Üst, 1971 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1971-01-12 / 1. szám

ti F@j@z@tek a bánya- és kohóipar történetéből* Az alábbi cikk célja, hogy meg­nyisson egy sorozatot, amely bemu­tatja Olvasóinknak a műszaki tudo­mányok magyar úttörőit, akik hír* nevet szereztek hazánknak, mara­rlandot alkottak a műszaki tudomá­nyok területein. Először a bányászat és kohászat fejlődését mutatjuk be, mivel ez­ közel áll hozzánk, vállalatunk pro­filja miatt. Időben a XVII—XVIII. századig nyúlunk vissza. K­orábbi bányászatunk és kohá­szatunk technikai színvonalá­ról viszonylag keveset tu­dunk. A ke­vés adat hitelességet, azonban meggyőzően bizonyítja az a tény, hogy’ az egész középkoron át a magyar bányászat szolgáltatta Euró­pa nemesérc- és réztermelésének túl­nyomó­ részét. tezr,­el­es az is, hogy a bányajogot előszó az ún. ..alsómagyarországi” banye éken, Selmecbányán ál kör­­ny­ek f­­glaltá­k irasba. Ez szolgait mint a szomszédos országok bá­nyajo kialakításánál is. Ban­­ászatunk technikai újításai — a fejtés, a bányaszállitás, az ércelő­­kész­ítés terén­ — javarészt ugyan­csak az „alsóm­agya­rországi” bánya­vidékről erednek. A fejtés nehéz munkájában forra­dalmi újításnak tekintették a lőpor­ral való repesztést. Ezt a módszert 1827­-ben Wein­dl Gáspár Selmecbá­nyai bányamester vezette be. Újítása elterjedt az egész világon. Csehor­szágban 1632-ben, Németországban 1643-ban, Angliában pedig 1770-ben alkalmazták először. Az eljárás a dinamit­ feltalálásáig (1864) minde­nütt­ meghonosodott. A magyar bányákban már a XVI. században ismerték és használták szállításnál a kerék gördülékenysé­­get fokozó fősíneket. A víziéről pe­dig a XV. században, sőt talán még korábban is hasznosították vizemévi berendezéseknél, bányati f beknél, érc­­zuzemű­veknél. Anglia után először Magyarorszá­gon alkalmazták a gőzgépet víz­­­emelő gépek hajtására. Ezt a gépet Potter Izsák angol gépész állította fel, Újbányán (1722). A török háborúk alatt, lehanyat­lott a magyar bányászat. A XVII— XVIII. század fordulóján azonban hamarosan visszaszerezte korábbi hírnevét az alkalmazott műszaki újí­tásokká). Az aknák mélyítésével, az újabb rétegek feltárásával párhuza­mosan növekedett­­ a bányavízve­szély. Egyre nehezebb feladatot je­lentett a mind nagyobb mélységből és mind nagyobb mennyiségben ki­termelt ércek felszínre szállítása is. A vízemelés és a bányaszállítás­ növekvő feladatait korszerűbb tech­nikával kell megoldani. A két Hell, apa és fia valósították meg a fejlet­tebb bányászati technikát. A további műszaki fejlődést ezen a területen a Mikoviny Sámuel által megszervezett selmeci bánya­ti­szt­­képző iskola, majd a belőle alakult bányatiszti és kohászati akadémia működése és eredményei segítették elő. Mikoviny modern, elméleti alapo­kon, mégpedig matematikai és ter­mészettudományi alapokon nyugvó műszaki oktatást vezettek be Selmec­bányán. Iskolái* egy évszázadon ke­resztül a bányászati és kohászati tudományok művelésének nemzet­közi jelentőségű központjává lett. A Selmecen kialakult módszer például szolgált az első műszaki egyetemnek, a francia, forradalom alatt létrehozott „Ecole Polytech­­niqae’-nek­. A század végén jelentősen öregbí­tette az alsómagyarországi bányavi­dék műszaki hírnevét Borii Ignác eljárásának, a nemesércek foncsoro­­zásainak bevezetése. Az eljárás be­mutatására szerezték meg 1786-ban az első nemzetközi bányászati-kohá­szati és kémiai kongresszust Selmec­bányán. Ez v­ áll egyúttal az első nemzetközi szakmai­ tudományos egyesület alakuló­ ülése