Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1887-07-03 / 27. szám
XXV. ÉVFOLYAM, Ungvár 1887. msznap, július Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. — VEGYESTARTALMÚ HETILAP.27. SZÁM. Előfizetési feltételek: Egész évre 4 frt — I Félévre 2 „ — I Negyed évre .... 1 „ — I Egyes számára 10 kr. Hirdetések, szintúgy mint előfizetések az fing kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr Ungvármegye és az „linginejtyei ^azdasági egylet.“ Hivatalos közlönye. -, - ... : -------------------------; _ - • - - " - - r- -- - Felelős szerkesztő: F.ncicky Mihály. Felhívás előfizetésre. Huszonöt éve immár, hogy lapunk Ungvármegye és Ungvár város közönségének érdekeit képviseli s e hosszú idő alatt iparkodott e lap mindenkor a kellő hangot megtalálni ott, ahol a közönség érdekeit megvédeni, vagy a megrovandót megróvni kellett. E hosszú pályafutásból erőt merítünk a jövőre is és főigyekezetünk oda fog irányulni, hogy a közönség érdekében teendő felszólalásaink megtalálják ama támogatást, a kyt. megyei és városi ügyeink vezetőitől várunk. Mint a vármegye hivatalos közlönye, iparkodni fogunk a községi életre vonatkozó szükséges adatok gyors közlésével közvetíteni a hivatalok különben is terhes teendőit, miután egyes miniszteri rendeletek kiadása, közhirrététele nagy munkával jár. adunk minden közérdekű felszólalásnak, mely helyet valamely ügy megvilágítására szükséges , de iparkodni fogunk tárcánkban szórakoztató és ismeretterjesztő olvasmányokat is adni. Az „ungmegyei gazdasági egyesület“ megbízásából a gazdaközönség külön érdekeit képviseljük, s ez egylet minden működését lapunk utján teszi közzé. Az uj évnegyed elején vagyunk s ez alkalom hól felhívjuk megyénk és városunk [UNK] közönségét lapunk további pártolására. Ungvárt, 1887. julius hó 2. FINCSOKY MIHÁLY, felelős szerkesztő ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Az előfizetési pénzek az ,,UNGU kiadóhivatalába küldendők. Vidéki előfizetések postautalvány utján eszközölhetők. A kiadóhivatal iparkodni fog a t. olvasó közönség kívánalmainak pontosan megfelelni. Az „UNG“ minden vasárnap meg fog jelenni. Csont: előfizetők, kik még mult épi dijaikat máig sem küldték be, felkéretnek, hogy hátralékos dijaikat sipeskedjenek lehetőleg mielőbb beküldeni. A kiadóhivatal. Egész évre . . . . 4 írta ki. Félévre.........................2 frt — kr. Negyedévre . . . . 1 írt — kr. Miként lehet a gyümölcstermelést a felvidéken a gazdaság jövedelem forrásává tenni (Első közlemény.) Azon állításhoz, hogy hazánkban a gyümölcs mindenütt megterem, bővebb magyarázatként hozzá kell tenni, hogy egy vidéken jobban, más vidéken pedig kevésbbe, a szerint, a mint a gyümölcsfa tenyésztését a talaj, éghajlat, helyi fekvés, stb. előmozdítják, vagy hátráltatják. A nagy alföldön, a kései fagy, nagy szárazság, szelek, s a temérdek rovar pusztításai miatt, jövedelmező nagybani gyümölcctermelésről alig lehet szó, miután ott tiz közül alig egykét év az, melyben a gyümölcstermést sikerültnek lehet nevezni. Kivételt képeznek dombos, hegyes vidékek, melyek az időjárás defol vációtól védve vannak, vizparti ültetvények, s más kedvező viszonyoknak örvendő vidékek, melyek gyümölcstermelés terén régóta jó hírnévnek örvendenek. Magyarország felvidéki elenben a gyümölcsfa valódi hazája, annak hivelésére a viszonyok feltűnően kedvezők, s tíz év közül legalább öt-hat évet lehet számítani, melyben a gyümölcsfa bő szürettel jutalmazza meg gazdáját. Amennyiben tehát nem helyesen járnak el azok, kik az alvidék lakóit vanes reményekkel kecsegtetve reáveszik a gyümölcstermelés, nagybani felkarolására, miután ezen vérmes remények, az eddigi tapasztalatok szerint sohasem igazolták be magukat, s az iltő tulajdonosoknak tetemes fáradsága, és költége füstbe ment, s ép oly jó szolgálatikat tesz az,ki a felvidéken lakó gazdákat igyekszik a nagybani gyümölcstermelésre reávenni. A felvidéken annyival inkáb van ez indikálva, mert ott a talaj és egyéb viszonyok a mezőgazdasági terményekre kevésbbé kedvezők, mint az alföldön, s így a gümölcstermésből befolyó jövedelem hivatva van az egyensúlyt helyreállítani. A mezőgazdaság mostoha jövedelmezősége miatt azért van annyira sujtva felvidéki birtokos, mert a gazdaság viteléé szükséges üzleti forgó tőke ugyanaz, mint az alföldön, mig j a tiszta jövedelem feleannyi, de sőt a föld munkáltatását és javítását drágábban kell eszközölni, mert a hegyvölgyes vidék, több vonóerőt, s a talaj sokkal több trágyát igényel részint soványsága miatt, részint azért, hogy az esőzések azt a magaslatokról a mélyebb helyekre lemossák. Továbbá,a külországi verseny is, mely a nagymérvű és olcsó gabonaneműek termelése által, a mi terményeink értékét tetemesen