Ujság, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-18 / 39. szám

I­AO Pletykas ekadlás A Handa-banda, Kristóf Károly, K. Halász Gyula pompás operettje, Eisamann Mihály csengő-bongó muzsikájával, csütörtökön ke­­rült színre huszonötödször, természetesen ezúttal is teli nézőtér előtt. A figyelmes szer­zők, az operett első jubileuma alkalmából néhány szál virággal kedveskedtek a fősze­replőknek, ami a mai virágárak mellett, majdnem tékozlás számba megy. Tisztára­­véletlen feledékenység, hogy az általános virágozásból, a nagyon szép, tehet­séges, fiatal kezdőnek, akinek, igaz, hogy csak néhány szavas szerepe van az operett­ben, egy fűszál sem jutott. Nagyon fájhatott ez szegénykének, mert az első felvonás utáni szünetben könnyes szemmel vonult félre a társalgó egy távoli sarkába, hogy ott egyedül lehessen mély bánatával. De amint ott ül az eltörött mécsessel, a rendező meglátja, kiváncsi rá, hogy mi baja lehet ennek a mindig h­arsogóan jókedvű kislánynak? Meg is kérdi tőle. — Hogyne sírnék, panaszolja, amikor a szerzők mindenkinek küldtek virágot, éppen csak nekem nem! A virágboltok ilyenkor zárva lévén, az udvarias rendező átszalasztott valakit a cu­korkaüzletbe és hozatott egy doboz csoko­ládé bonbont. — Itt­ van kislány — mondotta apai sze­retettel­­—, fogadd el tőlem ezt a kis édes­séget, viszonzásul a szerzők feledékenysé­­géért. A kislány ezzel megvigasztalódott, viszont Kristóf Károly kétségbe volt esve, amikor Utóbb ezt a történetet meghallotta. Rohant végig a kulisszák között, az öltözők folyosón járt, amíg csak megtalálta a kislányt. — Angyalkám — így szólt hozzá —, bo­csásson meg és fogadja el ezt a tíz pengőt koszorúmegváltás címén! % V\­VVOVVOL » » » ■» Mrs. Castain, mint betegágyamban olva­som, a napokban betért Dearlove­rhid Hatchiffe kisasszonyok londoni vendéglő­jébe. Elfogyasztván vacsoráját, éppen a szá­jához akarta emelni a kávéscsészét, amint egy kedves kis fekete macska családiasan az ölébe ugrott, aminek következtében a forró feketekávé végigömlött vadonatúj, hal­ványkék crépé de Chine ruháján. Hiábavaló volt minden bocsánatkérés, a hölgy bepe­relte a tulajdonosnőket a ruha áráért. — De hiszen attól a kis feketekávétól még nem kell eldobni a ruhát — próbálta vi­gasztalni a bíró —, ki lehet tisztít látni és ott­hon bízvást el lehet hordani! — Csakhogy én nem háziruhának csinál­tattam Páriában azt a ruhát —­ hangoztatta dacosan Mrs. Castain —, hanem kimenőnek! A bhó, Mac­Kinnon, látstt, hogy ilyen ala­pon semmire se megy a felperessel. Hirtelen ezzel a kérdéssel csapott le rá: — Szereti én asszonyom a macskákat? — Egyáltalában nem és különösen nem a más macskáját! A felperes ezzel a válasszal ki is mon­dotta a bíró ítéletét. Angliában, írják h­osszú tudósításaikban az angol lapok, lehetetlen nem szeretni az állatokat! — A vendéglő tulajdonosa — szólt komo­ran a bíró — nem vonható felelősségre a macska cselekedeteiért, macskára egy ven­déglőnek természetszerűen szüksége van. Egy macska, a maga boldog gondtalanságában, azt teheti, amit akar és anélkül, hogy lég­­tornászati mutatványait előre bejelentse. Ha Mrs. Castainnek más a véleménye, annál rosszabb neki: a jövőben vacsorázzék eső­köpenyben! ... Ugyancsak ennél a bírónál pereskedett valaki