Ujság, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-02 / 73. szám
ELŐFIZETÉSI ADANY Egy hónapra.............................. . 4.A pangó Negyedévre ...................................10.80 pengd Égése érre ..................43.20 pengd Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon hétköznap ......... 16 fillér Vasárnap ............................. 32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap.ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* * VI., Aradi utca 8. TELEFON: *1-207-57, 1-207-56, 1-207-55, 1-207-54. Budapest 62. postafiók 282. FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 222-106) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA VII., Erzsébet-körút 43. szám (Royal-épület). Telefon: 222-405 és 422-936. Budapest, 1940 április 2. kedd * SZABADELVŰ HAPILAP XVI. évfolyam, 75. szám Mi történt Teleki Pál gróf miniszterelnök közel kétheti olaszországi látogatásáról hazaérkezett. A kormányzó másfélóvás kihallgatás keretében meghallgatta a miniszterelnök jelentését olaszországi utazásáról. A miniszterelnök hosszabb nyilatkozatban világította meg olaszországi útját s hangsúlyozta a magyar nemzeti célok változatlanságát. Hétfőn kora délelőtt a miniszterelnök átvette hivatalának vezetését Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztertől, aki római útja idején helyettesítette. Magyarország kormányzója felmentette állásától Daross Andor tárcanélküli minisztert és a magyar királyi titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. Teleki Mihály gróf földmivelésügyi minisztert a kormányzó magyar kir. titkos tanácsosi rangra emelte. Csáky István gróf külügyminiszter érdekes előadást tartott a hétfőn délelőtt ünnepélyesen megnyílt közigazgatási továbbképző tanfolyamon. Hóman Bálint kultuszminiszter tíznapi szabadságáról visszaérkezett Budapestre s új személyzeti és ügybeosztást léptetett életbe a kultuszminisztériumban. A kormány tagjai hétfőn este minisztertanácsot tartottak, amelyen Teleki Pál miniszterelnök a kabinet tagjainak beszámolt római megbeszéléseiről. Londonban hivatalosan megcáfolták azt a hírt, hogy Törökország megengedte a szövetségesek hajóinak a Dardanellákon át való hajózását. Churchill kijelentette, hogy a szövetségesek nem keresik a háborút a Szovjettel, de nem keresik gazdasági kapcsolataik kifejlesztését sem, mert nem bizonyos, hogy az árucsere növelése nem lenne-e Németország hasznára. Molotovnak Romániáról mondott szavait több helyen „fenyegetésnek" tekintik Bukaresttel szemben. A finn kormány vizsgálat tárgyává teszi Kivimaki volt földmivelésügyi miniszter javaslatát, melynek értelmében minden földbirtokos köteles majorokat építeni és földet adni a menekülteknek. Az új Viipuri városát a Harju-félszigeten építik fel a virulahti kikötő mellett. A francia államtanács Lebrun elnöklete alatt ülést tartott, Reynaud beszámolt a külpolitikai helyzetről. Frassard francia tájékoztató miniszter Londonba érkezett. Borisz király hangoztatta Bulgáriának békére és semlegességre irányuló politikáját. A török-szír baráti és jószomszédi egyezményt vasárnap Ankarában aláírták. Allardan elák a világpolitikában A Szovjet casus bellinek tekintené, ha Törökország megengedné a szövetségesek hajóinak az átkelést. Kiterjesztik az ostromzárat, ellenőrzik a semlegesek bevitelét. A Szovjet Finnországnak január 29-én az eredeti követelések alapján ajánlott békét. A Szovjethez csatolt finn területen felállították a Szovjetunióval szövetséges új szovjetköztársaságot Rendkívül heves légi harcok folytak a nyugati fronton A külpolitika hírei sok területre ágaznak szét, döntő jelentőségű eseményről azonban nem számolnak be. Északon a Finnországtól elcsatolt területből megalkották a tizenkettedik szovjetköztársaságot, mint a Szovjet Unió tagállamát. A stockholmi országgyűlésen felolvasott kormánynyilatkozat teljesen megvilágítja Svédországnak a finn-szovjet viszályban játszott szerepét. A nyilatkozat kiemeli, hogy Svédország milyen nagy mértékben segítette Finnországot és többször szóval és írásban kifejezte azt a készségét, hogy hajlandó megkönnyíteni hadianyagnak és önkénteseknek svéd területen át való szállítását. Svédország már október 7-én Berlinben, Londonban, Párisban és Rómában, október 12-én Washingtonban, november 2-án pedig Moszkvában tett diplomáciai lépést Finnország