Ujság, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-01 / 49. szám
2 A kormányzó legmagasabb jugoszláv és bolgár kitüntetése A kormányzó úr őfőméltósága csütörtökön fogadta Szvetozár Rasics jugoszláv rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, aki Pál jugoszláv kormányzóherceg jókívánságait fejezte ki a Főméltóságú Urnák kormányzóvá való választása 20. évfordulója alkalmával A jugoszláv követ ez alkalommal átnyújtotta a kormányzó urnak a kormányzóherceg őfensége által neki adományozott „Karagyorgye Csillagának“ nagykeresztjét. A kormányzó úr a csütörtöki nap folyamán fogadta meg Stoilov bolgár rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, aki III. Borisz király őfelsége szerencsekívonatait tolmácsolta az évforduló alkalmából és bejelentette, hogy a bolgár uralkodó a Szent Cyrill és Method-rend nagykeresztjét a lánccal adományozta a kormányzónak.* A Karagyorgye Csillaga a legrégibb és legmagasabb jugoszláv — azelőtt szerb — kitüntetés, amelyet csak a legkivételesebb alkalmakkor adományoznak. '* A Szent Cyrill és Method-rendet I. Ferdinánd bolgár király alapította 1909-ben és csak nagy keresztje van. A kitüntetést a lánccal a legritkább esetben és csak uralkodóknak adományozzák. Egyéb ünnepségek A kir. Kúria teljes ülésén az egybegyült magasrangú birák lelkesen ünnepelték a kormányzót. Töreky Géza, a kir. Kúria elnöke mondta az ünnepi beszédet. — Hogy mit jelent Magyarország életében, történetében — fejtegette a többi között Horthy Miklós országosának két évtizede, azt ma már minden magyar ember tudja, de tudja és méltányolja a külföld is. A budapesti királyiítélőtábla csütörtökön délben tartott ülésén Láng-Miticzky Ernő dr. ünnepi beszédében méltatta Magyarország Kormányzójának érdemeit. A Nyugállományú Katonatisztek Országos Szövetsége meleghangú táviratot intézett a Kormányzóhoz Lukachich Géza báró országos elnök aláírásával. Az Országos Földhitelintézet a Kormányzó jubileuma alkalmából csurgói birtokából háromszáz kat.holdat ajánlott fel a Vitézi Rendnek. Az intézet Kampis János festőművésszel megfesttette üléstermerészére a Kormányzó életnagyságú arcképét. Az OTI elnökségének csütörtöki ülésén vitéz Huszár Aladár dr. elnök hálatelt szívvel emlékezett meg Horthy Miklós Kormányzóról. Az elnökség elhatározta, hogy később megállapítandó szociális rendeltetéssel Horthy Miklósalapot létesít, továbbá a már épülő Horthy Miklós-kertvárosban a Kormányzót megörökítő emlékművet állít fel. Az ország összes tűzharcos-alakulatai március 3-án dísztáborozás keretében ünneplik a kormányzót. A budapesti egyházközségek központi tanácsának ülésén Mészáros János érseki helytartó elnöki beszédében megemlékezett a kormányzóválasztás jubileumáról. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara csütörtök délben tartott ünnepi ülésén liber Antal dr. elnök hosszabb beszédben kiemelte azt az államférfi elvivatottságot, amellyel a kormányzó az ország közgazdasági érdekeit, az ipar és kereskedelem népszerűsítését politikai feladatainak első sorába állította. Indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy tartalékaiból 50.000 pengővel járul hozzá olyan alapítvány létesítéséhez, mely az ifjúságnak a közgazdasági pályára nevelését és kiképzését mozdítja elő. