Ung, 1918. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-06 / 1. szám
2 1. szám.) pénzbüntetés behajthatatlansága esetén, az elzárás három hónappal fölemelhető; a kihágások halmazata esetén az összbüntetésképp kiszabott szabadságvesztés egy évet meg nem haladhat. Ha azonban a munkaadó munkásbiztosítási fizetési kötelezettségének, a fizetési meghagyásnak, vagy az ellene beadott felszólalást elintéző határozatnak kézbesítését követő 8 nap alatt eleget tesz, úgy a kihágás ténye nem állapítható meg, valamint akkor sem, ha csőd, illetőleg kényszeregyezségi tárgyalás hatálya alatt áll, illetőleg abban az időben lefoglalható vagyona nincs. Fizetési szavatosság.A betegségi járulékok, balesetbiztosítási díjak és a tagsági igazolványi díjak megfizetéséért szavatossággal tartoznak majd: az üzemtulajdonossal egy háztartásban élő házastársa és az üzem mindenkori tulajdonosa (üzemutód), valamint a fővállalkozó az alvállalkozóért. Ezekkel szemben a betegség elleni biztosítási járulékok tekintetében az egyes pénztárak, a baleseti járulékokért az Országos Pénztár tartoznak fizetési meghagyásokat kibocsátani, amint azt eredetileg a közvetlen munkaadóval szemben meg kellett tenniök. Az ily módon kivetett járulékok és díjak ellen nem emelhető kifogás azon a címen, hogy az eredeti adós ellen az eljárás nem volt megfelelő, vagy hogy egyáltalán nem követeltettek be tőle a járulékok és díjak. Ugyancsak felelős az építtető azon járulékok és díjakért, amelyek az általa megrendelt építkezésnél felmerültek és a vállalkozótól be nem hajthatók. Az építtető fizetési meghagyást kap, mely ellen halasztó hatályú felszólalásnak, az elsőfokú iparhatósághoz előterjesztésnek, illetőleg az Állami Munkásbiztositási Hivatalhoz felebbezésnek van helye. Tudnivalók a végrehajtási rendeletből. A munkásbiztositásnak uj rendjére vonatkozó 4790/917. M. E. sz. rendelet gyakorlati alkalmazását és végrehajtási módját az állami munkásbiztositási hivatal 13.101/917. sz. a. december 20-án kiadott rendeletében szabályozza. Ez a végrehajtási rendelet olyan intézkedéseket is tartalmaz, melyeknek ismerete a biztosítottakra és főképen a munkaadókra is fontos. Főfontosságú rendelkezése, hogy mindazok a biztosításra kötelezett alkalmazottak, kik 1918. január 1-én alkalmazásban állanak, az illetékes pénztáraknál újból bejelent ndők, tekintet nélkül arra, hogy előzőleg szabályszerűen már bejelentettek, vagy nem. Ennek a kötelező új bejelentésnek ki kell terjednie mindazoknak az adatoknak a pontos közlésére, melyek a biztosítás új rendje szempontéból figyelembe veendők és amelyek főképen az új napibér osztályokba való besorozásnál irányadóul szolgálnak. Be kell tehát jelenteni az összes ipari alkalmazottakat bérük nagyságára való tekintet nélkül, de a bérükre, mellékilletményeikre és természetbeni járandóságaikra vonatkozó összes adatokkal együtt. Fel kell tüntetni a bejelentéseken az alkalmazottak bérét, vagy fizetését, ezenkívül a lakbért, a háborús-, drágasági-, családi pótlékot, a beszerzési és ruházati segélyt, az osztalékokat és jutalékokat, továbbá a természetben élvezett teljes ellátást, a lakást, az élelmezést, a mosást, fűtést, világítást, a hálóhelyet, a ruházatot, a terményeket, élelmi cikkeket, föld- vagy kerthasználatot, állattartást stb. A pénztár feladata lesz, hogy ezeknek a természetbeni járandóságoknak egyenértékét — az állami munkásbiztosítási hivatal jóváhagyásával — megállapítsa és ezt az egyenértéket a napi