Ujság, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-23 / 18. szám

41 Hólapát a női kezekben ! Vastag, puha hóval borított utcák, szűzfehér háztetők, moszkvai hangulat. Vagy inkább talán szentpétervári. Ez ma Budapest De a téli napok krónikását mégsem a hangulat kapja meg, ha az utcára lép. Inkább a történelem. Az olvasó felkapja fejét a szóra: hol van ebben a behavazott Budapestben a történelem nyoma? Mi köze mindennek a históriához ? Pedig az olvasónak nincs igaza: amint pillantása a hólapátolókra téved, máris találkozott a történelemmel, az új Magyarország utolsó húsz esztendejének minden fordulásával. Hunyjuk be a szemünket, idézzük vissza szépen sorjában az utolsó két évtized havas Budapestjeit. Az első filmkocka, ami felmerül a szemünk előtt: havas pesti éjszakában összeszorított szájszélű, keserű emberek szófián, makacs harca a hóval. Ezek az emberek, kezükben a hólapáttal, az egykori császári és királyi hadsereg egyenruháját hordják testükön. Az uniformisról hiányzik már a színes paroli, hiányzik a csillag is. De száz és száz uniformis szabásán árulkodóan int a múlt, árulkodóan kiált a tiszti csillagok megfakult nyoma: ezek a hólapátolók tisztek voltak! Katonatisztek, akik négy és fél éven át az életüket, vérüket állították a haza szolgálatába. Tartalékos tisztek, akik olyan árván maradtak a hősi esztendők után, hogy egy civilkabátjuk sem volt. Az egykori, lemeztelenített „császárkabátjá"-ban havat lapátolnak, hogy meleg ételhez juthassanak. És mellettük hófehér bajuszú, szakállas urak. Volt bírák, ügyvédek, magasrangú közfunkcionáriusok, A menekültek. Igen, ez az első filmkocka: 1920 Budapest, összeomlás, forradalom és kommunizmus után. De máris tolakszik elénk a második filmkocka, néhány évvel később. A konjunktúra napjai. Zürich. A korona zuhan. A fix fizetés nevetséges. Elsején még pénz a gázsi, másodikán Zürichben zuhan a korona s az egész havi fizetés már egy kiló kenyérre sem elég. A hólapát most szégyenlős emberek kezébe kerül. Magasan felhajtják a kabát gallért, jaj, valaki fel ne ismerje őket, jaj, valaki meg ne lássa őket, hogy havat lapátolnak. De kell a pénz. Igen, ezek azok az évek, amikor táblai tanácselnökök maguk talpalták a cipőjüket. S a mulatókban szólt a jazz, shimmyt táncolt a világ s ordította a „Valenciát“. Új kép: A korona értéke már állandósult De állanak a gyárak, a kémények nem füstölnek, tíz- és tízezer munkanélküli szeme csengve kémleli az eget: — Istenem, hát sose lesz hós S amikor leesik, az utca megtelik a boldog munkássereggel, mely a kereset, a kenyér, a meleg tea ígéretes boldogságával esik neki a hónak. Csak egy a baj: annyi a jelentkező, hogy nem juthat lapát mindenkinek. A szanálás esztendői. És aztán egyszerre ismét sápadt úr arcok az utcán. A télikabátok, felöltők régi jobb napokról beszélnek. A lapát valahogy rosszul áll a kezekben. Ezek a kezek könnyebb szerszámhoz, tollhoz voltak szokva. Még mindig szanálás. Bélista volt. S ezek a bélistások. Egyik fél midik a másik után s mindig mások azok, akik a havat lapátolják. Nézzék csak! Megint uj arcok. Ezek már fiatalok. Ez már az uj generáció: jogászok doktori, mérnöki címmel, fiuk érettségivel. Lassan már harmincasok. Lapátolják a havat és mint gyönyörű álom lobban szemük elé a kép: istenem, ha feljutnánk a villamosra kalauznak. Az újságokban ezidőtájt egy új cím állandósul: állástalan diplomások. Emlékeznek. Aztán újra verekedések a lapátért fizikai munkások között. 