Unitárius Egyház, 1940 (33. évfolyam, 1-7. szám)

1940-01-25 / 1. szám

­*ir v vyir rv'/w ~ Dos. Nr. 3165-1939 Trib Odorheiu. De XXXIII. évf. Odorheiu, 1940 január ^/L 1.­NITÁRIUS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Az I.G. Duca-i Unitárius Lelkészkar megbízásából felelős szerkesztő és kiadó: MÁTHÉ SÁNDOR Sécueni - ujszékelyi unitárius lelkész. Megjelenik minden hó 15-én. — Előfizetési óra egy évre 80 lei. Pártoló dij 100 lei. Kéziratok a szerkesztő és az elő­fizetési dijak Ürmössy Gyula unitárius lelkész pénztárnok címére küldendők : F i 1 i a §, p u. I. G. Duca, jud. Odorheiu ^ J 2. ^02c.­ f Ujéd­ Üdvözlet. „Nem csüggedünk, sőt, ha a mi külső emberünk megromol is, a belső mindazonáltal nap­ól-napra megújul. Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen-igen nagy örök dicsőséget szerez nekünk , mivelhogy nem a láthatókra né­zünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók“. (Pál II. Kor. 4.: 16—18) A lélek belső ereje, csüggedést nem ismerő életösztöne nyer kifejezést Pál apos­tolnak ezekben, a gyönyörű szavaiban. Mi lehet vigasztalóbb és erősítőbbretá at nyo­m­oruságnak és a háboruságínak ezek­ben a nehéz napjaiban, amikor a külső körülmények rendkívül alkalmasak arra, hogy csök­kentsék ellenálló képességünket, a lélek erejére támaszkodhatunk. Külsőleg állandó meg­próbáltatásnak vagyunk kitéve Zavarnak az anyagiak, a mindennapi kenyér gondja, állandó feszültségben tartja lelkünket a világháború, amelynek kimenetelét senki sem lát­hatja. Az isteni gondviselés eddig még megóvott attól, hogy mi is belekeveredjünk ebbe s közvetlen részesei legyünk az élet és halál, a szabadság és az elnyomatás rettentő küz­delmének. De ha távol vagyunk is ettől, hatásait megérezzük itt is a lelkiekben és anya­giakban egyaránt. Sajnos, a külső nehézségeken alig van módunkban segíteni. El kell tűrnünk, mert reánk jöttek. Egyetlen fegyverünk a belsőnek, a léleknek a megerősítése, a lelki béke és nyugalom megőrzése, amely növeli ellenálló képességünket s alkalmassá tesz arra, hogy az elkövetkezendő megpróbáltatásokat is el tudjuk viselni. Az apostol igen helyes meglátással úgy állítja be a dolgot, hogy minél inkább tudjuk győzni a kívülről jövő megpróbáltatásokat, annál erősebbek leszünk lélekben, mert a belső napról-napra újul. Vigasztalnak és reménységet keltenek a szavak, hogy a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen nagy örök dicsőséget szerez nekünk. Ez a dicsőség is belső, a lélek erejének dicsősége, ha le tudja győzni a külső világ szorongattatásait. A dicsőség a lélek erejének öröme és a megelégedettség érzése, hogy ezt az erőt ki tudjuk fejteni s ez­által lelki békénket és nyugalmunkat meg tudjuk teremteni. Nincs nagyobb dicsőség, mint a lélek dicsősége, amikor diadalt ülhet önmaga erejének beteljesedése fölött. Ennek az eredménynek a megvalósítása nem olyan könnyű és egyszerű, mint ahogyan első pillanatra látszik. Valamint a test, úgy a lélek ereje is küzdelmek útján fejti ki magát. A testnek és a léleknek is táplálékra van szüksége, hogy a küzdelmeket diadalmasan vívhassa meg.

Next