Ujság, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-10 / 56. szám
Kereslet - Kínálat Bármia!gH ruw*, cipőt, Mér- és Dfll UIU oidt! ágynemül, függönyt, szőnyeget stb.. legmagasabb árakat fittem. Tel. 141-855. J.liw.v J. nő, Visy Imre-mea 4. Lakasattas ailat közvetlen a féreg mentesítés után. Urrend* serit gázzal tökéletesen irtunk (nem dán) „TOTAL“ villalat, Révay u. 25 (az Opera mellett). T. 120-S20. Takarítást is vállalunk IMS. ÉVI TAVASZI női Skállnap mir megtekintjietök. árama olcsók P OLGÁR£ 55. Festményedet Értesítést bérek ki festette és hol nézhető meg. WINKLER, TISZA KÁLMAN-TÉR HAT II. emelet huszonhat. gi2 Albérleti szófiát keresek vidéki úr részére. Választ „Jól elérhető heb" jettyére a feltudóba. Wákik és festmények 2 Mecyinszky, Komáromi Kacz, Karagány, Györgyei Nagy Zsigmond, Brock Lajos, Berkes, Katona Sándor, Vidovszky, Szüle, Udvary, Háry, Nográdi, Polczti, Hernán, Bemtelei Molnár, Fried, Juszkó, Glatter Gyula, Máray, Polya és sok értékes kép ,Bienen eladd, Winter kxr., VIII., Tisza Kálmán-tér ■ Kat, II. em. huszonhat. öskeresztény ipari gazetyfrnyes társulna tókéssel, tspy Leheleket „Villa mosták"* jeligére Leopold Cornél hirdető Irodája, VI., Teréz-körút 3. 6015 ígász. Ritka, sorozatok és blokkok, külföldi és magyar, kaphatók délután 3—5 óra között: dr. Vészi, V., Csáky utca 19. II. emelet 3. Lósport Ügetőversenyek Ha különösebb sportesemény nem is díszíti a szerdai programmal, népes mezőnyben és érdekes versenyben nem lesz hiány. * A Háromévesek versenyét legutolsó futása alapján Jáspisnak kellene megnyernie. A Mimóza-díjban Formás és Oszap leánya képviselik a legjobb esélyeket A Tárnok-díjban a régen nem futott Hadnagynak Tamara II. az ellenfele. A Nemzetközi versenyben, ha Ebadia megismétli legutolsó futását, úgy az ezúttal bemutatkozó Ivadéknak nem lesz könnyűg a helyzete. A Nemzetközi handicapben Dalma J. F. és AH között várniuk küzdelmet. Jelöltjeink: I. Jáspis—Vera. II. Formás—Oslap lánya. III. Tamara II.— Hadnagy. IV. Ebadra—Ivadék. V. Dalma J. F.—Ali. VI. Peter Watts-Galibea. VII. Garáb—Tarzan. VIII. Gárda Kürtös—Zsandár T. IX. Graeiosa—Csinos Min. TAKARÉKOSKODJUNK AZZAL !önkéntoi!Küzdjü a Xl2 rrs&j a Ou-ihccLjOiöl. i'! Oá! Színház Svájci óvrtmágei imái Néhány napja újították fel Bernben Paul Raynal ,41 ismeretlen katona síremléke című darabjai. A drámának, melyet tizenkét évvel ezelőtt játszottak először Svájcban, akkoriban úgy a francia, mint a német színjátszásra erős hatála volt. Érdekes, hogy tulajdonképpen igazi, színpadszerű cselekmény alig akad benne, a dráma a lelkekben zajlik, az emberi mélységekben örvénylik. Rövid tartalma talán a következőkben sűríthetők össze: Egy fiatal katona néhány napos szabadságra utazik haza falujába, hogy meglátogassa hozzátartozóit és elsősorban menyasszonyát, akivel most tervezik az esküvőt. De mire hazaér, már várja a sürgöny: azonnal induljon vissza a frontra. Az esküvőt lemondják, hiszen mindössze néhány órai tartózkodásra marad idő — ez a néhány óra azonban beteljesíti a két fiatal lény szerelmét. Az apa, mikor megtudja a történteket, felelősségre vonja a fiút és kettejük között viharos szóváltásra kerül sor. Ez a dialógus a dráma fordulópontja, amelyet