Ujság, 1941. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-01 / 26. szám
4 Mit kivárt a Római part? „ Bakty Lajos elmondja az evezőstársadalom és a weekendezők tízezreinek óhajtását Az időjárás zord, nyirkos, a tavaszi nap nem ontja sugarait, messze van még az az idő, amikor a gellérthegyi mandula- és barackfák virágba borulnak, a Dunát se szelik a vadevezősök hatalmas táborának csónakjai, szóval távol vagyunk a hivatalos tavasztól, mégis itt az ideje annak, hogy beszéljünk a weekrendezők, a Római parton üdülő tömegek kívánságairól. Ezek a kívánalmak sajnos évről-évre visszatérőek, mert azoknak megvalósítása érdekében vajmi kevés történik. Mégis fel kell hívni az illetékesek figyelmét mindarra a sok panaszra, óhajra, amelyek a római parti útviszonyokra, közlekedésre, villamosviteldíjra, árvizf okozta bajokra, stb. vonatkoznak. Az egész evezőstársadalom kívánalmainak ad hangot az alábbiakban Bakty Lajos, a neves sportember, a Római part őslakója, aki halált megvető bátorsággal tucatszám mentett ki a Duna viharos áradatából olyanokat, akik életüket könnyelmű pillanatukban, meggondolatlanul odadobták a szennyes haboknak. Bakty Lajos a legjogosultabb arra, hogy a Római parton végigvonuló telepek és telepesek, valamint Csillaghegy üdülőközönsége óhajtásainak hangot adjon, mert ő ismeri a legalaposabban az itteni bajokat. Adjuk át neki a szót, hogy mindarról beszélhessen, amit az illetékes hatóságoknak már most meg kell szívlelniük, hogy az idén tavasszal és nyáron ne legyenek zavarok a dunamenti kies pihenőhelyeken. — Tavaly az árvíz — kezdte nyilatkozatát Bakty, — a partot elmosta annyira, hogy helyenként teljesen járhatatlanná vált. Intézkedni kell a jégkárveszedelem ellen és helyenként beépített kőmólót kell létesíteni, ami a jeget megtöri és nem engedi a partra jutni. A Nánási-utat kiépítették és egy méterrel magasabbra emelték, de az utat olyan keskenyre csinálták, hogy a több, mint egy évtizeden át sürgetettvillamosvasút azon soha meg nem épül és el nem indulhat. Azzal, hogy az utat most körülbelül egy méterrel emelték, gyönyörű autóút létesült, ezzel szemben azokat a csónakos weekendházakat, amelyek árvíz esetén egy méteres vizet kaptak, most ■két méter magas víz fogja elárasztani. — Az a régi jóslatom, hogy egyszer az újpesti hídon baleset fog történni, a közeljövőben csakugyan bekövetkezhetik, mert a híd a hatalmas órabértömeg özönlését nem sokáig bírja. Különösen most nem, hogy elvonták az Újpesti gázgyári MÁV ingajáratot is. Az újpesti hídon nyáron ünnepnap reggel nyolctól délután kettőig Újpestre átmenni nem lehet, mert folyton özönlik a nép, Óbuda—Római part felé. . Ugyanez a helyzet este visszafelé is. Egyetlen közlekedési eszköz a Római fürdő—népszigeti kompjárat, amely húsz fillérért visz át 700 méteres úton egy-egy személyt. — A parton és a csónakházak előtt a fürdés tilos, csak lemosakodni szabad az evezősöknek, de csupán abban az esetben, ha a csónakház a lemosakodás ellenőrzésére szakképzett úszómestert tart. Minek úszómester, ha nem szabad úsznit ■■— A tavalyi árvíz óriási károkat okozott. .Ennek tanulságai alapján az idén minden óvóintézkedést idejekorán meg kell tenni, hogy a kisemberek drága holmijai ne pusztuljanak el. Ami a rómaiparti villamosközlekedést illeti, jelenleg a villamos az Aquincumtól a Római fürdőig megy, végig a Szentendrei-út mellett, teljesen lakatlan területen. Viszont, ha ugyanezt az utat a Római parton tenné meg, körülbelül negyven csónakház előtt, csökkene az újpesti híd megterhelése, egyúttal az evezőstársadalom kényelmesebben és kevésbbé poros uton érné el a csónak- vagy weekendházait. Ünnepen és vasárnap, körülbelül negyvenezer ember fordul meg ezen a parton. Ez a hatalmas tömeg megérdemelné a BSzKRT és a főváros vezetőségének a figyelmét. Érthetetlen, hogy a HÉV egyes