Ukrajnai Magyar Krónika, 2006. január-június (129-154. szám)
2006-01-04 / 1. (129). szám
2_ © 3 * © Sólyomra támadt a szélsőjobb Egyre vehemensebben támadják Sólyom László köztársasági elnököt a szélsőjobbról, de a Fideszhez közel álló Magyar Nemzet is roszszalló megjegyzéseket tett a köztársasági elnökre újévi beszéde és annak külsőségei miatt. A lap már az év végén óvatos, mégis feltűnő bírálatot fogalmazott meg. Az idén a karácsony és a zsidó hanuka ünnepének időpontja egybeesett. “A hanuka annak a reménynek és évről évre megtapasztalt bizonyosságnak az ünnepe, hogy a fény végül győz a sötétség felett, miként a jó is győzelmet arat a gonosz felett” — fogalmazott Sólyom László államfő a zsidó ünnepre írt köszöntőjében, nyilván sok izraelita szívét megdobogtatva. “Ugyanakkor a keresztények szívét elfeledte megdobogtatni. A legkisebb falu polgármestere is tesz valami gesztust a népnek karácsonykor, de Magyarország első embere nem tett. A vallási közösségekkel kapcsolatban még az egyenlő távolság elvét sem érvényesítette, amit a pártokkal kapcsolatban olyan fontosnak tekint.” Az újság december 30-án címoldalán kifogásolta, hogy “az államfő rendhagyó módon a nemzeti lobogót mellőzve köszönti az új évet”. Erre a hiányra még tegnap is kitért. A katonák körében is esett Bush támogatottsága A Military Times című magazinban hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás eredményei szerint jelenleg a megkérdezettek 54 százaléka támogatja Bush Irak-politikáját, míg egy évvel ezelőtt a válaszadók 63 százaléka volt kedvező véleménnyel róla. Az elmúlt egy évben általánosságban véve is csökkent — a tavalyi 71 százalékról 60 százalékra — az amerikai elnök politikájának támogatottsága a felmérés tanúsága szerint. A közvélemény-kutatás eredményei egybecsengenek azzal, hogy az elmúlt hónapokban megcsappant Bush népszerűsége az amerikai lakosság körében. Barroso szerint az EU-bővítés után is folytatni kell a reformokat Az uniós csatlakozással járó előnyök ünneplése nem válthat át önelégültségbe, az EU-tagországoknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz, állandó átalakításokat kell végrehajtaniuk, hogy állják a versenyt és kiaknázzák a nemzetközi környezet fejlődéséből adódó összes lehetőséget — hangsúlyozta José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke abban a január elsejei nyilatkozatban, amelyet Görögország EU-csatlakozásának 25., illetve Spanyolország és Portugália belépésének 20. évfordulója alkalmából Brüsszelben tett közzé. Sok halottja van a német jégcsarnok katasztrófájának Beomlott egy jégcsarnok teteje hétfőn a Bajor-Alpokban fekvő Bad Reichenhall városában, legalább öt ember meghalt, köztük egy hét-nyolc év körüli gyermek — közölte a rendőrség. A balesetnek, amely néhány perccel a hivatalos zárási idő után történt, további húsz-huszonöt sérültje van. Félő azonban, hogy az áldozatok száma még emelkedni fog. Mintegy félszázan tartózkodtak ugyanis az 1970-es években épült sportlétesítményben, és húsz-huszonöt személy sorsáról egyelőre nem tudni semmit. Feltevések szerint a tetőszerkezet nem bírta el az utóbbi napokban lehullott nagy mennyiségű hó tömegét. Egy rendőrségi illetékes annak a feltevésének adott hangot este, hogy a romok alatt még további halottak fekszenek. Pénzért engedtek át ukránokat a lengyel határon Negyvenöt lengyel határőrt vádolnak azzal, hogy pénz ellenében, ellenőrzés nélkül engedtek át a határon ukrán állampolgárokat — közölte a helyi ügyészség. Valamennyien a Korczova határátkelőn teljesítenek szolgálatot. A határőröket felfüggesztették állásukból, az ellenük szóló vádiratot megküldték az illetékes bíróságnak. Ha bűnösnek találják őket, tettükért akár tíz év börtönbüntetést is kaphatnak. A korrupció vonatkozásában Lengyelország a nem túl előkelő 67. helyen áll