Ujság, 1943. november (41. évfolyam, 248-264. szám)

1943-11-03 / 248. szám

_______________________________________ _____________________________________________________________________ Mai rovatunk i AHÉT HUMORA i 0 nMalam KOlfSIdl regényünke ADIERSFELD-BALLESTREM EUFÉMIA: QUOUSQUE TANDEM? ( a Budapest, 1945 november 5. szerda XIX. évfolyam, 248. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK:­­ _____ ____ MSH9 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: tar hónapra ............ 5­60 pm*« tf^Sl MB na| VI.. Aradi­ utca 8. Negyedévre ..............................1».— pens* BSf TELEFON: írre . , ------..... 64.-pengd §§1 H ■jjg*TM* * JÉÍíski * 12Si—757 120—756, 120—755, 120—751 HUI |US| «Ili AHr Budapest, 62.. postafiók 2X2. Egyes nim­éra Budapesten, vidfken |3|g| I­SIS jflilfraBIS jflHB _ és a pályaudvarokon hétköznap » fillér fsgHi IjgSS ESij 'UJMJulk Vasárnap ......................................40 fillér ill Kg ^ ^ BSgS&SBm W» W FIÓKKIADÓHIVATAL: BSga mms gHB Wsm ■Bl wSm kölcsönkönyvtár (Telefon: iap-«74) i#Trt Jgjg* Tffinftr «rí» újság utazási irodája MegVlmik vasárnap és Onnrrmap ntérri napok V. kerfü­rt, Gróf Tisza István utca 6. szám. JnP wit Telefon: 181-004 és 180-674. ■lam^-re-aj^aiiiii ■ ■■mi —"■■■■—..........■■■ I'1 1 M ri nini»........ni ——.......................ii-sme«» ^ SZABADELVŰ NAPILAP fSszerkesztoi MAKAY-PETROVICS GYÖRGY dr. Mi történt A moszkvai értekezletről érkezett jelen­tés legfőbb pontjai — az NST közlése szerint — a követ­kezők: Európai tanácsadó bi­zottságot állítanak fel londoni székhellyel, összhangba hoz­zák egymással az összes hadműveleteket, nemzetközi biztonság rendszerébe tömö­rítik az összes „békeszerető" nemzeteket és végül meg­állapodásokat kötnek az európai terület megszállá­sára vonatkozóan. Döntések jöttek létre a Németország ellen folytatott háború meg­­rövidését célzó hadművele­tek ügyében. Anglia, USA, Szovjet­ Unió és Kína közös nyilatkozatot írtak alá szoros együttműködésre. Elhatároz­ták Ausztria függetlenségé­nek helyreállítását és Olasz­országban a demokrácia ura­lomra juttatását. A Times , a moszkvai értekezlet legfon­tosabb gyakorlati eredmé­nyét abban látja, hogy a há­rom hatalom Londonban kö­zös európai tanácsadó bizott­ságot létesít. A Wilhelmstrasse véleménye szerint a mosz­kvai értekezleten egyedül Olaszország és Ausztria kér­désében jött létre megegye­zés. Egyébként a moszkvai zárójelentés újból megmu­tatta, hogy milyen mély ér­dekellentétek állanak fenn az angolszászok és a Szovjet között. A svájci választások után a helyzet kissé balfelé tolódott el, de miként az NST jelenti Bern­ből, a svájci államszövetség politikai vezetésének iránya nagyjában változatlan marad, miután a polgári pártok to­vábbra is többségben van­nak. Menemendzsoglu török külügyminiszter na­gyobb kísérettel Kairóba utazott, ahol Eden brit kül­ügyminiszterrel találkozik. Mac Arthur tábornok főhadiszállásának jelentése szerint a Salamon­­szigetek elleni akció elérte tetőpontját. Angolszász csa­patok partraszálltak Bougan­­villén, a Salamon-csoport leg­nagyobb szigetén, amely a japánok legjelentősebb tá­maszpontja. D 6 M­­­á­l­­­a nyugati partvidékén angol­szász hadihajók jelentek meg és be akarták lőni ma­gukat Gaeta városára. A né­met parti ütegek beavatko­zása a hajókat visszatérésre kényszerítette, jelentik ber­lini illetékes helyről. ­Washingtonban, Londonban és Moszkvában közzétették a háromhatalmi értekezlet határozatait A nogaji szteppén tovább folynak a harcok. Légi támadás Nápoly és több délangliai város ellen. A délolaszországi harcok súlypontja a tengerpart­tól