Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-03 / 1. szám
ub.khII. ÉVFOLYAM. Szerkesztőség:: Vármegyei H ár tér 1. szám. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvnyomdája. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér soronkint 40 fillér. Ungvár, 1904., jnuár 3. VEGYES HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. 1. SZÁM. Előfizetési feltételek : fsak az „Ung“ lapra : Egész évre . 8 kor. Félévre ... 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fill. ,Ung vármegye Hivatalos Lapjáéval, együtt : % Egész évre 12 kor. Félévre. . . kor. Hirdetések úgy az „Ung”, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja‘‘ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők. AZ UNG MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. A reáliskola mint a ti od äs iskolái a. Reáliskola, polgarcjustalg. Ma egy heti közleményemet azzal'fejeztem be, hogy az a törekvés, hogy t. i. a reáliskolát polgári iskolává alakíttassák át, egyenesen lelkiismeretbeli tehát igen nagy felelősséggel járó dolog. A reáliskolát a helyvételi főgimnázium túlzsúfoltságának apasztása céljából állították fel. Ezt a célt, immár ismételten elérte. Elérte annyira, hogy míg a reáliskola létezése előtt a főgimnasiumi tanulók száma 679 volt, eA^íév elején (az akkor közölt kimutatás s^rint^a^J^gimnasiumba már csak 511 tanulót írtak be J’ x>»és amíg 7 év előtt s az után is pár évig még a felső osztályokban is voltak párhuzamos osztályok, az alsó W 4 osztályban pedig mindenütt, ma már tetemesen megfogyott a párhuzamos osztályok száma. De hát tegyük fel, hogy csak nagyon gyengén avagy éppen nem apasztotta volna a reáliskola a főgimnasium kontingensét. Valljon lehetett volna-e azon csodálkozni? A városnak szinte legvégén, az első években kimondhatatlanul nyomorúságos lokalitásokban, zajos, idegenek lakta, műhellyel ellátott udvaron helyezték el a reáliskolát. A testvérintézet, a főgimnázium ellenben díszes, nagyszabású palotában pompázott. Várjon egy új és országszerte sem eléggé, helyben meg egyáltalában nem ismert irányú oly iskolának, mint amilyen a reáliskola: nem-e éppen a kezdet nehézségeivel küzdve kelletett volna mindazzal az előnnyel bírnia, amelynél fogva érdemes és nagymultú testvérintézete: a főgimnázium a reáliskolával szemben oly erős versenyt okozott és okoz . A látszat, ha nem is lényeg, sokszor latba esik. Egy nagymultú, nagy tanári karral rendelkező, igen népes, szép palotában elhelyezett, gazdagon felszerelt, több rendbeli alapítvánnyal ellátott és két internátussal is támogatott teljes középiskola mellett, mely 7 év előtt még pályajogositás dolgában is felette állott a reáliskolának, a kis csemetét, a reáliskolát dísztelen, primitiv épületében, csonkán, 4 osztállyal bizonybizony sokan mostoha gyermeknek nézhették. És tagadhatatlan tény az is, hogy a reáliskola ellen cáfolásra okot nem szolgáltató, ellenőrizhetetlen módon, mert a magánhelyeken és magánbeszélgetések rendjén megnyilatkozott és így ártalmatlanná nem tehető hangulatkeltés történt már 3—4 év óta, nem is tekintve a hírlapi, ma egy év előtti nyílt küzdelmet.... De hát mindez nem ártott a reáliskolának. Mert ámbátor az építkezés ügye is húzódott-halasztódott, (bizony-bizony nem az én és a mi mulasztásaink révén,) és mert a kifejlesztésről sem mondhattunk bizonyosat, e tanévben az I. osztályba a legtöbb tanulót írtuk be minden megelőző tanévhez képest és tanulóink közül a helybeliek 78 százalékot alkotnak ! Tehát a reáliskola apasztotta a főgimnázium