alászállította, kívánatossá teszi, hogy oly jövedelemforrásokról gondoskodjunk, melyek ezen veszteségeket pótolni képesek. Amig tehát az alvidéken elegendő, ha a belső kertek, s egyéb védett helyek fizettetnek be, saját szükséglet fedezése végett, gyümölcsfákkal, a felvidéken ellenben nem szorítkozunk a belsőségre, hanem átvisszük a gyümölcsfaültetést a szántóföldek, utak, rétek legelőire is, sőt betelepítjük a vízmosásokat, kopár területeket, melyek egyéb célokra alig használhatók, s egy garast sem jövedelmeznek. A gyümölcs nagybani termelése tapasztalás szerint a felvidéken igen gyakran felülhaladja a szántóföldekről nyert tiszta jövedelmet,mint ezt Trencsén megyében számtalan példa bizonyítja, hol nagy birtokok ép úgy, mint paraszttelkek, melyekben a gyümölcs kedvező években egyedüli jövedelemforrását képezi tulajdonosaiknak, sőt akadnak olykor évek, midőn az egész birtok értékét ki lehet a gyümölcs árából fizetni. így Sztavnicán Sándor Lajos birtoka 2400 frton volt bérbeadva, s már gyakran volt oly termése, hogy 3 — 4000 frtot kapott gyümölcsért. Nozdvicky Miklós birtokáért 3000 frt haszonbér fizetteti, s gyümölcsért 4000 frton felül kapott. Ni rinben Berneky Aajos birtoka SOO írton haszonbáreltetik, s mir gyakrabban 3000 frtért adta el gyümölcstermését. Egy veszkai parasztgazda, Istványik András, egy parasztteleknyi gazdaságából gyümölcsét már többször eladta 2000 frton felül, ha ott gyümölcsfa nélkül az egész birtokért sem adtak volna annyit s a községben még több ily gazda találtatik. Venio nunc ad fortissimum virum ! Legnagyobb érdemei vannak a gyümölcsfatenyésztésnek a mezőgazdaságba való átvitelében Midnyánszky Sándor földbirtokosnak, ki ez által medvei ősi birokának évi jövedelmét legalább is megkiszerezte. Birtokának terjedelme 418 magyar hold, ebből szántó, rét, és legelő 272 hold, a többi sidó. A birtok átlagos jövedelme mezőgazdaság is állattenyésztésből 350 frt, s ugyanannyi [oly be gyümölcsből. Ezen temérdek gyümölcs a szántóföldeken termeltetik anélkül, hogy az a mezőgazdaság jövedelmét legkeves abbé is sokként éné. A szántóföldeken ugyanis 4, 8, és I6-ös távolságban 16.000 db. gyümölcsfa van kiültetve, faj szerint következő arányban : alma 1600, körte 1600, cseresnye 500, dió 500, a többi mind szilvafa a szilvának egy részét poroszok veszik meg a fán, a többi lekvár, szilvabura, és aszalvánnyá készíttetik. Csehország és Ausztria egyéb tartományaiban, bár ott a viszonyok a gyümölcstermelésre kevésbbé kedvezők, mint nálunk, annyi gyümölcsöt termelnek, hogy avval nevezetes külkereskedelmet űznek, hozzánk is nagy mennyiséget szállítanak évenkint, holott és mi nem volna arra szükség, hogy szorult helyzetünkben pénzünk ezen cikkért is kiszivárogjon az országból, mert ha a gyümölcstermelés nálunk nagyobb mérveket öltene, nemcsak a hazai szükségletet fedezhetnénk, de még kivitelre is nagy mennyiség maradna. A szántóföldeken a gyümölcsfák rendszerint vidámabban tenyésznek, mint a belső telkeken, mert a mezei terménynek adott trágya és munka az ő javára is válik. A levegő és napfény jobban éri a koronát, s így nem hull le annyi gyümölcs éretlenül. Hernyók, s rovarok pusztításának sincsenek annyira kitéve, mert távolabb állván egymástól, a közlekedést nehezítik. Szükséges, hogy a köznépnek jó példa adassák, mert tapasztalati tény, hogy hiába a sok buzdítás, szép szó, kényszer és erőszak, a nép csak akkor fogja teljes erejéből felkarolni a gyümölcstenyésztést, ha annak hasznosságát másoknál tapasztalta. Csak akkor köthetünk biztos reményeket hazánk felvirágoztatásához, ha más nemzetek példáján okulva, komoly munka és okszerű befektetések által igyekszünk birtokainkat értékesebbé tenni, s jövedelmeink fokozása által jólétünket biztosítani. Mint éljünk bármily alkotmányos világot. Hibáztassunk fel bár a legnagyobb politikai jogokkal, ezek csak akkor fognak érvényre jutni, ha gazdag nemzet élvezi azokat. Kínálják meg az éhes embert a legteljesebb szabadsággal, vagy egyéb szellemi kincsekkel, az minden bizonnyal előbb a kenyérhez fog nyúlni. A gyűmölcstermelés azon gazdasági mellékág, melyet legkevesebb költséggel lehet életbe léptetni, s mégis nagy jövedelmet biztosít, tehát minden földbirtokos által megerőltetés nélkül kivihető. Szorult anyagi viszonyaink közt nagyobb kiadásokat igénylő beruházásokat nem is lehetne jóvallani. Egyedül ez azon eszköz, mellyel a felvidék sivár talaját jövedelmezővé tehetjük, s megélhetésünket rajta biztosítjuk. Mert ha Trencsénben biztos jövedelemforrást nyújt a birtokosoknak, miért ne lehetne az a Trencseiméi analóg viszonyokkal bíró többi kárpátmenti megyékben is? Azt hiszem, hogy ezen állítást senki sem fogja illusoriusnak találni. Lapunk mai számához féliv melléklet van csatolva.