Ujság, 1941. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

4 Mit kivárt a Római part? „ Bakty Lajos elmondja az evezőstársadalom és a weekendezők tízezreinek óhajtását Az időjárás zord, nyirkos, a ta­vaszi nap nem ontja sugarait, messze van még az az idő, amikor a gellérthegyi mandula- és barack­­fák virágba borulnak, a Dunát se szelik a vadevezősök hatalmas tá­borának csónakjai,­­ szóval távol vagyunk a hivatalos tavasztól, mégis itt az ideje annak, hogy be­széljünk a weekrendezők, a Római parton üdülő tömegek kívánságai­ról. Ezek a kívánalmak sajnos év­­ről-évre visszatérőek, mert azok­nak megvalósítása érdekében vajmi kevés történik. Mégis fel kell hívni az illetékesek figyelmét mindarra a sok panaszra, óhajra, amelyek a római parti útviszonyokra, közleke­désre, villamosviteldíjra, árviz­­f okozta bajokra, stb. vonatkoznak. Az egész evezőstársadalom kívánal­mainak ad hangot az alábbiakban Bakty Lajos, a neves sportember, a Római part őslakója, aki halált meg­vető bátorsággal tucatszám mentett ki a Duna viharos áradatából olya­nokat, akik életüket könnyelmű pillanatukban, meggondolatlanul odadobták a szennyes haboknak. Bakty Lajos a legjogosultabb arra, hogy a Római parton végigvonuló telepek és telepesek, valamint Csil­laghegy üdülőközönsége­ óhajtásai­nak hangot adjon, mert ő ismeri a legalaposabban az itteni bajokat. Adjuk át neki a szót, hogy mind­arról beszélhessen, amit az illeté­kes hatóságoknak már most meg kell szívlelniük, hogy az idén ta­vasszal és nyáron ne legyenek za­­­­varok a dunamenti kies pihenő­helyeken. — Tavaly az árvíz — kezdte nyilat­kozatát Bakty, — a partot elmosta annyira, hogy helyenként teljesen jár­hatatlanná vált. Intézkedni kell a jég­kárveszedelem ellen és helyenként be­épített kőmólót kell létesíteni, ami a jeget megtöri és nem engedi a partra jutni.­­ A Nánási-utat kiépítették és egy méterrel magasabbra emelték, de az utat olyan keskenyre csinálták, hogy a több, mint egy évtizeden át sürgetett­­villamosvasút azon soha meg nem épül és el nem indulhat. Azzal, hogy az utat most körülbelül egy mé­terrel emelték, gyönyörű autóút léte­sült, ezzel szemben azokat a csónak­os weekendházakat, amelyek árvíz esetén egy méteres vizet kaptak, most ■két méter magas víz fogja elárasztani. — Az a régi jóslatom, hogy egyszer az újpesti­ hídon baleset fog történni, a közeljövőben csakugyan bekövet­­kezhetik, mert a híd a hatalmas óra­­bértömeg özönlését nem sokáig bírja. Különösen most nem, hogy elvonták az­ Újpesti gázgyári MÁV ingajáratot is. Az újpesti hídon nyáron ünnepnap reggel nyolctól délután kettőig Új­pestre átmenni nem lehet, mert foly­ton özönlik a nép, Óbuda—Római part felé. . Ugyanez a helyzet este vissza­felé is. Egyetlen közlekedési eszköz a Római fürdő—népszigeti kompjárat, amely húsz fillérért visz át 700 méte­res úton egy-egy személyt. — A parton és a csónakházak előtt a fürdés tilos, csak lemosakodni sza­bad az evezősöknek, de csupán abban az esetben, ha a csónakház a lemosa­­kodás ellenőrzésére szakképzett úszó­mestert tart. Minek úszómester, ha nem szabad úsznit ■■— A tavalyi árvíz óriási károkat okozott. .Ennek tanulságai alapján az idén minden óvóintézkedést idejekorán meg kell tenni, hogy a kisemberek drága holmijai ne pusztuljanak el.