Ujság, 1941. augusztus (18. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-01 / 174. szám

KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁrt Megtörtént a döntés a textilnagykereskedtői kijelölések ügyében Az érdekeltek augusztus elsejéig megkapják az értesítést, belül tudvalévően fel kell számolnia. Tekintettel arra, hogy az Áruellátási Bizottság adatgyűjtése szerint az ér­vényes textilnagykereskedői iparigazol­­ványok száma meghaladja a 3000-et, kijelölésben csak minden hatodik cég részesült, a többi legkésőbb október elsejéig kénytelen lesz abbahagyni nagykereskedői tevékenységét. Az érdekelt cégek, mint értesülünk, augusztus elsejéig mind értesítést fog­nak kapni kérelmük elintézéséről és a 60 napos határidő az értesítés kézhezvételétől számít, legkésőbb te­hát október elsején válik esedékessé. Valószínűnek tartják, hogy a ki nem jelölt nagykereskedői cégek felszámo­lásáról további intézkedéseket fognak A közellátási minisztériumban szer­dán a textilnagykereskedői kijelölések függőben tartott ügyeiben is döntés történt. Kijelölték az úgynevezett zsidóvonatkozású cégek közül azokat, amelyekkel szemben most már nem kedői céget jelöltek ki. A kijelölések 1939: IV. t.­c. alá tartozó cégeket is. Mint értesülünk, ez utóbbiak közül az országos arány­számnak megfelelően mintegy 18—20 fejthet ki Budapesten működést. A budapesti nagykereskedői körzetre kijelölt cégek száma ugy­anis valamivel meghaladja a 300-at, s ezen kívül a budapesti kamara körze­tébe még mintegy 25 textilnagykeres­kedői céget jelöltek ki. A kijelölések­­alapján az egész országban mintegy 500 textilnagykereskedő tarthatja­­ még kiadni, amelyek az egyes részle­­teim üzletét, míg a többinek 60 napon a kérdéseket szabályozzák. Tü­relm! Időt kérnék az engedélyt vesztett rádió­ker­eskedjek a raktáron levő tesztbiekek eladására A zsidónak minősülő rádiókereske­dők úgyszólván már kivétel nélkül megkapták az illetékes hatóság érte­sítését az engedély megvonásáról. A Villamossági Rádiókereskedők és Kis­iparosok Országos Egyesülete most beadványt intézett a kereskedelmi miniszterhez és kérte, hogy a to­vábbra is engedéllyel rendelkező rádiókereskedők érdekében az árron­tás és a tisztességtelen verseny meg­akadályozása végett engedélyezzen türelmi időt a rendelkezés végrehaj­tására. Azt kérik, hogy az engedélyü­ket vesztett rádiókereskedők a rak­táron lévő új gépeket még egy fél­évig, a használt gépeket és az alkat­részeket pedig még egy évig árusít­hassák. Az egyesület a rádiókészülé­kek javításának további engedélyezé­sét is kéri a zsidó iparosok számára, mert különösen a vidéken ez a posta érdekét is szolgálja. (Magy. Tud.) Nem jelentkezett ajánlkozó a kórházak élelmezésére Az OTC, a klinikák és egyéb gyógy­intézetek az elmúlt hónapokban hiába írtak ki versenytárgyalásokat intéz­ményeik élelmiszerrel való ellátására, ezek mind meddőek maradtak. Egyet­len ajánlkozó sem jelentkezett, aki pályázott volna arra, hogy az OTI- kórházakban, a klinikákon és egyéb gyógyintézetekben lévő több tízezer beteg számára élelmiszert szállítson.