Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-03 / 1. szám

ub.khII. ÉVFOLYAM. Szerkesztőség:: Vármegyei H ár­ tér 1. szám. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvnyomdája. A szerkesztőhöz intézendő minden köz­lemény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér soronkint 40 fillér. Ungvár, 1904., jn­uár 3. VEGYES HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. 1. SZÁM. Előfizetési feltételek : fsak az „Un­g“ lapra : Egész évre . 8 kor. Félévre ... 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fill. ,U­ng vármegye Hivatalos Lapjáéval, együtt : % Egész évre 12 kor. Félévre. . . kor. Hirdetések úgy az „Ung”, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja‘‘ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők. AZ UNG MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. A reáliskola mint a ti o­d äs­ iskolái a. Reáliskola, polgarcjustalg. Ma egy heti közleményemet azzal'fejeztem be, hogy az a törekvés, hogy t. i. a reáliskolát polgári iskolává alakíttassák át, egyenesen lelkiismeretbeli tehát igen nagy felelősséggel járó dolog. A reáliskolát a helyvételi főgimnázium túlzsúfolt­ságának apasztása céljából állították fel. Ezt a célt, immár ismételten elérte. Elérte annyira, hogy míg a reáliskola létezése­ előtt a főgimnasiumi tanulók száma 679 volt, eA^íév elején (az akkor közölt kimutatás s^rint^a^J^g­imnasiumba már csak 511 tanulót írtak be J’ x>»és amíg 7 év előtt s az után is pár évig még a felső osztályokban is voltak párhuzamos osztályok, az alsó W 4 osztályban pedig mindenütt, ma már tetemesen meg­fogyott a párhuzamos osztályok száma. De hát tegyük fel, hogy csak nagyon gyengén avagy éppen nem apasztotta volna a reáliskola a főgimnasium kontin­gensét. Valljon lehetett volna-e azon csodálkozni? A­ városnak szinte legvégén, az első években kimond­hatatlanul nyomorúságos lokalitásokban, zajos, idegenek lakta, műhellyel ellátott udvaron helyezték el a reál­iskolát. A testvérintézet, a főgimnázium ellenben díszes, nagyszabású palotában pompázott. Várjon egy új és országszerte sem eléggé, hely­ben meg egyáltalában nem ismert irányú oly iskolának, mint amilyen a reál­iskola: nem-e éppen a kezdet nehézségeivel küzdve kelletett volna mindazzal az előn­nyel bírnia, amelynél­­ fogva érdemes és nagymultú testvérintézete: a főgim­názium a reáliskolával szemben oly erős versenyt oko­zott és okoz . A látszat, ha nem is lényeg, sokszor latba esik. Egy nagymultú, nagy tanári karral rendel­kező, igen népes, szép palotában elhelyezett, gazdagon felszerelt, több rendbeli alapítvánnyal ellátott és két internátussal is támogatott teljes középiskola mellett, mely 7 év előtt még pályajogositás dolgában is felette állott a reáliskolának, a kis csemetét, a reáliskolát dísz­telen, primitiv épületében, csonkán, 4 osztállyal bizony­bizony sokan mostoha gyermeknek nézhették. És tagadhatatlan tény az is, hogy a reáliskola ellen cáfolásra okot nem szolgáltató, ellenőrizhetetlen módon, mert a magán­helyeken és magán­beszélgeté­sek rendjén megnyilatkozott és így ártalmatlanná nem tehető hangulatkeltés történt már 3—4 év óta, nem is tekintve a hírlapi, ma egy év előtti nyílt küzdelmet.... De hát mindez nem ártott a reáliskolának. Mert ámbátor az építkezés ügye is húzódott-h­alasztódott, (bizony-bizony nem az én és a mi mulasztásaink révén,) és mert a kifejlesztésről sem mondhattunk bizonyosat, e tanévben az I. osztályba a legtöbb tanulót írtuk be minden megelőző tanévhez képest és tanulóink közül a helybeliek 78 százalékot alkotnak ! Tehát a reáliskola apasztotta