Üst, 1972 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1972-01-12 / 1. szám

Anyaghegyek mögöttük gépek egyhangú za­ja, gyorskezű dolgozók — meg­szokott kép a Dunai Vasmű termelő üzemeiben. Az év vé­ge azonban időnként olyan dolgokat produkál, amire so­kan nem is gondolnának. Egyes helyeken az anyaghe­gyek megnőnek, s bizony „bá­nyász” legyen a talpán, aki ebben a káoszban megtalálja a kiszállításra besorolt termé­ket. Máshol viszont — ez főleg az előrelátó üzemekre jellemző — az anyaghegyek már az év vége előtt apadni kezdenek, és elérkezik a nap, amikor csak az összetakarítás­­ra váró hulladék marad a raktárban. Hogy mindezt miért fejtegetem? íme a válasz. Az új év első napján a le­­mezfeldolgozó gyárrészleg pro­filüzemében jártam. Arrajárók megszoktuk már, hogy az üzembe belépve profilhegyek özönével találkozunk. Most azonban csaknem visszafordul­tam, gondolva, hogy rossz he­lyen járok.­Mindössze két kő­­ leg profil, ragyogó tisztaság és rend fogadott az üzem kiszál­lítási raktárában. A gépek az új év előtti nagyjavítás után próbagyártást végeztek, majd zökkenőmentesen álltak át a megszokott termelésre, töltöt­ték be kész profiltermékkel a raktár üres területét. Itt azonban szinte azonnal meg­kezdődött a vagonírozás, így a raktárban továbbra is megma­radt a kialakított rend, így is van ez rendjén. Akaratlanul is felvetődik a kérdés: ha a profilüzemben mindezt sikerült megvalósítani, miért nem tehetik ugyanezt a vasmű többi termelőüzemei­s? Igaz, van itt egy másik, fej­letre váró­ kérdés is: miért ne lehetne akár egész évben így dolgozni, nem pedig hegyekké halmozni a készterméket, me­lyet időnként a nagy megpró­báltatások miatt alacsonyabb osztályú termékké kell átminő­síteni? ... Együttes erővel a nők helyzetének megjavításáért Múlt év végi legutolsó postánk egy igen fontos intézkedési tervet hozott. Ez az intézkedési terv a lemezfeldol­gozó gyárrészlegnél készült és a gyárrészleg gazdasági szervei rögzítették benne és politikai azokat a feladatokat, melyeket meg kell való­sítani annak érdekében, hogy javul­jon a nők politikai, társadalmi és szociális helyzete. A lemezfeldolgozó gyárrészleg dol­gozóinak mintegy 30 százaléka nő. Így tehát ennél a gyárrészlegnél na­gyon fontos, hogy a nőkérdéssel állandóan foglalkozzanak.. . Évekkel ezelőtt általában csak a Nemzetközi Nőnapon jutott a fér­fiaknak eszébe, hogy munkatársaik között nők is vannak. A Párt Köz­ponti Bizottsága határozatának meg­jelenése óta­­ gyökeres változás ész­lelhető a vasműben. A lemezfeldol­­gozó gyárrészleg intézkedési tervé­ből az tűnik ki, hogy itt a gazdasági, társadalmi és politikai szervek nem csupán arra törekednek, hogy hatá­rozatokat szolgai módon, kínos pre­cizitással végrehajtsanak. Több fo­galmazódott meg ebben az intézke­dési tervben, mégpedig a KB hatá­rozat és az ezt követő kormányren­delet szerepe. Átfontolt és meggon­dolt intézkedéseket tartalmaz annak érdekében, hogy minél előbb úgy beszéljünk a nőkérdésről, mint egy sikeresen megoldott feladatról. Sajnos lapunk terjedelme nem engedi meg, hogy a lemezfeldolgozó gyárrészleg intézkedési tervét teljes terjedelmében közöljük, de egy-két jelentősebb megfogalmazást szívesen kiemelünk: — Többgyermekes, gyermeküket önállóan nevelő és családos nőknek jelentős ünnepeink előtti éjszakás, illetve délutáni műszakját szabaddá kell tenni. — A gyárrészlegvezető 