Ung, 1918. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-06 / 1. szám

2­­ 1. szám.) pénzbüntetés behajthatatlansága esetén, az elzá­rás három hónappal fölemelhető; a kihágások halmazata esetén az összbüntetésképp kiszabott szabadságvesztés egy évet meg nem haladhat. Ha azonban a munkaadó munkásbiztosítási fizetési kötelezettségének, a fizetési meghagyás­nak, vagy az ellene beadott felszólalást elintéző határozatnak kézbesítését követő 8 nap alatt eleget tesz, úgy a kihágás ténye nem állapítható meg, valamint akkor sem, ha csőd, illetőleg kényszer­egyezségi tárgyalás hatálya alatt áll, illetőleg ab­ban az időben lefoglalható vagyona nincs. Fizetési szavatosság.­­­A betegségi járulékok, balesetbiztosítási díjak és a tagsági igazolványi díjak megfizetéséért sza­vatossággal tartoznak majd: az üzemtulajdonos­sal egy háztartásban élő házastársa és az üzem mindenkori tulajdonosa (üzemutód), valamint a fővállalkozó az alvállalkozóért. Ezekkel szemben a betegség elleni biztosítási járulékok tekinteté­ben az egyes pénztárak, a baleseti járulékokért az Országos Pénztár tartoznak fizetési meghagyáso­kat kibocsátani, amint azt eredetileg a közvetlen munkaadóval szemben meg kellett tenniök. Az ily módon kivetett járulékok és díjak ellen nem emelhető kifogás azon a címen, hogy az eredeti adós ellen az eljárás nem volt megfelelő, vagy hogy egyáltalán nem követeltettek be tőle a járu­lékok és díjak. Ugyancsak felelős az építtető azon járulékok és díjakért, amelyek az általa megren­delt építkezésnél felmerültek és a vállalkozótól be nem hajthatók. Az építtető fizetési megha­gyást kap, mely ellen halasztó hatályú felszóla­lásnak, az elsőfokú iparhatósághoz előterjesztés­nek, illetőleg az Állami Munkásbiztositási Hiva­talhoz felebbezésnek van helye. Tudnivalók a végrehajtási rendeletből. A munkásbiztositásnak uj rendjére vonatkozó 4790/917. M. E. sz. rendelet gyakorlati alkalmazá­sát és végrehajtási módját az állami munkásbiz­­tositási hivatal 13.101/917. sz. a. december 20-án kiadott rendeletében szabályozza. Ez a végrehaj­tási rendelet olyan intézkedéseket is tartalmaz, melyeknek ismerete a biztosítottakra és főképen a munkaadókra is fontos. Főfontosságú rendelkezése, hogy mindazok a biztosításra kötelezett alkalmazottak, kik 1918. január 1-én alkalmazásban állanak, az illetékes pénztáraknál újból bejelent­ ndők, tekintet nélkül arra, hogy előzőleg szabályszerűen már bejelen­tettek, vagy nem. Ennek a kötelező új bejelen­tésnek ki kell terjednie mindazoknak az adatok­nak a pontos közlésére, melyek a biztosítás új rendje szempontéból figyelembe veendők és ame­lyek főképen az új napibér osztályokba való besoro­­zásnál irányadóul szolgálnak. Be kell tehát jelenteni az összes ipari alkalmazottakat bérük nagysá­gára való tekintet nélkül, de a bérükre, mellékil­letményeikre és természetbeni járandóságaikra vo­natkozó összes adatokkal együtt. Fel kell tüntetni a bejelentéseken az alkalmazottak bérét, vagy fizetését, ezenkívül a lakbért, a háborús-, drága­sági-, családi pótlékot, a beszerzési és ruházati se­gélyt, az osztalékokat és jutalékokat, továbbá a természetben élvezett teljes ellátást, a lakást, az élelmezést, a mosást, fűtést, világítást, a hálóhe­lyet, a ruházatot, a terményeket, élelmi cikkeket, föld- vagy kerthasználatot, állattartást stb. A pénz­tár feladata lesz, hogy ezeknek a természetbeni járandóságoknak egyenértékét — az állami mun­kásbiztosítási hivatal jóváhagyásával — megálla­pítsa és ezt az egyenértéket a