Ujság, 1943. február (19. évfolyam, 26-47. szám)

1943-02-26 / 46. szám

PÉNTEK, 1943 FEBRUÁR 2. ÚJSÁG — A harangok is bevonul­nak? NAPIREND HÉ­NTEK, 1643 február 24. Római kat.: Kér. Sz. M. — Protestáns: Sándor. — Görög­­kát.: l’on­ir. — Izraelitas Adar 21. — Közép­­európai időszámítás szerint Budapesten a Nap kel. 0 óra 32 perckor, nyugszik 17 óra 94 perckor, a Hold kel. 6 órakor, nyugszik 5 óra 38 perckor. — A Kormányzó dö­szönete Ke- Kkesházy Józsefnek. A Kormányzó Ur köszönetét fejezte ki irodalmi munkássága kapcsán Kerekesházy József dr. iró, kir. törvényszéki jegyzőnek, az Apponyi-életrajz szer­zőjének. Kerekesházy József irta meg a Kormányzó Ur fiatalkori, konstantinápolyi hőstettét, amelyet mint fiatal tengerésztiszt hajtott végre a boszniai izgalmak által for­radalmasított konstantinápolyi tün­tetők ellen. Egy osztrák-magyar hajó utasait fenyegette életvesze­delem és a fiatal magyar tengerész­tiszt, egymagában, egy szál karddal az oldalán, mentette fe a hajó uta­sait a feldühödött tömeg kezeiből a biztonságot jelentő hajóra. A tö­rök kormányzat, az izgalmak el­­csitultával maga is köszönetét fe­jezte ki a bátor magyar tengerész­nek, amiért határozott fellépésével nemzetközi bonyodalmaknak vette elejét. Annak idején a világlapok is sokat foglalkoztak vitéz Nagybányai Horthy Miklós hősi viselkedésével Ezt az élményt elevenítette fel ere­deti okiratok alapján Kerekesházy József író, akinek a Kormányzó Úr szives köszönetét fejezte ki. — Dr kormány fő tan­ács­os. A Kor­mányzó Cholnoky Imre dr. budapesti hír közjegyzőnek­ a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a ma­gyar királyi kormány fő­tanácsosi el­itet adományozta. — A német repü­lőorvosok buda­pesti programmja. A Budapesten tartózkodó német repülőorvosok szerdán délelőtt szakmai látogatá­sokat tettek honvédségi és polgári egészségügyi intézetekben. Délben Johan Béla belügyi államtitkár az Országos Közegészségügyi Intézet­ben ebédet adott Slippke vezér­­ezredes és kísérete tiszteletére. Dél­után 6 órakor a Tiszti Kaszinóban előadások voltak. Hippke vezér­­ezredes „A német légi erők szerve­zete és eredményei a­ jelen háború­ban, különös tekintettel az egész­ségügyi szolgálatra“ címmel tartott igen nagy tetszéssel fogadott elő­adást. Este a Dunapalota-szállóban vitéz Nagy Vilmos vezérezredes, honvédelmi miniszter vacsorát adott a» német vendégek tiszteletére. — Kormányzói elismerés. A Kor­mányzó megengedte, hogy vitéz Szalay Ferenc dr. rendőrfogalmazónak a köz­­szolgálat terén szerzett érdemeiért el­ismerését tudtul adják. — Melha Armand dr. főorvos hirtelen halála. Csütörtökre virradó éjszaka tragikus körülmények kö­zött meghalt Melha Armand dr. 69 éves főorvos, aki a Sem­mel­­sweis­ utca 2. számú házban orvos, fiával közös rendelőt tartott fenn. A főorvost éjszaka hirtelen rosz­­■zullét fogta el a bérpalota lépcső­házában. Azonnal felvitték laká­sára, ahol lefektették, de már nem lehetett segíteni rajta, pillanatok múlva meghalt. Szívszélhűdés ölte meg a közszeretetben álló Melha Armand dr.