Ujság, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-28 / 120. szám
4 FŐVÁROSI HÍREK A légitámadás okozta károk helyreállítása Az ellenséges légi támadások által a magánszemélyeknek okozott károk helyreállítása ügyében a polgármester a maga hatáskörében a következő rendelkezéseket adta ki: A romeltakarítás a polgármesteri X. (közegészségügyi és köztisztasági ügyosztály; a romeltakarításhoz szakmunkások igénybevétele a polgármesteri II., valamint a polgármesteri X. ügyosztály; a szükségesnek mutatkozó bontások a polgármesteri III. ügyosztály; a kilakoltatás a polgármesteri IX. ügyosztály; az épületek hatósági helyreállítása a polgármesteri III. ügyosztály; az utcák, utak, terek helyreállítása a polgármesteri II. ügyosztály; a helyreállításhoz szükséges iparosok, mérnökök és szakmunkások kijelölése és igénybevétele; az épületeket illetően a polgármesteri III. és a közterületeket illetően pedig a polgármesteri II. ügyosztály; az anyag igénybevétel; az épületeket illetően a polgármesteri III. és a közterületeket illetően pedig a polgármesteri II.; a hajléktalanok végleges és ideiglenes elhelyezése, fekvőhelyek és a tisztálkodást szolgáló legszükségesebb felszerelésről való gondoskodás a polgármesteri IX. ügyosztály és a polgármesteri XVII. ügyosztállyal együttműködésben; a hajléktalanok átmeneti élelmezése a polgármesteri IX. ügyosztály, a polgármesteri VIII. ügyosztállyal együttműködésben; a gyógykezelés és a gyógyszerellátás a polgármesteri X. ügyosztály, a pénzügyi kérdések a polgármesteri VI. ügyosztály és a honvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő térítési jogviták a polgármesteri XIV. ügyosztály ügykörébe tartozik. * NEM VÁLTOZTATNAK MEG UTCANEVET. A fővárosi Közmunkák Tanácsa legutóbbi, Bessenyey Zénó dr. elnöklésével tartott tanácsülésén határozatilag kimondta, hogy a háború tartama alatt nem változtat meg többé utcanevet. Errevonatkozóan különben a belügyminiszter is országos tendetet adott ki. SZOCIÁLIS LEÁNYLÍCEUM. A következő iskolaévben a főváros új iskolatípussal gazdagodik. Ebben az iskolában a középiskolai tantárgyak tanítása mellett főként a szociális jelleg domborodik majd ki a tantervben. A szociális leánygimnázium, amelynek tanulói az iskola elvégzésével érettségi bizonyítványt kapnak, Schlachta Irén dr. igazgató vezetésével a korszerű leánynevelés terén új utakon halad. Irányelvei a szociális szellemben vallásos alapon biztosított lelki kultúra, a szakképzettség, a minden körülmények között való helytállás, a háziasság és az anyai hivatásra való tekintettel a test etikus kultusza. Akik gyermekeiket ebbe az intézetbe felvétetni óhajtják, kérvényeiket a szociális leánylíceum igazgatóságához, XIV., Thököly út 67. címezzék.* KÉPZŐMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT NYERTESEI. A Megváltó születésének és az ehhez fűződő eseményeknek kisplasztikai és grafikai ábrázolására a főváros pályázatot írt ki. A Némethy Károly dr. tanácsnok elnöklésével összeült bizottság most bírálta el a beérkezett pályaműveket és úgy határozott, hogy a kisplasztikai pályadíjat nem adja ld, azonban Antal Károly „Betlehem“ című és Varga Ferenc „Angyalos Betlehem“ címü alkotását 800—800 pengőért megvásárlásra ajánlja. A grafikai 800 pengős I. dijat Pituk József „Pásztorok imádása címü művének, a 600 pengős II. díjat Jeges Ernő „Krisztus születése“ című művének és a 400 pengős III. díjat Harmos Károly „A tizenkétéves Jézus a templomban“ című művének ítélte oda. Csánky Dénes, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Pituk művét megvásárolta. A szép eredményre való tekintettel a bizottság javaslatot tett hat darab, egyenként 300 pengős IV. díj kiadására, amelyet Deli Antal, Koffán Károly, Köpeczy-Bócz István, ősz Dénes, Ruzicska György és ifjabb Szabó József nyert el. Alkalmi vételel!! Kaphatók! 