napi bérosztályba való besorozásnál számításba vegye. Az uj beje­lentésekre a munkaadók az illetékes pénztáraktól külön felhívást fognak kapni és e felhívás kézhez vételétől számított 8 nap alatt kötelesek az új be­jelentéseket azokon a nyomtatványokon teljesí­teni, melyeket az illető pénztár fog a munkaadók rendelkezésé­e bocsátani. E bejelentés elmulasz­tása, hiányos vagy valótlan adatok közlése esetén a munkaadó kihágást követ el, melyért súlyos büntetést kell majd elszenvednie. A végrehajtási rendelet megállapítja a fize­­tendő járulékok és díjak esedékességi idejét, melynek elmulasztása a 4790 917. M. E. sz. mi­nisztertanácsi rendelet szerint büntetendő kihá­gást képez. E szerint a betegségi biztosítási járu­lék és belesetbiztosítási díj heti fizetéses alkalma­zottaknál hetenként, kéthetenkénti fizetéses alkal­mazottaknál kéthetenként, havi fizetéses alkalma­zottaknál havonként és pedig mindenkor a jog­szerű fizetési napokon esedékes. Az esedékes járulékokat és díjakat a munkaadó köteles három napon belül külön felszólítás nélkül a pénztárnak megfizetni. A pénztár minden munkaadónak havonként hátralék­­­­mutatást küld, amely számlakivonat alakjában feltünteti a tartozásokat és az azokra esetleg teljesített fizetéseket. Ha a hátraléki ki­mutatás a munkaadó terhére tartozási egyenleget mutat, a pénztár a kimutatáshoz fizetési megha­gyást csatol, melyben a hátralékos munkaadót a kimutatott tartozásnak 8 nap alatt való megfize­tésére — a végrehajtási és büntetőjogi következ­ményekre való figyelmeztetés mellett — felhívja. A fizetési meghagyást és az ahhoz tartozó hátra­­léki kimutatást kézbesítési ívvel, vagy postán ajánlottan térti­vevénnyel kell a munkaadónak kézbesíteni, hogy a nemfizetés esetén beálló jogi következmények érvényesítésénél a kézbesítés megtörténte igazolható legyen. Postai kézbesítés esetén a felmerült postaköltséggel az illető mun­kaadó terhelendő meg. I­N­G T­erményrek­virálás Miután a búza-, rozs-, kétszeres-, árpa-, zab-, tengeri-, tatárka-, köles-, valamint a bab-, borsó-, lencse-, lóbab- és takarmányborsó-kész­letekre és mindezek őrleményeire vonatkozó terményátvételi eljárás nemcsak Ung vármegyében, hanem az egész ország területén nem vezetett oly eredményre, mely a hadsereg nélkülözhetetlen szükségletét és a fedezetlen polgári közfogyasztást biztosíthatta volna, ennélfogva a közélelmezési miniszter 15000/1917. sz. rendeletével az egész ország terü­letén úgy a termelők, mint a nem termelőknél lévő készletekre az újabb és az eddigi igénybe­vételtől eltérő rekvirálást elrendelte s az Ung vár­megye részéről beszolgáltatandó terménymennyi­séget, vagyis kontingenst 600 vagyon, — azaz 60000 méter mázsában állapította meg s felhatal­mazta az alispánt, hogy ezen kontingens előte­remtése céljából az eddigi rendeletekben megálla­pított korlátozásokra való tekintet nélkül, az emberi élelmezésre használható, valamint a házi és gazdasági szükségletre visszatartható és em­beri élelemre vagy állati takarmányozásra szol­gáló termények mennyiségét (kvótáját) a szük­séghez képest alacsonyabban állapítsa meg. A vármegye alispánja 10340/1917. számú s a vármegye községeiben és Ungvár városában is kifüggesztett felhívásában fordult a megye haza­fias lakosságához és az arra hivatott hatóságok­hoz, hogy karöltve működjenek közre, miszerint a kívánt kontingens mielőbb összegyüjtessék. Azonban a kívánt óriási mennyiségű kontin­gens előállítása teljes lehetetlenség, miért is, mert valószínű, hogy a kivetésnél