Ukrajnai Magyar Krónika, 2004 (26-71. szám)
2004-10-02 / 38. (63). szám
pP^ 6*a,i ‘79Ca,$.f an, KR Ó N 1 K A 2004. október 2. Szabadszállás Petőfi verseiben Szabadszálláson ugyan nem írt verset Petőfi, de vannak olyan költeményei, melyet az itteni emlékek ihlettek. A Petőfi-emlékhelyek jelentőségét nem csak az szabja meg, hogy a költő ott hány verset írt, hanem az is, mennyire emlékszik vissza a tájra, ahol élt, ahogy őrzi emlékét. Nincs meg egy költő, aki annyira ragaszkodna a tájhoz, ahol született, ahonnan jött. Petőfi Szabadszálláson lett szerelmes a Kiskunságba. Bármerre is viszi a sorsa, bárhol lakik, legyen az éppen Pest az emeletes házaival, onnan is e tájra emlékezik. Rajongásig szereti a síkságot, mely számára a végtelen szabadságot jelentette. Gyönyörűek a leíró költeményei. Határtalan Örömmel ír a Kis Kunság c. versében e tájról, így kezdi költeményét lelkendezve: JHova szívem, lelkem Mindig, mindenhonnan vissza-visszavágyott. Újra láttam végre születésem földét, A szép Kis-Kunságot! ” Pesti lakásában írta ezt a verset de lelki szemei előtt megelevenedik a vidék. Ahogy közeledik a városhoz, leírja a tájat amit lát: a pusztát, a legelőt a mocsarat a madárvilággal, a homokdombokat a tanyát a szántóföldeket a búzatáblákat Ezután megpillantja a várost s örvendezve felkiált: „ Végre ott a város, közepén a templom, nagy komoly tornyával. Szanaszét a város végén a szélmalmok Széles vitorlákkal. ’’ Igen, így nézett ki Szabadszállás messziről a város szélén lévő szélmalmokkal. Lenyűgözően és képszerűen világít rá szülőföldjének szépségeire Az Alföld c. költeményében is. „A tanyákon túl a puszta mélyén áll magányos, dőlt kénényű csárda. Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra. ” Valóban a szabadszállási Balázs-pusztán a Kecskemétre vezető út mellett volt a csárda. Micsoda boldogság sugárzik az utolsó verssorokból: „ Szép vagy, alfild, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt boruljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sír is fölöttem. ” A Hazámban c. vers sorai is szabadszállási képeket villantanak fel. Gondolatai a szülőföldjére kalandoznak. Gyermekkorára emlékszik a következő sorokban. ..Jég volt, igaz, midőn eregenyék Árnyékain utószor pihenek, Fejem fölött mig őszi légen át Vándor daruid V betűje szűllt: " így gondol vissza a szülőktől való búcsúzásra: „Midőn az ősi háznak küszöbén A búcsú tördelt hangját rebegém, S a jó anyának áldó végszavát A szellők már régen széthordozák. ” Oly szépen emlékezik a szülői házra is: „ Mert a hol enyhe bölcsöm lágy ölén Az anyatejnek mézét ízlelem: Valám napod mosolyg ismé' mám, Hű gyermekedre, édes szép házon' ” A családtörténeti vizsgálódások során megállapíthatjuk, hogy ami a szülőkkel történik Szabadszálláson, az Petőfi verseiben megtalálható. A jó, öregkorcsmáros c. költeményben a szülők vagyoni helyzetéről tájékozódhatunk a még boldog, szép időkből. ..Elbeszélgetünk néha a letűnt időkről. Hejh, régibb idői boldogok valának! Haza, kertje, földje, pénze, mindene volt. Alig tudta számát ökrének, lovának. ” Ebből a versből értesülhetünk a család tragédiájáról is. ..Pénzét a hirtelen emberek csalása, Ilázát a Dunának habjai vitték el, így szegényült el a jó öreg kocsmáros. „A nagy költök nem váratlanul szólalnak meg, nem derült égből, mint az isteni kinyilatkoztatások. A népek életében messze visszamenőleg meg lehet állapítani, mikor estek vajúdásba, hogy megszüljék a rendkívüli fiút. A nemzet, a nagy család előre készülődik az eseményre. Ilyen izgalomban élt a nemzeti újjászületés hajnalán is Magyarország. Kint harangoztak, megkezdődött az új év, az 1823-as. Egy kis alföldi faluban, Kiskörösön egy parasztházban, amely semmiben sem különbözött az ország ezer meg ezer parasztházától, egy kicsi fekete hajú asszony felkiált, vajúdik Végre gyermeksírás hangzott Ő volt, akire vártuk, akit a történelem kiszemelt Mi lesz belőle? Bár tudjuk, izgatottan kísérhetjük végig még egyszer sorsát Boldog vagyok, hogy írhatok róla. ” Ezt olvashatjuk