Ujság, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)
1939-10-01 / 224. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra.................................... 40 pengő Negyedévre .......................................10.80 pengő Egész évre . . ..............................43.21 pengő Egyes szánj ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon hétköznap ..... ............16 fillér Vasárnap ............................................32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap.ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG KS. KIADÓHIVATAL: VI.. Aradi utca 8 TELEFON: *1-207-57, 1-207-56, 1-207-55, 1-207-54. Budapest 02 postafiók 282. FIÓKKI ADÓHIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon:131-628) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA VII., Erzsébet körút 43 szám (Hoyas-épület. Telefon: 222-405 és 137-955. Budapest, 1939 október 1. vasárnap * SZABADELVŰ NAPILAP *A XV. évfolyam, 224. szám Mi történt szombaton Teleki Pál gróf miniszterelnök hosszabb tanácskozást folytatott Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel. A kormány rendeletet adott ki, amellyel a zsidók mezőgazdasági ingatlanának bejelentési kötelezettségét november elsejéig meghosszabbította. Ciano gróf a német birodalmi kormány meghívására Berlinbe utazott. Az olasz külügyminiszter szombat délután hat órakor indult el, Berlinbe vasárnap este érkezik. Moscecki lengyel köztársasági elnök Raczkiewicz volt szenátusi elnök javára lemondott államfői tisztéről. Az új lengyel államfő rendeletileg lemondatta a régi kormányt és új kormányelnökké Sikorski tábornokot nevezte ki. A pápa fogadta a Hlond varsói bíborosérsek vezetésével nála megjelent lengyeleket és beszédet intézett hozzájuk. A német sajtó kiemeli a moszkvai egyezménynek sorsdöntő jelentőségét a béke és a háború szempontjából. Párisban Hitler és Sztálin békekezdeményezését „egyszerű megfélemlítésnek tekintik. A francia és az angol kormány közösen foglal majd állást a moszkvai német-szovjet megegyezéssel szemben. Svájci lap szerint a moszkvai döntések „új arculatot adnak majd Délkelet-Európának". A nyugati fronton teljes a csend, csupán járőrtevékenységet jelentenek. Az angol lapok kiemelik, hogy a szovjet nyugaton fenntartja semlegességét. Az angol - francia -török szerződés végleges tervezetét kidolgozták. A Skagerrak- és a Kattegatszorosban a német hadihajók 45 hajót kutattak át sugárut keresve és a hajók egy részét elfogták. Aláírta az új román miniszterelnök a németromán kereskedelmi szerződést. A szovjet felfüggesztette Angliába irányuló petróleumszállítását. CIANO GRÓF BERLINBE UTAZOTT Moscicki lengyel köztársasági elnök lemondott. Az új elnök: Raczkiewitz, az új miniszterelnök Sikorski tábornok. Az újlengyel kormány Párisban alakult meg. A jövő héten összeül a német birodalmi gyűlés A moszkvai német-szovjet egyezmények visszhangja A külpolitika szombati napjának legfontosabb eseménye az a római jelentés, hogy Ciano gróf olasz külügyminiszter vasárnap Berlinbe érkezik. Az első moszkvai egyezmény jelentette, hogy Németország és a szovjet közös fáradozásaikat a béke elérésére fordítják, „adott esetben más baráti hatalmakkal egyetértésben“. Utaltunk rá, hogy itt elsősorban Olaszországra kell gondolni, amelynek miniszterelnöke eddig is olyan nagyarányú akciót fejtett ki a békéért. A válasz, amely Olaszország békeakciójára ezidáig angol és francia részről elhangzott, mereven elutasító volt és ez a felfogás nem változott meg a moszkvai egyezményben foglalt békeóhaj nyilvánosságra kerülésével. A moszkvai hármas német-szovjet egyezmény megkötése mindenesetre olyan nagyjelentőségű esemény, amelyre nem szokás rögtön reagálni, hanem eltart egy ideig, amíg az új tényeket magába fogadja és megfontolja a világ. A választ is alaposan meg kell gondolni és ezért az angol-francia nyilatkozat is késik annál is inkább, mert a két állam közösen foglal majd állást a moszkvai egyezményekkel szemben. Azonban sem Anglia, sem Franciaország részéről nem árulják el, hogy