Unitárius Élet, 1987 (41. évfolyam, 1-6. szám)
1987-03-01 / 2. szám
Balassi Bálint verse Énekeskönyvünkben Énekeskönyvünk 118. énekét Régeni Áron dallamára énekeljük, szövegének forrását a legújabb kiadás a régi énekeskönyvben jelöli meg. Valószínűleg elkerülte a szerkesztő figyelmét, hogy ennek az éneknek a szövege mennyire egyezik Balassi Bálint egy gyönyörű istenes versével, összehasonlításképpen álljon itt a 118. ének, majd Balassi verse: 118. Adj már csendességet, lelki békességei, mennybéli Úr! Bujdosó elmémet, Óvd árva éltemet fájdalomtól. Sok ideje, hogy már lelkem szomjához, vár Mentségére. őrizd, ne hagyd, ébreszd, Haragod ne gerjeszd illetemre. Nyisd fel hál karodnak, Szentséges markodnak _ áldott Áldott zárját. Add meg életemnek, S húval telt szívemnek kívánságát. Balassi Bálint: Adj már csendességet Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr! Bujdosó elmélet add bútól szívemet, kit sok kín fúr! Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére, Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére! Nyisd fel hál karodnak, szentséges markodnak áldott zárját. Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát, Összevetve a két szöveget, nyilvánvaló, hogy a 118. ének Balassi verse első, második és hetedik szakaszának szövegváltozata. Nem egyedüli jelenség ez, hiszen pl. a 115. ének, a Bocsásd meg Úristen... kezdetű szintén Balassi szövegváltozat, amit jelöl is az említett 1983-as kiadás. Balassi élete az unitárius vallás kialakulásának első évtizedeire tehető. Harmincegy évvel fiatalabb Dávid Ferencnél, 17 éves, mikor a tordai országgyűlés határozatot hoz a lelkiismereti szabadságról. Eckhardt Sándor (aki szinte egész életét feltette arra, hogy a Balassiéletmű szétszóródott cserepeiből rekonstruálja az egészet) kritikai kiadása szerint ez a szövegváltozat már az első unitárius énekeskönyvben szerepelt, már erősen romlott szöveggel. Ez arra utal, hogy Balassi versét a korában élő unitáriusok a magukénak érezték, tovább költötték. Ha összevetjük Szenczi Molnár Albert és Balassi zsoltárfordításait, azonnal szembeötlik a különbség : Szenczi Molnár gyönyörű versei a gyülekezet, a közösség nevében szólnak, Balassi zsoltárai és istenes versei az Istenhez forduló individuum könyörgései. A felnőtt, autonóm emberéi, aki felelős cselekedeteiért, erkölcsi választásaiért, s aki a maga megismételhetetlenül egyedi módján fordul Istenéhez. Ezért foghatta meg őket, és ezért érezhetjük ma is olyan közelállónak, szemléletében rokonnak Balassi Bálint versét. Bányai Emilké Rendhagyó beszámoló Nem küldtek, hívtak, meghívtak Kaliforniába. S hogy ez „közérkedű” utazás lett, melyről az Unitárius Élet hasábjain számolhatok be, annak a külön szerencsémnek köszönhetem, hogy éppen a dél-kaliforniai unitárius lelkészkonferenciára érkeztem, s így ennek — unitárius lelkész meghívóm jóvoltából, 1987. jan. 12. és 15. között — hivatalos résztvevője lehettem. A kápráztató szépségéről fogalommá vált Palm Springs-ben gyűltünk össze úgy ötvenen. A sivatag és hó borította hegyek ölén igazi paradicsom Palm Springs: pálmaligetek, a januárt ugyancsak meghazudtoló májusi tobzódása a virágoknak, egzotikus növényeknek. Minden szépségnél nagyszerűbb volt azonban a találkozások, az egymásratalálások élménye. Meghitt hangulat és sziporkázó szellemiség, oldott derű és komoly egymásra figyelés jellemezte a négynapos konferenciát. Reggelente és esténként más-más lelkész vagy lelkésznő tartott istentiszteletet, mely lelket tisztító meditációkból és közös éneklésekből állott, és nagyon közel hozott lelkileg egymáshoz. Az egyik nap témája a „Spirituality” volt, melyet William Houff vezetésével közösen építettünk fel; mindenki tágított egyet a gondolaton, személyiségének, tapasztalatának és stílusának megfelelően. Gyönyörű kollektív esszé lett