­­A magánérdeklődés hiányában ezek a gyógyintézmények, amint arról a Köz­gazdasági és Közlekedési Tudósító be­számol, Budapest Székesfőváros Köz­ségi Élelmiszerüzemével állapodtak meg. Fennakadás a gyógyintézetek el­látásában tehát nincsen, csupán az a változás következett be, hogy ezeknek az intézményeknek ez ellátásából ki­estek a magánvállalatok, amelyek a megszorított versenytárgyalási lehető­ségek után nem is reflektáltak a sok­­millió pengő forgalmat jelentő vállal­kozások lefolytatására. A Községi Élelmiszerüzem számára nem jelent különösebb megterhelést az új feladat, mert már esztendők óta ellátja a fő­városi kórházakat a szükséges élelmi­szerekkel és nemcsak a gyakorlata van meg, hanem a kellő apparátusa is ahhoz, hogy a főváros területén lévő többi gyógyintézetet is kiszolgálja. Napraforgó­ p­ajat akarnak a festők felhasználni A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara véleményező bizottságának ülésén Lovász Gyula, a Budapesti Szobafestők, Mázolok, Fényezők, Cég­es Címfestők és Aranyozok Ipartestü­­letének elnöke rámutatott arra, hogy a festő iparosságnak igen nagy érdeke, hogy megfelelő mennyiségű növényi olaj álljon rendelkezésére. Különösen a lenolaj nélkülözhetetlen ebben az iparban. Lenolajban hiány van és ezt a pótanyag sem pótolja. Új pót­anyagok feltárása volna szükséges, elsősorban a napraforgó­ olaj vozin­ alkalmas arra, hogy azt a festőiparos­ság felhasználhassa. Ezért azt kérte, hogy a kormány szorgalmazza és népszerűsítse a napraforgómag terme­lését. Német lap a magyar-német gazdasági kapcsolatokról A Berliner Börsenzeitung az új német-magyar gazdasági egyezmény kapcsán hosszabb cikkben mutat rá arra, hogy a szokott szívélyes meg­beszélések keretében szabályozta a két ország az egymás közti áru- és fizetési forgalom valamennyi kérdését. A magyar-német külkereskedelem — írja a lap — Magyarország múlt évi rossz termése ellenére is az előző évhez viszonyítva észrevehetően emelkedett. Németország nem vásárolt búzát Ma­gyarországtól és az átvonuló német csapatok is maguk látták el magukat, úgyhogy az egész magyar búzatermés az önellátás rendelkezésére állott. A Bácska és Baranya visszacsatolása következtében Magyarország gazdasági helyzete és szállítóképessége jelenté­kenyen emelkedett. Lényegesen foko­zódott a magyar ipar jelentősége is, amely jelentős haszonnal kapcsolódott bele a német megrendelésekbe. A RACIONALIZÁLÁS NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI. A belügyminisztérium által a közigaz­gatási tisztviselők számára rendezett