Ujság, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

■ SZOMBAT: 1»4S MÁJU­S­I UJSÁG „Már csak hajszálon függ a finn—amerikai kapcsolat“ Finnország tovább fáradozik annak az őszinte akaratának kinyilvánításán, hogy Amerikával a lehető legfőbb viszonyt tartsa fenn Helsinki, április 30. (Magyar Táv­irati Iroda.) Mértékadó finn helyen csütörtökön a következőket mon­dották az elmúlt napok külpoliti­kai eseményeiről. A húsvéti ünnepek előtt Helsin­kiben elég izgatott volt a hangulat az amerikai finn kapcsolatok miatt, amelyeket amerikai részről olykép­pen éleztek ki, hogy a helsinki amerikai követség személyzetének nagy részét visszahívták. Helsinki­ben azzal a lehetőséggel számoltak, hogy Amerika szovjet követelésre megszakítja Finnországgal a diplo­máciai kapcsolatait. A következő napok azonban észrevehető csend­ben teltek el. A várható eseményeket illetően nyilvánvaló, hogy Finnország to­vább fáradozik annak az őszinte akaratának kinyilvánításán, hogy Amerikával a lehető legjobb kap­csolatokat tartsa fenn. Másfelől fel­tehető, hogy Amerikának pillanat­nyilag fontosabb és kényesebb kül­politikai kérdésekkel kell foglalkoz­nia. Ha azonban a szovjet diplo­mácia minden körültekintést mel­lőző tevékenységére gondolunk, meg lehetünk győződve róla,­­ hogy az Amerikára gyakorolt szovjet nyomás a finn kérdésben tovább fog tartani és ennek következtében Amerika előbb vagy utóbb kényte­len lesz szakítani Finnországgal. Pillanatnyilag a helyzet való­színűleg nem nagyon alkalmas erre a lépésre, minthogy az amerikai kormányt Szovjet-Poroszországnak a lengyelek ellen irányult eljárása után nagyon kényelmetlenül érin­tette, hogy az amerikai közvéle­mény előtt taglalnia és védenie kell ezt a rendkívül kényes kérdést. A Finnországgal való szakítás a Szovjet­ Unió javára a másik kér­déssel egyidőben bizonyosan érthe­tetlennek tűnnék fel az amerikai közvélemény előtt, mely Amerika háborús részvételében bizonyos mértékben csupán az emberies és az igazságosságon alapuló eszmék szolgálatát szeretné látni. Stockholm, április 30. (NST) A Stockholms Tidningen washingtoni tudósítójának jelentése szerint haj­szálon függ már csak a finn-ameri­­kai diplomáciai kapcsolat. Illetékes helyen nem hajlandók nyilatkozni a kérdésről és a legnagyobb elzár­­kózottság mellett csak annyit kö­zölnek, hogy az egész helyzet sok­kal súlyosabb, semhogy a nyilvá­nosság előtt meg lehetne vitatni. Nem titok azonban, írja a Stock­holms Tidningen, hogy az amerikai diplomaták legnagyobb része már elhagyta Helsinkit. Az Egyesült Ál­lamok közvéleménye nem hajlandó elismerni Finnország álláspontját, amely szerint 11 hónap­ óta véde­kező háborút folytat, tővé tette zászlóaljának e szorult helyzetiből való kivonását. Január 16-án és 17-én szakadatlanul támad­ták a bolsevisták az alexandrovkai erdő reteszállásait. Stáros százados azonban az egyik rohamot a másik után verte vissza zászlóaljával és új­ból és újból ellentámadásokkal verte vissza a rájuk özönlő ellenséges tö­megeket. Ezekben az idegőrlő küzdel­mekben mindig a legveszedelmesebb helyeiken viaskodott és alárendeltjei­nek ragyogó példát nyújtott. Két nap, makacs és szívós harc után az első vonalban érte az a halálos lövés, amely nemes életét kioltva, vetett vé­get e hőslelkű tiszt szépen ívelő pályá­jának. Hasonló önfeláldozó szívóssággal harcolt a legválságosabb helyzetben Tömösi József alezredes, zászlóalj­­parancsnok. Tönyösi alezredes már a régebbi harcokban is kitűnt, de még inkább kiemelkedett a nagy téli csata legsúlyosabb küzdelmeiben. 