az állatkert tevéje ellen, mely meg­­h­arapta. — Ezt a szerencsétlen tevét — magya­rázta Mac­Kinnon — semmiesetre sem ve­zette aljas szándék. Vigyázatlan bárgyúság­­gal bekapta a kezet, mely saját elhatározá­sából egy almát nyújtott feléje. Egész bizo­nyos, ha az a teve beszélni tudna, ott hely­ben bocsánatot kért volna. Ha pedig ide­­állíth­atnák a bíróság elé, nem győzte volna hangoztatni, mennyire vérzik a szíve ezért a balesetért, melyért szégyenli magát és amely távol állott minden rossz szándék­tól !... Ezzel Mac­Kinnon, csakúgy mint Mrs. Castaint, az állatkerti látogatót is elutasí­totta kártérítési perével. A kártyásoknak régi babonája, hogy­ játék közben nem adnak kölcsön még a tulajdon édesapjuknak sem. Kétségtelenül bebizonyí­tott igazság, hogy aki játék közben pénzt ad valamelyik partnerének, attól a perctől kezdve veszít, ha odáig még oly szerencsé­vel játszott is. Ebből a babonából nem en­gedett még Csortos Gyula sem abban az idő­ben, amikor kártyázott, holott az egész Fé­szekben ő volt a legkönnyebb kezű gavallér. A Fenség fizetek! egyik múltheti előadá­sán, a kitűnő Greguss Zoltán megbetegedett. Már-már a levegőben lógott az egész előadás, amikor sikerült előkeríteni Berczy Gézát, aki átvette a szerepet és olyan dicséretre­­méltó biztonsággal játszotta el, hogy el se lehetett hinni, hogy itt beugrásról van szó. Az első felvonás után a darab összes sze­replői felkerestek öltözőjében és őszintén gratuláltak neki nagyszerűen sikerült bra­vúrjához. A gratulánsok egyike, négyszem­közt maradván Berczy­ Gézával, némi kis hasznot igyekezett húzni a nagy ünnepelte­­tésből. — Édes Gézám —­ mondotta neki —, mai nagy sikered alkalmából, adjál nekem köl­csön holnapig öt­ pengőt.­­ — Játék közben nem adós­! — felelte Berczy bosszúsan és ezzel már rohant a szín­padra, mivelhogy a második felvonáshoz csengették. Sorry Új Hamlet Shak­espeare-felújítás a Nemzeti Színházban Minden tatarozás, amely Helsingör patinás várát részben vagy egészen újjá­építi, nagy, de veszedelmes kísérletezés. A dán királyfi története nemcsak tükör, amelyben a kor önképét megnéz­heti, de próbakő, amin megmérheti önmagát. A Nemzeti Színház új Hamlet előadása hármas, kemény, jószándékú, ha nem is mindenben sikerült próba. Német Antal, a rendező, Uray Tivadar, a színész és Horváth János, a tervező teszi mér­legre képességét és kissé az egész Nemzeti Színház, mert az új ötéves szerződésben ez a legelső bemu­tatott darabja. Németh Antal művészi kiforrásának komoly jele, hogy az új Hamlet nem akar semmi erőszako­san újat. Változásai inkább külsőségesek és nem elvi elhatározásokból fakadnak. Kivéve talán az az első ötlet, hogy a ..Lenni vagy nem lenni a mono­lógot kiemelte eddigi helyéről és mint prológot szúrt a tragédia elé, amelyet a Hamlet a halott királynak a pinceszerben kiképzett zenekarban felállított sarkofágja előtt mond el. A rendező ötlete szép, hogy mindjárt az első pillanatában megüti, mint alaphangot, a „nem ismert tarto­mány” felé való sóvárgást. De ez a finom rendezői ötlet a színész vállán olyan súly, amely szükség­szerűen agyon­nyomja őt. Shakespeare ismerte a szippadot, a drámát, a színészt és a közönséget. Hamletben az érdeklődés felkeltéseinek mesteri módját