Unitárius Egyház, 1934 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1934-01-15 / 1-2. szám
2. UNITÁRIUS EGYHÁZ. 1934. jin.—febr. 15. Ennek pedig a lehetősége azáltal van leginkább biztosítva, ha egyházkörünk akaratát egységesen tudja meghozni, mint ahogy — hála a Gondviselésnek — utóbbi időben ezt elérni kis és nagyobb jelentőségű dolgokban egyaránt sikerült. A másik dolog, amit Önök előtt feleleveníteni szeretnék az a körülmény, hogy az az elv, amely ma a törvényjavaslatban tárgyalásra is kerül, s remélhetőleg diadalát is ünepelhetjük ennek az elvnek, a mi egyházi életünkben legelőször is az udvarhely megyei unitáriusságot foglalkoztatta és pedig a testvér udvarhelyi körünket, amelyik 1872-ik évben először kívánta a képviseleti rendszernek az egyházkormányzásba és törvényhozásba való bevezetését, és ezen szerveknek azon való felépítését. A képviseleti és a többségi elvért folytatott küzdelem áll ma tehát a maholnap bekövetkező ünnepélynek előestélyét és nekünk az a szerencse és megtiszteltetés jutott, hogy Székelykeresztúrnak jut az a dicső szerep, hogy itt e helyen kell az annak jegyében megalkotni szánt javaslatot törvénnyé emelni. Éreznie kell tehát mindenkinek, hogy ennek a megalkotásánál csak egyetemes szempontok jöhetnek figyelembe és az a mindenki által elismerni és respektálni kívánt jogunk és kívánalmunk, hogy a mi és velünk egy gondolkozáson álló egyházköreink hívei számarányának megfelelő rész biztosítandó egyházunk törvényhozó és alkotmányozó testületében. 1930 október havában éppen ezen intézet falai között hangzott el az akkor megtartott s szintén nagy jelentőségű rendkívüli közgyűlésünkön a lelkészi karnak egyik nestor tagjának a felszólalásában annak a ferde helyzetnek és aránytalanságnak statisztikai adatokkal is alátámasztott sajnálatos megállapítása, hogy a székelyföldi unitárius egyházköreink hívei nem találják meg a mostani egyházszervezetünkben a megfelelő képviseletet. Talán akkor ütközött ki ennek a helyzetnek a tarthatatlansága, amikor rá nemsokára érezhettük, hogy alkotmányozó testületünkben akaratunk nem érvényesülhet számarányunknak megfelelően. Éppen ezért a mostani közgyűlésünkkel kapcsolatosan a magam részéről más megnyilatkozást és óhajtást nem kívánok tenni, de ezt nyomatékosan szeretném kérni, hogy közgyűlésünk tanácskozásait azon végső cél vezesse, hogy olyan törvényjavaslatot készítsenek, amely körünknek ezen évtizedes sérelmét orvosolni van hivatva és alkalmas lesz, mert ha ezt a fő célt más melléktekintetek miatt szemünk elől eltévesztjük, akkor küzdelmünknek és törekvéseinknek hiábavalóságáról és céltalanságáról magunk állítottuk ki a bizonylatot, pedig utóbbi évek munkaenergiáját az egyházkörünk is főként ennek a célnak a szolgálatába állította. Ezen gondolataim és óhajtásaim tolmácsolása mellett — megköszönve a főgimnázium elöljáróságának, hogy tanácskozásainkra ismét ez intézet falai és termeit rendelkezésre bocsátani szives volt, — közgyűlésünk tagjait szeretetteljesen újólag is köszöntve, közgyűlésünket ezennel megnyitódnak nyilvánítom. Dr. Elekes Domokos egyházközi f. u. gondnok. Egyházszervezeti reformjavaslathoz. Dr. Tóth György kúriai biró, egyházi törvényeink enciklopediás ismerője sok és igen értékes megállapításai között egy helyen azt mondja: „Régi egyházi törvényeinket minden vonatkozásban óvnunk kell, mert az egyházi élet szilárdan álló évszázados pillérei a jövő fejlődésének legmegbízhatóbb alapját képezik. és nekünk a jövőben fokozott gondosságot kell kifejtenünk, hogy régi egyházi törvényeinket fölszinre hozzuk s megfelelő helyeken azokra hivatkozzunk.“ Általános lelkészkar által kiküldött bizottság, amelynek feladata volt, hogy reform javaslatot áttanulmányozza és általánosan egyetemes egyházi és közelebbről lelkészkari szempontok figyelembevételével módosítva átdolgozza s igy az egyetemes lelkészkar elé terjessze és az ott elfogadott elveket és határozatokat a törvényalkotás idején hathatósan támogassa, — álláspontjának legfőbb alapját fennt idézett elvekben találta lefektetve akkor, amikor az I. és II. részben, vagyis az egyházkörökre vonatkozó részekben jelen törvényünket vette alapul s azoknak §-aiból kevés kivétellel, annyiban és ott tért el, amennyiben és ahol a kultusztörvény és államjogi helyzet azt megkívánta. Ezen pontoknál a reformjavaslat szövegét figyelembe véve a maga módosító javaslatát is hozzá csatolta. Nem vette tekintetbe a maga részéről nem fogadta el Dr. Ferenczy főgondnok aha javaslatába iktatott, reprezentatív gondnoki tisztet, egyházközi számvevői állás szervezését, tanügyi felügye-