Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1883-04-08 / 14. szám

XX. ÉVFOLYAM. I’ilírvár 18811. vasárnap, április S. Megjelen • MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden Közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér­­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, Kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Pollacsek Miksa könyvnyomdája Fő­munkatárs: JÁNÓSY FERENC. VEGYEST­A­RT A EMU HETILAP. 14. SZÁM. Előfizetési feltételek: Egy évre.........................H frt -Félévre ... 3 „ — Negyed évre .... 1 , 50 Egyes szám ára 12 krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az IMg't kiadóhivatalába Unt vár. Pollacsek , M. könyvnyomdájába küldeniük. Nyilttér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FÍNCICKY MIHÁLY. Előfizetési felhívás 1 az I „u­N­G“ : 1883-ik, vagyis III-il évfolyamának. II-ik évnegyedére. Az „[ING’4 előfizetési ára: Egész évre.............................................6 frt — kr. j Félévre...................................................3 frt — kr. i Negyedévre........................................1 frt 50 kr. 1 A közelgí» évnegyed alkalmából felkérjük t. előfizetőinket, hogy szíveskedjenek előfize­téseiket megújítani, akik pedig még hutrlilék­­­­ban vannak, tartozásaikat mielőbb beküldeni,­­ hogy a nyomtatandó példányok iránt tájékozva lehessen a kiadóhivatal. Megye és törvényszék. Több mint egy évtized múlt el azóta, hogy a modern justitiánk sarkalatos elve, az igazság­ 1 szolgáltatásnak a közigazgatástól elkülönítése,­ hazánkban megvalósíttatott. A szolgabiró jog­i szolgáltatási teendőit átvette a kir. járásbirój a megyéért a törvényszék. Közigazgatás és bí­rói hatalom a magyar alkotmányban évszá­z­­­adok óta siami ikrek Montesquieu elméleté­hez híven elválasztanak és igy az állami ha­talmak helyes felosztásának doct­rinája e térim diadalt tilt. Ungmegye fájdalom — pedig nem a leg­kisebb és nem a legutolsó — azon megyékhez tar­tozik, hol ez az elkülönítés a rövid életű kir. Törvényszék feloszlatása után nagyon is lát­ható és érezhető módon történt. Elkülönítették úgy, hogy ne is lássuk többé. Miért, miért­­ nem, de irányadó helyen dekretálták úgy, hogy megye és székhelye törvényszéktől­­ megfosztatik és a szomszéd fővárosba incorpo­ i­ráltatik. Nem kutatjuk az okot, nem rekrimi­­nálunk, nem kérdezzük valjon az igazságügyi politicának is ép oly vaknak kell lennie mint a jogszolgáltatás istennőjének, száműzni akarjuk emlékezetünkből még ama, épen tíz év előtti történt, támadást és a sajtó bíróságnak arra­ hozott verdietjét is ; nem fürkészszük mily be­folyás volt az, mely az objectiv indokok egész halmazát ellensúlyozta, elég szomorú nekünk a tény, hogy ungvári kir. törvényszék csak volt. — de nincs. Nem is késett a nemes vármegye annak idején az okozott sérelem fölött fájdalmas meg­döbbenésének megyegyűlésén és a kormány és törvényhozás előtt kifejezést adni. Impozáns küldöttség személyesen vitte föl a megye sé­relmét Buda várába, és demonstrálta ad oculos adatok, számok és érvekkel a sújtó intézkedés sérelmes voltát, ok és czéltalanságát. Kér­tünk restitutiót in integrum. A kormány­férfiak megígérték az ügy ta­nulmányozását, vigasztaltak szép szóval és fel­­­tételes ígéretekkel. Évek hosszú sora múlt el azóta. A tör­vényhozás türelemmel várja az 1875 XXXVII. törvcikk azon rendelkezésének teljesítését, mely az igazságügym­iniszer kötelességévé tette 3 év alatt a területek beosztása és a székhelyek meghatározásának végleges megállapítására döntő és pontos stat­isti­kai adatok előterjesztését. Mi is tűrünk és várunk. És tartson bármeddig ez a bizonytalan