-t, aki a Budapesti Ön­kéntes Mentő Egyesület tisztelet­beli főorvosa volt. Fiatal mentő­­orvos korában megkapta az arany életmentési keresztet, mert egy Du­nába ugrott nőt saját élete, kockáz­tatásával mentett ki a habokból. Melha Armand dr. a régi béke-, világban ismert ifjúsági vezér volt és jelentős szerepet vitt az akkori egyetemi ifjúsági mozgalmakban, ő volt egyik megindítója annak az akciónak, amely a kereszt kitűzését szorgalmazta az egyetemeken. A világháború kitörésekor önként je­lentkezett a frontra és több kitün­tetést szerzett. Az utóbbi években teljesen visszavonult a politikától ez egykori városatya és kizárólag orvosi hivatásának szentelte életét. Tragikus halála a főváros orvosi köreiben és társadalmi életében mély részvétel FÜRDIK A FÜRDŐVÁROS Budapest tisztálkodása 1943 telén Az ügyes idegenforgalmi jelmon­dat, amely békében tömegesen vonzotta a fővárosba a külföldie­ket, napjainkban természetes, egy­szerű hétköznapi igazság lett. „Bu­dapest fürdőváros" für­dőben-fürdő­város 1943 telén. Feltételezve, hogy birtokában van mindama kellékek­nek, amik a hétköznapian értel­mezett tisztálkodáshoz elengedhe­tetlenek. A hangsúly a hétköznapi­ tisztál­kodáson van. A központi lakások boldog tulajdonosai is viszonylag boldogok csupán. Az egy napra korlátozott melegvízszolgáltatás, az egész héten áhítozott vasárnapi gyönyörűség olyanok számára, akik kényesebbek tisztaságukra, esetleg pocsékolható szappanmennyiségük is van, vagy csökönyösen koszos­nak érzik magukat,­­ kevésnek bi­zonyul! Ezek természetesen, kézen­fekvő megoldásként a közfürdőket látogatják szorgalmasan. Az immár párhónapos kórtünet és jelenség, ez a lehető legmoder­nebb népvándorlás a tisztaság je­gyében, érthető változásokat okoz nemcsak a fürödni vágyók, de a fürdők helyzetében is. A luxus fü­rdőzők Luxus fürdőző a napi törzsven­dég, lehetőleg időpontra foglalt törzskáddal, felfokozott igényekkel, saját törülközővel, elzárt, jelmon­datra működő szappannal. A fürdő személyzetének egyhangú vallo­mása szerint a legkellemesebb lény ebben a megszaporodott forgalom­ban: a napi egy pengő biztos tőle. Időpontja a kora reggeli óra. Va­lami békebeli emlékezés hatásaként szalad le a közeli lakásáról s a polgári élet utolsó illúziójaként le­szappanozza, lefürdi a tegnap óta magára halmozott, képzelt szeny­­nyet. Jó és becses vendég: gyor­san végez s ma az alkalmazottak­nak jóformán fixumot jelent. Annál kevésbbé kedveltek az ár­nak jóformán fixumot jelent. fiahordó-fürdőzök egyre gyarapodó típusa. Mint egy nyári, kedélyes, batyukkal megra­kott családi kirándulás résztvevői érkeznek egyre fokozódó ijedel­mére a fővárosi fürdőknek. Papa, mama s a gyerekek, kefével, szi­vaccsal, lepedővel és a vajaske­­nyérrel. No és természetesen meg­újuló aggodalmakkal a víz és kád tisztaságát illetőleg. A szappant következetesen otthonfelejtik és hosszasan méltatlankodnak afölött, hogy a vezetőség a megváltozott időkben nem tud szappannal szol­gálni a szórakozott vendégek szá­mára. Egy órán keresztül hangos az épület a tisztálkodó család lár­májától s mikor elvonulnak, derül ki, hogy Pistike vajaskenyere is­mét a lefolyóba szorult s a sze­mélyzet karöltve horgászik utána jó félórát. Mindennapra jut valamennyi pesti fürdő számára egy ilyen tandem-fürdő család, akik követ­kezetesen, napról-napra, hétről­­hétre újra kedvezményekért esde­­kelnek a pénztárnál, azzal a kiál­tással, hogy „hiszen csak egy szo­bát veszünk igénybe!