Ujság, 1942. október (18. évfolyam, 223-248. szám)

1942-10-23 / 241. szám

SZÍNHÁZ Tito Schipa átutazott Budapesten Tito Schipa, a világhírű olasz ének­művész jövő heti budapesti szereplése előtt a szomszéd államokban is hang­versenyezik s átutazóban Budapesten néhány órára megszakította útját. Tito Schipa közölte, hogy Caterina Boratto sajnálatos baleset miatt nem jöhet, lábát fícamilotta s gyógyulása néhány hétig eltart, így tervezett budapesti bemutatkozása ezúttal elmarad. Tito Schipa maga nagy kedvvel és öröm­mel várja, hogy h­amarosan vissza­térjen és hosszabb idő után is­mét megjelenhessék a magyar hangverseny­­dobogón. D. Marzello, a kitűnő olasz zongoraművész kiséri s önálló szám­mal is közreműködik.. Békésen intéződött el Titkos Ilona autóbusz afférja Megírtuk a télen, hogy Titkos Ilona az autóbuszon utazva, énekelni kez­dett. Az autóbuszkalauz úgy vélte, hogy kommunista dalt dúdol s ezért felelősségre vonta, majd le akarta szállítani. Eközben a művésznő és a kalauz között hevesebb szócsata fej­lődött ki, amelynek során Titkot Hona állítólag becsületében sértette meg a kalauzt. Egyszer már tárgyalta az ügyet a bíróság, csütörtökön pedig folytatólagosan foglalkozott az ügy­gyel. A művésznő nevében védője, Halász Miklós dr. ügyvéd kérte annak a hivatalos átiratnak az ismertetését, amelyet az autóbusz-allér ügyében a főkapitányság politikai osztálya a Színművészeti Kamarához intézett Az iratot felolvasták és ebből kiderült, hogy a rendőrség hivatalból üldö­zendő bűncselekménynek gyanúját nem találta Titkos Ilonával szemben, továbbá, hogy sem politikai, sem pe­dig nemzethűség szempontjából ter­helő adat ellene nem merült fel. A védő kifejtette ezután, hogy bár Tit­kos nénát a jobboldali lapok súlyo­san meghurcolták, a rendőrség meg­állapításai teljes elégtételt nyújtanak a számára. A bíró ezután a feleket békéslésre hívta fel. A feljelentő ka­lauz kijelentette, hogy panaszát visz­­szavonja, mire Titkos Ilona sajnálko­zását fejezte ki, ha akaratán kívül mégis megbántotta volna a kalauzt. A két kijelentés után a bíróság az ügyet megszüntette. Zenevál­ást is. Érsek Máriát a Zeneművészeti f­őiskolán korrepetitornak nevezték ki. A Szegedi Filharmóniai Társaság I­ricsay Ferenc karnagy vezényletével, ■ ■ Budapesti Kórus közreműködésével az idei szezonban előadja Verdi equiemjit. Keleti Lili zongoraművésznő hosz­­szabb idő után a tél folyamán ismét koncertezik. Komor Vilmos vezénylése alatt zenekari hangversenyen lép fel. Jegyzetek egy békebeli francia filmhez Milyen a művészi film? Az emberek általában idegenkednek a ,,művészi“, „irodalmi“ jelzőktől, mert tömény unalmat, ásítozó szakszerűsé­get és skolasztikus kényszert sejtenek mögöttük, holott az irodalom azért irodalom és a művészet azért művé­szet, hogy felgerjessze bennünk a szép­érzést s hogy ezen keresztül szórakoz­tasson. A műveit ember, aki járatos az irodalom és a művészet különböző szentélyeiben, gondosan megtisztít a ízlését, mely aztán önkéntelenül is megrostál minden durva és külszínes behatást és egy tiszta esztétikai képle­tet szűr le mely az illető művészi ideálját fogalmazza meg. Az ilyen mű­vészi ideál valamennyiünknél majdnem egészen azonos, nagy vonalakban pe­dig mindenképpen ugyanaz. A jó re­génynek alapfeltétele az érdekes, ön­magát olvastató cselekmény, a figurák eredetisége és reális jellemzése, a szer­kezet pontos felépítése és a stílus min­dent