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete ülésén Lukács György ny. miniszter ünnepi beszédben méltatta Horthy Miklós dicsőséges húszéves országlása kimagasló tetteit és államférfiai érdemeit. Indítványára a FŐVKE egyhangúan elhatározta, hogy a főváros kereskedőtársadalma mélységes hódolata jeléül az ünnepi évforduló napján, pénteken déli 2 órakor bezárja üzleteit és jegyzőkönyvben örökíti meg e nap emlékét A Magyar Kereskedelmi Csarnok díszülésen hódolt Magyarország kormányzójának országlása húszéves évfordulója alkalmával. Az Országos Iparegyesület ünnepi ülést tartott a kormányzóválasztás húszéves évfordulója alkalmából s hódoló táviratot intézett Magyarország kormányzójához. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége igazgatósági ülésén Churin Ferenc dr. titkos tanácsos, elnök lelkes szavakban emlékezett meg a nap jelentőségéről. Az elnök bejelentette, hogy az évforduló napján, március 1-én délelőtt tizenegy órakor a gyárak öt perc szünetet tartanak. Egyhangú lelkesedéssel fogadta végül az igazgatóság az elnökségnek azt a javaslatát, hogy a GyOSz a hozzátartozószakegyesületekkel egyetértően 500.000 pengőt bocsát rendelkezésre egy vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr nevét viselő alapítvány számára, melynek célja a közszolgálati és közgazdasági pályákra készülő tehetséges ifjak alaposabb elméleti és gyakorlati kiképzése lesz. Az Ereklyés Országzászló nagybizottsága ünnepi választmányi ülésén Urmánczy Nándor méltatta az évforduló jelentőségét. A Magyar Nemzetpolitikai Társaság március 1-én a kormányzó jubileuma alkalmával rendkívüli választmányi ülést tart. Dániel Áron dr. alelnök, a Sajtókamara ügyésze mond beszédet. A TESz csütörtökön tartott értekezletén Uzdóczy-Zadravetz István püspök lelkes beszédben méltatta az évforduló jelentőségét. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa Baranyai Lipót dr. elnöklésével tartott ülésén hódolattal és hálával emlékezett meg a Kormányzó Úr efőméltósága országosának huszadik évfordulójáról és elhatározta, hogy ennek emlékére 250.000 pengős alapítványt tesz tehetséges magyar ifjak alaposabb elméleti és gyakorlati kiképzésére. A Petőfi-Társaság közgyűlésén Császár, Elemér elnök emlékezett meg a kormányzóról és beszédét a társaság tagjai állva hallgatták végig Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület elnöki tanácsa ünnepi ülésén Messmer Pál dr. ügyvivő társelnök mondott beszédet s az OMKE elhatározta, hogy hódoló feliratot intéz a kormányhoz. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége ünnepi ülésén Balásy Antal ny. államtitkár ünnepi beszéde után kimondotta, hogy hódoló feliratot intéz a kormányzóhoz. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet ünnepi igazgatósági ülésén Oppter Emil kormányfőtanácsos mondott ünnepi beszédet. A Budapesti Építőmesterek Ipartestületének ünnepi ülésén Szőllősy Elemér mondott ünnepi beszédet, majd elhatározták, hogy az ipartestület Horthy Miklós jubileumi alapítványt létesít és a Kormányzó arcképét megfestteti. A Hubertus Országos Magyar Vadászati Védegylet közgyűlésén vitéz Csécsi-Nagy Imre ny. altábornagy emlékezett meg a Kormányzók Ur jubileumáról. A Budapesti Önkéntes Mentőegyesület ünnepélyes őrségváltást rendezett, amelyen Ruszwurm Rezső igazgató-főorvos méltatta az évforduló jelentőségét. Ünnepségek a vidéken Az ország valamennyi vidéki városában ünnepségek voltak csütörtökön. Debrecenben a TESz rendezett ünnepi gyűlést, díszközgyűlést tartott a Kereskedelmi és