1943 ja­nuár 14-én azt a parancsot kapta, hogy zászlóaljával feltétlenül tartsa birtokban Marki községet. Kitartásával lehetővé kellett tennie, hogy mögötte más­­ alakulatok felvonulhassanak, új védővonalat épülhessenek ki. Tömösi József ezt a feladatot mintaszerűen hajtotta végre, noha a sokszoros túl­erőben lévő ellenség tömegei rövide­sen körülözönlötték és minden oldal­ról el akarták szakítani többi csapa-táitól. Ebben a körülzárt helyzet­ben vette fel a küzdelmet a bolsevisták­kal és a dermesztő hidegben minden­nemű támogatás és ellenállás lehető­ségétől megfosztva, küzdött három napon át rettenthetetlen bátorságával. Hiába indíto­tta támadásra az ellenség a gyalogos t­ömegeket és harckocsikat, minden rohama megtört Tömösi al­ezredes zászlóaljának vitézségén. En­nek köszönhető, hogy az ellenség előre­nyomulása Marki községnél elakadt, így a Marki mögött lévő völgyben fel­­von­ulhattak új védőállásokba azok a honvédkatek­kek, amelyek azután új gátat teremthettek az ellenség áradása elé. Csak ennek megtörténtével lát­hatta feladatát megoldva Tömösi al­ezredes, aki immár felsőbb parancsra hozzálátott az ellenség gyűrűjéből való kitörés előkészítéséhez. Amily hősiesen küldött az ellenség feltartóz­tatásaiban, épp oly hősiesen hajtotta végre ezt a parancsot is. Heves harcok árán bár, de­ mégis sikerült zászlóalja megmaradt részével új védőállások­ba vonulnia. (MTI) életük kockáztatásával fotografál­­ták a leggyilkosabb ütközetek ese­ményeit s a fotográfusok, akiknek képei ott sorakoznak most a Vi­gadó falán­­is döbbenetes erővel tesznek tanúbizonyságot amellett, hogy ezek az emberek ezeket a fel­vételeket valóban ott készítették, ahol a halál kaszája másodpercen­ként suhint. De megdöbbentő erővel hat a ki­állításnak az az osztálya is, ahol azokat a filmeket mutatják be negy­venperces folyamatos előadásokban a közönségnek, amelyeket egyrészt a szovjettől zsákmányoltak, másrészt a haditudósító filmesek készítettek — nem a híradók nyilvánossága szá­mára. Izgalmasan érdekes a szovjet film, ez az értékes zsákmány, amely bemutatja a szovjet legfőbb vezetői előtt a szovjet hadsereg felvonulását, aztán a film, amely saját repülőink, honvédeink küzdelmét mutatja be, és végül a régi világháborúnak meg­maradt kétszáz métere, mely Prze­­mysl visszafoglalását örökítette meg. Amilyen óriási a különbség a légi és a m­ai h­aditudósító munkája kö­zött, olyan felmérhetetlen különbsé­get mutat ez a régi film az elmúlt és a napjainkban dúló világháború harcai, eszközei között. Valóban olyan kiállítás nyílik most meg a Vigadóban, amelyet nemcsak érdemes, hanem okos is megtekinteni. A kiállítás rendezőit a legteljesebb elismerés illeti meg. Vándor Kálmán Bermudában megegyeztek azokban a javaslatokban, amelyek alkalmasak a menekültek problémáinak rendezésére Newyork, április 30. (NST) Csü­törtökön befejeződött a brit és az amerikai kormány képviselőinek és más kormányok kiküldötteinek részvételével a Bermudákon meg­tartott menekültügyi értekezlet. Záróközleményt adtak ki az ér­tekezlet eredményéről és ebben köz­ült, hogy a brit és az amerikai kor­mány képviselői megegyeztek azok­ban a javaslatokban, amelyek alkal­masall a menekültek problémáinak rendezésére. Ezeket a javaslatokat, hangzik tovább a záróközlemény, a nyilvánosságra való hozataluk előtt a brit és az amerikai kormány elé terjesztik. Bár az értekezlet befejező közle­ménye nem tartalmaz utalást a menekültek sorsának enyhítése ér­dekében elhatározott azonnali in­tézkedésekről, tájékozott körökben