Ujság, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-197. szám)

1942-08-09 / 180. szám

3 hetségeket,­­ ha nem csalogat­ják ki őket falusi magányuk­ból? Bizonyára egy kicsit hoz­záértő széppolitikai hatás követ­keztében hamar eltanulják ezek a tehetséges egyellek a kö­zösség, a kis magyar közösségek gyakorlati életének tudomá­nyát, hasznos vezetők lehetnek. E­zt írtam előbbi cikkemben is. És mennyire szüksége van a fal­vak népének ilyen vezetőkre! Hiszen tudjuk, hogy a népből kiemelkedő értelmiségiek rend­szerint hűtlenekké válnak ahhoz a közösséghez, mely őket kibo­csátotta s maga fölé emelte­ ,nem kell még azokat a tehetsé­geket is elvenni tőle, akik kü­lönben nem emelkedtek a kö­zéposztály sorába! Nemcsak az irodalmi munkának van erköl­csi sikere, hanem minden más hasznos és becsületes munká­nak, nemcsak az irodalmi mun­ka erkölcsi sikerét lehet élvezni s ez a sikerélvezet korántsem lehet olyan kielégítő, meleg, ott­honos, megnyugtató s erkölcsi­leg felemelő és megerősítő, mint a kis közösségek keretében. Hogy magára hagyatva az ős­­tehetség csak elégedetlenség ál­dozata lesz s elégedetlenséget gerjeszt maga körül? Lehetsé­ges. De tudom, hogy a néphez hűséges maradó tehetség, ha ki­­mívelődik, ha magas kultúrára s biztos kritikai érzékre tesz szert, még elégedetlenebb lesz, mint műveletlenül. Ha nem is népi forradalmárokat, de el­szánt, makacs reformereket nevel nálunk a kultúra, ez a magyar élet tragikus törvénye mindaddig, míg szociálisabb kö­zösséggé nem alakítja át az idő a mi nemzeti közösségünket. Varga miniszter látogatása Pannon­halmán és Győrött Dr. Varga József, a kereskedelem­és közlekedésügyi minisztérium ve­zetésével megbízott iparügyi minisz­ter pénteken Győrbe és Pannon­halmára látogatott el. Győrött a miniszter az Országos Villamos­­Művek Rt. üzemének és telepének, valamint a telepen levő textilgyárak megtekintése után látogatást tett a Magyar Waggon- és Gépgyár tele­pén, majd megtekintette a győri közraktárat s az Országos Villamos Művek munkáslakótelepét és annak modern stílusban épült templomát. Délután dr. Varga József minisz­ter Pannonhalmára ment,­­hogy lá­togatást tegyen Kelemen Krizosz­­tom főapáinál és hogy megtekintse a főapátságot s az ott épült új olasz gimnáziumot és diákotthont. Nagy vihar tombolt Bártfa környékén Pozsonyból jelentik: Bártfa kör­nyékén hatalmas vihar tombolt, amely az eddigi jelentések szerint nagy kárt okozott. A vihar követ­keztében számosan megsebesültek, a jégeső pedig nagy pusztítást vég­zett az állatállományban. A szlovák sajtóiroda jelentése szerint az anyagi kár 40 millió koronára rúg. A kormány nyomban intézkedése­ket tett a segélyakció megindítására. Felfüggesztik az aranyeladást Svájcban Bern, augusztus 8. (Stefani.) A nem­zeti bank elhatározta, hogy felfüg­geszti az aranypénz nyilvános eladá­sát Svájcban. A jegybank azt taná­csolta Svájc valamennyi bankjának, hogy külföldre se adjanak el többé svájci aranypénzeket. Ennek az in­tézkedésnek az az oka, hogy a kö­zönség az elmúlt héten tömegesen vásárolta az aranypénzt. (MTI) ÚJSÁG VASÁRNAP, 1942 AUGUSZTUS • A­rdlmélósága Asszony MM® rádiószózatot intéz a magyar társadalomhoz A Magyar Távirati Iroda