alkalmazta. Pompázó, pazar, jókedvű, gazdag, fényben úszó királyi udvart jelenített meg színpadán és ebben, a csillogó környezetben némán áll egy feketeruhás alak. Csak az első szín vége felé szólal meg, de mikor első szavát kimondja, már minden figyelem teljesen az ő személye felé tere­lődött. A színész számára m­­ár a költő biztosítja az érdeklődést, és ő már csak fokozhatja azt. A prológszerű­ monológgal ő kell hogy felkeltse az érdeklődést, sőt ő reá hárul az a feladat is, hogy a darabok kezdetén szükségszerűen mutatkozó kis idegeskedést eloszlassa, elnémítsa a halk morajt, a krákogást és a tüsszögést, a recsegő székeken való elhelyezkedés nem kellemes muzsikáját. Ezt a feladatot pedig még kell htáig oldja egy olyan monológgal, amelyet a kritika a világirodalom leghalkabb monológjának tart, mert csupa olyan gondolás döbben fel benne, amelyeket m ember néma éjszakán gondolatban csak önmagának mond. Garrick ezt a monológot olyan halkan lehelte el, hogy a monológ végén az ajka már hangtalanul mozgott és a közönség nem hallotta, de szájáról leolvasta az utolsó szavakat. De akkor már közte és a közönség között a lelki kontaktus régen ki­alakult, ahogy ilyen formában nem alakulhat ki, sőt a színész sokáig küzd, hogy az őt kiemelve eljelentéktelenítő monológ furcsa és nem kellemes hatása alól felszabaduljon. A rendezésnek ugyan­ilyen külsősége a gondolata, mikor a szinielőadásnál minden szerepben két szinuszt szerepeltet: az egyik beszél és a másik mozog, holott ez a munka­­megosztás Shakespeare korában már rég kiment a divatból és utolsó nyomai valahol az ókori Róma pantomimjaiban vesznek el. Finom ötlet viszont a szinielőadásnak a várudvarra történt áthelye­zése, mert így a kép a Shakespeare-korabeli kocsma­­udvarokon rögtönzött előadásokra emlékeztet. Mozgalmas és érdekes a párbajjelenet is és For­­timbras bevonulása a dráma végén. A néző azon­ban sehogy sem szabadul attól az érzésétől, hogy nagyon fontos intim jelenetek vesztik hatásukat, mert a rendezés a mozgalmas és megkapó tablók kedvéért feláldozza őket. De ennek az érzésnek ellenére is a rendezés munkája érdekes, bár a beszédegység nagyon gyenge lábakon áll , ismé­telten érzi az ember, hogy a feladat a feladatot vállalók fölé nő. Uray Tivadar új szerepét nagy várakozás előzte meg. Ez a szerep Odry Árpád halála óta elárvult, de még Odry alakításán is keresztül­­izzott Pethies Imre lángelméje, amely ebben a titokzatos emberi léleknek megformálásában mu­tatta meg legvakítóbb sugarait. Uray Tivadar alakítása tiszteletet parancsol. Előkelő, nemes, igazi nagy ur : a legitim királyfi, a parvenü király udvarában a hajlongó becstelen udvaroncok között. De ennek a kiváltságos rangnak az éreztetéséért Uray ma még sok fontos és mély vonást feláldoz. Mintha monológjaiban is ott feszülne állandóan az a­kctonovell illemtudás, hogy magát ne árulja el. Ez a talán pillanatnyi tapogatódzás azonban kisebbíti érdemét hogy gondolkozó, kulturált, filozófus Hamletet alkot, akire Ophelia szavai pompásan illenek. Játékossága az őrültségben csupa ötlet és átgondolt üilüvészi készség. Mély színészi intuíción túl, nagy és komoly tanulm­á­nyokra vall, hogy nem határolja el a tettetett és a­z építeni idővel a tökéletes st­a­m­let-előadást, valódi őrjöngést, ahogy