Unitárius Élet, 1980 (34. évfolyam, 1-6. szám)
1980-01-01 / 1. szám
SARLÓS ISTVÁN TÁJÉKOZTATÓJA Egyházi vezetők tanácskozása A Hazafias Népfront országos főtitkára, a hazai politikai élet jelentős személyisége, Sarlós István meghívására a hazai katolikus, protestáns, ortodox és izraelita egyházak és felekezetek püspökei és más vezetői november 12-én megbeszélésen vettek részt, amelyen jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Straub István elnökhelyettes is. Sarlós István főtitkár tájékoztatást adott az ország és a nép előtt álló politikai, gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális tervekről és feladatokról. A tájékoztatást kötetlen beszélgetés követte, melyen többek között felszólaltak: dr. Lékai László bíboros, érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, dr. Bartha Tibor tiszántúli református püspök, zsinati elnök, az Ökumenikus Tanács elnöke, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök-elnök, dr. Ferencz József unitárius püspök, dr. Nagy József, a Szabadegyházak Tanácsának elnöke, Héber Imre, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke, és még sokan mások. A találkozó is bizonysága annak, amit az MSZMP Központi Bizottsága által kiadott irányelvek is megállapított, hogy a kapcsolat a magyar állam és a hazai egyházak között jó. A felmerülő problémákat a kölcsönös megértés és bizalom légkörében beszélik meg az egyházak képviselői az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőivel. Az 1980. esztendő is tovább fogja munkálni — józan reményeink szerint — azt a kapcsolatot, melyet az elmúlt, közel 35 év tanúságai gazdagítottak. Az Ökumenikus Tanács elnöksége a legutóbbi ülésén értékelte a találkozó jelentőségét, és ezzel kapcsolatosan az alábbi nyilatkozatot tette, mellyel a magunk részéről is maradéktalanul egyetértünk. Az Ökumenikus Tanács nyilatkozata örömmel állapítja meg, hogy a Hazafias Népfront keretében rendszeresen és folyamatosan sor kerül a társadalmunkat érintő időszerű kérdések megvitatására, s ebben az eszmecserében helyet kapnak és részt vesznek az Ökumenikus Tanács tagegyházainak és más keresztyén egyházaknak és a nem keresztyén felekezeteknek a képviselői is, akiknek lehetőségük nyílik arra, hogy a magyar nép ügyeinek megvitatása során hallassák szavukat, állást foglaljanak, kritikájuknak hangot adjanak, kifejtsék véleményüket. Az Ökumenikus Tanács Elnökségi Tanácsa ez alkalommal is kifejezi őszinte örömét és mély megelégedését hazánk kormányzatának az egész magyar társadalmat egységbe foglaló politikájáért, a nyílt eszmecsere, vita lehetőségének biztosításáért. Bizalmát és elismerését nyilvánítja azoknak a kimagasló eredményeknek láttán, amelyeket a magyar nép és társadalom kormányzatunk vezetése mellett elért. A nyilatkozat magáévá teszi társadalmunk Vezető körei legutóbb megfogalmazott és közzétett, iránymutató elvi állásfoglalásának alábbi megállapítását: „Társadalmunk kiegyensúlyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak közötti rendezett viszony is... A hívők egyenrangú állampolgárként vesznek részt a szocializmus építésében, a közéletben. .. Az egyházak támogatják az országépítő munkát.” Együtt, egy úton járunk és tiltakozunk azokkal, akik felemelték szavukat a közép-hatósugarú amerikai rakétáknak európai földre való telepítése ellen. Hinni akarjuk, hogy az ismételt fenyegetések ellenére, végül is a józanság kerekedik felül, és a kölcsönös megértés szellemében, 1980-ban is Helsinki szellemében haladhatunk előre. Unitárius híveinknek és egész népünknek ebben a reménységben kívánunk boldog új esztendőt. Dr. Ferencz József UNITÁRIUS ÉLETE Dávid Ferenc és az unitárius vallás A Theológiai Szemle 1979. évi 5. számában jelent meg az alábbi ismertetés. A Magyarországi Unitárius Egyház — Dávid Ferenc halálának négyszáz éves évfordulója alkalmából — ismét megörvendeztette híveit és az érdeklődőket Varga Béla könyvével. Az unitárius vallás iránt érdeklődők számára különösen becses ajándék e kötet, mert az unitárizmus lényegébe, a hittanába avatja be az olvasót. Írója, Varga Béla (1886—1942), a szüntelen tanuló, teológia mellett bölcsészetet is hallgat (1909-ben doktora lesz), majd több évig külföldi egyetemeken képezi magát — teológiai professzor, később unitárius püspök, számos irodalmi és egyházi vonatkozású munka szerzője. Még csak 23 éves, és már könyvvel jelentkezik, s utána egyre-másra jelennek meg művei. A legjelentősebbek közül: Unitárizmus és individualizmus; Hittani tanulmányok; A szabadelvű kereszténység; Hit és vallás. Az ismertetett könyv — olvassuk dr. Ferencz József püspök köszöntőjéből — az 1948-ban megjelent munka második, szinte változatlan kiadása. Dr. Erdő János kolozsvári unitárius teológiai professzor, a hálás tanítvány érdeme, hogy Varga Béla kéziratban maradt hittani munkája először sajtó alá került. A kiadó, Dávid Ferencre emlékezve, nagyon helyesen, a hittani munka elé szerkesztette a szerző — korábbi évfordulón elmondott — emlékbeszédét, amelynek érdeme az unitárius vallás summázása és értékelése. A kötet a szerző — publikálásra elő nem készített — hittani előadásait tartalmazza. Ezért nyelvezete élőbb, előadásmódja közérthető, a szakmai fogalmazás tehertételétől mentes. Eredeti műfajából következően érthető, hogy egy-egy fejezet magán viseli az előadás korlátait: vázlatosság, befejezetlenség, hiányosság. Pl. „Az unitárius felfogás történeti kialakulásának feltételei” c. részben hiányoljuk Enyedi Györgynek a kiemelését, de legalább a megemlítését, mert ő „a klaszszikus dávidi koncepció legnagyobb hatású alakja ... akinek tevékenysége nyomán alakult ki az ún. tiszta unitárius ideológia véglegesnek tekinthető formája.” (Dán Róbert.) Ezek a hiányosságok — ismétlem, eredeti műfajából következően — eltörpülnek a mű jelentősége mellett. A szerző ujjhegyre szedi az unitárius hit alapvető fogalmait, és mély hitéről tanúskodó megfogalmazásban közel hozza a régi normákat a mai ember felfogásához. Tisztázza az alapfogalmakat, bemutatja az „értékkereszténység”-et, kortörténeti áttekintést ad, és — ami a legfontosabb — az unitárius hittan főbb pontjaival ismertet meg. Így többek között a Jézus Krisztusról való unitárius felfogásról, a Szentlélek munkájáról, a bűnbocsánatról, az egyházról stb. A kötetnek, mivel előadások gyűjteménye, természetszerűleg nincs jegyzetapparátusa, de a szövegben mindenütt a tudós becsületességére valló, pontos hivatkozások segítik a témát továbbgondolót. A könyv végén rövid, angol nyelvű összefoglalás mellett, a külföldi olvasó részére közli a kiadó dr. Harrington S. Donaldné, sz. Szánthó Vilma aki. magyar unitárius lelkésznő — Varga Béla egykori tanítványa — fordításában a könyv „Az unitárius hittan lehetősége, az unitárius közfelfogás” c. fejezetét. Egyébként a fordító angolul 1967-ben már több fejezetét kiadta e könyvnek.