Üst, 1971 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1971-01-12 / 1. szám
ti F@j@z@tek a bánya- és kohóipar történetéből* Az alábbi cikk célja, hogy megnyisson egy sorozatot, amely bemutatja Olvasóinknak a műszaki tudományok magyar úttörőit, akik hír* nevet szereztek hazánknak, mararlandot alkottak a műszaki tudományok területein. Először a bányászat és kohászat fejlődését mutatjuk be, mivel ez közel áll hozzánk, vállalatunk profilja miatt. Időben a XVII—XVIII. századig nyúlunk vissza. Korábbi bányászatunk és kohászatunk technikai színvonaláról viszonylag keveset tudunk. A kevés adat hitelességet, azonban meggyőzően bizonyítja az a tény, hogy’ az egész középkoron át a magyar bányászat szolgáltatta Európa nemesérc- és réztermelésének túlnyomó részét. tezr,eles az is, hogy a bányajogot előszó az ún. ..alsómagyarországi” banye éken, Selmecbányán ál környek fglalták irasba. Ez szolgait mint a szomszédos országok bányajo kialakításánál is. Banászatunk technikai újításai — a fejtés, a bányaszállitás, az ércelőkészítés terén — javarészt ugyancsak az „alsómagyarországi” bányavidékről erednek. A fejtés nehéz munkájában forradalmi újításnak tekintették a lőporral való repesztést. Ezt a módszert 1827-ben Weindl Gáspár Selmecbányai bányamester vezette be. Újítása elterjedt az egész világon. Csehországban 1632-ben, Németországban 1643-ban, Angliában pedig 1770-ben alkalmazták először. Az eljárás a dinamit feltalálásáig (1864) mindenütt meghonosodott. A magyar bányákban már a XVI. században ismerték és használták szállításnál a kerék gördülékenységet fokozó fősíneket. A víziéről pedig a XV. században, sőt talán még korábban is hasznosították vizemévi berendezéseknél, bányati f beknél, érczuzeműveknél. Anglia után először Magyarországon alkalmazták a gőzgépet vízemelő gépek hajtására. Ezt a gépet Potter Izsák angol gépész állította fel, Újbányán (1722). A török háborúk alatt, lehanyatlott a magyar bányászat. A XVII— XVIII. század fordulóján azonban hamarosan visszaszerezte korábbi hírnevét az alkalmazott műszaki újításokká). Az aknák mélyítésével, az újabb rétegek feltárásával párhuzamosan növekedett a bányavízveszély. Egyre nehezebb feladatot jelentett a mind nagyobb mélységből és mind nagyobb mennyiségben kitermelt ércek felszínre szállítása is. A vízemelés és a bányaszállítás növekvő feladatait korszerűbb technikával kell megoldani. A két Hell, apa és fia valósították meg a fejlettebb bányászati technikát. A további műszaki fejlődést ezen a területen a Mikoviny Sámuel által megszervezett selmeci bányatisztképző iskola, majd a belőle alakult bányatiszti és kohászati akadémia működése és eredményei segítették elő. Mikoviny modern, elméleti alapokon, mégpedig matematikai és természettudományi alapokon nyugvó műszaki oktatást vezettek be Selmecbányán. Iskolái* egy évszázadon keresztül a bányászati és kohászati tudományok művelésének nemzetközi jelentőségű központjává lett. A Selmecen kialakult módszer például szolgált az első műszaki egyetemnek, a francia, forradalom alatt létrehozott „Ecole Polytechniqae’-nek. A század végén jelentősen öregbítette az alsómagyarországi bányavidék műszaki hírnevét Borii Ignác eljárásának, a nemesércek foncsorozásainak bevezetése. Az eljárás bemutatására szerezték meg 1786-ban az első nemzetközi bányászati-kohászati és kémiai kongresszust Selmecbányán. Ez v áll egyúttal az első nemzetközi szakmai tudományos egyesület alakuló ülése is. A magyar