bérosztályba való besorozásnál számításba vegye. Az uj bejelentésekre a munkaadók az illetékes pénztáraktól külön felhívást fognak kapni és e felhívás kézhez vételétől számított 8 nap alatt kötelesek az új bejelentéseket azokon a nyomtatványokon teljesíteni, melyeket az illető pénztár fog a munkaadók rendelkezésée bocsátani. E bejelentés elmulasztása, hiányos vagy valótlan adatok közlése esetén a munkaadó kihágást követ el, melyért súlyos büntetést kell majd elszenvednie. A végrehajtási rendelet megállapítja a fizetendő járulékok és díjak esedékességi idejét, melynek elmulasztása a 4790 917. M. E. sz. minisztertanácsi rendelet szerint büntetendő kihágást képez. E szerint a betegségi biztosítási járulék és belesetbiztosítási díj heti fizetéses alkalmazottaknál hetenként, kéthetenkénti fizetéses alkalmazottaknál kéthetenként, havi fizetéses alkalmazottaknál havonként és pedig mindenkor a jogszerű fizetési napokon esedékes. Az esedékes járulékokat és díjakat a munkaadó köteles három napon belül külön felszólítás nélkül a pénztárnak megfizetni. A pénztár minden munkaadónak havonként hátralékmutatást küld, amely számlakivonat alakjában feltünteti a tartozásokat és az azokra esetleg teljesített fizetéseket. Ha a hátraléki kimutatás a munkaadó terhére tartozási egyenleget mutat, a pénztár a kimutatáshoz fizetési meghagyást csatol, melyben a hátralékos munkaadót a kimutatott tartozásnak 8 nap alatt való megfizetésére — a végrehajtási és büntetőjogi következményekre való figyelmeztetés mellett — felhívja. A fizetési meghagyást és az ahhoz tartozó hátraléki kimutatást kézbesítési ívvel, vagy postán ajánlottan tértivevénnyel kell a munkaadónak kézbesíteni, hogy a nemfizetés esetén beálló jogi következmények érvényesítésénél a kézbesítés megtörténte igazolható legyen. Postai kézbesítés esetén a felmerült postaköltséggel az illető munkaadó terhelendő meg. ING Terményrekvirálás Miután a búza-, rozs-, kétszeres-, árpa-, zab-, tengeri-, tatárka-, köles-, valamint a bab-, borsó-, lencse-, lóbab- és takarmányborsó-készletekre és mindezek őrleményeire vonatkozó terményátvételi eljárás nemcsak Ung vármegyében, hanem az egész ország területén nem vezetett oly eredményre, mely a hadsereg nélkülözhetetlen szükségletét és a fedezetlen polgári közfogyasztást biztosíthatta volna, ennélfogva a közélelmezési miniszter 15000/1917. sz. rendeletével az egész ország területén úgy a termelők, mint a nem termelőknél lévő készletekre az újabb és az eddigi igénybevételtől eltérő rekvirálást elrendelte s az Ung vármegye részéről beszolgáltatandó terménymennyiséget, vagyis kontingenst 600 vagyon, — azaz 60000 méter mázsában állapította meg s felhatalmazta az alispánt, hogy ezen kontingens előteremtése céljából az eddigi rendeletekben megállapított korlátozásokra való tekintet nélkül, az emberi élelmezésre használható, valamint a házi és gazdasági szükségletre visszatartható és emberi élelemre vagy állati takarmányozásra szolgáló termények mennyiségét (kvótáját) a szükséghez képest alacsonyabban állapítsa meg. A vármegye alispánja 10340/1917. számú s a vármegye községeiben és Ungvár városában is kifüggesztett felhívásában fordult a megye hazafias lakosságához és az arra hivatott hatóságokhoz, hogy karöltve működjenek közre, miszerint a kívánt kontingens mielőbb összegyüjtessék. Azonban a kívánt óriási mennyiségű kontingens előállítása teljes lehetetlenség, miért is, mert valószínű, hogy a kivetésnél tévedés