tévedés történhetett, a vármegye alispánja, a vármegye 1917. évi ter­més­viszonyairól s a terményátvételi eljárás ered­ményéről a közélelmezési miniszterhez felvilágo­sító előterjesztést tett s egyúttal kérte, hogy a hivatalában a főszolgabirák s a polgármester je­lenlétében folyó hó 6-án tartandó értekezletre meg­bízottját küldje le. A terményátvételi eljárás, — mely úgyszól­ván majdnem teljesen befejezést nyert, — eddig 4698 métermázsát eredményezett. Átvétetett 3052 búza, 1146 rozs, 11 kétszeres, 56 árpa, 312 zab, tengeri 102 és 19 métermázsa hüvelyes termény. A terményátvételi eljárás gyenge eredmé­nyét nemcsak az 1917 évi kedvezőtlen termés­viszonyok idézték elő, hanem azon körülmény is, hogy vármegyénket a szomszédos Galíciából a csempészek zaja lepte el, akik a megállapított árak kétszeres, háromszoros, sőt négyszeres össze­géért vásárolták és éjnek idején is szállították a terményeket, mely csempészet a legnagyobb ellen­őrzés mellett sem volt megakadályozható. Reméljük, hogy a tartandó értekezleten meg­jelenő miniszteri kiküldött világos képet fog nyerni a vármegye jelenlegi gazdasági viszonyai­ról s hogy a miniszter a kivánt kontingenst legalább is annak Viv­ed részére fogja leszállítani. A VÁRMEGYE §. Ung Várm­gye Hivatalos Lapja. A vármegye hivatos rendeletéi, körözvényei az Ung Vármegye Hivatalos Lapja c., csütörtökön megjelenő szá­mában közöltétnek. A lap 1903 ban indult meg s azóta Banóczy Béla vármegyei főjegyző szerkesz­tette. Minthogy a főjegyző az 1917. év végével a szerkesztésről lemondott, az alispán a szerkesz­téssel Heverdle Frigyes másodfőjegyzőt bízta meg. §. Szolgabirói beosztás és áthelyezés. A várme­gye főispánja dr. Szentimrey Sándor újonnan megválasztott szolgabirót a nagykaposi szolgabirói hivatalhoz beosztotta, Pásztor János nagykaposi szolgabirót a vármegyei központba, dr. Ivantsy Béla központi szolgabirót a szerednyei, Sztripszky Elemér szerednyei szolgabirót pedig az ungvári járási szolgabirósághoz áthelyezte. A perecsenyi szolgabirói teendőket Jaross Gyula tb. szolgabiró fogja ellátni. §. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 8 án d. e. 10 órakor tartja rendes havi ülését. Uj törvényhatósági bizottsági tagok. A dec. 29-én tartott törvényhatósági bizottsági tagválasztások al­kalmával megválasztattak: Ungdarócon Gebe Péter, Tibán Ferencsik Ödön, Mátyócon Ujlaky Sándor, Havasközön Tegze László, Perecsenyően dr. Szent­imrey Sándor, Turjaremetén Fülöp Árpád. — 400,000 К hadikölcsönt jegyzett a nagy­­bereznai járás közönsége. Ez a rendkívüli és méltán feltűnést keltő eredmény Szieber Ede szolgabiró és Moskovics Adolf nagybereznai bankigazgató érdeme, akik faluról-falura járva magyarázták meg a népnek a hadi kölcsön célját és hasznosságát. Ha most figyelembe vesszük, hogy a bereznai járásnak Nagybereznán felüli része tényleg sok kárt szenvedett a háború tar­tama alatt, s mégis azt tapasztaljuk, hogy még e sokban károsult nép is ily tekintélyes összeget jegyzett, — nincs és nem lehet kétsége senkinek aziránt, hogy kellő igyekezet mellett és az arra hivatottaknak a néppel való közvetlen érintkezése esetén a VII. hadikölcsönre való jegyzés ered­ménye vármegyeszerte kielégítő lett volna, ami­nek bizonysága, hogy Turjaremetén Kovássy Elemér főszolgabíró szintén megkisérlette a jegy­zésre való személyes felhívást, s ennek eredmé­nye 40,000 K-nyi jegyzés lett. 1918. Január 6. HÍREK. Tájékoztató. 0. Szabadliceális előadás d. u. Л órakor az áll. polg. fiúiskolában. S. A közigazgatási bizottság ülése d. e. 10 órakor. 