a Transparency International nemzetközi nem kormányzati szervezet rangsorában, rosszabb helyen, mint például Ghána vagy Kolumbia. Korrupciós botrányok sorozata volt az egyik oka annak, hogy a szociáldemokrata lengyel kormány elveszítette a legutóbbi választásokat, s az új kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) egyik fő programpontja a korrupció elleni fellépés lett. Kétszázezer dollárért szabadult ki egy ciprusi túsz Irakban Négyhónapi fogság után, 200 ezer dolláros váltságdíj fejében engedtek szabadon egy ciprusi férfit iraki elrablói — közölte vasárnap Nicosiában a kiszabadult túsz családja. A 41 éves Garabet Jekerjiant — aki libanoni állampolgársággal is rendelkezik — tavaly augusztusban rabolták el Bagdadban. A túszról elrablói szeptember 12-én tettek fel videofelvételt az egyik iszlám weboldalra egy iraki csoport nevében. Testvére, Avo Jekerjian szerint a férfit szombaton délután engedték el, miután a család kifizette az emberrablóknak a kért 200 ezer dolláros váltságdíjat. Az amerikai erők élelmiszer-ellátásában részt vevő ciprusi cég, amelynek bátyja is dolgozott, segített a pénz előteremtésében — mondta, azt azonban nem árulta el, hogy mekkora összeggel. A férfi jól van, és hétfőn készül Libanonba utazni. Lezuhant egy mentőhelikopter Szlovákiában Lezuhant a szlovák mentőszolgálat egyik helikoptere hétfő este Szlovákiában, a személyzet három tagja meghalt. A repülőgép Szliácsfürdő felől repült Zsolna irányába, amikor lezuhant. (Az MTI, a nol.hu és az origo.hu anyagai, fotói nyomán) Ez történt a héten Fókuszban a világ magyarsága ISgét Januártól új elnök a HTMH élén Komlós Attila vezeti ez év elejétől a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) — erősítette meg lapunknak a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára. Szabó Vilmos elmondta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyetértésével Somogyi Ferenc külügyminiszter kérte fel Romlást a hivatal irányítására, amire ő igent mondott. Hozzátette: a döntés végleges, s a hivatalos beiktatás után, január elején Komlós Attila már munkába állhat. Mint emlékezetes, a HTMH elnöke, Bálint-Pataki József egészségügyi okokra hivatkozva vált meg posztjától július elsején, azóta Szabó Béla megbízott elnökként irányította a hivatalt, ám ő hamarosan a Csíkszeredái magyar főkonzulátus vezetője lesz. Komlós Attila szerint a határon túliság fogalma jelentős változáson ment át az utóbbi néhány évben, köszönhetően többek közt Magyarország Európai Uniós csatlakozásának is. A szlovákiai, a szlovéniai magyarságnak például ma már jóval könnyebb az anyaországgal való kapcsolattartás, mint a Horvátországban vagy Romániában élő magyaroknak, de az ő helyzetük is alapvetően változik majd, ha a két ország is az EU tagja lesz hamarosan. Az utóbbi országokban élő magyarokkal szemben addig is alkalmazható a pozitív diszkrimináció, több törődést igényelnek — jelentette ki. A változások arra is ráirányítják a figyelmet, hogy meg kell változnia a kapcsolattartás jellegének — mondta Komlós. Magyarázata szerint a “fájdalmas érzelmekkel teli segítő viszony”, és a “szegény rokonok segítése” helyett valódi partnerkapcsolatra kell törekedni a határon túl élő magyarsággal, s az őket érintő döntésekben nem csupán politikai téren kell egyeztetést folytatni, hanem ebbe az eddigieknél jobban be kell vonni a civil társadalmi szervezeteket. Magyarország komoly lépéseket tesz a határon túli magyarság érdekében, amelyeket folytatni kell — mondta a leendő elnök. Komlós ilyennek nevezte a határon túli magyarok szülőföldön maradását és boldogulását segítő Szülőföld Programot és a Szülőföld Alapot is. Az úgynevezett Mucuska-ügy sem tett jót a HTMH megítélésének. A kémbotrányként emlegetett kiszivárogtatással kapcsolatban a hivatal leendő vezetője azt mondta: az