történhetett, a vármegye alispánja, a vármegye 1917. évi termésviszonyairól s a terményátvételi eljárás eredményéről a közélelmezési miniszterhez felvilágosító előterjesztést tett s egyúttal kérte, hogy a hivatalában a főszolgabirák s a polgármester jelenlétében folyó hó 6-án tartandó értekezletre megbízottját küldje le. A terményátvételi eljárás, — mely úgyszólván majdnem teljesen befejezést nyert, — eddig 4698 métermázsát eredményezett. Átvétetett 3052 búza, 1146 rozs, 11 kétszeres, 56 árpa, 312 zab, tengeri 102 és 19 métermázsa hüvelyes termény. A terményátvételi eljárás gyenge eredményét nemcsak az 1917 évi kedvezőtlen termésviszonyok idézték elő, hanem azon körülmény is, hogy vármegyénket a szomszédos Galíciából a csempészek zaja lepte el, akik a megállapított árak kétszeres, háromszoros, sőt négyszeres összegéért vásárolták és éjnek idején is szállították a terményeket, mely csempészet a legnagyobb ellenőrzés mellett sem volt megakadályozható. Reméljük, hogy a tartandó értekezleten megjelenő miniszteri kiküldött világos képet fog nyerni a vármegye jelenlegi gazdasági viszonyairól s hogy a miniszter a kivánt kontingenst legalább is annak Vived részére fogja leszállítani. A VÁRMEGYE §. Ung Vármgye Hivatalos Lapja. A vármegye hivatos rendeletéi, körözvényei az Ung Vármegye Hivatalos Lapja c., csütörtökön megjelenő számában közöltétnek. A lap 1903 ban indult meg s azóta Banóczy Béla vármegyei főjegyző szerkesztette. Minthogy a főjegyző az 1917. év végével a szerkesztésről lemondott, az alispán a szerkesztéssel Heverdle Frigyes másodfőjegyzőt bízta meg. §. Szolgabirói beosztás és áthelyezés. A vármegye főispánja dr. Szentimrey Sándor újonnan megválasztott szolgabirót a nagykaposi szolgabirói hivatalhoz beosztotta, Pásztor János nagykaposi szolgabirót a vármegyei központba, dr. Ivantsy Béla központi szolgabirót a szerednyei, Sztripszky Elemér szerednyei szolgabirót pedig az ungvári járási szolgabirósághoz áthelyezte. A perecsenyi szolgabirói teendőket Jaross Gyula tb. szolgabiró fogja ellátni. §. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 8 án d. e. 10 órakor tartja rendes havi ülését. Uj törvényhatósági bizottsági tagok. A dec. 29-én tartott törvényhatósági bizottsági tagválasztások alkalmával megválasztattak: Ungdarócon Gebe Péter, Tibán Ferencsik Ödön, Mátyócon Ujlaky Sándor, Havasközön Tegze László, Perecsenyően dr. Szentimrey Sándor, Turjaremetén Fülöp Árpád. — 400,000 К hadikölcsönt jegyzett a nagybereznai járás közönsége. Ez a rendkívüli és méltán feltűnést keltő eredmény Szieber Ede szolgabiró és Moskovics Adolf nagybereznai bankigazgató érdeme, akik faluról-falura járva magyarázták meg a népnek a hadi kölcsön célját és hasznosságát. Ha most figyelembe vesszük, hogy a bereznai járásnak Nagybereznán felüli része tényleg sok kárt szenvedett a háború tartama alatt, s mégis azt tapasztaljuk, hogy még e sokban károsult nép is ily tekintélyes összeget jegyzett, — nincs és nem lehet kétsége senkinek aziránt, hogy kellő igyekezet mellett és az arra hivatottaknak a néppel való közvetlen érintkezése esetén a VII. hadikölcsönre való jegyzés eredménye vármegyeszerte kielégítő lett volna, aminek bizonysága, hogy Turjaremetén Kovássy Elemér főszolgabíró szintén megkisérlette a jegyzésre való személyes felhívást, s ennek eredménye 40,000 K-nyi jegyzés lett. 1918. Január 6. HÍREK. Tájékoztató. 0. Szabadliceális előadás d. u. Л órakor az áll. polg. fiúiskolában. S. A közigazgatási bizottság ülése d. e. 10 órakor. 