mégis úgy tudják, hogy a tanács­kozások előterében a tengerzár meglazítása állt azzal a céllal, hogy a menekültek élelmiszerellátását megkönnyítsék. A befejező közlemény mindössze azt hangsúlyozza, hogy az értekezlet során kidolgozott javaslatok alkal­masak minden fajhoz és minden vallásfelekezethez tartozó menekül­tek megsegítésére. Roosevelt hazaérkezett Washington, április 30. (NST) Roose­velt elnök csütörtökön újra visszatért Washingtonba az Unió déli államai­ban tett körútjáról. Roosevelt elnök sajtóképviselők előtt beszámolt az Egyesült Államok déli részén tett szemleútjáról. Az elnök szavaiból az újságírók arra következtetnek, hogy Roosevelt a háború után be akarja vezetni az ifjúság kötelező katonai előképzését. Svájc washingtoni követe jelentéstételre hazamegy Helsinki, április 30. (Magyar Táv­irati Iroda) Az Itta Sanomat értesülése szerint Svájc washingtoni követe a közeljövőben hazautazik, hogy ta­nácskozásokat folytasson a szövetségi tanáccsal. Előreláthatólag hosszabb ideig marad otthon. Lemondott Észak-Írország miniszterelnöke Belfast, április 30. Az északírországi kormányválság csütörtökön John Mil­ler Andrews miniszterelnök lemondá­sával elérte tetőpontját. Már Nagy­szombaton kivált a kormányból Sir Basil Brooke kerü­skedelemü­gyi mi­niszter és helyettes kormányelnök, valamint James MacDermott főállam­­ügyész. A két kormánytag lemondása közvetlenül Andrews rádióbeszéde után történt, amelyben éles vitába szállt saját pártjával, az Unionist Party-val, amelynek részéről heves bírálatban részesítették a kormányt. Andrewst azzal vádolták, hogy nem elég szigorúan jár el az ír nacionalis­tákkal szemben, akik nagyobb füg­getlenségre törekszenek. Az új kor­mány megalakításával, hír szerint, az öt nappal ezelőtt lemondott Sir Basil Brooke kereskedelmi minisztert bíz­zák meg. Spanyolország új buenos­ airesi nagykövete Buenos Aires, április 30. (Német Távirati Iroda.) Guinaru külügymi­niszter csütörtökön hosszabb megbe­szélést tartott Spanyolország eddigi nagykövetével, Magaz-zal. A tárgyalás után közölte, hogy az argentin kor­mány megadta a működési engedélyt Bulnes grófnak, aki Spanyolország új buenosairesi nagykövete lesz. Magaz eddigi nagykövet közölte, hogy Be­­cerra-t, Spanyolország buenosairesi főkonzulját Kubába helyezték át. (MTI) De Gaulle és Giraud közös bizottsága Genf, április 30. (Német Távirati Iroda) Londonból jelentik: De Gaulle és Giraud — mint az Exchange Te­­graph jelenti Londonból — megegyez­tek abban, hogy hotspringsi nemzet­közi élelm­iszerértekezletre közös bi­zottságot küldenek. A bizottság veze­tője Szerve Alphand, a washingtoni francia nagykövetség volt gazdasági attaséja lesz. (MTI) A téli csata magyar hősei Hősi életét önfeláldozó hősi halál­lal fejezte be a nagy téli csata küz­delmeiben Házas Győző százados, egyik gyalogezredünk zászlóaljparancs­­nnoka. Házas százados már a donmenti harcok idején is kimagasló rátermett­séggel, fáradhatatlan buzgalommal és töretlen támadó lendülettel vezette zászlóalját. A nagy téli csata kezdő napjaiban, 1943 január 15-én, az alexandrovkai reteszállásban , rekedt zászlóaljával. Mivel feladata az volt, zászlóalja élén vakmerően előretört, roppant túlerővel már megszállott Borcsevo községre, a bolsevistákat ki­vetette onnan és a falut az ellenség ismételt heves támadásaival szemben is másnapig tartotta. Január 15-án parancsot kapott arra, hogy vonuljon vissza. A visszavonulást ugyancsak szakadatlan bolsevista támadások kö­zött kellett végrehajtania, de semmi­féle veszedelem meg nem rendíthette, úgy hogy az utóvédet mindig szám,­hogy az ellenség előretörését minden t­évesen vezetve nagy veszteséget oko­­zszkézzel lassítsa, az említett állásból szott még az ellenségnek. Ezzel lehe­ GLORIT szabadalm. mintienfi* ragaszt* szabadalmazott periitetszösser moly, poloska, bolha, sváb, hangya ás légy ellen imipsz kiváló paCEO-beeresztő lonuasn es porisisiüi Gyártja: KORSZERŰ VEGYIPAR Kft. Budapesten, VII. Erzsébet-kíirá! 