Ujság, 1944. január (42. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-09 / 6. szám
19 ZIMHÁZ Drámaírás és szabadság Ez a probléma mindig csak olyan korokban merülhet fel, amikor az írói megnyilatkozásokkal szemben gátak emelkednek és az írókat kifejezési törekvésükben művészeten kívüli szempontok akadályozzák. Az írói tevékenység legtermészetesebb életfeltételének hiánya avatja problémává, mint ahogy a fuldokló ember tudatában egyszerre középponti kérdéssé nyomul a levegő, amelyről normális körülmények között tudomást sem vesz. Különösen a drámairodalom érzi meg a szabadság hiányát, mert az összes irodalmi művek közül a dráma áll a legszorosabb kapcsolatban kora társadalmi életével s a közönséghez való viszonya is sokkal közvetlenebb. Ha sorompók közé szorítják, éppen az aktualitás lehetőségétől fosztják meg, amely sikerének és hatékonyságának titka. Az időszerűséget természetesen a legtágabb értelemben kell vennünk s úgy kell felfognunk, mint olyan kapcsolatot, amely a költői téma és a közönség érdeklődése között alakul ki azonos motívumok alapján. A cenmsxa Vannak a társadalmak életében olyan válságos időszakok (bábom, forradalom, diktatúra, stb.), amikor bizonyos életfontosságú szociális vagy politikai érdekek szükségessé tehetik az írói szabadság korlátozását, mert a szabad véleménymondás terve alatt megnyilatkozó egyéni állásfoglalás esetleg veszélyezteti a létfontosságú célok elérését. Veszélyeztetheti egyrészt puszta ellenzéki magatartásával, másrészt éppen a színházban tömegekre gyakorolt közvetlen befolyásával. Meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen válságos időkben a tömegek érzékenysége fokozott méreteket ölt, s így befolyásolhatóságuk is növekszik. Ennek a veszélynek az elkerülésére vezetik be ilyenkor shizsatedot cenzúrát, amelynek az a feladata, hogy a kitűzött szociális vagy politikai célok érdekében kirekesszen az írói, s különösen a dráma- i odaírni művekből minden izgató elemet. Rendkívüli viszonyok között tehát érthető a cenzúra alkalmazása annak ellenére, hogy az irodalmi tevékenységre feltétlenül káros. Ezzel azonban a hivatalos körök is nyilvánvalóan tisztában vannak, ha szükségesnek tekintik is az ellenőrzést, csak átmeneti intézkedésnek tartják. A rendkívüli viszonyok természetes következménye az értékrend megzavarodása vagy átrendeződése, aminek következtében kevésbbé fontos érdekek elsőrendű jelentőségűvé növekednek, míg nagy kis hírértékek sokszor háttérbe szorulnak. Ez a sorsa az irói szabadságnak is mindaddig, míg az élet és ennek következtében az értékelés egyensúlya ismét helyre nem áll. A társadalmi cenzúra Az intézményes cenzúra, ha átmenetileg árt is az írói alkotásnak, nem, jelent különösebb veszélyt az irodalomnak mindaddig, amíg ideiglenes jellegű, megfelelően alkalmazott szükségintézkedésnek tartjuk. Sokkal veszedelmesebbek azok a társadalmi megnyilatkozások, amelyek a hivatalos cenzúrát túllicitálva kötnek bele különféle címeken a színpadi művekbe. Az elmúlt években számos ilyen megmozdulásnak lehettünk tanúi. Legutóbb Flerteg Ferenc és Zilahy Lajos darabjai ellen