­­ Ami a rómaiparti villamosközle­kedést illeti, jelenleg a villamos az Aquincumtól a Római fürdőig megy, végig a Szentendrei-út mellett, telje­sen lakatlan területen. Viszont, ha ugyanezt az utat a Római parton tenné meg, körülbelül negyven csónakház előtt, csökkene az újpesti híd megter­helése, egyúttal az evezőstársadalom kényelmesebben és kevésbbé poros uton érné el a csónak- vagy weekend­­házait. Ünnepen és vasárnap, körül­belül negyvenezer ember fordul meg ezen a parton. Ez a hatalmas tömeg megérdemelné a BSzKRT és a főváros vezetőségének a figyelmét. Érthetet­len, hogy a HÉV egyes vonatai Római fürdő és Csillaghegy között nem álla­nak meg, holott erre a két hatalmas telepre rengeteg ember utazik és a fia véletlenül rossz villamosra száll fel kénytelen egészen Békásmegyerig el­menni, idáig szóló viteldíjat, sőt bün­tetést is fizetni azonfelül, hogy renge­teget gyalogol. — Most beszél­­ünk arról, hogy mibe kerül a kijutás, például a Ba­­ross­ utcából a Római fürdőig. Ennek rendes ára 30 fillér. Ezzel szemben, ha a Csillaghegyig megy valaki, ami mindössze 900 méterrel van messzebb, mint a Római fürdő, de a vámon kívül, akkor a budapesti 30 filléres átszálló­jegyre 28 fillér pótdíjat köteles rá­fizetni. Még a Pálffy­ térről is, ahová esetleg gyalog megy el az ember, 58 fillér az egyenesjegy ára Csillag­­hegyig, ami a legnagyobb lehetetlen­ség. Ezzel szemben, Pestszenterzsébet és Rákospalota, vagy Káposztásmegyer is jóval a vámon túl van, é­s ha ide, mondjuk Kispestről, tehát ugyancsak vámhatáron kívülről akar valaki utazni, ezt mindössze harminc fillér­ért teheti meg. Ha a Római fürdőnél szállok fel és Csillaghegyig utazom, ez 29 fillér, de ha a jegyet a Pálfi­­téren veszem meg 26 fillérbe kerül. Ha a BSzKRT nem hajlandó a HÉV vasútvonalát végigvezetni a Nánási­­úton és nem akarja a csillaghegyi ta­rifát revirk­álni, akkor legalább min­den szerelvényét állítsa meg Rómain és Csillaghegyen, s legalább nyáron május elseje és szeptember elseje között öt percenként indítsa a kocsijait.­­ A legcélszerűbb volna, ha a szentendrei közvetlen vonalnak nem Budapest-Pálffy-téren volna a végállo­mása, hanem Békásmegyeren és innen 30 filléres jeggyel lehetne bejönni Pestre. Ekkor harminc fillérrel volna olcsóbb a közlekedés, mint most, a szabadba vágyó közönség ráadásul még gyorsabban is jutna ki a termé­szetbe.­­ Az evezőstársadalom neveiben a főváros Vízművének vezetőségéhez az­zal a kéréssel fordulok, hogy csónak­kikötés céljára a mainál megfelelőbb helyeket jelöljön ki, mert a jelenle­giek iszaposak és ingoványosak, ott kikötni nem lehet és veszedelmes. Fő­ként azok számára jelöljön ki köze­lebbi kikötőhelyet, akik naponta csak egy-két órát tölthetnek a Dunán és a rövid időn b­elül nem mehetnek messzire. Mindez valóban közérdekű, meg­szívlelendő és a lehetőség szerint mielőbb megvaló­sí­tandó kívánság. ül­.