Ung, 1878. július-december (16. évfolyam, 27-53. szám)

1878-07-07 / 27. szám

Tizenhatodik évfolyam, 1878. 27. szám. Az Ön­ megjeleli minden­ vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi né­zést illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal­ ,Jäger Károly örökösei­ könyv­nyomdája. Ungváron, vasárnap, július 7. Előfizetési feltételek: egy évre 6 forint, félévre 3 forint, negyed évre 1 forint 50 krajczár Egyes szám­ára 12 kr. Hirdetések szintúgy mint előfizetések az Ung kiadó­ hivatalába Ungvár, Jäger Ká­roly örökösei könyvnyomdájába kül­dendők. Nyilttér soronként 20 krajcár. Társadalmi és vegyes tartalmú lap. Az ungi közmivelődési társulat közlönye. A városi tisztúyitás előtt. Még csak pár nap választ el bennünket attól, midőn városunk polgárainak alkalma nyílik, az egyik legszebb polgári jog gyakorolására. A hó 12-én azaz péntekre van kitűzve azon városi kép­viseleti tagok választása kik a hat évvel ezelőtt megválasztottak helyébe fognak lépni. Nem fontos, nem világrenditő esemény, még csak olyannak sem mondható mely az ország sor­sára végzetes befolyást gyakorolhatna, sőt meg­vallva az igazat még városunk jövőjét tekintve is — meglehetősen jelentéktelennek tűnik fel, mert hiszen a szavazóknak, mint városi képvi­seleti tagoknak, csak negyed részéről van szó, s üssön ki a választás akár jól, akár rosszul, a másik három negyedrész részát megjavítani, sót megrontani nem fogná. És mégis azt kell mondanunk, hogy váro­sunkra mindenesetre nagy horderővel bír a meg­ejtendő választás, eredménye, hogy a mondott napon megejtendő választás iránt semmi szín alatt közönbösnek maradnunk nem szabad, s éppen azért mert e választás kizárólag csak bennünket érde­kel, reánk nézve lehet jelentősége, következmé­nye, azon kell lennünk, hogy a választás ered­ménye olyan legyen, hogy a miatt pirulni kény­telenek ne legyünk. E város minden lakosa tudja, hogy saját városának sorsát teszi le azon férfiak kezébe, a­kiket képviseleti tagokat megválaszt, tudja azt is hogy a várost érdeklő ügyeknek legfontosabb ré­sze a képviseleti tagok határozatától függ, s ha ezek jól határoznak, tisztükben buzgósággal és erél­lyel járnak el, közigazgatásunk is jó lesz, s a város anyagi érdekei is fejleni fognak, mert ezek nem engedik meg sem azt, hogy a tiszt­viselők kötelességeik teljesítésében hanyagul jár­janak el, sem pedig azt, hogy a városnak vagyo­nából elves­szen valami a­mit kellő belátással meg lehetett volna menteni. Ebben rejlik a választás fontossága , mert pró­bája az, becsületes gondolkozásmódunknak, igazság­érzetünknek, önkormányzáshoz megkivántató ké­pességünknek, értelmi fejletségünknek, s mindazon polgári erényeknek, s hozzátes­szük egyszersmind — habár külön nem is soroljuk fel — mindazon polgári bűnöknek, melyek valamely községben vagy államban előfordulnak és előfordulhatnak. „Az ő gyümölcseikről ismerhetitek meg őket“ sehol sem találóbb hasonlat, mint épen itt. Mert jó polgárok csak jókat választhatnak, a­hol roszak a választottak, ott a választók is azok voltak. M­agyarkodással magán­érdekek előmozdítá­sára irányzott célokkal persze nem lehet jó ered­ményt elérni, még ha jól is talál kiütni a választás árnyékként követi a választottat a választók go­noszságának átka. A becsületes ember megunja előbb-utóbb a sok megszólást, s mert végre is inkáb terhet visel, mint kedvezményt élvez, há­tat fordít a közügynek, nem mintha a nyugalom után valami rendkívüli módon vágynék, hanem mert a sok apró tűszúrás, jobbról, balról, alul­ról, felülről — mint olyan mely a tisztességes tá­madás módját egészen kiküszöböli végre is ked­vetlenséget és unottságot szül. Azon kérdésre, kit válas­szunk ? tényleg úgy áll a dolog, hogy jogunknál fogva azt választhat­juk, a­kit akarunk; de másik oldalát tekintve a kérdésnek azt látjuk, hogy kötelességünk azt vá­lasztani, a­kit az eleje