Ujság, 1943. december (41. évfolyam, 265-289. szám)

1943-12-01 / 265. szám

8 ÚJSÁG SZERDA, SMS DECEMBER 1 A Wilhelmstrasse szerint a békehíreszte­­lések nem egyebek célzatos kitalálásnál Berlin, november 30. (NST) ille­tékes berlini helyert­ a leghatározot­tabban leszögezték: Német ember, vagy német tényező sem hivatalo­san,­ sem félhivatalosan nem for­dult a Vatikánhoz, vagy a Szent­­atyához fegyverszünetért. Az erre­­vonatkozó híresztelések, amelyeket az angol hivatalos hírszolgálat ter­jeszt egyesült államokbeli forrá­sokra hivatkozva, a Wilhelmstrasse nyilatkozata szerint nem egyebek célzatos kitalálásnál s az a céljuk, hogy olyan színben­ tüntessék fel a dolgokat, mintha Berlin bombá­zása egészen más hatást gyakorolt volna a német népre és a német vezetőségre, mint amilyent tényleg gyakorolt. Ugyanilyen kitalálásnak kell minősíteni az angol hivatalos hírszolgálatnak azt az állítását — amelyet egyébként egy svéd lap is megírt­a, hogy Papén ankarai német nagykövet repülőgépen a Vatikánba érkezett. A Wilhelmstrassén kijelentették az újságírók előtt, hogy Papén sem nem tartózkodó ezidő szerint, sem nem tartózkodott legutóbb a Vati­kánban, vagy bárhol másutt Olasz­országban, s nincs is szándékában odautazni. Papén ezidőszerint út­ban van Ankara felé, hogy újból átvegye az ottani német nagykövet­ség vezetését. Legutóbbi berlini tartózkodásának kizárólag az volt a célja, hogy beszámoljon a török politika alakulásáról, ami egészen természetes, különösen most, a moszkvai, értekezlet, valamint a kairói angol-török külügyminiszteri találkozás után. Mindazok az angol forrásból ter­jesztett híresztelések, amelyek sze­rint német részről fegyverszüneti lehetőségek iránt érdeklődnének, s ugyanígy az angol sajtóhangok is, amelyek a legyőzött Németország­gal szemben tanúsítandó bánás­módról szólnak,­lletékes német hely megállapítása szerint csak arra valók, hogy bebeszéljék az angol népnek, különösen pedig a hábo­rúba belefáradt angol néprétegek­nek, milyen döntő jelentőségük van a háború befejezése szempontjából a Berlin­ ellen intézett légi támadó­itoknak. Angol részről talán abban is reménykednek, hogy egyik vagy másik semleges állam ezek után ké­telkedni fog Németország ellenálló erejében. A legfőbb cél azonban nyilván az, hogy hatást próbálja­nak kelteni Moszkvában s úgy ál­lítsák be a dolgokat, mintha a Ber­lin ellen intézett légi támadások legalább is egyenrangúak lennének kihatásaikban a megígért, de meg nem valósított második arcvonal­lal. Egyelőre még nyílt kérdés, mi­lyen összefüggés áll fenn a hamis hírek mostani áradata és a Chur­chill­ Roosevelt-féle szándék kö­zött, amely a Sztálinnal való talál­kozás egy­ év óta kovácsolt tervé­nek mielőbbi megvalósítására irá­nyul. A német sajtó éppoly ke­véssé foglalkozik ezzel a tárgy­kör­rel, mint az illetékes német ténye­zők. Közömbösen veszik tudomásul Berlinben azt is, hogy az angol la­pok jelentése szerint a szövetsége­sek kiáltványt akarnak intézni a német néphez s forradalomra és fegyverletételre akarják felszólí­tani. Mindez nem újság a német nép számára, hiszen az angol re­pülőgépek már alig néhány héttel a háború kitörése után hasonló tartalmú röpcédulákat szórtak le. Illetékes berlini helyen leszöge­zik, hogy sem effajta röpcédulák, sem pedig bombák nem tudják összeroppantani a német nép ideg­zetét. Ugyanúgy, mint ahogyan a múltban sem tudták. Hull is megcáfolta a békehíreszteléseket ZDreh, november 30. (Magyar Távirati­­Iroda.) Washingtonból je­lentik az United Press-nek. Hull államtitkár a sajtóértekezleten úgy nyilatkozott, hogy a világban jelen­leg terjesztett békehíresztelést álhit­nek kell minősíteni. Ezt a­ híresz­telést valószínűleg azért hozták