Illyés Gyula: Tűz vagyok című munkájában. Petőfi mindössze 26 évet élt, ebből is hét év az alkotói pálya. Nemzeti tudatunk részévé vált. Minden magyar család otthonában ott a Petőfi-kötet, és mégsem ismerjük jól. Idézzük sorait anélkül, hogy értenénk Miért válhatott gondolkodásunk részévé, miért az egyik legnagyobb magyar költő? Erre szeretnék választ keresni tanulmányozása közben. Áldja meg az Isten mind a két kezével!" és sak at : A Varga Edit Petőfi Sándor (Kiskoros, 1823. január 1. - Fehéregyháza, 1849. július 31.) Szlovák eredetű családból származott, apja Petrovics István mészáros, kocsma- és földbérlő, anyja Hrúz Mária. Egyetlen testvére: István. A család 1824-ben Kiskunfélegyházára költözött, s Petőfi később ezt a várost vallotta szülőhelyének. Kecskeméten (1828—31), Sárszentlőrincen (1831 —33), Pesten (1833—35), Aszódon tanult (1835—38). Itt kezdett verselni, s itt ébredt fel erősebben vonzalma a színészet iránt. Az 1838—39-es tanévet Selmecbányán folytatta, s verseivel már sikert aratott az önképzőkörben. A félévi rossz bizonyítvány s a fiáról kapott rossz hírek miatt az apa—aki időközben vagyonilag tönkrement — levette róla a kezét. 1839-ben Pesten statiszta és szolga volt a Nemzeti Színháznál. Apja mesterségre akarta fogni, de az anya közbenjárására Ostffyasszony fára került egy rokoni házhoz. Itt beleszeretett Tóth Rózába, verseket írt hozzá, ezért el kellett hagynia a rokoni házat. Más lehetőség híján 1839-ben Sopronban katonának állt be, de betegségei miatt leszerelték. Beállt egy vándorszínész-társaságba. 1841 őszén Pápán tanult tovább. Egy egész tanévet töltött itt. Ezalatt új barátokra lelt (pl. Jókai), s az országos nyilvánosság előtt is fellépett (A borozó c. verssel még Petrovics A szabadszállási boldog családi otthonra gondol Petőfi, amikor így kesereg Karácsonykor c. versében: "Hejh be nem így volt, nem így néhanapján! Az ünnep sokszor be vígan virradt rám Apám, anyám és testvérem között! ” Irigylésre méltónak említi családi életüket “Oh aki együtt látta e családot, Nem mindennapi boldogságot látott!” A gyermekkori és ifjúkori élmények mellé férfikor emlékezetes kudarca is nyomot hagyott Petőfi költészetében. A szabadszállási képviselő-választáson elszenvedett bukása mélységesen elkeserítette a költőt, de egy pillanatig sem tántorodik meg a nép iránti hűségben. Erről ad számot Az apostol c. verses elbeszélés, a Miért zárjátok el az utamat c. költemény. Mint látjuk, rendkívüli hatással volt Petőfire a szülőföldje, az alföldi táj, a szabad Kiskunság. Innen indult a távoli városokba tanulni, és ide tért vissza a szünidőkben. Itt szívta magába a Kiskunság szabad levegőjét, a puszták és a népek szeretetét, Sándor néven. A Petőfi Sándor név először a Hazámban c. költemény alatt jelent meg. Az 1843—44-i telet Debrecenben töltötte éhezve, fázva. Összeírta eddigi verseit, s velük 1844. februárjában Pestre indult. Vörösmarty Mihály közbenjárására a Nemzeti Kör vállalta versei kiadását. Segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál 1845-ben a Pilvax kávéház összejáró radikális szellemiatal értelmiségi és írókör szervezője, vezetője. 1846 tavaszán a demokratikus fiatal írókból megszervezte a Tízek Társaságát. Még ebben az évben beleszeretett Szendrey Júliába, akivel 1847. szeptember 8-án házasságot kötött. E szerelem és házasság a világirodalom legnagyobb értékei közé tarto Peter Sándor zó szerelmi költészet szülője. Az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom vezéralakja. Nemzeti dala a forradalom himnusza lesz. Júniusban a szabadszállási kerületben fellépett országgyűlési követnek, de a reakció megbuktatta. Ennek ellenére sem vesztette el hitét a népben, eszméiben, a forradalom jövőjében. Nemcsak verseiben, de a hadszíntéren is harcolt a szabadságért. Csatlakozott Bem József seregéhez. 1849. július 31 -én, a fehéregyházi vesztett csatát követő menekülésben eltűnt. Valószínűleg az üldöző ulánusok szúrták le. Halálának tényét a nemzeti közvélemény sokáig nem akarta elfogadni.