emeltek illetéktelen elemek kifogást abban a hitben, hogy rendjüket vagy foglalkozásukat az író részéről sérelem érte. Természetesen egy színdarabbal ízembeni is joga van a társadalomnak véleményt nyilvánítani. Fiz a véleménynyilvánítás azonban csak a darab művészi értékét és világnézetét érintheti. Már az is állásfoglalás a közönség részéről, ha egyszínpadi művet tetszéssel vagy ellenszenvvel fogad. A színmű sikere vagy bukása azt jelenti, hogy a közönség rokonszenvvel vagy ellenérzéssel kísérte az előadást. Egyes országokban a bukást sokszor zajos tüntetések, néha még botrányos jelenetek is kísérik. De még ma sem lépi túl a közönség jogos kritikájának határát, s különösen déli országokban úgy kell az ilyesmit tekinteni, mint a kritikai magatartásnak impulzív, vérmes, de egészséges megnyilatkozását. Az egészségtelen társadalmi kritika ott kezdődik, amikor egyes foglalkozási ágak képviselői kezdik kifogásolni az írói mű egyes alakjainak beállítását. Felvonulnak a fogorvosok, a gyógyszerészek, tanárok, ügyvédek, gazdatisztek, kereskedők, cipőfelsőrészkészítők és vádat emelnek az író ellen, mert darabjában kedvezőtlen színben mutatott be egy fogorvost, gyógyszerészt, gazdatisztet, kereskedőt vagy cipőfelsőrészkészítőt. Ásni kell a kritikát! Nem szólva arról, hogy az ilyen kritikai megnyilatkozás a művészi alkotás teljes félreértésén alapszik, így jogosulatlan, egyúttal a társadalom ebetegedésének is jel«Az a társadalom, amelyik nem tűri el, hogy hibáit pellengérre állítsák, ellenben állandóan azt várja, hogy az író himnuszokat tengjen erényeid ás örömtüzeket gyújtson kiválósága dl et áttétért, a szekaásneta felett ontolja el. A térasdalmi érzékenységnek a művészi szempontokon kívül megnyilatkozását na tévesszük össze a társadalom öntudatos magatartásával, öntudatos ember és öntudatos társadalom mindig tisztában van saját hibáival, s nemcsak eltűri, hanem egyenesen elvárja a kritikát, mert tisztában van azzal, hogy javulás és tisztulás csak úgy jöhet létre, ha tükröt tartanak eléje. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a társadalmi kritikának e félszeg megnyilatkozása nem a túltengő öntudatból, hanem éppen az öntudat hiányából fakad. Ez a cenzúra aztán végzetes károkat okozhat az irodalomban. Megbénítja és elriasztja az írókat, s arra kényszeríti őket, hogy a problémátlan szórakoztatás műfajaiban keressenek menedéket. A nemzet és társadalom legfőbb tanítóit bohócokká degradálja, s a társadalmat éppen a haladás lehetőségétől fosztja meg. Mentsen meg az Isten minden nemzetet attól, hogy Íróinak egész munkássága kizárólag a szórakoztatás szolgálatába álljon. Hagyjuk meg az Író szabadságát, mert az ő szabadsága öntudatunk emelkedését, erkölcsi tisztulásunkat és társadalmi haladásunkat szolgálja. Ha az író nem mondja ki a dolgokat, akkor soha senki sem meri őket kimondani. A ki nem mondott bűnök, hibák és tévedések pedig már nem egy társadalom életét aknázták a ML Stand Gésa * Kása György új oratóriuménak bemutatása. Kása György Krisztus kamaraoratóriumaát január 15-én, délután 5 órakor mutatják be a szerző személyes