a két művész, James Meyer és Arthur Fischer-Streitmann mindvégig feszültséggel és igazi művészettel tudott megtölteni. Az érzelmi kitöréseket azonban a feleszmélés követi: leány, apa és fia megbékéltető befejezésben válnak el egymástól. A darabot Werner Wolff rendezte, aki munkájában teljes mértékben érzékeltetni India a költő elgondolásait. A közönséget mélyen megindította a háborús dráma, amely költői szépségeivel és mélységesen emberi vonatkozásaival valóban Raynal egyik remekművének számít. Ugyancsak felújítást mutattak be a közelmúltban a zürichi Schauspielhausban, ahol Jean Hort genfi francia társulata Claude Anet Mademoiselle Bourretl című dramatizált novelláját játszotta el. A darabot 1923-ban mutatták be először Párisban, ahol a női főszerepet, amely egyúttal a címszerep is, a nagy drámai színésznő, Ludmilla Pitoeff alakította. Az ősbemutatón Claude Anet darabjának nagy sikere volt, azóta azonban kissé elévült a vidéki, könnyfakasztó, érzelgős történet a vidéki úrilánykáról és szerelmi kalandjáról. Még a kitűnő francia társulat és az elsőrangú művészek — élükön Nora Sylvere-rel és Jean Hort-tal — sem tudták, átmenteni húsz év távlatán a darab hangulatát. A zürichi Stadttheater hamisítatlan svájci ősbemutatót prezentált közönségének, amennyiben legutóbb bemutatott operájának, a Casanova Svájcban című dalműnek komponistája, szövegírója, rendezője, karmestere és díszlettervezője egyaránt „honi szülött“. A rendkívül látványos opera zenéjét ugyanis Paul Burkhard szerezte, szövegét Richard Schweitzer írta, míg díszleteit Max Sulzbüchner tervezte. A rendezés munkáját Hans Zimmermann végezte, a zenekart pedig Victor Reinshagen vezényelte. A darab maga is Svájcban játszik és Casanova híres kalandjainak egyikét viszi színre. Örök dialógusok A Zeneakadémián Örök dialógusol címmel hétfőn este a Nemzeti Színház tagja s más ismert fiatal színész felléptével klasszikus remekművek részjelei kerültek előadásra. Csokonai Vitéz Mihály, Shakespeare, Rosland és Wilde egyegy munkájának részletei szerepeltek műsoron. A bevezető megírására az est rendezői Innocent-Vincze Ernőt kérték fel. Ebből az elöljáróban felolvasott írásból közöljük az alábbi részletet, amely érdekesen világítja meg a klasszikus remekek rendkívüli népszerűségének okát és hivatását a viharos időkben: Az emberi világ háborgó nagy korszakaiban nyugtalan a lélek. Ha körötte a szélvész zúgásával és gyorsaságával sűrülnek az események, s minden pillanat újat húz, a lélek mind erősebb vággyal iparkodik megkapaszkodni, mint a szélfutta tornácon a felfutó vadszőlőlevél. Kinyújtja kacsait az állandó, a változhatatlan felé. A bizonytalanságok világában a bizonyosságot keresi. Körülnéz, van-e iható folyama az lét medreinek, amely változó tájakon is változatlanul önmaga marad, így talál rá az örök klasszikumra. A változhatatlan állandóságra, a bizonyosra, a meglévőre és megmaradóra. Ma mindenütt és minden alkalommal a klasszikus éled újjá abban a világban, amely olvas és színházba, hangversenyterembe jár. Itt Sophokles szól, ott Möllere. És siker a színpadokon és pódiumokon a halhatatlan világirodalom. Ma este is örök dialógusok hangját zengetik a szereplők, eló ismerőseink