je­lenti: Vitéz Nagybányai Horthy Mik­­lósné, a Kormányzó Úr hitvese Budapest T. hullámhosszán augusz­tus 10-én, délután 18 óra 35 perc­kor (fél h­ét után 5 perccel) rádió­­szózatot intéz a magyar társa­dalomhoz. A Főm­éltóságú Asszony szózatában a háborúval kapcsola­tos különböző segítő­ akciókra hívja fel a figyelmet és különösen a Szovjet-Oroszországban küzdő hon­védek érdekében a közeli napok­ban megindítandó féliruhagyűjtő­­akcióhoz kéri az egész magyar társadalom széleskörű tám­ogatá­sát. Tomcsányi Vilmos Pál kormányzói biztos körútja Kárpátalján Tomcsányi Vilmos­­Pál, Kárpát­alja kormányzói biztosa a hét folya­mán háromnapos szemle keretében folytatta körútját s a máramarosi közigazgatási kirendeltség területén vezetett végig útjának mostani sza­kasza. A szemletűt első állomása Ruszt volt, Husztról Rahóra, majd Kőrösmezőre vezetett a kormányzói biztos útja, este pedig Rahóra tért vissza, ahol megszállott. Rahón találkozott a kormányzói biztos Szendy Károly budapesti pol­gármesterrel. A találkozás folyamán megbeszélték Kárpátalja idegenfor­galmi fejlesztésének problémáit. A következő nap délutánján Gyer­tyánligetre mentek a vendégek. Itt a hivatalos fogadtatás­os üdvözlé­sek után a kormányzói biztos meg­tekintette a partvédelmi­­munkálato­kat, a vasgyár és vasöntöde üze­meit, ahol a gyár vezetőségénél és a munkásoknál is behatóan érdek­lődött a munkásviszonyok felől. Az éjszakát a kormányzói biztos és kí­sérete Bustyaházán töltötte el. A kormányzói biztos körútjának harmadik napján elsőnek Técsőre ment, majd Z­ombó következett, az­­után Királymező. Délben a kor­mányzói biztos megpihent a brustu­­rai vadászházban, majd megtekin­tette azokat az útépítési munkálato­kat, amelyek Brusturát Kőrösmező­vel lesznek hivatva összekötni. A dél­után folyamán a gúnyai szövőtelep­re látogatott el a kormányzói biz­tos, majd Körtvélyesre ment. Tom­csányi Vilmos Pál háromnapos út­járól a leg­jobb benyomásokkal tért vissza székhelyére, Ungvárra. „Magyar haza, magyar kard“ Sajtóbemutató a Szépművészeti Múzeum és Műcsarnok történelmi kiállításából. Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter jelenlétében mutatták be az érdekes anyagot Az Egyesületközi Együttműködés Szent István hetében magyar törté­neti kiállítást rendez a Szépművé­szeti Múzeumban, a Hősök terén és a Műcsarnokban. A Szépművé­szeti Múzeumban a magyar állami főhatalmat, történelmünkben is nagy szerepet játszó tekintély­elvet, a magyar szuverenitás gondolatát s Szent István birodalmának ezer­éves nagyságát kívánják érzékel­tetni. A Műcsarnokban a magyar állami létet biztosító örök magyar katonát s az ezeréves magyar kar­dot akarják részben jelképesen, rész­ben valóságban bemutatni. * Dolgos munkáskezek diszitik a termeket s hordják szét a megjelölt helyekre a kiállítás érdekes anya­gát. Most még gipszeszsákok között lépkedünk, gyaluforgács-halmok áll­ják utunkat, de a nagyméretű kiál­lítás képe már így is színesen, ér­dekesen alakul ki előttünk. A Szép­művészeti Múzeum díszcsarnokában most készül a hétszer tíz méter alapterületű dobogó, amelyen üveg­vitrinben a magyar államiság jel­képének, s a magyar Szent Koroná­nak pontos mását helyezik el. A terem