összefogó és átölelő szintézise. Ez a jó irodalmi mű és ilyen a művészi film is. A cselek­mény érdekes, a kompozíció kifogás talán, az alakok karakterisztikusak és a fényképezés — a stílus — külön szolgáltatja a maga esztétikai szem­pontjait. Ez a művészi film. Ha gyár­tóink a felvételek megkezdése előtt a fenti művészi intenciók figyelembe vételével kezdtek volna mindig mun­kához, akkor nem siklott volna ki a magyar film vonata és nem futna most 100 kilométeres sebességgel a giccs és a ponyva vaspályáján. És a példa is itt pergett szemünk előtt: a francia film, amely „irodalmi“ célkitűzései mellett fordulatos, érde­kes, szórakoztató cselekményt is ad. * Ilyen film az Eltévedt emberek is, mely még a békeidőben készült F­­ranciaországban. A különös történet néhány sajátságosan egyéni alakot mozgat — Léonide Mogny rendezésé­ben — és a maga végletekig leegysze­rűsített módszereivel kísértetiesen sú­rolja a valóságot Közben az üstökö­sök elhalványodnak az ismeretlen kis­bolygók mellett Pierre Blanchar és Annie Ducaux csak cégér. Filmbeli egyéniségük összeolvad, ketten alkot­nak egy karaktert. A névtelenek job­ban megragadnak. Jacques Dumesnil és­­ Blanchette Brunoy ... . .. Blanchette Brunoy élménysze­­rűen egyszerű, tenyeres-tál­cás, rusz­tikus, de mégis graciőz és finom figu­rája megragadóan élethű alakítás Nem szép nő, nincs is kendőzve. Mégis árad belőle a nőiesség; a keserűen en­gedelmeskedő és szenvedélyesen sze­rető nő, a gyermekéért tigrisként küzdő anya minden feminin sajátos­sága. Mert filmen nem elég a szép arc, a mérnöki pontossággal retusált vonás és a hosszú, lustán legyező szempilla. Van valami ezen felül, ami elengedhetetlen. A tehetség.* Az első jelenet a francia-belga ha­tárra visz, ahol népi esküvőt látunk. A hangsúly azonban nem a limonádé szerű népieskedésen a népszínművek­ben megszokott álparasztokon és né­pies öltözködésen van, hanem egy-egy darabos mozdulaton, sok kemény, minden intelligenciától mentes arcon és a rosszul, falusiasan szabott ruhá­kon. Tényleg parasztokat, egyszerű paraszti iparosokat és csempészeket látunk, nem pedig kikent­ kifent szí­nészeket , a parasztok a természet­ben mozognak, nem pedig a kulisszák k­özött. És a stílus, a fényképezés, amely mindig különösen izgatta a francia operatőrök fantáziáját? Nos, ezt már olyan belső, intuitív erejű igényességi fokra bevítették, hogy ez már ma­­gában véve is — mint külön művészeti ág — állja meg a helyét, noha szervesen kötődik a történéshez és a maga ra­vasz módszereivel remekül festi alá az alaphangulatot és az izgalom idegrezgő rándulásai. A részeg, durva, állati ösztönök vilá­gában élő kocsmáros vak dühvel ro­han át a mezőn védtelen asszonyához. Alulról fényképezik, a test félelmete­sen megnő, a mozdulatok élesebbek lesznek és a fékeveszett indulat még jobban tobzódik a képen. Pedig a férfi arca mozdulatlan. Ez a művészet.A Az élet: mozgás. Egyszerű, apró, je­lentéktelen mozdulatok sorozata. Az ajtó kinyílik, de hogyan nyílik ki. A kéz megáll a levegőben és reszketni kezd. A szem lecsukódik és alig észre­vehetően elfordul az arc. Mindezzel szempillantás alatt, hosszú, unalmas mondatokat lehet elmondani. A rab csempész dühöng és szidja, káromolja átogatóját. Csupa düh, csupa állati indulat, csupa mocskos szenvedély. Aztán elfordul és visszanéz. Csak a szeme változott meg, de azonnal meg­érzi mindenki, hogy valami átalakult a rab csempészben is. Emberré lett Ha csak néhány percre is .