Ujság, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-197. szám)

1942-08-04 / 175. szám

KEDD, 1942 AUGUSZTUS 4 ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG Kiállítás és ismertetés a műanyagról Minden háború az új nyersanyagok­nak egész sorát vetette fel a szükség­letek megnövekedése folytán. Ezek az anyagok előbb mint műanyagok, vagy pótlékok kerültek a forgalomba, az­után amikor használhatóknak bizo­nyultak, ismertté és általánossá vál­tak, kapták meg közkeletű nevüket. Mégis, bár rengeteg ilyen műanyag nélkülözhetetlen ma az ember életé­ben, a közönség idegenkedéssel te­kinti az újonnan jelentkező műanya­gokat. Ezt az idegenkedést legyő­zendő, a Budapesti Nemzetközi Vásár igazgatósága a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara társaságában külön kiállításon mutatja be az idén a legfontosabb korszerű mesterséges anyagokat. A közönségnek módjában lesz megismerkedni majd azokkal a módszerekkel, amelyekkel szénből, fából, kősóból, olajos-rostos növé­nyekből nagyértékű ipari alapanya­gokat készítenek. Részletesen megis­mertetik a kiállításon a közönséggel s különböző bakelitféléket, a mester­séges gumit, a már Jókai által meg­álmodott könnyen faragható és mes­terséges üveget, a különféle maros­­tokkal készült csodálatosnál csodála­tosabb műanyagok egész sorát, ame­lyek jórésze hazai anyagforrásokból kerül elő. Különösen a felvidéki és erdélyi területek visszatérése folytán jutottunk új műanyagokhoz, amelyek szinte nélkülözhetetlenek már a mo­dern ember életében. A kiállítással kapcsolatosan ismertető füzetet is ad­nak arról, hogy a mesterséges anya­gok mire és hogyan használhatók. A füzet áttanulmányozása után mindenki meggyőződhet arról, hogy fokozni kell a mesterséges anyagok gyártá­sát, mert csak így biztosíthatjuk a tengerentúli országoktól elzárt ipar ellenállóképességét. Arról is meggyő­ződhet mindenki, hogy ezeknek a nyersanyagoknak mesterséges előállí­tásától nemcsak a háború kimenetele függ, hanem a háború után is ez ha­tározza meg iparunk versenyképes­ségét, az ország gazdasági erejét, re­mélt fellendülését és a magyarság középeurópai hatalmi állását. isttálló iparkamarát kérnek a debreceni iparosok . A debreceni iparosok értekezletet tartottak, amelyen azt a kívánságot adták elő, hogy indokolt lenne egy teljesen önálló hatáskörű iparkamara felállítása, amely a kereskedelmi ügyektől függetlenül intézze az ipa­rosság ügyeit. Az értekezlet a javas­latot egyhangúan elfogadta és elhatá­rozta, hogy az ország összes nagyobb ipartestületével érintkezést keres az önálló iparkamara felállításának ér­dekében. Szabályozzák a húskészítmények víztartal­mának mennyiségét A hentesiparosok között akadtak olyanok, akik maguknak meg nem en­gedhető, hasznot biztosítandó, túl ma­­gas víztartalmú húskészítményeket hoztak forgalomba. A