szava hangzik fel, Csokonaié, Shakespeareé s a felületesebben, de élénken csillogói közül Rostand és Wilde szava. Özvegy Karnyóné, Romeo és Julia, Salome és Johanon mellett megelevenedik ma este ,sasfióka fehér, törékeny alakja ”. Költőjéről, Rostnmniról tudjuk, hogy gyerekszobájának falán ott függött a halovány reichstadti herceg képe. A marseillei ügyvéd fia tíz-tizenkétéves korában naponta maga előtt látta ezt a képet. Ha nem is tudhatta még, hogy valaha verses remeket fog írni Napóleon szomorú fiáról, valami már nyiladozott benne . Rostand egész életé■ ben magával hordozta ennek a képnek az emlékét, így találkozunk valamennyien klasszikus emlékeinkkel és így hordozzuk magunkkal őket. Gyerekkorunk „falán“ ott van valahol egy emlék. Talán csak egy félóra, talán egy délután emléke, amikor először csentük ki apánk könyves szekrényéből a „Lear király“-t és olvastuk lázasan a többé-kevésbbé érthetetlen és titokzatos verssorokat. Vagy egy diákelőadás emléke, amikor először hallottunk Romeo és Julia szerelméről és néhány napig valamennyien Rómeók és Júliák voltunk. Így maradt meg diákkorunkból a Csokonai-versek napsütötte, vidám zamata emléke és az első holdfényes borzongás, mikor dermedten néztünk a könyvre, melyben Salome megkóstolta Jochanán halott ajkáról a szerelem keserűségét. Rostand élete egyik legnagyobb eredményét alkotta meg egy ifjúkori kép emlékéből. Idézzük fel mi is, mint ifjúkorunk falán függő képeket, klasszikus emlékeinket. Az ember ezzel megalkothatja élete egyik legnagyobb eredményét: megőrzi magában és a maga számára a változhatatlan eszményeket. Megtartja az örök értékek örök maradandóságát. Azt, ami a klasszikumban a legfontosabb és nemcsak a klasszikumban a legfontosabb: a nagy indulatok megtisztulását, a megértést, szeretetet, az ember örök emberségét, a klasszikuimban gyökerező humánumot. Mert az ember — legyen az bárki és éljen bármilyen távol is a művészettől — a legköznapibb ember is remekművet alkot Imni önmagából és az életéből, ha megtartja és megóvja azt az örök emberi szellemet, amit a klaszszikus remekek őriznek és sugallnak. Ravasz tavasz gyűjtőcím alatt mutatja be március 15-én, este a Komédia Orfeum tavaszi bohózatrevüjét. A revü szerzője Halász Judolf, főszereplői pedig Türk Berta, Feleky Kamill, Misaga László, Barna And, Hlatky Edit és Szép Zoltán. A revü mellett különböző nagysikerű artistaszámokat is bemutat a kis színház, amelyek közül elsőnek kell megemlítenie.modini varázsló mulatságos trükjeit és L. Gondát, a sleppkirályt. ÚJSÁG SZEITOX T943 MAJÍCIUS TI * Táncest. Operaházunk balettjéből a rangra ugyan nem, de tudásra az első vonalban álló táncosok közül néhányan önálló estét rendeztek a Zeneakadémián. Ez a pódium nem káprázott a díszletek szépségétől, a fényhatások villogásától, annál több alkalmat adott, hogy a közönség magában a táncban és ne a körlésben gyönyörködjön. A szereplők is tudatában voltak feladatuk nehézségeinek és minden tehetségükkel táncoltak, hogy tudásukat csillogtathassák. A szereplő táncosok közül elsősorban Pintér Margit tűnt elő, lobogó temperamentumával és mozdulatainak kecsességével. Kálmán Etelka és Patócs Kató is derekasan kivették részüket a sikerből. A