intézményt valóban megterhelte az ügy, de úgy véli, ezt idővel elfeledteti a szakmai tevékenység, amelyet igen eredményesnek tart. Forrás: Népszava Markó Béla szerint megerősítené Magyarországot, ha állampolgárságot adna a határon túli magyaroknak Megerősítené Magyarországot, ha állampolgárságot adna több millió határon túli magyarnak—fejtette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a román kormány magyar miniszterelnök-helyettese egy lapinterjúban. A bukaresti Új Magyar Szó szerdai számában terjedelmes interjút közölt Markó Bélával a román koalíciós kormány egyéves mérlegéről, az RMDSZ részvételéről a kormányzati munkában, valamint a magyar—magyar viszonyról. Ez utóbbi témáról az egy évvel ezelőtti magyarországi népszavazással kapcsolatos kérdésre adott válaszában a vezető romániai magyar politikus kifejtette: “Ami akkor történt, bebizonyította: a politikában nem szabad az érzelmeibe hagyatkozni. Magyar—magyar viszonylatban is az érdekeket kell megmutatni: azt, hogy Magyarországnak miért lenne érdeke állampolgárságot adni több millió határon túli magyarnak. Azért, mert ez szellemileg, kulturálisan, de akár gazdaságilag is megerősíti Magyarországot. Én ebben hiszek. A másik tanulsága a referendumnak, hogy aki a politikában felelősséget vállal, ne próbálja a felelősséget visszahárítani a választókra. Ezt négyévenként kell megtenni, nem menet közben. Nem vagyok népszavazás-ellenes, hisz a népszavazás a demokrácia része. Maga a parlamenti választás is egyfajta népszavazás. De akit megválasztanak, azt azzal bízzák meg, hogy a szükséges döntéseket maga hozza meg”. A határon túli magyar közösségek és Magyarország közötti kapcsolatokról szólva Markó Béla rámutatott: ő továbbra is problémának látja, hogy a határon túli magyar közösségek támogatásában nincs stabilitás. A támogatási rendszer ki van szolgáltatva a különböző kormányok ötleteinek, átcsoportosításoknak, átszervezéseknek, költségvetési viták hullámveréseinek. Éppen ezért tanulság, hogy amit például törvény szabályoz, annak működnie kell, akármilyen ínséges is a költségvetés. Ilyen szempontból például működik, bár késésekkel, a státustörvényhez kapcsolódó húszezer forintos támogatás. “Jól emlékszem még arra az időre, amikor csak terveztük, ma pedig már nagyon sok erdélyi szülő számít erre a pénzre, úgy érzi, hogy neki ez kijár, s ez rendben is van. Beindult a Sapientia magánegyetem, vannak viták, hogy mennyi pénzt kapjon, de azért a nagyságrend már megvan. És év végére a Szülőföld Alap is nekilendült” — mondta. A bukaresti magyar lap munkatársának arra a felvetésére, hogy “ami a késés vagy átszervezés miatt Magyarországról nem érkezik meg, azt más forrásokból kell előteremteni”, illetőleg hogy “honnan jön több pénz: a magyar vagy a román költségvetésből?” Markó ezt válaszolta: “Arányaiban Magyarországról, de ha hozzászámítjuk, hogy az idén egyházainknak, iskoláinknak kormánytartalékból sokmilliárdos támogatást tudtunk adni, tehát ha a tervezett költségvetés fölötti összegekről beszélünk, akkor ma már valószínűleg több az, ami a román költségvetésből érkezik. Ez nem jelenti azt, hogy nincs óriási szükség a Magyarországról érkező támogatásokra”. Forrás: MTI Zöld jelzés a szabadkai magyar tanítóképzőnek Elhárult gyakorlatilag minden jogi akadálya annak, hogy az Újvidéki Egyetemen belül megkezdhesse működését a magyar nyelvű tanítóképző kar. Az Újvidéki Egyetem tanácsa 26 szavazattal egy ellenében elfogadta a tanulmányi és tudományos tanács javaslatát, hogy az egyetemen belül megalakuljon a szabadkai magyar tanítóképző kar — írta a Dnevnik című újvidéki napilap szerdán. Az észak-bácskai városban jelenleg is működik a zombori tanítóképző főiskola kihelyezett magyar nyelvű tagozata, az elképzelések szerint ebből nő ki az önálló tanítóképző kar. Forrás: MTI