* Filmgyártóink és mindenki, akinek nálunk csak valami köze is van a film­­készítéshez, sokat tanulhat, sokat meg­figyelhet és sokat megjegyezhet magá­nak az Eltévedt emberek vetítése alatt. Legfőbb tanulsága azonban majd az a tétel lesz, hogy a művészi film is telt házakat vonz — ha valóban művészi, tehát, ha tényleg jó. Mert az Eltévedt emberek­kel kap­csolatosan a közönség is vizsgázik. Véleményünk szerint nem kétséges, hogy milyen eredménnyel (b. s.) Naplemente előtt — Szegeden A szegedi városi színházban Gerhart Hauptmann születésének 80. évfor­dulója alkalmából ünnepi előadás ke­retében mutatták be a kiváló író Naplemente előtt című négyfelvonásos színjátékát. A főszerepet, mint vendég, Somlay Artúr játszotta, igen nagy sikerrel. A színházat zsúfoltságig meg­töltő közönség lelkesen ünnepelte Somlay Artúrt, valamint a többi fő­szereplőt: Gálfy Marikát, Fülöp Violát, Szegedi Szabó Istvánt, Ladányi Fe­rencet. Csak Kóvidan... Zsúfolt házak mellett kerül színre estéről-estire Vándor Kálmán új szín­darabja, az „Idegen asszony" az Új Magyar Színházban. Lázár Mária és Hajmássy Miklós főszereplői a szín­műnek, amelynek érdekes problémái és feszült légköre minden nap újra meghódítja a közönséget. * A szegedi Városi Színház a közel­jövőben tervezi a Naplemente előtt című flauptmann-dráma, valamint a Vén diófa című Fényes Szabolcs­­operett bemutatóját. Mindkettőben vendég lép a szegedi közönség elé, a 1r­auptmann­ -drám­á­ban Somlay Ar­tur, míg a Vén diófá­ban Fedők Sári. * Tangóharmonika-hangverseny lesz vasárnap este hat órakor a Magyar Művelődés Házában. Marnitz Frigyes vonultatja fel e népszerű hangszer leg­népszerűbb sztárjait kiegészítve sorai­kat a mulattatók gárdájának legmar­kánsabb neveivel. Bemutató az OMIKÉ-ben Szabolcsi Lajos három új színjáté­kát, melyeknek összefoglaló címe Egy az Isteni, szombaton, október 24-én mutatják be a Goldmark-teremben. (V. 2.) Az első Legenda, melyet Gellért Lajos, a második Az ezüst serleg, me­lyet Beregi Oszkár, a harmadik A pár­baj, melyet Nagy György rendez. A kí­sérőzenét Herskovits Béla főkántor szerezte.­­ Vil­. Vasárnap, októb­r 25-én délután Szántó — Siklósi — Kellér — Bondi operettje: M. U. K. I. (K?­), va­sárnap este Három a kislány kerül színre (K7). Hétfőn, okt. 26-án a Pil­langókisasszonyt játsszák (Gödry Kató, Spiegel Annie, Leopold Lenke, Fehér Pál, Lendvay Andor, Teszler Tivadar, Neg Dávid, Pogány László felléptével (147). ________ ÚJSÁG PÉNTEK, TMI OKTÓBER11 GENTRYFÉSZEK Másfélórás szünét nélküli rúgás a film.­ ha Tolnay Klán ennivalóm bűbájost 12. premierhét: OMNIA HALÁLOS CSÓK A Sím hangulatában d­e sok helyen kivitelezésében is erő­sen emlékeztet a „Manderley­­ház asszonya" című filmre. Karády izgalmas, titokzatos, perzselő ... 1 4. premierhét: SCRIA, KASZINÓ !ö k­iéntjt­knrty! Kodály-hangverseny Zürichben Kedden este a zürichi nagy hangver­senyteremben tartott hangverseny kere­tében Zürichben először adták elő Ko­dály Zoltán 1941-ben „Variációk egy magyar népdal fölött“ (Felszállott a páva) cim­me­­zenekarra írt szerzemé­nyét. Utazási nehézségek megakadá­lyozták a magyar zeneszerzőt abban, hogy az eredeti terv szerint maga vezé­nyelje művének előadását. Így a kar­mesteri pálcát Volkmar Andreae dr vette át, aki pompásan megoldotta fel­adatát. A közönség nagy tetszéssel fo­gadta a művet és melegen tapsolta a karmestert és a