for­galomba, hogy a szövetséges orszá­gok körében túlságosan vérmes re­ménykedést támasszanak. Az ilyen túlzott bizakodás alkalmas arra, hogy a szövetségesek háborús erő­feszítését károsan befolyásolja. Hull kijelentette még, hogy a Vatikánnal kezdett tárgyalások ki­zárólag azzal állanak­­összefüggés­ben, hogy a szövetségesek biztosí­tották a pápát: a Vatikánvárost nem fogják bombázni. Hozzátette, hogy a Vatikán bombázására nincs a leg­csekélyebb indok sem Zürich, november 30. (Bud. Tud.) A Neue Zürcher Zeitung londoni tudósítója jelenti, hogy londoni mérvadó körök semmiképpen nem erősítik­ meg az állítólagos béke­tapogatódzásokról szóló híreket, a vezető lapok azonban továbbra is foglalkoznak velük. A Sunday Times például arról ír, hogy semleges államokban elő­készületek folynak béketárgyalásra. Sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani azonban annak a tény­nek, hogy London felelős körei ki­zárólag a harmadik birodalom poli­tikai és katonai realitásával számol­nak. Ezekben a körökben rámutat­nak arra, hogy mindeddig semmi sem történt, ami valamilyen válto­zásra engedne következtetni Német­ország hatalmi politikai viszonyai­ban. Erre a tényre való tekintettel Angliában egyáltalában nem szír­molnak politikai változás lehetősé­gével és rámutatnak arra, hogy a szövetségeseknek a jövő évben saját áldozatok árán kell kicsikarniuk a döntést. A Vatikán megcáfolja a német béketapogatódzásokról szóló hírt Vatikán, november 30. (NST) A Vatikán megcáfolja azokat a híre­ket, amelyek arról szólnak, hogy új békeakciót kezdett a népietek ér­dekében. Vatikáni körökben kijelen­tik, hogy ezek a hírek minduntalan megismétlődtek és ezért tulajdon­képpen nem is érdemlik meg a cá­folatot. A cáfolatot mindössze azért adják ki, nehogy valaki téves illú­ziókban ringassa magát. Hitler: Ez nem csupán katonai mérkőzés, hanem népek és fajok gigászi harca Berlin, november 30. (NST) Mint a vezér­ főhadiszállásról közlik, Hit­ler Adolf beszédet mondott a német véderő kétezer fiatal tisztjelöltje előtt. Hitler beszédében mindenekelőtt a bábom okaival foglalkozott és rámu­tatott arra, hogy ezt az óriási küz­delmet rákényszerítették Német­országra.. A háború a német nép lé­téért és szabadságáért folyó élet­halálharccá vált. A háború kirobban­tásával „az angol politika mögött álló zsidó erők, a Szovjet Unióval kevetkezve, elsősorban Németországot akar­'­k kiirtani,­ hogy azután Euró­pát kiszolgáltathassák a bolsevizmus­­nak*‘. Ha Németország ezt a harcot nem nyerné meg önmagáért és Euró­páért, akkor a szteppek barbársága törne rá kontinensünkre és szétrom­­bolvá azt, mint az emberi kultúra forrását és hordozóját. Akik ezt a háborút megkezdték és előidézték, ma már maguk sem tagadták, hogy ez a végső szándékuk. Anglia viszont azt hiti, hogy ezzel a háborúval, mint oly gyakran, most is vérrel érvénye­sült/11 az európai erők egyensúlyának régi c!!"!!'’!.'t. Nagy-Britannit azon­ban ezmt­rl valójában csupán eszköz anna­k az ideám re'cipéonek kezében, amely m­ár több mint 159 éve Euró­pái­­n saját uralmáért küzd: a zsidó­ság*! •­ A zsidóság a vélt angol ál- Inmekét arra használta fel, hogy an»”'! köm*vekben terleszthes­se el a zsidó bolsevista forradalom pestisét végül Angliában is, ugyanúgy, mint E’-n'-'a többi részében. E tervekkel Hitler a német nép ren­díthetetlen elszántságát szögezte szem­be és hangsúlyozta, hogy a német nép ezt a harcot a legnagyobb kitartással és minden erejének sorbatetésével győ­­zeld­esen fejezi be. A katona bátorsá­gához és keménységéhez a mai köz­­delemben a politikailag képzett férfi hitvallására is szükség van, aki tudja, hog­y miért folyik ez­­a harc — mon­­dotta a továbbiakban Hiter —, „mert éppen