21 kötet Révay nagy lexikon, szép példány......................650.— 140 kötet centenáriumi Jókai teljes sorozat......................880.— 15 kötet Mayers-lexikon, 1924 —34-es kiadás, gyönyörű félkörkötésben......................650.— 8 kötet Hóman—Szekfü: Magyar történet, félbőrkötésben, remek példány . . . 135.— 4 kötet Magyarság Néprajza félb. köt., mint az új . . 96.— 5 kötet Domanovszky: Művelődéstörténet, félb. kötésben, mint az új .... 196.— 28 kötet Tolsztoj egész vászon díszkötésben . . . 150.— és még sok sorozat, egyes könyv magyar és idegen nyelveken. Kérje „Expressz“ jegyzékemet, mely alkalmi vételekből öszszeállítva folytatólagosan megjelenik. Egyszer kéri és állandóan kapja. Díjtalan. Ehrenreich László „Vígszínház“ könyvesbolt, V., Szent István körút 12. Telefon: 111-569. A budapesti bolgár követség felhívása A budapesti bolgár királyi követség közli, hogy a bolgár hivatalos lap (Darzsaven Vesztnik) ez évi április 6-i számában közzétett bolgár államkölcsönről szóló törvény értelmében pénzbüntetés terhe mellett az összes bolgár állampolgárok kötelesek államkölcsönt jegyezni és e célra legkésőbb ez év június 20-áig tartoznak a Bulgáriában és külföldön levő ingó és ingatlan vagyonukról vagyonbevallási nyilatkozatokat benyújtani. Bővebb felvilágosításokért a vagyonbevallás módja felel, valamint a vagyonbevallási ívek beszerzése és esetleges kitöltése végett a bolgár állampolgárok a következő helyekre fordulhatnak: Bolgár kir. követség, Budapest, Andrássy út 115; Valcsev Sztefan lelkész, Budapest, IX., Vágóhid-ut 15; Valcsev Sztefan dr. lelkész, Pécs, Tompa Mihály utca 4; Ivanov Krum dr. lelkész, Miskolc, Botond utca 1. és Popnikolov Tódor iskolaigazgató, Kassa, Horthy Miklós tér 1. szám Előadás Verbőczyről Zágrábban Szerdán délután a horváti tudományos akadémia ünnepi ülésén Lanovics Mihály dr. jogtudományi egyetemi tanár Verbőczy halálának négyszázadik évfordulója alkalmából Verbőczy István, régi jogunk nagy mestere címen előadást tartott, amelyben többek között megállapította azt, hogy a Tripartitumban összefoglalt szokásjogban igen sok a horvát elem. Az előadáson megjelent vitéz Marosy Ferenc zágrábi magyar követ, valamint Garzuly József dr. sajtó- és kulturális attasé, valamint a diplomáciai kar és a horvát politikai és tudományos élet képviselői. Harmadfokon is felmentették Kiss Ferencet a Patkó-sajtóperben A királyi Kúria csütörtökön tárgyalta azt a sajtópert, amelyet Patkós György, a Belvárosi Színház volt igazgatója indított Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház tagja és a Színészkamara volt elnöke ellen. Emlékezetes, hogy amikor Patkós György a Belvárosi Színházat átadta a Hiradómozinak, Kiss Ferenc két sajtónyilatkozatot tett, amelyben Patkós eljárását súlyos kritikával illette. A büntetőtörvényszék a bizonyítási eljárás után Kiss