9. Szabadliceális előadás d. u. 3 ó­akor az áll. polg. fiúiskolában. i0. A Leány­szö­vetség közgyűlése d. u. S órakor a Kath. Kör helyiségében. A vármegyei múzeum zárva van. A Jogvédő iroda hivatalos órái kedden és szombaton d. e. 11—12. (Járásbíróság, emelet, 1. ajtó.) A Tártáékor (Knazinó) könyvtára nyitva kedden d. U. 6—7-ig a k­épkönyvtár (a Kossuth­ téri áll. iskolában) nyitva van minden vasárnap délelőtt 10—12 óráig. A magyarországi munkátok rokkant- ez nyugdíj-egyle­tébe minden hónap 1-aö és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beh­atás az Ipartestület helyz­etében. A Kereskeedelmi Carnok könyvtára nyitva Van vasárnap d, e 11—12 óráig. — Az »Ung“ a mai számmal kezdi meg az 56. évfolyamot. Ez a nagy idő, mely alatt lapunk mindég a közérdek szolgálatában ál­lott, bátorít fel bennünket arra, hogy a közön­ség erkölcsi és anyagi szíves támogatását kérjük. Ha még velem volnál... Irta: Krüzselyi Erzsiké. Ha még együtt látna minket a kis ablak, Ha csöndes órája jó az alkonyatnak, Ha még együtt ülnénk a két öreg székben, Ugy­e megbékülnénk a léttel, mint régen, Úgy, mint nem is régen?... Ha megint csüggedten gunnyasztnék az estbe. Bánatos, elárvult létemen töprengve: Anyai sziveddel, ugy­e, rám hajolnál? S féltő szeretettel ugy­e, megint szólnál, Ha még velem volnál? Ha még velem volnál, lelkem földi társa, Ugy­e, válaszolnál a könnyes hívásra? — Ha még megéreznéd néma kesergésem: Ugy­e megkérdeznéd mire van szükségem, Szeretőn, mint régen ? Én Anyám, ha tudnád, hogy vágyom utánad: Hulló levelekből vetnél nekem ágyat Ott, a szived mellett, a nagy fejfás kertbe'... — Én édes Istenem, de nagyon jó lenne. De milyen jó lenne!... Egy könnyelmű „ideál­­­ról... Részlet Póe Alajos Szilveszter-esti konferdnszéjából. # Te vagy az, akiért tűzbe mennék, Te, akiért juhászkutya lennék, Néked lehoznám a fényes csillagokat, Te érted ott hagynám a kávéházamat... Szomorú, cirádás otthonomat, Jólelkű, bohém barátaimat. Érted lemondanék a nótáról, Cigányról, borról, bohémiáról. Forró leányokról, gyöngyöző pezsgőről, Éjekről, perzselő, égető késekről... Te érted lemondanék, Örökre lemondanék. Te tőled kimenőt soha se kérnék, Te érted nyolckor már ágyba bújnék. Ott hagynék írást és csudaszép álmokat, Tapsokat, sikert és reszkető csókokat. Ott hagynám magát az­­­éjt... Mindenről lemondanék! Vártam epedve, hogy mit mond ő ... ? És szólt kacagva a drága nő: — Ugyan te csacska, drága kis csacska, Gyönyörű az élet, hogyha bohó... Ha te ennyi mindent megtennél Hát ki a — csudának keltenél... ! ? — Szathmáry Géza — vezérőrnagy. A ki­rály Szathmáry Géza ezredest, a przemysli hőst, vezérőrnaggyá nevezte ki. A kinevezés Ungváron is, ahol az uj vezérőrnagy mint a honvédzászló­­alj parancsnoka működött, általános örömet kelt. — A főispán újévi üdvözlete. Csuha István főispán az újévi üdvözlet megváltása címen 200 К-t küldött a polgármesterhez a hadbavonult ka­tonák ínségbe jutott családjainak segélyezésére. — Lőrinczy Jenő üdvözlése. Az udvari tanácsossággal kitüntetett Lőrinczy Jenő nyug. alispánt a hivatalok és a társadalom köréből tes­tületek és egyesek nagyszámban üdvözölték, je­léül annak, hogy a vármegye szolgálatában el­töltött 42 év eredményeit mindenki a legnagyobb mértékben elismeri. Újév napján az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület és a Patronázs-Egye­­sület együttesen tisztelgett alelnökénél, illetőleg elnökénél. Az üdvözlők nevében Szentkereszty

Next