a dolog meglepte őket és hangoztatják, hogy ezzel a megegyezéssel már eleve számot vetettek. Illetékes francia körökben azt mondják, hogy Németország és a szovjet diplomáciai együttmaradása előrelátható volt, viszont a moszkvai megegyezés nem utal arra — mondják Párisban —, hogy az együttműködés a katonai térre is kiterjed. Páris szerint Hitler és Sztálin békekezdeményezése „megfélemlítési kísérlet“, „cinikus próbálkozás“, amelyet Páris politikai és diplomáciai körei egyhangúan elutasítanak. Ezzel szemben a szombati német sajtó utal a szerződés ama szavaira, melyek közük, hogy ha a nyugati hatalmak folytatják a háborút, akkor Németország Oroszországgal fog tanácskozni a „szükséges rendszabályokról“. Hangsúlyozzák a német lapok, hogy lesznek formák és lehetőségek, miként nézzenek szembe ezzel a háborúval. A Deutsche Allgemeine Zeitung a megindítandó békeakció jelentőségét arra hivatkozva emeli ki, hogy Oroszországhoz, a legnagyobb semleges államhoz és Olaszországhoz, a másik semleges nagyhatalomhoz, még az egész délkeleti terület békeakarata és bizalma járul. Délkelet-Európa csakugyan szigorú semlegességi politikát követ és ez, amióta a lengyelországi hadjárat véget ért és a hadviselés súlypontja nyugatra helyeződött át, mint a Neue Zürcher Zeitung írja, még jobban megszilárdult. A balkáni államok békevágyát a leghatározottabban Macsek fejezte ki legújabb nyilatkozatában, azt mondva, hogy „a kis államoknak meg kell őrizniük semlegességüket, mert különben könnyen megsemmisülhetnek akkor is, ha véletlenül a győztes oldalán állanak és a jugoszlávoknak közös érdekük, hogy mindenáron megóvják a békét“. A szovjet befolyása Közép- Európában és a Balkán felé a moszkvai egyezmények által megnövekedett és a Pravda rámutat arra, hogy „a lengyel állam összeroppanása egyúttal annak a politikának összeomlását is jelenti, amelyet a lengyel kalandot támogató kormányok folytattak, amidőn egymást felbiztatták és belevetették magukat az esztelen és bűnös háborúba“. A béke reményét látszik erősíteni az, hogy nemcsak a nyugati fronton szűnt meg úgyszólván minden haditevékenység, hanem a héten a tengeralattjárók tevékenysége is alábbhagyott. Mindenesetre — mint a Relazioni Internazionali írja—, még van idő arra, hogy nyugaton elkerüljék a borzalmas összecsapást, most, amikor Németország már abban a helyzetben van, hogy óriási tömegű hadosztályait a nyugati arcvonalon vetheti harcba, mert — amint egy német lap írja — „Lengyelország nincs többé“. A lengyel tragédiának egyik akkordja, hogy Moscicki Ignác, 1926 óta lengyel köztársasági elnök, lemondott. Nemes emberi jellemvonásai és tudományában való kiválósága emelték nemzete élére. Pilsudski ajánlatára választották meg, s amíg a marsall élt, az aktív politikától meglehetősen távoltartotta magát. Csak Pilsudski Halála után lépett az előtérbe, mégpedig mint az ő politikájának folytatója, amennyiben a marsall által kötött német-lengyel egyezményt ő fejlesztette barátsági szerződéssé. Lengyelország összeomlása után — mint ismeretes — Romániába menekült és itt egy fürdőhelyen internálták. Lemondása és utódjának kinevezése Raczkiewicz volt szenátusi elnök személyében azt a célt szolgálja, hogy Raczkiewicz és az általa kinevezett Sikorski tábornok Franciaországban megalakíthassa a kormányt. Moscicki volt elnök, Becie volt külügyminiszter, Rydz- Smigly tábornagy és a lengyel kormánynak Romániába menekült más tagjai ugyanis nem utazhatnak el innen, mert a német kormány közölte Bukaresttel, hogy a semlegesség súlyos megsértésének tekintené, ha a román kormány megengedné, hogy ezek az államférfiak továbbutazzanak. Raczkiewicz László ötvenötéves, a világháborúban orosz tartalékos tiszt volt, 1917- ben, a fordulat után, egyik megteremtője volt az Oroszországban felállított lengyel hadseregnek. Pilsudski csakhamar hadiszállására hívta és ettől fogva tevékeny szerepe volt a lengyel köztársaság megszervezésében. Polgári kormányzó volt Minskben, Vilnában, utóbb pozeni vajda. Többször viselt miniszteri tárcát. Mint a régi ezredes-csoport tagját, Rydz-Smight tábornagy nem kedvelte, de Lengyelországban azért mindig nagy volt a tekintélye. Míg ő Pilsudski híve maradt, Sikorski Pilsudski ellenfelének számított. Az 1920-as háborúban egy hadsereget vezetett az oroszok ellen, de mint hadügyminiszter, 1923-ban összekülönbözött Pilsudskival, a felső katonai hatóságok átszervezése dolgában. 