a főgimnázium túl­zsúfoltságát. De ha nem apasztotta volna is, akkor sem lehetne azon csodálkozni. Ez a cél azonban lehe­tett keletkező oka reáliskolánknak, de nem lehet általános czélja, nem lehet igazibb rendeltetése. Ez utóbbi nem lehet más, mint azon abszolút czél és rendeltetés, hogy a reáltanszakú oktatásnak az éj­szakkeleti vidéken, (ahol egyetlen reáliskola az ung­vári,) és annak nagy nemzeti fontosságú végvárában , Ungvárott csarnoka, temploma legyen. Ennek a czéljá­­nak m­int 4 osztálya reáliskola is megfelel. Mert az idegen helyről való tanulók a felsőbb osztályokat mint abituriensek látogathatják másutt, (bár nevelő-oktató szempontból a gyakori intézeti változtatások nem szoktak üdvösek lenni,) a helybeliek a latin nyelvi vizsgálat alapján a főgimnáziumba átléphetnek; a gyengébb tanulók, vagy a teljesen vagyontalanok ipari és keres­kedelmi pályára mehetnek. (És valljuk meg, hogy mi­nél nagyobb mértékben történnek meg ez utóbbi, annál jobban felelne meg helybeli czéljának a reáliskola, mert így nemcsak a főgimnázium tanulóinak számát csökkentené, de a praktikus életpályáknak is eléggé képzett egyéneket nyújtana.) Másrészt azonban ki sem tagadhatja, én sem ta­gadtam, hiszen évi Értesítőnkben, jelentéseimben és hírlapi czikkelyekben is nyomósan kiemeltem, hogy így csonkán a reáliskola nem teljes alkotás, nem be­fejezett, nem betetőzött intézmény. Nem főleg azért, mert kétségtelenül a szegényebb tanulók járnak a reáliskolába, a­kiknek tehát még nagyobb gond, ha a 4. osztály végeztével tanulmányaikat nem folytathatják. (Bár ismétlem, nyitva áll előttük az iparos- és keres­­kedelmi pálya — akadály nélkül!) De hát arisztokra­­l­tikus nemzet vagyunk. Azt meg igazán nem is lehet zokon venni a szülőtől, hogy inkább a falatot megvonja a saját szájától, és iskoláztatja gyermekét, csakhogy azt a maga sorsánál kedvezőbb, kön­­­nyebb életpályára juttassa. És ez itt az egyedüli kifo­gás, amely a reáliskola mint csupán 4 osztályú közép­iskola ellen, a szegény szülők szempontjából felhoz­ható.­­­ De hát ezen akként kell-e segíteni, hogy a reál­iskolát egy alacsonyabb fokozatú, csekélyebb tanuló­ságot kultiváló és nyújtó és kevésbbé kvalifikáló iskolává, polgári iskolává alakítsák az 130—140 ta­nuló szülejének kárára ? ! Nem, és ismételten nem ! Az orvoslásnak egyedül egy módja van. Az t. i., hogy minden oldalú és lelkes felvilágosítások által a ma­gas kormányt rábírják tv kifejlesztésre. És, ha ez egyáltalában nem volna elérhető, akkor is inkább vagy alakíttassák át áll­­atgimnáziummá vagy maradjon meg a 4 osztályú reáliskola, semminthogy az átalakít­tassák polg. iskolává. Mert azt a czélt, a­mit a reál­iskola elé tűztek, és a­mit ez elért, a polgári iskola el nem érheti Aki polgári iskolát akar, azt a reál­iskolától függetlenül kell akarnia. Mint a­hogyan, igen helyesen így kérte a nyáron a városi képvise­let a polg. iskolával kapcsolatos keresk. és közigazg. tanfolyamot. De álljunk meg egy kicsit. Ha a 4 osztályú reáliskola nem megfelelő, ugyan hogyan lehetne és miért volna megfelelő a polgári iskola ? Hiszen a reáliskolából a polgári iskolai átlépéssel szemben igen csekély akadály leküzdése után mindenki átléphet a főgimnáziumba. A polgári iskolából azonban szinte lehetetlen. (Majd felsorolom alább, hogy miért!) Ha pedig iparos- és kereskedő-tanulón­ak akar az ifju menni, hat, na e ieainte be». valaki a pingari iskolát a reáliskolával egyenlő értékűnek hiszi, nagyon téved. (Alább megmondom, hogy miért!) De itt van egy másik terv, a felső keresk. iskola. Nos, ha arra itt szükség van,­­aminthogy kétségtelenül úgy a helyi kereskedelem gyorsabb tempóban történő megmagya­­rosítására, mint a kereskedelmi szakműveltség terjesz­tésére és így a kereskedelmi fellendülés fokozására is igen jó szolgálatot­ tenne, akkor minek a reáliskolát átalakitani polg. iskolává .