Ujság, 1942. szeptember (18. évfolyam, 198-222. szám)
1942-09-09 / 205. szám
meg a1 egységet, ■ harmóniát a Gajdáca Pálhoz hasonló lelkületű emberek életmunkájában. Gajdács 57 évig lelkészkedett és ebből 47 évig Tótkomlóson. Ez alatt a félszázadot meghaladó idő alatt mint papi, mint műveltségben kimagasló ember lelki és szellemi vezetője lett községének éppen abban a korszakban, melyben az abszolutizmus béklyóitól megszabadulva egyszerre több évtizedes mulasztást kellett pótolni. A cura pastoralis gazdag és sokoldalú feladat volt az ő szemében. Annak a kis társadalomnak, melynek magyarrá formálásában neki van oroszlánrésze, résztvett passzív vagy aktív módon minden megmozdulásban: elnöke a kaszinónak, vöröskeresztnek, férfidalkört alakít, megteremti a község ma már hatalmas népkertjét, mindenütt ott van, ahol a civilizáció útját kell egyengetni és mint lelkész mindenütt ott van, ahol segíteni kell hívein. Kultúrateremtő ember volt. Az abszolutizmust követő félszázadon át ezalatt nem kell és nem lehet egyebet érteni, mint a magyar kultúra alkotásainak ismertetését és megkedveltetését az előadások, társadalmi ünnepélyek közvetlen módján. Tótkomlóson Gajdács Pál lelkészsége alatt egymást érik a magyar irodalmi ünnepségek, amelyek Rákóczit, Kossuthot, Vörösmartyt, Petőfit, Jókait, Mikszáthot vagy Arany Jánost ünnepelték. A már európai nevű Chopán Kálmán Bicebál jön St Tótkomlósra hangversenyt tartani. Gajdács Pál nemcsak szerette, művelte is az irodalmat. Arany János hagyományain nőtt fel . Arany János szellemében írta nagyobb költői elbeszéléseit, elsősorban a Hunyadiakat, a Hunyadi János is fiai, Jászló és Mátyás történetét feldolgozó hatalmas trilógiát, melyet annak idején a Kisfaludy Társaság dicsérő elismerésben részesített. Sajó Sándor nemcsak a mesemondó készséget, hanem a színekben gazdag nyelv pompás zenéjét is hangsúlyozza jelentésében.A ponyva elleni küzdelemben kiváló fegyver lehetne ennek a nagyszerű trilógiának a terjesztése a nép körében. Szerk.) Hivatkozhatnánk még Simonyai József, a híres óbester c. 12 énekes népies elbeszélésére, amely eleven színekkel rajzolja meg a Napóleon ellen összefogott Európa hadviselését s ebben Simonyi óbester szerepét, aki ugyan „hitvirágot szedni“ megy a háborúba, de akinek mégis a magyar lovagiasságból szövődik a fejére a legdíszesebb koszorú. Ha az ellenség fél is tőle, annál jobban megszeretik jó szívéért és kegyelemre mindig kész lelkületéért a megszállt helységek lakosai. A költői elbeszélés kiemelkedő epizódjai: hogyan ül le Simonyi a francia császár aranyos trónusára s rágyújtván pipájára, hogyan kínálja meg a meglepett francia kormányzót egy pipa jó magyar dohánnyal. Másik epizód: Simonyi a bécsi operába viszi 800 huszárját s kiadja nekik a napiparancsot. Napi parancs ez volt: „Egyenesen mint, Mindent jól megnézni, társalgást kerülni!" . Végül: „le nem kapni publikum fejére“ így parancsolja ezt az ezred vezére, fis a huszárfiak ezt meg is fogadták, Pedig egyszer sem szólt nektek a „hapták", De mert ez az ordré, mind úgy ültek ottan, Mint egy-egy pikkdáma csendesen, nyugodtan. A huszárok betartják a parancsot,ámde mikor a busz magyar legény és 20 magyarruhás leány jelenik meg a színpadon s mikor a toborzóra rázendítenek, végigfutván rajtuk a lelkesedés lángja, a napiparancsot ugyan betartották, de azt mégsem állhatták meg, hogy lábaikkal bele ne szóljanak a toborzóba. Mert egyszer csak új dal vegyül a zenébe. Úgy illik az bele, mint dal a mesébe. .A huszárok előbb csak csendesen, halkan, Majd meg erősebben, egyre szilajabban, Szipek-lelkük szinte működjén itt közre.A sarkantyúikat pönögtették össze. S kiverték a taktust, hogy az olyanforma. Mintha csak karmester