az Appeninek vidékére tolódott át. Eden angol külügyminiszter Kairó­ban találkozik Menemendzsoglu török külügyminiszterrel Német parti ütegek meghiúsították angolszász hadi­hajóknak Gaeta ellen megkísérelt hadműveletét Churchill beszámol a brit alsóházban a moszkvai értekezletről­ ­. A DNYEPER JOBBPARTJÁN dúló csata a múlt hét végén mintha új szakaszához érkezett volna. Erre vall az a berlini jelentés, hogy a Krivoj Rog térségében megindított ellentámadás, amelybe a németek nagyobb számú páncélos erőt vetettek be, érvényesülni látszik. De amíg Krivoj Rog és a Dnyeper partján fekvő Nikopol közötti, mintegy 70 kilométeres térségben hatalmas tüzérség tüzétől támogatva a Szovjet támadja a német teteszállásokat, addig Krivoj Rogtól északra, északnyugatra és nyugatra német páncélos erők igyekeznek előretörni. Ezek a német ellentámadások hullámzó heves harcok közepette játszódnak le és a német jelentések kiemelik, hogy a Krivoj Rog és Kremencsug térségében folyó páncélos ellentámadások — legalább is átmenetileg — befolyást gyakorolnak a Szovjetnek arra a kitűzött céljára, hogy a Dnyeper-könyökben előnyomulási területét nyugati irányban még jobban kiszélesítse. Az Alsó-Dnyeper balpartján elterülő nogaji szteppén a teljesen sík, fedezetet nem nyújtó, fátlan rónaságon továbbra is tartanak a heves mozgóharcok a folyam torkolata felé áttörő szovjet csapatokkal. A német csapatok abban a szorosban igyekezek feltartani a félsziget felé nyomuló szovjet erőket, amely kereken 70 kilométer szélességben, nyak-alakjában köti össze a krími félszigetet a nogoji szteppével. Ez a nyak-alakú szoros lagunás és mocsaras terület. Annak idején a fehér Wrangel-hadsereg, amikor a félszigetre visszaszorították, ebben a szorosban védekezett, nem számolva azzal, hogy október végén, a kemény korai téli időjárás következtében, a lagúnák befagynak és így a jégen áthaladó vörös erők könnyűszerrel kerülhették meg Wrangel állásait. Így történt, hogy azután Wrangeléknak gyors iram­ban ki kellett őríteniök a Krím-félszigetet és csak nagy nehezen sike­rült nekik csapataikat hajókra rakva Konstantinápolyba szállítani. Berlini jelentések kihangsúlyozzák, hogy a Dnyeper-csata kimene­teléről még egyáltalában nem lehet nyilatkozni, mert a harcok előre­láthatóan ide-oda hullámzóak lesznek és számolni kell azzal, hogy — amint ezt a múlt hét végén megindult ellentámadások is mutatják — a mozgékony német tartalékok bevetésére is sor kerülhet. A még mindig változatlan hevességgel tomboló, óriási méretű Dnyeper-csata mellett szinte eltörpülnek a keleti hadszíntér többi eseményei. A múlt héten a Poleszje-mocsártól északra több helyen megindított szovjet áttörési kísérletek — mint a német jelentések hangoztatják — a német folyamvédelmi rendszert nem borították fel, sőt az utolsó napokban a harcok — természetesen lehetséges, hogy csak átmeneti időre — el is lanyhultak. Minthogy azonban a Felső- Dvinától északra húzódó arcvonalon egyes helyeken újból élénk roham­­csapattevékenység észlelhető, nem látszik valószerűtlennek, hogy ez a tevékenység előfutárja a rövidesen bekövetkezhető nagyobb mérvű újabb szovjet támadásnak. A menyre északon már beállott a kemény tél, ezzel lehetővé vált, hogy ezen a területen is a déli Dnyeper­­csatához hasonló nagy hadművelet fog majd kifejlődni. 