“ Hát ez igaz is! De négy kádnyi vizet, négy emberre szóló takarí­tást! A sportoló fürdőző oldotta meg leginkább észszerűen a tisztálkodás kérdését. Heti mű­sorában amúgy is már eddig is sze­repelt egy-két napon az egészséges, a testmozgásért végzett fürdőzés, aminek ha nem is volt határozottan tisztálkodási jellege, de az idők változásával a hangsúly számára is egyre inkább a mosakodás lett. Ezért a sportuszodák nem is di­csekedhetnek valami nagy forga­lom-szaporulattal. Törzsközönsé­gük maradt változatlan s csupán kevés új vendéggel szaporodott a sportolva-tisztálkodók csoportja. Ez a terület, természetesen az ifjú­ságé, míg a gőzfürdő reneszánsza az idősebb korosztálynak köszön­hető. Egyhangú vélemény, hogy még a múlt világháborúban sem bonyo­lítottak le ekkora forgalmat a híres pesti és budai gőzfürdők, mint ma. Férfiak, nők korosabb csoportjai szinte sorbaállanak a jegyekért s a fürdők vezetőségének egyre szapo­rodó dilemmát okoznak a korábbi terminusok észszerű változtatása kö­rül. Egyre több ugyanis az olyan férfi jelentkező, aki délután óhajtja a gőzfürdő áldásait igénybe venni s sütű­n akadnak hölgyek, kezdő gő­zösök, akik elcsodálkoznak azon, hogy délelőtt nem merülhetnek el a langyos vízben. »„Háborús szimptóma" feleli érdeklődésünkre a ligeti nagy­fürdő vezető mérnöke. Így volt ez a múlt háborúban is és a konjunk­túra nem is csupán azzal kapcsola­tos, hogy otthon az emberek nem jutnak meleg vízhez. Valami bonyo­lult lélektani magyarázata lehet a dolognak, valami kis menekülés-féle ez saját magunkhoz, a testünkhöz, amit a mai időkben kétszeresen kell félteni és ápolni. — Náray Antal előadása Berlin­ben és Lipcsében. Berlinből jelen­tik: Vitéz Náray Antal ny. vezér­őrnagy, a Magyar Távirati Iroda és a Rádió elnöke, a berlini egye­tem rádiótudományi intézetének előadássorozata keretében szerdán délelőtt az egyetemen szakelőadást tartott „A telefonhírmondótól a rádióig“ címmel. A magyar rádió elnöke megelőzőleg kedden délután a lipcsei egyetemen tartott elő­­adást ugyanerről a tárgykörről. * A gtűnőkór elsősorban a legyengült embert támadja meg. Egészséges, vélszerű­ életmód véd a betegség ellen. * — A lakásügyi ügyosztály hivata­los helyiségei. A főváros városgazda­­sági és közművelődési bizottságának legutóbbi ülésén Némethy Károly dr. elnöklő tanácsnok bejelentette, hogy az újonnan létesített lakásügyi ügy­osztály elhelyezésére a polgármester a Károly király­ úti városháza épüle­tére egy emelet ráépítését tartja szükségesnek. Az építkezés 280.000 pengőbe kerül. Eleinte arról volt szó, hogy az új ügyosztály részére szük­séges hivatali helyiségeket a város­háza Károly király­ úti frontján lévő és már régen felmondott üzlethelyisé­gekben rendezik be. Kiderült azon­ban, hogy ezeknek a helyiségeknek az átalakítása egymagában 