állapot, legyen bármily gyógy­­ereje az időnek, azt a fájdalmat, azt a kínos tűnőbbé érzetet, melyet ama naponta szembe­való sérelem okoz enyhíteni nem fogja, és valahányszor Themis maga elé új székhely­ére idéz, eszünkbe jut: infandus regina jubes renovare dolores. Törünk tehát, várunk és re­­méljünk. Csakhogy azt his­szük, itt lenne megint ideje magunkról valami életjelt is adni. Azt a magunkba fojtott fájdalmat fönt meg nem értik. Azt csöndes resignatiónak veszik, mert azt tart­ják, qui tae et consentire videtur. Ung megye holnap tartja rendes tavaszi közgyűlését. A bizottsági gyűlések a folyó év­ben különös érdekkel bírnak. Minél inkább kö­zeledünk a legfontosabb önkormányzati jog gya­korlása, a tisztújításhoz. a bizottság a közvet­lenül érdekeltek előtt minden bizon­nyal — növekszik súlyban és tekintélyben, kevesebb mint restauratióról van szó. Hisz nem És ha meg is maradnak a régiek mind, egytől egyig, nem csekélyebb az általános érdeklődés.” De épen ez alkalommal ne felejtse sem a bizottság, sem a tisztviselői kar, hogy megyénknek jó közigazgatás, becsületes pénzkezelés és lelkiis­­mertés gyámhatóságon felül egyéb aspiratiói is vannak. Nemcsak tisztviselői kart akarunk res­taurálni, akarjuk másnak restauratioját is. Res­taurálni akarju­k megyénk régi tekintélyét és mindenek felett megnyirbált jogait és ok nél­kül sértett érdekeit. Terjes­sze elő a megye újonnan a törvényszék visszaállítása iránti kérelmét, jelentse ki ismételve egész nyoma­tékkal a szükséges helyiségek iránti elhatározását. Akár való a hi­t, átengedése hogy végleges beosztás iránti törvényjavaslat most a fog beadatni, akár nem, egyátaljában nem idő előtti a dolog. A múlt már megtanítha­tott arra, hogy jobb ily ügyekben sietni mint mulasztani. A holnapi közgyűlésben, mint halljuk in­­­dítvány tétetik e tárgyban. Pártoljuk lelkesen és fogadjuk el egyhangúlag. Egy bizottsági tag. Városi képviseleti gyűlés. A tavasz kezdete meglátszott a képviseleti gyűlé­sen, mert a f. hó 4-ére, délutáni 3. órára egybehí­vott képviselet igen gyéren volt, látogatva, aminek oka lehet a tavasz első meleg napja, mely inkább szabadba csalogatta a város atyáit, de lehet a közöny is, mely egy idő óta mindinkább tért foglal a polgárok gondol­kozásában. Lassan hozzá­szoktatják magukat érdemes polgáraink azon lemondáshoz, mely nem törődik sem­mivel, s ha valamely ügy nem kedve szerint sül el, akkor a tanácsot szidják érte. Hát pedig e gyűlés fontos tárgyakat bocsátott város érdemes képviselőinek bírálata alá. A 100 ezer a­iztos kölcsön megszavazása alkalmával ugyanis kimon­datott, hogy e kölcsön megszavaztatok ugyan, de köte­les a tanács a kölcsönből fedezendő építkezések terv­rajzát és költségvetését bemutatni. Ehez képest a ta­nács bemutatta a.) a honvéd laktanya építési terveit és költség­­előirányzatát. A honvéd laktanya építésének előzménye­ihez előre bocsátotta az elnöklő polgármester, hogy a sok tervezgetést a honvédelmi minisztérium megs­ok­alván, leiratában categories kijelentette, hogy ha ez év foly­tán a város nem építtet honvéd laktanyát, kénytelen lesz az itt állomásozó 36-ik honvédzászlóaljat máshova elvinni. E leiratra a város képviseleti tán felterjesztést intézett a honvédelmi határozat fol a­minisztérium­hoz, melyben előadta, hogy a kivánt laktanyát még ez év folytán felépittetni komoly szándéka, csak a helyi­ségre nézve nincs megállapodva. A leg­alkalmasabb he­lyül kínálkozik a csűrtelek azon része, mely jelenleg is honvéd laktanyául használtatk , de mivel e telek­­ nem a városé, óhajtaná azt megszerezni. Kérelme tehát az, hogy a honvédelmi miniszter eszközölje ki ezen te­leknek