érdekében. Az utóbbi helyen közölte a finnek békejavaslatát és erről azután ,sok tárgyalás folyt Londonban. A továbbiakról alábbi táviratunk számol be, de ez nem ad magyarázatot arra a kérdésre, hogy írzig január 29-én a Szovjet csak azokat a követeléseket tartotta fenn Finnország ellen, amelyeket a háború kitörése előtt támasztott, február 20-án már azokkal az új követelésekkel lépett fel, amelyek alapján a békét meg is kötötték. A válasz könnyű, közben a Szovjet hadisikereket ért el a karéliai földszoroson. Itt tehát mintha a finn diplomácia részéről hiba történt volna, mert ha a január 29-i szovjet ajánlatot azonnal és feltételek nélkül elfogadják a már ismert kedvezőbb feltételek mellett köthettek volna békét. Hangsúlyozza a kormánynyilatkozat, hogy Svédország nem állt összeköttetésben Németországgal és Finnországra nem gyakorolt nyomást. Norvég részről is érdekes közleményt adtak ki, amely kapcsolatban áll a blokád kiterjesztéséről szóló hírekkel, illetőleg a szövetségesek sajtójában megjelent amaz állításokkal, hogy nem lehet figyelembe venni a norvég vizek semlegességét, miután a német hajók a norvég vizeken mint valami folyosón járnak ki a világtengerekre és vissza onnét, azonkívül a parti vizeken szállítják a skandináv államok áruit, melyeket a szövetségesek különben mint dugárut elkobozhatnának. Londoni illetékes norvég helyről arra utalnak, hogy ha Narwick norvég kikötőt elzárják, ez még szükségképpen nem jelenti azt, hogy a Németországnak szánt svéd vasérc mennyisége nagymértékben csökkenni fog, mert ezt Litkeából, vagy más svéd kikötőből is lehet Németországba szállítani, általában a Németországba szánt svéd vasérc kivitelének kilenctizedrészét három kikötőn keresztül könnyűszerrel le lehet bonyolítani. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a Norwickban hajóra rakott vasérc jelentős része Angliába irányul, mert december óta az angolok mind több és több svéd vasércet vettek át. A nyilatkozat hivatkozik arra, hogy a a Németországnak szánt vasérc szállítása a territoriális vizek védelme alatt történik, nem szabad elfelejteni, hogy Norwickból Angliának is ugyanolyan körülmények között szállítják a vasércet. Ez a nyilatkozat tehát arra mutat, hogy a szövetségesek komolyan foglalkoznak a tengerzár szorosabbra fűzésével és a legfelsőbb haditanács határozata következtében „a dráma új felvonása kezdődik". Párisi vélemény szerint a békét eltemették, a háború ki fog élesedni és Észak-Európa új veszélyterületté válhatik. Számolnak a két flotta találkozásának lehetőségével. Felvetik a kérdést, hogy a tengeri csata hol lesz — a Petit Parisien szerint a Skagerrakban. Ezek azonban mind találgatások. Talán kedden, amikor az alsóház a húsvéti szünet után első ülését fogja tartani, megtudunk valamit Chamberlain beszédéből, amely nyilván a főhaditanács határozatával és az ostromzár megszigorításával is fog foglalkozni, de meg fogják kérdezni a brit miniszterelnököt arról is, milyen értesülése van Mussolini és Hitler berlini találkozásáról. A Times Istanbulból azt jelentette (MTI), hogy Törökország Albánia megszállása és Olaszország magatartása miatt változatlan bizalmatlansággal viseltetik Olaszország irányában és az az érzése, hogy Olaszország csak az alkalmat várja, hogy az egész Balkán-félszigetre kiterjessze befolyását, ez a törekvés az angol tudósító szerint Törökország részéről a legerőteljesebb ellenállásba ütköznék. Garda a Voce d’Italiaban (MTI) élénken tiltakozik az ellen, mintha Olaszország a Balkánt saját egyedüli befolyási területének tekintené és hangoztatja, hogy Olaszország egyetlen törekvése megakadályozni, hogy a háború a Balkán-félszigetre is kiterjedjen. Viszont Gayda szerint lehetséges, hogy az angol lap cikke éppen a törökök és barátaik támadó terveit akarja leplezni. A balkáni államok semlegesek akarnak maradni és ezt Borisz bolgár király, a képviselőház tagjait fogadva, amikor ezek átnyújtották neki a trónbeszédre adott választ, Bulgáriával kapcsolatban újra hangsúlyozta: „.A békére és a semlegességre irányuló politikánk, amelyet a külföld helyesléssel és kellően értékel, az egész bolgár nép óhajának felel meg" Románia és Jugoszlávia kapcsolatainak megerősítéséhez hozzájárult a román-jugoszláv kereskedelmi kamara vasárnapi megnyitása is, amelynek ünnepségein a szónokok a két állam barátságát méltatták. 