Üst, 1971 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1971-10-27 / 20. szám

November hetedike é­vfordulót ünnepelünk. A Nagy Októberi Szocialista forradalom 55. évfordulóját. Felgyorsult, dinamikusan lükte­tő, fejlődő életünkben, nap­ gondjaink, elfoglaltságunk el­­lenére ezekben a napokban emlékezetünkben képek jelen­­n­ek meg - az Aurora cirkáló ágyúlövése — a Téli Palota ostroma­­ és az elmosódott filmkockákon Lenin szól a ka­tonákhoz, matrózokhoz, munkásokhoz. Az *isi »zoe‘-s'isto forradaion­ győzelmétől eltelt idő­­s­ akben a világot. »16 emberek tudatában a Szocialista For­radalom és Lenin neve szétválaszthatatlanul egybeforrt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak igen nagy a jelent­ősége az emberiség történetében. A világ bármelyik országát nézzük, nincs társadalmi életének egyetlen olyan oldala, ammyre a Forradalom közvetlenül vagy közvetve ha­tást ne gyako­rlt volna. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szemléltető példája nyomán jött létre a szocialista világrendszer, mely­nek hazánk is békés, építő tagja. Az Októberi Forradalom tette lehetővé, hogy a dunapentelei dombokon felépüljön első szocialista városunk és az ország legnagyobb, legkor­szerűbb kohászati kombinátja, a Dunai Vasmű. Vállalatunk első üzeme, az öntöde, 20 évvel ezelőtt, a Nagy Okóberi Forradalom évfordulójának ünnepén kezdte meg a termelést Az első csapolás időpontjának megválasz­tásával fejezték ki az építők és a Dunai Vasmű első dolgo­zó, valamennyiünk hálóját a világ első szocializmust építő népe, a szovjet nép iránt. Az első csapolás óta eltelt idő­szakban a Dunai Vasmű teljes vertikuma kiépült, s az épí­téssel együttjáró, ugrásszerű fejlődés forradalmi lendületét a növekvő termelési eredményekért naponta ismétlődő, ter­melő munka váltotta fel.­azdasági fejlődésünknek a párt által megjelölt útja a gazdasági hatékonyság növelése, az irányítás és a szerve­zettség javítása, a munkafegyelem megszilárdítása. Ezen építő, mindennapi gondjaink megoldásához merítünk erőt s bátorságot a forradalmi október eszméiből és a lenini em­berségből, munkakedvből, s vezetői erényekből. Pöstyéni Balázs a DV párt vb tagja A DUNAI VASMŰ DOLGOZÓINAK ÜZEMI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT 1971. OKTÓBER 27 A VSZB napirendjén: A szakszervezeti oktatási terv A VSZB napirendjén október 22- én az oktatási terv szerepelt. Az 1971—72-es oktatási évben a szak­­szervezeti bizottság agit.-prop. bizott­sága a következő oktatási formákat szervezi, illetve irányítja: 1. Szak­­szervezeti tömegpolitikai oktatás. 2. Állami és szakmai oktatás. 3. Bizal­miak, reszortfelelősök alap- és to­vábbképzése. 4. Ismeretterjesztő elő­adások. 5. Szocialista brigádvezetők továbbképzése. Az oktatás célja, hogy a vas­mű dolgozói széles körben is­merjék meg a párt X. és a szakszervezet XXII. kongres­­­szusának határozatait. Fontos feladat a szocialista tudat for­málása, politikai világnézet kialakítása. A szakszervezeti tömegpolitikai oktatás szerepében a most kezdődő oktatási évben három önálló tan­folyam anyaga szerepel: társadal­munk időszerű kérdései, a szocialista demokratizmus időszerű kérdései, világpolitikai időszerű kérdések. E három témakörben elhangzó előadás: Az életszínvonal-növekedés feltételei, A nők helyzete szocialista társadal­munkban, Vállalati bérpolitika és jövedelempolitika, Szakszervezet és az ifjúság. A szakszervezetek