Ferencet felmentette a sajtórágalmazás vétségének vádja alól. A törvényszék ugyanis megállapította, hogy Patkóst Kiss Ferenc közbenjárására bízták meg a Belvárosi Színház igazgatásával, aki biztosította az akkori miniszterelnököt, Imrédy Bélát is, hogy Patkóst a megbízatásra alkalmasnak tartja és érte felelősséget vállal. A budapesti Királyi Tábla a törvényszék felmentő ítéletét helybenhagyta. A Kúria csütörtöki tárgyalásán Gergics Károly dr. tanácselnök hirdette ki az ítéletet, amely szerint az alsóbiróságok felmentő ítéletét helybenhagyta és ezzel Kiss Ferencet a rágalmazás vádja alól felmentette. UJSÄG pförnat, ms mAjTJS m MÁJUSI Budapest lakója, ha távolabbra nem jut el, szívesen jártatja körül a tekintetét a főváros virágos kertjeiben. Ez is léleküdítő, kedvrederítő és frissítő. A mi parkjaink olyan szépek, ápoltak, virággal hímesek, hogy joggal büszke lehet rájuk nemcsak az a növénypoéta, aki megálmodta, hanem minden itt élő, városát szerető ember, aki egy kicsit magáénak is tekinti ezeket a közkertbe kiültetett tulipán-, muskátli- és kána-erdőket. A Füvészkert tudós igazgatója állapította meg nemrégiben, hogy „a Városliget, a Népliget, a Városmajor, a Gellért-hegy és a Margitsziget a világ fővárosainak is példaképül szolgálhat“. Ennél szebb bizonyítványt, mégpedig tökéletes szakértőtől, Budapestnek növényekkel gazdag ékességet nem is kívánhatnak. De, úgy látszik, kevés a fővárosban az olyan terület, amely az ózont a kőrengetegbe pumpálja, mert ugyancsak ez az avatott kritikus mondotta, hogy „mindez mégsem pótolja a helytelenül beépített területeket (bizony, csak Bárczy István kezdte a Virágos Budapestmozgalmat; azelőtt vajmi keveset törődtek olyan látszólag felesleges dolgokkal, mint a kertek fejlesztése), a régi temetőket, a háromszor áthelyezett botanikus kertet“. És, hogy ez többé ne történhessék meg, gátat kell emelni a budai hegyoldal további beépítése elé, meg kell védeni a természeti szépségeikről nevezetes helyeket... Meg bizony, meg kell óvni a garázda elemektől, a kofa-kirándulók kártevéseitől. Mert az igazi turista nem rombol, hanem, ha nem építhet, legalább vigyáz a meglevő értékekre, amelyek fölé védőleg tárja ki a kezét. Az igazgató úr vélekedése az, hogy „a közönséget már iskolásgyermek korában ki kell tanítani a természet védelmére“. Mert, ha mindenkit már eddig is kioktattak volna, nem történhetik meg ez a két eset. (Nyilván több ilyen is van májusban, virágnyitás idején.) Az egyik boltban bebugyolált fejű kereskedősegy szolgált ki. Amíg kiadta a portékát, többször felszisszent és a homlokához kapott. Nem állhattam meg kérdezés nélkül: — Mi történt ön nett — Csak erre várt, hogy megindíthassa a panasz-áradatot. — Leestem — Honnan! — Az Ördögorom-szikláróll — Hogyan! — Egy szál orgona után nyúltam, már a kezemben volt, amikor a tő elhajlott és én is moszt lezuhantam a mélybe. Alaposan megütöttem a kobakomat és most úgy zúg a fejem, hogy alig látok. Szép szál fiatalember volt, huszonöt-harminc esztendős lehetett, összezúzta magát a vasárnapi kiránduláson egyetlen szál illatos, lila orgonáért... A másik már kész Rendőri hír. Nem „egyszerű" és nem „közönséges", mert ehhez hasonlót még nem is hallottam. íme: „Egy szál orgona okozta a halálát. A nagyváradi rendőrség baleseti csoportja megindította a nyomozást P. M. szabómester-háztulajdonos