örök eladását a pénzügyminisztériumnál. E felterjesztésre válaszul jött, hogy Manó Gyula főhad­­i biztos lejött Ungvárra és a honvéd laktanya építésének­­ tervezetét, a városi kiküldöttekkel jegyzőkönyvileg s a beszállásolási törvény rendelkezései alapján tetta, a telek megvétele iránti ajánlatot és megállapi­szándékot szintén jegyzőkönyvbe vette, s egyúttal megállapította a felépítendő laktanya állandó jövedelmének összegét. E jegyzőkönyv olvastatott fel a képviseleti gyűlé­sen, melynek főbb pontjai ezek. A honvéd laktanya építése komolyan elhatároztatik, a csűrtelek e célra ki­­szemeltetvén, mely megvétel utján 1000 frt árban meg­­­szereztetik, s ha a vétel nem sikerülne örökbérbe 50 frt évi bérfizetés alatt, a város által átvétetik. A ter­vezett laktanya épitési költsége 27321 frt 98 frra elő­­irányoztatik; a honvédség által fizetendő évi jövedelem pedig a beszállásolási törvény alapján 5 évről 5 évre 15 év alatt 2838 frt 32 kr, mely összeghez a kantin jövedelmét csak 200 frtra téve, a várható évi bevétel 3000 frtra fog menni és igy a befektetett tőke 10%-ot fogna jövedelmezni. b.) a közös hadsereg részére építendő fiók­lak­tanya kérdése is oly égetővé vállt, hogy ez alól sem lehetett a városnak magát kivonni. A múlt évben a tanács egy baraklaktanya tervével foglalkozott, ezt a kassai hadparancsnoksággal közölvén, válaszul az jött rá, hog­y ez ellen katonai szempontból kifogás nem té­tetik s a terv elfogadtatik, sőt ha e barakképület fog építtetni, hogy az a garnizon ‘legénységének úgy nyert is kielégítheti, az esetben fiók laktanyául is igé­e,l­ fogadtatik. A képviselet akkor ezen terv megvizsgálá­sára egy küldöttséget küldött ki, de mielőtt e küldött­ség a terveket felülvizsgálta volna, a tanács részéről egy új javaslat adatott be, melyben a kincstári urada­lom tulajdonát képező serháztelek ajánltatott megvé­telre. Ez ajánlat tetszetősbnek mutatkozván, a képvi­selet megbízta a polgármestert a megvétel iránti alkudozásokra és a szü­kséges átalakítások költ­ségvetésének s tervrajzának elkészítésére. A meg­vételt azonban akadályozta a magas vételár, mert a kincstári uradalom részéről a magas pénzügy­minisztérium 25 ezer írton alul semmi szín alatt nem volt hajlandó eladni e telket. Tekintve e magas vételárt s az átalakítási költsé­geket, nem látszott tanácsosnak a képviselet által e célra megszavazott 60 ezer írt kölcsönt kimeríteni, esetleg túllépni, minélfogva a tanács a képviselettel közölvén a magas minisztérium leiratát, azt ajánlá, hogy a sörháztelek megvétele ejtessék el végkép, ehelyett, azonban vétessék tárgyalás alá a barrakképítésre vo­­­natkozó tervezet. E terveket a következőkben ismertette meg a polgármester. Az állandó katonai létszám a nagy kaszárnyában elhelyezett 3 századon kivül 9 századra megy, beleértve a Munkácson elhelyezett századokat is E 9 század részére 5 épület terveztetik 40 ezer frt értékben, mely épületek a kincstári uradalomtól meg­vett csilitelken, mely 12 hold kiterjedésű célszerűen­­ elhelyezhetők volnának; a telek vételára 2000 frt lé­­­­vén. az összes építkezés­i telek vételár 42 ezer frtra j­urna, mely összeg viszonyítva a sörháztelek építési és megvételi költségvetéséhez, vagyis a 60 ezer frthoz, 18 ezer frt megtakarítást eredményezne. Az ezen építkezés jövedelmének megállapítására alapul vétetett a nagy laktanya bérjövedelme. Ha ugyanis a nagy laktanya állandóan 3 század után 1056 irtot jövedelmez, akkor a felépítendő 5 épület, mint fiók lak­­­tanya 3168 irtot fogna jövedelmezni, mely jövedelem szintén törlesztené a felveendő kölcsöntőke összegét. I Jipun­k­ m­ai számához fél ív melléklet van csatolva,

Next