Ujság, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-02 / 147. szám

ELŐFIZETÉSI XRAKI Egy hónapra ............................... 4.— p«ngi Negyedérr« i ■««'•••• ■ 10.80 pengő Éten érre ■. , ,, , , » 13.20 pengi Egye»­trim ára Budapesten, vidéken és a pálya­udvarokon hétköznap ........................16 fillér Vasárnap ........................................32 fillér Megjelenik vitárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. Budapest, 1940 Július 2. keddÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, VI., Aradi­ utca 8. TELEFON:­­1-207-57, 1-207-56, 1-207-55, 1-207-54. Budapest 62. postafiók 232. FIÓKKIADÓHIV­ATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 222-405) UTAZÁSI ÉS MENET­ÜGYIRODA VII., Erzsébet­ körút 43. szám (Royal-épület). Telefon: 222-405 és 422-985.­­ SZABADELVŰ NAPILAP Hó XVI. évfolyam, 147. szám Mi történt A kormány tagjai Teleki Pál gróf minisz­terelnök elnökletével minisz­tertanácsot tartottak. V­ály­i Lajos kormánypárti képviselőt ha­lálos autókatasztrófa érte. A mentelmi bizottság a bejelentett összeférhetet­lenségi ügyek tárgyalása cél­jából ülést tartott. Hitler Strassburgban és Párisban járt. A szovjet csapatok bevonulása a Románia ál­tal átengedett területekre a megállapított terv szerint fo­lyik. R­e­n I és Ungheni között összetű­zésre került a sor egyrészt románok és oroszok, más­részt kommunisták és mene­külők között. Galacban véres kommunista tüntetés volt. Kolozsvárott nagy tömeg vonult az utcá­kon és hangosan követelte, hogy Románia szálljon hadba Oroszország ellen. A román minisztertanács egyhangúlag hozzájárult Románia új külpo­litikai irányvezetéséhez. Szófiai politikai körök hangoztatják, hogy Bulgária magatartását valóságérzék és nyugalom jellemzi. Az Izvesztija cikke szerint „Szovjet-Orosz­­ország minden törekvése arra irányul, hogy megoldja az esetleges háború csíráját ma­gukban rejtő kérdéseket, ezt azonban mindenkor a saját békés eszközeivel kívánja végrehajtani". Italo Balbo légi tábornagy, az északafri­kai olasz haderők főparancs­noka, a Tobruk feletti légi harcban hősi halált halt. A német repülők három órán át bom­bázták Cardiff és Bristol ipar­telepeit. A La Manche szigeteinek megszállását a németek megkezdték. Chamberlain rádióbeszédében azt hangoz­tatta, hogy Anglia „mindvé­gig ellenáll a német uralmi kísérletnek" és lehetséges­nek mondotta, hogy „az el­lenségnek itt-ott sikerül be­hatolnia". A francia kormányt ismét átalakították. R­e­y­n­a­u­d volt francia miniszterelnököt súlyos autóbaleset érte. A­l­e­p­p­ó­t a franciák átengedték az an­goloknak. Szingapúrt védelmi állapotba helyezték az angolok, Hongkongból el­szállították az asszonyokat és a gyermekeket. Megkezdődött (gjc*TM a^^MgUajellenisttag^támadás Német repülőgépek bombatámadást intéztek angol ipartelepek és kikötők ellen. A La Manche-csatornában a németek elfoglalták Jersey és Guernesey szigetét. A francia kormány Vichybe tette át székhelyét. Románia lemondott az angol­francia szavatosságról. A szovjet csapatok megszállták Észak-Bukovinát és Besszarábia nagy részét. A szovjet és a román csapatok között Besszarábia és Észak-Bukovina kiürítése során több helyütt összetűzés támadt. Galacban véres kommunista tüntetés folyt le Magyarország mindenben a tengelyhatalmak politikájához igazodik ■4 A szovjet csapatok a meg­­­­egyezés értelmében megszáll­ták a Románia által átengedett bu­kovinai területet és a besszarábiai terület nagyobb részét. Az ilyen esemény, mint mindig, természete­sen most is izgalommal és — ami még kellemetlenebb — mindenféle álhírrel és rémhírrel szokott együtt­járni, ezeket azonban a 'kellő érté­kükre kell leszállít. ',­s amint a Magyar Távirati Iroda által kiadott alább közölt cáfolatunk is igazolja. Ami pedig a román-szovjet össze­tűzéseket illeti, csak arról van szó, hogy némely helyen a szovjet csa­patok gyorsabban nyomultak előre, mielőtt még a románok elvonultak volna, s a két katonaság összecsa­pott. Galacban kommunista tünte­tés volt, Kolozsvárott pedig Bessz­arábia átengedése ellen tüntettek. Az említett összetűzésektől elte­kintve, a szovjet csapatok bevonu­lása nyugodtan és rendben folyt le. A határt nemcsak Észak-Bukoviná­­ban, hanem Besszarábia több he­lyén is elérték. A megszállás