ezt a határt Shakespeare­­ PÜNKÜSTI ANDOR se vonta meg. Őszinte hangjai ahogy át-áttörnek, de nem diadalmaskodnak színlelésein, ez az idegek rezgéséből támadt különös viselkedés mint túl­­finomult kulturlényt állítja a nyers dán udvarral szemben. Uray Hamietje még jobban kiforr s a legnagyobb alakítások közé kerül. Az együttes sok pontján a bevált gárda tartotta meg régi hadállásait. T. Mátray Erzsi királynője a fenség és az asszonyiság kettős bölcsőjéből kiemelkedett nemes és hatásos alakítás. Rápolti Anna megrázó, drámai, stílusos és szende­rphé­­liája megérdemli a legteljesebb elismerést. Kiss Ferenc gonosz, kaján, buja királya ennek a nagy­szabású színésznek alakításai között is az egyik legelső helyet foglalja el. Schotay a szellemben transzcendentálisan remek. Az újak közül Makláry Zoltán sírásója a sh­akespearrei humor csúcsaira emelkedik. Egészséges nevetése hideget futtat végig a nézők hátán. Remek színészt, talált magának végre ez a remek szerep. Gázon Gyula kitűnő színész, de ilyen verses klasszikus szerepben az a bizonyos kisplasztika, amely máskor remekül hat, a leg­­kevésbbé sem érvényesül.. Szabó tüzes Laertese, Ungváry meleghangú Horatiója édes és szép színfolt az együttesben, amelyben a két udvaroncot Várkonyi és Major végre becsületes mértéktartással és mégis teljes kifejező erővel alakítja. De első helyen érdemelne említést a­ nagyszerű Abonyi Géza, aki a színész monológját a versmondásnak, a lírai lendületnek és az értelemmel párosuló páthosznak a csúcsán mondja el. Őt illeti a hála, hogy a dráma a színészek jeleneténél egyszerre a magasba lendül. Az együttes tagjai közül nagyon sokan még­ a vers és a próza közötti különbséget sem érzik. Horváth János színpadán a helsingőri vár imponálóan szép és játék szempontjából nagy mozgásokra adván alkalmat, célszerű. Kellemet­lenül nyomott a trónterem és a palota többi terme is. Itt néhány függöny ezerszer többet jelentett volna, mint ezek az ide-oda rángatott ezer emel­vényes, bizonyára világító udvarra néző cseléd­szobák. A felvonások előtt felhúzódó gobelin viszont nagyon szép. Az új Hamlet nem kiforrott, de feltétlenül a fejlődés rugói megvannak benne. A kitűnő színész, a nagytudású rendező és a képzeletgazdag színpad­­'110’. ész, bizonyára a lerakói L ..lapokra rá­fogja ÚJSÁG VASÁRNAP, 1940 FEBRUÁR IS * Sólyom Janka csodálatos programmja Bu­dapest szenzációja. Esténként zsúfolt házak ün­nepük a Bristol Hallban. Előadás kezdete este .A tikkor, vasárnap és csütörtökön délután is tart előadást. Nem adja bérbe magánkézbe a Városi Színházat a főváros Döntött a kulturális ügyosztály A főváros kulturális ügyosztálya Némethy Károly dr. tanácsnok elnöklésével szombaton délelőtt ülést tartott, amelyen a Városi Színház ügyét tárgyalták. A polgármesteri előterjesztés azt javasolja, hogy a Városi Színházat a jövő­ben a főváros ne adja bérbe, hanem vegye házi­kezelésbe népművelési célokra. Bocsáry Kálmán helyeselte, hogy a főváros végre házi kezelésbe veszi a Városi Színházat, amelyet a magyar dolgozók kultúrközpontjává kell kifejleszteni. Gazdy Jenő is helyeselte a polgármester elgondolásait, a Városi Színház munkáját a népművelési bizottság irányítsa. Némethy Károly dr. tanácsnok méltatta a fővá­ros népművelési