visszaéléseiket abban bizakodva követték el, hogy sem­msz állategészségügyi törvény, sem a kiegészítő rendeletek nem határozzák meg az egyes húskészítmények meg­engedhető víztartalmát. Erre eddig nem is volt szükség, mert a szabad verseny­ben a hentesek jól felfogott érdeke volt az, hogy vizesített húskészítményeket ne hozzanak forgalomba. Most azon­ban, hogy egyre több ilyen fajtájú élelmiszerhamisításnak jöttek az illeté­kes vegyvizsgáló állomások nyomára, elhatározták, hogy a húskészítmények megengedhető víztartalmát szabályoz­zák és az intézkedések ellen vétőket az árdrágítókkal egyenlő elbánásban részesítik. Az üzletek zárórájának rendezése A kereskedők zárórájáról szóló tör­vény értelmében október 17-től kezdve az üzleteket kis- és nagyközségekben reggel 6 óra előtt kinyitni és este 7 órán túl, szombaton este 8 órán túl nyitva tartani nem szabad. A törvény­­hatósági jogú és megyei városokban az élelmiszer- és tüzelőanyagkereske­dések hat órakor nyitnak és este 7 órakor, szombaton pedig 8 órakor zárnak. A többi üzlet naponta reggel 7 órakor nyitható és este hatkor, illetve szombaton 7 órakor zárandó. A déli szünet legfeljebb három óra hosszat tarthat. A törvény betartásá­nak ellenőrzésére munkaadókból és alkalmazottakból álló bizottságokat alakítanak. Iparosok vasáruellátása A­­ Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara felhívja az érdekelt termelők, kereskedők és iparosok figyelmét arra, hogy a kereskedelemü­gyi miniszter ál­lásfoglalása szerint a vasáruk kereske­dői forgalmának szabályozásáról szóló 85.000/1942. K. K. M. számú rendelet értelmezése szempontjából az iparos fogyasztónak számít és így a termelők és a kereskedők iparosok részére a rendelet hatálya alá eső árukat feldol­gozás céljából továbbra is kiszolgál­tathatnak. így például: műszerészek kerékpáralkatrészekkel, cipésziparosok r­ipészkellékekkel továbbra is kiszol­­gálhatók­­néi küll, hogy a rendelet mel­lékleteként megjelent névjegyzékben szerepelnének. Az Ipari Anyaghivatal helyisége ■*“ A főváros különböző részein elhe­lyezett anyaggazdálkodási szervek az Ipari Anyaghivatal Fő­ utca 68. szám alatti székházának felépülésével át­költöztek végleges helyükre. Az Ipari Anyaghivatal központi telefonszáma 156-170, úgyhogy az összes ügyosztá­lyukat ezen a címen kell hívni. A le­velezés postafiók útján történik. Nagyobb mennyiségű tipusdpfit kapnak a keres­kedők A Lábbeli Központ megkezdte a tipuscipők őszi kontingensének a ke­reskedők közötti szétosztását. A ke­reskedők majdnem 30 százalékkal na­gyobb mennyiségű tipuscipőt kaptak, mint amennyinek szétosztása erede­tileg tervezve volt. Most először ke­rülnek forgalomba a rámánvarrott és a köröm-típuscipők. A kiosztott mennyiség számottevő része férficipő, egyharmada pedig gyermekcipő, úgy­hogy a közelgő iskolaév­ bevásárlá­soknál