1931, gazdasági válság majd néhány esztendő, amikor már füstölnek a gyárkémények, nem egyetlen kenyérlehetőség a hólapát. Míg végre 1940 és az utcán a hólapát mellett megjelenik a nő Nincs elég hólapátoló férfi A férfikezek gyárakban dolgoznak Helyükbe állanak a nők Mert készülni kell, egy háborúba fulladt világ közepén a gyárakban van szükség minden férfikézre. A havat lapátolják a nők. Vándor Kálmán NAPIREND SZERDA, 1M: január 24. Római kat.: Timót pk. — Protestáns: Tádé. — Görüljkat.: Xene. — Ur.: Levat H. — Középeurópai időszámítás szerint Budapesten a nap kel. 7 óra 21 perckor, nyugszik 16 óra 32 perckor; a hold kel. 16 óra 23 perckor, nyugszik 6 óra 24 perckor. ÚJSÁG SZERDA, 1940 JANUÁR 11 • Serédi Jusztinján bíboros-hercegprímás újévi szózata. Serédi Jusztinján dr. bíboros hercegprímás idei I. számú körlevelében latin nyelven újévi szózatot intézett papjaihoz. Szózatának bevezető részében fohászkodik a Mindenhatóhoz, hogy adjon belső és külső békét a magyar hazának. Majd így folytatja a bíboroshercegprímás: Sok aggodalommal vártuk valamennyien az új esztendőt, nem tudván, mit rejteget méhében számunkra a jövő. Mintegy két évtizede annak, hogy sok ember ajkán szokássá lett a hangoskodó beszéd az egész emberiség életének új berendezéséről, egy egészen új világrendről és ezek az emberek mindazt, ami az egyház és a haza életében, vagy a társadalomban eddig történt, lenézik és ócsárolják, s ami ellenben a jövőben lesz vagy álmaik szerint eljövendő, azt dicsérve magasztalják. Ennélfogva nem szűnnek meg embertársaik egyéni, nyilvános és társaséletét nyugtalanítani és baljóslatokkal zavarni, az egyház és haza iránt való hűséget pedig az emberek szívében lazítani törekszenek, pedig legtöbbször maguk az események bebizonyították, hogy mindaz, amit az ilyen, magukat prófétáknak tekintő bölcsek mondtak vagy jövendőitek, nagyon is ingatag és bizonytalan alapokon nyugszik. Mit tartsunk tehát a jövő felől? Egy bizonyos: sem az Úristen, sem az Anyaszentegyház nem fog új hitet és új erkölcstant bevezetni, minthogy a hit tanítása és az erkölcsi rend örök és megváltoztathatatlan A bíboroshercegprimás végül rámutat arra, hogy minél hűségesebben fognak az emberek Istennel együttműködni, annál kevésbé lesz okunk félni a kedvezőtlen jövőtől és annál több bizakodással remélhetünk szerencsés időket. A luxemburgi nagyhercegnő születésenapja. Luxemburgból jelentik: Sarolta nagyhercegnő negyvenötödik születésenapját a mai viszonyokra való tekintettel, minden pompa nélkül ülték meg. A hálaadó istentiszteleten megjelentek a külföldi követek is. A tömeg lelkesen éltette a nagyhercegnőt. — Pest megye ötéves tervet készít a szociális problémák megoldására. Pest megye kedden tartott januári kisgyűlésén a napirenden szereplő ügyek tárgyalása során Tegzes Kálmán főszolgabíró, a megye közjóléti előadója ismertette vitéz Endre László alispán előterjesztését a Pestvármegyei Közjóléti Szövetkezet megalakítása ügyében. A szövetkezet a megyének mintegy ötvenezer ínségeséről gondoskodik majd és ötéves munkaterv készül a legfontosabb szociális problémák megoldására Elsősorban a sok gyermekes családokról gondoskodnak, kislakások épülnek, hogy az Ínséges családok hajlékhoz juthassanak. 