2. AMI AZ OLASZ HADSZÍNTERET ILLETI, arról kell beszámol­nunk, hogy a német utóvédek a Felső-Volturno mindkét partján támadó szövetséges erők elől kénytelenek voltak állásaikat kiüríteni és visszavonulni, többek között különösen azért is, mert az angolszász támadások átkaroló hatása érvényesülni kezdett. Ennek következtében az angolszász csapatok a balszárnyon — német jelentés szerint — most már a német főellenállási vonal előterében harcolnak. Montgomery csapatai Campobassótól nyugatra a Róma felé vezető főútvonal mentén az Appeninek hegy­láncolatának belsejében heves hegyi harcok közepette tért nyertek. Az angol tábornok jobbszárnya az adriai partvidéken még a Trigno mentén harcol és az erősen meg­nyilvánuló német ellenállással szemben fokozatosan erősíti tüzérségét. CZIBOR ANDRÁS, nyug. altábornagy. Ára 20 fillér A TÖRÖKORSZÁGOT fenyegető veszélyekről beszélt Szaradzsoglu török külügyminiszter a kormányzó­párt parlamenti csoportjának vasár­napi ülésén. Szaradzsoglu külügy­miniszter szerint „napról-napra több olyan veszély és nehézség lép fel, amelyek Törökország belügyeit és kü­lügyeit közvetlenül érintik. A tö­rök helyzettel kapcsolatban főleg az ankarai brit nagykövet utazásának jelentőségét emelik ki. A brit nagy­követ elutazott Ankarából, hogy ta­lálkozzék és megbeszéléseket foly­tasson a moszkvai konferenciáról hazatérő Eden külügyminiszterrel. Eden külügyminiszter tehát nyilván­valóan nem fog leszállani török területen, amit úgy magyaráznak, hogy Eden kerülni kíván minden olyan látszatot, mintha a Szovjet­ Unió megkerülésével Moszkvát ér­deklő kérdésekről tárgyalásokat folytatna. Törökország helyzetével kapcso­latban a kormányhoz közelálló te­kintélyes Akszam című Török napi­lap megállapítja, hogy a török kér­dés megtárgyalása az angolszászok és oroszok között nem tartozik a moszkvai konferencia elé. Török­ország Nagy-Britannia szövetségese — írja az Akszam — s ennélfogva semmiféle török probléma nem le­het diskusszió tárgya a szövetsége­sek között. A Tanin című török lap is azt a megállapítást teszi, hogy az angol-török szövetségi szerződés már eleve is kizárja, hogy Moszkvá­ban Törökországról határozzanak. Ezekkel a megállapításokkal szem­ben a külföldi sajtóban állandóan felmerül az a hír, hogy a Szovjet­ Unió támaszpontokat követel Török­­országtól, ezenfelül pedig követeli a szabad átjárást a Dardanellákra. A TÁMASZPONT-POLITIKA leg­újabban nemcsak az orosz-török viszonnyal kapcsolatban került is­mét előtérbe. Russel szenátor, a szenátus külügyi bizottságának egyik legtekintélyesebb republiká­nus személyisége azzal a követelés­sel állt elő, hogy az USA máris jelentse be igényét arra nézve, hogy az USA a háború folyamán bir­tokba vett katonai támaszpontokat a háború után is birtokában szán­dékszik tartani. Feltűnést keltett, hogy Pepper szenátor, Roosevelt külpolitikájának egyik legenergiku­­sabb szószólója is pártolta Russel szenátor indítványát. * A DÉLEURÓPAI fronttal kap­csolatban a bázeli Nationalzeitung felveti azt a kérdést, hogy a föld­közitengeri szférában angolszász részről milyen további inváziós kí­sérletek várhatók. A lap mindenek­előtt az angolszászok feltűnően lassú előrehaladásának sokat vita­tott okaival foglalkozik és azt a megállapítást teszi, hogy angolszá­szok most a „gyűjtésnek“ abban a stádiumában vannak, amely meg­felel Eisenhower és Alexander tak­tikájának. Az angolszászok, a bázeli lap szerint, csak akkor fognak nagyszabású gyors akciót indítani, ha ez a gyűjtési stádium, vagyis a megfelelő haderő és hadianyag Olaszországban való összpontosítása befejeződött. A bázeli National­zeitung vezércikkírója szerint az angolszászok elsősorban Itáliának tengeri és szárazföldi úton való to­vábbi meghódítására fognak töre­kedni. Mégpedig oly módon, hogy a jelenleg megszállt területtől jóval északabbra kísérelnek majd meg újabb partraszállásokat. Ezek a partraszállások olyan körzetben

Next