semmi akadálya sem lesz a zöld utalványok beváltásának. A piros utalványokkal kapcsolatban a Lábbeli Központnak az az álláspontja, hogy miután elsősorban az őszi és téli cipőellátást kell biztosítani, a mér­tékre készülő cipőigények kielégítésére csak az őszi hónapokban kerülhet sor. Ezért augusztusban is csak az eddigi csökkentett mennyiségben bo­csátanak ki piros utalványokat. Megé­lénkül­ a danai forgalom A Budapesten keresztül haladó du­nai hajók száma hetek óta jelentősen meghaladja a más években tapasztalt hajóforgalmat. A magyar hajózási társaságok hajóépítő műhelyeiben több vontató és uszály javítása fo­lyik, amelyek rövidesen szintén for­galomba kerülnek. A Vásár látogatóinak elszállásolása Auguszus elsejével lejárt az a határ­idő, ameddig vásárlátogatók részére szállásokat lefoglaltak. Budapest Ide­genforgalmi Hivatala most felhívásban tájékoztatja mindazokat, akik a Buda­pesti Nemzetközi Vásár alkalmából a fővárosba utaznak, hogy elszállásolá­sukat az Idegenforgalmi Hivatal Buda­pest pályaudvari kirendeltségeinél kér­hetik. A pályaudvari kirendeltségek a keleti, nyugati és déli pályaudvaron augusztus 13-án déli 12 órakor kezdik meg működésüket. Az Idegenforgalmi Hivatal központja (V., Deák Ferenc­­utca 2. tel.: 181-349, 181-213) állandó éjjel-nappali inspekciós szolgálatot tart. Hajón érkező vásárlátogatók az Idegenforgalmi Hivatalnak a hajóállo­máshoz közel fekvő központi irodájá­hoz fordulhatnak. Országos vásárok Augusztus 23, vasárnap: Budapest, Füzes- Gyarmat, Békés, Jáposháza (Vas), Miskolc, Tiszaföldvár (Jász-N-Sz.). Augusztus 24, hétfő: Babocsa (Somogy), Budapest, Döbrököz (Tolna), Fülek (Nóg­­rád), Gyöngyös (Heves), Hajdúböszörmény (Hajdú), Halászi (Győr), Harka (Sopron), Jászjákóhalma (Jász-N.-Sz.), Körmend (Vas), Lovászpatona (Veszprém), Miskolc, Munkács, Nagylózs (Sopron), Nagysalló (Bars), Ökör­mező Máramaros), Párkány (Esztergom), Sü­meg (Zala), Szécsény (Nógrád), Szil (Sop­ron), Tardoskedd (Nyítra), Tatabánya (Ko­márom), Tiszaföldvár (Jász-N.-Sz.), Torna­alja (Gömör), Ungvár, Váraospércs (Hajdú), Zalaszentbadázs (Zala). Augusztus 25. kedd: Budapest, Csesztreg (Zala), Iván (Sopron), Kőröshegy (Somogy), Letenye (Zala), Miskolc, Munkács, Nagybe­­rezna (Ung), Rum (Vas), Szabadhidvég (So­mogy) S­zécsény (Nógrád), Tata (Komárom), Toponár (Somogy), Vásárosbéc (Somogy), Verebély (Bars). Augusztus 26. szerda: Beregszász, Buda­pest, Miskolc, Nagysalló (Bars), Tata (Ko­márom), Tiszabercel (Szabolcs), Udvard (Nyitra), Veszprémvarsány (Veszprém). Augusztus 27, csütörtök: Bény (Esztergom), Beregszász (Bereg), Bodrogkeresztúr (Zemp­lén), Budapest, Kapuvár (Sopron), Madar (Komárom), Miskolc, Torna (Abaúj), Új­­fehértó (Szabolcs), Verebély (Bars), Zala (Somogy). Augusztus 28, péntek: Budapest, Csököly (Somogy), Királyháza (Ugoc­sa), Rimaszombat. Augusztus 