közigazgatási továbbképző tanfolya­mon Kelemen Móric, a Magyar­­ra­­cionalizálási Bizottság igazgatójának A racionalizálás nemzeti és nemzet­közi vonatkozásai" című előadását most e tanfolyam vezetősége külön füzetben is kiadta. E tanulmány azt a célt szolgálja, hogy a racionalizá­lás sokféle és sokat vitatott meghatá­rozásában világosságot teremtsen. A tanulmány részletesen ismerteti a ra­cionalizálás országonkénti fejlődését, majd sorra veszi a racionalizálás egyes eszközeit. AZ ANGOL BANK — londoni je­lentés szerint — a leszámítolási ka­matlábat változatlanul két százalék­ban állapította meg. AZ ELISMERT VÁLLALATI NYUG­DÍJPÉNZTÁRAKRA vonatkozó ren­delkezésekről, jogszabályokról és az eddigi kifejtett munkásságukról írt nagyobb tanulmányt Ilozs László György, amelyet a TÉBE kiadóválla­lata adott ki. A könyv a TÉBE-nél rendelhető meg. ÉRTÉKPIAC A három napig tartó lanyha üzlet­menet után csütörtökön, ha nem is nagyobb arányú, de érezhető élénkülés következett be az értékpiacon, ami azután az árfolyamok zárlatánál is megmutatkozott, mert átlagosan 4 százalékkal megjavultak a kurzusok. A nyitásnál még nyomott volt a han­gulat, de azután, hogy minden kíná­latra kereslet is jelentkezett, lassan emelkedni kezdtek az árak és végül is zárlatnál már emelkedés volt az egész vonalon. Egyes papírok azonban nem tudták az általánosan kedvező hangu­latban sem magukat megjavítani, sőt árlemorzsolódások is előfordultak. A bankértékek megtartották előző napi kurzusaikat. Az árfolyamokat meg­javított papírok sorába tartoznak a Salgó 3.25, az Urikányi 2.50, a Fegyver 6, a Ganz 2.25, a Rima 7, a Magyar Cukor 7 pengővel. Esett a Bauxit 4, a Kőszén 5, a Nasici 1.50, a Délcukor 2, a Dréher sör 20, a Goldberger 4 pengő­vel. A kötvények piacán szintén emel­kedő volt a tendencia. Az 1914-es fő­városi kötvények 9, a 27-es fővárosi kötvények 1,50 pengővel zárultak drá­gábban. ÉRTÉKTŐZSDEI ÁRFOLYAMOK Előző Előfordult zárlat zárlat kötések Nemzeti B. 315.— 325 325.— Első M.B. 1330.—— 1300.— Fonciére 140.—— 140.— Concordia m. 13.1— 13.50 Első Bp. gm. 4L—— 4L— Hungária m. —‘ 72 72.— Bauxit 490.— 475—486 486.— Beocsini 52.— 53 53.— Borsodi szén 34.5— 35.— Szentlőrinci — 30.50 30.50 Comenica —— 165.— Kohó 49.5 49.90—51 51.— Drasch— — 70 70.— Aszfalt 18.— 18 18.— Kőszén 795.— .65—790 790.— N­agybátonyi 71.5 70 70.— Salgó 70.75 70—73.50 73.25 Urikányi 71.7570.50—74.50 74.25 Fővárosi 16.5— 10.— Stephaneum 22.—— 21.— Fegyver 128.— 126—134­­.14.— Ganz 49.7549.50—51.50 52.— UH Ptyrr V. T 94 f. AU­ff CTC TOg f ÚJSÁG Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1910. évi fóv. 4% (—) 300.— 300.—. 1911. évi fóv. 4% (20.—) 20.— 20.—. 1914. évi föv. 4­/1% (49­1—) 497—503 503.—. 