férfiak közül Sallai Zoltán vált ki technikájának fejlettségével. Vashegyi Ernő és Tatár György is érdemesen szerepelt. Kár, hogy csak ismert tánckreációkat adtak elő és a maguk alkotásaival nem mutatkoztak be. Az estnek nagy sikere volt. Pri A-a. * „Igazi passió“ a Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színház soronkövetkező bemutatóját április 1 3-án tartja, amikor is Greban Igazi passiója kerül felújításra. A darabot a Nemzeti Színházban először 1924-ben mutatták be és azóta mintegy negyvenötször szerepelt már a műsoron. Az igazi passió főszerepeit Abonyi Géza, Tasnády Ilona, Major Tamás, Kovách Károly és Ónody Ákos játssza. Játékmester Abonyi Tivadar. * „A rászedett kádi“. A Székesfővárosi Népművelési Bizottság klasszikus operahangverseny sorozatának ötödik estjén a Magyar Művelődés Házában Gluck: A rászedett kádi című egyffelvonásos vígoperájának felújítására került sor. Régebben az Operaháznak is kedvelt műsordarabja volt az értékes zenéjű, mulatságos kis dalmű és a reprizt most is örömmel fogadta a közönség, bár a Tisza Kálmán-téri tágas színház akusztikája nem a legalkalmasabb helye a kamaramuzsikának. Berg Ottó karnagy megérezte a mű stílusát, eltalálta tempóit. Bán Károly ügyesen rendezett, Fülöp Zoltán szép díszletet tervezett és az énekesek, élükön a címszerepben Maleczky Oszkár közvetlen kedves alakításával, Nagypál László tisztán csengő tenorjával, Farkas Ilonka kellemes szopránhangjával, Tiszay Magda jóízű komikai tehetségével, továbbá Vajda Júliával, Naszódij Sándorral és a még növendék, de meglepően rutinos Csongor Istvánnal tetszéssel kísért, sikeres előadást produkáltak. Külön elismerés illeti Szabó Miklós szellemes szövegfordítását. Az est koncertrészében Beethoven Leonora nyitánya és a VII. szimfónia állott a műsoron. Berg Olló dirigálásával és a Székesfővárosi Zenekar játékával. * Szerdán indul a frontra a Tábori Színház. Tolnay Andor tragikus hirtelenségű halála után, mint ismeretes, vitéz Bánky Róbert, az Új Magyar Színház igazgatója kapott megbízatást a Tábori Színház megszervezésére. A szervezési munka most fejeződött be és a Tábori Színház tagjai már házifőpróbát is tartottak új műsorukból. A harminctagú társulat, vitéz Bánki Róbert vezetésével szerdán reggel indul el a frontra. A művészek közül elsőnek Pedál Sárit említhetjük, aki azonnal vállalkozott erre a szép és nehéz feladatra, majd Antal Iliit, Ilantvay Lucyt, Varga Imrét, Fülöp Sándort, valamint mind a többi művészt is. A társulat műsorán hangulatos egyfelvonásosok, tréfák, dalok, kabaré- és artistaszámok, operettrészletek, táncok és balettprodukciók szerepelnek. * Vidám revüműsor a Goldmarkteremben. Március 14-én, vasárnap délelőtt 9:11 órakor páratlanul gazdag műsorral revüst mutatnak be a Goldmark-teremben (Wesselényiulva és Sáli Károly bohózatának főszerepeit Salamon Béla és Raina Alice, Kellér Dezső tréfájának , főszerepeit pedig Nagy György és Solt Ibolya játsszák Barabás Lóránt egyfelvonásosának főszereplői: Rostis Magda és Justh Gyula. Az énekművészeket Rette Gabriella és Ernster Dezső képviselik Magánszámokkal szerepelnek többek között Dada Sándor és Dénárt Béla A felsoroltakon kívül a műsor keretében még számos kiváló művész lép fel Jegyek kaphatók: Sip-utca 12. sz. 11. 