29. szombat: Baté (Somogy). Budapest, Csanádpalota (Csanádd), Majd (Baranya), Perkáta (Fejér), Szekszárd (Tol­na), Vári (Bereg), Zalalövő (Zala). Megszűnik a textil lukszus­­áruk gyártása Az új textilrendelet részletesen sza­bályozza a polgári lakosság céljára szolgáló textiláruk gyártását és forga­­lombahozatalát. Ezentúl csak típus­­cikk jellegű árukat gyárthatnak a gyá­rak és minőségi megjelöléssel, illetve típusjellel és cégmonogrammal hoz­hatják forgalomba. A rendelet folytán a gyárak elsősorban feltétlenül szük­séges árucikkeket gyárthatnak és így luxusáruk gyártására nem kerülhet a sor. A típuscikkek előállítása céljából a gyárakat ellátták a szükséges nyers­anyagokkal és fonalakkal. Ezek mind olyan anyagok, amelyek csak a nép­ruházati cikkeknél használhatók fel. Más fonalak és egyéb nyersanyagok importálását nem engedik meg, úgy­hogy már ezért sem készíthetők luxus cikkek. Vállalati hírek A Magyar Bauxitbánya Rt-nál Stei­ner Rudolf dr. cégvezetősége megszűnt. — A Könyv- és Lapkiadó Rt.-nál Szendrői Kovách Gyula dr., Veigt Ede dr.,­ Borosdy Gyula, Held János igaz­gatósági tagok lettek. Vajna Gábor igazgatósági tagsága meszünt. — A gróf Keglevich István Utódai Konyak­gyár Rt.-nál Slavich Waldemár dr. trieszti lakos igazgatósági tag lett. — A Standard Villamossági Rt.-nál Sosthe­­nes Beim és Pease Henri Mach igaz­gatósági tagsága megszűnt. — A Ko­rona Tejcsarnok Rt.-nál Huszák Endréné igazgatósági tag lett. Vezér Jenő igazgatósági tagsága megszűnt. A Braun Testvérek Rt.-nál Milos Endre igazgatósági tag lett. Fellner Alfréd igazgatósági tagsága megszűnt.­ — A Colonus Kereskedelmi Rt.-nál Bubala György, Legáth László igazgatósági ta­gok lettek. — A Budapestvidéki Kő­szénbánya Rt.-nál Káliny Zoltán dr. helyi képviselői és cégjegyzési jogo­sultságát bejegyezték. — A Felten és Guilleaume Kábelgyárnál Eisenbach Ká­roly, Géresi János dr. cégvezetők let­tek. — A Szikra Magyar Gyájtógyárak Rt.-nál Ádám Géza dr. igazgatósági tagsága megszűnt. — Az Opera Kávé­ház Rt.-nál Zdánszky Oszkár dr. igaz­gatósági tag lett. Divald Árpád igaz­­tósági tagsága meszünt. — A Budapesti Zsolnay-féle Porcellángyárnál Kállay László cégvezető lett. — Az Elastic Gummikereskedelmi Rt.-nál Garam­­völgyi Árpád igazgatósági tag lett. — A Filmszínházak Gazdasági Szövetkeze­ténél Bakó Imre igazgatósági tagsága megszűnt. — A Központi Tejcsarnok Üzemeit­ Ellátó Sütőipari Rt.-nál Vajay Károly dr. igazgatósági tag lett. — Az Egyesült Tejkereskedelmi Rt.-nál vitéz Bogár János dr. igazgatósági tagsága megszűnt — A Hűvösvölgyi Parkszana­­tórium Rt.-nál Ligeti Lajosné, Kovács József, Korompay Kálmán dr. igazgató­­sági tagok lettek. Mauthner István dr., Pauck Ernő igazgatósági tagsága meg­szűnt. — A Hungária Műtrágya, Kén­sav és Vegyiipar Rt.