1134 kisházat épít a szövetkezet s lehetővé teszi azt is, hogy az Ínségesek önálló exisztenciát teremtsenek, gazdaságukon kívül selyemtenyésztéssel, méhészettel, háziiparral foglalkozhassanak Az ötéves terv végrehajtásához mintegy négy és félmillió pengőre lesz szüksége a szövetkezetnek. Barcsay Ákos főispán részletesen világította meg a kérdést, majd vita indult meg. A kisgyűlés a főispán javaslatára úgy döntött, hogy a Pestvármegyei Közjóléti Szövetkezet tervezetét és alapszabályait leveszik a napirendről, mert módot akarnak adni arra, hogy a bizottsági tagok áttanulmányozhassák az alispán előterjesztését A szövetkezet ügyét február 5-én rendkívüli kisgyűlésén fogják tárgyalni. — Újabb földrengés. Ankarából jelentik: Hétfőn este 23 órakor a Fekete-tenger melléki Szamszunban ismét két gyengébb földlökést éreztek. A földrengés nem okoott jelentős kárt. — Személyi változások az Idegenelenőrző Hivatalban. Éliássy Sándor dr. főkapitány keddi napiparancsában a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságnál beosztott Jávor Pál rendőrfőtanácsost, Szigethy Árpád detektivfőfelügyelőt, vitéz Zsombolyásy János, Lászlóffy Antal, Jaloveczky József és Sárvári István detektiveket szolgálatuk alól felmentette és a főkapitánysághoz rendelte szolgálattételre. Keddtől Kéry Károly dr. rendőrfőtanácsos, Batizfalvy Nándor dr. rendőrfogalmazó, Martinidesz Ödön detektívfelügyelő, Gazdag Ferenc, Bornemisza Gyula, Siklóssy Pál és Temesváry Sándor detektívek kerülnek az előbbiek helyére. — Winchkler István nyug. kereskedelmi miniszter temetése. Winchkler István nyugkereskedelmi minisztert, a MFTR vezérigazgatóját, kedden délután helyezték örök nyugalomra a farkasréti temetőben. A gyászszertartáson, amelyet Tost Barnabás prelátus végzett, a kormány részéről Varga József kereskedelmi miniszter és Törley Bálint államtitkár vett részt. Ott voltak még Imrédy Béla, Kozma Miklós, Fabinyi Tihamér, Hunder Antal és még számosan. A kereskedelmi minisztérium tisztviselőkara nevében Ilgyay-Hubert Pál államtitkár, a MFTR nevében Komarniczky Gyula h. vezérigazgató mondott búcsúbeszédet. — Sisics híres horvát történetíró meghalt. Belgrádból jelentik: Sisics Ferdinánd, a legnevesebb horvát történetíró hétfőre virradó éjjel Zágrábban meghalt Sisics Ferdinánd 1869-ben született és a tanári pályára lépett. 1902-ben magán-, 1919-ben pedig rendes tanár lett a zágrábi egyetemen. Legnevezetesebb munkája „A horvátok története“ című műve, de foglalkozott általában a délszlávok történetével is. A háború előtti időben tagja volt a szerb-horvát koalíciónak és mint képviselő részt vett a magyar parlament munkájában is. n/IILYEst IDŐ LESZ A HŐMÉRSÉKLET ALIG VÁLTOZIK A Meteorológiai Intézet jelenti Január 23-án este. Közép-Európa és így hazánk időjárását az utolsó huszonnégy órában a rendkívül gyors változások jellemzik. Az enyhébb levegő már teljesen kiszorította a hideget, rendkívüli arányú havazás kíséretében. Az enyhülés különösen a keleti megyékben volt érezhető, ahol egy-két fokkal olvadáspont fölé emelkedett a hőmérséklet