vonatai Római fürdő és Csillaghegy között nem állanak meg, holott erre a két hatalmas telepre rengeteg ember utazik és a fia véletlenül rossz villamosra száll fel kénytelen egészen Békásmegyerig elmenni, idáig szóló viteldíjat, sőt büntetést is fizetni azonfelül, hogy rengeteget gyalogol. — Most beszélünk arról, hogy mibe kerül a kijutás, például a Baross utcából a Római fürdőig. Ennek rendes ára 30 fillér. Ezzel szemben, ha a Csillaghegyig megy valaki, ami mindössze 900 méterrel van messzebb, mint a Római fürdő, de a vámon kívül, akkor a budapesti 30 filléres átszállójegyre 28 fillér pótdíjat köteles ráfizetni. Még a Pálffy térről is, ahová esetleg gyalog megy el az ember, 58 fillér az egyenesjegy ára Csillaghegyig, ami a legnagyobb lehetetlenség. Ezzel szemben, Pestszenterzsébet és Rákospalota, vagy Káposztásmegyer is jóval a vámon túl van, és ha ide, mondjuk Kispestről, tehát ugyancsak vámhatáron kívülről akar valaki utazni, ezt mindössze harminc fillérért teheti meg. Ha a Római fürdőnél szállok fel és Csillaghegyig utazom, ez 29 fillér, de ha a jegyet a Pálfitéren veszem meg 26 fillérbe kerül. Ha a BSzKRT nem hajlandó a HÉV vasútvonalát végigvezetni a Nánásiúton és nem akarja a csillaghegyi tarifát revirkálni, akkor legalább minden szerelvényét állítsa meg Rómain és Csillaghegyen, s legalább nyáron május elseje és szeptember elseje között öt percenként indítsa a kocsijait. A legcélszerűbb volna, ha a szentendrei közvetlen vonalnak nem Budapest-Pálffy-téren volna a végállomása, hanem Békásmegyeren és innen 30 filléres jeggyel lehetne bejönni Pestre. Ekkor harminc fillérrel volna olcsóbb a közlekedés, mint most, a szabadba vágyó közönség ráadásul még gyorsabban is jutna ki a természetbe. Az evezőstársadalom neveiben a főváros Vízművének vezetőségéhez azzal a kéréssel fordulok, hogy csónakkikötés céljára a mainál megfelelőbb helyeket jelöljön ki, mert a jelenlegiek iszaposak és ingoványosak, ott kikötni nem lehet és veszedelmes. Főként azok számára jelöljön ki közelebbi kikötőhelyet, akik naponta csak egy-két órát tölthetnek a Dunán és a rövid időn belül nem mehetnek messzire. Mindez valóban közérdekű, megszívlelendő és a lehetőség szerint mielőbb megvalósítandó kívánság. ül. ■ K.vr az kiskáté 1941-es legújabb kiadás. összeállította: dr Szepessy Mihály és dr. Zádor I. Károly. Ara 5.80 Pv Beszerezhető az IJJSVG könyvkereskedéjében V., Gróf Tisza Utván utca 6. UJSÁG SZOMBAT, 1941 FEBRUÁR 1 MINISZTEREK A RAVATALON TIZENEGYEDSZER ÜTÖTT RÉST A HALÁL A MAGYAR KORMÁNYON Csáky István gróf külügyminiszter halálával 1867 óta tizenegyedszer borult gyászba az ország a magyar kormány egyik tagjának elhunyta Alkalmából Hetvennégy év alatt a sötét végzet tizenegyedszer ragadott ki az élők sorából olyan férfiút, aki tényleges tagja volt a magyar kormánynak, nem számítva a közös ügyek minisztereit. Tizen előzték meg e szomorú sorban a magyar külügyminisztert és e tíz férfiú között az ország számos jeles fia szerepelt. A szomorú sort Eötvös József báró nyitotta meg, aki 1871 február 2-án hunyt el, mint Magyarország tényleges vallás- és közoktatásügyi minisztere. A nagy magyar államférfiú, kulturpolitikus író és gondolkodó halála mélységes gyászba borította az országot, amit legjobban bizonyít az a gyászbeszéd, amelyet a képviselőház másnapi ülésében Somssich Pál elnök mondott. „Nagy csapás érte a hazát, a képviselőházat és a kormányt“ — kezdte szavait, majd így folytatta: „Saját keblem fájdalmai és szorongásai között akadozó szavaim a veszteséget nem is tolmácsolhatnak.