1927. évi fóv. 0% (—) 142— 143.50. Az építkezés az általános gazdasági helyzetnek mindenkor legjellemzőbb ismertetője. Az építkezéssel kapcsola­tosan ugyanis félszáznál több ipar talál foglalkoztatást, így tehát külö­nösen nagy érdeklődésre tarthat szá­mot a Statisztikai Közleményeknek az építkezési iparok 1940-i helyzetéről készített jelentése. Eszerint az elmúlt évben 339 működő téglagyárat és 32 szünetelőt találtak a felvételizők. Egy­­egy téglagyár átlagosan 227 üzem­­napon át dolgozott, a téli üzemszüne­telés tehát elég jelentős. Az átlagos évi munkáslétszám 12.743 volt, vagyis közel annyi munkást foglalkoztatnak a téglagyárak, mint a gyapjúipari gyá­rak, sőt a téglagyári munkáslétszám meghaladja a malomipari munkások számát. A téglagyári munkások átla­gos keresete évi 1047 pengőnek felel meg, ami igen alacsony, de viszont a szakmunkásokra nézve magasabb, mert a munkáslétszámban többségben van­nak a napszámosok. A téglagyárak szénfogyasztása 2.7 millió mázsát tett ki, az előállított tégla értéke 35.5 millió pengő. A téglagyárak után jelentőségben a cementgyárak és a kőbányák követ­keznek. Hat magyar cementgyár 20.7 millió pengő értékű készárut termelt évi átlagban 1522 munkással. Az üzem­­­napok száma 200 volt. Az átlagos mun­káskereset 1320 pengő, a felhasznált szénmennyi­ség 1,9 millió mázsa. A gyári jellegű kőbányák közül 120 mű­ködött és 8620 munkást foglalkoztatott. Az átlagos évi kereset a munkásoknál mindössze 948 pengő volt. A kitermelt kő értéke 19,2 millió pengő. A magne­zit, tűzálló és hővédőanyag gyárak­ban — itt ilyen gyár van —, Ofió mun­kás 10,2 millió pengő értékű árut pro­dukált. Az egykor virágzó kályha­gyárak közül mindössze három van ü­zemben, 35 munkással, 151.000 pengő értékű készárut termeltek. Statisztika az építkezési iparok munkásságartdl Rima 203.— 195—208.5210.— Guttmann— 23.50 23.60 Nasiod m.5 120.25—121.26 121.— Au total 1 __ 340 840.— Levant* 4.4 4.40 4.40 Nor* 46.— 47 47.— Tröszt 108.— 109—107 107.— Austria 295.—— 193.— Délcukor 185.— 183—184 183.— M.cukor 292.—■ 235—238 239.— Georgia 56.— 55.25 57.— Izzó 330.— 301—325 330.— Vasvármegyei — 20 20.— Dreher­ H. 390.— 368—372 370.— Gschwindt 18 80.— 1760—1800 17 90.— Polgári sör 700.—— 700.— Gyapjúmosó 30.5— 30.50 Goldberger 120.—— 116.— M. kender 66.— 55 55.— Pamutipar 85.— 86 86.— Szeg. kend. 145.— 150 150.— Danica 14.5 13—13.50 14.— Vasúti forg. 60.—59.59—60.50 61.— Telefon 26.5— 27.75 Pálfalvi 35.—— 37.50 Küllőid! értéktőzsdén NEWYORK. A tőr»d« csendes hangulatban nyitott. A délutáni órákban nagyobb kínálat hatása alatt az acélrészvények és vegyipari értékek visszaestek. Zárlat előtt a kereslet kissé megélénkült, úgyhogy az árveszteségek részben megtérültek. „ A végirányzat tartott volt. Zárlat: Allied Chemical 163.50, Americ. Smelting 43.75, Americ. Telephone 153.875, Americ. Tobacco 71.00, Anaconda Copper 28.875, Baltimore and Ohio 5.875, Bethlehem Steel 77.825, Canadian Pac. 4.625, Chrysler Corp. 57.50. General Electric 31.625. General Motors 39.00. Internat. Telephone 2.375, New­­york Central 13.625, Pennsylvania R. 24.50. Radio Corp. 4.375, Standard Oils 44.75, U. S. Rubber 24.625. U. S. Steel 58.56, Westing­­house Manul. 