és a csapadék eső alakjában hullott. A havazás az esti órákban már csak az északkeleti megyékre szorítkozott, az ország többi részén megszűnt. A lehullott hótakaró vastagsága most már országszerte 30—40 centiméter. Budapesten kedden este kilenc órakor a hőmérséklet —7 fok, a tengerszintre átszámított légnyomás 765 mm, alig változik. Várható időjárás a következő 24 órára: A viharos szél gyengülése. Néhány helyen, inkább csak ésakkéreten, még havazás. A hőmérséklet átmenetileg alig változik. A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: Keddi dunai vízállások: Schärding 94, Passau 170, Aschach 195, Struden 174, Stein 196, Bécs 570, Pozsony 239, Komárom 388, Budapest 325, Paks 218, Baja 274, Mohács 316, Gombos 365, Újvidék 286, Zimony 242. A '"Rába Szentgotthárdnál —10. — A Dráva Barcsnál —65, Drávaszabolcsnál 68, Eszéknél 54. A Száva Bródnál 194. Keddi tiszai vízállások: Faluszlatina 2, Tekeháza —58, Tiszaújlak —54, Vásárosnamény —70, Tokaj —38, Tiszafüred —6, Szolnok —100, Csonegrád —154, Szeged —56. A Szamos Csengernél —13. — A Körös Körösszakadnál5, Békésnél —10, Gyománál -28. — A Maros Makónál 26. A Balaton Siófoknál 72. — A Velencei-tó Agárdnál 98. Hófúvás Tyhü, micsoda hóesés! A nyakig érő hóban Pogácsa úr vonata is elakadt Kőrispusztán, pedig sürgős dolga lett volna Vámosgyörkön. Pogácsa úr tudniillik utazó. Cége küldte le Vámosgyörkre, hogy az ottani viszontelárusítóknak bemutassa a legfrissebb tavaszi divatújdonságokat. Kétségbeesve állapította meg Pogácsa úr, hogy a vonat mozdulni se tud a nagy hófúvásban Pedig délre, a kapott utasítás értelmében okvetlen Vámosgyörkön kellett volna lennie. Mint lelkiismeretes utazóhoz illik, alábbi táviratot adta fel főnökének: hófúvás miatt vonatom körispusztán vesztegel sürgönyválaszt mit csináljak? Csakhamar megérkezett a válasz: utasokkal üljön le römizni és a nyereséget küldje be. — Házasság. Goldberger Matild és Farkas József január 30-án tartják esküvőjüket Hajdúhadházon. (Minden külön értesítés helyett.) Fleischman Emil (Halimba) és Bárány Ernő (Bonyhád) december 31-én Hőgyészen házasságot kötöttek. — Egy magyar tudós svédországi sikere. Lotz János dr. tanügyi fogalmazót, a stockholmi magyar tudományos intézet vezetőjét és az ottani tudományegyetem magyar lektorát „a magyar nyelv“ című tárgykörben magántanárrá habilitálta a stockholmi tudományegyetem. Ez a megtiszteltetés annál jelentősebb, minthogy ez az első eset, hogy svéd egyetem külföldi állampolgárt habilitált magántanárrá, valamint első ízben szerepelt a magyar nyelv Svédországban mint magántanári tantárgy, a Halál a bányában. A komlói bánya egyik aknájában földomlás történt A leomló földtömeg Czeiner Ferenc segédvájárra zuhant Czeiner koponyaalapi törést szenvedett és meghalt. — Elégett ötven szarvasmarha. Szolnokról jelentik: Az újszászi Rózsás-bérgazdaságban tűz ütött ki. Oltás közben az egyik cseléd az istállóban a befagyott vízcsapot benzinlámpával akarta felmelegíteni. Eközben a szalma tüzet fogott és az istálló teljesen leégett. Ötven szarvasmarha elpusztult a lángok között. — A Szépművészeti Múzeum néhány napig zárva marad. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum igazgatósága ezúton is közli, hogy a múzeum néhány napig zárva marad — Véres csata a fatolvajokkal. Debrecenből írják, hogy a debreceni Nagyerdőn a Kovácstanya közelében a téglavető lakói közül húsz tagú férficsoport a keddre virradó éjjel engedély nélkül fát irtott. A fatolvajokat tetten érte két erdőőr. Takács Imre erdőőr felszólította őket, hogy hagyják abba az erdőpusztítást. Azok azonban támadóan léptek fel az erdőőrökkel szemben. Takács Imre szorongatott helyzetében fegyverét használta. A lövés nem talált, a fairtók pedig még fenyegetőbben léptek fel. Takács újból kénytelen volt fegyverét használni és még két lövést adott le. Az egyik golyó Molnár Györgyöt lábán találta el, a másik golyó pedig megölte Lupuc Györgyöt. A fartók a következő pillanatban rávetették magukat Takács Imrére, bottal és fejszével ütötték, verték, egyúttal távol tartották tőle a segítségére siető másik erdőőrt. A véres csatát a Kovács-tanyán vették észre, értesítették a józsai csendőrörsöt és a debreceni mentőket. A csendőrök érkezésére a támadók elmenekültek A mentők Molnár Györgyöt lábsebével és Takics Imrét súlyos koponyasérülésével a debreceni sebészeti klinikára vitték Takács reménytelen állapotban, eszméletlenül került a klinikára. a* Régi nívónalaat Penzió P 14-től Jó gazdasszonynak tudnia kell, hogy a keddi piacon a teatojás darabonként 16—IS, a főzőtojás kilónként 240— 250 fillérbe került. A hízott kacsa és liba ára 160—200 fillér. Lehetséges-e önálló légi háború? Már a világháború idején felvetődött az önálló légiháború gondolata és napjainknak is egyik leghivatottabb alapvető hadászati kérdése. Különös időszerűséget kölcsönöz ennek a kérdésnek az 1940-es év, ugyanis tíz évvel ezelőtt, 1930 elején halt meg váratlanul Douhet Gyula olasz tábornok, aki nemcsak az önálló légiháború első és legjelentékenyebb hirdetője volt, hanem halála után megjelent „A bábom az 19... évben“ című munkájában az önálló légiháború gondolatát éppen egy Németország és Franciaország között elképzelt háború kereteiben mutatta be. Az önálló légiháború hadászati értelemben annyit jelent, hogy az ellenséges ország háború, akaratát törjük meg a földi, vagy tengeri haderejének döntő megverése nélkül. Ennek az esélyeire és a nyugati arcvonalon folyó háború valószínű formájára és lefolyására igen jellemző távlatot kapunk annak a megvizsgálása révén, hogy Douhet elméletéből az azóta lefolyt tíz esztendő mit valósított meg. Ebből a szempontból a legjelentősebb az, hogy az önálló légiháború viseléséhez szükséges és mélyen az ellenséges ország területébe behatoló légicirkálók harcászati szempontból nem bizonyultak életképeseknek. A korszerű vadászgépek igen erős támadó fegyverzetükkel, fölényes repülőtulajdonságaikkal harcászati fölényüket éppúgy megőrizték, mint ahogyan a világháborúban volt. Igaz ugyan, a bombázórepülőgépek sebességének hatalmas növelésével — ma 500—600 km óránkénti sebességnél tartunk —, mindinkább növekszik az a távolság, amelyet a bombázógépek nagy, 4000—6000 m körüli, magasságban a ellenséges vadászok beavatkozása nélkül az ellenség légterében megtehetnek. Ugyanekkor azonban a vadászgépek sebessége is hasonló tempóban fokozódott, ami a vadászok részére lehetővé teszi, hogy nagy mélységbe hatoló bombatámadások elhárítására, vagy a bombázókötelék üldözésére