is. A magyar bányászat és kohá­szat úttörői minden erőfeszí­tésük ellen­ére sem válhatta­k az ország gazdasági fejlődésének elő­­segítőivé. Ausztria­­ gazdaságpolitiká­ja minden magyar eredményt alá­rendelt az osztrák kincstár érdekei­nek. A technikai újításokat a kormány­zat a magyar föld kifosztásának esz­közeivé tette. Ennek a rablógazdálkodásnak kö­szönhette Magyarország, hogy XIX. század elejétől bányászatának a és­ kohászatának jelentősége fokoza­tosan csökkent. A bányászatot hát­térb­e szorították más országok újon­nan felfedezett lelőhelyei, a kohá­szatot pedig a nagy nyugati orszá­gok rohamosan fejlődő vas- és fém­ipara. A nehéz körülmények azonban sarkalló erőt is jelentettek. Az erős nemzetközi verseny kényszerítette a két iparág műszaki vezetőit a lehető legkorszerűbb technikai színvonal biztosítására. Időről-időre bánya- és­ kohómérn­ökeink akadtak e között kiváló szervezők és szakemberek, akik sikeres megoldásaikkal még a sze­rény anyagi lehetőségek ellenére is nagy mértékben előmozdították a fejlődést. Fém­bányászatunk korszerűsítése a XIX. század második felében Pech Antal (1822—1893) érdeme; Ő szer­vezte a bá­nyageológiai intézményt, a Bányászati és Kohászati Egyesü­letet, és létrehozta az egyesület szak­lapját. Nemzetközi jelentőségű id. Ker­ge­ly Antal professzor (1837—­1907) munkásságát, aki a magyar vasipart szervezte újjá! Nevéhez fűződik a legkorszerűbb eljárások, gyártási ágak bevezetése, modern berendezé­sek létesítése. Az általa megindított első vasipari szakirodalmi doku­mentációs­ kiadvány a tudományos világ igen jelentős eseménye volt. A Német Kohászati Egyesület kiadásá­ban jelent meg. (..Kerpely­s Berichte über die Fortschritte der Eisenhüt­ten technik’ó) Kiváló munkatársai, kutatásainak méltó folytatói voltak: ifj. Kerpely Antal (1860—1917), Borbély Lajos (1843—1923) és K­atona Lajos (1866— 1933). Ifj. Kerpely Antal számos talál­mánnyal járult hozzá a kohászat fej­lesztéséhez. Ezek közül a legismer­tebbek: a Martus kemencéhez készí­tett mechanikus adagológép és a Kerpely-féle nagynyomású gazgetté­­rától. Borbély La­jostól származik,­a bes­­semerezésnek a Mártírt- acélgyártás­sal való kiegészítése, az ún­. duplex­­eljárás. Katona Lajos elméletben bebizo­nyította a közvetlen acélgyártás le­hetőségét. Elgondolásait a gyakor­latban később Amerikában és Svéd­országban valósították meg. A XX. század legjelentősebb ma­­g­yar bányatechnikai eredményei Finkéу­­léssel (1889—1941) nevéhez fűződik, aki a szénelőkészítés úttö­rője volt. Les­jelentősebb találmánya az ún. Fittkey-féle légszer és a szén­brikettek idegen kötőanyag nélküli előállítása. A kohászat újabb fejlődésének­­ letfonto­sabb lépései a külön­­­­leges fémötvözetek, elektro­­t acélok, valamint a ritkafémek előál­­­­lítása és egyre szélesebb körű alkal­mazása. Ezen a területen is jelesked­tek a magyar mérnökök. Korda Dezső (1864—1919) zürichi műegyetemi tanár állított elő első rzbért ferroszilí­ciu­mot elektromos­ kemencében. Pácz Aladár (1870—­­ 1939) találmánya az alaktartó Wolf* ram-izzószál , ami jelentős lépés volt az izzólámpagyártásban, és az alu­mínium-szilícium ötvözet, az alpax vagy sziflim­in.. Cotel Ernő (1879—1934) műegyete­­­­mi tanárja hengerlés elmélete terén ért el nemzetközi jelentőségű ered­­ményeket.