e borzalmas küzdelemben min­denkit át kell hatnia annak a felisme­résnek, hogy ez nem csupán katonai mérkőzés az egyes államok között, hanem népek és fajok gigászi harca, Amelyben az egyik világnézet győz, a másik pedig könyörtelenül megsemmi­sül“. Ezért a legutolsó német katonát is át kell hatnia annak a meggyőző­désnek, hogy „ez a borzalmas küzde­lem, amelyet ellenségeink akartak, előidéztek és ránk kén­yszerítettek, nem végződhetik másképpen, mint né­met győzelemmel“. A Führer hangsúlyozta, hogy Német­ország személyi és anyagi tekintetben egyaránt abban a helyzetben van, hogy megállja a helyét ellenségei koa­líciójával szemben. Bizonyos azonban, hogy a német nép — mint oly gyak­ran a múltban — most sem kap sem­mit ajándékba a Gondviseléstől e sza­badságáért és jövőjéért folyó harcban. A megpróbáltatás legkeserűbb óráiban, azonban még jobban minden attól függ, hogy a vezetésre hivatott férfiak győzelembe vetett bitekét világnéze­tükből merítsék és példájuk és maga­tartásuk által a vezetésükre bízott em­berekre is kisugározzák. Éppen ezért a német tisztnek egyben a véderő po­litikai akaratának megtestesítőjévé is kell lennie. Minden tisztnek tisztában kell lennie azzal, hogy ott, ahol áll és harcol, a német nép és a birodalom sorsa kezében van. A fiatal tisztek avató ünnepségét Wilhelm Keitel vezértábornagy, a véderő főparancsnokságának főnöke fejezte be szavaival, amelyekben a hadsereg nevében hűségfogadalmat tett Hitlernek. A fiatal tisztek nagy lelkesedéssel fogadták a vezértábor nagy szavait. Von Papén nincs Rómában Berlin, november 30. Illetékes né­met helyről tájékoztatásul közük. Azok a híresztelések, amelyek szerin von Papén, Németország ankarai nagykövete külön megbízással a Va­­tikánvárosban tartózkodik, önmagu­kat cáfolják meg — állapították meg kedden a birodalmi főváros tájékozott köreiben. Von Papen nagykövet már néhány esztendeje nem volt egyálta­lán Ilpmnában. Személyének holmi bé­ketámogatódzásokkal való vonatkozásba hozása oktalanság éppen úgy, mint az egyéb ,ezzel kapcsolatos német lé­pésekről szóló híresztelések. (MTI) Légvédelmi óvóhely a bányákban a Ruhr-vidéken Essen, november 30. (NST) A ruhrvidéki bányatelepek üzemen kívül helyezett tárnáit, amelyek még a ruhrvidéki bányászat ős­korából származnak, légvédelmi óvóhelyekké építették ki a ruhr­vidéki városok lakossága számára. Ugyancsak légvédelmi óvóhelyeket vájtak bele a szénnel együtt kifej­tett kőtömegekbe is, amelyek a csurdák mellett gyűltek össze több évtized alatt. Félév óta folyt az új ívóhelyek kiépítése és most mind­egyik ilyen óvóhely ezer és ezer ruhrvidéki lakosnak nyújt mene­déket légi támadás esetén. Nagyszámú gyújtóléggömb Svédország felőtt Stockholm, november 30. (Bud. Tud.) Hétfőn nagyszámú gyújtó- és úgynevezett szabotázs-léggömb ke­rült Svédország déli területei fölé. Körülbelül húsz ilyen léggömböt Stockholmban és a főváros környé­kén sikerült ártalmatlanná tenni. A szabotázs-léggömbök könnyen gyűlő folyadékot és más tüzet okozó berendezéseket visznek. Svédország­ban eddig körülbelül hatvan ilyen léggömböt szedtek össze. A lég­gömbök számos helyen megrongál­ták az áramvezetékeket és helyen­ként késéseket okoztak a vasúti közlekedésben. A svéd katonai ható­ságok mindeddig nem közölték, hogy milyen származású léggöm­bökről van szó. A hadi helyzet Zsitomir—Kiev térségében nem­csak a Zsitom­irról Kievre vezető sztráda ingavonala, de a többi Kievre vezető útvonal mentén is nagy páncéltömegek harcolnak. Né­met jelentések a harcokat elkesere­dettnek jellemzik, de egyben a tá­m­adó német erők eredményéről is számolnak be.. Ennek a térségnek a támadások és ellentámadások alatt nagyon szabálytalan formájúvá ki­alakult