az európai biztonságért címekkel. A vállalatnál folyó állami és szak­mai oktatást az Oktatás- és Ismeret­­terjesztő Tanács irányítja. Vállala­tunknál súlyos gond, hogy sok olyan dolgozó van, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Ezért ez évben üzemi általános is­kolát hoznak létre. Reméljük, nagyobb lesz az érdeklő­dés iránta mint az elmúlt évben, mert minden dolgozónknak meg kell értenie, hogy korszerű üzemben csak megfelelő alapműveltséggel lehet dolgozni. Annak érdekében, hogy a szak­­szervezet tisztségviselői jobban fel­készüljenek a szakszervezetek előtt álló feladatok elvégzésére, a terme­lési célkitűzések segítésére, a dolgo­zók érdekvédelmére, ez évben sor kerül a bizalmiak és reszorz­­s felelősök alap- és továbbképzésére. A bizalmiak oktatása a Vasmű Klub­ban lesz, a reszortfelelősök pedig fő­leg bentlakásos iskolákban nyernek továbbképzést, melyek részben Du­naújvárosban, részben Budapesten lesznek. _ Az ismeretterjesztő előadások ke­retében lehetőség nyílik bel- és kül­politikai kérdések megtárgyalására és a dolgozókat foglalkoztató kérdé­sek megválaszolására. A tematika összeállításánál figyelembe vették a szocialista hazafiság és az internacio­nalizmusra nevelés igényét is. most kezdődő oktatási évre termé­­­szettudományi sorozatot, a nők aka­démiáját, irodalmi, autó-műszaki, földrajzi, nyugdíjas sorozatot, vala­mint ifjúsági fórumot és szocialista brigádvezetők továbbképzését terve­zik. A sorozat előadásait a Dunai Vasmű Művelődési Házában és a IV. számú munkásszállóban lévő Vörös­marty könyvtárban tartják. Igen érdekes a tematikája a bri­gádvezetők fórumának. A Dunai Vasmű a IV. ötéves tervben cmmel Borovszky Ambrus elvtárs, A vasmű 1971. évi termelési eredményei, nye­reségfelosztása címmel pedig Budai Tibor főosztályvezető tart előadást. Elkészült az ismeretterjesz­tő előadások tematikája is. Termé­szettudományi sorozatban például ilyen címekkel hangzanak el elő­adások: Kozmikus környezetünk, Ahol más napok ragyognak; Van-e élet a Földön kívül?; Milyen távol­ságba tud az ember ellátni a mai csillagászati távcsövekkel? — A Nők Akadémiája sorozatban pedig: Ho­gyan lesz a lakásból otthon?; Hagyo­mányos vagy korszerű családi élet?; Meddig, magánügy a családi perpat­var? A fiatalok fóruma is érdekes elő­adásokkal várja az érdeklődőket. Néhány előadás címe: Van-e szexu­ális forradalom? Kockára tenném-e életemet a hazámért, a szüleimért, a tudományért?; Lennék-e űrpilóta?; Elhagyhatom-e a naprendszert? Д harmadik negyedévben a vállalat gazdasági tevékenységében visszaesés következett be, és az első félév kedvező tendenciái már érvényesültek egyértelműen, így nem nyereség is elmaradt a tervezettől, a mintegy 85 millió forinttal. A har­madik negyedév során a vasmű 132 millió forint nyereséget ért el. A le­maradások okai között jelentős az acélmű termelési visszaesése, mert a tervet ebben a negyedévben egyik hónapban sem teljesítette, különböző okok miatt. A Lőrinci Hengerműnél is komoly üzemzavarok voltak, amelyek miatt ott is termeléslemaradás mutatkozott. Javított a meleghengermű is, ez is termeléskieséshez vezetett. A válla­lat gazdaságosságának nem kedvezett a piaci helyzet sem. Az acélmű lemaradása, vala­mint a kedvező kohójárat miatt mintegy 40 ezer tonna nyersvaskész­­let keletkezett, melyet nem tudunk megfelelő áron értékesíteni, így vál­lalati szinten ez is nyereségkiesést okoz, de ha a