Unitárius Egyház, 1907. október - 1908. december (3. évfolyam, 1-15. szám)

1907-10-15 / 1. szám

1907. október 15. UNITÁRIUS EGYHÁZ. 8 N. népnek, az alantosoknak a hatalomhoz támasz­kodni. • I. Ferdinánd idegen királyunk uralkodása alatt 1555-ben Kornis Miklós volt Udvarhelyszék ki­rálybírója.*­ 1562-ben Pekri Gábor volt dános magyar király Székelytámadt új várának és a 6 székely széknek főkapitánya. 1568-ban Telegdi Mihály és székely bajnok, kinek származáshelye az egész Udvarhelyszék székely nemzetségét je­lenti. Ugyanis „telegdi“ székelység neve az ösz­­szes udvarhelyszékieknek. Telegdi Mihályról bizonyosnak tarthatjuk, hogy unitárius hitre állott, mert ebben is, mint más­ban, urának, fejedelmének s a többi főnemesnek példáját követte. 8 oly nagyon szükséges volt az ottani vallá­sunkra tért népet lekötelezni, hogy az új kath. fejedelem, Báthori István, mindjárt megválasztása idején 1571. jun. 9. két unitárius főurat nevezett ki Udvarhelyszék főkirálybiráinak: Kornis Far­kast és Dersi Petki Mihályt. Ez utóbbinak fia le­hetett a jeles énekköltő unitárius Petki János, ki Bocskai idejében az összes székelység főgenera­­lissa volt. K Kornis Farkas hosszasabb ideig volt Udvarhely­szék élén. Apósa volt Pécsi Simonnak, a hires unitár­ kancelláriusnak. Parokhiát adott ősi bir­tokán költő papjának, Bogáthi Fazakas Miklós­nak, ki, úgy látszik, Pécsi Simont is a költészetre maga nevelte. 1585—­1591. közt lakott Fazakas M. Homoród­­szentpálon, a Kornis birtokok főhelyén. Ott ajánlja több évi patrónusának a jelenések magyarázatá­ról írt könyvét 1589-ben. Az unitárius Kornisok hasonló hitű utóda, Fe­renc, nyerte meg Székely támadt várát örök bir­tokul Bethlen Gábor fejedelemtől, csakhogy az el­pusztult várt egyben újból kellett felépíttetnie. Azt a kort ismerve, még gondolni sem lehet arra, hogy e gazdag és hatalmas főurak saját fe­lekezetük papjáról és templomáról oly sok idő alatt ne gondoskodjanak. Thoroczkai Máthé, ké­sőbbi püspökünk, egy följegyzéséből kitűnik, hogy ő fiatal korában huzamos­ ideig élt Udvarhelyen s onnan Marosvásárhelyre ment át. Azt nem le­het kivenni a rövid följegyzésből, hogy pap vagy tanító volt e két helyen. Inkább hiszem az utób­bit, mert Thoroczkai Radnóthon és Toroczkón vi­selte a papság első éveit, míg Kolozsvárra vissza nem hívták. Azt mondanunk sem kell, hogy Ma­rosvásárhely fele része — Borsos Tamás történet­■*) Forrás ezekhez a Szabó Károly »Székely Oklevéltárr.-a. Írója szerint — a Basta korig volt unitárius. A jezsuita hatalom űzte onnan őket el, csak néhány szombatos hivő tudott a városban tovább is ott lappangani. Udvarhelyen is a pápás Báthori Zsigmond je­zsuitáktól tanult uralkodása alatt semmisült meg a tőle legjobban gyűlölt szabad, józan felfogású unitárius egyház. Veress Endre, Rómában sok mindent felkutatott történetírónk, megtalálta egy jezsuita pater dicsekvő jelentését, melyben öröm­mel tudatta elöljáróival, hogy sikerült neki az arián­us lelkészt Udvarhely városából kifizetni. A kath. főkapitány, talán éppen a pápás Mindszenti segélyével ezt igen könnyen elérhette. A katholikusok a német pártfogással annyira megerősödtek Udvarhelyen, hogy később a kálvi­nista fejedelmektől pártolt reformátusok is alig tudtak velük megférni. I. Rákóczi György 1685. körül már megvizsgáltatta a két felekezet közötti számarányt s orthodox lelke furdalásai közben is kénytelen volt a külső törvény megtartása­ ked­véért a régi kőtemplomot a katholikusok kezén i­eghagyni. A reformátusok ezután a nekik kije­lölt helyen építették fel templomukat. A XVIII. század szent Mária Theréziától ve­zetett szellemében oly vakbuzgóság bigott sötét éjjele lepte el az egészen orthodoxxá vált Udvar­hely egét, hogy egy ott elhalt unitárius pap holttestét nem engedték az ő túlságosan szent te­metőjükbe eltemetni. S annak a szerencsétlenül ott elhalt papnak összes nagy bűne csak az volt, hogy unitáriusnak született. A hajdankor orthodox gondolkozása akkor már annyira alásülyedt volt, hogy még a nyugodal­mat is irigyelték a más hiten elhaltak lelkétől. Vagy talán attól féltek, hogy ezek jobb száma­dásukkal semmivé fogják tenni az ők háromegy s mégsem három szentséges számvetésüket ? Kanyaró !­ A „Fehérmegyei Irodalmi és Közműve­lődési Egyesület“ céljainak ismertetése. Irta és a ■■ Martonvásári fiókegyesü­let« alakuló estélyén fel­olvasta : Perczelné Kozma Flóra. Bár Erdélyt és egyházunkat közelről nem ér­dekli e felolvasás, talán még­sem lesz egészen érdektelen és haszontalan ennek közlése, miután a kultúra nevében megindult haladó munkáról szól. Bátor vagyok tehát szerkesztő urunk szíves

Next