tűzött feladatok megol­dására legalkalmasabbnak ismerünk. Kötelességünk bizalmunkkal azokat tisztelnünk meg, kik érte­lem és jellem által leginkább kiválnak. Értelem adja meg nekünk a kezességet az iránt, hogy az illető képes lesz a felmerülendő kérdésekhez hoz­­zászólani, — a jel­en meg az iránt, hogy a hoz­zászólás olyan lesz, a­milyet önzéstelen becsü­letes gondolkozásmódú embertől várhatunk. Arra, hogy azért válas­szunk valakit képvi­seleti taggá, mert valamely cliquenek tagja, valamely matadornak jó barátja, gondolnunk sem szabad. A város ügyei nem tehetők egyesek prédájává. A kikben van jellem, a kik ilető képeséggel birnak, azok hisszük hogy nem fogják megengedni, hogy a várost anyagi jóléte és közigazgatási érdeke magán célokból kizsákmányoltassék. Hogy városunk, azon városhoz kevéssé illő állapotban, melyben most van, nem maradhat, az kétség tárgya nem lehet. Nekünk oly kép­viselőtestületre van szükségünk, kiket a legal­kalmasabbaknak ismerünk tehetségük és jellemük miatt. Ha azt el nem érjük az új tisztikar vá­lasztásnál, alig fogjuk akkor elkerülhetni a ha­gyományos baklövéseket, s sok áldást hozó javas­lat fog megbukni a képviselő testületi üléseken. Szavazzunk tehát becsületes meggyőződé­sünk szerint azon reményben, hogy városunk közi­gazgatási és anyagi jólétéhez ezzel tettük le a biztos talpkövet. — Az 1875—1818-ki országgyűlés június 30-án lett ő Felsége által ünnepélyesen berekesztve. Az or­szággyűlési képviselők és főrendek fényes díszmagyar­­ban jelentek meg a budai várpalotában ; déli 12 órakor megjelent ő Felsége a jelenvoltak lelkesült éljenzései közt, és felolvasta a trónbeszédet. — A megyei központi választmány, az országgyű­lési képviselő választások határidejének kitűzése és egyéb e tárgyú ügyek elintézése céljából f. hó 11-én délelőtt szokott helyiségében ülést tart. — Igazságügy miniszerré ő Felsége által Pauler Tivadar neveztetett ki, e kinevezést, valamint Perczel Béla állásától saját kérelmére történt felmentését a hivatalos lap keddi száma hozta. Ez alkalommal Per­czel Béla valóságos belső titkos tanácsossá nevezte­tett ki. — * — Vágmegye az 1878—1881-ik országgyűlésre sz­óló királyi levél kihirdetése céljából folyó évi julius 10-ik napján délelőtt 10 órákkor rendkívüli közgyűlést tart. — Az országgyűlési képviselők összes válasz­tóinak ideiglenesen összeállított névjegyzéke az 1876. évi XVIII. t. ez. 2-ik §-a rendeletéhez képest a köz­ponti választmány székhelyén a megyeház alispáni kis termében, a községek választóinak ideiglenes névjegy­zéke pedig a körjegyzőségek székhelyén közszemlére ki van téve — ennek nyomán 1. A névjegyzéket f. é. julius hó 5-től julius hó 25-ig bezárólag reggeli 8 órától déli 12 óráig mindenki megtekintheti és délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja. 2. Az 1871. évi XXXIII-ik t. er. 44. §-a értelmében a névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat, ezenkívül min­denkinek jogában áll azon választó kerületben, melyhez tartozó valamely községbe felvétetett, bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszó­lalni. Ezen felszólalások július hó 5-től 15-ig bezárólag írásban adandók be. 3. A felszólalásokat mindenki meg­tekintheti, s azokra július hó 16-től 25-ig bezárólag mindenki, ki felszólalni jogosítva van, írásbeli észrevé­teleket nyújthat be, — az észrevétel minden beadvány­hoz külön adandó be. 4. A felszólamlások és azokra tett észrevételek a központi választmányhoz intézendők és a szükséges okiratokkal felszerelve azon város vagy község elöljáróságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, kis községben pedig az illető kör­jegyzőnél nyújtandók be. Kelt Ungvári, 1878. évi junius hó 15. napján tartott központi választmányi ülésben. Kusnyiry Gyula, közp. választmányi jegyző. Böszörményi József, közp. választmányi elnök. — A városi képviseleti tagok