33 és Erzsébet-körút u. sz. I. 10. ■yrrA/,nmviimvu_jh (Mit irt az U I *ág IANNAMAMA Szörényi úr» nagymerftw ---------raejt a kettős szerep nehézségeit... II mulatság « / film I (Szilasey, Hajósi, 2 Petites.) !«—9. hét: OMNIA ScsalAdunk szegyen», a bohózat határán Járárti Rátétt, A közönség nagyszerűlen mulat V~»,S Kos Tarry Ida, Hajmássy, Va*.yup Piri). . hét: SCALA___'' ' !írd- nész&tik mm ! ; ■ , U. .1 * Zenekari hangverseny. Magas művészi színvonalú és kitűnően kikerült koncertet rendezett hét fiája az OMIKE a Goldmark-teremben. A klasszikus programmot, Haydni g-dúr (füstdob) szimfóniáját, Mozart d-dúr hegedűversenyét, Beethoven Ah! Perfido áriáját és Mendelssohn „Szentivánéji álom“-zenéjét Fischer Sándor karnagy vezényelte. Az alaposan képzett, igen tehetséges dirigens szuggesztív erővel, biztos kézzel irányította a színesen, szabatosan játszó lelkes* orchesztert. A hegedükoncert szólistája, Gerle Róbert,*» fiatal ne-' gyár hegedüsnemzedék egyik kg« többet ígérő talentuma. Melege sima tónusához, bravúrosan psiszolt technikájához hamarosan társülni fog a mozarti muzsika szellemének közvetítése is. Gödry Kató tisztán zengő, szárnyaló szopránjával és énektudásával formálta meg az igényes koncertáriát. A hálás hallgatóság méltóan halmozta el tetszésnyilvánításokkal Fischer Sándor karmestert és az estközra- működést. , * „Márciusi szél“. Solt Rezső, a Nemzeti Színház közismert és közszeretetben álló telefonkezelője Turay Mihályival együtt Márciusi szél című dalt szerzett, amely Koltay Gyula március 15-i zeneakadémiai előadóestjén kerüt először a közönség elé. A hangulatos énekszámot Lontay-Ragner László f írja elő. * „Udvarolni felesleges“: Berlin, Róma, Bécs. Vaszary Gábor „Udvarolni felesleges“ című vígjátékát Németország és Olaszország részéra vették meg az elmúlt napokban. A rendkívül mulatságos bohózat a közeljövőben Berlinben és Rómában, majd pedig Bécsben kerül bemutatásra. HftMGI?OREKTEK Ma: STEFÁNIA! zongoraest, Vigadó fi 7. (Mestert, kedvezni.) (Harmónia rendezés.) * Mo: Beethoven Vil.Komor I.iszt A-dúr (Bálint Tibor), Nádor: Kékmadár szvit. Händel: Concerto grosso. 7. 1/17. (Rózsavölgyi.) színházak műsora OPERA: Nincs előadás. ISLNZETI SZÍNHÁZ: Ordipus király,jedipcs Krolovosban (Vjl). XI. NEMZETI KAMARA: Bólém (V67). MIEBÓDI.S MÁZA: Bohémélet (6). Az Opera ház vendégjátéka. MADÁCH SZÍNHÁZ: Képzelt beteg (9 7). MtSZIMIAZ: A Manderley-ház asszonya TESTI SZÍNHÁZ: Mérce (&7 ). L'J MAGYARSZÍNHÁZ: Udvarolni felesleges (Vil). ANDRÁSSY SZÍNHÁZ: Kszy mp a világ ((7) FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: Mária főhadnagy (V27). . KAMARA VARIETÉ: Görbe tükör (&7). VIDÁM SZÍNHÁZ: Patyolalkisasszony OMIKE (Goldmark turem): Zenekari banisversenty 0&7). ERZSÉBETVÁROSI SZÍNHÁZ: Ma éjjel a*had vagyok ‘«SÍ # JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ: Csókos asszony (a40 *48 ). KISFÁI IDY SZÍNHÁZ: Mit susog a fehér «kár (?4n. l48). * NEMZETI BABSZINJÁTÉK: Hókacsinálta király (V&4). — Este: Az ügyvéd és férje (MI), RÓVA!REVOSZINHÁZ: Utazás 5 holdban^7) KOMÉDIA ORFEUM: Csecse becse (M. %7). Mii okot tu iroMmE ítarícoxtékba „ÚJSÁG KölcsönmÁRÁSI!