Ujság, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

ELŐFIZETÉSI ADA­NY Egy hónapra.............................. . 4.A pangó Negyedévre ...................................10.80 pengd Égése érre ..................43.20 pengd Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pálya­udvarokon hétköznap ......... 16 fillér Vasárnap ............................. 32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap.ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* * VI., Aradi­ utca 8. TELEFON: *1-207-57, 1-207-56, 1-207-55, 1-207-54. Budapest 62. postafiók 282. FIÓKKI­ADÓHIV­ATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 222-106) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA VII., Erzsébet-k­örút 43. szám (Royal-épület). Telefon: 222-405 és 422-936. Budapest, 1940 április 2. kedd * SZABADELVŰ HAPILAP XVI. évfolyam, 75. szám Mi történt Teleki Pál gróf miniszterelnök közel kétheti olasz­országi látogatásáról hazaérkezett. A kormányzó másfélóvás kihallgatás keretében meghallgatta a miniszterelnök je­lentését olaszországi utazásáról. A miniszterelnök hosszabb nyilatkozatban világította meg olaszországi útját s hangsú­lyozta a magyar nemzeti célok vál­tozatlanságát. Hétfőn kora délelőtt a miniszterelnök át­vette hivatalának vezetését Keresz­­tes-Fischer Ferenc belügyminiszter­től, aki római útja idején helyette­sítette. Magyarország kormány­zója felmentette állásától Daross Andor tárcanélküli minisztert és a magyar királyi titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. Teleki Mihály gróf földmivelésügyi minisztert a kor­mányzó magyar kir. titkos tanácsosi rangra emelte. Csáky István gróf külügyminiszter érdekes előadást tartott a hétfőn délelőtt ünnepélye­sen megnyílt közigazgatási tovább­képző tanfolyamon. Hóman Bálint kultusz­­miniszter tíznapi szabadságáról visszaérke­zett Budapestre s új személyzeti és ügybeosztást léptetett életbe a kul­tuszminisztériumban. A kormány tagjai hétfőn este minisztertanácsot tar­tottak, amelyen Teleki Pál minisz­terelnök a kabinet tagjainak beszá­molt római megbeszéléseiről. Londonban hivatalosan megcáfolták azt a hírt, hogy Törökország megengedte a szövetségesek hajóinak a Dardanel­lákon át való hajózását. Churchill kijelentette, hogy a szövetségesek nem keresik a háborút a Szovjettel, de nem keresik gazdasági kapcso­lataik kifejlesztését sem, mert nem bizonyos, hogy az árucsere növe­lése nem lenne-e Németország hasznára. Molotovnak Romániáról mondott szavait több helyen „fenyegetésnek" tekintik Bukaresttel szemben. A finn kormány vizsgálat tárgyává teszi Kivimaki volt földmivelésügyi miniszter javas­latát, melynek értelmében minden földbirtokos köteles majorokat épí­teni és földet adni a menekültek­nek. Az új Viipuri városát a Harju-félszigeten építik fel a virulahti kikötő mellett. A francia államtanács Lebrun elnöklete alatt ülést tartott, Reynaud beszámolt a külpolitikai helyzetről. Frassard francia tájékoztató miniszter Lon­donba érkezett. Borisz király­­ hangoztatta Bulgáriának békére és semlegességre irányuló politikáját. A török-szír baráti és jószomszédi egyezményt vasárnap Ankarában aláírták. A­llardan­ el­­­ák a világpolitikában A Szovjet casus bellinek tekintené, ha Törökország megengedné a szö­vetségesek hajóinak az átkelést. Kiterjesztik az ostromzárat, ellenőrzik a semlegesek bevitelét. A Szovjet Finnországnak január 29-én az eredeti követelések alapján ajánlott békét. A Szovjethez csatolt finn területen felállították a Szovjetunióval szövetséges új szovjetköztársaságot Rendkívül heves légi harcok folytak a nyugati fronton A külpolitika hírei sok területre­­ ágaznak szét, döntő jelentőségű ese­ményről azonban nem számolnak be. Észa­kon a Finnországtól elcsatolt területből megalkották a tizenkettedik szovjetköztár­saságot, mint a Szovjet­ Unió tagállamát. A stockholmi országgyűlésen felolvasott kormánynyilatkozat teljesen megvilágítja Svédországnak a finn-szovjet viszályban játszott szerepét. A nyilatkozat kiemeli, hogy Svédország milyen nagy mértékben segítette Finnországot és többször szóval és írásban kifejezte azt a készségét, hogy haj­landó megkönnyíteni hadianyagnak és ön­kénteseknek svéd területen át való szállítá­sát. Svédország már október 7-én Berlinben, Londonban, Párisban és Rómában, október 12-én Washingtonban, november 2-án pe­dig Moszkvában tett diplomáciai lépést