bányászat és kohászat úttörői minden erőfeszítésük ellenére sem válhattak az ország gazdasági fejlődésének elősegítőivé. Ausztria gazdaságpolitikája minden magyar eredményt alárendelt az osztrák kincstár érdekeinek. A technikai újításokat a kormányzat a magyar föld kifosztásának eszközeivé tette. Ennek a rablógazdálkodásnak köszönhette Magyarország, hogy XIX. század elejétől bányászatának a és kohászatának jelentősége fokozatosan csökkent. A bányászatot háttérbe szorították más országok újonnan felfedezett lelőhelyei, a kohászatot pedig a nagy nyugati országok rohamosan fejlődő vas- és fémipara. A nehéz körülmények azonban sarkalló erőt is jelentettek. Az erős nemzetközi verseny kényszerítette a két iparág műszaki vezetőit a lehető legkorszerűbb technikai színvonal biztosítására. Időről-időre bánya- és kohómérnökeink akadtak e között kiváló szervezők és szakemberek, akik sikeres megoldásaikkal még a szerény anyagi lehetőségek ellenére is nagy mértékben előmozdították a fejlődést. Fémbányászatunk korszerűsítése a XIX. század második felében Pech Antal (1822—1893) érdeme; Ő szervezte a bányageológiai intézményt, a Bányászati és Kohászati Egyesületet, és létrehozta az egyesület szaklapját. Nemzetközi jelentőségű id. Kergely Antal professzor (1837—1907) munkásságát, aki a magyar vasipart szervezte újjá! Nevéhez fűződik a legkorszerűbb eljárások, gyártási ágak bevezetése, modern berendezések létesítése. Az általa megindított első vasipari szakirodalmi dokumentációs kiadvány a tudományos világ igen jelentős eseménye volt. A Német Kohászati Egyesület kiadásában jelent meg. (..Kerpelys Berichte über die Fortschritte der Eisenhütten technik’ó) Kiváló munkatársai, kutatásainak méltó folytatói voltak: ifj. Kerpely Antal (1860—1917), Borbély Lajos (1843—1923) és Katona Lajos (1866— 1933). Ifj. Kerpely Antal számos találmánnyal járult hozzá a kohászat fejlesztéséhez. Ezek közül a legismertebbek: a Martus kemencéhez készített mechanikus adagológép és a Kerpely-féle nagynyomású gazgettérától. Borbély Lajostól származik,a bessemerezésnek a Mártírt- acélgyártással való kiegészítése, az ún. duplexeljárás. Katona Lajos elméletben bebizonyította a közvetlen acélgyártás lehetőségét. Elgondolásait a gyakorlatban később Amerikában és Svédországban valósították meg. A XX. század legjelentősebb magyar bányatechnikai eredményei Finkéуléssel (1889—1941) nevéhez fűződik, aki a szénelőkészítés úttörője volt. Lesjelentősebb találmánya az ún. Fittkey-féle légszer és a szénbrikettek idegen kötőanyag nélküli előállítása. A kohászat újabb fejlődésének letfontosabb lépései a különleges fémötvözetek, elektrot acélok, valamint a ritkafémek előállítása és egyre szélesebb körű alkalmazása. Ezen a területen is jeleskedtek a magyar mérnökök. Korda Dezső (1864—1919) zürichi műegyetemi tanár állított elő első rzbért ferroszilíciumot elektromos kemencében. Pácz Aladár (1870— 1939) találmánya az alaktartó Wolf* ram-izzószál , ami jelentős lépés volt az izzólámpagyártásban, és az alumínium-szilícium ötvözet, az alpax vagy sziflimin.. Cotel Ernő (1879—1934) műegyetemi tanárja hengerlés elmélete terén ért el nemzetközi jelentőségű eredményeket. Hermann Miksa (1861—1925), a róla elnevezett különleges anyagvizsgálati j módszert dolgozta ki, amely a „Bermann-féle szikrapróba, ötvözetek meghatározására” nevet viseli. ,j Varga Antal A hagyományoknak megfelelően, az évben is javítással kezdte az új esztendőt a meleghengermű. Felvitelünket