bizottságának széleskörű és eredményes működését, közölte, hogy a bizott­ság munkakörébe jelenleg mintegy hatvanezren vannak beszervezve. A Városi Színházban — mondta — olyan előadások, hangversenyelv, operaelőadások, szinielőadások lesznek, hogy ezekkel a budapesti dolgozó polgárok kultúrigé­­nyeit ki fogják tudni elégíteni Ezután Novágh­ Gyula, a népművelési bizottság igazgatója ter­jesztette elő a Váro­si Színház jöjövőévi­ munka­­programmját. Végül határozatilag kim­ondotta a bizottság, hogy a Városi Színházat a főváros a jövőben magáncélokra nem adja bérbe. Halló! — Itt Vécsey Leó beszél. — Mikor lesz darabjának premierje? — Körülbelül két hét múlva kerül sor az „Espresso*1 bemutatójára. A darab kö­zéppontjában a szerelem áll. Témája egyet­len mondatban: A dolgozó nő problémája a szerelemmel kapcsolatban. Teljesen mai téma, a cselekmény 1940-ben játszódik. Csendes, finom kam­aravígjátékot akartam­ írni. Ez az első három­felvonásos munkám, egyfelvonásosokkal, fordításokkal már ala­posan belekóstolt isín a dara­bírás technikai részébe. A bemutatón majd kiderül, hogy sikerült-e ezeket a tapasztalatokat haszno­sítani és m­egvalósíthattam-e elgondolásai­mat. Nizsinszkij Tamara színpadon Szombat délután vizsgaelőadás volt a Nem­zeti Színházban, a Színiakadémia növendékei adták elő a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül“ című­ vígjátékot. Különös érdekessége volt az előadásnak, hogy keretében először lépett a Nemzeti színpadán a közönség elé Nizsinszky Tamara, Nizsinszkij Vaszlav leánya, Márkus Emilia unokája. Nizsinszkij Tamara, mint első­éves akadémiai növendék, csak aránylag kis szerepet kapott, de ebben is megmutatta, hogy nem lesz méltatlan azokhoz a nagy nevekhez, amelyeknek viselőivel a rokonság összefűzi. Kellemes organikia, szép beszédű, lehetséges kész színésznő. Az előadás többi szereplője: Sallai Kornélia, Hangai Márta, Naszódi Sán­dor, Galamb György és a többiek is rászolgál­tak a közönség tapsaira. Legtöbbet és legizga­­tottabban Márkus Emília tapsolt CSAJKOVSZKIJ V. SZIMFÓNIA STRAVINSKY: DIVERTIMENTO (bemutató) TAKÁCS: TARANTELLA (először) __ WEBER: ABU HASSAN-NYITÁNY a Filharmóniai Társaság 23-i hangversenyén az Operaházban. Vezényel: Dolmány!, Közremű­ködik: Takács Jenő zongoraművész. Jegyek az Opera elővételi pénztáránál 1910­­-ig A betegség pénzbe kerül! HA HEH HIJ SZENET vegyen vagy béreljen egy megbízható VII. Rákóczi-út 52 Ingyenes ismertető: Franco Stefániai Imre madridi koncertjén Madridi jelentés szerint Stefániái Imre, a ki­váló magyar zeneművész február 7-én Madrid­­ban nagyszabású filharmonikus koncertet vezé­nyelt. A 200 tagú zenekar műsorán Liszt, Csaj­kovszkij és spanyol zeneszerzők művei szere­peltek. A koncert során zongorán magyar mű­veket adott elő Stefániai Imre felesége, Bog­­dánfy Margit zongoraművésznő. A nagysikerű hangversenyen részt vett Franco tábornok is, valamint a spanyol közélet számos kitűnősége. * Díszhangverseny a Finn Vöröskereszt ja­­vára. Nagy zenei esemény színhelye lesz hétfőn este a Vigadó. Nagy magyar művészek és kiváló művészi együtteseik ajánlották fel művészetüket és közreműködésüket. Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát az Egyetemi Énekkarok és a Pa­­lestrina-kórus egyesített kara adja elő Rösler Endre tenorszólójával, Dohnányi Ernő saját „Változatait egy gyermekdal felett“ adja elő. A Budapesti Hangverseny-Zenekar Vaszy Viktor vezénylete alatt Sibeliusnak, a finnek legna­gyobb zeneszerzőjének „Finlandia,“ című szim­fonikus költeményét és a ritkán hallott „Eu sagá“-t is előadja a hétfői hangversenyen, amelynek tiszta jövedelmét a Finn Vöröskereszt­nek juttatja a Finn-Magyar Társaság. A belgrádi „Sztankovits“­zene­­egylet hangversenye Nagyon díszes külsőségek között, szombaton este, tartotta meg a feldíszített Vigadó termei­,­ben a belgrádi „Sztankovits“ zeneegylet ének­kara hangversenyét, amelyet a jugoszláv koráns zene bemutatásának szentelt. Az estélyen meg­­­­jelent Horthy Miklós kormányzó feleségével, József kir. herceg, József Ferenc kir. herceg, Anna kir. hercegnő, Hóman Bálint kultuszmi­­­niszter, Karafiáth Jenő főpolgármester, a jugo­szláv követség­ teljes szálában, továbbá társa­dalmi és művészi életünk igen sok előkelősége. A jugoszláv főváros reprezentatív énekkara Zsivkovics Milinko karnagy vezetésével igen nagy sikerrel a­dta elő az estet megnyitó ma­gyar és jugoszláv himnusz után egyházi és vi­lági kórus­művek sorozatait kitűnő hanganyag­gal és művészien csiszolt éne­­kultúrával. A nagyszámú közönség m­indvégig őszinte tetszés­sel hallgatta a hatásos számokat és igen lelke­sen, melegen ünnepelte a közreműködőket. Kü­lön is kijutott a tapsból a pompáshangú szólis­tának, Zsarkó Cvejicsnek, a tagjának. öröklakásos társasnál a Széchenyi (Sváb) hegyen Appartement House, a Fogas végállomásánál 1500 öles parkban, küzp. fűtéssel melegvízzel, júniusra. Egy­é/h kétszobásak, önálló telekkönyvi tulajdon, bérbeadható 15%-os jövedelmezőséggel. Tel.: 165—068, vagy Grünfeld Jenő építtetőnél. Katona József­ u. 25. Prospektus. IP ® E-a 2E le ®§ S «S 2» S3 ffR f 10 évre azonnal folyósittatok­­ házra, építkezésre föld­­­birtokra első helyre bármilyen nagy összeget Frey Issrum­ bankbizományos Tévé?'-körút 23 Telei«»»- 111115 U POLGÁR AUTÓSZ­AKIS­KOLA a legrégibb Magyarországon. Legolcsóbban kitanítjuk gépkocsit vezetni legmodernebb autókon. Vili kerület, Karpfenstein­n 20 Telefon: 111246 ♦ Könyvelési­­ hátraléka van ! Forduljon a Könyviteli tanácsadóhoz, Vilmos császár­ut 22. I­ 23. Telefon: 325-107. Fel­mondják adóját? Váci­ út elején (Nyugatinál) 400 1­91 saroktelek hírhozóimnál tulajdonostul eladó. „Adómentes" jeligére Blod­íher J. hirdető iro­dájába, Vilmos császár-ut 33. Angol úri- és féstéési elh­elyeire finom .Mode rendelt, vagy jobb konfekcióhoz. »' jeligére a főkiadóbaj­ánlatokac Kövi daru nagykereskedőknél bevezetett, törvény­nek megfelelő ited­ás körzeti képviseli felvétetik Ajánlatok „Szakember 10282“ jeligére főkiadóba keresek megvételre használt tubusterőt, krémkeverőt, résedénye­­k©t, ballonokot és egyéb Laborató­riiJtTíí lesüzereléseket Beck, Vajdahunyad­ utca 10 Manilába utalunk Megbízásokat, képviseletek közvetítését vállalja garanciaképes mérnök és akvizitőr. Megkeresés telefonon: 139-157, délelőtt 9—12 között. Raktárhelyiséget­­ , vitt terrain, nv.-.'escn 150—­100 négyzetméter •­i­Herülettel NAG­YKEllESZKEDÉS részére belterületen­­ keresek. Ajánlatokat „Nagykereskedés" jeligére Koros I hirdetőbe, Andrássy-trí­­.

Next