-nál Iványi László dr. igazgató, Sterling Béla, vitéz Rékay József, V­arga Sándor cégvezetők let­tek. — A Providentia Biztosító Rt.-nál Henyéry Imre dr., Székely István, Biederman Antal, Kemény László cég­vezetők lettek. Virág Ignác cégvezető­sége megszűnt. GYORSSEGÉLY AZ OROSZHEGYI TŰZKÁROSULTAKNAK­. Oroszhegy erdélyi község lakosságát borzalmas tűzvész károsította meg. A tűzről szóló első jelentés után Bánffy Dániel báró földmivelésügyi miniszter utasította az erdélyi kirendeltséget, hogy a leg­súlyosabb helyzetbe jutott gazdasági felszerelés nélkül maradt 22 gazdának váltóekéket osszon ki. Ez csak az első segély, amelyet követni fog a többi, a kirendeltség által indított helyszíni vizsgálat nyomán mutatkozó segítő intézkedés. A kis község 32 családjá­nak pusztult el a hajléka. Ezeknek a házaknak a megépítésére a miniszter szintén segítséget helyezett kilátásba. ÚJ KEZEKBEN A NAGYVÁRADI CARMEN CIPŐGYÁR. Nagyváradról jelentik: A Carmen cipőgyár rész­vénytöbbségét megvásárolta a Maut­ner Testvérek és Társa Rt. bőrgyár, a Magyar Kereskedelmi Bank egyik vállalata. Az eddigi igazgatók nyuga­lomba vonulnak. A megszállás húsz éve alatt is kimondottan magyar vál­lalat maradt a gyár és magyar cé­­lokra mindig áldozott. EiStftPift. Hosszú szünet után a hétfői tőzsde fokozottabb üzleti képet mutatott. A forgalom ezúttal is kicsiny volt, de mégis mutatkozott kereslet és kínálat, ami barátságossá tette a hangulatot, úgyhogy az árfolyamok kisebb válto­zásokat mutattak fel a zárlatnál. A kötvénypiacon szintén élénkebb volt az érdeklődés. A fővárosi kötvények megjavították árfolyamukat és történ­tek üzletkötések a népszövetségi köl­­csimnkötvényekben is, amelyeket ma már szelvények nélkül jegyeztek. A Hitelbank 1, a Bauxit 5, a Kőszén 13, a Rigler 3, a Hungária Vegyiipar 2 pengővel javasolta árfolyamát, míg a Nemzeti Bank 5, a Magnezit 5, a Fegy- ver 1, a Rima 2, a Trust 1.54, a Ma­gyar Cukor 3, a Georgia 1.50, a Dre­her 2 pengővel olcsóbbodott. A köt­vénypiacon az 1914-es fővárosi köl­csönköt­vény 9, az 1927-es 1 pengővel javult. Az erdélyi nyereménykötvények árfolyama nem változott. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1914. évi föv. kötv. 40­% (479.—) 490— 488.—. 1927. évi föv. kötv. 6% (115.—) 116.— 116.—. 1939. évi főv. kötv. 5*/*% 95.75 95.29. Kényszer-kölcsön (79.5) 79.5—80 79.75. Népszö­vetségi (magy.) (100.—) 100.—. Nép­szövetségi (dollár) 81.5—81 81.—. Nép­­szövetségi (amer.) (100.5) 101.— 100.—. Erdélyi kölcsön (100.—1 100.—. Le­számítoló F. dollár 117.5 117.5. ÉRTÉKTŐZSDEI ÁRFOLYAMOK Nemzeti B. Hitelbank Magy. Bank Keresk. B. MOKTÁR Pesti Hazai Első M. Bizt. Bauxit Beocsini Borsodi szén Kohó Magnezit Aszfalt Kőszén Nagybátonyi Salgó Rigler Fegyver Ganz Magy. vagon Rima Nasid Levante Nova Trust Ausztria Délcukor M. cukor Georgia Dreher-H. Polgári sör Chinoin Műtrágya Szikra Gummi Előző Előfordult Zárlat zárlat kötések 279.