160.000 pengő költséget­ igényelne és a kila­koltatott kereskedők­ bére címén vi­szont 75.000 pengőtől esnék el a fő­város. Ennek következté­ben az eme­­letráépítés látszik gazdaságosabbnak és jobbnak. A bizottság a polgármes­ter előterjesztését egyhangúlag ma­gáévá tette. Ugyancsak vita nélkül járult hozzá a bizottság Wolff Ká­roly síremlékének­ felállításához is. — Előadás. A Magyar­ Keleti Tár­saság és a Szabad Egyetem „Kelet szerepe a Nyugat műveltségében" című előadássorozatában március 2-án, kedden délután hat órakor a Tudo­mányegyetemen Suga Hiroo dr. egye­temi lektor tart német nyelvű előadást a modern japán irodalom és a Nyu­gat kapcsolatairól. — A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövet­sége (Erzsébet­ körút 24.) helyisé­gében február 26-án, pénteken este Vs 7 órakor Révész Mihály dr. „A ke­reskedelem útja a cserétől az áru­házakig" címen előadást tart. — A Világítástechnikai Állomáson (Eötvös­­utca 11) február 26-án, pénteken dél­után Vs6 órai kezdettel Taky Ferenc oki. gépészmérnök „Világítási beren­deztek szerelése" dóm előadást tart. — Gyászistentisztelet Hevesi Si­mon dr. emlékére. A Pesti Izr. Hitközség és a Pesti Chevra Kadisa mélységes gyászában, legbensőbb kegyeletes érzésének eleget téve Hevesi Simon dr.-nak, a Pesti Izr. Hitközség vezető­ főrabbijának em­lékére február 28-án, vasárnap déli fél­­ órakor a dohányutcai temp­lomban gyászistentiszteletet tart.­­ Homokzsákokkal védik a kas­sai dómot. A kassai dóm közép­kori műkincseit homokzsákokkal védik esetleges bombatámadás pusz­tításaitól. Bagyaporttal burkolják be és homokzsákokkal veszik körül az északi kapu felbecsülhetetlen értékű domborműveit. A dóm hajójában beburkolják azt a 16 méter magas kőtanbernákulussal, amely szinte egyedülálló csodája a középkori magyar szobrászművészetnek. A litográfia, magyarul: kőnyomás, alig másfélszáz esztendős ipar. Fel­­találója, Alois Senefelder nyomdász, 1884-ben halt meg Münchenben. A kőnyomás ugyan már előbb sem volt ismeretlen, legalább elméletben nem, de Senefelder volt az első, ki ipari­lag felhasználta s ezzel új irányt adott a nyomdai ipar fejlődésének. Hosszas kísérletezés után érte el ezt a sikert. Fiatal korában nyomdát nyitott szü­lővárosában, Prágában, de minthogy kevés volt a pénze, Gutenberg talál­mányánál olcsóbb nyomtatási rend­szer kigondolásán törte a fejét. A szükségtől hajtva, így találta fel a domború meg a homorú rajzolatú kőről való nyomtatást. A találmányt tökéletesíteni kellett még s hogy a kísérletekhez pénzre tegyen szert, tár­sul vett maga mellé egy prágai udvari muzsikust. Minthogy a kövön való nyomtatás különösen alkalmasnak mutatkozott hangjegyek sokszorosítá­sára, eladta találmányát erre a célra egy offenbachi zenemfskereskedőnek. Utóbb maga vállalt hangjegynyom­ta­­tást Bécsben, de teljes sikerét Mün­chenben 1806-ban alapított kőnyom­­dájával érte el. Feltalálókedve még ezután sem hagyta nyugton. Ötvenkét éve ó­vott, mikor feltalálta a mozaik­­nyomásnak nevezett, most már el­avult színnyomó eljárást, egy évvel halála előtt pedig a vászonra való olajnyomást. Könyvet