vezénylésével, a Budapesti Skót Misszió nagytermében, Fellner Ferenc dr., Vajda Panni, Herman Magda, Rózsa Vera, Dörsek János, Lukács Pál, Kallós Gyula énekszólóival és elsőrendű hangszeres művészek közreműködésével. * Az Operaház jövőbez műsora. Vasárnap, január 9-én délelőtt olcsó helyárakkal: Tosca. Minden jegy elkelt (11 órakor). Este Németh Mária fellépésével. Az álarcosbál. Minden jegy elkelt. (Bérletszünet, 6 órakor.) Hétfőn nincs előadás. Kedden Svanholm Set fellépésével: A walkür. Minden jegy elkelt. (Wagner-bérlet., 5 órakor.) Szerdán: A nyugat lánya. A Magyar Operabarátok előadása. (Bérletszünet, 6 ó.) Csütörtökön Svanholm Set fellépésével: Tannhäuser. (Bérletszünet, fél 6 ó.) Pénteken Németh Mária fellépésével a Magyar Művelődés Házában: Aida. (Bérletszünet, fél 6 ó.) Szombaton Svanholm Set fellépésével: Lohengrin. (Bérletszünet, 5 órakor.) Vasárnap, január 16-án délelőtt Patajky Kálmán fellépésével: Bohémélet. (Olcsó bervárokkal, 11 ó.) Este a Magyar Művelődés Házában: Az arany meg az asszony, Bajazzók. (61.) Hétfőn, január 17-én nincs előadás. Kedden, január 16-án Müller Mária fellépésével: A bűvös vadász. A Magyar Operabarátok előadása. (Bérletszünet, fél 6 ó.) Szerdán, január 19 én Svanholm Set fellépésével: A svalkür. Minden jegy elkelt. (Wagner -bérlet B. 56.) Vasárnap, január 23 án este Müller Mária fellépésével: Tannhäuser.Bérletszünet, 1 fél tizi ! ÚJSÁG VASÁRNAP, 1M4 JANUÁR | Madách Színház este fél 7 órakor ELŐSZÖR SZELECZKY ZITA és VÁRKONYI ZOLTÁN felléptével Első Anna és Harmadik Károly MANFRIE RÖSSNEK vígjátéka Filharmóniai hangverseny Karl Böhm úr, néhány évvel ezelőtt. Mskor még * drezdai karnagya volt, már sikeresen vendégszerepelt Budapesten. Mint mint a bécsi állami operaház igazgatója jelet meg a* Operaház pódiumán. A Filharmóniai Társaság idei negyedik bérleti hangversenyét vezényelte. Programmján A büorsodósz nyitánya, Strauss Halál és megdicsőülés szimfóniai költeménye és Brahms második szimfóniája állott Böhm nem magával ragadó egyéniségét temperamentuma sem könnyen melegszik át, de dirigálását igen rokonszenvessé teszi világos vonalrajza, szilárd felépítése és egész értelmezésének művészi formája. A zenekar odaadással, szabatosan és finoman játszik biztos keze alatt. És a szerzemények is hűségesebbek kifejezést kapnak, mint mikor sok karmester eredetikedő felfogással, színészi pózokkal áll a zeneköltő és a hallgatóság közé. ____(I*. «•) HANGVERSENYEK Jazz Cavalcade 1944 t ma V17. Vigadó. Magyar Reál Tánczenekar, Kiss Manyi, Fellegi Teri, Ráca Vali, Türk Berta, Rátkay Márta, Pethes Sándor, Solymossy Lajos, Tabányi Mihály, Szendi Lajos stb. Jegyek egész nap Vigadó (Telefon: IBS 2005) és jegyirodák. [ KONCERT RENDEZÉSEI? Faragd matiné ma Zeneak 11. Jegyek pénztárnál. VÉGH-HEGEDÜEST HOLNAP Közr.: Veress Sándor. Z. s7. Beethoven IX., kedden V */17. B. H. Z., Failon, Rigó Magda, Baal- Holra, Rösler, Jittasy, Országh T., Liszt Ferenc-kari!