Ung, 1890. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-05 / 1. szám

Előfizetési felhívás „U­N­G” 1890. (huszonnyolcadik) évi folyamára. Lapunk jelen számával a f. évi folyam megkezdődvén, mély tisztelettel kérjük t. olvasóinkat az előfizetés mielőbbi megújítására, hogy a lap további szétküldésé­rn fennakadás ne álljon be. Il­­öfizetési ár : Igérk erre — — — —­ — — — 4 frt. 'élévre ,— — — — — — — — 2 frt. negyedévre — — —r — 1 frt. Az „UNG ‘ kiadóhivatala, az­ ­ XXVIII. ÉVFOLYAM. Megjelen MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. KIADÓHIVATAL : Pollacsek Miksa könyvnyomdája. VEGYESTARTALMU HETILAP. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre — — — 4 frl. Félévre — — — — 2 » Negyedévre — — — 1 » Egyes szám­ára 10 kr. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések az «Unig» kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők.­­ Nyilttér soronként 20 kr.­­UNGVÁRMEGYE ÉS AZ „UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. ~==s^> Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY, Ungvár 1890. vasárnap, január 3. „ "■ 1 " ' » ‘ ' 1 ' •» 1 M ».'.A U ■ ■­ ’ '1­ T­ 1. SZÁM. Hivatalos közlem­ények. igvármegye közig bizottsága által Ungvárt 1889. ,c. hó 10 én tartott ülésjegyzőkönyvének kivonata . Grs. TÖRÖK JÓZSEF, főispán, mint a közig. biz. elnöke. 616.(930.) sz. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy skolalátogatásai alkalmával meggyőződött arról, hogy a tnoncok kevésbé vannak a legszükségesebb tankönyvek­kel s tanszerekkel ellátva, m­irészben a szülők szegény­­s­égében, és leginkább a községek elöljáróinak az iskolaügy I j­­ il.i közönyében leli magyarázatát Mert habár az 1868. évi 38. t. c. 32. §-a az isolai könyvek és tanszereknek beszerzését a községek kezességévé teszi, a községi elöljáróságok ezen kötel­­éket­ kevésbbé teljesítik. Miért véleményezi, hogy a közig. bizottság a községek eljáróságait eme kötelességük teljesítésére szigorúan utaltsa. A közig. bizottság a kir. tanfelügyelő véle­ményét elfogadva, utasítja Ung vármegye összes községi elöljáróságait, hogy az iskolaszékek és iskolai gondnokságok hivatalos megkere­sésére az iskolába szükséges tankönyveket és tanszereket az 1868. évi 38. t. c. 32. §-a értelmében szerezzék be és a tanulók között az iskolaszék, avagy gondnokság és a tanító által számadás mellett osztassák ki, s a könyvek és tanszerek árát ebből fizessék ki. Mivel további eljárás végett, Ung vármegye a­z összes iskolaszéki és gondnoksági elnökeit, valamint a községek elöljáróságait, ezen ha­tározatnak az «Ung» lapban való közzétételével értesíteni határozza. Lirien, Klein-Asien, Kaukasien und dem schwarzen Meer, von C. F. Baur (Hartlebens Verlag in Wien u. Pest) ; 2., Oesterreich-ungarische Monarchie, bearbeitet von C. F. Baur (Wien, Verlag von Ed. Hölzel) ;• 3., Europa fali abrosza, tervezte és rajzolta Közeim Balázs (Bécs és Olmütz Hölzel Ede sajátja) ; 4., Europa, proiectata si desemnata de B. Kozemn (Provedictura sin Ed. Hölzel in Wien a edata de­­ 1. M. Moldovana in Blasin si W. Krafft in Sabiii) ; 5.,­­Gesterreichisch-ungarische Mo­narchie, etworTen und gezeichnet von B. Kozemn (Wien und