9. Szabadliceális előadás d. u. 3 óakor az áll. polg. fiúiskolában. i0. A Leányszövetség közgyűlése d. u. S órakor a Kath. Kör helyiségében. A vármegyei múzeum zárva van. A Jogvédő iroda hivatalos órái kedden és szombaton d. e. 11—12. (Járásbíróság, emelet, 1. ajtó.) A Tártáékor (Knazinó) könyvtára nyitva kedden d. U. 6—7-ig a képkönyvtár (a Kossuth téri áll. iskolában) nyitva van minden vasárnap délelőtt 10—12 óráig. A magyarországi munkátok rokkant- ez nyugdíj-egyletébe minden hónap 1-aö és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és behatás az Ipartestület helyzetében. A Kereskeedelmi Carnok könyvtára nyitva Van vasárnap d, e 11—12 óráig. — Az »Ung“ a mai számmal kezdi meg az 56. évfolyamot. Ez a nagy idő, mely alatt lapunk mindég a közérdek szolgálatában állott, bátorít fel bennünket arra, hogy a közönség erkölcsi és anyagi szíves támogatását kérjük. Ha még velem volnál... Irta: Krüzselyi Erzsiké. Ha még együtt látna minket a kis ablak, Ha csöndes órája jó az alkonyatnak, Ha még együtt ülnénk a két öreg székben, Ugye megbékülnénk a léttel, mint régen, Úgy, mint nem is régen?... Ha megint csüggedten gunnyasztnék az estbe. Bánatos, elárvult létemen töprengve: Anyai sziveddel, ugye, rám hajolnál? S féltő szeretettel ugye, megint szólnál, Ha még velem volnál? Ha még velem volnál, lelkem földi társa, Ugye, válaszolnál a könnyes hívásra? — Ha még megéreznéd néma kesergésem: Ugye megkérdeznéd mire van szükségem, Szeretőn, mint régen ? Én Anyám, ha tudnád, hogy vágyom utánad: Hulló levelekből vetnél nekem ágyat Ott, a szived mellett, a nagy fejfás kertbe'... — Én édes Istenem, de nagyon jó lenne. De milyen jó lenne!... Egy könnyelmű „ideálról... Részlet Póe Alajos Szilveszter-esti konferdnszéjából. # Te vagy az, akiért tűzbe mennék, Te, akiért juhászkutya lennék, Néked lehoznám a fényes csillagokat, Te érted ott hagynám a kávéházamat... Szomorú, cirádás otthonomat, Jólelkű, bohém barátaimat. Érted lemondanék a nótáról, Cigányról, borról, bohémiáról. Forró leányokról, gyöngyöző pezsgőről, Éjekről, perzselő, égető késekről... Te érted lemondanék, Örökre lemondanék. Te tőled kimenőt soha se kérnék, Te érted nyolckor már ágyba bújnék. Ott hagynék írást és csudaszép álmokat, Tapsokat, sikert és reszkető csókokat. Ott hagynám magát azéjt... Mindenről lemondanék! Vártam epedve, hogy mit mond ő ... ? És szólt kacagva a drága nő: — Ugyan te csacska, drága kis csacska, Gyönyörű az élet, hogyha bohó... Ha te ennyi mindent megtennél Hát ki a — csudának keltenél... ! ? — Szathmáry Géza — vezérőrnagy. A király Szathmáry Géza ezredest, a przemysli hőst, vezérőrnaggyá nevezte ki. A kinevezés Ungváron is, ahol az uj vezérőrnagy mint a honvédzászlóalj parancsnoka működött, általános örömet kelt. — A főispán újévi üdvözlete. Csuha István főispán az újévi üdvözlet megváltása címen 200 К-t küldött a polgármesterhez a hadbavonult katonák ínségbe jutott családjainak segélyezésére. — Lőrinczy Jenő üdvözlése. Az udvari tanácsossággal kitüntetett Lőrinczy Jenő nyug. alispánt a hivatalok és a társadalom köréből testületek és egyesek nagyszámban üdvözölték, jeléül annak, hogy a vármegye szolgálatában eltöltött 42 év eredményeit mindenki a legnagyobb mértékben elismeri. Újév napján az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület és a Patronázs-Egyesület együttesen tisztelgett alelnökénél, illetőleg elnökénél. Az üdvözlők nevében Szentkereszty