Iparkamara, a Debreceni Tűzharcos Szövetség, a kormányzó egykori iskolatársai pedig meleghangú hódoló táviratot intéztek a Főméltóságú Úrhoz országosának húszéves jubileuma alkalmából. Eger, Győr, Esztergom díszközgyűlést tartott. Kassán, Szegeden, Sopronban, Székesfehérvárott a TESz rendezett ünnepséget. Miskolcon a Nemzeti Kaszinó díszközgyűlésén leleplezték a kormányzó arcképét. Pápán a városi mozgófényképszínházban a város közönsége ünnepi összejövetelt tartóit. Szombathely közönsége a Kulturházban rendezett ünnepséget. Ungváron a városi színházban volt lelkes ünnepség. A külföldi sajtó megemlékezése A külföldi lapok meleghangú cikkekben emlékeznek meg Magyarország kormányzója húszéves országlásának jubileumáról. Római jelentés szerint a Gironale d'Italia, a Lavoro Fascista, a Corriere della Sera vezető helyen írt cikkekben méltatják Horthy Miklós érdemeit. Berlini jelentés szerint a németországi lapok vezető cikkekben emlékeznek meg a kormányzó jubileumáról. A holland, jugoszláv és más külföldi lapok ugyancsak hosszabb cikkeket szentelnek Magyarország Kormányzója jubileumának ismertetésére és a Kormányzó személyének méltatására. A tagyar teák koronája A »Királyhágó« R. magyar tea a Gellér-szállóban megtartott teakóstolón a legtöbb eredményt érte el. Kérje mindenütt 50 gramm ára 54 fillér. — Telefon: 138-267. HÚSZ ÉV TÖRTÉNETE Horthy Miklós kétévtizedes kormányzóságának fontosabb eseményei Adatok sorakoznak itt egymás mellé, az elmúlt két évtized nevezetesebb eseményeiről. Mozgalmas és eseménydús két évtized volt, amely egybeforrott Horthy Miklós nevével. Főméltóságú Kormányzónk áldásdús működésével. |Q|A augusztus 12-én alakult meg Szegeden a nemzeti hadsereg. Fővezére Horthy Miklós. A hadsereg bevonult a Dunántúlra s Horthy Miklós fővezér Siófokon várta, mikor indulhat seregével Budapestre. A november 16-ára virradó éjjel az utolsó román csapatok is elhagyták a fővárost és Horthy Miklós bevonult Budapestre, hogy megkezdje nemzetmentő és nemzetépítő munkáját. Kaotikus állapotokat talált, pártpolitikai harcok, marakodások jellemezték a közéletet, az ország gazdaságilag leromlott, a pénz értéktelen volt, egyéni akcióktól volt hangos az ország minden része. Friedrich István miniszterelnök november 17-én lemondott. Ugyanezen a napon jelent meg Sir George Clark nyilatkozata, aki az entente megbízásából olyan kormány alakítását szorgalmazta, amellyel a szövetségesek megköthetik a békét. November 22-én ez a kormány koncentrációs alapon Huszár Károly miniszterelnökségével megalakult. A kormányban a szociáldemokratákig minden párt képviseletet nyert. A koncentrációs kormányt az entente is elismerte. Az új kormány Friedrich István választójogi rendelete alapján 1920 január 25-ére a titkos választást elrendelte, hogy a nemzetgyűlés megalakulhasson. December 5-én váratlanul meghívták a magyar delegációt a békekonferenciára. A delegáció tagjai: Apponyi Albert gróf, Teleki Pál gróf, Bethlen István gróf, Popovics Sándor, Lers Vilmos báró, Zoltán Béla és Somssich László gróf voltak. január elsején megkezdődött a választási agitáció. Január 5-én pedig elindult Pakisba másodízben a békedelegáció és január 12-én a súlyos feltételű béke aláírására rövid haladékot kapott. Apponyi hatalmas beszédet mondott, de a trianoni békeparancson változtatni nem akartak Az egész ország gyászba öltözött. Január 25-én az ország megválasztotta a nemzetgyűlés tagjait. Két hatalmas párté, a keresztény és kisgazdapárté a többség. Február 10-én a békedelegáció újra Parisba utazott, idehaza pedig február 17-én összeült a nemzetgyűlés és megkezdte az 1920. évi t. t.