dirigálta volna... * Lírájáról — családi és humoros versek, népdalok, vallásos költemények — az itt adott kereteken belül csak nagy vonásokban emlékezhetünk meg. Gajdács Pált, aki megértően tudott mosolyogni az emberi gyengeségeken, épugy megihlették a végső problémák, mint Székács József vagy Győri Vilmos nagy költő- pap társait s a végső problémák közt elsősorban az ember, aki elbizakodottan szembeáll teremtőjével. A büszke ész merész magaslatán Az ember áll kemény tusára kész ... Mint egykoron a lázadó titán. Az Ég trónját megy ostromolni róm, Hogy telke oly hiú, kévéig, merészt S ki mondja rá „Te őrült vakmerő!?“... A fény gyorsvonatán robogtatja el előttünk az emberi haladás nagy állomásait, de az alkotás végső oka előtt az ész, a gondolat leroskad, mintha egy szédületes örvény nyitna meg előtte. A szépnek, jónak első alkotója maga az Isten: S mi hát elméd s éltedt csak egy arasztalt, hol minden örök és végtelen! Hol millió év alkot egy tavaszt S hol millió világ dicséri azt, Ki ar ott is az Égen idelenn... S mi vagy magad, te ember, oh te nagy!? — Kicsiny porszem parányi része vagy!! Gajdács Pál: (Az Úr című költeményéből.) ♦ Nem sorolhatjuk el mit és hova irt Gajdács Pál, csak futtában említjük meg, hogy a humor, lelkületének jellemző alkatrésze nemcsak életét, de irodalmi működését is átcsillogja. Munkatársa az Üstökösnek, Borsszem Jankónak, Urambátyámnak. A Boldogfalui csendélet (humoros elbeszélések könyve) az igazi bölcs ember mosolyával rajzolja meg a falu jellegzetes alakjainak arcképeit Ámde semmi igazán emberi dolog nem esett távol érdeklődésitől. Mikszáth Kálmán Magyar Néplapjában külföldi élményeiről számolt be. Dr. Horváth Dezső Nemzeti Kultúrájába, mely a világháború előtt éveken át csaknem egyetlen nevelésügyi lapja volt az Alföldnek, e könyvnyomtatásról írt komoly tanulmányt. Ámde ércnél maradandóbb emléket állított községének és önmagának Tótkomlósról írt nagyértékű monográfiájával. Ezt a 428 oldalas alapos és odaadó szeretettel megírt könyvet jó lélekkel ajánljuk falukutató íróink figyelmébe. Mintaszerű munka ez már az eredeti levéltári források felhasználása folytán is. Felfedi Tótkomlós régi településeit, megrajzolva azon korszakot is, melyből csak templomromok és földalatti lakások maradtak fenn az 1764 előtti időből. Látjuk a társadalmi harcokat, melyeket a nép olykor elöljáróival, földesuraival vívott, de látjuk a társadalmi megbékülés, az emelkedő jólét folyamatát is. Felsorakozik előttünk a kolera, a nyomor pusztítása s ezek kapcsán a társadalmi segítőszándék felébredése. Az elöljáróság, az egyházak, az iskolák életét a vezető személyek arcképein át mutatja be s ezzel nemcsak a tótkomlósiak számára teszi a művet közvetlenné, de idegenek részére is életteljessé és forrásmunkává. ★ Gajdács Pál egy hosszú életet áldozott Tótkomlós fejlesztésére, de hogy ezt megtehesse, gyökeresen kellett tanulmányozni községe történetét. Számba kellett venni, milyen szellemi és anyagi alapot raktak le az elődök s az elődök arcképcsarnokában különösen Wallaszky Pálról, a nagy történetíróról, a község volt papjáról ad kitűnő arcképet. Lélekkel irta meg Gajdás Pál Tótkomlós monográfiáját s ez a lelkiismeretességgel párosult szeretet teszi kívánatossá, hogy a falukutató írók ne hagyják figyelmen kívül. Olyan ember hite kellett e munkához, aki érzi, hogy bármilyen kis faluban is nagyszerű fel-adatot tölthet be az ember, ha érzi a maga elhivatását. Gajdács ilyen hivatást érző ember volt... Megérezték-e ezt kortársai? Valljuk be: nem az ist megillető mértékben. A Luther-Társaság díszoklevele, a Hollós Mátyás-Társaság tagsága, a kormányzói kitüntetés, egyes kiváló személyek (Kozma Andor, Mikszáth Kálmán, Benke Gyula) elismerései bizonyára melengették az öregedő poéta lelkész szívét. Halála után nyolc évvel meghaló ünnepen emeltek síremléket költőpapjuknak az evangélikus hívők és más élő barátai. Életének főbb mozzanatairól Chován József csabacsüdi lelkész számolt be egy kis füzetben. Azután ismét ráborult a feledés fátyola, ma már ő is, mint sok más kortársa, a magyar vidék rejtett értékeihez tartozik ...