nyersvasat acéllá, il­letve lemezzé, profillá, vagy egyéb végtermékké tudtuk volna feldolgoz­ni, kisebb lenne a nyereség lemara­dásunk. Árbevételünk havonta átlag közel 50 millió forinttal csökkent, ugyan­akkor a kifizetések összege változat­lan maradt, mert a szükséges anyagokat és termeléshez eszközöket megvásároltak, de ezek gazdasági eredménye, a már említett okok miatt, nem realizálódtak. A negyedév során növekedett az ötvözött acélkészlet is, mert minősé­gi követelmények miatt nem tudtuk értékesíteni. Jelentősen nőtt a hen­gerkészlet is, ütemtelen beérkezés és túlbiztosítás miatt. De a kívánatos­nál nagyobb mértékben növekedtek a tartalékalkatrész készletek és mosási melléktermék készletünk is.­­ Mindezek a körülmények a harma­dik negyedév során komoly pénzügyi Minden szem az acélműre tapad Szabó Ferenc főkönyvelő nyilatkozata а Ш. negyedévi gazdasági eredményekről és a IV. negyedévi feladati­ról nehézségek elé állították a vasmű­vet. A vasmű év elején 3,5 százalékos bérfejlesztést irányzott, elő, ez évre. Tudott dolog, hogy a vállalat nyere­ségessége és a bérfejlesztés lehető­sége között szoros összefüggés van, mivel a bérfejlesztés a bérfejlesztési mutató alakulásától függ, ez a mu­tató pedig döntően függ a nyereség növekedésétől. Az év elején terve­zett 860 millió forint vállalati nye­reség elérése esetén a tervezett bér­­fejlesztés az úgynevezett kedvezmé­nyes adózási sávba esik. Viszont, ha kevesebb lesz a nyereség, akkor bérfejlesztés egy részére megduplá­­­zódik vagy megtöbbszöröződik az adózás. Tehát kevesebb részesedési alap marad az év végére. Az elmondottak világosan megha­tározzák a negyedik negyedévi fel­adatokat. A vasműnek mindenkép­pen el kell érnie, hogy 800 millió forint felett legyen az éves nyere­sége. Ebben az esetben még nagy­részt biztosított a kedvezményes bér­­fejlesztés, és elfogadhatóan alakul az év végén felosztásra kerülő nyere­ségrészesedés is. A cél eléréséhez szükséges felté­telek megvannak a vasműben. A súlyponti feladat az acélműre hárul; a gyárrészlegnek az utolsó negyed­évben minimum 240 ezer tonna acélt kell gyártania. Ez a feladat teljesít­hető, hiszen az első negyedévben en­nél nagyobb volt az acélmű terme­lése. A nyár folyamán már világossá vált, hogy elsősorban az öntő­­csarnoki problémák gátolják az acélmű gazdasági munkáját. Kor­szerű munkaszervezéssel, az öntő­csarnok súlyponti helyként való ke­zelésével biztosítható, hogy ez az üzemrész is képes legyen fogadni a már említett 240 ezer tonna acélt. A gyáregységtől várt teljesítmény 30 ezer tonnával több a negyedik ne­gyedévben, mint az előzőben volt.­Ez a 30 ezer tonnás többlet viszont a továbbfeldolgozások során mintegy 50—60 millió forint többletnyeresé­get biztosítana a vállalatnak. A gazdaságosság növelésére egyéb lehetőségek is vannak. Leg­fontosabb, hogy tovább csökkentsük az önköltséget. A hengerműben az első nyolc hó­napban kedvezően alakult a fajlagos kihozatal, szeptemberben viszont már romlás mutatkozott. Döntő fon­tosságú, hogy a kihozatal itt is leg­alább az első nyolc hónap átlagára szoruljon vissza. Fokozatosan figye­lemmel kell kísérni, és csökkenteni kell az üzemi általános és üzemfenn­tartási költségeket is. A negyedik negyedévben nagyobb mennyiségű vásárolt acél érkezik, mint a harmadik negyedévben. En­nek feldolgozása — a nagyobb men­­­nyiségű saját acél mellett, — a hem germű kollektíváidra hárul. Sikeres