«. Basaldes Selmáért est szerdán, Zeneak, */17 Csipfcay Éva zongoraest 13. A vers nagymesterei 15-án a világirodalom legszebb versei a legkiválóbb eladókkal. Konferál: Gobbi Hilda. (Zeneak. */17.) Sólymos Péter zongraest 18. Műsor: Mozart szón., Debussy: Prelüdök, Ravel szonatina, Bartók kis suite és tánc bolgár ritmusban. Fotós kamarazeneest 10-én Veress Sándor, Takács Jenő, Karacsay, Szatmári Géza, Farkas Ferenc fúvós és Kodály vonóshármast bemutatják: v. Hartay, Brunovszky, Lengyel Gabriella, Jancsin, Tátray, Gáti, Saupe, Franck, Eyssen Irén, Füzessy, Sz. Molnár Anna. Ungür-Tlmün sreaioesl jan. 20. Műsor: Bach, Beethoven, Brahms, Debussy szonáták. Batári József hegenftest 21-én DizSzvaridCBán vasárnap, 141. Vígadó: Honthy Hanna, Fellegi Teri, My Anna, Keményi Lili, Bács Vali, Rátkay Márta, Anh Soll, TU Berta, Kazal László, Don Alfons* grandiéia műsorral. Jegyek 111—111, Berlini tér 6 és jegyirodák. Rózsavölgyi hangversenyei: Sehmidthauer Lajos orgonacetje kedden. 7.Az. Közr.: S. Rohonyi Ilona (ének). Waldbauerék faragóval 13-án Bartók ötös, Beethoven Ranomolsky, Malipiero. Bóci Aladár cimbalomestje 14-én Couperin, Mattbeson, Bach, Bonporti, Scarlatti, Paganini. Z. (47. C. Göts: Ingeborg e. I Jahr, komédiája 16 és 22-én. Zk. (A 7. Wehner Beethoven-est 17-én Mondschein, Waldstein, op. 101, 78. 27. No 1 szonáták. Zongorabérlet III. Csajkovszky IV. - Komor 18-án Brahms Doppelkonzert (Zathuretzky, Kerpely), Weber, Weiner. Z. W7. Ferenczy György zongoraestje 19 én. Beethoven Appassionata, Franck, Chopin, Debussy, Liszt stb. Z. y«7. 3. Medgyaszay-est 20-án Z. '/17. Teljesen új műsor! Szabó Lörincz: Baudelaire ás más nimsás körtárca B-án X. 4. szavalatokkal ás dalokkal Umnetrálva. Mesterségek dicsérata, irodalmi matiné 23-án, Z. 11. Góth Sándor estje 25-én Korunk zeneköltöl II. est 31-én vez.: Robert György. Közr.: Kóréh, Beider. V. 17. Harmónia Magen.9. Bucsi:Magnificat Bartók: Cantata profana, vez.: Laskó. Szfév. Zenekar, V. 4. Holnap Svaholm Set ária- és dalestje. Kisér: Fémáraik. Dec. 19-re váltott, jegyek érvényben. V. 1 A 7. (Harm. béri. IV.) Muszorgszki—Keddly est. Közr.: Korék. Bilszörményi, Budai Dalárda, vez.: Liznyay, I. 14. V .07. (Mestermüv. bérl. IV.) • Karaten vez. a bpesti Filharmonikusokat I. 17. V. */17. (Harm. bérl. V.) Három Zenekar est bérletben. Székesfővárosi Zenekar, Failoni, Fricsay, Fischer Edwin. Heiner lepi« Gjurgja. Wehner, Bhér. Kórus. Bérletek 8—10 P-ig. Prospektus. A Zenevilág SZÍNHÁZAK műsora Vasárnap, január 8. Károlyi Gyula zongoraművész Barcelonába érkezett is ott, valamint Madridban több hangversenyt ad. A debreceni Csokonai Színházban két estén Tosca került színre Rubányi Vilmos vezénylése alatt, Rigó Magda, Losonciy György, Járay József, Komáromi Pál és Lorcza István vendégjátékával. A Filharmóniai Társaság legközelebbi koncertje február 11-én lesz. Berg Ottó vezényli magyar szerzők műveit. Műsoron: Corelli: La folia, Mozart: D-dur verseny, Brahms: d moll szón., Debussy. V. */í7. 