ellen, aki T. A. nyolcvankétéves ügyvédet, Szentes város egykori polgármesterét súlyosan bántalmazta és kidobta az udvarról azért, mert T. a virágzó orgonájáról letépett egy ágat. Az idős ügyvéd, kidobása következtében mintegy négy métert csúszott a járdán is oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba szállították, ahol meghalt." Kinek szánta a kilencedik évtizedben járó gavallér azt a szál orgonát, amely az életébe került ! És miért rontott rá olyan bőszen az a szabómestert Hiányzott neki az az egy ág? Hiszen tudhatta, hogy aki a virágot ennyire szereti, agyonütni való, rossz ember nem lehet... György Endrt Hadműveleti területei levő honvédségi személyek fiogyléte felől a Vöröskereszt tudósító iroda ad felvilágosítást Számtalanszor előfordul, hogy a hadműveleti területen levő honvédségi személyek hogyléte felől a hozzátartozók, sőt egyesületek is külképviseleti hatóságainktól, vagy éppen külföldi hatóságoktól kérnek felvilágosítást. Megtörténik az is, hogy magyar állampolgárok Magyarországon székelő külföldi hatóságokhoz fordulnak hasonló kérelemmel. Ezek a tudakozódások természetesen nem vezetnek a kívánt eredményhez, mert a fent említett hatóságok hivatalból nem foglalkoznak ilyen ügyekkel. Ezzel kapcsolatban most az illetékes hatóságok ismételten felhívják a nagyközönség és az egyesületek figyelmét arra, hogy a hadműveleti területen levő honvédségi személyek utáni tudakozódás céljából a jövőben ne a külképviseleti hatóságokhoz, hanem közvetlenül a Vöröskereszt tudósító irodához (Budapest, V., Szent István körút 1., I.) forduljanak. A külképviseleti hatóságok ugyanis az ilyen irányú kérelmeket szintén átteszik a fenti Irodához. (MTI) KÉT KIÁLLÍTÁS Balatoni festők ényen vagy a valóságban látta-e? A kiállításnak, úgy véli, épp a Balatoninak — ennek — ez a főerőssége. II. Szörényi-Lux Géza, Nagybányai Nagy Zoltán, Polóny Elemér és Szécsényfai Vresics Lajos a Műbarátban A mos záruló kiállításon szereplő négy festőművész, mind a XX. század szülötte. Az a generáció, amelyik a sorjában lépegető esztendők nyomán lassan, jellemezze, az emberélet útjának felére érkezik. Főiskolások voltak mind a négyen, de mesterüket a katalógus csak Polóny Elemérnél, a legfiatalabbnál tünteti fel, hogy Aba-Novák és Rudnay voltak. Kétségtelen, hogy a 32 éves művészre az utóbbi volt jelentékenyebb hatással, viszont a főiskolai kitüntetéses Szinyei-díj nyertesnél nem értjük egészen tompa bánata kolorizmusát. Elborult, szimbolikus tájait, komor hangulatú témakörét elgondolkozva néztük. Mindez sok és mégis kevés lenne, ha nem érződne rajta és főleg mögötte, az őszinte vívódások kereső töprengése. A művészi értékelések határai a legpuritánabb, legobjektívabb kritikusnál is relatívok olykor és „a klasszikus normatív esztétika“ modern törekvések bírálatánál nemcsak az irodalom, de a képzőművészeteknél sem mérvadó minden esetben. Polónyt is lehetetlen lenne ebben a stádiumában „beosztani“. Már maga az igazi értékmegállapítás sem lehet sohasem „beosztás“. Érdekes mindössze ennyi, amit az elmondottakhoz még hozzáfűzhetünk. A többit illetően Szécsényfai Vrecsics Lajos Téglagyára, Alkonyi pírja és kék reflexei a meredek sziklafalon, Szörényi-Lux Géza egy A Festői Balaton címmel a Nemzeti Szalonban egy hete tart az ösztöndíjas balatoni festők 1943. évi kiállítása. Tíz művész