Olmütz, Verlag von Eduard Hölzel) ; továbbá a következő címü földgömb : b.. Pamentulu, edatu de J. Fellel in Prag­a romanesce de Joan Simu ; a magyar állam közjogi, helyzetével és viszonyaival ellenkező hamis adatokat tartalmazván, a magyar földrajzi helynevek helyett azokon német, illetőleg román nevek használ­tatván, a földgömbön azonfelül Románia a monarchia jelentékeny részére kiterjesztvén és Magyarország meg sem emlittetvén a felsorolt taneszközöket az összes hazai iskolákban való használatból ezennel kitiltom. Erről a kir. tanfelügyelőséget tudomás, illetőleg további eljárás végett oly felhívással értesítem, hogy ezen rendeletemet a közvetlen felügyelete alatt álló összes iskolákkal az 1876. évi XXVIII. t. c. 7. §-ának 5. pont­jában, illetőleg az 1883. évi XXX. t. c. 49. §-ában foglalt határozatokra való figyelmeztetéssel közölje. Budapest, 1889 évi, dev.ber hó 6-án. Grs. CSÁKY, s. k. 2544. sz. .....1889. Köröz­v £ n­y. Az állami, községi gondnokságok és iskolaszékeknek. U­n­gvármegyébe­n. A válás és közokt. m. kir. minister 42.045. sz. a. kelt rendeletének másolatát szigorú miheztartás cél­jából midőn közzéteszem, tisztelettel értesítem, hogy az alábbi tanszerek alkalmazói az 1876. évi 28. t. c. 7. ij-a 5. pontja, vaamint az 1883. évi 30. t. c. 49. §-a értel­mében 300 í­tig terjedő pénzbírsággal, a használó tanító pedig hivatal­vesztéssel fog sujtatni. Ungvárót, 1889. évi deczember hó 28-án. TIHANYI DOMONKOS, kir. tanfelügyelő. 42.045. sz. A vallás- és közokt. m­. kir. m­inistertől. A következő cimü térképek : Neue Karte von Europa, dem miteiländischen Met - Uj évi gondolatok. Maga a cím, a benne rejlő következtetések sorozata nem új ; minden évben elmondjuk azt egymásnak, csakhogy egyszer így, másszor amúgy. Mi sem lehetünk különbek másoknál, tehát beszélünk egymásnak. És hogy a sorrendet meg­tartsuk, kezdhetjük az erkölcsi, társadalmi, politikai stb. világból vett tapasztalatok elmondásával. Az erkölcsi világ valamikor ez országnak volt az alapköve, mert a magyar költő is így zengte : •Ha a tiszta erkölcs megromlik, Róma megdől s rabigába görnyed.» Ez a tanítás igaz. Igaz ez ma, a­mikor az erkölcstelen, vallástalan világ kérkedik a maga szemérmetlen cselekedeteivel, melynek istápolására alakulnak a társadalmi szü­kségintézmények, melyek aztán megmételyezik az emberiséget, elfásitják az emberek kedélyét s kiölik a szivekből a vallásos érzést. E lélekölő szükségintézmények között a leg­­­­hitványabb valamennyi között a mai értelemben vett­­ kávéház. Kávéház alatt a mai nemzedék egy oly gyülekező helyet ismer, melyben rósz kávét, rész italt drága pénzen fogyaszt, de mellé kap egy kis­­ éd­esitő italt is, mely édes a mikor issza, kábít a­mikor megitta, lélekölő, a­mikor rágondol. Ez a gondolat kerget sok embert a halálba, mert olvassuk a napi hírek között, hogy itt meg ott * egy szerencsétlen ember, vagy egy pár elhatározta­­ magát kivégezni. Minek tulajdonítható az ilyen­­ elhatározás ? A szerencsétlen élet­viszonyoknak. De­­ ki teremti az egyesnek az életviszonyt ? Az illető maga. A­z erkölcstelen ki tehát rosz utat vágott magának az életmezején, annak vége is csak­­ rosz lehet. A­mit