♦ Mélyen tisztelt Szerkesztő Uraim Kedves Barátom! Semmi egyebet nem akartam, csak a magyar vidéknek egy sajátos egyéniségét kiemelni a viszonylagos ismeretlenségből. Az átértékelés korát éljük, s ha igazán akarunk átértékelni, joggal emlékezünk azokra, akiket jogtalanul feledtek el. S még egy célja is volt írásomnak. Tudom, hogy Gajdács Pál csak egy a magyar vidék értékeinek sorában. S ha utánam mások is felbuzdulnak ebben a „szellemidéző“ munkában, akkor már nagyon is elértem célomat. Abban a reményben, hogy nagybecsű lapodban időről-időre felsorakoznak ennek a végzetes küzdelmet élő magyar glóbusznak időálló rejtett értékei, őszinte barátsággal köszöntelek, régi iskolatársad és tiszteled: Kemény Gábor dr. ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1842 SZEPTEMBER AH Eltemették a szovjet légi támadás gyermekáldozatait Kedden délután óriási részvét mellett helyezték örök nyugalomra a farkasréti temetőben a szovjet bombatámadás két kis gyermekáldozatát, Jankó Pál igazgató ötéves Beáta és hétéves Mária nevű kislánykáját. A tragikus sorsú gyermekek a rózsadombi Zilahyvillát ért bombatámadás alkalmával veszítették el életüket, nevelőnőjükkel, a huszonhárom éves Keresztfalvy Irmával együtt. A tragikus éjszakán Zilahy Lajos, a kiváló író és családja nem tartózkodtak odahaza, Zebegényben voltak, ahol néhány napig gróf Károlyi Lászlónénál vendégeskedtek. A Zilahy-villa egyik lakásának bérlője, Jankó Pál dr. bankigazgató sem volt odahaza a szörnyű éjszakán, az igazgató feleségével Leányfalun volt, rokonlátogatóban, úgyhogy a villában csak a nevelőnőre bízott két kislány tartózkodott. A szerencsétlen sorsú két kislányt és nevelőnőt álmukban érte a halál. A kedd délutáni temetésen a kormányt Homonnay Tivadar főpolgármester képviselte, ő helyezte el a kormány és a törvényhatóság koszorúját a két ártatlan kis áldozat ravatalán. Szendy Károly polgármester hatalmas virágkoszorúját Salamon Géza közegészségügyi tanácsnok tette a ravatalra. Az egyházi szertartást Bárányay Jusztin egyetemi tanár végezte, aki megrázó beszédben búcsúzott a szovjet támadás gyermekáldozataitól. Nagyhatású gyászbeszédében rámutatott arra, hogy ebből a támadásból láthatja mindenki a szovjet igazi arcát. A sírnál Zilahy Lajos búcsúzott meghaló szavakkal a kis áldozatoktól. A péntek éjszakai szovjet légi támadásnak újabb két halálos áldozata van. Rafael Mária nyolcvanötéves kispesti cigányasszony, aki Kispesten lakott és egyik Kispesten lehullott bomba szilánkjától sebesült meg, sérüléseibe a Szent István-kórházban belehalt. Ugyancsak belehalt sérülésébe a Magdolna-kórházban Gál Imre kispesti lakos is, akit a támadás alkalmával két bombaszilánk ért. Nagy-Budapest ügye Pest megye közgyűlése előtt Pest megye törvényhatósága szerdán délelőtt a vármegyeházán tartotta évnegyedei rendes közgyűlését. Viczián István főispán elnöki megnyitó beszédében megemlékezett arról, hogy újabb családi gyász borult a Főméltóságú családra: hősies, tragikus körülmények között elhunyt ifj Károlyi Gyula gróf, a kormányzó veje, aki kiváló sportrepülő volt. A továbbiakban a főispán elparentálta a törvényhatóság elhunyt tagjait. Vitéz Endre László alispán javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a Kományzóhelyettes hősi halála alkalmából tartott gyászközgyűlés