Ujság, 1941. május (18. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-21 / 115. szám

1941 MÁJUS 21 ÚJSÁG ­ Eltemetté­k Tápay-Szabó Lászlót­­ A kerepesi úti temető halottas­házában sűrű tömy szorongott ked­den délután, hogy megadja a végső tisztességet Tápay Szabó Lászlónak, a legnagyobb mgyar újságírók egyikének, az Ujág főmunkatársá­­nak. A hatalmas loszoruk és a friss ■virágcsokrok teljeen elborították a ravatalt, amelyen a sokszázezernyi műveit olvasókéönség népszerű­­.Csillagos Szabó­la örök álmának végigálmodását mgkezdte. A halál fenséges csendjéek hangulatában egymásután zár,állokoltak a nagy ember utolsó föld állomásához ba­rátai, hívei, tiszttői. A gyászoló gyülekezet fekete színei közt az el­lentét erejénél foga drámailag ha­tott a Jeruzsálemi Szent Sír-rend lo­vagjainak fehér li­enye és jelleg­zetes fövege. (Tápay-Szabó László tudvalevőleg kancellárja volt ennek az előkelő testületnek.) Közvetlenül a ravatal mellett az elhunyt özvegye foglalt helyet leányával, dr. Tápay- Szabó Gabriellával és fiával, Tápay- Szabó Pál dr­.-ral. A többszáz főnyi gyászoló gyülekezetben ott láttuk: Traeger Ernő dr. miniszteri osztály­­főnököt, Radó Antallal az élén a Pen Club küldöttségét, Rózsahegyi Kálmánt, Bartos Gyulát, Márffy Ödönt, a művészvilág még sok ki­válóságát, a társadalmi élet sok ki­válóságát és megjelent a magyar iro­dalom és a hírlapírás minden szá­mottevő egyénisége. Az Újság szer­kesztősége és kiadóhivatala termé­szetesen testületileg jött el nagynevű főmunkatársa temetésére. ,­dor Erzsi és Bosnyák Zoltán nyug. államtitkár, Rózsahegyi Kálmán és neje, Dési Géza dr., Szemerjai-Ko­­v­ács Dénesné, Papp Elemér ezredes és családja, Harsányi Jenő kormány­főtanácsos, Plán Frigyes gyáros, kormányfőtanácsos, Kőszeghy Ele­mér, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, Márffy Ödön, Enkel­­hardt Ferenc, Vázsonyi János dr., Csekei Varjú Elemér üdv. tanácsos, Tószeghy István, Szabó Gyula al­ezredes, Mutschenbacher Tivadar, Bárány Istvánné, Szentiványi Wal­leshausen Alfréd őrnagy, Horváth Konstantin dr., cisztercita papnevelő igazgató, Ámon Ernő, Lányi Rezső bankigazgató, a A­ner-család, özv. dr. Katona Béláné (Zebegény), Se­bestyén Ernő dr., Lenkei Henrik, Tölcséry-, Berkessy- és Vass-család, Tóth Zoltán dr. egyetemi tanár, Rózsa Kálmán igazgató, Kárpáti Aurél, Tolnai Simon, Kriegs-Au Ottó lovag, Gyúró Dezső dr. kor­mányfőtanácsos, Gosling Rupert, dr. Barna Károlyné, Schalta Alajos, Demjény János, Csernyánszky Ala­dár, Lehfeld Béla, Vári Dezső, Borhy György, Szönyi Dezső, Miklós Ár­pád, Pincsek Emil, For­ray Oszkár, Pataky dr., Hámos Róbert dr. svéd konzul, Cserna István dr., Bartos Gyula, Temesváry Ernő, Lázár Mik­lós, Quittner Ervin, Pogány Ödön dr., Szivessy Lehel, Budapesti Nem­zetközi Vásár, Hallósy vezérigaz­gató és Anker dr. ügyvezető-igaz­gató, Illés Endre, Supka Géza, Lá­nyi Zsigmond, Bakos Ákos, Buda­pesti Rotary Club, Kelemen Móric elnök, Horváth István dr. OTI el­nök, Bókay János, Pálffy József dr. szegedi polgármester, Salamon Hen­rik dr. egészségügyi főtanácsos, Gé­lei Vilmos, Kammer Manó dr., Sze­gedi Kaszinó nevében Dr. Szigethy Vilmos, Vass Károlyné, Erdődy Elek, Bánlaki Lajos, Lányi Andorné, Tor­­da Jenő, Glász Aranka, Sebó György dr., Petschauer Attila, Mihalik Sán­dor dr., a kassai Rákóczi-Múzeum igazgatója és még sokan. Pánczél Lajos búcsúszavai Miután Kriszton Endre egri püs­pök elvégezte a gyászszertartást, Pánczél Lajos, a Újság felelős szerkesztője lépett a ravatalhoz és a magyar újságírtestületek és az Újság szerkesztős­e nevében a kö­vetkező gyászbeszdet mondta: — Tápay-Szabó László élete utolsó napjaiban, amikor már érezte, hogy mi következik, kifiezte azt a kíván­ságát: