Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-02 / 1. szám

mily eszközlésekkel lassítjuk is a korhadási folya­matot, azt teljesen meggátolni képesek nem va­­gyunkj a trágya a korhadás által igen sokat ve­szít súlyából; fel lehet venni, hogy szalonnás álla­potban 30 °/C, egészen érett állapotban pedig 50%-ot, vagy ennél is többet, ennél fogva könnyen belátha­tó, hogy minél későbben visszük ki a trágyát, azaz minél tovább hagyjuk a telepen korhadni, annál többet veszt az súlyából. Legnyereségesebb tehát a trágyát erjedés előtt, azaz egészen fris állapotban vinni ki a szán­tóföldre s azonnal alászántani, mert ekkor az a föld­ben erjedvén, a bomlási termények nem repülnek, el a levegőbe, hanem a föld által elnyeletnek, absorbeáltatnak, a föld pedig aztán átadja a nö­vényeknek. Ha ezt oly könnyen lehetne kivinni, mint le­írni, akkor trágyatelepre nem is volna szükség, azonban ezen eljárás különböző okoknál fogva igen sok nehézségbe ütközik. Ha teheti a gazda, csak saját hasznát fogja vele előmozdítani, ha azonban erre nem képes, pl­­dologidő, rész utak stb. miatt, akkor legalább arra törekedjék, hogy minél előbb vigye ki trágyája ne hagyja azt túlságosan megérni. A teljesen érett trágya gyorsan hat, de ha­tása nem tartós, a kevésbbé érett trágya lassab­ban hat, de hatását sokkal tovább megtartja. Az érett trágya első évben minden erejét kiadja, te­hát a növények benne igen buján fejlődnek (ez ál­tal vezettetik tévútra a gazdaközönség), a fris trá­gya ellenben első évben nem fejt ki oly nagy ha­tást, de 3—4 annyi ideig eltart. Ha nem szánthatjuk le a trágyát kihordáskor azonnal, kupacokba kell azt húzni, de igyekezni kell mielőbb szétterítve aláhozni, mert ha egy pár szór jó eső éri, kimossa a kupaczokat, miáltal alat­tuk a föld igen buja lesz, mig a kupac közökt ki­­lugzott trágyát kapván, sokkal soványabbak lesz­nek, s a vetésben buja foltok fognak támadni. Midőn a lábán álló vetés miatt nem hordhat­juk szét a trágyát, máglyába kell azt hordani, s erre ne sajnáljunk egy darabot a szántóföldből, mert ha az útszélre hordatik, mint leggyakrabban történik, értékes alkatrészei az eső által kilúgozva, veszendőbe mennek. A máglyát be kell földelni, hogy az alkatrészek elpárolgását megakadályoz­­­­i. A holdankinti trágyamennyiség függ a trágya talaj minőségétől. Jó trágyából kevesebb kell, mint rostból, jó erőben lévő földre kevesebb, mint kizsaroltra, laza talajra kevesebb mint kötöttre. Átlagban 30 tíz mázsás szekér trágyát számítanak egy magyar holdra. Túlérett trágyával gyakrabban kell trágyáz­ni, mint frisset, laza talajt gyakrabban, mint kö­töttet, zöld takarmány termesztésnél és ugartartás­­nál hosszabb időközökben lehet trágyázni, mintha a talajt szemes terményekkel igen megerőltetjük. Megjegyzendő, hogy a fris trágya is legfel­jebb 5 évig tart a földben, és pedig az első évben elveszít tápértékéből 40 °­ C-ot, a másodikban 30 °­ 0, a harmadikban 15 °/0, a negyedikben 10 °/0, az ötö­dikben 5 °/o ° t, vagy ha a talaj igen jól mi vehetik, az ötödik évre már mi sem marad ; tehát iparkod­nunk kell annyi tr­ágyát termelni, hogy minden 5—6 évben visszatérjünk ugyanazon