01.75, Woolworth Co. 20.0«. LONDON. (Szerdai zárlat) Brit. Consols (2%%) 81»/*, Brit. War. Loan (3%%) lO^/ie, Brit. Funding Loan (4*/®) HJ’/s, Conversion Loan (S%%) 106*/u, Brit. Victory Loan (4%) Uly«, De Beers Deferred l7Is, Chartered 14J4. Cons. Goldfields 37%. Rand Mines 140, Rio Tinto 6. Anglo Iranian Oil 348/s, Shell Transport 211/as. Burmah Oil 548/s, Cour­­taulds 307/s, Electric Musical Ind 12, Impe­rial Tobacco Comp. 58/i«, Imperial Chemicals 31%, Lever, Brothers Ord. 1%, Vickers Ordinary 16. VALUTÁK ÉS DEVIZÁK A nemzetközi devizaforgalomban az angol font jegyzése Zürichben változatlanul 17.25 volt. A francia frankot ugyancsak 9.67%-rel változatlanul jegyezték.”­ VALUTÁK: Dollár 355-881, szlovák korona (20 K-nál nagyobb címletek kiv.) 11.45—11.75, leu (érme kiv.) 1.95—2.05, lira (csak érmék és 10 lírás bankjegyek vásárolhatók) 17.40—■ 17.90, svájci frank 70.00—80.80, svéd korona (csak 100 K-nál kisebb címletek vásárolha­tók) 81.70—82.70. DEVIZÁK: Amsterdam 186.87­—181.40, Berlin 135.70—136.76, Pozsony 11.84—11.78, Brüsszel 54.28-54.68, Bukarest 2.75—2.82 Istanbul 268.685—278.865. Kopenhága 65.48- 65.97, London 13.86%—14.62%, Milánó 17.66— 17.8884. Newyork 344.10—347.17, Oslo 77.18- 77.67, Paris 6.7812—6.83%, Prága 13.57-13.67, Szófia 4.14-4.17, Stockholm 82.08—82.82 Zürich 79.80—80.60.­­Amsterdam, Brüsszel és Oslo a magyar-német devizakompenzáció keretében történő fizetéseknél érvényesülő árfolyam. Páris a meg nem szállt Francia­­országgal szemben nem árutermészetű tarto­zások és követelések, továbbá az 1940 június 15-ig bezárólag történt áruszállításokból ke­letkezett elszámolásánál érvényesülő áru.) Külföldi devizazárlatok AMSTERDAM. Berlin 7S.21i-7S.41, New­york 1.88*/ni—1.S8»/x. Brüsssel 10.11-St.17. Zürich 48.63—43.71, Milánó (kliring) 9.87, Stockholm 44.81—44.90, Helsinki 3.81—8.81, LONDON: Newyork 4.9215—4.95%, Zürich 17.39—17.40, Stockholm 16.85—16.95, Lissza­bon 99.89—109.20. Buenos-Aires 16.95** —17.13. Nemhivata­los árfolyamoik: Madrid 40.00. Hel­sinki 192.59. — Leszámítolás! kamatlábak bankváltó 3 hóra 1.03—1.00, la kereskedelmi váltó 2.50—3.00. Napi pénz 0.75—1.00%. NEWYORK. London 4.00H. Madrid 9.26, Páris 2.34, Buenos­ Aires 23.83, ZÜRICH, Pária 9.07V1, London 17.28, New york 431.00. Brüsszel 69.00, Milánó 22.67, Madrid 39.50, Amsterdam 220.00, Berlin 172.59, Lisszabon 17.721­,. Stockholm 102.02, Oslo 98.50, Kopenhága 83.50, Szófia 4.25, Prága 17.30, Istanbul 3.37*0, Bukarest 2.25, Helsinki 8.70, Buenos­ Aires 08.00. i l'Unapesti gabonatőzsde 