­­ Hermann Miksa (1861—1925), a róla­­ elnevezett különleges­ anyagvizsgálati j módszert dolgozta ki, amely a „Ber­­mann-féle szikrapróba, ötvözetek meghatározására” nevet viseli. ,j Varga Antal A hagyományoknak megfelelően, az évben is javítással kezdte az­ új esztendőt a meleghengermű. Felvi­telünket az előnyú­jtó sornál készí­tettük. Személyi változások a Szakszervezeti Bizottságban A Dunai Vasmű Szakszervezeti Bizottsága az 1970 évi utolsó ülésén személyi ügyeket tárgyalt. Veres János elvtársnak, a VSZB titkárá­nak javaslatára felmentették Szabó János elvtársat a VSZB szervezőtit­kári funkciójából. A felmentésre azért került sor, mert Szabó elvtárs más fontos gazdasági beosztásba került. A szervezőtitkári feladatok ellátá­sával Péter Mihály elvtársat bízták meg. Péter elv­társ jelenleg iskolán van, ezért­ az iskola befejezéséig a szervezőtitkári funkciót Szarka Ru­dolf elvtárs fogja betölteni. A ter­vezőt­it­kár egyben a vállalati szak­­szervezeti bizottság titkárainak he­lyettese is. A Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának Elnöksége megtárgyalta és hozzájárult­ a Dunai Vasmű Szak­­szervezeti Bizottságában történő cse­rékhez. Ugyanezen az ülésén az SZMT 15 tagú nőbizottság megalakítását ha­tározta el. A megalakult nőbizottság tagja lett Nagy Ferencné, a Dunai Vasmű laborvezetője a VSZB nő­­felelőse. Levél a KISZ-alapszervezetek­nek Az elmúlt év végén érvényét vesz­tette a vállalat kollektív szerződése, így tehát szükség van arra, hogy vállalatunk kollektívája elkészítse az új — öt évre szóló — kollektív szerződést. A kollektív szerződés előkészíté­­sének időszakában jelentős szerepet kaptak a társadalmi szervek is. A Vasmű KISZ- Bizottsága külön­­evei­ben fordult a KISZ-alapszervezetek­­.Minden KISZ-szervezetünk szá­mára fontos feladat annak figyelem­mel kísérése, hogy a társadalom életének k­ü­lönböző területein hogyan érvényesülnek az ifjúság törvények­ben és rendeletekben biztosított jo­gai.” — hangzik a levél. A levél a továbbiakban hangsú­lyozza, hogy a KISZ-szervezetek fe­ladatuknak csak akkor tudnak ele­get tenni, ha részt kérnek az új kollektív szerződés elkészítéséből, ha a fiatalok véleményének ismeretében részt vesznek az új szerződés elő­készítésében. A levél végül felszólítja a KISZ- al­a­pszervezetek vezetőit arra, hog a fiatalok körében tudatosítsák: a kollektív szerződés tervezetei­ek megvitatása az üzemi demokrácia fontos eszköze, amellyel élni nem jog, hanem kötelesség. .t A KISZ-tagok készek végrehajtani az előttük álló nagy feladatokat Többször írtunk róla, hangsúlyoz­tuk politikai jelentőségét, most pedig a végeredményről szólunk. Úgy gon­doljuk, e rövid bevezetőből sokan tudják már, hogy a KISZ tagössze­­írás eredményeiről lesz szó. Általában nem vagyunk hívei szá­raz statisztikai számok ismertetésé­nek, mivel azokat többféle módon is lehet értelmezni. Ez esetben mégis kivételt teszünk, mert a tagösszeírás számai — az általánostól eltérően, — nagyon is egyértelműen beszélnek. Elmondják például, hogy a vas­műben bizonyos mértékű ,,elörege­dés” tapasztalható. Ugyanis csökkent a 26 éven aluli fiatalok száma. A mostani összeírás során 107 fi­atal kérte a KISZ-ből való kilépé­sét, közülük a legtöbb már túllépte a KISZ korhatárt. Az elmúlt év során növekedett a párttagok száma az Ifjúsági Szövet­ségén belül, 12,2 százalékról 12,5 százalékra. Ez­ az arány ez évben erősen változni fog, mivel az MSZMP X. kongresszusa úgy hatá­rozott, hogy 18 éves kortól, a párt tagja lehet a fiatal, így tehát mór­ nyílott arra, hogy az arra érett KISZ fiatalok a­­ pártnak is tagjává válja­nak. Életkor szerint így oszlik meg a KISZ-tagság: 14-20 évig 36,5 száza­lék, 21—26 év között 47,7 százalék, a többi 26 év felett. A K­ISZ-tagoknak mindössze 1,4 százaléka nem végezte