földre. De mi­után 4—5 év alatt minden trágya elkorhad a föld­ben, óvakodnunk kell a túl sok trágya adásból, mert bármily erősen tömjük is meg avval a földet, mivel az 4—5 évnél tovább nem tart s a növények ezen idő alatt csak bizonyos korlátolt mennyiségű tápanyagot képesek felvenni, világos, hogy a fe­lesleg trágya, haszon nélkül fog elkorhadni, és el­illanni, azért sokkal jobb, kevesebb trágyával, de rövidebb időközökben trágyázni. Az igen hosszú, 10, 12-es vetésforgók tehát csak akkor felelnek meg a célnak, ha az első év­ben kapott trágya mellett, tényleg megkapja a földi a negyedik, vagy ötödik évben előírt féltrá­gyát, azaz, ha a fél­trágya nemcsak a papíron létezik. Composztelepet csak akkor szükséges csinál­ni, ha lassan korhadó anyagokkal, pl. csont, szarű­­alkatrészek felett rendelkezünk, a gyorsan bomlás­nak induló anyagok a trágyatelepen is foglalhat­nak helyett. A műtrágyák igen concentrált trágyaanyagok, s csak a kultúra magasabb fokánál karoltatnak fel. Alkalmazásuknál meg kell a talajt vizsgáltatni, hogy mely alkatrészek hiányoznak benne leginkább (káli, phosphorsav, légény, mész), s aztán azon trá­gyát használni, mely ezen alkatrészekben bővelke­dik. Angol, Francia ésémetországban már régóta használtatna­k, s bizony, hogy a szükség mielőbb minket is ráfog vele. Az ugar csak relativ föld­­javító, mivel általa simit sem viszünk a talajba, általa csak a már meévő ásványi anyagok elmál­­lásának, és a szervesnyagok elkorhadásának en­gedünk időt, s miután tiszta ugar tartása által a gyomok is hathatós irtatnak, ott, hol a gazda­ság nem rendelkezik egendő trágyával, fentartása mindenesetre indicálv van. Kímélhetjük a fajt a váltógazdaság által. Minden növényfaj feddéséhez, más más tápanyag­ból kíván legtöbbet, s tehát mi a vetésforgót úgy rendezzük be, hogy egy növényfaj, pl. a búza, ugyanazon táblába ak minden ötödik évben ke­rüljön, elég ideje mad azon tápanyagoknak, me­lyekre kiváltképen búzának van szüksége, a talajban felhalmozod, miután ezen tápanyagokra, a közbeeső növényeinek gyök és gumósok, zöld takarmány stb. nine annyira szükségük. f Bornemissza Zoltán. — Ung megye erd­észeti bizottsága 1. évi december hó 29­. napján Kende Péter al­ispán elnöklete alatt — a községi és volt úrbére­sek erdejének állami vezelésbe való átvitele s az üzemterveknek állami közegek által leendő elké­­szittetése tárgyában­­ ülést tartott, melyen Ró­nay Antal m. kir. főerdő tanácsos is, mint a föld­­mivelés, ipar és keres, ügyi m. kir. minisztérium kiküldöttje is részt vtt. Ez alkalommal kimon­datott, hogy a község és volt úrbéresek tulajdo­nát képező erdők kealése 1887. évi ápril hó 1-ső napjától kezdve az államerdészet által fog gya­koroltatni s a kezelés ügyében teljesített minden­nemű munkáért, az erre szükséges tisztviselők al­kalmazásáért az erre illetékes községek évenként 4000 frtot fognak fizetni, mely összeg évnegyeden­ként egyenlő részleteiben előlegesen, késedelme­­zés esetén 60­0 kamatokkal az ungvári m. kir. adó­hivatalba fog beszáll­ittatni. Határozatilag kimondatott továbbá, hogy mi­után a megye területén fekvő erdők értékesitteté­­se s igy azok jövedelmezősége is, nősége és a szállitható; könnyebb a fanemek mi­vagy nehezebb eszközlésétől függ, azok 4 érték osztályba soroz­­tatnak és máig az I. %TCé' osztályoa felvétettek: N.