Finnország érdekében. Az utóbbi helyen közölte a finnek békejavaslatát és erről az­után ,sok tárgyalás folyt Londonban. A to­vábbiakról alábbi táviratunk számol be, de ez nem ad magyarázatot arra a kérdésre, hogy írzig január 29-én a Szovjet csak azo­kat a követeléseket tartotta fenn Finnország ellen, amelyeket a háború kitörése előtt tá­masztott, február 20-án már azokkal az új követelésekkel lépett fel, amelyek alapján a békét meg is kötötték. A válasz könnyű, közben a Szovjet hadisikereket ért el a ka­réliai földszoroson. Itt tehát mintha a finn diplomácia részéről­ hiba történt volna, mert ha a január 29-i szovjet ajánlatot azonnal és feltételek nélkül elfogadják a már ismert kedvezőbb feltételek mellett köthettek volna békét. Hangsúlyozza a kormánynyilatkozat, hogy Svédország nem állt összeköttetésben Németországgal és Finnországra nem gya­korolt nyomást. Norvég részről is érdekes közleményt­­ adtak ki, amely kapcsolatban áll a blokád kiterjesztéséről szóló hírekkel, ille­tőleg a szövetségesek sajtójában megjelent amaz állításokkal, hogy nem lehet figye­lembe venni a norvég vizek semlegességét, miután a német hajók a norvég vizeken mint valami folyosón járnak ki a világ­tengerekre és vissza onnét, azonkívül a parti vizeken szállítják a skandináv államok áruit, melyeket a szövetségesek különben mint dugárut elkobozhatnának. Londoni il­letékes norvég helyről arra utalnak, hogy ha Narwick norvég kikötőt elzárják, ez még szükségképpen nem jelenti azt, hogy a Né­metországnak szánt svéd vasérc mennyisége nagymértékben csökkenni fog, mert ezt Litk­eából, vagy más svéd kikötőből is lehet Németországba szállítani, általában a Né­metországba szánt svéd vasérc kivitelének kilenctizedrészét három kikötőn keresztül könnyűszerrel le lehet bonyolítani. A nyilat­kozat rámutat arra, hogy a Norwickban ha­jóra rakott vasérc jelentős része Angliába irányul, mert december óta az angolok mind több és több svéd vasércet vettek át. A nyi­latkozat hivatkozik arra, hogy a a Német­országnak szánt vasérc szállítása a territo­riális vizek védelme alatt történik, nem sza­bad elfelejteni, hogy Norwickból Angliának is ugyanolyan körülmények között szállítják a vasércet. Ez a nyilatkozat tehát arra mu­tat, hogy a szövetségesek komolyan foglal­koznak a tengerzár szorosabbra fűzésével és a legfelsőbb haditanács határozata követ­keztében „a dráma új felvonása kezdődik". Párisi vélemény szerint a békét eltemették, a háború ki fog élesedni és Észak-Európa új veszélyterületté válhatik. Számolnak a két flotta találkozásának lehetőségével. Felvetik a kérdést, hogy a tengeri csata hol lesz — a Petit Parisien szerint a Skagerrakban. Ezek azonban mind találgatások. Talán kedden, amikor az alsóház a húsvéti szünet után első ülését fogja tartani, megtudunk valamit Chamberlain beszédéből, amely nyilván a főhaditanács határozatával és az ostromzár megszigorításával is fog foglalkozni, de meg fogják kérdezni a brit miniszterelnököt arról is, milyen értesülése van Mussolini és Hitler berlini találkozásáról.­­ A Times Istanbulból azt jelentette­­ (MTI), hogy Törökország Albánia megszállása és Olaszország magatartása miatt változatlan bizalmatlansággal viseltetik Olasz­ország irányában és az az érzése, hogy Olasz­ország csak az alkalmat várja, hogy az egész Balkán-félszigetre kiterjessze befolyását, ez a törekvés az angol tudósító szerint Török­ország részéről a legerőteljesebb ellenállásba ütköznék. Garda a Voce d’Italiaban (MTI) élénken­ tiltakozik az ellen, mintha Olasz­ország a Balkánt saját egyedüli befolyási területének tekintené és hangoztatja, hogy Olaszország egyetlen törekvése megakadá­lyozni, hogy a háború a Balkán-félszigetre is kiterjedjen. Viszont Gayda szerint lehet­séges, hogy az angol lap cikke éppen a tö­rökök és barátaik támadó terveit akarja leplezni. A balkáni államok semlegesek akar­nak maradni és ezt Borisz bolgár király, a képviselőház tagjait fogadva, amikor ezek átnyújtották neki a trónbeszédre adott vá­laszt, Bulgáriával kapcsolatban újra hang­súlyozta: „.A békére és a semlegességre irá­nyuló politikánk, amelyet a külföld helyes­léssel és kellően értékel, az egész bolgár nép óhajának felel meg" Románia és Jugoszlávia kapcsolatainak megerősítéséhez hozzájárult a román-jugoszláv kereskedelmi kamara va­sárnapi megnyitása is, amelynek ünnepségein a szónokok a két állam barátságát méltatták. 