-c. tárgyalását, mely úgy intézkedik, hogy a királyi hatalom szünetelése idején mint ideiglenes államfő kormányzó áll az ország élére. A javaslatot a nemzetgyűlés elfogadta és március elsején ült össze, hogy a kormányzót megválassza. Száznegyvenegy szavazatból százharmincegy esett Horthy Miklós fővezérre. Percekig zúgott a taps és dörgött az éljen. Március 5-én megjelent Magyarország kormányzójának kiáltványa: „Megmásíthatatlan akaratom a nemzetet a boldogulás útjára vezetni. Egyformán gátat kívánok vetni mindenféle túlzásnak, a pártszenvedély elfajulásának, a termelést megbénító izgatásoknak". Március 13-án Huszár Károly helyét Simonyi- Semadam Sándor kormánya vette át, aki izgalmas atmoszférában kezdte meg működését. Május 8-án megérkezett Budapestre a kegyetlen béke okmánya és Millerand kísérőlevele. 10-én a nemzetgyűlésen Teleki Pál gróf mondta el az emlékezetes szavakat: „Ez a békeszerződés a legkegyetlenebb valamennyi között“. És június 4-én ezt a kegyetlen békeparancsot Trianonban alá kellett írni... Julius 7-én ismét kormányválság volt. A kormányzó urunk Bethlen István grófot dezignálta miniszterelnökké, de Bethlen kormányalakítási kísérlete nem sikerült. 15-én Teleki Pál gróf kapott megbízást, aki 19-én kormányát meg is alakította. Belpolitikai harcokkal, viharos nemzetgyűlési ülésekkel telt az idő augusztus 30-áig, amikor kitört a nyugatmagyarországi felkelés, a hatalmas tiltakozás az ellen, hogy Nyugat- Magyarországot átadjuk Ausztriának. A velencei megegyezés népszavazást rendelt el Sopronra és környékére. A népszavazás következtében Sopron magyar maradt, március 27-én IV. Károly király titokban Szombathelyre érkezett, Budapestre jött és Magyarország kormányzójával kívánt tárgyalni. Az entente és a kisentente a legerélyesebben állást foglalt a király visszatérési kísérletével szemben és kormányzó urunk az ország érdekében azt tanácsolta a királynak, hogy hagyja el az ország területét. A király április 6-án el is utazott. Teleki Pál gróf 14-én lemondott. 15-én Bethlen István gróf kapott kormányalakításra megbízást és most sikerült kormányt alakítania. Alig néhány hónappal később, október 22-én IV. Károly király Zita királyné társaságában repülőgépen újból Magyarországra érkezett és fegyveres erővel Budapest ellen vonult. A kis-entente ugrásra készen állott, órákon függött, hogy megtámadják Magyarországot. A kormánynak ellen kellett állani és a királyt az entente monitoron az országból Madeirába vitte. Ugyancsak az entente nyomására november 3-án a kormány beterjesztette a detronizációs törvényjavaslatot, amelyet 5-én törvényerőre emeltek. Két héttel később, 23-án, Bethlen kormánya lemondott. December 7-én alakult meg az új Bethlen-kormány. fl|j®S@rese három hónapja választójogi har£»fárcokkal telt el. Március 2-án megjelent a választási rendelet, amely úgy intézkedett, hogy a városokban titkos, a falvakban nyílt szavazás lesz. Április 1-én Madeirában IV. Károly király meghalt. Május 28-án és június 3-án lefolytak a választások, amelyek óriási többséget hoztak Bethlen István grófnak és így kialakult a hatalmas egységes párt. 1998 április 4-én cseh-magyar határkonfliktu paítus támadt Hidasnémetinél. Ez békésen elintéződött, de az ország lerongyolt gazdasági helyzete tovább nem volt fentartható. Bethlen és Szállay Tibor pénzügyminiszter Párisiba utaztak, hogy a jóvátételi bizottságnál enyhítéseket érjenek el. Onnan tovább mentek Londonba, de 25-én a jóvátételi bizottság mégis kedvezőtlenül döntött. November 16-án a kormány tagjai újból Londonban vannak. Bethlen István gróf december 8-án Párisba utazott, hogy valamiképen megoldást keressen. 