Ukrajnai Magyar Krónika, 2004 (26-71. szám)

2004-01-17 / 2. (27). szám

Tt&Kijtt­en­ ‘Tftafyepa'i K^Ö^t 11CA, 2004. január 17. A §vÉs&§ÉKffl.t ®­ ®(&!?!©@YA$grA$ * wtm/tmir &©nm­SYA§^TAs Pohárba zárt napfény GONDOLATOK A KULTURÁLT BORFOGYASZTÁSRÓL^' Az alkoholtartalmú italok élvezete évezredekre nyúlik vissza. Több mint 2000 évvel a Krisztus előtti időből származó adatok szólnak arról, hogy nemcsak iszogatták, hanem kenőcsbe keverve bőrelváltozások ke­zelésére is használták a bort. Fájdalomcsillapító, szorongást oldó, hódító, vízhajtó, stb. hatása miatt már Hippokratész is ajánlotta betegeinek. Az elmúlt évtizedekig lábadozó betegek roborálására is használták. A világ­hírű tokaji aszútól remélte I. Piusz pápa és V. György angol király is, hogy erőre kap. A tokaji aszúról írta Katona J. és Dö­mötör J. A magyar borok — borvidékek című könyvében, hogy "... egyaránt megtalálható történelmi bacchanáliák ét­lapján és nemes patikák kirakatában”. Bőrkúrával régebben sok mindent gyógyítottak: alkalmazták gyomor- és bélrendszeri panaszok, emésztési zava­rok, keringési betegségek kezelésében, sőt felhasználták az impotencia gyógyí­tására is. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a rendszeres, mértéktelen al­koholfogyasztás károsítja a központi idegrendszert, a májat, a szívet, magas vérnyomást, ritmuszavart idéz elő, csök­kenti a fertőzésekkel szembeni védeke­zést, megnöveli a daganatos betegségek kialakulásának a kockázatát, növeli a bal­esetek előfordulását, csökkenti az élet­tartamot stb. Számos egyéni és családi tragédiáért az alkoholizmus a felelős. Mit jelent a mérsékelt alkoholfo­gyasztás? Az alkoholos italokhoz való viszonyt tekintve az emberek egy része absztinens, mások ún. szociális ivók, akik mérsékle­­tesen isznak, soha nem részegednek le. Sajnos azonban egyre emelkedik az excesszív, a mértéktelenül ivók és az al­koholbetegek száma, akik az alkoholtól testi és szellemi károsodást szenvednek. Nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy mit jelent a mérsékelt alkoholfogyasztás — hiszen az egyénenként változik —, de általában nem több mint napi 1 -2 dl bor. Az utóbbi években egyre több adat szól amellett, hogy a mérsékelt alkoholfo­gyasztás — elsősorban a vörösbor—csök­kenti az érelmeszesedés, a szív- és érrend­szeri elváltozások kialakulásának a kocká­zatát. “Gondold meg és igyál!” Az érelmeszesedés, illetve a májzsugo­rodás kockázatát mérlegelve úgy érezhet­jük, hogy Szkülla és Kharibdisz között ha­józunk. Azonban az alkoholfogyasztás hatásá­nak megítélésében akár a kedvező, akár a káros felé billen a mérleg nyelve, abban a legtöbben egyetértünk, hogy a jó bor, ese­tenként a pezsgő az ünnepi alkalmak elen­gedhetetlen tartozéka. Az ünnepi ételek íze, zamata jobban ér­vényesül, ha megfelelő ételekhez a megfe­lelő bort kínáljuk. A megfelelő borok kivá­lasztása persze komoly szakmai ismerete­ket igényelne. Erre sokan nem vállalkozha­tunk. Nem tévedünk azonban nagyot, ha a fehér húsokból készült ételekhez fehérbort, a vörös húsokhoz vörösbort választunk. Az előételekhez általában száraz, vilá­gos zöld-fehér borok illenek, a gombából készült ételek ízét a vörösborok érvénye­síthetik jobban. A halételekhez a könnyű, száraz borok a legjobbak. A pisztránggal, a lazaccal viszont a testesebb félédes fehér borok harmonizálnak. A halászléhez, úgy tartják, hogy a vörösbor megy jobban. A zsíros, fűszeres ételekhez mind a fehér, mind a vörös száraz borok megfelelnek. Pörköl­tökhöz­ a borok széles skálája ajánlható, vadhúsokhoz viszont a vörösbor illik. Szár­nyasokhoz mind a könnyű fehér, mind a vörösbor megfelelő, csirkepörkölthöz azon­ban — különösen, ha tejfeles — tüzesebb vörösbor való. Bárányból készült ételekhez a kevésbé tüzes, könnyű vörösborok ille­nek. A töltött káposztához is többféle bor jó, de mindenképpen száraz legyen. A saj­tokkal a nehezebb, fanyar borok harmoni­zálnak. Az édességek természetes édessé­­gű csemegeborokat, félszáraz pezsgőt kí­vánnak. A megfelelő borok kiválasztása külön szakértelmet kíván, ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy ismerjük azok ízlését, akiknek kedveskedni szeretnénk. Nem az a fontos, hogy édes vagy száraz pezsgő gyöngyözik-e a poharunkban, hanem az, hogy együtt vagyunk. A külsőségek is fontosak A bort kehelyformájú, vékonyfalú, talpas pohárba töltsük. S hogy a nedűk illata, zamata a legjobban érvényesüljön, a fehérborokat 10-12 Celsius-fokon, a pezsgőt 6-8 Celsius-fokra hűtve, a vö­rösborokat 16-18 Celsius-fokon kínáljuk. A fűszeres borok is csak alaposan le­hűtve élvezhetők igazán. Ha étvágygerjesztőt is kínálunk ét­kezés előtt, az lehet pezsgő vagy nem túl édes aszúbor, de konyak, barack- vagy körtepálinka, esetleg whisky stb. is. A gyümölcspálinka kínálásánál ne csak alkohol, de a pohár is hideg legyen, a kdF nyak szobahőmérsékletű, a whiskyre pedig általában jégkockát teszünk. . A bor kitöltése a házigazda feladata, és bizonyos szertartással jár. Először a saját poharába tölt egy picit, majd a töb­­biekébe és csak utoljára tölti tele a saját poharát. Hogy az ital illata megfelelően érvényesüljön, a poharakat soha ne tölt­sük tele, csak 2/2-314 részig. A bort ne igyuk ki egy hajtásra. Gyönyörködjünk a színében, illatában és a bukéjában. A bor az ünnepi asztalra való, mér­tékkel fogyasztva emeli az ünnep han­gulatát, de ne feledjük, hogy gyerekek­nek minden cseppje ártalmas! Az se ve­gyen poharat a kezébe, akinek a család­jában már volt gond az alkohollal vagy az, aki volán mögé ül. Még egy fontos szabály: alkoholos italt mindig csak ét­kezés közben fogyasszunk. Nagyobb mennyiségű alkoholfo­gyasztás után a részeg ember megalázó helyzetbe kerülhet. Viselkedése kezdet­ben az oroszlánéhoz, később a birkáéhoz, majd a disznóéhoz válhat hasonlóvá. Patika Tükör

Next