Unitárius Egyház, 1911 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1911-06-15 / 6. szám
94 UNITÁRIUS EGYHÁZ, 1911. június 15. Szabó Dezső reáliskolai tanár a felekezetek közötti békéről elmélkedett nagyon röviden, de annál megkapóbban. Józan Miklós „Szabadság“ című költeményét szavalta a tőle megszokott bámulatos művészettel. E három főpont között egy quartett s egy solo szórakoztatta a kevés számú, de előkelő közönséget. Koncert végeztével a fiatalság táncolt reggelig s akkor egy kellemesen átmulatott éjszaka, a lelkészeik pedig, kik a kebli-, díszgyűlésen s a koncerten is mindvégig hűségesen kitartottak egy szellemiek s anyagiakban — ez utóbbi az egyházközség templomalapját illeti — egyaránt gazdag összejövetel kedves emlékével széledtek el a szélrózsa minden irányában. Tanulmányi kirándulás: A székelykeresztúri unitárius gimnázium 26 tanulója Péter Lajos és Dr. Szolga Ferenc tanárok vezetése mellett május hó 27-től június hó 4-ig tartó, kilenc napra terjedő tanulmányi kirándulást tett Budapestre, Balatonra és Fiuméba. Hozzájuk csatlakozott Dr. Lengyel Árpád orvos úr is, ki atyai gondoskodással őrködött a tanulók egészségi állapota fölött. Elindulás előtt a vezető tanárok az ifjúságnak tájékoztató előadást tartottak. Időmegtakarítás szempontjából az egész utat mindenütt gyorsvonaton tették meg. Az államvasutak igazgatósága által a gyorsvonatokhoz csatolt III. osztályú személykocsikban nagyon kényelmesen utaztak. Három napot Budapesten, a magyar művelődés fényes központjában töltöttek, mely idő alatt az „Orient“-szállodában étkeztek s a fővárosi tanács szívességéből a Rottenbiller utcai polgári iskolában háltak. Budapesten megnézték a Nemzeti Múzeum állat-, ásvány- és régiségtárát, előtte Arany János ércszobrát, az országos magyar iparművészeti múzeumot, a Városligetben az állatkertet és Feszty Árpád híres körképét: „a magyarok bejövetelét.“ • A központi vásárcsarnok megtekintése után a Ferencz József hídnál hajóra ültek, a Dunán fölhajókáztak egészen a láncaidig, honnan siklón mentek fel a várba. Végig járták a várkert sétányait, megnézték a királyi palotát, a honvéd emlékoszlopot, Mátyás templomot, Szent István lovasszobrát és a halászbástyát, melynek kiugró kőerkélyéről elragadó látvány tárult szemük elé. Megfordultak a világ egyik legnagyszerűbb műremekének, az országháznak fényes palotájában is, hol egy ideig hallgatták a kultuszvita tárgyalását. Onnan kijőve megtekintették az unitárius templomot, Gróf Andrássy Gyulának, Petőfi Sándornak, dr. Eötvös Józsefnek, Deák Ferencnek, Gróf Széchenyi Istvánnak, József nádornak szobrait, a Vigadó hatalmas épületét és a Szabadság teret. Félnapot szenteltek a nemzet halhatatlan halottainak. Kegyelettel jártáksorba nagyjaink sírboltjait: Kossuth, Deák és Batthyáni mauzóleumát, Jókai Mór, Kisfaludy Károly, Irányi Dániel, Erkel Ferenc, Arany János, Vörösmarty Mihály sírját. Megfordultak a Margit-szigeten, a Király színházban, a Beketov cirkuszban s az Apolló mozgófénykép előadásán. Két ízben fürödtek meg a Lukácsfürdő úszócsarnokának kristálytiszta vizében, hogy erőt, frisseséget merítsenek további fáradalmukra. A Balatonon két napot töltöttek és meg is fürödtek. Balatonalmádiban megnézték Petőfi és Kossuth mellszobrát s azon sajátságosan épült jégsátrakat, melyekben a fürdőközönség lakik ; Balatonfüreden Kisfaludy szobrát s azon nyaralót, melynek erkélyén Jókai „Aranyember“ című művét megírta. Innen csalnak-kirándulást tettek Tihanyba, hol „kecske-körmöt“, Congeria kagylót vásároltak, s a hires visszhangot kutatták. Badacsonyban a terjedelmes szőlők között fölkeresték Kisfaludy házát,, melyet a „Balatoni szövetség“ emléktáblával jelölt meg. Badacsonyból áthajókáztak Fonyódra, honnan Kaposváron keresztül Fiuméba mentek. Fiuméban a főbb utcáknak, épületeknek, a m. biológiai állomás aquariumának, a tengerpartnak, kikötőknek, mólóknak megnézése után fölmentek a Tersattora, honnan az egész guarnerói öböl áttekinthető. Ennek a tetején megtekintették a vár romjait, melyben egykor a Frangepánok és Zrínyiek éltek s azon búcsús templomot, mely 425 lépcsőn közelíthető meg. Áthajókáztak Abbáziába, ebbe a déli növény és kis paradicsomba is, hol nagy élvezettel fürödtek meg a tengerben. A kilenc napos kirándulás költségei igénybe vettek „a kirándulási alapból“ 1265 korona 91 fillért, s a tanulók is mérsékelt összeggel hozzájárultak a kirándulás megtarthatásához. Dr. Kozma Endre iskolai felügyelő gondnok úr, két szegénysorsú, jó előmenetelű ifjút 50—50 korona segélyezéssel saját költségén küldött el a kirándulásra. Áldozatkész szívének ez a nemes cselekedete minden ékes szónál szebben beszól.