“ Deák Ferenc indítványára a Ház kimondta, hogy a temetési szertartáson testületileg vesz részt. Eötvös József báró koporsóját az Akadémia előcsarnokában szentelték be, ahol a képviselőház testületileg megjelent, majd nagyobb küldöttség vett részt a temetésen, amely Eötvös József báró kívánsága szerint Ercsiben folyt le. Pauler, Trefort, Baross... Ifj. Ráday Gedeon gróf honvédelmi minisztert 1884 január 10-én parentálta el a Ház ülésén Péchy Tamás elnök. Kiváló férfiút ragadott el a halál az igazságügyminiszteri székből 1886- ban, amikor meghalt Pauler Tivadar. Péchy Tamás elnök a Ház 1886 május 1-i ülésén többek között így emlékezett meg az ehunytról: „Egyike ő azon hazafiaknak, akik iránt mind a jelen, mind az utókor teljes elismeréssel fog adózni“. Két esztendővel később a magyar kormánynak egy másik kiváló tagja, Trefort Ágost kultuszminiszter hunyt el. A Ház 1888 október 15-i ülésén mondta róla Péchy Tamás elnök: „Akárhová megy valaki Magyarországon, akár a fővárosban, akár a hazának bármely nevezetesebb pontján és figyelembe veszi Magyarország kulturális intézményeit, bizonyosan meg fogja látni az ő kezének művét“. A következő évben, 1889 augusztus 10-én, hunyt el Bedekovich Kálmán horvát-szlavon-dalmát miniszter, aki két izben is állt ennek a tárcának élén, közben pedig horvát bán volt. Csaknem egy félszázaddal ezelőtt, 1892 május 9-én alkotó tehetségének teljes fénykorában hunyt el Baross Gábor kereskedelmi miniszter. A Ház aznapi ülésén Bánffy Dezső báró, elnök jelentette be a kereskedelmi miniszter halálát és indítványozta, hogy a gyászesetre való tekintettel KIS LEXIKON a megreformált bejelentési kötelezettségrül Érvényes február elsejétől Albérlők, ágyra járók, a lakás, (szállási bérlet) végleges megváltoztatásakor végleges be-, illetve kijelentőlapokon kötelesek jelentkezni. Állandó lakásából ideiglenesen eltávozva, a 12—70 éves férfi tartozik ideiglenes címét hozzátartozóinál, lakásadójánál, háztulajdonosnál stb. hátrahagyni, akik ezt kötelesek gondosan megőrizni és hatósági közegek felhívására közölni. Be kell jelenteni mindenkit, aki magyar állampolgár és akinek állampolgársága nem állapítható meg. A bejelentés szabályszerűen kitöltött bejelentőlappal, a lakóhely szerint illetékes rendőrőrszobán történik. — Betűsoros lakónyilvántartó könyvet tartozik vezetni minden ház. Ebbe be kell írni a lakásváltozásra, a családi- és utónév megváltoztatására vonatkozó minden adatot, az ideiglenesen eltávozott lakó ideiglenes címét, stb. A betűsoros nyilvántartókönyvet hivatalos eljárásban lévő hatósági közegnek fel kell mutatni és ha megtelt, a főkapitányság bejelentőhivatalának beszolgáltatni. Diákok, ha nem a hozzájuk tartozók állandó lakóhelyén, hanem más városban tanulnak, véglegesen az iskolaszékhelyre költözötteknek tekintendők. Itt is kell őket az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenteni és távozásukkor kijelenteni. A Dohánytőzsdék árusítják a különböző űrlapokat darabonként 2 fillérért. A szállodai be- és kijelentő ára 10 fillér. .. Elzárással (15 napig), illetőleg 200 pengőig pénzbüntetéssel büntethető az a bejelentési kötelezettséggel megbízott, aki ezzel kapcsolatban kihágást követ el. De a megbízó is 200 pengőig büntethető, ha a felügyeletben, vagy az ellenőrzésben mulasztás terheli, fógyermekek, akik az év során elérik a 12. évüket, a lakásváltozástól függetlenül minden év január 1—31-ike között bejelentendők. — Férfiak (12—70. év között) újabb szakképzettsége minden év január 1—31-e között jelentendő. A 12— 70. éves férfiak kötelesek az elhagyott lakás kijelentőlapjához hozzáfűzni az uj lakás bejelentését igazoló szelvényt, csakúgy, mint az uj lakás bejelentőlapjához csatolni a régi lakás kijelentését igazoló szelvényt. — Főbérlő kötelessége ellenőrizni, hogy a lakásban lakó, illetve tartózkodó minden személy eleget tett-e bejelentési kötelezettségének. Ha nem, úgy ezt közölnie kell a főkapitányság bejelentőhivatalával. Hajón, uszályon lakókról a tulajdonosok, vagy a cégek adnak a beás bejelentőlapok felhasználásával hiteles közlést. — Huszonnégy órával