szónokának, Ravasz László református püspöknek beszédét a megye kinyomtatja A közgyűlés egyhangú helyesléssel hozzájárult az alispánnak ahhoz a javaslatához, hogy Pest vármegye megfestett a Kormányzóhelyettes arcképét. — Horthy István nemcsak a legszentebb magyar kötelességteljesítés terén volt és marad örökké eszményképünk — mondotta az alispán —, hanem a polgári kötelességteljesítés minden egyéb vonatkozásában is példakép előttünk, s a hazáért kiöntött vére áldozat a nemzet oltárán. Az alispán megemlékezett a legutóbbi szovjet orvtámadásról. A szovjet gépek barkái — mondotta a többi között — egyetlen hadiüzemet, vagy honvédelmünk szempontjából csak legcsekélyebb jelentőségű célpontot sem találtak el Feldúltak néhány békés családi otthont, elpusztult egy templom, megsérült néhány bérház és villa. Vármegyénk városaiban és községeiben munkásemberi életek, egyszerű földszintes lakóházak, berendezési tárgyak és néhány háziállat esett a támadás áldozatául. Amíg szomorúan állapítom meg — megtekintve a károkat —, hogy a pusztulás képe a megye árvízkatasztrófával sújtott vidékeihez volt hasonlatos, azt a vigasztaló megállapítást is kell tennem, hogy a vármegye népe ugyanolyan fegyelmezettséggel, szerencsétlenségében is Krisztus híveihez ülő megadással és a szebb jövőbe vetett bizakodással viselte és viseli a csapásokat. Az alispán beszédét többször szakította félbe a közgyűlés tagjainak viharos helyeslése A főispán bejelentette, hogy vitéz Endre László alispán önálló indítványt tesz: javasolja, mondja ki a közgyűlés, hogy ellenzi Nagy-Budapest megalkotását, a polgármesteri tervet károsnak tartja, mert Nagy-Budapestet a megye térületéből alakítanák ki, a megye pedig minden talpazottnyi földjéhez ragaszkodik Megemlítette a főispán, hogy a törvényhatóság legutóbb 9510 pengőt szavazott meg az alispán ellenjavaslatának összeállítására és kinyomtatására. Felvetette azt a kérdést a főispán, váljon indokoltá, ha a törvényhatóság az eben javasolt elkészülte előtt állást foglal Nagy-Budapest ellen, ha pedig az állásfoglalás megtörténik, véleménye szerint a tanulmány kinyomtatása esetleg felesleges, mellőzhető. Vitéz Endre László alispán válaszában hangoztatta, hogy a vármegyének feltétlenül állást kell foglalnia Nagy-Budapest kérdésében, mert különben felsőbb helyen a hallgatást beleegyezésnek vélnék- A megye Nagy-Budapest terve ellen elvileg kell hogy állást foglaljon már akkor, mielőtt az illetékes fórumok részletes tárgyalás alá vennék Szendy Károly polgármester Nagy-Budapest-tervét. Egyébként kijelentette az alispán, az ellenjavaslat összeállítására és kinyomtatására nem használja fel a már megszavazott 9500 pengőt, ennek a már megszavazott összegnek felhasználásától eláll. P. Varga Vince hangoztatta, hogy a mostani idők nem alkalmasak Nagy- Budapest megvalósítására, Szigeti Gyula ugyanilyen értelemben beszélt, Viczián István főispán is felszólalt a vita során. Védelmébe vette a fővárost. — Kár úgy beállítani a dolgot ■— fejtegette —, mintha Nagy-Budapest megalkotása a főváros kedvéért történnék, hiszen a fővárosnak a környék átcsatolásából nem volna haszna. Geográfiaiig megvan Nagy-Budapest és ezzel számolni kell. Vilcz Endre László alispán felszólalása után a főispán elrendelte a névszerinti szavazást. Ez az aktus hoszszabb ideig tartott, majd a főispán kihirdette az eredményt. E szerint 60 szavazatból 5 1 az alispán javaslata mellett, 9 a javaslat ellen szól, négyszáztilenhárman pedig tartózkodtak a szavazástól. Kiemelték a Piáskéi Tasnádi Léssí© holttestét A hétfő esti órákban az érdi Dima-kanyarban a Duna medrének egyik sziklájába akadva megtalálták a múlt szerdán ifjabb gróf Károlyi Gyulával együtt pilótahalált halt