1Q9AElérkezett a megoldás. Március 1-én jelent meg az első hír, hogy népszövetségi bizottság jön Budapestre, s ez 3-án meg is érkezett. Szanálási tárgyalások kezdődtek. Május 1-én végre megérkezett Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos is, és június 12-én a népszövetség Genfben megkezdte a magyar szanálás tárgyalását Két nappal később a szánmtási kölcsönhöz hozzájárult. Augusztus 12-én hangzott el Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter biztató bejelentése: „A legsúlyosabb megpróbáltatáson túljutottunk". jlfl® 55 április 22-én a kormányzó részt vett a rgyei 13 Tisza-vacsorán, amelyen a békebeli Magyarország egész politikai gárdája és a társadalmi előkelőségek sokadalma kegyelettel adózott Tisza István emlékének. Május nyolcadikán bucsukihallgatáson fogadta Schioppa Lőrinc pápai nunciust és elsőosztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. Ifisiíját április 12-én a kormányzó ismét megjelent a Tisza-emlékvacsorán. Bethlen István gróf akkori miniszterelnök mondotta az ünnepi beszédet, aki a főasztalnál a kormányzó és József királyi herceg között ült. Horthy Miklós június végén búcsukihallgatáson fogadta Smith Jeremiás népszövetségi főbiztost. Nevezetes dátum 1926 augusztus 29-e. Magyarország kormányzója ezen a napon Mohácsom a Csele-pataknál elhelyezte koszorúját országos ünnepség keretében II. Lajos király emlékművére s emlékezetes beszédet mondott. Az ünnepségen a budapesti török követ is megjelent. A kormányzó beszéde során a többi között ezt mondotta: — Az egykori ellenségből jóbarát lett, a két ősi rokonfaj közötti ellentétek elsimultak és helyükbe lépett a megértő barátság és a kölcsönös meleg rokonszenv. A kormányzó a szerb nemzetre célozva igy folytatta: — Attól a jóbaráttól viszont, akivel oly soká fűzött össze minket a déli végeken a közös védekezés életbevágó érdeke, utóbb — sajnos — mélyreható ellentétek választottak el. Hiszem és remélem, hogy itt is hamarosan visszatérhet a régi barátság és megértés. 1997 január 22-én kinevezte a felsőház ama hím tagjait, akik élethossziglan foglalnak helyet a magyar törvényhozás felsőházában, számszerűtz harminchetet. Január 29-én a parlament kupolacsarnokában díszes ünnepi külsőségek között beszéddel nyitotta meg a kétkamarás országgyűlést. Nagy jelentőségű esemény játszódott le április 5-én Rómában: Mussolini és Bethlen aláírták a magyar-olasz barátsági szerződést. A kormányzó március utolsó napjaiban ismételten fogadta kihallgatáson Bethlen István gróf akkori miniszterelnököt római útja előtt, majd meghallgatta beszámolóját, amikor hazaérkezett az olasz fővárosból. IQAO május 17-én a Kormányzó Ardejeu- 19 Oneren látta vendégül a királyi várpalotában Esmond Harmsworth angol képviselőt, Rothermere lord fiát. Ugyanezekben a napokban megengedte, hogy Rothermere lordot a szegedi tudományegyetem tiszteletbeli doktorrá avathassa „Magyarország ügyének felkarolása, a