az eltávozás előtt kell elvégezni a kijelentést és 24 órával a beköltözés után a bejelentést. — Háztulajdonos (ha saját házában lakik), öröklakástulajdonos, állandó főbérlő nem jelenti, ha állandó lakásából ugyanabban a városban ideiglenes lakásba megy. A Háztulajdonos köteles ellenőrizni, hogy a házban lakó, tartózkodó minden személy eleget tett-e bejelentési kötelezettségének. Ha nem, akkor értesíti a főkapitányság bejelentőhivatalát.Ideiglenes lakás véglegessé válása esetén a lakó köteles magát az ideiglenes lakásból kijelenteni és a végleges lakásba (még ha ez ugyanaz is) bejelenteni. Külün-külön nyomtatványok vannak erre. — írni nem tudók helyett a bejelentést szállásadóik, gondozóik végzik el. — Igazolószelvényét, amelyet a rendtőrszobán felbélyegezve visszakap, mindenki köteles a lakás bérlőjének, tulajdonosának, vagy a háztulajdonosnak haladéktalanul bemutatni és a szelvényt vele aláíratni. Ezt a szelvényt azután át kell adni a háztulajdonosnak, (vagy megbízottjának) a betűsoros névjegyzékbe való bevezetés céljából. Katonai (csendőrségi) szolgálatra és közérdekű munkaszolgálatra bevonuló személyeket állandó lakóhelyükről nem kell kijelenteni. — Külön-külön be-, illetve kijelentőlap állítandó ki minden személyről. Kivétel a családfő nevét viselő 12 éven aluli fiú- és a 16 éven aluli leánygyermek, valamint az 50 éven aluli feleség, aki a családfő lapján jelentendő. Lakóhely, tartózkodási hely 24 órát meghaladó megváltoztatását be kell jelenteni. A leányok, akik az év során elérik 16. évüket, a lakásváltoztatástól függetlenül minden év január 1—31-i között bejelentendők. — Letartóztatási intézmények, toloncház, javító- és nevelőintézetei lakóiról az intézet felelős vezetői (megbízottai) kötelesek a bejelentéseket teljesíteni. Magyar állampolgárság megszerzését a végleges ,lakás bejelentésére rendszeresített bejelentőlapon kell tudatni a rendőrséggel. Mindenki köteles jól megőrizni a rendőrőrszoba által lebélyegzett igazolószelvényt, hogy azt hatósági eljárás alkalmával hatósági közegek felhívására azonnal felmutathassa. Nem kell bejelenteni azt, aki már be van bejelentve. — Nem kell kijelenteni és visszatérte után újra bejelenteni azt, aki állandó lakását fenntartva, csak ideiglenesen távozik más városba, mondjuk rokonai látogatására. — Nők (16—50. év között) újabb szakképzettsége minden év január 1—31-e között jelentendő. — Névváltoztatást is közölni kell, külön bejelentőlapon a határozat megszerzésétől számított nyolc nap alatt. Rendeletben meghatározott szabályok megszegése, kijátszása, valamint a népmozgalmi nyilvántartó idézésére való igazolatlan meg nem jelenés, kihágás és 15 napig terjedhető elzárással, illetve 200 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Szállodák, penziók lakóit a szállók és penziók felelős vezetői (megbízottai) jelentik be, vagy ki. Az adatok valódiságáért, amelyeket esetleg okmányokkal is igazolni kell, a bejelentendő személyek felelősek. A lakókról meghatározott mintájú szállodai nyilvántartó könyvet kötelesek vezetni, azt be- és kijelentő lapokkal együtt a főkapitányság bejelentés hivatalában naponta bemutatni, a hatósági közegeknek bármikor felmutatni és a rendőrség felhívására, vagy ha már megteltek, a főkapitányság bejelentőhivatalának beszolgáltatni. A szállodák, penziók felelős vezetői a bejelentési kötelezettséget mással is elvégeztethetik, de kötelesek ezt a főkapitányság bejelentőhivatalával írásban közölni. Tizennyolc évét betöltött személy önmaga végzi el a bejelentéseket. Az ennél fiatalabb személyek bejelentési kötelezettsége a családfőre, vagy a szállás, illetve munkaadóra hárul. — Tintával, jól olvashatóan, a valóságnak megfelelő, okiratokkal is igazolt adatokkal kell kitölteni az űrlapokat. Végleges tartózkodás céljából más városba, községbe való költözés, vagy