arcvonalán, amely a Dnye­pertől Cserkasszi-Fastovon át a Poleszje-mocsár déli szegélyén fekvő Koroszten környékéig kereken 300 kilométer széles, Manstein páncélo­sai jelentős erőket kötnek le Kiev körül, a védelmi állásukban maka­csul harcoló szovjet erőkkel szem­ben, ha lassan is, de tért nyernek. Innen északra és délre, a mocsarak vidékén és a déli ukrán földön, anélkül, hogy a téli időjárás aka­dályozná, a szovjet új erők és friss anyag bevetésével, a kínálkozó har­cászati lehetőségeket kihasználva, hadászati és harcászati átkarolás kierőszakolására törekszik. Német jelentések szerint a mocsár­­vidéism­ a Pripjaty folyó mindkét oldalán, az ingoványok között vala­mennyire szárazabb talajú, keskeny területen a Szovjet heves harcok után némi tért nyert. A Dnyeper túlsó oldalán, Gomel—Kricsev— Mogilev térségében, a megszakítás nélkül elterülő lápos erdők világá­ban a Szovjet minden erőfeszítést kifejt, hogy a német folyammenti védelmet felborítsa. A mocsárvidéken ékszerű benyo­mulásra törekvő szovjet támadáso­kat tovább észak felé, a Lak­i föld, a Felső-Dnyeper és a felsődvinamenti tavaknak és erdőknek mélyen be­havazott vidékén, rövid szünet után Ürességben újra fellángolt harcok kísérik. November közepe után Szano­enszilbei nyugatra a szovjet­nek harminc erejű tá­madását hárította el a véde­lem. Különben azonban az a­‘­­vonalon, ha heves, de mégis t’sak helyi jellegű állandó harci tevékeny­ség folyt. Most azután a Szmo­lenszk, Vitebszk—Nyevel—Velikije Luki körüli harcok méreteikben máris túlhaladják a helyi jelleget Német megítélés szerint az itt meg­indult nagyerejű szovjet támadások­nak hevessége még fokozódni fog. A déli ukrán földön a dnyeper­­könyöki csata hatalmas, az eddigi­­nél még felfokozottabb ütembeik tombol. A Szovjet itt is hídfőin keresztül új erőket és friss hadi­anyagot vet be és Krivoj Rogot két oldalról igyekszik átkarolni. A Krivoj Rogtól északra, a védelmi rendszerbe benyomult szovjet erők­re német ellentámadások irányul­nak. Rendkívül heves harcok foly­nak a legalsó Dnyeper mentének egész vonalán, mégpedig a folyami mindkét oldalán. A nikopoli hídfők kiöblöződő térségét nagy erőkkel rohamozzák az átkarolásra törekvő szovjet csapatok, úgy a folyam bal-, mint jobbpartján. Néhány nap előtt a nikopoli hídfő ellen intézett szovjet rohamok a német légi­erő sikeres közbelépés követ­keztében akadtak meg. A Krím-félsziget bejáratainál, va­lamint a félsziget keleti nyúlvá­nyán, Keresnél, a szovjet támadá­sok idáig tért nyerni nem tudtak. Mindenesetre az eddigi események­ből megállapítható, hogy a Krim­­félszigeten a német szívós ellen­állás jelentős erőket köt 1á. II. As­ztasz hadszíntéren A szövet­ségeseknek az Abruzzókban leját­szódó előretapogatódzó magas hegységi részletharcai mellett most — úgy látszik — az annyiszor je­lentett, illetően Montgomery egyik utolsó parancsában beígért nagy támadás mégis csak megkezdődött. Az Adriai tengerpartnak alig negy­ven kilométer széles dombos part­vidékén a brit 8. hadsereg a Langrd folyó északi partjá­n nagy műszaki erőfeszítéssel létesül­t híd­főiből, rendkívül erős tüzérségi tá­mogatással, látszólag nagyo­bb ará­­nyú támadásba kezdett. Német jelentések hírt adnak az égeitengeri német kézben lévő tá­maszpontrendszer további megso­­lárdulásáról. Miután a németek november kö­zepe körül a kisázsiai partok kö­zelében Kosz, Lerósz és Szamar a brit támaszpontokat meglepően rö­­vi­d idő alatt elfoglalták, most még a görög szigetvilág legdélibb szi­getét, Santorinit is megszállták. ,E szigetet ire­dig Badoglio-csapatok tartották megszállva. Czibur András ny. altábornagy Német hadijelentés­­ Olaszországban súlyos harcok folynak Berlin, november 