— 274 274.— 91.—— 92.— 57.—— 57.— 137.—— 137.— 52.—— 52.— 112.—— 112.—— 1100 X ISO.— 420.— 425 425.— 31 —— 31.— 21.—— 21.— 32.5— 33.— 540.—— 535.— 10.5— 10.5 752.— 760—767 765.— 49.5— 49.5 60.25 60—60.5 60.25 152.—— 155.— 166.— 166 165.— 47.5 48 47.5— — 105 — 168.—165.25—165 166.— 80.5— 80.5 2.1— 2.20 45.— 46.4—45.5 45.5 83.5— 82.— 52.5 54 53.— 150 — 150 150.— 178.— 176 175.— 39 — 37—37.5 37.5 320.— 318 318.—-700.—— 700.—— — 405 — 186.—— 188.— 85.— 85.6 300.— 85.5 Külföldi értéktőzsdék NEWYORK. (Szombati zárlat.) Allied Che­­mieal 138, Americ. Smelting 39.75, Amerle. Telephone 115.625, Americ. Tobacco 44.25, Anaconda Copper 25.75, Baltimore & Ohio 3, Bethlehem SleeJ 54.75. Canadian Pac. 4.25, Chrysler Corp. «0.50, General Electric 25.875, General Mojors 37.375, Internal. Telephone 2.625, Newyork Central 8.875, Pennsylvania R. 21.125, Radio Corp. 3.25, Standard Oil 37.375, U. S. Rubber 18.125, U. S. Steel 47.625, Westinghausc Electric 67.125, Woolworth Comp. 28.625. VALUTAK ÉS BEV1ZÄK A nemzetközi devizaforgalomban Zürich­ben úgy az angol font, mint a francia frank jegyzése változatlan maradt. VALUTÁK: Szlovák korona (20­0-nál kisebb címlet kivét.) 11.45—11.75, leu (csak 1000 lei és kisebb címlet) 1.95—2.05, líra (csak 10 lírás és kisebb címlet) 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd korona (csak 50 K és kisebb címlet) 81.70—82.7­1. DEVIZÁK: Athén 2.21—2.24, Amsterdam 180.07Mi—181.40, Belgrád 2.78VU—6.83Ma. Berlin 135.70—136.70, Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel 54.28—54.68, Bukarest 2.75—2.82, Istanbul 268.68Mi—270.661/1­, Kopenhága 70.84—71.36, Madrid 32.00—32.24, Milano 17.66—17.8864, Oslo 77.10—77.07, Paris (Vichy) 6.78­/a—6.83Ms, Prága 13.57—13.67, Szófia 4.14—4.17, Stock­holm 82.00—82.80, Zürich 79.80—80.60, Helsinki 0.87—6.03, Zágráb 6.70—6.83. (Az amsterdami, belgrádi, brüsszeli és oslói kiűzetés árfolyama csak a magyar-német devizakompenzáción keresztül lebonyolódó elszámolási forgalom­ban, a párisi kifizetés árfolyama pedig csak a meg nem szállt Franciaországgal szemben az áruforgalom körén kívül eső követelések és tartozások, valamint az 1940 július 16-a előtti áruszállításokból keletkezett követelé­sek elszámolásánál érvényes. A madridi ki­fizetés árfoyama kizárólag az 1940 július 15-én életbe lépett magyar-spanyol kereske­delmi és fizetési megállapodás keretében le­bonyolódó fizetésekre vonatkozik. Az athéni kifizetés jegyzése a magyar-olasz fizetési forgalom keretében történő fizetéseknél érvé­nyesülő árfolyam.) Külföldi devizazárlatok AMSTERDAM: Berlin 75.36, Newyork 1.883/16 —1.88°/i­, Brüsszel 30.11—30.17, Zürich 43.63—43.71, Stockholm 44.81—44.90, LONDON: Newyork 4.02M—4.13Mi, Zürich 17.30—17.40, Stockholm 16.85—16.95, Lissza­bon 99.80—100.20, Buenos­ Aires 16.95%—17.13. Nemhivatalos