások és alkalmazások szervezése tárgyában kiadott 2300/1939. M. E. számú kor­mányrendeletben foglaltatnak. Különösebb el­térés mutatkozik az igazolási eljárásokra vonat­kozó részben, ahol az eljárás g­yorsítása végett a visszatért kárpátaljai területeken az igazolási eljárás alá kerülő alkalmazottak még az igazo­lási eljárás előtt nyilatkozat alakjában ismer­tetik személyi, családi és hivatali adataikat, valamint azt, hogy minő társadalmi és egyéb egyesületekben milyen minőségben és milyen mértékben működtek az elmúlt időben. Hitler- tengerészifjak Magyarországon Magyaróvár, augusztus 19. A westfáliai Hitler-tengerészifjak 50 hajóegységből álló hajó­­raja, amely augusztus 0. óta járja német vize­ken a Dunát, Passauból elindulva, Bécsen ke­resztül szombaton délelőtt Pozsony alatt a ma­gyar határra érkezett. Magyar részről a német vendégek fogadására a honvédelmi miniszter képviseletében Schenker Zoltán ezredes, a ma­gyar leventeifjúság vezetője, Győr Vármegye nevében Wajda Károly főjegyző és Domaniczky ezredes, megyei katonai parancsnok indult a magyar királyi honvédség több rohamcsónakján, amelyeket német és magyar lobogók díszítettek. A német vendégek útjukat Szent István nap­ján, vasárnap reggel 8 órakor folytatják Győr városába, ahol a katonai és polgári hatóságok ünnepélyes fogadtatást készítenek elő részükre. Szomorú szívvel ért­esítjük rokonaink nevében is barátainkat és ismerőseinkét, hogy drága jó testvérünk Goldmaffi Hermina tanítónő munkás életét sok szenvedés után augusztus hó 10-én befejezte. Felejthetetlen jóságos testvérünk földi maradványait augusztus hó 20-án, délután 3 órakor a rákoskeresztúri szí.­­mnelőben adjuk át az örök békességnek. Nyugodjék békében! Goldmark Rubin Goldmark Janka özv. Schalk Arnoldné Eisler Hugóné dr. Kürti Paula, Kürti Olga, özv. Földvári Tivadarné Kürti Sarolta, Fehérváry Gézáné Kürti Margit, Kürti Jenő gyermekei, Eisler Hugó, Fehérváry Géza vejei. Földvári Györgyike unokája, megtört szívvel jelentik, hogy hőnszeretett édesanyjuk, anyósuk és nagyanyja iser. Kürti Lajosné Klein Jeanette 85 éves korában 1939 augusztus 19-én éjjel el­hunyt. Az elhunytban a legodaadóbb édesanyát, a legdrágább anyóst és nagyanyát veszítettük el. Temetése a rákoskeresztúri izr. temetőben lesz s ennek időpontjáról az ünnep miatt az elhunyt lakásának 144-717 telefonállomása bármely idő­­felvilágosítást ad az érdeklődőknek.

Next