31—32, egyéb 31—32. — HAJDINA 36. — REPCE: káposzta 46, vadrepce 38. — NAPRAFORGÓ 36. — LEN­MAG 60. — TÖKMAG 45. — SZÓJA­BAB 48. — RICINUSMAG 63. — KENDERMAG 80. — ROSTKENDER­­VETŐMAG 120. — MÁK: kék , 180— 190, uj 150. — MUSTARAG 160. — KÖMÉNYMAG 380. — KORIANDER­MAG 80. — BORSÓ: Viktória 53, ex­press 45. — BAB: fehér gyöngy 55, fehér hosszú 60, fehér lapos 60, göm­bölyű fürj 60, hosszú fürj 60, vegyes 52, barna 60, tarkla 52. — LENCSE: nagy 70, közép 60, kicsi 50. — VÖRÖSHAGYMA la 14—15, Ha Il­ii.5. — FOKHAGYMA la 44. Ha 37.50, Illa 32.— KENDERKÓRÓ la 13.50, Ila 9.50. — LENKÓRÓ 21.60, IB 19.20, II 16.20, III 11.20. A gabonatőzsdén az árnyalati élén­külés csütörtökön is tartott. Borsó­ból 600 mázsát adak el, kendermag­ból 300-at, mustármagból 290-et, bíbor heréből 150 métermázsát. KESZARUP­IACI jegyzések TÉNYLEGES KÖTÉSEK: KENDER­MAG 150 q 120.— ab feladóét!., 150 q 120.— ab feladóét!. — BÍBOR­­HERE 150 q 150.— ab feladóért. — MUSTÁRMAG 90 q 160.— ab feadó­­áll., 50 q 160.— ab feladóélt., 150 q 168.— ab feladóáll. — BORSÓ 450 q 53.—ab feladóáll., 150 q 45.— ab feladóáll. AZ IDEI TERMÉNYEK HIVATA­LOS ÁRAI: BÚZA 78 kg 30. — ROZS 71 kg 28. — KÉTSZERES 28. — TAKARMÁNYÁRPA 65 kg 24.50 Bp. — KOPASZÁRPA 32. — ZAB 41 kg 26.50 Bp. — MÁJUSI SZEMES TEN­GERI 23.50. — ELLA BURGONYA 8.50. — CIROKSZAKÁLL 60. LISZT- ÉS ŐRLEMÉNYÁRAK. Búzadara 63, nullás­­iszt 61, egységes búzaliszt 41, rozsliszt 41, búzakorpa 18, rozskorpa 18, búza- és rozsláb­­liszt 18, rozsszélkorpa 18, malom­bükköny, ocsin, malomkonkoly sze­mes állapotban 17, darált 18. MAGVAK ÉS N­ÜVELYESTERMÉ­­NYEK: KÖLES: fehér 31—32, vörös Külföldi gabonafözsdék CHICAGO. Bum: szept. 108.00. dec. 10S.125—10S.25. dec. 110.375. Tengert: szepl. 74.875, dec. 77.50, máj. 80.125. Rozs: szept. 84.625-84.75. dcc. 87.878, máj. 71.875 cent per bushel. WINNIPEG. Búza: Jnl. 72.50, okt. 74.125, dec. 75.875. Roza: Jul. 58.875, okt. 54.375, dec. 54.875. Zab: jut. 39.00. okt. 37.62S. dec. 35.125. Lenmag: jut. 147.00, okt. 143.00. dcc. 142.50 cent per bushel. NEWYORK. Búza: Northern Manitoba 89*4. Aszi kemény 128.00, Aszi vArös 115%. Rozs: western 78% cent per bushel. Liszt: 550—560 cent per barrel. PIACOK BUDAPESTI NAGYVASAK A nagyvásártelepen csütörtökön kö­zepes volt a forgalom. A gyümölcs­­piacon olcsóbbodott a körte, sárga­dinnye és a ringló, drágult a málna, ribizke, egres és a kajszinbarack. A zöldfélék közül drágult a zöldborsó, tök, zöldbab, uborka és a csöves ku­korica. A tojáspiac változatlan. A ba­romfipiacokon szilárd irányzat mellett drágult az élő csirke és lúd, a vágott tyúk és lúd. Árak: GYÜMÖLCSÖK: alma 49—160, körte 60—160, kajszinbarack 60—150, őszi­barack 80—200, szilva, nemmagvaváló 50—80, ringló 40—180, görögdinnye 50—90, ribizke 85—110, málna 140— 160, egres 80, sárgadinnye 40—130. — BURGONYÁK: nyári rózsa 17.35, Gül­­baba 17.35, Ella 15.30. — ZÖLDSÉG ÉS ZÖLDFŐZELÉKEK: vöröshagyma 19— 22, fokhagyma 80—80, karfiol 40 —100, tök 6—9, zöldborsó 60—100, sóska 20—30, paraj 15—35, zöldbab 20— 60, paradicsom 24—56, uborka 4—26, retek 15—24, zöldpaprika, he­gyes 40—130, töltenivaló 45—120, zel­ler 10—20, sárgarépa 4—20, petrezse­lyem 5—25, kalarábé, drib 6—10, fejes saláta 8—16 csöves kukorica 7—10. — KÁPOSZTAFÉLÉK: fejes 8—14, kel 18—28. — GOMBA: champignon 140—300. — TOJÁS: eredeti láda 230— 240, kiolvasva 240—250. — ÉLŐ BA­ROMFI: tyuk 220—250, csirke 280— 320, kacsa 280—300, lúd 300—330. VÁGOTT BAROMFI: tyuk 280—300 csirke 320—420, kacsa 200—320, lúd 280—350 fillér. CSARNOKOK Vásárcsarnokok és nyilt piacok ki­csinybe­ni árainak jegyzése: HÚSNE­­MŰEK. Borjúhús: comb 420—450, la­pocka 360, mell, tarja 240; rostélyos felsál 309—320, leveshúsok 200—290 juhhús: hátulja 220—270, eleje 180— 210; sertéshúsok: karaj 380—420, comb, lapocka, tarja 310—330, olda­las 220, háj 310, zsír 330; élő baromfi: tyúk 250—280, csirke 320—350; tisztí­tott baromfi: tyúk 300—340, csirke 350—440, kacsa 340—360, liba 360— 380; hal: ponty, élő 300—370, jegek­ 220—260. — TOJÁS: 270—280. — TEJTERMÉKEK: teavaj 540—580, tej­fel 180, sovány tehéntúró 100—120. — MÉZ: akácméz 338—355. — BUR­GONYA: újburgonya 21. — ZÖLDSÉG ÉS ZÖLDFŐZELÉKEK: vöröshagyma 24—30, sóska 28—44, pargy 30—56, fejes káposzta 14—20, kelkáposzta 28 —36, zöldbab 30—70, zöldborsó 90— 110, uborka 10—30, paradicsom 36— 40, csöves kukorica, drb 10—14. — GYÜMÖLCSÖK: alma 76—160, körte 100—200, kajszinbarack 80—170, őszi­barack 100—310, málna 160—200, ri­bizke 96—120, sárgadinnye 72—200 , fillér. GYÜMÖLCSPIAC GY­ÖNGYÖS: A felhozatal közepes volt, a kereslet ellanyhult­. Csak a barack és a paradicsom iránt lany­hult el az érdeklődés, úgyhogy ezek nagy része eladatlan maradt. Július 30-án elszállítottak Németországba 7, Budapestre 4, a Felvidékre 2 vagon árul, csütörtökön reggel Budapestre 2 teherautó és 35 kocsi, Egerbe pe­dig 18 kocsi árul. Arak: málna (fel­. 5 q) 120—140, kajszinbarack (150 q) 100—130, nyári alma (20 q) 40—100, sárgadinnye (20 q) 70—80, új rózsa­­burgonya (60 q) 12—18, zöldbab (1100 q) 28—30, salátauborka (100 q) 4—5, ellennivaló (25 q) 19—22, tök (30 q) 3—4, gerezdes paradicsom (1100 q) 20—30, lukullus (100 q) 20—30 fillér kg-ként. KECSKEMÉT: Élénk felhozatal mellett az irányzat ellanyhult. Július 30-án elszállítottak 36 vagon barac­kot és 1 vagon uborkát Németor­szágba, 1 vagon barackot a Cseh- Morva Protektorátusba és 1 vagon árut Svájcba. Árak: kajszinbarack la 95—100, Ila 75—85, Illa 65—70 felh. 233 q), rózsabarack kiv. 106— 108, la 100, Ha 80—90, Illa 70—80 (637 q), körte 80—100 (6 q), vörös­­szilva 30—60, Washington-Szilva 70 (14 q), vajalma la 89—110, Ila 69— 80, tüköTalm­a la 70, Ila 30—40, asztrah­án la 80, Ila 49­^55 (122 g), salátauborka 3—12 (412 g), zöldbab (22 g) 20-22 fillér kg-ként. élőÁllatpiac Budapesti vágómarhavándr. FelhajtA« «14 nol?'