is írt találmá­nyáról, a kőnyomásról — A Staviszky-botrány kései hul­lámverése, Pak­sból jelentik: A há­ború előtt néhány esztendővel az egész világsajtót kivétel nélkül heteiken, sőt hónapokon keresztül foglalkoztatta az a hatalmas bűnsorozat, amely egy­szerűen Stavisky-botrány néven vonult be a­ nemzetközi bűnügyi krónikába és méltán sorakozott fel Stevenson, Kreuger vagy a köpénteki kapitány világhíres esetei mellé. A Stavisky­­botrányba számtalan közéleti férfiú volt belekeverve és a párisi és páris­­környéki törvényszékek hónapokon keresztül tárgyalták a többszáz vád­lott bűnperét. A Stavisky-botrányból nem hiányzottak a gyilkosságok, ön­­gyilkosságok és egyéb szenzációs ese­tek sem. A Stavisky-botrány hullámai az idő múltával elsimultak és már­­már feledésbe merült az egész hatal­mtas bű­nper, míg néhány nappal ez­előtt a párisi büntetőtörvé­nyszék előtt tíz vádlott jelent meg, akik kétség­telenül a világhíres botrány utolsó szereplői. A most megkezdett bűnper a France Mutualiste nevű biztosító társaságnál elkövetett sikkasztásokra vonatkozik. Az elsikkasztott összeget a legaprólékosabb vizsgálat ellenére sem sikerült pontosan megállapítani. Szakértők véleménye szerint a tíz vád­­lott 250 millió és egymilliárd frank közötti összeget sikkasztott el a Sta­­visky-bo­trányból kifolyóan­. (NST) •A gumókós­ csak kezdeti szakában gyógyítható nagyobb áldozatok nél­kül. Önmaga, családja, nemzete ellen vétkezik, aki az első beteg­ségi jelekre nem fordul orvoshoz. * — A Pesti Újság sajtópere. A Pesti Újság a múlt év júniusában „Egy kiskunfélegyházai zsidó merénylete a magyar irodalom ellen“ címen éles kritikát irt Rojkó Viktor dr., az iro­dalmi est rendezője ellen, amelyen Mécs László is műsoron volt, de a vonatról lekésett. Rojkó rágalmazásért sajtópert indított. A törvényszék a csütörtöki főtárgyalást a bizonyítás kiegészítésére elnapolta. — Izraelita istentiszteletek. A pesti izr. hitközség templomaiban. Péntek este: 5.15, szombat reggel: Nagyfuvaros­ utcában 7.15, a többi templomokban 7, este: 6.10 óra­kor. -- A budai im­. hitközség templomai­ban: Péntek este:­­5.15, szombat reggel 7, este 6.05 órakor. — A budapesti autonóm orth. izr. h htközség Kazinczy-utcai főtemp­lomában: péntek este 5.20, szombat reggel 7.15, este 6.10 órakor. VÍZÁLLÁS A földreh­etéslügyi minisztérium víz­rajzi osztálya jelenti: A Duna Strafen­­nél árad, misből apad; alacsony víz­­“ A Tisza Vieknél és Cso­ngrád­­tól lefelé árad, Tné­hol a­pad; alacsony vizállásu. — A Balaton Siófoknál 78. a Xíldschi-tó Aflárdoni Itt. Elveszett egy fekete bőraktatflska arjerdft e&t és az Andrá-Sery-nttó­­t Rákce^« útig terjedd útvonalon. A táskáiban ért-á&« télén levelek voltak. A megtaláló adja Irt a.; Újság­ kiadóhivatalában, Budapest, VI., Aradi-utca 8. szám alatt, 50 PENGŐ JUTALOM ELLENÉBEN. Korszerű­ konyha A JÓ GAZDASSZONYNAK tudnia kell, hogy a csütörtöki piacon olcsóbb volt a fejessaláta, ára dara­bonként 40—150 fillér. Olcsóbb volt a hónapos retek is — csomónként 70 fil­lérért is árusították. nagyvásártelepi árak Vöröshagyma 24.53—29.63, fok­­hagyma 