árfolyam: Madrid 40.50, ZÜRICH: Paris 9.57, London 17.27, New­york 431.06, Brüsszel 69.25, Milano 22.6614, Madrid 40.00, Amsterdam 229.50, Berlin 172.55, Stockholm 102.66, Kopenhága 90.25, Oslo 98.75, Szófia 5.40, Prága 17.37Mj: Zágráb 8.75, Istanbul 3.37Ma: Bukarest 2.59, Helsinki 8.77Lisszabon 17.80, Buenos­ Aires 97.00. Budapesti gallonatőzsde A hétfői terménytőzsde élénkebb for­galmat mutatott. Expressz-borsóból 300, mustármagból­­ 630, Viktória borsóból 800, hántolt borsóból 150, szöszös bükkönyből 60 q-ot adtak el. KÉSZÁRUPIACI JEGYZÉSEK TÉNYLEGES KÖTÉSEK. EXPA­­BORSÓ: 300 q 45 ab feladóáll. — MUSTÁRMAG: 150 q 160 kisalföldi, 30 q 100 nógrádi, 300 q 160 kisalföldi, 150 q 160 kisalföldi. — VIKTÓRIA­­BORSÓ: 100 q 53 ab feladóáll., 700 q 53 ab feladóáll. — HÁNTOLT BORSÓ 150 q Bpest. — SZÖSZÖSBÜKKÖNY: 60 q 115 hajdúi. HIVATALOS TERM­ÉNT JEGYZÉS BÚZA, 78 kg 30, min. 81 kg S1.80, 80 kg 31. — ROZS, 71 k­g 28. — KÉT­SZERES 28. — TAKARM-ÁRPA, 08 kg 24.50, kopaszárpa 60, aörárpa, kö­zönséges 29, elsőrendü 30, kiváló 31. — ZAB, 41 kg 27. MAGVAK, HÜVELYESEK, KÖLES 32.­­— HAJDINA, hántolallan 36. - REPCEMAG, káp. v. répa 08, vad 52. — LENMAG 75. — NAPRAFORGÓ 50. — SZÓJABAB­­VO. — OLAJÖZÖN­­MAG 53. — ÓLOMZ.­ROSTKENDER­­VETŐMAG 180. — MUSTÁRMAG, fe­hér 160, fekete 100. — ÁNIZSMAG 350. — BORSÓ­ Viktória 53, expressz 45, táv. és őszi 60, szeges 40. — BAB: fehér szokr. és gyöngy 59, feh. hosszú és lapos, gömb. és hosszú fürj, egy­színű színes 64, tarka és vegyes 56, lóbab 50. — LUCERNAMAG, ny. ax. 385. — BALTACTIMAC, hámozatlan 80. — VÖRÖSHEREMAG 350. — BI­­BORHEREMAG 150. — KOML.-LUC. 200. — SOMKÓRÓMAG 150. — MU­HARMAG 40. — BÜKKÖNY, szöszös 115, pannon 50, táv. 40. — CIROK­MAG, seprő 28, cukor 40. LISZT- ÉS ŐRLEMÉNYÁRAK. Bú­zadara 73.50, nullásliszt 70, egys. bú­za­ és rozsliszt 37, búza és rozskorpa 18, rozsszél korpa 18, búza és rozsláb- lszt 18, malombükköny, szemes 18, darált 17. PIAGOK BUDAPESTI NAGYVASAK A nagyvásártelepen hétfőn élénk volt a forgalom. A bőséges felhozatal foly­tán a legtöbb gyümölcs és zöldféle ára csökkent. Árak: GYÜMÖLCSÖK: alma 30—180, körte 70—200, szőlő 170—280, vörös szilva 40—60, ringló 70—200, őszibarack 70 —330, kajszinbarack 70—310, dinnye, sárga 24—55, görög 28—50, ribizke 160—180, málna 180—220. — ZÖLD­SÉG ÉS ZÖLDFŐZELÉKEK: vörös­hagyma 24—50, fokhagyma 40—90, kar­fiol 50—150, főzőtök 14—20, zöldbab 40—80, zöldborsó 60—140, sóska 20— 60, paraj 50—60, hegyes paprika 30— 50, tölteni,való és húsos 28—4­4, uborka 14—36, sárgarépa, csomója 40—200, petrezselyem 45—200, kararábé 20— 50, fejessaláta, drb 16—18, csöves ku­korica 10—22, paradicsom 24—50. — KÁPOSZTAFÉLÉK: fejeskáposzta 35— 38, kel 28—40. — GOMBA: csiperke 480—660. — TOJÁS: friss, tredeli 350 —358, főzö 320—330. — ÉLŐ BA­ROMFI: lyuk 285, csirke 510, kacsa 315, lúd 345. — VÁGOTT