azért megy ilyen gyorsan, mert abban nemcsak a gyalogság vesz részt, hanem ejtőernyős csapatok is, így az Al-Dunánál lévő Izmail városát is ejtőernyős csapatok szállták meg, Reni városát pedig a Pruth torko­latánál olyan könnyű harci kocsik, amelyeket repülőgépekről szállítot­tak le. Románia mozgósításáról, mint alábbi MTI-táviratunk jelenti, hivatalos magyarázatot nem adnak, de hír szerint óvóintézkedésekről van szó. Besszarábia kérdését hu­szonkét év után elintézettnek lehet és kell tekinteni, amint azt az Izvesztija alább ismertetett cikke is megállapítja, amely nyomatéko­san hangsúlyozza és kiemeli a Szovjet­ Unió feltétlenül békés szán­dékait. to A német lapok arra utalnak (MTI), hogy Románia meg­találta a megoldás észszerű útját és hogy a besszarábiai szovjet bevonu­lás az angol­ politika vereségét je­lenti. Mint a Deutsche Diplomatisch- Politische Korrespondenz hangsú­lyozza, „német részről megelégedés­sel veszik tudomásul, hogy a Dél­­kelet-Európában szükségessé vált területi eltolódások különös meg­rázkódtatás, vagy éppen háborús események nélkül folytak le“. „A Német Birodalom — éppúgy mint Olaszország — döntő súlyt vet arra, hogy a világ többi része, különösen pedig a Délkelet, ne keveredjék bele abba a háborúba, amelyet a nyu­gati hatalmak ok nélkül előidéztek.“ Az esseni NazionalZeitung ezt írja: „Különös érdem, hogy immár tart­hatatlanná vált területi igazság­talanságok kiküszöbölését háborús veszély nélkül hajtották végre ... Németországnak a gazdasági viszo­nyok zavartalan fenntartásához fű­ződő, kiemelkedő gazdasági érdekei közismertek. Ezeket a kapcsolato­kat háborító viszályok csak meg­zavarhatták volna.“ „Római illeté­kes körökben szintén kijelentik, hogy a Románia és Szovjet-Orosz­­ország közti kérdések békés rende­zését mind Rómában, mind Berlin­ben megelégedéssel fogadták."* „A külföldi sajtóban — mondja a ró­mai Stefani—MTI-jelentés­­— azt a hírt terjesztették, hogy Magyar­­ország és Bulgária most a maga kö­veteléseinek megvalósítására készü­lődik. Ezekről a hírekről római il­letékes körökben kijelentik, hogy olyan híresztelésről van szó, mely­nek célja a­ viszály kiterjesztése.“ Ugyanezekben a körökben hangoz­tatják, hogy Róma és Berlin egy­mással szoros egyetértésben és együttműködésben figyeli az ese­ményeket. „Az olasz politika egyik legfőbb célja — mondják e körök­ben —, hogy a viszály ne terjedjen ki a Balkánra.“ (MTI) „Rómában semmiféle olyan híresztelésnek nem adnak hitelt, amely a háború kiter­jedésének lehetőségével van kapcso­latban ... Ami az erdélyi és a dob­­rudzsai kérdést illeti, e kérdések megoldását az olasz közvélemény mindig a legnagyobb rokonszenvvel követte. A jelenlegi kényes pillanat­ban azonban tanácsos elkerülni min­den olyan megmozdulást, ami a há­ború kiterjesztésére vezethet." Az olasz lapok is kiemelik, hogy „Ma­gyarország ebben a kérdésben is a tengelyhatalmakkal teljes összefüg­gésben jár el“. (MTI) Az olasz sajtó a délkeleteurópai helyzet alakulásá­val kapcsolatban különösen kiemeli Magyarország nyugodt és felelősség­teljes magatartását. (MTI) A Cor­­rierre della Sera budapesti jelentése szerint (MTI), „a magyar kormány hangsúlyozza, hogy a tengelyhatal­mak számíthatnak a magyar kor­mány hidegvérére, a magyar hadse­reg fegyelmére és a magyar nemzet nyugalmára". „Csáky István gróf külügyminiszter — írja a lap — mindig is hangsúlyozta, hogy a ma­gyar revizionizmus európai pro­bléma, melyet az általános európai rendezés keretében kell megoldani. Magyarország követi a tengelyhatal­mak tanácsait, mert bízik Mussoli­niban és Hitlerben. A magyar kor­mánynak nincs szándékában eltérni a nem hadviselés politikájától és a magyar csapatokat csak óvatossági és védelmi intézkedésképpen vitték közelebb a román határhoz. „A Messaggero budapesti tudósítója hangoztatja (MTI), hogy „a magyar nemzet türelmesen várja a kedvező alkalmat nemzeti törekvéseinek meg­valósítására ... Politikája tökéletes összhangban van a tengelyhatalmak politikájával."­­ A Neue Zürcher Zeitung *** római tudósítója is azt írja (MTI), hogy „Budapest igényt emel Erdélyre, de ennek az igénynek teljesítését nem kötötte határidő­höz“. Ugyane lap milánói távirata azt mondja (MTI): „Magyarország továbbra is bízik a tengelyhatalmak befolyásában, amelyek egyedül van­­nak abban a helyzetben, hogy fenn­tartsák a békét a Balkánon.