30. A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Táv­irati Irodának. A véderő főparancs­noksága közli: A percképi földszoros­­ban levő állásaink ellen irányuló el­lenséges előretörések nem jártak si­kerrel. A nikopoli hídfőnél és a Dnyeper nagy kanyarulatában hétfőn az ellen­ség támadó tevékenysége általában véve valamelyest lanyhább volt. Erő­sebb támadásokat intézett a Szovjet Krivojrogtól északra és keletre, vala­mint a Kremencsugtól délre fekvő be­törési helyen. Egy sikeres ellentáma­dásunkban 30 löveget pusztítottunk el, illetve zsákmányoltunk. Cserkasszi körül nőtt az ádáz és váltakozó sikerű harcok hevessége. Kievtől nyugatra támadó vállalko­zásunk újabb helyi sikerekkel járt. A Kiev és Zsitomir-környéki tá­madó- és védőharcokban a hadsereg és az SS csapatai Hoth vezérezredes vezetése alatt mozgó harcmodorral feltartóztatták és ellentámadással ke­letre visszavetették az áttörő táma­dásra küldött ellenséges hadseregeivel. A Szovjet Itt november 9-ike és 23-ika között húszezernél több halottat, 4800 foglyot, 003 páncélost, 1505 löveget, 1043 géppuskát, 275 gránátvetőt és 554 páncéltörő fegyvert veszített. Gomel környékén a súlyos küzdelem tovább tart. A várostól délnyugatra és nyugatra csapataink kemény harcok árán feltartóztatták az ellenség erős előretörő harci csoportjait. Gomeltől északra sok szovjet támadás akadt el. Eközben az ellenség hathatós védő­­tüzünk és erőteljes ellenlökéseink kö­vetkeztében jelentős veszteséget szen­vedett. Neveitől délnyugatra csapataink tá­madva szívós ellenséges ellenállást törtek meg s terepet és helységeket hódítottak vissza. A murmani arcvonalon egy német támaszpont őrszemélyzete közelharc­ban ellenséges támadást vert vissza. Légi harcban hétfőn 49 szovjet re­pülőgépet pusztítottunk el két gépünk elvesztése árán. Ball őrnagy, egy va­dászezred csoportparancsnoka novem­ber 28-án aratta 250. győzelmét légi harcban a keleti harctér felett. Dél-Olaszországban­­a ellenség hét­főn heves tüzérségi előkészítés után, igen erős légi erő támogatásával meg­s kezdte várt támadását a Sangro-völ­­gyében lévő keleti szárnyunk ellen. A súlyos harcok még javában folynak. A többi szakaszon gyengébb helyi jelentőségű ellenséges támadásokat vertünk vissza. Mint véglegesen megállapítottuk, a német to­rpedóvető repülőgépek no­vember 20-án egy, az algíri part előtt á­i­azadó ellenséges csapatszállító hajó­­karaván ellen­­intézett támadásuk so­rán elsüllyesztettek még egy negye­dik nagy hajót is, úgyhogy az ellen­ség e rajtaütés alatt elszenvedett vesz­tesége négy, összesen 50.000 tonnát­ kitevő csapatszállító hajóra emel­kedett. Amerikai reptílűkötelékek hétfőn ft felhők oltalmában benyomultak ■­ Német-öbölbe és megtámadták Bréma városát. Épületkáron, keletkeztek és kisebb emberi veszteséggel szenvedtünk. Elkeseredett légi harcokban repü­lőink, valamint légvédelmi tüzérsé­günk 33 ellenséges repülőgépet lőttek le, amelyek küzül több, nehéz négy­­motoros bombázó volt. Hat repülő­gépet a megszállt nyugstíj területek ideit vesztett az ellenség. Német trosszulávú vadászrepülők hétfőn az Atlanti-óceán felett lelőttek egy óriás vízirepülőgépet. Az elmúlt éjszaka zavaró célzattal támadó ellenséges repülők találomra néhány bombát dobtak le N­yugat- Németországra. Német búvárhajók az Atlanti óceá­­non, a Földközi-tengeren és a Fe­kete-tengeren kemény harcokban nyolc hajót süllyesztettek el 36.0­00 tonnatartalommal, ezenkívül két roiv bőlót, egy fregattot meg egy tenger*­ Mattjáról. Egy könnyű cirkálót tor­pedóval megrongáltunk. Ezenkívül t­ buvárhajók lelőttek öt ellenséges re­pülőgépet is, amelyek a hajókaravá­­nokat oltalmazták. (MTI) Halódni okai­m Mólómmal? Iiatkolták b* „ÚJSÁG ÖLOMVÁRÁBA!

Next