. A vásár irányzata élénk. Julius 20—31-ig közvetlenül a vágóhídra 214 darab szarvasmarha érkezett (0—145 filléres ka­ként) becslési árakon. Arak: kg-ként élő­súlyban: bika magyar T­a 131, Illa 106—110, bika tarka la 134-140, Ila 114—133, Illa 100-110, AkAr magyar la 143, Ila 111—124, Illa 86—100, AkAr­ tarka la 138—145, Ha 419—137, Illa 81—108, tehén magyar Ila 102—128, Illa 84—100, tehén tarka la 138— 145. Ha 103—137, Illa 84-102, bivaly ma­gyar 50—107, növendék 96—144, kicsontozni­­való 94—82 fillér kg-ként. Budapesti sertésvásár. Szerdai felhajtás­a 55 darab, mely mind elkelt. A vásári állo­mányból angol hússertésfelhajtás 180 darab. Arak: uradalmi zsirsertés páronként 340 kg-on felül 202, alul 198, szedettsertés la 19­1, Ila 190, silány minőségű 188, öregsertés la 186,. Ha 178, angol sonkasertés la 190 fillér kg-ként élősúlyban. Félsertés szalonná­val la 255—261, félsertéshús 258, hátszalonna 28 kg-os sózott 244, hás 290, belföldi zsír 310, kenyér- és tokaszalonna 240, szalonna bőr nélkül 261, sertésbelsőrész 140, sertésbél, gyomor 150, töpörtyd­­ala 50 fillér kg-ként. Budapesti lóvásár. Felhajtás 530, eladás 281 darab, mely mind elkelt. A vásár irány­zata élénk. Arak: könnyű hintés kocsiló (jukkert, stb.) 600—1175, nehéz igás kocsiló nyugati faj 6­50-2000, könnyű igás 350-600, alárendelt minőség 110-350, vágóró­­0—320, öszvér 140-220, csikó 200-1650 darab. Fő­városi vágóra vásároltak 50, vidéki vágóra 131 darabot. Budapesti hús- és hideghúsvásár. H Hí­vás á­r: Készlet: 60 darab nagymarha (el­adás 45), 1 növendékmarha (1), 1 bivaly (6), 496 borjú (­316), 91 birka (71). Az irányzat lanyha. Árak: marhahús, tehén Ila egészben 200-215, hátulja 220-230, eleje 190-206, szegve 190—206, csontoznivaló 170, növendék­­marha la egészben 170, borjú elött borben la 231-247, Ila 218-232, Illa 210-217, borjú eleje 164—182, lebőrözött eleje 172—202, há­tulja la 264-277, Ila 218-262, juh előtt nyúzott la 192—210, Ila 176—190, bivaly 200, zsiger 130, faggyú 83—165, csont 40—56, marhafej 300, orr és köröm 70—90, láb 4 darab 200, pacal egészben 130—180, marha­bél 500, borjúfodor egészben 120, juhbél 60— 70, marhabszr magyar 105—110, tarka 115— 120, borjúbőr 150, ju­hbőr 45—90, marhavér (1 tál) 60 fillér kg-ként. — Hideghús­­vásár: Készlet: 293 darab borjú (eladás 116), 272 félsertés nyúzott (272), 50 félsertés szalonnával (­50), 32 kg. sertészsiger (32). A vásár irányzata lanyha. Árak: borjú ölött bőrben la 231-247, Ila 218-232, Ila 190- 217, félsertés szalonnával la 248—263, sza­lonna nélkül 258, sertészsiger 140. 1» Autocar ! kirdss! rendez minden vasárnap Újság UTAZÁSI IRODÁJA

Next