ne mondjank felette hosszú gyászbeszédeket. ivánságot tisztelet­ben tartjuk s igy csak néhány mon­datban búcsúzunk­­: az Országos Ma­gyar Sajtókamara a Magyar Újság­írók Egyesülete, a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdintézete, az Újság­írók Kórház- és Sanatórium Egyesü­lete s végül élete két esztendejének Szerkesztőségi otthna, az Újság szer­­k­esz­tősége nevében — A búcsú mgrendítő, hiszen az egyik legnagyobb magyar újságírót feszítettük el benn. Olyan embert, akire az egész újságírótársadalom ,büszke lehetett. Akik közelebbről is­merték és gyakrbban beszélgettek fele, ámulva cspálták, hogyan zsú­folódhatott egyetln emberbe ennyi tudás, bölcsiség, műveltség, biztos ítélőképesség. Az újságírás nála több folt, mint foglalkzás és több, mint hivatás. Küldetés zett. — Gazdag tudást, amelyet folyton élesztett, évtizedben keresztül a jó­vá adakozó vdám kedvével adta tovább az Irásaiban. Tanult, hogy má­sokat taníthasso k. Fölényes írásművé­­szetével a legnehezebb témákat is könnyedén, éleim megiilágította, a tudomány ködöi csúcsairól le tudott szállni a mindennapi élet szintjére. Tanítva szórakoztatott és szórakoz­tatva tanított.­­ ma rohanó emberé­nek írt, akinél sokszor csak percei jutnak az olvasásra, —­oson igy­eke­zett, hogy ezket a perceket minél jobban felhasználja: tanítson, művel­jen, ismeretet sévítsen. — Népszerű tikkei után az újságíró­­társadalom Csilagos Szabónak hívta. — Valóban csillag volt, az újságírás szikrázó csillaga, de mégis más, mint a többi csillag. Mert a szántóvetőem­­ber, amikor ikéje kicsorbul a földbe­­fogódott metzor fekete kövében, cso­dálkozva kérdezi — hát ez a kiégett, kihűlt fekete kődarab volt valamikor a fénylő, szikrázó csillag és minden tsillag ilyenné válik. — Nemi — Vanna csillagok, amelyek mele­gét a tudás és az emberszeretet füti. Szikrázó fényét az emelkedett szellem is a mély bölcseség fejleszti. Ilyen melegtüzü, tisztafényü csillag volt Tápay-Szabó László. — S az ilyen csillagok azután is, hogy leszaladtak az élet egéről, to­vább élnek, tovább melegítenek és to­vább világítanak... Ezután a koporsót feltették a gyász­kocsira és a főváros által adomá­nyozott sírhelyre vitték, ahol Kris­­ton püspök imája után örök nyugo­vóra helyezték Tápay-Szabó László földi porhüvelyét. A részvét Tápay-Szabó László elhunyta al­kalmából a család és az Újság szer­kesztősége számos részvéttáviratot és levelet kapott. Ilyen után fejezték ki részvétüket a következők: Vitéz dr. József Ferenc kir. her­­ceg, lovagrendi helytartó, Orszá­gos Magyar Sajtókamara, Träger Ernő dr. miniszteri osztályfőnök, Radó Antal a Pen Club nevében, Kriston Endre püspök, Csat­hó Kál­m­ál­ a Budapesti Szinigazgatók Szö­vetsége nevében, Kern Aurél, Sán­­ os a foga szép. Használjon egy kis COOL-pípst Nagy­ságos asszonyom is minden szem megakad hófehér fo­gán. Sok millió asszony széles a világon az 000L fogpép habjának köszönheti szép és egészségi fogét. Ez a pép alaposan Esztti, erősíti a foghost és üdíti a sseh életet ítéletidő országszerte Huszt több utcáját elöntötte az áradás. Tizenhét halott A Meteorológiai Intézet rendkívüli jelentése: A legutóbbi 24 órában az ország keleti részein rendkívüli arányú vi­haros esőzés keletkezett. Az eső mennyisége több helyen 40—50 mm, Huszton 52, Tiszaújlakon 55, Kas­sán 66, Tarcalon 57, Békéscsabán 59, Nagyváradon 60, Szatmárnémeti­ben 61, Alsószinevéren 68, Király­mezőn 73 milliméter volt. Király­mező környékén a lezúduló esővíz hidakat mosott el és hegyomlást okozott. Felhőszakadás Nagyvárad környékén Nagyvárad, május 20. Hétfőn este ítéletidő pusztított Nagyvárad és vidéke felett. A többórás, felhő­­szakadás következtében a Körös és a beléje ömlő patakok