­ ■ K.vr az kiskáté 1941-es legújabb kiadás. összeállította: dr Szepessy Mihály és dr. Zádor I. Károly. Ara 5.80 Pv Beszerezhető­­ az IJJSVG köny­vkereskedéjében V., Gróf Tisza Utván­ utca 6. UJSÁG SZOMBAT, 1941 FEBRUÁR 1 MINISZTEREK A RAVATALON TIZENEGYEDSZER ÜTÖTT RÉST A HALÁL A MAGYAR KORMÁNYON Csáky István gróf külügyminiszter halálával 1867 óta tizenegyedszer bo­rult gyászba az ország a magyar kormány egyik tagjának elhunyta Alkalmából Hetvennégy év alatt a sötét végzet tizenegyedszer ragadott ki az élők sorából olyan férfiút, aki tényleges tagja volt a magyar kor­mánynak, nem számítva a közös ügyek minisztereit. Tizen előzték meg e szomorú sorban a magyar külügy­minisztert és e tíz férfiú között az ország számos jeles fia szerepelt. A szomorú sort Eötvös József báró nyitotta meg, aki 1871 február 2-án hunyt el, mint Magyarország tényleges vallás- és közoktatásügyi minisztere. A nagy magyar államférfiú, kultur­­politikus író és gondolkodó halála mélységes gyászba borította az orszá­got, amit legjobban bizonyít az a gyászbeszéd, amelyet a képviselőház másnapi ülésében Somssich Pál elnök mondott. „Nagy csapás érte a hazát, a képviselőházat és a kormányt“ — kezdte szavait, majd így folytatta: „Saját keblem fájdalmai és szoron­gásai között akadozó szavaim a vesz­teséget nem is tolmácsolhatnak.“ Deák Ferenc indítványára a Ház kimondta, hogy a temetési szertartáson testületi­leg vesz részt. Eötvös József báró koporsóját az Akadémia előcsarnoká­ban szentelték be, ahol a képviselő­ház testületileg megjelent, majd na­gyobb küldöttség vett részt a temeté­sen, amely Eötvös József báró kíván­sága szerint Ercsiben folyt le. Pauler, Trefort, Baross... Ifj. Ráday Gedeon gróf honvédelmi minisztert 1884 január 10-én paren­­tálta el a Ház ülésén Péchy Tamás elnök. Kiváló férfiút ragadott el a halál az igazságügyminiszteri székből 1886- ban, amikor meghalt Pauler Tivadar. Péchy Tamás elnök a Ház 1886 május 1-i ülésén többek között így emlékezett meg az ehunytról: „Egyike ő azon hazafiaknak, akik iránt mind a jelen, mind az utókor teljes elismeréssel fog adózni“. Két esztendővel később a magyar kormánynak egy másik kiváló tagja, Trefort Ágost kultuszminiszter hunyt el. A Ház 1888 október 15-i ülésén mondta róla Péchy Tamás elnök: „Akárhová megy valaki Magyarorszá­gon, akár a fővárosban, akár a hazá­nak bármely nevezetesebb pontján és figyelembe veszi Magyarország kultu­rális intézményeit, bizonyosan meg fogja látni az ő kezének művét“. A következő évben, 1889 augusztus 10-én, hunyt el Bedekovich Kálmán horvát-szlavon-dalmát miniszter, aki két izben is állt ennek a tárcának élén, közben pedig horvát bán volt. Csaknem egy félszázaddal ezelőtt, 1892 május 9-én alkotó tehetségének teljes fénykorában hunyt el Baross Gábor kereskedelmi miniszter. A Ház aznapi ülésén Bánffy Dezső báró, elnök jelentette be a kereskedelmi miniszter halálát és indítványozta, hogy a gyászesetre való tekintettel KIS LEXIKON a megreformált bejelentési kötelezettségrül Érvényes február elsejétől A­lbérlők, ágyra járók, a lakás, (szál­lási bérlet) végleges megváltoztatása­kor végleges be-, illetve kijelentő­lapokon kötelesek jelentkezni. Á­llandó lakásából ideiglenesen eltá­vozva, a 12—70 éves férfi tartozik ideiglenes címét hozzátartozóinál, lakásadójánál, háztulajdonosnál stb. hátrahagyni, akik ezt kötelesek gon­dosan megőrizni és hatósági közegek felhívására közölni. B­e kell jelenteni mindenkit, aki ma­gyar állam­polgár és akinek állam­­polgársága nem állapítható meg. A bejelentés szabályszerűen