3 Csafkovszky-est a Bp. Hangv. Zenekar 17. bérletében jan. 25. febr. 7 és 22. Vez.: Unger Ernő, közr.: Kotányi Erzsi, Lengyel Gabriella, Dániel Ernő. IV., V. és VI. szimf., hegedű- és zongoraversenyek, 1812, stb. Jegyek együtt váltva 10 . kedv. Dornyi - Igll Hitedly szonátaest jan. 27. Beethoven: Kreutzer, Mozart, C. Franck. Händel: Jesta oratórium jan. 28. Varga, Rasilides, Pataky, Tibor, vez.: Lichtenberg, Dániel—Maris,a szonáta-ma tine 30-on. lgason Ilcor hegedveslem.8. OPERA: Délelőtt: Tosca (11). — Este: Az álarcosbál (C. NEMZED SZÍNHÁZ, Délután: Tartutte 043). — Este: A kaméliás hölgy (6). NEMZETI KAMARASZÍNH.: Fatornyok (S, 97) MŰVELŐDÉS HÁZA: Délelőtt: Déryné ifjasszony (10). A Nemzeti Színház vendégjátéka. — Délután: A béke angyala (3). — Este: Vidám műsoros est (MCI). MADÁCH SZÍNHÁZ: Homokpad (144, 147). VÍGSZÍNHÁZ: Délután: Két boldog hét (3). Este: Warrenné mestersége (147). PESTI SZÍNHÁZ: Fecske és denevér (3, 5) . MAGYAR SZÍNHÁZ: Az első (3, 147) ANDRÁSSY SZÍNHÁZ: Josephine (3, 147). FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: A királynő csókja (143, 6). VIDÁM SZÍNHÁZ: Ballépés jobbra (144, 147). OMIKE (Goldmark-terem): Délelőtt: Édes mostoha (1411). Gyermekelőadás. — Délután: Asszonyok egymás között (143). — Este: Mózes (147). Bemutató. KOMÉDIA ORFEUM: Tilos a lógás (144,147). REVCPALOTA: öfelsége, a pénz. (144, 147). (Ett trim mi a fi ém) ■S' iiiiu'i wm ZENÜLD MALOM ... alragadó eperetmdódbolt, aanyok vidáta történet... (Szeleczky, Dr.akt Sziláty, Latabér). 17—18. piMmerfeet: Scala, Omni* MAKACS KATA . . . egyike a legnndokságosabb vígjátékoknak és nagy érdeme, hogy végre itt és igazán tehetséges sztárt mutat bi- Butykay Emmit (Hajmássy, Mihályi) 2. hét: Radius ágrólszakadt ciilAny Tolnay Klári, a Ráthonyi-filmes sztárjai bűbájos egyéniségén kívül »sirből jövő humorát is a nézőnek ajárdékosza, 2. héti Deák ____ Iot nézzük meg./ NEMZETI KAMARASZIMHÁZ/ Egész hét,« minden este ét vasárnap d. m.: Fatornyot, MŰVELŐDÉS HÁZA: Hétfő, kedd délután és este: Kröger ,apó (film). Szerda délután: Bánk bán (ifjusági eladás); este: Krüger apó (film). Csütörtök: A Rádiózenekar IV. nyilvános hangversenye. Péntek: Aida (az Operai)Az vendégjátléka). Szombat délután: 114. kisflhanmóníia! hallgyri-sciy; este: Vidám farsangi est. Vasárnap délelőtt: A székesfővárosi Szemek matinéja; délutáig: A béke angyala (film); este: Arany meg a® ■saaony; Bajazzók (az Opera vendégj.). MADÁCH SZÍNHÁZ: Csütörtökig bezánsfilmes előadás. Péntektől (először) minden este és vasárnap délután: Első Anita és Harmadik Károly. VÍGSZÍNHÁZ: Hétfő, kedd, aeerda, eafbőrtök, föntik, acombot sete és vaaárnap délután: Warreené aatóraéga Vaaáma* este: K40 holéteg MI PESTI SONHAKE*éaa béta. mlodai este, szombatra vaaárnap délután: Fecske és denevér. UJ MAGYAR SZÍNHÁZ: Mind este égi vasárnap délután: Az első. ANDRÁSSY SZÍNHÁZ: Hétfő, verda, péntfok, szombat este és vasárnap duJosephine. Kedd, csütörtök és Vasárnap este: Vidán kabaré. FÖV. OPERETTSZÍNHÁZ: Minden este in vasárnap délután: A királynő csókja. VIDÁM SZÍNHÁZ: Minden este és vasárnap délután: Ballépés jobbra OMIKE (Goldmark-terem): Héttfő. Zenekari hangvers. Kedd: Sába királynője. Szerda: Zanekari hangverseny. Csütörtök: Vera, vagy Veronika? Péntek: Nincs előadóía. Szombat: Asszonyok egymás között. Vasárnap délelőtt: Édes mostoha; délután: Vers^ vagy Veronika?; este: Mózes. KOMÉDIA ORFEUM: Minden este, hétfóq, szombat és vasárnap délután. Tilos a RSVlJPALOTA: Minden este, hétfőn, az orut haton és vasárnap d. n.: őfelsége, a pénz. színházas jövőheti műsora OPERA: Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Walkür. Szerda: Nyugat lánya. Csütörtök: Tannhäuser. Péntek: Nincs előadás. Szombat: Lohengrin.. Vasárnap délelőtt: Bohémélet; este: Nincs előadás. NEMZETI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este: Kaménás hödgy. Vasárnap délután* 11«^. (MsCfZik műsora (Sz.: =■ «loméi»t, v. = vasárnap, v.: ‰= ünnep.ji ADRIA. Éjféli trees. «44, Ht, Ks, v.s. is hétfőn: 11, 1, g, 448.) ANDRASSY. Késő. (144, %«, H«, v.: %2 koy is.) Vas. d. e. 11-kor. Elvarázsolt herceg, kisasszony és Erdei Manó. ÁTRIUM. Fény és árnyék. «44, 14«, tón sz., v. és ft.: 142-kor Is.) BARLANG. Kerek Ferké. 1 4p, H4, 14 p. SUti Vas. d. e. 11-kor: Csalódás. BELVÁROSI HÍRADÓ (181-214). Egerek a csapdában (kulturfilm). Rügen (színes kulturfilm). Magyar, Ufa- és Európa-Híradók. Folytatólagos egyórás előadások 10—21 óra.g. BELVÁROSI. Régi szép Mők, Zoro és Flu/u w ” H'1 “>■« BETHLEN. Megálmodtalak «44, 14«, 148, fl.: 442, v.; 11 és 142-kor is.) BELEZNAY. Férfiser.. (10, *411, tó »4, 146, 148.) CAPITOL. Rákóczi néhija. (tó, tó, tó, tó V. és u.: 11-kor is.) BEÁK. Agrélszakadt űrdény (tó, ráé, vlafi, tó, t. és v. d. e. 11-kor is.) DUNA. Karja. (44, tó, tó, t. és l. tó , órakor is.) ERZSÉBET. Szélhámosast yellaist. (11, 442 tó, tó, tó.) PORUM. Mesél az élet. (tó, kb. tó, v. és fi., tókor is.) Vas. d. e. 11-kor: Lovasok és lovak világa. HÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ (222 499). Portodn* (kulturfilm). Tarka-barka Hímmuzsika. Magyar, Ufa- és Európa-híradók. Folytatólagos egyórás előadások 9—21 óráig. IPOLY. Éjféli gyors. (44, tó, tó: 11. 142-kor is.) Vas. d. e. 11-kor. A férfi is ember. JÓZSEFVAROSI. Éjfél g yors. (1 4, v. és v.: 12-kor is.) Vas d e. 11 órakor: Bercsényi huszárok. KAMARA. Sziámi macska. «411 tó (40 tó, tó.) KASZINÓ FILMSZÍNHÁZ. Sári bíró «44, 146, 148, sz. 142-kor is, v. és u.: d. e. 11, d. 144, 146, y«8.) K O R Z Ó, Gróf Monte Cricto H rése " A bosszú. «44, tó, tó, sz.: 142, v és CL d. e. 11, d. u.: 144, 446, 448.) MESEVÁR. Megálmodtálnk. «44, tó, 145, v. és sz., tó-kor is.) NEMZETI APOLLÓ. Fény és árnyék. ” (tó, tó, 148, 31-én: 144, tó, tó, 441 órakor.) NYUGAT. Régi szép idők, Zoro és Hura. «44, tó, 448, sz., tó, v. és v.: 11 és 11 órakor is.) OTTHON. Régi szép idők, Zoro és Hura. «44, tó, 148, V. és fl.: 11 és 142-kor is.) PETŐFI. Éjféli gyors. «44, 146, tó, v. és és 142-kor is.) Vas. d. e. l-kor.. Nászút hármasban. PEST (PALACE). Féltékenység. «412. tó, tó. 146. tó.) ^ » AD 1 U S. Makacs Kata. Híradó. «44. 146 , tó, sz.: 142. 144 tó. 148, u. és v.: d 8 11, d. u. tó. 146, 148.) V C A L A. Zenélő malom. «44. 146 tó sí«, v és v. 142-kor is.) SZÉKELY. Rajongás. (11, 142, tó, tó, tó, SZITTYA. Fény és árnyék. «44, 146, 148, st v. és. u. 142-kor is.) TINÓDY Lopott feleség, «id, 146, tó v. és ft., 11 és tó-kor is.)«UH. Éjféli gyors. (10, »412, -'%2, tó, tó, JXiUX -Lvén ^1Oiá. L-W, Mz, .^4,