vize annyira megáradt, hogy elöntötték a város külső negyedeit. Az Aduna patak fél­méteres vízzel borította el a Sonnen­­wirth- és a Wasserstrom-telepeket. Tíz ház összedőlt. A lakókat, közöt­tük 18 gyermeket a tűzoltók men­tettek ki. Két gyermek eltűnt. A víz elöntötte az össi telepet és Szentand­­rás községet is. Áradás Kárpátalján Ungvár, május 20. Az utóbbi napok esőzései és a havasokban megindult olvadás következtében Máramarosban a folyók több helyen árvizet okoztak. Huszt környékén az áradás olyan méreteket k­öltött, aminkre tizenhárom év óta nem volt példa. A Husztira és a Nagy­ság Huszt több utcáját elöntötte. Az áradás főleg az aprójószágokban okozott károkat. Huszton nyolc ház összedőlt. A kárpátaljai folyók víz­állása is rendkívül magas. Gyertyánliget mellett a Talabor­­folyó áradásának 17 halálos áldo­zata van. A Gyertyánliget községhez tartozó Zsáner erdészlak közelében az utóbbi napok esőzése következ­tében óriási mértékben felduzzadt folyó a szél által kidöntött fákat magával sodorta. Az áradás éjszaka lepett meg egy munkáskalyibát, amelyben 41 munkás aludt. Tizen­két ember holttestét a helyszínen megtalálták, öt embert magával so­dort az áradat, közülük négynek holttestét megtalálták, az ötödikét keresik, a többiek megmenekültek. Gyertyánligeten egy ház összedőlt. Tiszabogdánnál éjszaka a Tisza három helyen áttörte az utat. Reg­gel a víz itt már apadóban volt. Vihar Kassa körül Kassa, május 20. Hétfőn nagy felhőszakadás vonult át Kassa fe­lett. A hegyoldalról lezúduló víz­tömegek erősen megduzzasztották a Csermely-patak vizét. A víz elön­tötte a város egyes részein a pin­céket és pincelakásokat. A tűzoltók, akiket több mint száz esetben hív­tak ki, egész éjszaka dolgoztak,­ hogy az elöntött lakásokból kiszi­vattyúzzák a vizet. A kár jelentős. Milyen cikkek vásárolhatók , könyv nélkül? Vásárléti könyvet kapnak a penziók és szállodák állandó lakói is A központi firtest­ házak tüzelőanyaga­i A vásárlási könyvekről intézkedő kormányrendelet általánosságban je­löli meg azokat az árucsoportokat, melyek vásárlását könyvbejegyzés­hez kötötték. Tekintettel arra, hogy egyes árucikkeket nem neveztek meg külön, sok vitára adott alkalmat an­nak eldöntése, hogy egyes árufajták keretein belül mely árucikkek vásá­rolhatók be vásárlási könyv nélkül. Az Országos Kereskedő és Iparos Szövetség kedden este tartott gyűlé­sén az érdekeltekkel közölték ezek­nek az árucikkeknek a jegyzékét. Eszerint vásárlási könyv felmu­tatása nélkül kaphatók a következő cikkek: Kalap, ernyő, bőrkesztyű, férfi­gallér, nyakkendő, nyaksál, harisnya­­tartó, kész fűző, nadrágtartó, kézi­munka, tali, fátyol csipke, szalag, izlap, zsinór, harisnyagummi, suj­­tás, öv, kézi táska (textilanyagból ■is), fürdőcipő, gomb, kapocs, zipp­­zár, csat, tű, gyűszű, zsabó, celofán­­kabát, viaszos vászon, linóleum és matrac. A vitás cikkek közül csak vásár­lási könyvre vásárolható: függöny­anyagok, fehérneműanyagok is ab­ból készült fűzők, a harisnyafélék, a műselyem, a tüll­ét szalagok kivé­telével minden egyéb áru, ami mé­terárunak számít. A pótanyag-áruk gyűlésén javasolták, hogy a felsorolt cikkeken kívül más pótanyagokból készült holmikat is lehessen könyv nélkül árusítani. A javaslat elsősor­ban műselyemfonalakra és az ebből készült cikkekre vonatkozik. Felkay tanácsnok nyilatkozata Felkay Ferenc dr. tanácsnok, a székesfőváros ipari és kereskedelmi ügyosztályának vezetője, a vásárlási könyvek kiszolgáltatásával kapcso­latosan a következőket közli: — A vásárlási könyvekkel kapcso­­latban a keddi nap folyamán többen érdeklődtek az iránt, hogy azok, akik penzióban, vagy szállodában állan­dóan laknak, hogyan juthatnak vá­sárlási könyvhöz. Panaszolták