a fiatal szenvedély a szív heves vér­üktetése alatt elkövet, mentségéül felhozhatja ifjú­­ágát, szenvedélyét, az élet viharos zaját, de amit kiforrt, megállapodott egyén elkövet, arra már nehezebb a felmentő okokat megtalálni. Pedig lát­­uk, hogy az egyéni élvezet mámora kihatással van a családi életre is. Nem vizsgáljuk az oly családi életet, melynek hitelekét a vallás és politikai törvények immár itt is sok visszás állapot fordul elő, képezik, hanem nézzük azon családi ügyeket, melyeknél a vallás nem adta meg a szentséget, a politikai hatóság pedig nem ismeri el a család jogait. Ez a vadházasság,, mely napról­­napra terjed és ma­holnap összekuszálja a magán­­ogi ügyeket annyira, hogy törvényhozási intézkedés nélkül alig lesz elintézhető az a sok bonyolult kérdés, mely már­is zavarja a politikai hatóságok igykezelését. Ha folytatjuk a körültekintést, társadalmi éle­tünknek van még több oly kimagasló zátonya, me­­len az emberek szétzúzzák családi örömeiket, jó­­ótüket és utoljára koponyájukat is, de ezeket a zátonyokat kerüljük most ez uj év első napján s gondolkodjunk kissé a fölött, minő gyó­gyerekkel rendelkezik a társadalom, hogy tagjait kigyógyitsa, ha lehet, azon betegségből, mely nem halálos egé­­szen, csak veszedelmes. A városi képviselő-testület közgyűlése. Múlt hó 30-án várakozás teljes közgyűlés volt, mely a korcsmárosok ügyével foglalkozott. Már az előző közgyűléseken jóváhagyatott az italmérési adó beszedé­séről szóló kincstári szerződés, egyúttal az is kimondatott, hogy a város a maga jogát a korcsmárosokra ruházza át, illetve albérbe adja ezen jogot. A bérszerződés jóváhagyása forgott tehát szóban s 3 fölött kellett volna határozni ; de már a közgyűlés­­lőtt híre ment, hogy a korcsmárosok meghatalmazottjai; hatan, a pálinkát monopolizálni akarják, ennélfogva a korcsmárosok egy része külön gyűlést tartott és kérvényt adott be a képviselő-testülethez, hogy a szerződés ama részét, mely a pálinka monopolizálását megengedné, ne hagyja jóvá. A közgyűlés ugyan lassan népesült meg, mégis a kis számú hallgatóság élénk érdeklődéssel kísérte a fel­szólalók vélemény nyilvánítását. Első tárgy volt a virilis lajstrom kiigazítására kiküldött választmány jelentése, mely egész terjedelmében­­ fogadtatott. A virilisek névsorát más helyen közöljük. Ezután felolvastatott az italmérési adó beszedésére vonatkozó kezelési szerződés, melyhez olvastatott Oes­­terreicher Lipót és társai korcsmárosok kérvénye, melyben kérik a szerződéstől a jóváhagyás megtagadását. A tárgyhoz többen hozzászóltak. N­e­h­r­e­b­e­c­k­y G­­y­ö­r­g­y a szerződést nem látja korrektnek, mert hiányzik abból az egyetemlegesség, s mert kezelési szerződésnek van címezve, holott az albérleti szerződés. Mindez okoknál fogva ő szükségesnek látja, hogy a szerződés utasíttassék vissza a kiküldött bizottsághoz újra szövegezés végett. Dr. Preusz Adolf fejtegeti az italmérési adó és illeték közti különbséget, a­mit senki sem tett kérdés alá s beszél a három év utáni dolgokról, a­mikre sem kiváncsi, mert senki sem tudhatja előre; véA&U szavaz, hogy a szerződés hiánya igazit lassúk pálinka ita>iü<­>ol­n­i, (>t­m-j mia-sek H­íf %

Next