márványfala, csillogó oszlo­pai zászlódíszes ünnepi pompát árasztanak maguk körül. A falak mentén sorakozó szekrényekben a magyar alkotmány és jogtörténet legfontosabb okmányainak eredeti példányait és másolatait állították ki. Régi magyar krónikák, a vér­szerződés, koronaküldés, aranybulla, koronázási hitlevelek, 48-as és 67-es törvények, a kormányzóválasztás, a vérszerződés legrégibb leírásától kezdve a legutóbb visszaszerzett or­szágrészek visszacsatolásának tör­vénybe iktatásáig érdekesen és meg­győzően idézik a magyar Szent Ko­ronában megtestesülő ezeréves ma­gyar birodalmi gondolatot. Itt állít­ják ki azt a hatalmas Európa-tér­­képet is, amelyen feltüntetik az ezeréves magyar hazát s azokat a területeket is, amelyek ezer eszten­dő folyamán hosszabb-rövidebb ideig magyar királyok uralma alá tartoztak. Az egész terem hangu­lata nem annyira kiállítási, mint inkább áhitatotkeltő. * Antal István nemzetvédelmi pro­pagandaminiszter nagy érdeklődés­sel tanulmányozza a hatásosan el­rendezett anyagot. A rádió szpíkere éppen beszámolót ad a hallgatók­nak a készülő kiállításról. Mint hosszú kígyó, kanyarog lépései nyo­mában a mikrofon kábelvezetéke... * Átnézünk a Műcsarnokba is. Az első termet a magyar katona dicső­séges ezer éve tölti be. A 48-as lo­bogókkal díszített oszlopsor mögött­ a falfelületet hatalmas képek borít­ják; mindegyik a magyar katonai dicsőség egy-egy nevezetes mozza­natát ábrázolja. A második terem a hősök terme, amelyet a Szent Ko­ronából képzett kupola borít. A harmadik terem: Magyarország Európa védőbástyája. Magyarország nemcsak védte Európát, hanem ha­ditalálmányaival elősegítette a hadi­­technika fejlődését is. A mostani háborúban olyan nagy szerepet ját­szó ejtőernyő, torpedó, aknavető, mágneses akna, kézigránát, légcsa­var, gázálarc, géppuska, lángszóró és tank mind magyar találmány, csak zseniális feltalálójukról elfe­ledkezett az utókor. A következő­ terem­ a magyar hadvezérek terme. Hatalmas dombormű­veken eleve­nednek meg előttünk a legnagyobb magyar hadvezérek alakjai: Árpád, Szent László, Hunyadi János, Má­tyás, Bocskai, Bethlen, Zrínyi és Görgey. A terem legszebb helyén Kormányzó Urunk szobra áll. Az ötödik terem egykori haditengeré­szetünk dicsőségének állít emléket. Az otrantói csata képei, a hadi­hajók modelljei, a „Budapest“ cir­káló hatalmas díszzászlója és sok más érdekes emlék idézi emlékeze­tünkbe a 25 esztendővel ezelőtt le­zajlott dicső fegyvertényt. A többi termekben a puska fejlődését is­merhetjük meg, a kézzel kovácsolt vascsőtől egészen a mai automata­­fegyverig. Itt láthatjuk a keleti fronton zsákmányolt szovjet­ hadi­anyagot. A silány tömegtermelés mellett szinte ragyog a magyar hadi­ipar sok szép terméke. A két kiállítási épület között a Hősök­ terén korszerű magyar hadi­fegyvereket helyeznek el: egy-egy tankot, légelhárító ágyút, kis harci­kocsit, páncéltörőt stb. Serény ke­zek hordják össze a meglepően ér­dekes anyagot, csattognak a kala­pácsok, muzsikálnak a fűrészek, sürgős a munka, mert augusztus 15-re, az ünnepélyes megnyitás napjára készen kell állnia az egész kiállításnak, a hatalmas selyem­­drapériáktól kezdve a legutolsó kis csavarig.