Unitárius Egyház, 1907. október - 1908. december (3. évfolyam, 1-15. szám)
1907-10-15 / 1. szám
1907. október 15. UNITÁRIUS EGYHÁZ. 8 N. népnek, az alantosoknak a hatalomhoz támaszkodni. • I. Ferdinánd idegen királyunk uralkodása alatt 1555-ben Kornis Miklós volt Udvarhelyszék királybírója.* 1562-ben Pekri Gábor volt dános magyar király Székelytámadt új várának és a 6 székely széknek főkapitánya. 1568-ban Telegdi Mihály és székely bajnok, kinek származáshelye az egész Udvarhelyszék székely nemzetségét jelenti. Ugyanis „telegdi“ székelység neve az öszszes udvarhelyszékieknek. Telegdi Mihályról bizonyosnak tarthatjuk, hogy unitárius hitre állott, mert ebben is, mint másban, urának, fejedelmének s a többi főnemesnek példáját követte. 8 oly nagyon szükséges volt az ottani vallásunkra tért népet lekötelezni, hogy az új kath. fejedelem, Báthori István, mindjárt megválasztása idején 1571. jun. 9. két unitárius főurat nevezett ki Udvarhelyszék főkirálybiráinak: Kornis Farkast és Dersi Petki Mihályt. Ez utóbbinak fia lehetett a jeles énekköltő unitárius Petki János, ki Bocskai idejében az összes székelység főgeneralissa volt. K Kornis Farkas hosszasabb ideig volt Udvarhelyszék élén. Apósa volt Pécsi Simonnak, a hires unitár kancelláriusnak. Parokhiát adott ősi birtokán költő papjának, Bogáthi Fazakas Miklósnak, ki, úgy látszik, Pécsi Simont is a költészetre maga nevelte. 1585—1591. közt lakott Fazakas M. Homoródszentpálon, a Kornis birtokok főhelyén. Ott ajánlja több évi patrónusának a jelenések magyarázatáról írt könyvét 1589-ben. Az unitárius Kornisok hasonló hitű utóda, Ferenc, nyerte meg Székely támadt várát örök birtokul Bethlen Gábor fejedelemtől, csakhogy az elpusztult várt egyben újból kellett felépíttetnie. Azt a kort ismerve, még gondolni sem lehet arra, hogy e gazdag és hatalmas főurak saját felekezetük papjáról és templomáról oly sok idő alatt ne gondoskodjanak. Thoroczkai Máthé, későbbi püspökünk, egy följegyzéséből kitűnik, hogy ő fiatal korában huzamos ideig élt Udvarhelyen s onnan Marosvásárhelyre ment át. Azt nem lehet kivenni a rövid följegyzésből, hogy pap vagy tanító volt e két helyen. Inkább hiszem az utóbbit, mert Thoroczkai Radnóthon és Toroczkón viselte a papság első éveit, míg Kolozsvárra vissza nem hívták. Azt mondanunk sem kell, hogy Marosvásárhely fele része — Borsos Tamás történet■*) Forrás ezekhez a Szabó Károly »Székely Oklevéltárr.-a. Írója szerint — a Basta korig volt unitárius. A jezsuita hatalom űzte onnan őket el, csak néhány szombatos hivő tudott a városban tovább is ott lappangani. Udvarhelyen is a pápás Báthori Zsigmond jezsuitáktól tanult uralkodása alatt semmisült meg a tőle legjobban gyűlölt szabad, józan felfogású unitárius egyház. Veress Endre, Rómában sok mindent felkutatott történetírónk, megtalálta egy jezsuita pater dicsekvő jelentését, melyben örömmel tudatta elöljáróival, hogy sikerült neki az ariánus lelkészt Udvarhely városából kifizetni. A kath. főkapitány, talán éppen a pápás Mindszenti segélyével ezt igen könnyen elérhette. A katholikusok a német pártfogással annyira megerősödtek Udvarhelyen, hogy később a kálvinista fejedelmektől pártolt reformátusok is alig tudtak velük megférni. I. Rákóczi György 1685. körül már megvizsgáltatta a két felekezet közötti számarányt s orthodox lelke furdalásai közben is kénytelen volt a külső törvény megtartása kedvéért a régi kőtemplomot a katholikusok kezén ieghagyni. A reformátusok ezután a nekik kijelölt helyen építették fel templomukat. A XVIII. század szent Mária Theréziától vezetett szellemében oly vakbuzgóság bigott sötét éjjele lepte el az egészen orthodoxxá vált Udvarhely egét, hogy egy ott elhalt unitárius pap holttestét nem engedték az ő túlságosan szent temetőjükbe eltemetni. S annak a szerencsétlenül ott elhalt papnak összes nagy bűne csak az volt, hogy unitáriusnak született. A hajdankor orthodox gondolkozása akkor már annyira alásülyedt volt, hogy még a nyugodalmat is irigyelték a más hiten elhaltak lelkétől. Vagy talán attól féltek, hogy ezek jobb számadásukkal semmivé fogják tenni az ők háromegy s mégsem három szentséges számvetésüket ? Kanyaró ! A „Fehérmegyei Irodalmi és Közművelődési Egyesület“ céljainak ismertetése. Irta és a ■■ Martonvásári fiókegyesület« alakuló estélyén felolvasta : Perczelné Kozma Flóra. Bár Erdélyt és egyházunkat közelről nem érdekli e felolvasás, talán mégsem lesz egészen érdektelen és haszontalan ennek közlése, miután a kultúra nevében megindult haladó munkáról szól. Bátor vagyok tehát szerkesztő urunk szíves