budapesti végleges lakáscsere esetén kielentőlapot kell kitölteni. — Vendégségben (más városban, közésgben) az erre szolgáló bejelentőlapon jelentkezni kell. Távozáskor kijelentőlap töltendő ki. " érdemi tárgyalást a Ház ne tartson. A következő minisztert szintén a kereskedelmi tárca éléről ragadta el a halál. Horánszky Nándor hunyt el 1902 áprilisában, miniszterségének elején. Apponyi Albert gróf elnök parentációs beszédében többek között ezeket mondotta róla: „Nincs köztünk eltérés abban a fájdalmas érzésben, hogy egy nagy nemzeti erőtényezőnek elvesztését siratjuk Horánszky Nánádorban“. A sors különös játéka, hogy a sorban újból kereskedelmi miniszter következik A Ház 1911 május 5-i ülésén jelentette be Perzeviczy Albert, hogy Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter elhunyt. Vass József és Gömbös Gyula Egy évtizede, 1030 szeptemberében, hunyt el Vass József népjóléti miniszter és helyettes miniszterelnök. A Ház nyári szünetet tartott és így Almásy László elnök csak október 20-án jelentette be a halálesetet a Háznak, de patentációs beszédet nem mondott. Először fordult elő Magyarországon, 1936 október 6-án, hogy az ország tényleges miniszterelnökét elragadta a halál. Ezen a napon hunyt el egy müncheni szanatóriumban (tömbös Gyula. Haláláról Sztranyavszky Sándor a Ház elnöki székéből hosszabb beszédben emlékezett meg, amelynek elején így szólt: „Kint millió és millió magyar sebzett lelkéből patakzik meg a könny, mert az évezredes magyar boltív alól kidőlt egy hatalmas tartóoszlop“. A tizetes és értékes magyar államférfiúhoz tizenegyediknek csatlakozott most tragikus halálával Csáky István, gróf: Halász Emffi POLITIKAI ÉLET A KORMÁNY TAGJAI TELEM PÁL gróf miniszterelnök elnöklésé- vel pénteken délután megtartották a rendes heti minisztertanácsot. * PÁL GÁBOR országgyűlési képviselő a MOT tudósítója előtt a következő nyilatkozatot tette: — Most értesültem arról, hogy a romániai „székelyföldi rádió“ január 13-án magyar nyelven azt a közlést adta, hogy székely pártot alakítottam és ezzel akarom kiharcolni az erdélyi autonómiát. Mindkét állítás teljesen valótlan a annak a román propagandának szolgálatában áll, mely a Székelyföld lakosságának a magyar államban való elégedetlenségét akarja a világgal elhitetni és azon mesterkedik, hogy a határok megváltoztatásával a Székelyföld a délerdélyi részekhez csatoltassék. Ezekkel a törekvésekkel szemben a Székelyföld lakossága nemrégen óriási tömeg részvételével és a székelyföldi országgyűlési képviselők vezetésével tartott népgyűléseken eléggé megnyilatkozott. ★ A TÖRZSÖRÖS MAGYAROK TÁBÓRA csütörtök este rendezte január havi vacsoráját az egyik Rákóczi-úti étteremben. P. Abrahám Dezső volt miniszterelnök mondotta az első beszédet és Csáky István gróf haláláról emlékezett meg. A megjelentek felállva hallgatták végig P. Ábrahám Dezső szavait, aki ezután a magyar alkotmánynak a mai időkben való nagy jelentőségét méltatta. A törzsökös magyarok azért vannak együtt — mondotta — mert nem felejtették el a magyar történelmet. Huszár Elemér volt képviselő a törzsökös középosztály és a magyar parasztság szerves kapcsolatának kiépítését sürgette. Bartha Albert felszólalása után Kern Aurél hangoztatta, hogy az asszimilációt nem szabad lezárni, de a népben való, vagy a nyelvi asszimiláció még nem elég, lélekben kell magyarnak lenni. Makkay Miklós végül bejelentette, hogy az intézőbizottság az 1941. évre P. Ábrahám Dezsőt választotta elnökévé. Közölte azt is, hogy a közeljövőben törzsökös magyar írók, művészek és tudósok részvételével előadássorozatot rendeznek, amelyen megbeszélik a legfontosabb törzsökös problémákat 1 CinhiiC komfort«, réfiibírá i szoeas iCli^§31s5lal autóbusz-, villamos-me.gállónál elcserélném tmisonis 2 szobás lakásra iCjikli ültemházban" jeligére HkitdAb«