­ Minden nehézség nélkül a reáliskola mellé vagy tölibe elhelyezhető a keresa. iskola, melynek, mivel érettségi bizonyítványt oszt és egyévi önkéntesi jogosultságot ad, megfelelőbb alsó tagozata volna mint egy polg. iskola. Még csak az épületi elhelyezés sem volna baj. Ha Aradon egyazon épületben a 11. főgymm­., főreálisk. és tanítóképző lehet, ha Debreczenben, S.-Patakon, Eperjesen a protestánsoknak elemi- és középiskolai, nemkülönben hittudományi, tanítóképzői és jogi intéze­teik meg- és eltérnek egy épületben, miért ne lehetne a reáliskola új, tagas, egy teljes középiskola befoga­dására is elég épületében 4 osztályú állami reál- és 3 osztályú állami keresk.-iskola, összesen 7 osztály­­lyal ! . . . Talán bizony előbb polg. iskolává kelljen a reált átalakítani ? . . . Hol lenne itt a komolyság, meg­fontoltság, a közérdeknek ápolása és a szülők, főleg a szegény sorsú szülők érdekeivel való lelkiismeretes számottevés! A polgári iskolára véleményem szerint is Ungvárt nagy szükség van. De nem azért, hogy a reált pótolja, hanem, hogy mint olcsó, igen olcsó iskola a százakra menő, de semmiféle iskolába­ nem járó gyermeksereget magába ölelje. Aki ilyen intencióból sürget, függetlenül a reál­iskolától, polgári iskolát és azú ezt ki is viszi, de nem a már létező egy másik intézet rovására és megsemmisitésével, az Ungvár közművelődése szent ügyének igen nagy szolgálatot tesz. De ha ezt másként nem lehetne kivinni, mint a reáliskola árán, az nem volna tanügyi alkotás, mert a főgimnázium didaktikai helyzetét a régihez hasonlóvá tenné, meg­nehezítené; az oly fölöttébb fontos s maga a közokt. ministerium által Ungvár városhoz tavaly intézett leira­tában Ungvárra nézve „igen fontos kulturális czél­­nak " nevezett reáltanszakú oktatást megszüntetné, holott csak most lesz itt az ideje, hogy saját épületé­ben, nagy arányú felszereléssel stb. stb. működhessék üdvös czéljain a reáliskola és a szegény, különösen a szegény szülőket s főleg azoknak törekvő gyerme­keit olyan dilemmába vinne, a­melyből sehogyan sem tudnának szabadulni, menekülni. Nem vitatom, hogy ha a polg.-iskolát annak ide­jében nem a főgimnazium­ apasztalára, de általános kulturális czélból állították volna fel, hogy ez nem lett volna helyes dolog. Az elől sem zárkózhatunk el, hogy a helyi középiskolai akkori viszonyok szempontjából állami gimnázium gyorsabban apasztotta volna a fő­gimnázium túlzsúfoltságát és a szegény szülők gyer­mekei minden aggodalom és nehézség nélkül léphettek volna át az 5. o.-ba. De most, a reáliskola fennállása 7. évében igazá­ban lelkiismeretbeli dolog hajszolni a polgári iskolává való átalakítást, akkor, mikor a jövő fejlődésünk minden külső és belső feltételei a nehéz viszonyok daczára kieszközöltettek és megvannak. És, ha a reáliskolának tém­leg nem lenne tanulója, akkor is az állami gimná­ziummá való átalakítást és nem a polgárivá átváltozást kellene szorgalmazni. Az uj épület középiskolai igények, és szükséglet szerint terveztetett és épült fel. A reál­iskolának máris 20 ezer koronát kitevő felszerelése is speciáliter középiskolai rendeltetésű. A reáliskolai épület és felszerelés s az új bútorzat már­is 260 ezer koronába kerül. Ebben a drága nehéz időkben igazi pazarlás volna, ily összeget egy népoktatási fokozatú iskolára fordítani. Éppen mintha egy főiskolát, akadémiát kö­zép­iskolává alakítanának át. Például a selmeczbányai akadémiát főreáliskolává............Ugyan mit is mű­velnének épülettel, felszereléssel ? Hát a hasonlat reánk nézvést sem igen sántit .... Ungvárnak alig van valamije abból, amihez má­sutt egyes városok olcsón, sőt ingyen jutottak. Gyá­raink, ipartelepeink stb. nincsenek. Legalább iskoláink legyenek. Annyi itt az elhagyatott szegény gyermek, hogy megtölt az még akárhány iskolát.