az előnyújtó sornál készítettük. Személyi változások a Szakszervezeti Bizottságban A Dunai Vasmű Szakszervezeti Bizottsága az 1970 évi utolsó ülésén személyi ügyeket tárgyalt. Veres János elvtársnak, a VSZB titkárának javaslatára felmentették Szabó János elvtársat a VSZB szervezőtitkári funkciójából. A felmentésre azért került sor, mert Szabó elvtárs más fontos gazdasági beosztásba került. A szervezőtitkári feladatok ellátásával Péter Mihály elvtársat bízták meg. Péter elvtárs jelenleg iskolán van, ezért az iskola befejezéséig a szervezőtitkári funkciót Szarka Rudolf elvtárs fogja betölteni. A tervezőtitkár egyben a vállalati szakszervezeti bizottság titkárainak helyettese is. A Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának Elnöksége megtárgyalta és hozzájárult a Dunai Vasmű Szakszervezeti Bizottságában történő cserékhez. Ugyanezen az ülésén az SZMT 15 tagú nőbizottság megalakítását határozta el. A megalakult nőbizottság tagja lett Nagy Ferencné, a Dunai Vasmű laborvezetője a VSZB nőfelelőse. Levél a KISZ-alapszervezeteknek Az elmúlt év végén érvényét vesztette a vállalat kollektív szerződése, így tehát szükség van arra, hogy vállalatunk kollektívája elkészítse az új — öt évre szóló — kollektív szerződést. A kollektív szerződés előkészítésének időszakában jelentős szerepet kaptak a társadalmi szervek is. A Vasmű KISZ- Bizottsága különeveiben fordult a KISZ-alapszervezetek.Minden KISZ-szervezetünk számára fontos feladat annak figyelemmel kísérése, hogy a társadalom életének különböző területein hogyan érvényesülnek az ifjúság törvényekben és rendeletekben biztosított jogai.” — hangzik a levél. A levél a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a KISZ-szervezetek feladatuknak csak akkor tudnak eleget tenni, ha részt kérnek az új kollektív szerződés elkészítéséből, ha a fiatalok véleményének ismeretében részt vesznek az új szerződés előkészítésében. A levél végül felszólítja a KISZ- alapszervezetek vezetőit arra, hog a fiatalok körében tudatosítsák: a kollektív szerződés tervezeteiek megvitatása az üzemi demokrácia fontos eszköze, amellyel élni nem jog, hanem kötelesség. .t A KISZ-tagok készek végrehajtani az előttük álló nagy feladatokat Többször írtunk róla, hangsúlyoztuk politikai jelentőségét, most pedig a végeredményről szólunk. Úgy gondoljuk, e rövid bevezetőből sokan tudják már, hogy a KISZ tagösszeírás eredményeiről lesz szó. Általában nem vagyunk hívei száraz statisztikai számok ismertetésének, mivel azokat többféle módon is lehet értelmezni. Ez esetben mégis kivételt teszünk, mert a tagösszeírás számai — az általánostól eltérően, — nagyon is egyértelműen beszélnek. Elmondják például, hogy a vasműben bizonyos mértékű ,,elöregedés” tapasztalható. Ugyanis csökkent a 26 éven aluli fiatalok száma. A mostani összeírás során 107 fiatal kérte a KISZ-ből való kilépését, közülük a legtöbb már túllépte a KISZ korhatárt. Az elmúlt év során növekedett a párttagok száma az Ifjúsági Szövetségén belül, 12,2 százalékról 12,5 százalékra. Ez az arány ez évben erősen változni fog, mivel az MSZMP X. kongresszusa úgy határozott, hogy 18 éves kortól, a párt tagja lehet a fiatal, így tehát mór nyílott arra, hogy az arra érett KISZ fiatalok a pártnak is tagjává váljanak. Életkor szerint így oszlik meg a KISZ-tagság: 14-20 évig 36,5 százalék, 21—26 év között 47,7 százalék, a többi 26 év felett. A KISZ-tagoknak mindössze 1,4 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát (23 fő). Ez a szám önmagában kevés, de éppen elég figyelmeztető arra, hogy ezen a téren még komoly nevelési feladatokat kell megoldani a KISZ-alapszervezeteknek. Különösen igaz ez ha figyelembe vesszük, hogy elég magas (53,6 százalék) azoknak a KISZ-tagoknak a száma, akik csak nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Középiskolát viszont a KISZ-fiatalok 37,9 százaléka végzett. Ez az arány önmagában nem lenne rossz, de sajnos erősen eltolódik a férfiak javára. Örvendetes, hogy az előző évhez viszonyítva növekedett a vasműben az egyetemet és főiskolát vérelő KISZ-fiatalok száma, mégpedig 6,7 százalékról 1,1 százalékra. A tagösszeírás során kiderült az is, hogy 195 fiatal jubilál, vagyis 10 éve tagja a KISZ-nek. A tagösszeírás egyben elemző politikai munka is volt, mivel megkérdezték minden KISZ-tagnak a véleményét. (A tagösszeírások során elhangzott véleményeket már elemeztük lapunkban.) A munka politikai részét úgy lehetne összefoglalni, hogy a vasmű KISZ-tagsága kész végrehajtani az előtte álló nagy feladatokat, pártunk X. kongresszusának határozatait, és aktív részese kíván lenni a IV. ötéves terv végrehajtásának. Egy újságolvasó életfilozófiája „/gy sikerült..” — Hogyan olvas ön újságot? — kérdezem, és Gyenge Ottó negyvenéves lakatos készségesen válaszol: — Bizonyos szertartással, semmi kétség. Erre akkor figyeltem fel, amikor a gyárban a szemináriumvezető azt mondta mellettem, hogy a modern ember bibliája az újság. Hát az én bibliám a Népszava. — Amikor hazajövök, akár este, akár délben, itt. van a konyhában, a szekrényen vagy az asztalon. Kezet mosok, s beülök vele valamelyik sarokba. Mire az asszony megtérít, a mozaikot már ki is olvasom. Mindig ezen kezdem, mert gyorsan — meglehet, vásári módon — kielégíti azt a mohó kíváncsiságot, amivel az újságot én kézbe veszem. Olvasok itt a kipuffogó gázok rákkeltő hatásáról, sörivó rekordról, ötlábú borjúról, kábítószer-botrányról, és új erőművek avatásáról — mindenről. Ezt az oldalt villámgyorsan átfutom, és némiképp csillapodva — de még energikus mozdulattal — a harmadik oldalra lapozok, itt olyan dolgokról imák, ami kell hogy érdekeljen. Például a pénzverők kollektív szerződéséről, amit elolvastam, mert imerem a miénket is, módomban állt összehasonlítani őket. De elolvasom a munkásosztály műveltségéről és a kereskedelem fejlesztéséről írottakat is. Ezután a harmadik oldal következik, a Fekete krónikával, majd a sport, végül a külpolitika. Itt már csak bele-beleolvasok a sorokba, eszem is közben, figyelem a gyerekek élménybeszámolóját, és hallgatom a feleségemet, aki megint választásra sarkall. ..Fiam — mondja —, döntsd el, hogy eszel vagy újságot olvasol, mert sírbg viszel ezzel az örökös lapozgatással.” — Előfizetője vagyok az Univerzumnak is. Össze is gyűjtöttem, ott láthatja mindet a televízió alatt. Ha már utazásra nem is telik, legalán olvasok más népekről, országokra meg egyéb tudományos érdekességekről, a drótkötélpályás városi közlekedésről. doktor Guidon békáira Hiába, három gyereket nevelek, ne lehet lemaradni a fejlődő világtól. Járatom az Ezermestert is, amikből olvasok, azt meg is csinálta. Újságtartót, dísztárgyakat, egyebe Azt a pálmát, amit lát, söröskupakokból csináltam. A legtöbbjét persze elajándékozom rokonoknak, ennek-annak. Nem mintha túlságosan kiterjedt baráti, rokoni köröm lenne, hiszen éppen az ellenkezője igaz: kerülöm az embereket, amennyire lehet. — Az az