4» a balkánról van szó, akkor foglalkozni kell azzal a hírrel, h­ogy „Törökország megengedte a szövetségesek hadierejének átvonulását a Dardanellákon". Már említettük, hogy ezt a többször fel­bukkant hírt semmiféle, adat nem támasztja alá. Londonban most hivatalosan is alapta­lannak minősítik és utalnak arra, hogy egy olyan háborúban, amelyben Törökország semleges, a háborút viselő államok nem küldhetik hadihajóikat a Dardanellákon át. Ezzel szemben olyan háborúban, amelyben Törökország is részt vesz, jogában áll saját belátása szerint idegen nemzetiségű hadi­hajókat átengedni a szorosokon. A Reuter Iroda jelentése szerint az ostromzárat kiter­jesztik, de ez semmiesetre sem jelenti azt, hogy Anglia semleges vizekre nyomul be. Az is kétségtelen, hogy ha Törökország meg­engedné az ostromzárnak a Fekete-tengerre való kiterjesztését a szövetségeseknek, ezt a Szovjet azonnal casus belli­nek tekintené. A szövetségesek diplomatáinak összehívása azonban mégis nagy délkeleteurópai diplo­máciai és gazdasági ellentámadás nyitányá­nak tekinthető. Párisi jelentés szerint a be­avatottak úgy tudják, hogy valami diplomá­ciai záró gát felállításáról van szó a balkáni körzetben, amivel kapcsolatban illetékes he­lyen állandóan hangsúlyozzák, hogy Olasz­országnak semmi oka sincs a nyugtalanságra, mert az angol-francia együttműködés nem irányul Olaszország érdekei ellen. Abban, hogy Törökország csatlakozott a fontsterling tömbhöz, a szövetségesek Ankarának azt az elhatározását látják, hogy a szövetségesek­kel való együttműködését gazdasági térre is ki akarja terjeszteni. A délkeleteurópai álla­moknak Németország helyett más piacokat fognak ajánlani megfelelő árak biztosítása­­mellett. A Daily Mail szerint (MTI) raciona­lizálni fogják a Németországgal szomszédos államok bevitelét, nehogy fennmaradó feles­legeiket Németországnak adhassák tovább.­­ A Balkánnal kapcsolatban mégegyszer *** meg kell emlékezni Molotov beszédé­ről, amelynek Romániára vonatkozó részét többhelyü­tt „fenyegetésnek" fogták fel, így az olasz Avvenire (MTI) szerint „Molotov kijelentése homályos, kétértelmű, de úgy látszik, hogy Moszkva arra akart célozni hogy Besszarábia átengedése ellenében haj­landó volna támadást kizáró egyezményt kötni Romániával. Románia tehát határozott figyelmeztetést kapott. Közeledik az óra — írja az MTI szerint a lap —, amikor válasz­tania kell a moszkvai fenyegetés és a Buda­pest által várt jóakarat megnyilvánulása között. Hogy melyik a jobb választás, az egy pillanatig sem kétséges." A Stampa szerint Molotov célzása Besszarábiára semmi irány­ban sem köti a moszkvai kormányt, de az világosan látható, hogy meg akarta nyug­tatni Törökországot és Iránt. „Moszkva célja most is az, ami szeptemberben volt — írja a Stampa (MTI) —, kihasználni az európai­­ háborút, saját érdekeinek megfelelő reális és megalkuvó semlegességi politikát folytatni és megvárni a helyzet fejleményeit. Sztálin tehát a hadviselők fokozatos kimerülésére számít, hogy megvalósítsa a Szovjet terveit". A francia Populaire is úgy látja (MTI), hogy „Molotov beszéde kihívás Romániával szem­ben" és a Petit Journal szintén kiemeli (MTI) a „Besszarábiával szemben elhangzott fenyegetéseket“. Az Osservatore Romano is ,,rendkívül súlyosaknak és nyugtalanub­knak­ találja Molotovnak Romániára vonatkozó szavait. Ára 16 fillér ­ Churchill a Szovjetről London, április 1. (Havas.) A londoni sajtó nyomatékosan kiemeli Churchillnek a szovjet­kérdésben tett szombati nyilatkozatát, amely szerint a szövetségesek nem keresik a háborút a szovjettel, de nem keresik gazdasági kapcso­lataik fejlesztését sem ezzel az állammal, mert nem biztosak abban, hogy az árucsere növelése nem­ lenne-e Németország hasznára. Köztudo­mású — írják a lapok —, hogy Hollandiából és az Egyesült Államokból érkező szállítmányo­kat Vladivosztokban tengelyre rakják át, hogy Németországba irányíthassák. Ez annál köny­nyebben megtörténhetik, mert a Csendes-óceá­non még nincs hathatósan kiépítve a zárlat. (MTI) Molotov beszédének hatása Bukarestben Róma, április 1. (Magyar Távirati Iroda) A Messaggero első oldalon „Óriási meglepetés Bu­karestben Molotov beszéde miatt“, Vastagbetű­s cím alal) bukaresti tudósítást közöl, amely sze­rint a szovjet külügyi népbiztos beszéde nem a legjobb benyomást keltette a román fővárosban. Molotov szavai román felfogás szerint azt bíró-

Next