­Ráth, Sislócz, Koncháza, Szürthe, Ptruksa, N.­­Szelmencz, Palágy, P.-Komoróc, N. és K.-Kapos, Magyar, Mocsár, Kelecseny, Iílés, Vaján, Tarnóc, Győröcske, Csicser, A. és F.-Domonya, Nevícke, Petróc, Huszák, Radvánc, Gerény, Daróc, Nagy és Deng­láz, N.-Szlatina, P.-Helmec, D.-Komoróc, Csertész, Lehóc, Szerednye, Bacsava, Hosszumező, Kereknye, N.-Geőcz. Tárna, Dubróka, Vinna- banka, Kaluzsa, Hunkóc, Ő. Poruba, Korumlya és Vajnatina. II-ik értékosztályba felvétettek: Ó.­Kemence Hutta, Cigányócz, Sztrippa, Rahonca. Árok, Hlu­­boka, k.­Szlatina, Horlyó, Andrasóc, Orlyava, Klo­­kocsó, Kuszin, Jósza, F.-Remete, F.­Ribnyice, Kó­­nyus, Perecseny. A III-ik értékosztályba felvétettek : Antalóc, Köblér, Gajdos, Iglinc, N. Poruba, Váralja, Priko­­pa, Dubrinics, Zaricsó, Vorocsó, Ó-Szemere, T. Re­mete, Rákó, Mircse, K. és N.-Berezna, Zábrogy, Uzsok, Huszna, Ticha, Lyutta. IV-ik értékosztályba felvétettek: Benetine, Ujkemence, Uj­szemere, T. Paszika, T. Poroskó, T. Bisztra, T. Polena, Mokra, N. Turica, K. Turica, Lipóc, Vulsinka, Szmerekova, Bul­óc, Csornoholo­­va, O. Mocsár, K. Pásztély, Koszty, Pásztély, Bég. Pásztély, Roszt, Pásztély, Zaszuina, Sztricsava, Do­­masina,Janyahina, Szolya, Kosztrina, Viska, Uj-Sztu­­zsica, O-Sztuzsica, Záhorb, Sztavna, Luh, Voloszán­­ka, Szuha, Lubnya és Verb. Bisztra. Ezen községek akként fognak a fizetési köte­lezettséghez hozá­járulni, hogy az I. ért. osztályba, sorozottak 1oo ° 1 0 a, II. ért. osztályba sorozottak 75 °|01 a III ért. oszt. sorozottak 560­ ° és a IV ért. oszt. sorozottak 25 ° 10 arányában le­sznek megterhelve . A községek ezen felül saját erdeik őrizetére önköltségékükön felesketett erdőőröket kötelesek tartani, kik azonban feltétlenül az államerdészet fenhatósága alatt fognak állani. A városi k­épviseletiből. Az év vége felé járván, a városi tanács sietett az 1887-ik évi költségelőirányzatot letárgyaltatni. E hó 29-én gyűlt össze a képviselet, s az elnöklő polgármester exposéja valóban meglepő hatással volt a jelenvoltakra. A város anyagi visszonyait kezdte világosságba helyezni s a­mennyire neki sikerült a ködfátyol képet a múltról levonni, oly ijesztő képet rajzolt a jövendőre. Mig a múlt szor­galmát és munkásságát megbecsüli, a jövőben már ehez való bizalmát csökkenni érzi. Egy szóval fárad a szellem, fárad a tettvágy. És hogy a jövő pénz­ügyi zavara városunkat kevésbbé nyomja agyon, mint különben várható, azon enuntiatiót teszi, hogy jó lesz előre is nagy községgé átalakulni és a közigazgatási kiadásokat reducálni, mert a teher évről évre nagyobbodik. A képviselet felkapta az eszmét s egy a pol­gármester elnöklete alatt Markos György, Lipcsey József, Mocsáry Géza, Reizman Bertalan, Mihalko­­vics József, Farkas Ferenc, Dr. Spitzer Sándor, Mislinszky József, Lám Sándor, Tarnócy F­erenc, Makay Dániel, Andrejkovics Endre és Seidler Li­­pót tagokból álló küldöttséget választott meg, hogy ez ügyet tanulmányozzák és a jövő városi szerve­zetig javaslatot