munka esetén ez is jelentősen nö­veli a vállalati nyereséget. — összefoglalóul azt tudom m­on­­dani — fejezte be nyilatkozatát Sza­bó Ferenc elvtárs —, hogy a negye­dik negyedév során a gazdasági ered­ményeink igen lényegesen változhat­nak — feltételeink megvannak hoz­zá — , nem kell mást tenni, mint csupán az első félév hatékonyságá­val dolgozni. — Mielőtt a harmadik negyedévi eredményekre részletesen kitérnék, okvetlenül meg kell említeni az első félévi gazdasági munkát. Szólni kell róla elsősorban azért, mert az 1971-es gazdasági év a vasmű életében jól kezdődött, és az első félév során lé­nyegében teljesítette a vasmű önma­ga elé kitűzött feladatot. Év elején ugyanis az egész éves nyereségtervet 860 millió forintban határoztuk meg, és az első félévben 429 millió forint nyereséget értünk el. Ebben az idő­szakban csaknem minden gyárrész­legünk teljesítette, illetve túlteljesí­tette feladatát, a kohászat és a Lő­rinci Hengermű lemaradása is be­hozhatónak látszott. Kedvező volt a tett intézkedés és beváltak a terme­lési és a nyereség növeléseire kiala­kított ösztönzők és szabályok. Jelen­tős gond volt azonban már akkor is a tételes teljesítések lemaradása. Mi újság a hengerművekben? A hideghengermű kikészítő üze­mének szocialista brigádvezetői meg­vitatták a gyárrészleg és ezen belül üzemük munkavédelmi helyzetét. Ennek kapcsán arra az elhatározás­ra jutottak, hogy novemberben mun­kavédelmi hónapot tartanak. Tizen­két pontban foglalták össze a java­solt tennivalókat, amelyeknek meg­valósításával közvetlen munkahe­lyük baleseti mutatóinak ugrásszerű javulását várjuk. A megalapozott és körültekintő kiírást a társüzemek­nek is megküldték, akik értesülé­seink szerint egyöntetűen csatlakoz­nak a felhíváshoz. * A gyárrészleg üzemi bizottsága mellett működő termelési bizottság­tól kapott értesülések szerint, 1971. eltelt időszakában, a múlt évhez vi­szonyítva, jelentősen csökkentek a gépész-villamos üzemzavaros állás­idők. Közel 23 százalékkal jobb eredményt mutat a statisztika, mint 1970. első kilenc hónapjában. Órák­ban kifejezve: ez csupán a meleg­­hengerműben 173 órát jelent. Ezek a az eredmények azt mutatják, hogy karbantartó üzemek, amelyek mindegyike indult a „Szocialista Munka Üzeme” címért, teljesítik vállalásaikat, amelynek értékét még az is emeli, hogy eredményeiket a tervezettnél kisebb létszámmal és kisebb ráfordítással érik el. * A termelési tanácskozásokon és egyéb fórumokon elhangzó felveté­seknek és észrevételeknek nyomán, amelyek főleg a törzsgárdatagság ré­széről hangzottak el, a termelési bi­­zottság munkahely szerint kigyűj­tötte azokat a munkavállalókat, akik notórikus kimaradásukkal és más fe­gyelmezetlenségükkel rontják a munkahelyi légkört. Tették ezt azért is, hogy felhívják a gazdasági veze­tők figyelmét arra, hogy ezekkel a „dolgozókkal” szemben éljenek fe­gyelmi jogkörükkel, és szükség ese­tén, bármennyire égető is a létszám­helyzet, távolítsák el a becsületes, lelkiismeretesen dolgozó munkások soraiból. Legutóbbi­ számunkban bemutat­tuk azokat a brigádokat, amelyek a társadalmi munka terén a gyárrész­­legnél kiemelkedő eredményt értek el. Hogy ez a kimutatás teljes le­gyen, legújabb információink alap­ján közöljük, hogy a kemence üzem, a különleges kikészítő és a henger­sor üzem dolgozói 14 ezer órát meg­haladó társadalmi munkát végeztek városunk létesítményeinek fenntar­­­tására és szépítésére. I

Next