túlzsúfoltságát. De ha nem apasztotta volna is, akkor sem lehetne azon csodálkozni. Ez a cél azonban lehetett keletkező oka reáliskolánknak, de nem lehet általános czélja, nem lehet igazibb rendeltetése. Ez utóbbi nem lehet más, mint azon abszolút czél és rendeltetés, hogy a reáltanszakú oktatásnak az éjszakkeleti vidéken, (ahol egyetlen reáliskola az ungvári,) és annak nagy nemzeti fontosságú végvárában , Ungvárott csarnoka, temploma legyen. Ennek a czéljának mint 4 osztálya reáliskola is megfelel. Mert az idegen helyről való tanulók a felsőbb osztályokat mint abituriensek látogathatják másutt, (bár nevelő-oktató szempontból a gyakori intézeti változtatások nem szoktak üdvösek lenni,) a helybeliek a latin nyelvi vizsgálat alapján a főgimnáziumba átléphetnek; a gyengébb tanulók, vagy a teljesen vagyontalanok ipari és kereskedelmi pályára mehetnek. (És valljuk meg, hogy minél nagyobb mértékben történnek meg ez utóbbi, annál jobban felelne meg helybeli czéljának a reáliskola, mert így nemcsak a főgimnázium tanulóinak számát csökkentené, de a praktikus életpályáknak is eléggé képzett egyéneket nyújtana.) Másrészt azonban ki sem tagadhatja, én sem tagadtam, hiszen évi Értesítőnkben, jelentéseimben és hírlapi czikkelyekben is nyomósan kiemeltem, hogy így csonkán a reáliskola nem teljes alkotás, nem befejezett, nem betetőzött intézmény. Nem főleg azért, mert kétségtelenül a szegényebb tanulók járnak a reáliskolába, akiknek tehát még nagyobb gond, ha a 4. osztály végeztével tanulmányaikat nem folytathatják. (Bár ismétlem, nyitva áll előttük az iparos- és kereskedelmi pálya — akadály nélkül!) De hát arisztokraltikus nemzet vagyunk. Azt meg igazán nem is lehet zokon venni a szülőtől, hogy inkább a falatot megvonja a saját szájától, és iskoláztatja gyermekét, csakhogy azt a maga sorsánál kedvezőbb, könnyebb életpályára juttassa. És ez itt az egyedüli kifogás, amely a reáliskola mint csupán 4 osztályú középiskola ellen, a szegény szülők szempontjából felhozható. De hát ezen akként kell-e segíteni, hogy a reáliskolát egy alacsonyabb fokozatú, csekélyebb tanulóságot kultiváló és nyújtó és kevésbbé kvalifikáló iskolává, polgári iskolává alakítsák az 130—140 tanuló szülejének kárára ? ! Nem, és ismételten nem ! Az orvoslásnak egyedül egy módja van. Az t. i., hogy minden oldalú és lelkes felvilágosítások által a magas kormányt rábírják tv kifejlesztésre. És, ha ez egyáltalában nem volna elérhető, akkor is inkább vagy alakíttassák át állatgimnáziummá vagy maradjon meg a 4 osztályú reáliskola, semminthogy az átalakíttassák polg. iskolává. Mert azt a czélt, amit a reáliskola elé tűztek, és amit ez elért, a polgári iskola el nem érheti Aki polgári iskolát akar, azt a reáliskolától függetlenül kell akarnia. Mint ahogyan, igen helyesen így kérte a nyáron a városi képviselet a polg. iskolával kapcsolatos keresk. és közigazg. tanfolyamot. De álljunk meg egy kicsit. Ha a 4 osztályú reáliskola nem megfelelő, ugyan hogyan lehetne és miért volna megfelelő a polgári iskola ? Hiszen a reáliskolából a polgári iskolai átlépéssel szemben igen csekély akadály leküzdése után mindenki átléphet a főgimnáziumba. A polgári iskolából azonban szinte lehetetlen. (Majd felsorolom alább, hogy miért!) Ha pedig iparos- és kereskedő-tanulónak akar az ifju menni, hat, na e ieainte be». valaki a pingari iskolát a reáliskolával egyenlő értékűnek hiszi, nagyon téved. (Alább megmondom, hogy miért!) De itt van egy másik terv, a felső keresk. iskola. Nos, ha arra itt szükség van,aminthogy kétségtelenül