készítsenek. Következett ezután a költségvetés felolvasása és részletes tárgyalása. A bevétel 25.832 ft 74 krban, a kiadás 45.917 ft 32 krban állapíttatván meg, a hiány 20.085 ft 58­ kr. Ezt kell pótadó útján fe­dezni, s mivel az adókulcs 51617 ft 83 kr, esik 41 °/on egy adó forintra. A katonaügyi költségelőirányzat változatlanul elfogadtatott. Eszerint a bevétel 16804 ft 97V* kr, a kiadás 16774 ft 66­/2 kr, mutatkozik több bevé­tel 30 ft 31 kr. A pénzügyi és gazdasági bizottság véleménye alapján Tarnócy és Klein kaszárnya építő vállal­kozóknak méltányossági tekinteteknél fogva szen­vedett káruk és mindennemű igényeik végkielégí­tésére 700 ftot szavazott meg s rendelt el kifizet­tetni a­ laktanyai jövedék terhére. Az üresedésben levő főjegyzői, árvaszéki ül­nöki és közgyámi állásoknak rendes választás ut­ján való betöltése iránt a polgármester utasittatott. Egyúttal az elhunyt főjegyző családjának kegydij címén egy évi 800 ft fizetés megszavaztatott, mely­be a halotti negyed is benfoglaltatik. A városi orvosnak megengedtetett, hogy a vágó marhák vizsgálatáért a mészárosoktól minden szarvas­marha után 10 krt, borjú után 3 krt szed­hessen. Bobovszky Tamás kéményseprő abbeli kérel­me, hogy eddigi 1200 ft fizetése a kémények szám­arányához viszonyíttassék, s hogy az illetékeket ő szedhesse be, véleményezés végett a pénzügyi bi­zottsághoz utasittatott. Különfélék. — Boldog újévet! E szóval köszönti ma egymást az emberiség. Mi is szívből kívá­nunk t. olvasóinknak boldog újévet ez uj eszten­dőben. Lapunk 20-ik évfolyamába lép a mai számmal s reméljük, hogy az eddigi bizalmat nem fogja megvonni tőlünk ezentúl sem, melyet iparkodni fogunk kiérdemelni. * Uj minister. Közmunka és közlekedési m. k. ministerré Baross Gábor államtitkár neveztetett ki. * Az „ungvári szegény izr. iskolai ifjakat se­gélyező egylet“ javára ez idén Reismann Pepi, Gros­man Péterné és Reismann Eszti urhölgyek voltak szívesek a gyűjtéseket elvállalni. Bejött rendes ta­goktól 66 írt ehez hozzá járult az iskolaszék 30 írttal s igy 96 frt. o. é. ruhaneműek osztottak ki 19 szegény tanuló közt. Fogadják a nemes lelkű ada­kozók valamint az iskolaszék és gyűjtők köszöne­­tünket. Az egylet nevében Gottlieb Á-né elnök, * Laudon István és Bekény Aladár hadna [UNK]­gyokká neveztettek ki a tartalékban, az első a 66-ik, az utóbbi a 63-ik gyalogezredben. A nőegylet calicó báljára mint értesülünk tá­volabb vidékről is készülnek s igy annak sikere teljesen biztosítottnak látszik. Meg is érdemli a nőegylet, hogy az általa rendezendő jótékonycélu táncmulatság, mely különben is igen érdekes és szép is lesz, számos résztvevőnek örvendjen. . * Az „ungvári ipartestü­let“ és a „polgári ol­vasókör“ 1887. január hó 9-én saját lapítására táncmulatságot rendeznek a pénztáruk gy a­„Korona“ ven­déglő termében. A táncmulatság anyagi sikere annál inkább óhajtandó volna, mivel két zsenge testület pénz­tárának gyarapitásáról van szó, a­mi különben remél­hető, mert a rendezőség élén oly férfiak állanak, a­kik­nek személyi egyéniségük azt előre is bizositják. * Kinevezés: László Kálmán a n.-kaposi kir­­tbirósághoz írnokká neveztetett ki.

Next