elvem, hogy én sem törődöm senkivel, velem se törődjék senki. „Nem adhatok kalácsot, adok helyette tanácsot” — mondják. Már nekem ne adjon senki, nem kérek. De nem is adok. A magam erejéből, a magam munkája után élek. — Ne kerekítse a szemét, talál még magam fajtái eleget, ha jobban körülnéz. S meglehet, maga is így gondolkodik majd, ha meghányja kicsit az élet... — ötvenegyben lecsuktak, mert ivetni valót találtam a Rákosrendszerben. A barátom jelentett el. Mikor kiszabadultam, az anyám szól fogadott, hogy menjek, ahová idők, nála nem lakhatok, mert élet volt a velünk való civakodásbó! int akaró fiatal még. — A törvények értelmében huszonegy órán belül bejelentett lakásomak, munkahelyemnek kellett lenni !És mondtam, hogy az első,’utamba kerülő lányt, aki fedél alá tud vinni, feleségül veszem. Másnap találkoztam is eggyel, akit csak férjjel engednek haza szülei, mert teherbe esett. Mindketten jól járunk, mondtam neki, téged hazaengednek a szüleid, és én is tudom rendezni a dolgaimat. Házasodjunk őssze egy félévre. Beléptünk egy kocsmába, fizettünk ott két tagnak egy-egy fröccsöt. Ők voltak a tanúk, és megesküdtünk így. Szerencsére megértettük egymást, együtt maradtunk tovább. Már a második gyermeket vártuk, amikor minden előzetes bejelentés nélkül zülleni kezdett. Azonnal otthagytam. Dunaújvárosba jöttem, új életet kezdeni. Szerkesztői biztatásra, ítélettel fejelném meg az elhangzott vallomást. Kockázatos vállalkozás, persze, mert sokszor nehéz ítéletet mondani: az emberek nagy része úgy éli le életét, hogy az nem tekinthető sem bűnnek, sem pedig erénynek, és leginkább a tehetetlenségi erőre hasonlít, ami uralja őket. A fenti vélemény kialakítóját én nem sorolnám közéjük. Kevés szállal kötődik Gyenge Ottó a világhoz, de azokkal erősen és következetesen. Becsületesen dolgozik, és becsületesen neveli három gyermekét. S mert gyakran van légszomja a három berendezett szobában, újságot olvas. Lebeszélni erről — én semmiképpen чem akarom, legfeljebb arra biztatnám, hogy — felüdülésképpen — váltson néha műfajt. Vigye lakásába a világot (az Universum felstócolt évfolyamaiban), de ne zárkóznék el a személyes, tapasztalatgyűjtéstől sem : kellemes meglepetéseket szerezhet magának! Kúpos? fas J ailos Hírek a KISZ A Dunai Vasmű KISZ Végrehajtó Bizottsága január 19-én ülést tart. A végrehajtó bizottság ezen ülésén sor kerül az 1970. évi munka értékelésére, megtárgyalják az 1971. évi feladatokat, illetve az első félévi munkatervet. A vasmű KISZ-bizottsága idei első ülését január 21-én fogja tartani, amelyen ugyancsak az 1970. évi munka értékelése, illetve az 1971. évi feladatok kerülnek napirendre. Az A vasmű KISZ alapszervezetei elkezdték az 1971. évi akcióprogram összeállítását. Az új akcióprogramoknak február 10-ig kell elkészülni. A KISZ-bizottság külön felhívta az alapszervezetek vezetőinek figyelmét arra, hogy a program szorosan tartalmazza a tagösszeírások során felvetődött igényeket. A KISZ-alapszervezetek az éves összeállításánál vegyék munkatervek figyelembe, hogy ez év decemberében kerül sor a KISZ VIII. kongresszusára. Hz A Dunai Vasmű KISZ Végrehajtó Bizottsága rendkívüli ülésén felmentéseket és kooptálásokat hagyott jóvá. A KISZ-bizottság tagjai közül felmentették Joó Mártát és Garancz Józsefet. Helyükre a végrehajtó bizottság Józó Valériát és Keszthelyi Gábort kooptálta. A végrehajtó bizottság tagjai közül a Dunai Vasműből leszámolt Joó Márta, helyére Jo_o Valériát kooptálta. *