úgy a helyi kereskedelem gyorsabb tempóban történő megmagyarosítására, mint a kereskedelmi szakműveltség terjesztésére és így a kereskedelmi fellendülés fokozására is igen jó szolgálatot tenne, akkor minek a reáliskolát átalakitani polg. iskolává . Minden nehézség nélkül a reáliskola mellé vagy tölibe elhelyezhető a keresa. iskola, melynek, mivel érettségi bizonyítványt oszt és egyévi önkéntesi jogosultságot ad, megfelelőbb alsó tagozata volna mint egy polg. iskola. Még csak az épületi elhelyezés sem volna baj. Ha Aradon egyazon épületben a 11. főgymm., főreálisk. és tanítóképző lehet, ha Debreczenben, S.-Patakon, Eperjesen a protestánsoknak elemi- és középiskolai, nemkülönben hittudományi, tanítóképzői és jogi intézeteik meg- és eltérnek egy épületben, miért ne lehetne a reáliskola új, tagas, egy teljes középiskola befogadására is elég épületében 4 osztályú állami reál- és 3 osztályú állami keresk.-iskola, összesen 7 osztálylyal ! . . . Talán bizony előbb polg. iskolává kelljen a reált átalakítani ? . . . Hol lenne itt a komolyság, megfontoltság, a közérdeknek ápolása és a szülők, főleg a szegény sorsú szülők érdekeivel való lelkiismeretes számottevés! A polgári iskolára véleményem szerint is Ungvárt nagy szükség van. De nem azért, hogy a reált pótolja, hanem, hogy mint olcsó, igen olcsó iskola a százakra menő, de semmiféle iskolába nem járó gyermeksereget magába ölelje. Aki ilyen intencióból sürget, függetlenül a reáliskolától, polgári iskolát és azú ezt ki is viszi, de nem a már létező egy másik intézet rovására és megsemmisitésével, az Ungvár közművelődése szent ügyének igen nagy szolgálatot tesz. De ha ezt másként nem lehetne kivinni, mint a reáliskola árán, az nem volna tanügyi alkotás, mert a főgimnázium didaktikai helyzetét a régihez hasonlóvá tenné, megnehezítené; az oly fölöttébb fontos s maga a közokt. ministerium által Ungvár városhoz tavaly intézett leiratában Ungvárra nézve „igen fontos kulturális czélnak " nevezett reáltanszakú oktatást megszüntetné, holott csak most lesz itt az ideje, hogy saját épületében, nagy arányú felszereléssel stb. stb. működhessék üdvös czéljain a reáliskola és a szegény, különösen a szegény szülőket s főleg azoknak törekvő gyermekeit olyan dilemmába vinne, amelyből sehogyan sem tudnának szabadulni, menekülni. Nem vitatom, hogy ha a polg.-iskolát annak idejében nem a főgimnazium apasztalára, de általános kulturális czélból állították volna fel, hogy ez nem lett volna helyes dolog. Az elől sem zárkózhatunk el, hogy a helyi középiskolai akkori viszonyok szempontjából állami gimnázium gyorsabban apasztotta volna a főgimnázium túlzsúfoltságát és a szegény szülők gyermekei minden aggodalom és nehézség nélkül léphettek volna át az 5. o.-ba. De most, a reáliskola fennállása 7. évében igazában lelkiismeretbeli dolog hajszolni a polgári iskolává való átalakítást, akkor, mikor a jövő fejlődésünk minden külső és belső feltételei a nehéz viszonyok daczára kieszközöltettek és megvannak. És, ha a reáliskolának témleg nem lenne tanulója, akkor is az állami gimnáziummá való átalakítást és nem a polgárivá átváltozást kellene szorgalmazni. Az uj épület középiskolai igények, és szükséglet szerint terveztetett és épült fel. A reáliskolának máris 20 ezer koronát kitevő felszerelése is speciáliter középiskolai rendeltetésű. A reáliskolai épület és felszerelés s az új bútorzat máris 260 ezer koronába kerül. Ebben a drága nehéz időkben igazi pazarlás volna, ily összeget egy népoktatási fokozatú iskolára fordítani. Éppen mintha egy főiskolát, akadémiát középiskolává alakítanának át. Például a selmeczbányai akadémiát főreáliskolává............Ugyan mit is művelnének épülettel, felszereléssel ? Hát a hasonlat reánk nézvést sem igen sántit .... Ungvárnak alig van valamije abból, amihez másutt egyes városok olcsón, sőt ingyen jutottak. Gyáraink, ipartelepeink stb. nincsenek. Legalább iskoláink legyenek. Annyi itt az elhagyatott szegény gyermek, hogy megtölt az még akárhány iskolát.