igen nagy területről is beérkezzenek, vagyis minden nagy mélységbe irányuló bombatámadás esetén igen nagy ellenséges vadászerő fellépésével kell számolni. E mellett a borobázógépek rendkívül drágák, a hajózók aránylag lassan képezhetők ki, az ellenséges terület feletti légiharcban az összes leszállásra kényszerült gépek az ellenség kezére kerülnek. Emiatt kérdéses, hogy a bombatámadások súlya, a bombázások zöme valóban oly mélységbe lesz-e irányítható, ami szükséges a háborús akarat megtöréséhez. Nagyhatalmak háborújában ehhez becslés szerint szükséges volna legalább 50 lm-es és ennél nagyobb behatolási mélység. Ez az eddigi tapasztalatok alapján nem valószínű és nem valószínű az önálló légiháború, illetve a légierőknek a földi hadműveletektől független, az ellenséges hátország anyagi és szellemi erőinek megtörésére irányuló hatásos alkalmazása sem. Távolról sem jelenti azonban ez a körülmény azt, mintha a légierő fontossága vagy jelentősége csökkenőben volna, hanem a légierő célszerű hadászati alkalmazására mutat rá. A földi hadműveletekkel kapcsolatban kell keresni a döntést és a légi hadműveletek súlyát. — Nem azonos. Nem vagyok azonos azzal a Littmann Lajossal, aki a napokban egy bírósági üggyel kapcsolatosan az újságokban szerepelt. Littmann Lajos drágakő- és ékszerkereskedő. — Kik építkeznek? A polgármester a következő új építkezéseket engedélyezte: Fonyó Istvánná, Csalogány utca 3/b, Kőszegi Ágyterítő és Bútorszövet Gyár, Csalogány-utca 13.87) négyemeletes bérház, Nánási Sándor, Wahrmann-utca, Czipszer Miklós, Eszék-utca 4/a, dr Elek Tiborné, Donáti-utca 69, háromeletes bérház. Földszintes családi lakóházak: Vajger István, Káldi-utca 27, Fodor Ferencné, Gödöllőiutca 116, Vörös Béláné, Szomolány-köz 4, Czagány Béla, Tétényi-út 103, Lőrincz Sándor, Kelenföld 3321. — Előadás Magyarországról a francia rádióban. Párisból jelentik: Csikay Pál, a franciaországi magyar egyesületek szövetségének elnöke, a francia rádió felkérésére, január 24-én délután három órakor, a Radio Paris állomáson „La Hongrie chevaleresque“ (A lova eins Magyarország) címmel francia nyelvű előadást tart. — Vonatkorlátozások Jugoszláviában, Belgrádból jelentik. A vonatkorlátozás, amelyet Beslics közlekedésügyi miniszter tegnap bejelentett, kedden életbe lépett. Az ország területén 40 vonatpárt, köztük gyorsvonatokat is beszüntettek. — A fejetlen nevelő. Keddi csillagos cikkünk vége felé ez a mondat olvasható: „Gyermekeinek nevelésére az olyan ember alkalmas, akinek csak szíve van, de feje nincs.“ Ez nyilvánvaló értelmetlenség, mely ellen a cikk írója tiltakozik. Az elrontott mondat így helyesbítendő: „Gyermekeinek nevelésére az olyan ember alkalmas, akinek nemcsak szíve, de feje is van.“ Népművelési bizottság háztartási telepének előadásai a Gázművek benivalótermeiben: (VI., Vilmos császár ut 3 sem ) Ruzicska Mária előadása január 24-én, szerdán délután 6 órakor .Otthonunk“ cimén Főzőbemutató: Fánkok. Indeemajas készítése. M. Mikes Margit dr január 25-én csütörtökön drustán 6 órakor .A renyhe bérműködés meginvitása diétává!zzintén tartja előadását, s gyakorlati főzőbemutatóval Napijegy 60 fillér. Minden kedden és pénteken délután 5 órakor bemutató előadás a takarékos gázfőzésről. Belépődíj nincs.