a végeredmény. Az Amerikában igen neves író, Dr. John Nicholls Booth mint meghívott vendég, mondta el egy hosszú estén Odyssey cím alatt élete regényét. Közben pedig barátkoztunk, beszélgettünk. Soha nem volt még ilyen nagyszerű erdélyi unitárius lelkész leányának lenni, unitáriusként Budapestről jönni. „Kézről kézre” faggattak, saját emlékeket idéztek ittjártukról. Áradt felém a szeretet, ami általam az anyaegyháznak, az unitárizmus bölcsőjének és Budapestnek szólt. Nagy élmény volt tapasztalni, hogy amerikai emberek ennyire ragaszkodnak egy távoli, számukra csak történelmi jelentőségű őshazához. Büszke voltam, hogy erdélyi, unitárius és magyar vagyok. Kedves kötelességemül szabták, hogy tolmácsoljam: California unitárius lelkészei — és különösen akik korábban jártak is itt, mint Richard F. Boeke, Jane és Nathaniel Lauriat, Jonathan A. Reich, — a legmelegebb barátsággal és szeretettel üdvözlik Budapest és Erdély unitárius lelkészeit és a híveket. Remélik, minél több résztvevőt láthatnak viszont majd az IAAF júliusi, San Francisco-i kongresszusán. Kívánnak egészséget, jókedvet és eredményes munkálkodást, melyet mindenkor a szeretet és békesség fűtsön. Kívánjunk hát együtt magunknak jézusi keresztény életet 1987-ben. Dr. Gellérd Judit NATURE - TERMÉSZET 1985 márciusában az IAAF Frankfurtban tartott végrehajtó bizottsági ülésén dr. William Schulz, az amerikai unitárius és univerzalisták újonnan választott elnöke a következő kedves dedikációval adta át Emerson Nature című 150 évvel ezelőtt megjelent jeles munkájának hasonmás kiadását: Ferencz Józsefnek baráti üdvözlettel, a mi magyarországi testvéregyházunk részére. A kötet kitűnő papíron ,1. Pelikán, a Yale egyetem történészprofesszorának bevezető tanulmányával, szép kiállításban jelent meg a 150. évforduló alkalmából. A Nature 1836-ban, jelent meg Bostonban, és az amerikai unitáriusság nagy személyiségének, Ralph Waldo Emersonnak egyik ismert, de sajnos nem eléggé méltányolt munkája. Emerson munkásságáról az elmúlt tíz évben Erdélyben két munka jelent meg magyar nyelven. 1978- ban Ralph Waldo Emerson Esszék címen dr. Gaál György irodalomtörténész válogatása, előszóval és gazdag jegyzetanyaggal. A szerkesztő feltünteti Emerson műveinek magyar fordításait. A dr. Wildner Ödön által Budapesten 1921-ben kiadott kötetben a Nature — Természet című kötetből is közölt részleteket. A második munka dr. Erdő Jánosnak 1986-ban Kolozsvárt megjelent Teológiai Tanulmányok című kötetében a 174—188. oldalakon található tanulmánya, melyben részletesen ismerteti Emerson életútját, filozófiai és teológiai gondolkodását, megállapítva, hogy Emerson „sokat köszönhetett Carlyle és Goethe befolyásának. Merített a unitárizmusból, követői is többnyire az unitáriusok közül kerültek ki.” Emerson tanítványa volt a XIX. századi amerikai unitárizmus Channinget és Emersont követő harmadik nagy személyisége, Theodore Parker. ő is elősegítette „az unitárius teológiának Emerson által óhajtott megújhodását.” Emerson híve volt a rabszolgaság eltörléséért küzdő mozgalomnak, és a maga módján harcolt annak győzelméért. Művei nagyobbrészt eszszék, felolvasások és költemények. Carlyle szerint, Emerson „egy korszak volt nemzete történetében”. F.Clarke megállapítása szerint,,mint Pharos állott közöttünk, hogy világítson a sötétségben.” Önmagáról így vallott: „Én a látnokok igaz felekezetéhez tartozom.” Emerson valóban a jövő vallásának a látnoka. Nincs helyünk e kötet egyes fejezeteinek ismertetésére és Emerson teológiai felfogásának részletesebb méltatására. Az érdeklődőknek az előbb említett könyvet és tanulmányt ajánljuk figyelmébe. F. J. STNITÁRIUS ÉLET 13 A konfirmációt előkészítő oktatásokat Huszti János lelkész tartja a pünkösdkor konfirmálók részére. A konfirmációra pünkösd első napján jún. 7-én kerül sor.