És az iskolázáshoz annak a szegény adófizető népnek joga van. Hogy ha már vagyont vagy legalább zavartalan, könnyebb életsorsot nem biztosít gyermekeinek, vajha legalább műveltséget adhatna nekik vagyoni állapota és a gyermek értelmi tehetsége és hajlamai szerint. Aki az elméleti tudományos pályára készül, mehessen a főgimnáziumban: aki a technikai tudományos pályákon akar boldogulni,az végezhesse el helyben a reáliskola mind a 8 osztályát; aki pedig az elemi iskola nyújtotta ismeretkörön felül képződni akar, de tudományos (sem gimn. sem reálisk. irányú) pályára nem akar lépni vagy nem léphet, az járhasson polg. iskolába. És, ha a reáliskolán felül egy polg. iskola is lesz, majd eldől a vita, hogy melyik lesz látogatottabb ! Esetleg megél szépen mind a kettő. Ungvárnak nem lehetne kara belőle. Vagy pedig az egyik elcsevevészedik. Ez a sors érheti az egyiket, érheti a másikat. Nem lenne benne semmi szégyenleni való becsületes, lelkes működés esetében. így kell, így kellene mindnyájunknak gondolkodni és aszerint cselekedni. A reáliskola árán azonban Ungvárnak nincs szüksége polgári iskolára.. Ezt a városi képviselet decz. 17-iki ülésében határozatilag ki is mondotta, kijelentve, hogy neki a reálnál alacsonyabb fokú iskola a reáliskola helyett nem kell, hogy ragaszkodik a reáliskolához és annak kifejlesztését kéri. A városi képviselet ezen határozata minden tekintetben indokolt és helyes. Mert ha az alreáliskola mint 4 osztályú, tehát csonka intézmény magában nem felel meg nagyobb szabású rendeltetéseknek, akkor egy kissebb hatáskörű, alacsonyabb fokozatú intézet, a polgári iskola még kevésbbé felelhetne meg. Ha tehát az alrealt polg. iskolává átalakítanák, az alrealiskolával szemben a helybeli szegény tanulók részéről felmerülő aggályokon segítve egyáltalán nem csak nem volna, de a helyzet tetemesen rosszabb lenne. Azt senki sem állíthatja jolószemüleg, hogy a 4 osztályú polgári iskola egyenlő jogosítványa a 4 osztályú reáliskolával. A polg. iskolai 5 és 6. osztályának megadásáról (mint az alább közölt rendeletből kiviláglik) szó sem lehet. A két modern nyelvtől eltekintve, tanulnak az alreálban (németet I—IV-ig, francziára Illés IV-ben) a 4 osztályú reáliskolát végzett tanuló, a szabadkézi rajzból és a geometriai rajzból s általában a reáltanszaki tárgyakból hasonlatlanul többet tanult, mint amennyit a polg. iskolának I—IV. osztályában tanítanak, sőt jobbára többet, mint a gimnázium alsó 4 osztályában. Nos, és hi^ez osztályok akármelyikének, de főleg a 4 osztálynak» #1 végzése után ipari vagy kereskedelmi pályára lép az ifja, vajjon nem-e több hasznát veszi a reáliskolai tanulságnak, mint a polg. iskolainak ? De a kétféle középiskola egyenlő jogosításának s a remélhetőleg nemsokára ismét napirendre kerülő egységes középiskolának az ügye is e tekintetbe veendő. Nemkülönben a főgimnáziumba való átlépés is. Ez mind a reáliskola mellett és a polg iskola ellen dönt. Az egységes középiskola létesülése esetében is, megmaradna a helybeli két középiskola. Lapunk mai száma 6 oldalra terjed.