azt, hogy az illetékes jegyelosztó-hivatal­­tól igénybejelentő-lapokat nem kap­tak. Megnyugtatásul tájékoztatjuk ez­után is az érdekelteket, hogy még a keddi nap folyamán utasítást kapnak a jegyelosztó-irodák, hogy az igény­bejelentő-lapokat és a vásárlási köny­vecskéket szolgáltassák ki, amennyi­ben igazolták azt, hogy a penziónak, illetőleg a szállodának állandó lakói. Érdeklődtek az iránt is, hogy a köz­ellátási miniszter úrnak kedden ki­adott rendelete értelmében vásárlási könyv nélkül adható ki erre a célra a szükséges tüzelőanyag, amennyiben annak mennyisége tételenként leg­alább 1 vagont tesz ki. Nem esik a vásárlási könyvbe való bejegyzés kö­telezettsége alá az ingatlantulajdo­nosnak kér­elmet természetben fize­tett, valamint a bányamunkások ter­mészetbeni járandósága fejében szol­gáltatott szén. Illetékes magyarázat az áru­­kiszolgáltatásról A Magyar Távirati Iroda jelenti: Egyes lapokban a vásárlási köny­vekkel kapcsolatban olyan nem hi­vatalos helyről származó közlemé­nyek jelentek meg, amelyek arra a helytelen feltevésre szolgáltathat­nak alkalmat, mintha a fogyasztó . a kereskedő vagy iparos önkényé­nek volna kiszolgáltatva abban a tekintetben, hogy az ad neki árut vagy sem, illetőleg mennyi vagy milyen árut ad. A kormányrende­let értelmében az iparos (keres­kedő) ugyan valóban a rendes ke­reskedő gondosságával köteles ügyelni arra, hogy közszükségleti cikket fogyasztónak csak a közvet­len fogyasztás szükségletének meg­felelő és a rendkívüli gazdasági viszonyok által indokolt mennyi­ségben szolgáltasson ki, azonban ez a rendelkezés nem jelenti azt, hogy a fogyasztó a kereskedő vagy iparos önkényének volna kiszolgál­tatva, mert a fogyasztó rendes szükségletét, amennyiben a keres­kedőnek a beszerezni kívánt áru­ból készlete van, a kereskedő kö­teles kiszolgáltatni; abban az eset­ben, ha indokolatlanul tagadja meg az áru kiszolgáltatását, a kereskedő ellen megtorló eljárás indul. Az Indokolatlan árukiszolgáltatás megtagadásának ellenőrzésére és a megfelelő megtorlások alkalmazá­sára módot ad a 201.000—1941. K. M. számú rendeletnek az az In­tézkedése, amely szerint az iparos vagy kereskedő a vevő kívánságára a vásárlási könyvbe beírandó köz­szükségleti cikk kiszolgáltatásának megtagadását a vásárlási könyvbe bejegyezni köteles. Ezzel a rendel­kezéssel hathatósan meg lehet aka­dályozni azt, hogy a kereskedő vagy iparos a jogos szükséglet ki­elégítését megtagadja. minwv­elet VARGA JÓZSEF kereskedelmi és iparüü­gyi miniszter, a­ki Sopron váro­sát képviseli a törvényhozásiban, szer­dán két napra leutazik választói közé. A megállapított programoi szerint a miniszter Sopronban látogatásokat tesz s a választók számára panasznapot tart.★ AZ ERDÉLYI TÖRVÉNYHATÓSÁ­GOKBAN hatalmas munkát okoz a románok teremtette rendetlenség jóvá­tétele. Igen sok bajt okoz a gyám­ügyek elhanyagolt volta. Nagyváradon ötvennyolcezer iratcsomót kellett át­vizsgálni, hogy belőlük kiválasszák az árvaszék ügykörébe tartozó 9314 ak­tát. A román hatóságok nem vezettek nyilvántartásokat a gyámság alatt lé­vőkről és nem gondoskodtak a házas­ságon kívül született gyermekek jog­védelméről sem. Nagyváradon az árva­­szék ezért hozzáfogott, hogy az isko­lák és óvodák útján megállapítsa a törvénytelen gyermekek névsorát és ennek alapján igyekezzék azok csa­ládi állapotát törvényesíteni, vagy örökbefogadás útján rendezni, vagy tartási igényüket biztosítani. ★ ESZTERGOM VÁRMEGYE közgyű­lésén Késmárky Vilmos dr. főispán elnök kegyelettel méltatta Teleki Pál gróf és Csáky István gróf érdemeit, örömmel emlékezett meg a Délvidék visszafoglalásáról és honvédeink hő­siességéről. A közgyűlés táviratilag köszöntötte Bárdossy László minisz­terelnököt.

Next