* Ezt az európai színvonalú ki­állítást, mely a legfőbb állami rend­nek s a magyar katonai szellemnek hatásos propagandája, meg kell nézni mindenkinek. Büszkeséget és öntudatot merít belőle, aki látja. CLEMENTIS ERVIN Dr. Kútföldig lapok a magyar honwéelsé®rő& PRÁGA: A Prágában megjelenő „Der Neue Tag“ vezércikkében „Magyarország háborús részvétele“ címmel egyebek között a követke­zőket írja: A keleti arcvonal küzdelmeiben résztvevő magyar csapattesteknek a német véderőr és parancsnokság je­lentéseiben gyakran ismétlődő di­csérő megemlítése arra mutat, hogy a honvédség példásan állja meg helyét, éppúgy, mint a múlt nyári hadjáratban és a téli harcok­ban is, amint az ettől a katona­­nemzettől nem is várható másként. A magyar honvédek harci szel­leme, támadó lendülete és sok dia­dalmas haditette jogos büszkesége a hazának éppúgy, mint a arc­vonalnak. RÓMA: Az „N­ Tévére“ hosszabb cikkben méltatja a magyar csapa­tok hősies harcait a doninenti ktlá­­tám­adó kísérlete. Hozzáfűzi, hogy a magyar honvédség rendületlen ellen­állásán megtörik a szovjet minden támadókísérlete. Hozzáfűzi, hogy a harcokban részt vettek a magyar légi­erő kötelékei is, amelyek igen eredményesen bombázzák az oro­szok utánpótlási vonalait. Meg­említi, hogy a bombázókat vadá­szok támogatják, amelyek akciói­ban Horthy István kormányzó­­helyettes is aktív részt vesz vadász­gépével — fejezi be cikkét a lap. A tanítói kar tisztelgése Szinyei Merse Jenő kultuszminiszternél A népoktatási kar országos egye­sületeinek vezetői megjelentek a kultuszminisztériumban, hogy tisz­telegjenek Szinyei Merse Jenő, az új vallás- és közoktatásügyi minisz­ter előtt. A küldöttségben képvisel­tette magát a Magyar Tanítóegye­sületek Egyetemes Szövetsége, mint 38 vármegyei tanítóegyesület­ csúcs­­szervezete, továbbá az állami, a római katolikus, a református és az evangélikus tanulók országos egyesülete. A minisztert Berkényi Károly, az Egyetemes Tanítószövet­­ség elnöke üdvözölte, ünnepélyes szavakkal tolmácsolva az egész ma­gyar tanítóság őszinte tiszteletét és szerencsekívánatait. Beszédében rá­mutatott arra, hogy Szinyei Merse Jenő miniszterré történt kinevezése osztatlan örömöt keltett nemcsak a népoktatói kar, de a magyar nép széles köreiben is. Az új miniszter személyében olyan férfiú került a magyar kultúra legfelsőbb őrhe­lyére, aki egyesíti lelkében a legbe­csületesebb nemzeti tradíciókat és f Me a Nemzetközi Vásáron, hanem Me a ■­.17 elei Jtihd&SSQH, a ho mé&aa milliméterenként hétköznap 40 Ali, vasárnap. 50 fill. az európai haladás életnyító eszmé­nyeit. Kultúrpolitikájának irány­­­elvei, amelyeket a közelmúltban, a Debreceni Nyári Egyetem megnyi­tása alkalmával ismertetett, meleg visszhangra tálaltak minden ma­gyar tanító szívében. A népoktatási kar a jobb jövő erős hitével követi új miniszterét programmjának meg­valósításában és a jövőben még na­­gyobb odaadással fogja teljesíteni nemzetne­velői hivatását. Szinyei Merse Jenő közvetlen hangon mondott köszönetet a taní­tói kar nevében kifejezett üdvözlő­szavakért. Nemcsak mint kultusz­miniszter, de mint családapa is mé­lyen átérzi és rendkívül nagyra ér­tékeli a tanítóság igen nehéz, fele­lős munkáját. A háborús idők szá­mos vonatkozásban