1928-ban aztán ki is vándorolt Párisba. Mindig nagy francia barát volt és könyvéhez Fach marsall írt bevezetést. Nagy szerepe volt a Lengyelországban most lefolyt hadműveletekben, ő vezette a Lengyelország déli részében küzdő lengyel haderőt. Lembergből vezette az ellenállást, de az orosz támadás hírére, belátva, hogy a további harc hiábavaló, Romániába menekült és onnan az új lengyel köztársasági elnökkel együtt még idejében sikerült Párisba jutnia. Az általa vezetett déli hadsereg és a Kubna körül harcoló lengyel haderő tartotta magát aránylag a legtovább. A francia lapok hosszú cikkekben áldoznak a lengyelek hősiességének és részletes jelentésekben számolnak be Varsó utolsó óráiról. A német csapatok még nem vonultak be a városba, mert a sok lengyel katona lefegyverzése és elszállítása hosszú időt vesz igénybe. Németországban hét napig lobogódíszt ölt minden középület és a birodalmi gyűlés egybeül, hogy meghallgassa Hitler nyilatkozatát. Ciano gróf berlini látogatása Róma, szeptember 30. (Stefani) Ciano gróf olasz külügyminiszter a német birodalmi kormány meghívására, szombaton délután hat órakor elutazott Berlinbe, ahová vasárnap délután érkezik meg. A pályaudvaron búcsúztatására több miniszter és államtitkár jelent meg, továbbá a római német nagykövet és a külügyminisztérium több magasrangú tisztviselője. (MTI) középületeket a küszöbönálló varsói német bevonulás alkalmából. A bevonulás napját a sajtó és a rádió útján bűzlik. A lakosságot felhívják, hogy a középületekhez hasonlóan házait lobogózza fel. (MTI) Jövő hétre összehívják a birodalmi gyűlést Berlin, szeptember 30. (Német Távirati Iroda) A jövő héten összehívják a német birodalmi gyűlést, hogy meghallgassa a kormány nyilatkozatát. (MTI) Mussolini beszéde Róma, szeptember 30. Stefani) A Duce este fogadta a genovai fascista szervezetek vezetőit. Mussolini emlékeztetett múltesztendei genovai tartózkodására, majd kifejtette, hogy Genova a kereskedők, a katonák és bátor hajósok városa, Kolumbus Kristóf és Mazzini városa, amely döntő szerepet játszott az olasz egység megteremtésében. A Duce ezután kifejtette, hogy Olaszország most az előkészületek időszakában van. Majd utalt százados pozíciókra, amelyek meginognak. Az olaszokat — folytatta a Duce — törhetetlen realizmus vezérli. Mi a mi érdekeinkért harcolunk, azért, hogy elérjük eszményeinket és megoldjuk történelmi problémáinkat. E problémák egyike a Földközi-tenger. A Duce végül azokról a feladatokról beszélt, amelyek a fascista pártra az előkészületeknek ebben az időszakában hárulnak. A Ducét a küldöttség lelkesen ünnepelte. Ugyanúgy a Venezia-téren időközben összegyűlt tömeg is. Mussolini megjelent az erkélyen és római üdvözlettel intett köszönetét (MTI.) Hét napra fellobogózzák a német középületeket Berlin, szeptember 30. (Német Távirati Iroda) Hitler vezér elrendelte, hogy hétnapi időtartamra lobogózzák fel az egész birodalomban a Ara 32 fillér Moscicki elnök lemondott Raczkiewicz volt szenátusi elnök javára London, szeptember 30. (Havas) Moscicki lengyel köztársasági elnök lemondott Raczkiwicz volt szenátusi elnök, volt vilnni vajda és volt miniszter javára, aki 1918 januárjában és februárjában megszervezte Oroszországban a lengyel légiót. (MTI) Sikorski tábornok az új lengyel miniszterelnök Paks, szeptember 30. (Havas) Az új lengyel köztársasági elnök rendeleti után lemondatta a lengyel kormányt. Az új kormányelnök Sikorski tábornok. (MTI) Raczkiewicz eskütétele Páris, szeptember 30. (Havas) A párisi lengyel nagykövetség hivatalosan közli: Moscicki Ignác egyetemi tanár, a lengyel köztársaság elnöke. 1939 szeptember 30-án bejelentette lemondását. Kutyban (Lengyelország)