el az általá­nos iskola nyolc­ osztályát (23 fő). Ez a szám önmagában kevés, de éppen elég figyelmeztető arra, hogy ezen a téren még komoly nevelési fela­datokat kell megoldani a KISZ-alap­­szervezeteknek. Különösen igaz ez ha figyelembe vesszük, hogy elég magas (53,6 százalék) azoknak a KISZ-tagoknak a száma, akik csak nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Középiskolát viszont a KISZ-fiatalok 37,9 százaléka vég­zett. Ez az arány önmagában nem lenne rossz, de sajnos erősen eltoló­dik a férfiak javára. Örvendetes, hogy az előző évhez viszonyítva növekedett a vasműben az egyetemet és főiskolát vér­elő KISZ-fiatalok száma, mégpedig 6,7 százalékról 1,1 százalékra. A tagösszeírás során kiderült az is, hogy 195 fiatal jubilál, vagyis 10 éve tagja a KISZ-nek. A tagösszeírás egyben elemző poli­tikai munka is volt, mivel megkér­dezték minden KISZ-tagnak a véle­ményét. (A tagösszeírások során el­hangzott­ véleményeket már ele­meztük lapunkban.) A munka poli­tikai részét úgy lehetne összefoglal­ni, hogy a vasmű KISZ-tagsága kész végrehajtani az előtte álló nagy fel­adatokat­, pártunk X. kongresszusá­nak határozatait, és aktív részese kíván lenni a IV. ötéves terv végre­hajtásának. Egy újságolvasó életfilozófiája „/gy sikerült..” — Hogyan olvas ön újságot? — kérdezem, és Gyenge Ottó negyven­éves lakatos készségesen válaszol: — Bizonyos szertartással, semmi kétség. Erre akkor figyeltem fel, amikor a gyárban a szeminárium­vezető azt mondta mellettem, hogy a modern ember bibliája az új­ság. Hát az én bibliám a Népszava. — Amikor hazajövök, akár este, akár délben, itt. van a konyhában, a szekrényen vagy az asztalon. Kezet mosok, s beülök vele valamelyik sa­rokba. Mire az asszony megtérít, a mozaikot már ki is olvasom. Mindig ezen kezdem, mert gyorsan — meg­lehet, vásári módon — kielégíti azt a mohó kíváncsiságot, amivel az új­ságot én kézbe veszem. Olvasok itt a kipuffogó gázok rákkeltő hatásá­ról, sörivó rekordról, ötlábú borjú­ról, kábítószer-botrányról, és új erő­művek avatásáról — mindenről. Ezt az oldalt villámgyorsan átfutom, és némiképp csillapodva — de még energikus mozdulattal — a harma­dik oldalra lapozok, itt olyan dol­gokról imák, ami kell hogy érdekel­jen. Például a pénzverők kollektív szerződéséről, amit elolvastam, mert im­erem a miénket is, módomban állt összehasonlítani őket. De elolva­som a munkásosztály műveltségéről és a kereskedelem fejlesztéséről írot­takat is. Ezután a harmadik oldal következik, a Fekete krónikával, majd a sport, végül a külpolitika. Itt már csak bele-beleolvasok a so­rokba, eszem is közben, figyelem a gyerekek élménybeszámolóját, és hallgatom a feleségemet, aki megint választásra sarkall. ..Fiam — mond­ja —, döntsd el, hogy esze­l vagy új­ságot olvasol, mert sírbg viszel ez­zel az örökös lapozgatással.” — Előfizetője vagyok az Univer­zumnak is. Össze is gyűjtöttem, ott láthatja mindet a televízió alatt. Ha már utazásra nem is telik, legalán olvasok más népekről, országokra meg egyéb tudományos érdekessé­gekről, a drótkötélpályás városi köz­lekedésről. doktor Guidon békáira Hiába, három gyereket nevelek, ne lehet lemaradni a­­ fejlődő világtól. Járatom az Ezermestert is, am­ikből olvasok, azt meg is csinálta. Újságtartót, dísztárgyakat, egyebe Azt a pálmát, amit lát, söröskupa­kokból csináltam. A legtöbbjét per­sze elajándékozom rokonoknak, en­nek-annak. Nem mintha túlságosan kiterjedt baráti, rokoni köröm len­ne, hiszen éppen az ellenkezője igaz: kerülöm az embereket,­­ amennyire lehet. — Az az