választására vonat­kozólag a községek rendezéséről szóló törvény ide vonatkozó §§-ait röviden a következőkben foglaljuk össze : Képviseleti taggá választható mind­az, a­ki or­szággyűlési képviselő­k választása jogosítva van, ha egyszersmind írni és olvasni tud. A választás a szavazók nevének feljegyzése mellett, szavazatlapok által történik, ha a szavazatlap több nevet tartalmaz mint a­hány bizottsági tagot a választó­kerület választani jogosítva van, az utól­rott nevek nem vétetnek számba. A válasz­tók, a választói megnyitásokon az elnök mellé 4 bi­zalmi férfiút jelölnek ki maguk közül, ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat az elnök nevezi ki A választás kezdődik reggeli 8 órakor s végződik esti­ 6 órakor. A szavazatok összeállítása nyilvánosan történik, s a választás eredményét a választási elnök a helyszínen azonnal kihirdeti. A választási eljárásra vonatkozó pa­naszok vagy a megválasztott képviselő választhatósága ellen tett észrevételek, a választástól számítva 10. nap alatt az igazoló választmányhoz nyújthatók be, melynek elnöke az alispán. — A jövő országgyűlési ő felsége a király október 17-ére hívta egybe. Az erre vonatkozó kir. leirat már megérkezett Ungmegye hatóságához. Az általános o. gy. képviselő választások határideje pedig a belügy­­miniszer által augusztus 5. és 14-ke közötti időre tű­zetett ki. Nehány szó a szobránci fürdőről. Alig van ország, mely annyi és oly hatásos gyógy­forrásokkal volna a természet által megáldva, mint Magyarország, és alig van ország, melyben a gyógy­fürdő intézetek oly mostohán lennének részben kezel­ve, részben a betegek által látogatva, mint nálunk. Ennek oka abban rejlik, hogy hazánkban éppen a leg­hatásosabb gyógyfürdőben is semmi rend, semmi tisz­taság, semmi orvosi felügyelet nem volt és a betegek kényük-kedvük szerint itták a forrásvizet, és fürödtek vagy igen meleg, vagy a legforróbb vízben orvosi út­mutatás és rendelet nélkül; — ettek, ittak a­mi ne­kik tetszett, már pedig gyógyfürdő étrend nélkül mond­hatni lassan ölő méreg. Még a legnevezetesebb gyógy­fürdőben is leginkább az utóbbi időben kezdték meg azon üdvös és elkerülhetetlen intézményt életbe lép­tetői, hogy a beteg csak orvosilag megrendelt men­­­nyiségü gyógyvizet ihat és orvosilag rendelt étrendet tart, az illető ásványvíznek megfelelőig. így lettek ke­­vésbbé hírneves fürdőink világhirüekké,­­ és amúgy vesztették el a legnevezetesebbek és leghatásosabbak is minden hírnevüket. De mennyire örvendetes minden egyes hazafira nézve ha hallja és olvassa lapjainkban) hogy egyik-másik nagy hatású gyógyfürdő a „gyógy­fürdő“ czimet méltán viseli, miután fel van szerelve mindazon kellékekkel, melyek a szenvedőknek felépü­lésére a mulatóknak szórakozására megkivántatnak. Örül minden honpolgár hazája előmenetelén, s hogy ne örülne azon, ha tudja, hogy családjának beteg tag­ját nem kénytelen gyógyítás végett messze földre kül­deni és pénzét itthon hazájában, sőt megyéjében ugyan­azon eredmén­nyel költhető el, és ha látja, hogy ezen fürdő éppen azon hatású, mint a külföldi, akkor ön­magának első­sorban, és hazájának is hasznot hajt, miután pénzét itthon hagyta. Mennyire jobban és szí­vesebben örvend egy megyebeli, ha látja, hogy me­gyéje egyben vagy másban közeledik a nagyobbhoz, a hírnevesebbhez, hogy iparkodik versenyezni a nálánál előbbre állónál. Valóban örvendhetünk mi is, midőn halljuk, hogy megyénkben mennyire iparkodnak egye­sek a többséggel karöltve, hogy a természet megfizet­­hetlen adományát a szenvedő emberiség részére úgy rendezzék be, hogy az a célnak minden tekintetben megfeleljen. Értem itt a nagy hatású hideg kénköves szobránci gyógyfürdőt. — Említve volt már e lapok hasábjain röviden, hogy ezen fördőben a tulajdonos gróf Török Napoleon ő méltósága megyénk főispánja nagy áldozatot tett múlt ős­szel a tulajdonát képező

Next