Unitárius Élet, 1987 (41. évfolyam, 1-6. szám)

1987-03-01 / 2. szám

Balassi Bálint verse Énekeskönyvünkben Énekeskönyvünk 118. énekét Ré­­geni Áron dallamára énekeljük, szö­vegének forrását a legújabb kiadás a régi énekeskönyvben jelöli meg. Valószínűleg elkerülte a szerkesztő figyelmét, hogy ennek az éneknek a szövege mennyire egyezik Balassi Bálint egy gyönyörű istenes versé­vel, összehasonlításképpen álljon itt a 118. ének, majd Balassi verse: 118. Adj már csendességet, lelki békességei, mennybéli Úr! Bujdosó elmémet, Óvd árva éltemet fájdalomtól. Sok ideje, hogy már lelkem szomjához, vár Mentségére. őrizd, ne hagyd, ébreszd, Haragod ne gerjeszd illetemre. Nyisd fel hál karodnak, Szentséges markodnak _ áldott Áldott zárját. Add meg életemnek, S húval telt szívemnek kívánságát. Balassi Bálint: Adj már csendességet Adj már csendességet, lelki békességet, menny­béli Úr! Bujdosó elmélet add bútól szívemet, kit sok kín fúr! Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére, Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére! Nyisd fel hál karodnak, szentséges markodnak áldott zárját. Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát, Összevetve a két szöveget, nyil­vánvaló, hogy a 118. ének Balassi verse első, második és hetedik sza­kaszának szövegváltozata. Nem egyedüli jelenség ez, hiszen pl. a 115. ének, a Bocsásd meg Úristen... kezdetű szintén Balassi szövegváltozat, amit jelöl is az említett 1983-as kiadás. Balassi élete az unitárius vallás kialakulásának első évtizedeire te­hető. Harmincegy évvel fiatalabb Dávid Ferencnél, 17 éves, mikor a tordai országgyűlés határozatot hoz a lelkiismereti szabadságról. Eckhardt Sándor (aki szinte egész életét feltette arra, hogy a Balassi­­életmű szétszóródott cserepeiből re­konstruálja az egészet) kritikai ki­adása szerint ez a szövegváltozat már az első unitárius énekeskönyv­ben szerepelt, már erősen romlott szöveggel. Ez arra utal, hogy Balassi versét a korában élő unitáriusok a magukénak érezték, tovább köl­tötték. Ha összevetjük Szenczi Molnár Albert és Balassi zsoltárfordítá­sait, azonnal szembeötlik a különb­ség : Szenczi Molnár gyönyörű versei a gyülekezet, a közösség nevében szólnak, Balassi zsoltárai és istenes versei az Istenhez forduló indivi­duum könyörgései. A felnőtt, auto­nóm emberéi, aki felelős cselekedetei­ért, erkölcsi választásaiért, s aki a maga megismételhetetlenül egyedi módján fordul Istenéhez. Ezért fog­hatta meg őket, és ezért érezhetjük ma is olyan közelállónak, szemléle­tében rokonnak Balassi Bálint ver­sét. Bányai Emilké Rendhagyó beszámoló Nem küldtek, hívtak, meghívtak Kaliforniába. S hogy ez „közérkedű” utazás lett, melyről az Unitárius Élet hasábjain számolhatok be, an­nak a külön szerencsémnek köszön­hetem, hogy éppen a dél-kaliforniai unitárius lelkészkonferenciára ér­keztem, s így ennek — unitárius lelkész meghívóm jóvoltából, 1987. jan. 12. és 15. között — hivatalos résztvevője lehettem. A kápráztató szépségéről fogalommá vált Palm­ Springs-ben gyűltünk össze úgy ötvenen. A sivatag és hó borította hegyek ölén igazi paradicsom Palm Springs: pálmaligetek, a januárt ugyancsak meghazudtoló májusi tob­zódása a virágoknak, egzotikus nö­vényeknek. Minden szépségnél nagyszerűbb volt azonban a találkozások, az egymásratalálások élménye. Meg­hitt hangulat és sziporkázó szelle­miség, oldott derű és komoly egy­­másra figyelés jellemezte a négyna­pos konferenciát. Reggelente és es­ténként más-más lelkész vagy lel­késznő tartott istentiszteletet, mely lelket tisztító meditációkból és kö­zös éneklésekből állott, és nagyon közel hozott lelkileg egymáshoz. Az egyik nap témája a „Spiri­tuality” volt, melyet William Houff vezetésével közösen építettünk fel; mindenki tágított egyet a gondola­ton, személyiségének, tapasztalatá­nak és stílusának megfelelően. Gyö­nyörű kollektív esszé lett a