­­És az iskolá­záshoz annak a szegény adófizető népnek joga van. Hogy ha már vagyont vagy legalább zavartalan, kön­­­nyebb életsorsot nem biztosít gyermekeinek, vajha leg­alább műveltséget adhatna nekik vagyoni állapota és a gyermek értelmi tehetsége és hajlamai szerint. Aki az elméleti tudományos pályára készül, mehes­­­sen a főgimnáziumba­n: aki a technikai tudományos pályákon akar boldogulni,­­az végezhesse el helyben a reáliskola mind a 8 osztályát; aki pedig az elemi iskola nyújtotta ismeretkörön felül képződni akar, de tudományos (sem gimn. sem reálisk. irányú) pályára nem akar lépni vagy nem léphet, az járhasson polg. iskolába. És, ha a reáliskolán felül egy polg. is­kola is lesz, majd eldől a vita, hogy melyik lesz lá­­togatottabb ! Esetleg megél szépen mind a kettő. Ung­várnak nem lehetne kara belőle. Vagy pedig az egyik elcsevevészedik. Ez a sors érheti az egyiket, ér­heti a másikat. Nem lenne benne semmi szégyenleni való becsületes, lelkes működés esetében. így kell, így kellene mindnyájunknak gondolkodni és aszerint cse­lekedni. A reáliskola árán azonban Ungvárnak nincs szüksége polgári iskolára.. Ezt a városi képviselet decz. 17-iki ülésében határozatilag ki is mondotta, ki­jelentve, hogy neki a reálnál alacsonyabb fokú iskola a reáliskola helyett nem kell, hogy ragaszkodik a reáliskolához és annak kifejlesztését kéri. A városi képviselet ezen határozata minden­­ te­kintetben indokolt és helyes. Mert ha az alreáliskola mint 4 osztályú, tehát csonka intézmény magában nem felel meg nagyobb szabású rendeltetéseknek, akkor egy kissebb hatáskörű, alacsonyabb fokozatú intézet, a polgári iskola még kevésbbé felelhetne meg. Ha tehát az alrealt polg. iskolává átalakítanák, az alrealiskolával szemben a helybeli szegény tanulók részéről felmerülő aggályokon segítve egyáltalán nem csak nem volna, de a helyzet tetemesen rosszabb lenne. Azt senki sem állíthatja jolószemüleg, hogy a 4 osztályú polgári iskola egyenlő jogosítványa a 4 osztályú reáliskolával. A polg. iskolai 5 és 6. osztályának megadásáról (mint az alább közölt rendeletből kiviláglik) szó sem lehet. A két modern nyelvtől eltekintve, tanulnak az al­­reálban (németet I—IV-ig, francziára Illés IV-ben) a 4 osztályú reáliskolát végzett tanuló, a szabadkézi rajzból és a geometriai rajzból s általában a reál­­tanszaki tárgyakból hasonlatlanul többet tanult, mint amennyit a polg. iskolának I—IV. osztályában taníta­nak, sőt jobbára többet, mint a gimnázium alsó 4 osz­tályában. Nos, és hi^ez osztályok akármelyikének, de főleg a 4 osztálynak» #1 végzése után ipari vagy ke­reskedelmi pályára lép az ifja, vajjon nem-e több hasznát veszi a reáliskolai tanulságnak, mint a polg. iskolainak ? De a kétféle középiskola egyenlő jogosítá­sának s a remélhetőleg nemsokára ismét napirend­­­­re kerülő egységes középiskolának az ügye is e tekintetbe veendő. Nemkülönben a főgimnáziumba való átlépés is. Ez mind a reáliskola mellett és a polg iskola ellen dönt. Az egységes középiskola létesülése esetében is, megmaradna a helybeli két középiskola. Lapunk mai száma 6 oldalra terjed.

Next