zenekart. * Operaház. Az idei első ifjúsági előadáson Mozart remekműve, A varázsfuvola került színre. Az is­mert együttesben lépett fel mint vendég Miklósig Irén, aki évekkel ezelőtt már énekelte az éj király­nője szerepét. Most hangjának és tudásának újabb jelentős fejlődését mutathatta be és a nagyigényű szó­lamot tisztán, stílusosan, kitűnő koloratúrkészséggel adta elő. A hallgatóság mind a két áriáját lel­kesen megtapsolta. SZÍNHÁZAK MU&IRA. OPERA: Nincs előadás. NEMZETI: Feleség (%7). Bérlebban&t- N­EMZETI KAMARA: A bolond Ásvayné­­ !*az} MŰVELŐDÉS HÁZA: Manón (*). A* Opera­­ház vendégjátéka. V­J. J. MADÁCH: Potemkin (%7). MG: Esküvő (%A7). L. bérlet. UJ MAGVAR: Idegen asszony (%7). M. bérl. ANDRÁSSY: Ártatlan vagyok (V7) FŐVÁROSI OPERETT: Mona főhadnagy (6) KAMARA VARIETÉ: Vándor komédiások (H7 VIDÁM SZÍNHÁZ: Nemes Rózsa tK-7). ERZSÉBETVÁROSI: Délután és este: Vén diófa (545, 547). JÓZSEFVÁROSI: Délután és este: Harapós férj (545, 547). KISFALUDY: Délután és este: Repülj, fecs­kém (545, 547). NEMZETI BABSZINJÁTÉK: Az ember nincsen fából (547). ROYAL REVCSZINHÁZ: „Nézze meg ” embert . Mulatságos revü (147). KOMÉDIA ORFEUM: Régi orírisek (547) Ha egy filmet Daróczy József neve márkáz, ak­kor már a közön­ség is tudja, hogy valami különlege­set, valami egé­szen mást várhat, mint amit eddig kapott. .A magyar filmélet eme ér­dekes, nyughatat­lan, mindenesetre rendkívül tehet­séges egyénisége most sem tévesz­tette meg a kö­zönséget: a Férfi­­hűség című új filmjével a komoly drámák lélekzet­­elállítóan nagy­szerű pillanatai­val ajándékozza meg a nézőt. Egy magyar fel­találó a film hőse, aki Afrikában ku­tat egy érc után, amely találmánya tökéletesítéséhez szükséges. Az ércet megleli, de köz­ben halálos kórt kap a trópusokon. Mikor hazajön, gyönyörű szép, fiatal hölgy kíséri, akinek szépsége és varázsa mindenki előtt elhihetővé teszi azt, hogy a mérnök érte szakít családjával és elhagyja gyermekeit. Hogy a mér­nök tulajdonképpen az önfeláldozás csodálatos magaslatait járja és lelkében­­szívében vérzik az elhagyott otthon után, amelyet azonban nem akar saját gyilkos betegségével megfertőzni, ez maga a film, a f­érfihasért, amellyel szeretteit el tudja hagyni, de amely­iyel a vállait feladatát az utolsó lehel­tetéig is teljesíti. Az előadás­t szándékosan írtuk, hogy előadás, hiszen majdnem színház­szerű élményt jelent a közönségnek a film­­, szóval az előadás remek, Páger Antal őrlődik a szerelem, családi boldogság, a kötelességteljesítés érzései között, T­o­l­na­y Klári telje­sen átformálta lényét és egy orientális sex appeal-démon szerepében nyújt váratlanul meglepőt. Bulla Elma pedig a feleség nemes egyszerűségű, de kissé passzív szerepét oldotta meg szívhezszóló hangokkal. A filmet Buday Dénes zenéje ötvözi és jelentős szerepet, játszik benne még A­i­tay Andor, Mihályfy Béla, P­et­he­s Sándor, L­e­h­o­t­a­y Árpád is. A különlegesen érdekes filmet egy­szerre mutatja be a Fórum és Radius. MOZI Új Darócsy-film a Fórumban és a Rádiusban. FÉRFIHŰSÉG Páger Antal és Tolnay Klári A Harmincadik című filmet gyártó Írisz-filmvállalat nemrégiben nyilatko­zatot tett közzé, amely a Harmincadik bizonyos irányú tendenciáját meg­tagadva, kizáróan a tanító hősi telje­sítményének celluloidszoborba való öntését nevez a film igazi céljának és tartalmának. Miután a háttérben egész bizonyosan voltak csaták a Harminca­dik körül, amely film azonban válto­zatlan