magyar kérdésnek a nemzetközi érdeklődés homlokterébe állítása s igy végeredményben az általános emberi igazság szolgálata körül szerzett immár történelmi jelentőségű érdemei elismeréséül". Május 28-án a parlament kupolacsarnokában a képviselőház és a felsőház együttes ünnepi ülésén Károlyi Gyula gróf, az új koronaőr, a Kormányzó Úr jelenlétében letette az esküt. IAAA egyik kiemelkedő eseménye május 1“&1 3-án játszódott le Budapesten. Dino Grandi olasz külügyi államtitkár hivatalos látogatásra érkezett a magyar fővárosba és több napon át tárgyalt az illetékes magyar kormányférfiakkal. Magyarország kormányzója a királyi várpalotában fogadta Dino Grandi államtitkárt Walkó Lajos akkori külügyminiszterrel együtt. január 30-án Bethlen István gróf az SZJÜV optánsügyek elintézése céljából Hágában az optánsügyekben megegyezést létesített és erről beszámolt a kormányzónak. Február 12-én a kormányzó közeledő 10 éves jubileuma alkalmából Horthy Miklós érdemeit megörökítő törvényjavaslatot nyújtott be a miniszterelnök. Ebben több közérdekű mű és intézmény létesítésével kívánják a kormányzó iránt érzett hálát leróni. A „Horthy Miklós“-ról elnevezendő intézmények: a) a Boráros-téri híd, b) állami kórház Debrecenben, c) rákos betegeknek rádiumintézet, d) gyógyintézet köztisztviselők részére a Füvészkert helyén, e) és f) tüdőbetegintézet köztisztviselőknek Pécsett és Gyöngyösön, g) ezerházas kertes családi telep tisztviselők és munkások részére Budapesten, h) hadirokkantotthon, i) katonai rokkantotthon Szegeden. Március 1-én országszerte ünnepségek folytak le a kormányzói jubileum alkalmából. A kormányzó széleskörű amnesztiát adott, kitüntetéseket osztott, Gömbös Gyulát tábornokká nevezte ki. Augusztus 14-én Vass Józsefet miniszterkedése tízéves jubileuma alkalmából fogadta. Szeptember 10-én Vass József népjóléti miniszter váratlanul meghalt. A kormányzó édesanyjához intézett táviratában így jellemezte: „Küzdelmes, munkás életében kiváló képességeit mindenkor önzetlen odaadással és fáradhatatlan munkakészséggel állította hazájának és egyházának szolgálatába". November 4-én Bethlen István gróf ankarai útjáról, majd 22-én Berlinben folytatott tanácskozásairól beszámolt a kormányzó úrnak. December 9-én a kormányzó Károlyi Gyula grófot külügyminiszterré nevezte ki. április 14-én a kormányzó Bethlen Hívem István grófot miniszterelnöksége tízéves fordulója alkalmából ezredessé nevezte ki. A legfelsőbb kézirat a következőképpen méltatja Bethlent: „A belső rend megszilárdítása, a pénzügyi egyensúly helyreállitása és a népek nagy közösségében a megbecsültetés kivívása s az annyira jelentős baráti kapcsolatok kiépítése közben nemcsak az adott helyzet nehézségeivel kellett megküzdeni, hanem az újabb válságok zavaraival is, amelyeken csak erős kitartással és körültekintéssel lehetett átmenteni a nemzetet". Június 6-án az 1927 januárra egybehívott országgyűlést a kormányzó kéziratával feloszlatják. 27-én nagy beszéddel a kormányzó úr megnyitotta az országgyűlést, összefogást hirdetett, hogy nemzeti ideáljaink megvalósulhassanak. Augusztus 19.én Bethlen István gróf és kormánya lemondott. Sorozatos kihallgatások után Károlyi Gyula grófot nevezte ki a kormányzó. ÚJSÁG PÉNTEK, 1940 MÁRCIUS 1. Háziarak! új lakónyilvántartási könyv hivatalos előírás szerint már kapható: Szemes és Edstein-nikoinda. VI., Dalszínház utca 10. Telefon: 122-991