68.82—89.84, petrezselyem­i gyökér 36—54, élő tyúk 420, csirke 460, hízott kacsa 460, hízott lúd 480, vágott tyúk 440—462, csirke 530—540, hízott kacsa 470, hízott lúd 490, tojás, friss, eredeti láda 438—446 fillér kilo­grammonként. CSARNOKOK Vásárcsarnokok és nyílt piacok Szé­csínyben! Árainak jegyzése: HÚS NE­­MŰ: marhahús 670, borjaim* 380; sertéshús: karaj 430—470, comb, la­­pocka, tarja 350—370, oldala* 200, zsírszalonna 814—484, háj 860, ul­ 380; juhhús: hátulja 240—270, eleje 180—210; élő baromfi: tyúk 420, csirke 480; tisztított baromfi: tyuk 470—503, csirke 550—580, sovány kacsa 490, sovány b­ika 610; hal: ponír, élő 380— 420, nem élő 3­40—400. — TOJÁS: friss 540, repedi 420. — TEJTERMÉK: teavaj 770, tejfel 230, sovány tehéntúró 130, félkövér 150. — BURGONYA: Gül­­baba 27, őszi­rózsa 26, Ella 23. —­ ZÖLDSÉG ÉS ZÖLDFŐZELÉK: Törő*« hagyma 30—35, fokhagyma 78—9, karfiol 120-450, sütőtök 80—100, sóska 650—800, paraj 250—390, feje*« káposzta 86—48, kelkáposzta 43—55, sárgarépa 28—40, petrezselyemgyökér 53—68, fejessaláta, drb 40—150. —« GOMBA: csiperke 74—9«. — GYÜ­­MÖLCS: alma 150—480, narancs, sárgabéla 300—390, vörösbélű 398—­ 600, mandarin 440—600, gesztenye 300 580, citrom, drb 26—40 fillér. SZOMBAT Ebéd: Lencseleves, füstölt hús bor­sópürével. Vacsora: Rizses szárnyas aprólék. LENCSELEVES A lencselevest a francia konyha Ersau-levesnek keresztelte el. Ezt a levest másképp főzi a francia és másképpp a német háziasszony. Ma­gyarországon egyszerűen így készítik: 4 deci lencsét 3 liter vízben megázta­tunk, aztán főni tesszük, adunk bele egy darab füstölthúst. Mikor a lencse puhulni k­ezd, megsózzuk, aztán veres­hagymás rántással lerántjuk és a lencsével összefűzzük. Tálaláskor a füstölt húst kis kockákra vágjuk, a levest megtejfelezzü­k és a kockára, vágott füstölt hússal feltálaljuk. Korszerű tanács. Ha füstölt hu®­ főzünk, akkor természetesen a lencse­­levesben nem főzünk­ külön füstölt húst, hanem a füstölt hús jövő vizé­ből adunk bele 2—3 decit.. FÜSTÖLT HÚS SÁRG­ABORSÓPÜRÉVEL Most, hogy jegyre kapunk sonkát vagy füstölt húst, ismét változato­sabbá tehetjük étrendünket. Ha füs­tölt húst kapunk, sikáljuk meg hideg vizben és áztassuk meg 2—3 órán keresztül. Aztán hideg vizben a tűzre téve, puhára főzzük. A sárgaborsót szintén hideg vízben tesszük a tűz­helyre, s ha felforrt, a tűzhely szélért húzzuk, hogy oda ne k­ozmásodjék. Ha megpuhult, szilán áttörjük. Főzés közben a füstölt hús jövő vizéből adhatunk a borsófőzelékbe, de csak 1­ 2 decit. RIZSES SZÁRNYAS APRÓLÉK Mostanában a legolcsóbb húsféle­ségek közé tartozik a szárnyas apró­lék. Nem kell érte h­úsjegyet leadni, tehát, ha igyekszünk, pompás, olcsó ebédre vagy vacsorára tehetünk szert A megtisztított és feldarabolt apró­lékból jó pörköltet készítünk, aztán beleforgatjuk a rizst, vízzel 2 ujjnyira felöntjük, kissé utánasózzuk s ha fel­forrt, a sütőben, anélkül, hogy meg­kevernek, fedő alatt 32 perc alatt megpároljuk. Savanyúsággal fogyaszt­juk el. —• Halálozás. Dzt. Glück Sándor«« február 20-án elhunyt. Temetés* feb­ruár 23-án volt a rákoskeresztúri te*

Next