sikerrel már negyedik hete fut a Nemzeti Apollóban és az Átriumban, érdemesnek találtak inspekcióra ki­szállni és egyik előadáson ismét meg­nézni a filmet, vájjon mikép reagál a közönség Kerecsenül Kiss Márton érdekes és olyan nagy port felvert film­meséjére. A közönség, minthogyha csak szín­házban ülne, állandó nyiliszíni tap­sokkal fogadja a film különböző jele­neteit. A jegyszedő, aki mellettünk állt, felvilágosít, hogy majdnem minden előadáson így van ez. A közönség hallhatóan lelkesedik, amikor Páger Antal — a film tanítóhőse — beren­dezi első iskoláját és amikor a kis nebulók először foglalják el helyüket a padban, a fehérre meszelt szobács­kában. Nagyon tetszik Páger mutatási jelenete is, amikor elkeseredésében iszik és nagyokat mond a másik szobá­ban, a „kaszinóban“ üldögélő bánya­társulatiak felé. A tapsos vihar azon­­ban akkor tör ki elementáris erővel, amikor Páger Antal irtózatos pofont mér le az iskola tervét annyiszor meg­gátolni akaró, végül is csúfosan tá­vozó „főmérnök úr“ képére, úgyhogy a szerencsétlen ember az ablakon ki­repülve, az ablakot és a zsanigátert áttörve zuhan ki az udvarra. Fáy Béla játssza ezt a nehéz és antipatikus sze­repet, valóban ördögi gonoszsággal. Nagyon tetszik a közönségnek a film új felfedezettje, Pelsőczy Irén. Finom, hamvas teremtés, nagy­­jövője van a Rímen. Árpád Martell falusi Búvárynéja ételszagúan jó, különösen azért,­mert szerencsésen keveri a mondén színe­ket a humor harsányabb árnyalatai­val. aerVahmíncadik* -kó£ Nagysikerű regény filmváltozata Silkmapla, a Nobel-díjas regényíró Saja című regényében megálmodott egy törékeny lelket, aki könnyek kö­zött morzsolja le az életét és akire mint áldozati bárányra lesnek az éhes férfiszemek, amíg végül megismeri a boldogság igazi fűszerét: a szerelmet. Valóságos eposz ez a regényes törté­net, az ezertó országának­­filmkölte­ménye, amelynek női főszerepében Regina Linnanheime, egy csodálatosan friss tehetségű szőke szépség alakítja. ■ A film címe: Egy csók az élet LÓSPO­RT ■hmmmf*­ Megveri versenyek Négy lovat indítottak az Űrlovasok Szövetkezete csütörtöki megnyitó nap­­jának főversenyében, a M. kir. hon­védelmi miniszter díjáért. Az 5000 méteres akadályversenyben Medea szhimtaiai­ hosszal járt a mezőny élén, de áldozata lett saját iramának és elbukott. Aztán pandora került az élre és bevezetett Dőre előtt Részletes eredmények: I. futam: 1. Gajdas (Kovács). 2. Dajka mese (Hujber). 3. Hárpia (Gál). Fm.: Phan­tasia, Szejke, Hová való. Tot: 10,19, 10, 10 Befutó: 4. II. futam: 1. T­a a d i­j (Hujber),­­ Da­liás (Szeczák). 3. Pityi-Palkó (Szele). Fm.: True Wonder, Cinema, SzalmaVám?, saviny­­ság. Jó regált Ladányi. Tot.: 10:35- 12. 13: 28. Befutó: 46 és 508. III. futam: 1. Pandora (Genesy). 2. Dóré (Hujber). Fm.: Honvéd, Medea. Tot.: 10:23. Befutó: 62. IV. futam: 1 Forma (Möller). 2 Ha­banera (Karassek). 8. Ueen (Stysár). Fm.: Hands og, Ugródeszka, Pompa, Etele. Jó napot. Tündérálom. Tot.: 10:57; 15, 14, 14. Befutó: 120 és US. V. infam. 1. Bokrétái (Pokkert.­­ Raviseante (Karaszek), S. Kender (Stygár). Fm. Rád­ány Rabesh. Bob herek. Balan­cer Legyezd, Dobamna Szipirtyó­n. Tot: 10:37; 15, 28. Befutó: 480 és 78. Vi­tatám: 1. Várnagy (Balogh), Z Azile (Szentgyörgyi), 3. Szabadka (Pfendler). Fin : Párom. Desperado, Tourbtt­on, Sta­mina, Royal P., Segoviane. Intermezzo, Emke, Fonó, Dehogy. Tot: 10:30; 15, 54, 18. Befutó: 351 és 85.

Next