munkásságán tekinthet végig a látogató, tíz festőén, kik, akár irodalmi testvéreik, a híres „jakeisták“, mindannyian a tó, s „egy tó“, a Balaton szerelmesei. Az ismert nevű Udvary Pál mellett Erdős Géza, Koffán Károly, Ujváry Béla, valamint Csehi Pogány István a kiállítás erősségei. Az utóbbi akvarell tanulmányai oly könnyedek és mégis rejtelmesen súlyosak is egyben, mint a négyötsoros japán versikék, mikről azt hiszed kedvtöltés, felhőgomoly, csörrenő ékszer csupán, azután rájössz: nem ezt akarják mégsem. A vers „több“ mint szavak játékos összecsendítése s a fehér karton fátyolnyi színes akvarell rétege alatt komoly mélységek, magasságok rejtőznek. Lehet, hogy a műfaj önkéntelenül adta lelkiállapotrögzitések is egyben s éppen ezért oly könnyen megérthetően szépek. Ifjabb Czene Béla temperái, Emnőd Aurél tájrészletei, Éless István vitorlásai, mólói, víztükrei, Ikkády Erzsébet stilizáló, mesehangulatú viasztemperái, s vitéz Litkey György egy izzó, forró nyári délelőttje figyelmet felhívón érdekesek. Egyébként a kritikus a valóságban nemrégen még ott járt a tó partján, ő hiteltet mindent, az almazöld tótükröt, amin aranyszikrákat pattogtatva játszik a nap, éppúgy, mint az árnyas, borongós vízfelületet, a szelíden lankás dombhajlatok szőlővenyigés rajzos birodalmát, a tihanyi rév békés estjét, Badacsony reggelét, halválogatók serény kezét, s leányt a kosárral, ki fején cipeli a tó partján terhét. Kissé hosszan utána is bámult, tanulmányának viharral telitettje- Már nem emlékszik tisztán, egy fest- szült levegője. Esztergomi telk,-Mély- kék Balatonja, Nagybányai Nagy Zoltánnak pedig Bükkaljai vízfestményei, Tiszapartja és élénken égő vörös, zöld, kék felragyogó kolori** musa tetszettek. T. Sz. G. dr. Sallai Árminná úgy m maga, miint fiai: Ernő is István nevében, fájdalomtól megtörten tudatják, hogy a legeszményibb férj, apa, nagyapa, ro* kon és barát SM.L&Y ÁRMIN * Generali nyug. füHsxtvbeltit*, türelemmel viselt betegség után, vb maliit. nemet lelkét teremtőjének. Siratják Sav. Belek Adolfná anyée*, Krausz Edithát Fischer Elst menyei, Zsuzsa és András unokái, Stein József és felesége, Kallay Imréné, Reich Jenő, Reich Aladár és leesése, valamint az égész rokonsága és urvndeaH, aid ismerte. Temetést május hé 30m délután 1 órakor a ráfcoukeraaturt temetőben az SZT. egyház szertartása szerint. Részvétlátogatázok szives metraés* kéretik. Drágánk, nyugodj békében! Egyetlenem: dr. az orvosi kötelességtudás embere nincs többé! Negyvenhárom évet élt. Ideiglenesen Munkácson temettem el. Dr. GAZDA LÁSZLÓNÉ Dr. GROSZMANN LILLY Dr. Stern Miksáné, szül. Müller Sarolta fájdalomtól megtört szívvel tudatja úgy saját, valamint gyászoló családja nevében, hogy hűséges, szerető élettársa, I. Stern Mikcsa paksi orvos folyó hó 26-án hosszú szenvedés után Budapesten elhunyt. A Megboldogult Pakson f. hó 23-án d. u. 2 órakor fog a paksi sírkertben örök nyugalomba helyeztetni. BÉKE PORAIRA! Müller Ármin és neje szül. Fissher Ida szülök, dr. Müller István (Milánó) mint testvér, a fájdalomtól porig sújtva tudatják, hogy forrón szeretett leányuk, illetve testvér és rokon dr. Dunst [(álmaimé szül. Müller Erzsébet nincs többé. Május hó 19-én temették a hódmosóvásárhelyi sírikertbe. Emléke örökké élni fog szívünkben. Özv. Vajda Mihályné Dr. Messer Izsóné (Kecskemét) és a Müller-család.