39. Depot:» Telefon: 221-691 Képviseletet keressünk ! A haditudósító-kiállítás sajtóbemutatóján Pénteken délelőtt mutatták be a sajtó képviselőinek a vasárnap megnyílásra kerülő magyar hadi­­tudósító-kiállítást. Ennél érdeke­sebb, szemlélt­etőbb, valóságokra jobban rádöbbentő kiállítás nagyon régen volt Budapesten. Nemcsak anyagának példátlan gazdagsága, nemcsak a kiállított tárgyak érde­kessége helyezi ezt a kiállítást az élre, hanem az anyag öszeállításá­­nak módja is, mely elgondolkoz­tató és egységes gerincet ad a látni­valóknak. De legfőképpen maga az anyag az, ami már az első pillanat­ban megragadja a szemlélőnek nemcsak a fantáziáját, hanem az értelmét is és gondolkodásra kész­teti. A legelső benyomás, amit a szemlélő kap, az a szinte felmér­hetetlen fejlődés, mely a haditudó­­sítás terén az első világháborútól a másodikig bekövetkezett. Az első terem bemutatja az 1914—18­44. világháború haditudósítóját és munkáját. Szép békés területen, száz és száz kilométerre a fronttól ül a polgáriruhás újságíró karján egy karszalaggal s Írja a haditudó­­sítást elbeszélések, mesék, száraz hivatalos jelentések alapján. Semmi közvetlen élmény, mindent másod­kézből kapott s ezért az egésznek valami különös, valósággal nem kvadráló kitalált jellege van. De a kiállítás látogatója egy lé­pést tesz a szomszéd szoba felé és ámultan megáll. Már megkapja az első szelet a második világháború viharából, melyben az újságiró nem sportcipőben és térdnadrágban nézi távolról az eseményeket, hanem maga is harcoló katona, aki együtt rohamoz a gyalogsággal, ott ül a pilóta mellett, amikor ellenséges te­rületeket bombáz s amikor az ellen­séges vadászok az ő gépét lövik. Különbség a haditudósító és a többi katona között csak annyiban van, hogy a h­aditudósító­­ munkatöbb­letet kapott. Mert amikor a gyalog­ság a rohamot visszaverte, amikor a repülő bombázását elvégezte és szerencsésen kijutott élve az ellen­séges vadászok halált osztó gyűrűjé­ből, utána fáradtan elnyúlik a fű­ben és két órát legalább pihen a következő ütközetig. A haditudósító­nak ez a két óra is munka. Ott ül a fűben, ölében apró írógép és írja a megrázó tudósítást az eseményről, melyről nem hallott, hanem amelyet maga élt át halált osztva és minden percben maga is várva a halált. Szemléltető grafikonok mutatják azt a hatalmas munkát, amit 132 tiszti rangban levő és vagy kétszer­­ennyi legénységi állományú hadi­tudósító újságíró, rádiós, filmope­rátus és képzőművész grafikonokon olyan szá­­oznak, hogy a szemlélő áll meg és tisztelettel fejét a magyar hadi­­­),lőtt, emberfeletti munkát vé­geznek az újságírók, akiknek tudó­sításait olvassuk, a filmesek, akik valőr, fotó végzett. A mok sorak döbbenten hajtja meg tudósítók Valóban A miniszterelnök előszava a finn miniszterelnök Budapesten tartott előadásához Budapesten most kiadták Linkomies finn miniszt­erelnök beszédét, amelyet „Finnország háborúban“ címmel bu­dapesti tartózkodása alatt, mint a finn parlament alelnöke ez év január 16-án mondott a M­agyar-Finn Társaság ülé­sén. A beszédhez Kállay Miklós mi­niszterelnök