kitöltött bejelentőlappal, a lakóhely szerint illetékes rendőrőrszobán történik. — Betűsor­os lakónyilvántartó­ könyvet tartozik vezetni minden ház. Ebbe be kell írni a lakásváltozásra, a csa­ládi- és utónév megváltoztatására vonatkozó minden adatot, az ideig­lenesen eltávozott lakó ideiglenes címét, stb. A betűsoros nyilvántartó­könyvet hivatalos eljárásban lévő hatósági közegnek fel kell mutatni és ha megtelt, a főkapitányság be­jelentőhivatalának beszolgáltatni. D­iákok, ha nem a hozzájuk tartozók állandó lakóhelyén, hanem más városban tanulnak, véglegesen az iskolaszékhelyre költözötteknek te­­kintendők. Itt is kell őket az erre rendszeresített nyomtatványon be­jelenteni és távozásukkor kijelen­teni. A Dohánytőzsdék árusítják a különböző űrlapokat darabonként 2 fillérért. A szállodai be- és ki­jelentő ára 10 fillér. .. E­lzárással (15 napig), illetőleg 200 pengőig pénzbüntetéssel büntet­hető az a bejelentési kötelezettség­gel megbízott, aki ezzel kapcsolat­ban kihágást követ el. De a meg­bízó is 200 pengőig büntethető, ha a felügyeletben, vagy az ellenőr­zés­ben mulasztás terheli, fógyermekek, akik az év során el­érik a 12. évüket, a lakásváltozás­tól függetlenül minden év január 1—31-ik­e között bejelentendők. — Férfiak (12—70. év között) újabb szakképzettsége minden év január 1—31-e között jelentendő. A 12— 70. éves férfiak kötelesek az elha­gyott lakás kijelentőlapjához hozzá­fűzni az uj lakás bejelentését iga­zoló szelvényt, csakúgy, mint az uj lakás bejelentőlapjához csatolni a régi lakás kijelentését igazoló szel­vényt. — Főbérlő kötelessége ellen­őrizni, hogy a lakásban lakó, illetve tartózkodó minden személy eleget tett-e bejelentési kötelezettségének. Ha nem, úgy ezt közölnie kell a fő­kapitányság bejelentőhivatalával. H­ajón, uszályon lakókról a tulajdo­nosok, vagy a cégek adnak a be­ás bejelentőlapok felhasználásával hiteles közlést. — Huszonnégy órá­val az eltávozás előtt kell elvégezni a kijelentést és 24 órával a beköltö­zés után a bejelentést. — Háztulaj­donos (ha saját házában lakik), öröklakástulajdonos, állandó fő­bérlő nem jelenti, ha állandó laká­sából ugyanabban a városban ideig­lenes lakásba megy. A Háztulajdo­nos köteles ellenőrizni, hogy a ház­ban lakó, tartózkodó minden sze­mély eleget tett-e bejelentési köte­lezettségének. Ha nem, akkor érte­síti a főkapitányság bejelentőhiva­talát.I­deiglenes lakás véglegessé válása esetén a lakó köteles magát az ideig­lenes lakásból kijelenteni és a vég­leges lakásba (még ha ez ugyanaz is) bejelenteni. Külün-külön nyom­tatványok vannak erre. — írni nem tudók helyett a bejelentést szállás­adóik, gondozóik végzik el. — Iga­zolószelvényét, amelyet a rendtőrszo­­bán felbélyegezve visszakap, min­denki köteles a lakás bérlőjének, tu­lajdonosának, vagy a háztulajdo­nosnak haladéktalanul bemutatni és a szelvényt vele aláíratni. Ezt a szel­vényt azután át kell adni a háztulaj­donosnak, (vagy megbízottjának) a betűsoros névjegyzékbe való beveze­tés céljából. K­atonai (csendőrségi) szolgálatra és közérdekű munkaszolgálatra be­vonuló személyeket állandó lakóhe­lyükről nem kell kijelenteni. — Külön-külön be-, illetve kijelentőlap állítandó ki minden személyről. Ki­vétel a családfő nevét viselő 12 