megnehezítik a nagyobb szabású alkotó tervek ke­resztülvitelét. A magyar kultúra továbbfejlesztése, a népoktatási kar erkölcsi és szociális helyzetének ér­demleges rendezése azonban nem tűrhet halasztást , ezért azt a jövő­ben fokozottabban óhajtja bizto­sítani. A küldöttség ezután ismertette a népoktatás időszerű kérdéseit és a tanítóság sürgős megoldásra váró, évek óta hangoztatott kívánságait. Kellemes meglepetésként hatott a küldöttség tagjaira, hogy az új mi­niszter már részleteiben is jól is­merte az előterjesztett kérdéseket, sőt azok megoldására vonatkozóan közölte kész terveit is. A korm­ány a magán­­építkezés fenntartásáért A Buda­pesti Kereskedelmi és Ipar­kamara építőipari szakmai bizottsága­ Bányász Jenő dr. h. főtitkár elnöklete alatt ülést tartott. A h. főtitkár szóvá­­tette a magánépítkezések leállításával kapcsolatban elterjedt alaptalan híre­ket, amire az ülésen jelenlévő Magas­­házi­ Béla miniszteri tanácsos, az Ipari Anyaghivatal vezetője azt válaszolt­i, hogy Varga József miniszter a maigán­­­építkezések fenntartását szociális és nemzetpolitikai szempontból feltétle­nül szükségesnek tartja. A magán­­é­pítkezésnek a rendelkezésre álló építő­anyag-mennyiség 8%-a jut, úgy, hogy azt jobban háttérbe szorítani már nem lehet. Éppen ezért, hacsak előre nem látható akadályok nem lépnek fel, a jövő szezonban a magánépítke­­zést, bár szűkebb keretek között, de fenn fogja tartani a kormányzat. A magánépítkezések fenntartását egyelő­ként indokolja az a körülmény is, hogy Budapesten az utolsó négy év­ben épült 4200 házzal szembenálló 44.000 házasság lakásigényeit kell ki­elégíteni. Kérte a jelenlévőket, hogy esetleges kívánságaikat kamaráik út­ján juttassák az Anyaghivatalh­oz, amelyeket ő mindenkor kellő figye­lemre fog méltatni. Kovatsek Ferenc, Emődi-Ertl József, Halmos István, Szabó László, Kuhajda Vilmos, vala­mint Szappanos Sándor dr. felszóla­lásaira Reischl Ágoston és Fényi Béla főmérnökök adtak szakszerű felvilá­gosítást. Nyári egyetemek DEBRECEN A debreceni Nyári Egyetemen pén­teken délelőtt a magyarságtéleményi előadássorozat keretében Joó Tibor dr. egyetemi magántanár „A magyar társadalom kialakulása és az európai társadalmi osztályok“­­ címmel tartott előadást. Mendöl Tibor dr. egyetemi rendkívüli tanár „Német építkezés és magyar település“ című­ előadásában a magyar települési formáikat mutatta be szemléltető rajzok kíséretében. A sajtótanfolyamon Dulin Elek dr. miniszteri tanácsos előadást tartott „A mai sajtójog“ címmel. Ismertette a sajtójog alakulását, beszélt az 1848-as, 1941-es és 1938—39-es sajtótörvények­ről, illetőleg a sajtójog keretébe vágó magyar törvényekről. Vázolta az ide­­vonatkozóan nemrégiben kiadott ren­del­eteket is. Ugyancsak a Nyári Egyetemen tar­tott előadást Th­omor Tamás, a szófiai egyetem bölcsészeti tanára, a bolgár Irodalomról francia nyelven, továbbá Hoppe Vilmos dr. berlini egyetemi zsi­­­nár német nyelven, Tassy Ferenc dr. a genovai és torinói egyetemen mű­ködő magyar tanár olasz nyelven. A Nyári Egyetem 150 főnyi olasz csoportja csütörtökön ünnepélyes ke­reteik között a kölcsönös barátság je­gyében megkoszorúzta a 39-esek nagy­erdei hősi emlékművét.

Next