elvem, hogy én sem tö­rődöm senkivel, velem se törődjék senki. „Nem adhatok kalácsot, adok helyette tanácsot” — mondják. Már­ nekem ne adjon senki, nem kérek. De nem is adok. A magam erejéből, a magam munkája után élek. — Ne kerekítse a szemét, talál még magam fajtái eleget, ha job­ban körülnéz. S meglehet, maga is így gondolkodik majd, ha meghány­­ja kicsit az élet... — ötvenegyben lecsuktak, mert ivetni valót találtam a Rákosr­­endszerben. A barátom jelentett el. Mikor kiszabadultam, az anyám szól fogadott, hogy menjek, ahová idők, nála nem lakhatok, mert éle­­t volt a velünk való civakodásbó! int akar­ó fiatal még. — A törvények értelmében huszon­­­egy órán belül bejelentett lakásom­­ak, munkahelyemnek kellett lenni !És mondtam, hogy­­ a­z első,’utamba kerülő lányt, aki fedél alá tud­ vinni, feleségül veszem. Másnap találkoz­tam is eggyel, akit csak férjjel en­gednek haza szülei, mert teherbe esett. Mindketten jól járunk, mond­tam neki, téged hazaengednek a szü­leid, és én is tudom rendezni a dol­gaimat. Házasodjunk őssze egy fél­évre. Beléptünk egy kocsmába, fi­zettünk ott két tagnak egy-egy fröccsöt. Ők voltak a tanúk, és meg­esküdtünk­ így. Szerencsére megér­tettük egymást, együtt maradtunk tovább. Már a második gyermeket vártuk, amikor minden előzetes­ be­jelentés nélkül zülleni kezdett. Azon­nal otthagytam. Dunaújvárosba jöt­tem, új életet kezdeni. Szerkesztői biztatásra, ítélettel fe­jelném meg az elhangzott vallomást. Kockázatos vállalkozás, persze, mert sokszor nehéz ítéletet mondani: az emberek nagy része úgy éli le életét, hogy az nem tekinthető sem bűnnek, sem pedig erénynek, és leginkább a tehetetlenségi erőre hasonlít, ami uralja őket. A fenti vélemény kiala­kítóját én nem sorolnám közéjük. Kevés szállal kötődik Gyenge Ottó a világhoz, de azokkal erősen és követ­kezetesen. Becsületesen dolgozik, és becsületesen neveli három gyerme­két. S mert gyakran van légszomja a három berendezett szobában, újsá­got olvas. Lebeszélni erről — én sem­miképpen чem akarom, legfeljebb ar­ra biztatnám, hogy — felüdüléskép­pen — váltson néha műfajt. Vigye lakásába a világot (az Universum fel­­stócolt évfolyamaiban), de ne zárkóz­nék el a személyes, tapasztalatgyűj­téstől sem : kellemes meglepetéseket szerezhet magának! Kúpos? fas J ailos Hírek a KISZ­ A Dunai Vasmű KISZ Végrehajtó Bizottsága január 19-én ülést tart. A végrehajtó bizottság ezen ülésén sor kerül az 1970. évi munka értéke­lésére, megtárgyalják az 1971. évi feladatokat, illetve az első félévi munkatervet. A vasmű KISZ-bizottsága idei el­ső ülését január 21-én fogja tartani, amelyen ugyancsak az 1970. évi munka értékelése, illetve az 1971. évi feladatok kerülnek napirendre. Az A vasmű KISZ alapszervezetei el­kezdték az 1971. évi akcióprogram összeállítását. Az új akcióprogra­moknak február 10-ig kell elkészül­­­ni. A KISZ-bizottság külön felhívta az alapszervezetek vezetőinek figyel­mét arra, hogy a program szorosan tartalmazza a tagösszeírások során felvetődött igényeket. A KISZ-alap­­szervezetek az éves összeállításánál vegyék munkatervek figyelembe, hogy ez év decemberében kerül sor a KISZ VIII. kongresszusára. Hz A Dunai Vasmű KISZ Végrehajtó Bizottsága rendkívüli ülésén felmen­téseket és kooptálásokat hagyott jó­vá. A KISZ-bizottság tagjai közül fel­mentették Joó Mártát és Garancz Józsefet. Helyükre a végrehajtó bi­­­zottság J­ózó Valériát és Keszthelyi Gábort kooptálta. A végrehajtó bizottság tagjai kö­zül a Dunai Vasműből leszámolt Joó Márta, helyére Jo_o Valériát koop­tálta. *

Next