írt előszót „Finn példa­adás“ címmel. Az előszó többi között ezt mondja: — A legnagyobb örömmel bocsá­tom a magyar közönség elé Edvin Linkomies­­Jr. finn miniszterelnök úr beszédét, amelyet itt tartózkodása alatt a magyar parlamentben a Ma­gyar-Finn Társaság ülésén mondott, megrajzolva előttünk a közös ellenség, az orosz b­olsevizmus elleni hősies küzdelmét a finn népnek. — Tudom, hogy ez a beszéd a nagyrabecsült példaadás erejével fog hatni minden magyar olvasóra. Ezt nemcsak azért állapíthatom meg bát­ran, mert minden nép, amely a ke­resztény és nemzeti világszemlélet európai, s­zabad láthatáráért­­ küzd, bámulattal és elismeréssel adózik rokonainknak, hanem azért is, mert már ez előt­t a hatalmas és dicsőséges küzdelem előtt is mindenkor a kedves példa követ­endő jellemvonásaival fel­ruházottan élt és hatott a magyar lelkekben a finn nép élete. Nemcsak a testvéri szeretet megindult ,rokon­­szenve tölt el minden magyar embert amikor fin­n testvéreiről szól, hanem az elismeré­s és a megbecsülés érzései is. Ez pe­dig a rokoni büszkeségen kívül az okulás és a példa követésé­nek buzgalmát kelti fel a lelkekben. — A finnek fajrokonaink. Törté­nelmi arcaik, amelyet Európa meg­ismert, testvéri. Mindkét nemzet kul­túrája egyformán ősi és egyformán európai. Ebből következően mindkét nép oly sok vérrel megszentelt európai hivatását ugyanazzal a meghatározás­sal lehet szabatosan kifejezni: küzde­lem az európai keresztény és szabad légkörért, hogy ebben a szabad európai légkörben minél gazdagabban fejlőd­hessenek, gyümölcsözhessenek a nem­zeti erők. A finn példa tehát nemcsak azért kapcsol össze, mert testvérek vagyunk és életünket a benső, rokon, lelki al­kat parancsoló módon irányítja, ha­nem azért is, mert sorstársak is va­gyunk. De születésünk, sorsunk és fejlődé­sünk, más szóval eredetünk és törté­nelmünk rokoni mivolta mellett még van rendkívüli a egy vonatkozásban hatóereje a finn példának. A finn példa tanulsága a mai életünk szá­á­mára mutat követendő parancsokat A két nép küzdelme azonos, mindkét nép a maga önállóságát, szabadságát sajátos életformáját védi, egyformán helyezkedett el a bolsevizmussal szem­ben és ebben a küzdelemben jó tudni, hogy a rokon mit lesz. Jó érzés tudni, hogy sorstársunk milyen hősi erő­feszítésre képes, jó látni, hogy a nem­zeti becsületérzés ugyanolyan erősítő, eggyéforrasztó szent hevület a finn nép társadalmában, mint a mi társa­dalmunkban. Legyünk büszkék a finn és a ma­gyar nép nemzeti becsületére. Észak-Afrikába vissza­­térnek a zsidó vezetők Melilla, április 30. (Interint.) Gi­raud tábornoknak az északafrikai USA-hatóságokkal történt megállapo­dása alapján tervszerűen szabadon bocsátanak minden zsidót és szabad­­kőművest. Most visszanyerte legutóbb azelőtti állását Muscatelli is, Algir zsidó prefektusa. Páholytársai ez al­kalomból ünnepséget rendeztek a sza­­badkőművesek szertartása szerint. (MTI) Néhai Bar­én Frigyes ny. postatakarékpénztár­ tanácsos SÍRKÖVÉNEK AVATÁSA május 2-án déli­­12 órakor lesz a rákos­keresztúri szr. temetőben. (33. par­cella, 15. sor, 5. sir) Dzv. dr. Pap Salamonná szül. Thierfeld Cecilia a­ magja és egyet­len öccse, Pap Hermann, valamint az egész rokonság nevében a fáj­dalomtól teljesen megtörve, szo­morú szívvel tud­­áj­a, hogy imádó­ férje dr. Pap Solomon ny. posta- és távirda-főigazgató boldog házasságának 43. évében április 29-én rövid szenvedés után elhunyt. Temetése május 2-án déli fa­bráskor lem a n­evekereezturi szr. temetőben . Részvétlátogatások mellszreét kérliik.

Next