vég­eredmény. Az Amerikában igen neves író, Dr. John Nicholls Booth mint meghívott vendég, mondta el egy hosszú estén Odyssey cím alatt élete regényét. Közben pedig barátkoztunk, be­szélgettünk. Soha nem volt még ilyen nagyszerű erdélyi unitárius lelkész leányának lenni, unitárius­ként Budapestről jönni. „Kézről kézre” faggattak, saját emlékeket idéztek ittjártukról. Áradt felém a szeretet, ami általam az anyaegy­háznak, az unitárizmus bölcsőjé­nek és Budapestnek szólt. Nagy élmény volt tapasztalni, hogy ame­rikai emberek ennyire ragaszkodnak egy távoli, számukra csak történelmi jelentőségű őshazához. Büszke vol­tam, hogy erdélyi, unitárius és magyar vagyok. Kedves kötelessé­gemül szabták, hogy tolmácsoljam: California unitárius lelkészei — és különösen akik korábban jártak is itt, mint Richard F. Boeke, Jane és Nathaniel Lauriat, Jonathan A. Reich, — a legmelegebb barátság­gal és szeretettel üdvözlik Budapest és Erdély unitárius lelkészeit és a híveket. Remélik, minél több részt­vevőt láthatnak viszont majd az IAAF júliusi, San Francisco-i kong­resszusán. Kívánnak egészséget, jó­kedvet és eredményes munkálko­dást, melyet mindenkor a szeretet és békesség fűtsön. Kívánjunk hát együtt magunknak jézusi keresztény életet 1987-ben. D­r. Gellérd Judit NATURE - TERMÉSZET 198­5 márciusában az IAAF Frank­furtban tartott végrehajtó bizott­sági ülésén dr. William Schulz, az amerikai unitárius és univerzalisták újonnan választott elnöke a követ­kező kedves dedikációval adta át Emerson Nature című 150 évvel ezelőtt megjelent jeles munkájának hasonmás kiadását: Ferencz József­nek baráti üdvözlettel, a mi magyar­­országi testvéregyházunk részére. A kötet kitűnő papíron ,1. Peli­kán, a Yale egyetem történészpro­fesszorának bevezető tanulmányá­val, szép kiállításban jelent meg a 150. évforduló alkalmából. A Nature 1836-ban, jelent meg Bos­tonban, és az amerikai unitáriusság nagy személyiségének, Ralph Waldo Emersonnak egyik ismert, de sajnos nem eléggé méltányolt munkája. Emerson munkásságáról az elmúlt tíz évben Erdélyben két munka je­lent meg magyar nyelven. 1978- ban Ralph Waldo Emerson Esszék címen dr. Gaál György irodalomtör­ténész válogatása, előszóval és gaz­dag jegyzetanyaggal. A szerkesztő feltünteti Emerson műveinek ma­gyar fordításait. A dr. Wildner Ödön által Budapesten 1921-ben kiadott kötetben a Nature — Természet című kötetből is közölt részleteket. A második munka dr. Erdő János­nak 1986-ban Kolozsvárt megjelent Teológiai Tanulmányok című köte­tében a 174—188. oldalakon talál­ható tanulmánya, melyben részle­­tese­n ismerteti Emerson életútját, filozófiai és teológiai gondolkodá­sát, megállapítva, hogy Emerson „sokat köszönhetett Carlyle és Goethe befolyásának. Merített a unitárizmusból, követői is többnyire az unitáriusok közül kerültek ki.” Emerson tanítványa volt a XIX. századi amerikai unitárizmus Chan­­ninget és Emersont követő harmadik nagy személyisége, Theodore Par­ker. ő is elősegítette „az unitárius teológiának Emerson által óhajtott megújhodását.” Emerson híve volt a rabszolgaság eltörléséért küzdő mozgalomnak, és a maga módján harcolt annak győ­zelméért. Művei nagyobbrészt esz­­szék, felolvasások és költemények. Carlyle szerint, Emerson „egy kor­szak volt nemzete történetében”. F.Clarke megállapítása szerint,,mint Pharos állott közöttünk, hogy vilá­gítson a sötétségben.” Önmagáról így vallott: „Én a látnokok igaz felekezetéhez tartozom.” Emerson valóban a jövő vallásának a lát­noka. Nincs helyünk e kötet egyes fejezeteinek ismertetésére és Emer­son teológiai felfogásának részlete­sebb méltatására. Az érdeklődőknek az előbb említett könyvet és tanul­mányt ajánljuk figyelmébe. F. J. STNITÁRIUS ÉLET 13 A konfirmációt előkészítő oktatásokat Huszti János lelkész tartja a pünkösdkor konfirmálók részére. A konfirmációra pünkösd első napján jún. 7-én kerül sor.

Next