Tasnádi László műrepülő holttestét. A folyamőrök, az utászcsapatok és a révkapitányság emberei kutatómunkájuk során megtalálták a lezuhant gép motorját is. Ettől a helytől körülbelül ezer méternyire a téglagyár alsó területének közelében akadtak rá Tasnádi László holttestére. A kutatók horgonya az ejtőernyő egyik lécében akadt meg, az ejtőernyő alatt erősen a talajba fúródva feküdt a szörnyű katasztrófa egyik áldozata. Tasnádi László. A vizsgálat szerint Tasnádi ugrása közben az ejtőernyő nem nyílt ki, mivel Tasnádi körülbelül csak ötven méter magasságban ugrott ki a gépből, ejtőernyőjének kinyílásához pedig legalább 80 méterre lett volna szükség. A folyamerők, az utászcsapatok és a révkapitányság emberei most fokozott erővel folytatják a kutatómunkát és remény van rá, hogy rövidesen előkerül gróf Károlyi Gyula, a Kormányzó Ur pilótahalált halt vejének holtteste is. A megtalált géprészekből ugyanis a gép pilótaülése hiányzik, ebbe beleszijjazva ült Károlyi Gyula gróf. A holttestét ezért nem dobhatta partra a víz. Szerdán reggel ismét átkutatták az érdi Duna-kanyart ifj. Károlyi Gyula gróf holtteste után, a munka azonban a déli órákig még eredménytelen maradt. * Az érdi repülőszerencsétlenség alkalmából pilótahalált halt ifjú Károlyi Gyula gróf lelki medvéért szeptember 11-én délelőtt 11 órakor a budapesti ferencesek belvárosi templomában Slarza Lajos dr. pápai kamarás szentmisét mutat be. Ugyanebben az időben a gróf Károlyi család kegyuraságához tartozó templomokban is szentmiséket mutatnak be. Minisztertanács A kormány tagjai Kállay Miklós miniszterelnök elnöklésével szerdán délután 5 órakor minisztertanácsra ültek össze. Kolozsvár felszabadulásának második évfordulója Szeptember 11-én, pénteken lesz két éve annak, hogy a honvédcsapatok, a bécsi döntés alapján, bevonultak Kolozsvárra. Az évforduló alkalmából eltekintettek a hazafias ünepségek rendezésétől . Keledy Tibor dr. polgármester hirdetménye alapján hálaadó istentiszteletekkel ünnepük meg a felszabadulást. Ezenfelül elrendelte a polgármester, hogy Kolozsvár minden házát lobogóval díszítsék. Az angol szakszervezeti kongresszus kívánságai Stockholm, szeptember 9. (Bud. Tudj, Az angol szakszervezeti kongresszus felhívást intézett a kormányhoz, hogy az állam vegyen át saját kezelésébe valamennyi háborús fontosságú ipart. Ezenkívül határozatot hoztak, amely kimondja, hogy a kormányt felszólítják, biztosítson a munkásoknak nagyobb részt a vállalatok vezetésében. Kereslet-Kínálat VIHARKÁRAI HÁTIZSÁK HÁLÓZSÁK Molnár Gyula VII . Károly körút 3/c. Saroküzlet. Tel. 427-573 Aranyat, ezüstöt, SírstíSt* jó árban veszek Ezöst evőkészletek olcsó* kaphatók SCHMEMZI:» BENŐNÉL Károlykőpirt 30 Keresztény szövőtből! mellett."2 Hurkapálcát minden mumityisétbrn szálló SÁNDOR IGNÁC, V. Ilován-utca 5. Telefon: 118-237. 05 Használt ruhát, cipőt, vUlpit szenvepot, »óllat hagyatékot «tob 74. Kálvária-tér 16. I 9 Telefon: sörkimérő készülékek, asztalok, billiárdasztalok, evőkészletek,tálcák, teáskannák tálak nagy választékban IIK.VNER, Király-utca 25. KarpitosaimHák háznál is szolid árban teljes felelősséggel. i’KlLü kárpitos Lovag u. 6. T -hívó: 120-938. A Magyar siettem Kör® közóhonni rendezett. m.szerazakácsok által vezetett ás a modern, korszerű főzés átdozatait felölelő ujabb délelőtti és esti főzőtanfolyamait a nagy érdeklődése való tekintettel szente.11r tier 15-én újból meknyitja. Érdeklődés: Vili.. Tsákóczi-ut 30. Telefon 225-024. Délelőtt a 1 1-ig. S2S Méziszövőknek mintázást, anyagismeréset, szüzeselemzést műszaki számításokat tanít, szaktanácsot ad aranyéremmel kitüntetett takácsmester. Vidékieknek levélben is. Értekezés délután11 között: II., BAJORY LÁSZLÓ-U. 5-0, Műtereit