éven aluli fiú- és a 16 éven aluli leány­­gyermek, valamint az 50 éven aluli feleség, aki a családfő lapján je­lentendő. L­akóhely, tartózkodási hely 24 órát meghaladó megváltoztatását be kell jelenteni. A leányok, akik az év során elérik 16. évüket, a lakásvál­toztatástól függetlenül minden év január 1—31-i között bejelentendők. — Letartóztatási intézmények, to­loncház, javító- és nevelőintézetei lakóiról az intézet felelős vezetői (megbízottai) kötelesek a bejelenté­seket teljesíteni. M­agyar állampolgárság megszerzését a végleges ,lakás bejelentésére rendszeresített bejelentőlapon kell tudatni a rendőrséggel.­­ Mindenki köteles jól megőrizni a rendőrőrszoba által lebélyegzett igazolószelvényt, hogy azt hatósági eljárás alkalmával hatósági közegek felhívására azon­nal felmutathassa. N­em kell bejelenteni azt, aki már be van bejelentve. — Nem kell kije­lenteni és visszatérte után újra be­jelenteni azt, aki állandó lakását fenntartva, csak ideiglenesen távo­zik más városba, mondjuk rokonai látogatására. — Nők (16—50. év között) újabb szakképzettsége min­den év január 1—31-e között­ jelen­tendő. — Névváltoztatást is közölni kell, külön bejelentőlapon a hatá­rozat megszerzésétől számított nyolc nap alatt. R­endeletben meghatározott szabá­lyok megszegése, kijátszása, vala­mint a népmozgalmi nyilvántartó idézésére való igazolatlan meg nem jelenés, kihágás és 15 napig terjed­hető elzárással, illetve 200 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő. S­zállodák, penziók lakóit a szállók és penziók felelős vezetői (megbí­zottai) jelentik be, vagy ki. Az ada­tok valódiságáért, amelyeket esetleg okmányokkal is igazolni kell, a be­jelentendő személyek felelősek. A lakókról meghatározott mintájú szállodai nyilvántartó könyvet köte­lesek vezetni, azt be- és kijelentő lapokkal együtt a főkapitányság be­jelentés hivatalában naponta bemu­tatni, a hatósági közegeknek bármi­kor felmutatni és a rendőrség fel­hívására, vagy ha már megteltek, a főkapitányság bejelentőhivatalá­nak beszolgáltatni. A szállodák, pen­ziók felelős vezetői a bejelentési kö­telezettséget mással is elvégeztethe­tik, de kötelesek ezt a főkapitány­ság bejelentőhivatalával írásban kö­zölni. T­izennyolc évét betöltött személy ön­maga végzi el a bejelentéseket. Az ennél fiatalabb személyek bejelentési kötelezettsége a családfőre, vagy a­­ szállás, illetve munkaadóra hárul. — Tintával, jól olvashatóan, a valóság­nak megfelelő, okiratokkal is iga­zolt adatokkal kell kitölteni az űr­lapokat. V­égleges tartózkodás céljából más városba, községbe való költözés, vagy budapesti végleges lakáscsere esetén ki­elentőlapot kell kitölteni. — Vendégségben (más városban, közésgben) az erre szolgáló beje­lentőlapon jelentkezni kell. Távozás­kor kijelentőlap töltendő ki. " érdemi tárgyalást a Ház ne tartson. A következő minisztert szintén a kereskedelmi tárca éléről ragadta el a halál. Horánszky Nándor hunyt el 1902 áprilisában, miniszterségének ele­­jén. Apponyi Albert gróf elnök paren­­tációs beszédében többek között eze­ket mondotta róla: „Nincs köztünk el­térés abban a fá­jdalmas érzésben, hogy egy nagy nemzeti erőtényezőnek elvesztését siratjuk Horánszky Náná­­dorban“. A sors különös játéka, hogy a