“. Végül az Associated Press is azt jelenti Budapestről (MTI), hogy „a néme­tek és az olaszok barátsága révén Magyarország és Bulgária területi igényeiket később békésen fogják kielégíteni“. Valamennyi newyorki lap rámutat arra, hogy (MTI) „a Kárpátaljára vonatkozó rémhírter­jesztés ügyetlen propaganda“. Ami pedig Bulgáriát illeti, az olasz la­pok hangoztatják, hogy magatar­tása (MTI) teljesen párhuzamos Magyarország állásfoglalásával. A Voce d‘Italia szófiai jelentése sze­rint (MTI) a bolgár közvélemény megőrzi nyugalmát és hidegvérét. A Az olasz-angol háborúban lé­­­nyeges változás nem történt. Az ellenfelek tovább bombázták egy­más területét Afrikában. Az olaszok Szudán támaszpontjait és Adent tá­madták az angol gépek olasz Kelet- Afrika egyes pontjait. E légi har­cokban életét vesztette Italo Balbo, az északafrikai olasz haderők főpa­rancsnoka is, akinek Tobrukban tör­tént hősi haláláról külön cikkben számolunk be. Utódjává Grazianit nevezték ki, aki oly tevékeny részt vett Líbia, Cirenaika és Abesszínia meghódításában. Mussolini folytatta látogatását a harctéren és a többi közt Col de la Madeleine-n át fran­cia területre lépve meghallgatta az olasz csapatok ragyogó teljesítmé­nyeiről szóló beszámolókat. Ami Egyiptomot illeti, a Német Távirati Iroda újabb véres incidensekről kö­zöl jelentést, amelyek az angol ka­tonaság és az egyiptomi lakosság között fordultak elő. Ali Mansur, az új egyiptomi miniszterelnök hang­súlyozza, hogy megőrzi Egyiptom teljes függetlenségét.­­ A német-angol háborúban­­ egyre több jel mutat arra, hogy az Anglia elleni nagy ném­et támadás voltaképpen már megin­dult. Egyrészt a német repülők egy­re fokozatosabban és hosszabb ideig bombázzák Anglia nagy ipartelepeit és kikötőit, másrészt megkezdték a németek a La Manche csatorna szi­geteinek elfoglalását is. Ezek közül Jersey és Guernesey szigete már a kezükben van. Mindkettő légi tá­maszpontul szolgálhat az Anglia el­leni támadásban, ám Franciaországban elnémultak­­ az ágyuk. Hitler látogatást tett Elzász-Lotharingiában, majd Párisban is. Weygand tábornok Szíriába utazott, hogy Mittelhauser tábornokkal, a szíriai hadsereg fő­­parancsnokával megbeszélést foly­tasson az ottani csapatok leszerelé­séről. Egyrészt ugyanis a harcolni akaró tisztek és a Pétain-kormány­­nak engedelmeskedni akaró legény­ség között, másrészt a francia és az angol csapatok között súrlódás , sőt az utóbbiak között nyílt harc tört ki, amennyiben az angol tisztek a francia csapattesteket zendülésre akarták rábírni. Az angolok hír sze­rint megpróbálják Szíriát az angol világbirodalomba bekebelezni és semmiesetre sem akarnak belenyu­godni, hogy Szíriát, vagy Libanont Németország, vagy Olaszország fog­lalja el. Mint már jelentettük, Tö­rökország csapatokat vont össze a szír határon, hír szerint azért, hogy megelőzze az angolokat Szíria el­foglalásában. A francia kormány el­távozott Bordeaux-ból és a francia Közép-hegységben telepeden le Cler­­mont-Fernandban, ahonnan később Vichybe tette át székhelyét. Rey­­naud volt francia miniszterelnököt, aki szintén elutazott Bordeauxból, útközben súlyos autóbal­eset érte. Wiesbadenben, ahol a fe­gyverszü­­neti bizottság ülésezik, H­untziger tábornok felvetette a Párt­­a való visszatérés kérdését. Mint ism­eretes, a német fegyverszüneti fe­tételek ennek megvalósítása elé nem tu­tot­­tak akadályt.­­ A távolkeleti helyzet fes­zült­­ségét jellemzi, hogy Hong­kongban elrendelték az asszonyok és a gyermekek elszállítását a Fü­­löp-szigetekre. Igen fontos a japán külügyminisztériumhoz közelálló Japan Times-nek az a híradása, hogy a külpolitikában két irányzat tapasztalható (MTI). A lap szerint az államférfiak és katonaság felfo­gása között döntő különbség mu­tatkozik. Ez a közelmúltban is így volt. A döntő lépéseket — mint Mandzsúria megtámadását, vagy az öt északi kínai tartomány elszakí­­tását — mindig a Dojhara tábor­nok intenciói szerint politizáló ázsiai japán hadsereg kezdemé­nyezte, — ha sikerült — a tokiói kormány utólagos jóváhagyásával. Ha még nagyobb konfliktust idézett elő, vagy éppen kudarccal végződ­hetett volna, a felelősség elhárult a hivatalos japán­­kormánytól. Ára 16 fillér

Next