Kévekötés, 1932-1933 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1932-10-01 / 1. szám
1932. október KEVEROTES 3. oldal Ötödik Ifjúsági Ifjúsági Köreink Egyetemes Szervezete szokásos évi konferenciáját az idén Homoródkarácsonfalván tartotta. Az erdélyi unitárius ifjúság eme ötödik nyári baráti találkozójára mintegy 150 fiatal gyűlt össze, mely szám körülbelül aránylagosan oszlott meg leányok és fiuk között. Templomi ünnepély Székelyudvarhelyen. Augusztus 11-én a konferenciát megelőző napon a konferenciára gyülekező ifjúság egy részét Székelyudvarhelyen az ottani ifjúság látta vendégül. Délután 7 órai kezdettel a templomot betöltő szép számú közönség érdeklődése mellett az alábbi műsorú templomi ünnepélyt rendezték. 1. Gyülekezeti ének 49 sz. 2. Imát mondott Lőrinczy Géza. 3. Új vizek új evezősei címen ifj. Szabó Sámuel bevezető előadást tartott. 4. Sigmond József helybeli lelkész üdvözölte a vendégeket és az egybegyült hallgatóságot. 5. Énekelt Ébert Hajnalka, Ébert Andrásné orgonakiséretével. 6. Elekes Piroska szavalta Váradi Aurélnak „Az utolsó sor“ c. költeményét. 7. Balázs Ferenc „A magyarság szellemi olimpiásza“ címen a következő négy szellemi erőt állította pentatlonba, művészet, erkölcs, tudomány és vallás, melybe a magyarságot egyéni és csapatversenyben vonultatta fel. 8. Énekelt Bede Emil, orgonán kisérte Ébert Hajnalka. 9. Vonósnégyest adott elő Csiky, Fröhlich, Beldovits és Csiky. 10. Deák Berta szavalta Ady Endre: „Gog és Magog“ és Tompa László: „Új Dévavár épül“ c. verseket. 11. Izsák Domokos felolvasta alkalmi dolgozatát, melyben népe vágyát és óhaját mondotta el. 12. Sigmond József mondott bezárót. 13 Végének 216. A mindvégig nívós ünnepély után még egy rövid gyűlést tartottak, melyen a legközelebbi teendőket tárgyalták meg. Megnyitó: Augusztus 12-én reggel a konferencia tagjai Karácsonfalván kezdtek gyülekezni. Délelőtt megtartották a szokásos választmányi gyűlést. Utána 11 órai kezdettel a templomban volt a konferencia ünnepélyes megnyitása. 1. Kezdőének 16: 52. 2- Imádkozott Bálint Ödön. 3. Dr. Gálffy Zoltán az Egyetemes Szervezet elnöke megnyitotta a konferenciát. 4. Bálint Ödön lelkész a helybeliek nevében üdvözölte a megjelenteket azt kívánva, hogy a mai ifjúság találjon boldog otthont eme 700 éves hajlékban. 5. Dr. Kiss Jenő budapesti kiküldött ottani konferenciánk, testvéreink üdvözletét tolmácsolta. 6. Ürmösi Károly felolvasta a következők üdvözlő iratait. Mélt. Főt. Dr. Boros György püspök, Balázs András köri esperes, Erdélyi Fiatalok, kolozsvári Székelyek Társasága, Dávid Ferenc Egylet. 7. Dr. Máthé István köri f. u. gondnok tartott ünnepi beszédet. 8. Kovács Lajos főtitkár felolvasta évi jelentését. 9. Vidéki jelentések. 10. Imát mondott Lőrinczy Dénes. 11. Végének 199. A mai erdélyi társadalom. Délután mintegy 200 főnyi hallgatóság előtt tartotta meg Dobai István az első előadást. Az erdélyi magyar társadalmat négyféle típusú, szenzorikus, konvencionális, intuitív és racionális egyénekre bontotta és felvázolta mindegyik karakterét és egymáshoz való viszonyát. Kimutatta, hogy a különféle érdekeltségű mai társadalomban ma már olyan laza kapcsolat a kereszténység, hogy ezen az alapon szinte lehetetlen valamit kezdeni. Vázolta a vallás egységesítő és szétválasztó erejét. Leszögezte végül, hogy csupán a fajiság lehet az a pont, ahol a különféle típusok és felekezetek találkozhatnak. Az unitárius ifjúság pedig a maga intuitivitásánál fogva megkezdheti az egymáshoz vezető utak keresését. 12 komoly és értékes hozzászólás volt, melyek nagyon kiszélesítették, részletezték és kimerítették a tárgyat. Látszott, hogy az előadóval együtt még nagyon sokan töprengenek társadalmunk reformja felett. Szervezkedési kérdés. Utána a konferencia nemek szerint két csoportra oszlott, hogy a gyakorlati szervezkedés kérdéseivel szabadon foglalkozhasson. A templomban a leányok felolvasták a lapunkban közölt szervezkedési tervezetet és hosszas vita után kimondták, hogy ismét megalakítják az Egyetemes Szervezet kebelében a leánybizottságot, mely útján igyekeznek szervezeteinket kiépíteni. Az iskola udvarán a fiúk ezalatt az ifj. Szabó Sámuel és Kővári Jakab bevezetésével a gyakorlati szervezkedés különféle eszközeit és módozatait vonultatta fel. Az értekezlet kimondta, hogy szükségét látja egy egységes alapszabály és részletes munkaterv kidolgozásának. Az előbbit egy választandó bizottságra bízza, utóbbit pedig a különféle bizottságok munkakörébe utalja. A bévekötés jövő évfolyamában pedig ezeket a munkákat állandóan felszínen