BAROMFI: lyuk 310—332, csirke 590—631, kacsa 340, lúd 370 fillér. CSARNOKOK Vásárcsarnokok és nyílt piacok ki­csinyben: árainak jegyzése: HÚSVE­­MDÉK: marhahús: rostélyos, felsál 350 —370, teveshúsok 240—290, hál 360, zsír 380; élő barom­fi: tyuk 330, csirke 580; tisztított baromfi: tyuk 350—375, csirke 650—696, kacsa 390, lúd 420; hal: ponty, élő 460, jegek­ 360—440. — TOJÁS: friss 380. — TEJTERMÉKEK: teavaj 730—770, tejfel 230, sovány te­héntúró 130—150. — BURGONYÁK: Güibaba 35, nyári rózsa 35, Ella 31. — ZÖLDSÉG ÉS ZÖLDFŐZELÉKEK: vö­röshagyma 30, fokhagyma, csomója 60 —78, karfiol 140—200, sóska 40—68, paraj 60—78, fejeskáposzta 40—50, kel­káposzta 40—54, zöldbab 60—90, tök 20—24, uborka 20—40. — GYÜMÖL­CSÖK: alma 80—240, körte 80—260, szőlő 240—360, ringló 120—240, őszi­barack 100—400, kajszinbarack 200— 380, sárgadinnye 44—80, görögdinnye 44—60, ribizke 180—220, málna 240— 280 fillér. és.Dállatpiac Budapesti sertésvásár. Arak: 145 kg-gst nehezebb la jól hízott sertés 231, 130—145 kg-os 226, 113—130 kg-os la szedettsertés 223, 100-115 kg-os lla szedettsertés 219, 100 kg-os és nehezebb Illa szedettsertés 215, 80 kg-os és nehezebb sonkasüldő la 219, 145 kgnél nehezebb fa öregsertés 213, 145 kg-nál kisebb öregsertés Ha 207, súlyhatáron aluli sertés 211 fillér kg-ként. Kolbásshús 320, angol tőkehús 298, nyersbél kövér 280, szalonna bőr nélkül 314, kenyér- és tokaszalonna 310, zsír belföldi 360, hás 340, sertésbelsőrés 170, bél és gyomor 350, töpörtyű la 360, Ila 50 fillér kg-ként. Vér literenként 30 fillér. A szerkesztésén PÁNCZÉL LAJOS, a kiadásért Dr. BAGYÓ JÁNOS felel.* KIADÓTULAJDONOSt AZ UJLAO RÉSZVÉNYTÁRSÁLÁS ALAPÍTOTTA I __________P .■ ÁGAI BÉLA MEGHÍVÓ a ..Verdién»“ Ház­ és Lakáson»« Szövetkezet 1942 augusztus 14-én délután 1 órakor Budapesten, VI., Bulyovszky-utca 31. I. ev­. 1. szám alatt megtartandó rendkívüli közgyűlésére. Tárgysor­ozat: 1. Az igazgató­ság és felügydőbizottság jelentése. 2. A zár­számadások megvizsgálása és határozathhoza­­tal a felmentvények tárgyában. 3. Az elhalt igazgatósági tag helyett új igazgatósági last választása. 4. Az alpszabályok legtöbb sza­kaszának módosítása. 5. Felügyelő bizottsági ta­gok választása. 6. A szövetkezet egyik hivatalnokának cégjegyzési jogosultsággal való megbízása. Az 1941. évi tagváltozás: 8 tag kilépett, 9 tag belépett. Felmondott és visszafizetett üzletrészek száma 560, Kélelt üzletrészek száma 2160. Taglétszám 1941 december 31-én: 11 tag összesen 2200 üzletrésszel. Mérlegszámla 1941 december 31-én. Vágyók: Pénztár 3154.09 P. Adósok 121 700.70 P. Folyamatban lévő építkezés 94.330.25 P. Veszteség 805.96 P. Teher: Üzl­etrésztőke 220.000 P. Eredményszámla: Tartozik: Álta­lános költségek 806.96 P. Követel: Veszteség 805.96 P. Megvizsgálta és helyesnek találta a felügyelőbizottság. __ || _

Next