sor­ban újból kereskedelmi miniszter következik A Ház 1911 május 5-i ülésén jelentette be Perzeviczy Albert, hogy Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter elhunyt. Vass József és Gömbös Gyula Egy évtizede, 1030 szeptemberében, hunyt el Vass József népjóléti minisz­ter és helyettes miniszterelnök. A Ház nyári szünetet tartott és így Almásy László elnök csak október 20-á­n je­lentette be a halálesetet a Háznak, de patentációs beszédet nem mondott. Először fordult elő Magyarországon, 1936 október 6-án, hogy az ország tényleges miniszterelnökét elragadta a halál. Ezen a napon hunyt el egy müncheni szanatóriumban (tömbös Gyula. Haláláról Sztranyavszky Sándor a Ház elnöki székéből hosszabb be­szédben emlékezett meg, amelynek elején így szólt: „Kint millió és millió magyar sebzett lelkéből patakzik meg a könny, mert az évezredes magyar boltív alól kidőlt egy hatalmas tartó­oszlop“. A tiz­­etes és értékes magyar állam­­férfiúhoz tizenegyediknek csatlakozott most tragikus halálával Csáky István, gróf: Halász Em­ffi POLITIKAI ÉLET A KORMÁNY TAGJAI TELEM PÁL gróf miniszterelnök elnöklésé-­­ vel pénteken délután megtartották a rendes heti minisztertanácsot. * PÁL GÁBOR országgyűlési kép­­viselő a MOT tudósítója előtt a kö­­vetkező nyilatkozatot tette: — Most értesültem arról, hogy a romániai „székelyföldi rádió“ január 13-án magyar nyelven azt a közlést adta, hogy székely pártot alakítottam és ezzel akarom kiharcolni az erdélyi autonómiát. Mindkét állítás telje­sen valótlan a annak a román pro­pagandának szolgálatában áll, mely a Székelyföld lakosságának a ma­gyar államban való elégedetlenségét akarja a világgal elhitetni és azon mesterkedik, hogy a határok meg­változtatásával a Székelyföld a dél­erdélyi részekhez csatoltassék. Ezek­kel a törekvésekkel szemben a Szé­kelyföld lakossága nemrégen óriási tömeg részvételével és a székely­­földi országgyűlési képviselők ve­zetésével tartott népgyűléseken eléggé megnyilatkozott. ★ A TÖRZSÖRÖS MAGYAROK TÁ­BÓRA csütörtök este rendezte ja­nuár havi vacsoráját az egyik Rá­­kóczi-úti étteremben. P. Abrahám Dezső volt miniszterelnök mon­dotta az első beszédet és Csáky Ist­ván gróf haláláról emlékezett meg. A megjelentek felállva hallgatták végig P. Ábrahám Dezső szavait, aki ezután a magyar alkotmánynak a mai időkben való nagy jelentősé­gét méltatta. A törzsökös magyarok azért vannak együtt — mondotta — mert nem felejtették el a ma­gyar történelmet. Huszár Elemér volt képviselő a törzsökös közép­osztály és a magyar parasztság szerves kapcsolatának kiépítését sürgette. Bartha Albert felszólalása után Kern Aurél hangoztatta, hogy az asszimilációt nem szabad le­zárni, de a népben való, vagy a nyelvi asszimiláció még nem elég, lélekben kell magyarnak lenni. Mak­kay Miklós végül bejelentette, hogy az intézőbizottság az 1941. évre P. Ábrahám Dezsőt választotta elnö­kévé. Közölte azt is, hogy a közel­jövőben törzsökös magyar írók, művészek és tudósok részvételével előadássorozatot rendeznek, ame­lyen megbeszélik a legfontosabb törzsökös problémákat 1 CinhiiC komfort­«, réfiibírá i szoeas iCli^§31s5lal autóbusz-, villamos-me.gállónál elcserélném tmisonis 2 szobás lakásra iCjikli ültem­házban" jeligére HkitdAb«

Next