4» a balkánról van szó, akkor foglalkozni kell azzal a hírrel, hogy „Törökország megengedte a szövetségesek hadierejének átvonulását a Dardanellákon". Már említettük, hogy ezt a többször felbukkant hírt semmiféle, adat nem támasztja alá. Londonban most hivatalosan is alaptalannak minősítik és utalnak arra, hogy egy olyan háborúban, amelyben Törökország semleges, a háborút viselő államok nem küldhetik hadihajóikat a Dardanellákon át. Ezzel szemben olyan háborúban, amelyben Törökország is részt vesz, jogában áll saját belátása szerint idegen nemzetiségű hadihajókat átengedni a szorosokon. A Reuter Iroda jelentése szerint az ostromzárat kiterjesztik, de ez semmiesetre sem jelenti azt, hogy Anglia semleges vizekre nyomul be. Az is kétségtelen, hogy ha Törökország megengedné az ostromzárnak a Fekete-tengerre való kiterjesztését a szövetségeseknek, ezt a Szovjet azonnal casus bellinek tekintené. A szövetségesek diplomatáinak összehívása azonban mégis nagy délkeleteurópai diplomáciai és gazdasági ellentámadás nyitányának tekinthető. Párisi jelentés szerint a beavatottak úgy tudják, hogy valami diplomáciai záró gát felállításáról van szó a balkáni körzetben, amivel kapcsolatban illetékes helyen állandóan hangsúlyozzák, hogy Olaszországnak semmi oka sincs a nyugtalanságra, mert az angol-francia együttműködés nem irányul Olaszország érdekei ellen. Abban, hogy Törökország csatlakozott a fontsterling tömbhöz, a szövetségesek Ankarának azt az elhatározását látják, hogy a szövetségesekkel való együttműködését gazdasági térre is ki akarja terjeszteni. A délkeleteurópai államoknak Németország helyett más piacokat fognak ajánlani megfelelő árak biztosításamellett. A Daily Mail szerint (MTI) racionalizálni fogják a Németországgal szomszédos államok bevitelét, nehogy fennmaradó feleslegeiket Németországnak adhassák tovább. A Balkánnal kapcsolatban mégegyszer *** meg kell emlékezni Molotov beszédéről, amelynek Romániára vonatkozó részét többhelyütt „fenyegetésnek" fogták fel, így az olasz Avvenire (MTI) szerint „Molotov kijelentése homályos, kétértelmű, de úgy látszik, hogy Moszkva arra akart célozni hogy Besszarábia átengedése ellenében hajlandó volna támadást kizáró egyezményt kötni Romániával. Románia tehát határozott figyelmeztetést kapott. Közeledik az óra — írja az MTI szerint a lap —, amikor választania kell a moszkvai fenyegetés és a Budapest által várt jóakarat megnyilvánulása között. Hogy melyik a jobb választás, az egy pillanatig sem kétséges." A Stampa szerint Molotov célzása Besszarábiára semmi irányban sem köti a moszkvai kormányt, de az világosan látható, hogy meg akarta nyugtatni Törökországot és Iránt. „Moszkva célja most is az, ami szeptemberben volt — írja a Stampa (MTI) —, kihasználni az európai háborút, saját érdekeinek megfelelő reális és megalkuvó semlegességi politikát folytatni és megvárni a helyzet fejleményeit. Sztálin tehát a hadviselők fokozatos kimerülésére számít, hogy megvalósítsa a Szovjet terveit". A francia Populaire is úgy látja (MTI), hogy „Molotov beszéde kihívás Romániával szemben" és a Petit Journal szintén kiemeli (MTI) a „Besszarábiával szemben elhangzott fenyegetéseket“. Az Osservatore Romano is ,,rendkívül súlyosaknak és nyugtalanubknak találja Molotovnak Romániára vonatkozó szavait. Ára 16 fillér Churchill a Szovjetről London, április 1. (Havas.) A londoni sajtó nyomatékosan kiemeli Churchillnek a szovjetkérdésben tett szombati nyilatkozatát, amely szerint a szövetségesek nem keresik a háborút a szovjettel, de nem keresik gazdasági kapcsolataik fejlesztését sem ezzel az állammal, mert nem biztosak abban, hogy az árucsere növelése nem lenne-e Németország hasznára. Köztudomású — írják a lapok —, hogy Hollandiából és az Egyesült Államokból érkező szállítmányokat Vladivosztokban tengelyre rakják át, hogy Németországba irányíthassák. Ez annál könynyebben megtörténhetik, mert a Csendes-óceánon még nincs hathatósan kiépítve a zárlat. (MTI) Molotov beszédének hatása Bukarestben Róma, április 1. (Magyar Távirati Iroda) A Messaggero első oldalon „Óriási meglepetés Bukarestben Molotov beszéde miatt“, Vastagbetűs cím alal) bukaresti tudósítást közöl, amely szerint a szovjet külügyi népbiztos beszéde nem a legjobb benyomást keltette a román fővárosban. Molotov szavai román felfogás szerint azt bíró-