1972. első negyedévben pályázatot hirdet meg olyan munkaszervezeti megoldás ki­dolgozására, amivel megoldható len­a­ne a rostalemez- és radiátorüzemben többgyermekes és gyermeküket önállóan nevelő anyák éjszakai mű­szakjának megszüntetése. A gazdasági vezetés feladatai közt szerepel még az egyenlő munkáért egyenlő bért elvnek gyakorlati meg­valósítása, sőt az is, hogy a gyer­mekgondozási segélyen lévő édes­anyáknak a munkaterületükön idő közben történt fizetésrendezést végre kell hajtani és erről még a segélyen lévő időtartamon belül értesíteni kell a dolgozót. A teljesítménybérben dolgozó nők a gyermekgondozási segélyből térnek vissza és átmeneti­leg csökken munkateljesítményük egy-két hónapon keresztül az üzemi átlag alapján kapják munkabérüket.­­ Az intézkedési terv külön taglalja pártszervezetek, a szakszervezet és a KISZ-szervezet feladatait. A pártszervezet feladatai közül kiemel­nénk a következőt: — A nődolgozók munkáját nem nélkülözhetjük g­yárrészlegeink szé­les területein. Ezért a pártszerveze­teink nőpolitikai kérdésekben fejt­senek ki tudatformáló tevékenységet és követeljék meg a kommunisták­tól, minden vezetőtől —­­ bárhol dol­goznak is­­—, hogy maradéktalanul hajtsák végre a határozatból vett intézkedési tervünkből rájuk háruló feladatokat. A pártszervezetek feladati közt szerepel még, hogy a nőket fokozot­t­abban vonják be a politikai okta­tásba, és a káderkiválasztásoknál is ügyeljenek arra, hogy az arra alkal­mas nők megfelelő funkcióba kerül­jenek. A szakszervezet feladatai közül különösen figyelemreméltó az, hogy rendszeresen figyelemmel kíséri a nők iskolai végzettségét és agitációs felvilágosító munkát fejtenek ki a nyolc általános iskola elérése érde­kében. A KISZ is több pontból álló fel­adatot kapott, ezek közül talán fi­gyelmünket a következő ragadta meg legjobban: — A női szakmunkás utánpótlás biztosítása érdekében különös gond­dal kezeljék a szakmunkásképző is­kolákból időszakosan, illetve állomá­­nyilag a gyárrészleg üzemeibe kihe­lyezett fiatal leánytanulók gazdasági és társadalmi beilleszkedését és munkálkodjanak annak megkönnyí­tésén a gazdasági vezetés bevoná­­sával. A lemezfeldolgozó gyárrészleg még az elmúlt évben készítette el vázla­tosan ismertetett intézkedési tervét, de annak végrehajtása már az új esztendő feladata. A terv megfontolt és reális, a lemlezf­eldol­gozó gyár­részlegtől megtudtuk a céltudatos­ végrehajtást is. Reméljük most Ц így lesz. Szépen sorakoznak a lemeztekercsek a hideghengerműben. Meg­szokott mindennapi látvány, mégis lefényképeztük, mert most különle­gesség. Mi­­ ugyanis január 4-én készítettük a képet, bizonyítva vele, hogy az első percektől kezdve komoly termelő munka indult meg üze­meinkben. Szakmai tanfolyamok az első félévben A Személyzeti és Oktatási Fő­osztály meghirdette az 1972. I. fél­évében kezdődő szakmai tanfolya­mokat. A tájékoztató szerint január második felében kezdődik a gyár­­részlegi gépkezelő (18-án, 100 órás, kokszvegyészet), a forgalmi kiképző (19-én, 82 órás, szállító gyr.) és a darukötöző (20-án, 16 órás, üzem­­fenntartás kijelölt dolgozóinak). A gyárrészlegi gépkezelői tanfolyam orvosi és munkapszichológiai vizs­gálat­okhoz kötött. Februárban kezdődnek: ív- és gáz­­hegesztő (1-én, 3­0 óra, központi); daruvezetői központi, csak karban­tartó lakatosok és villanyszerelők részére, 2-án, 120 óra); darukötöző, oxigén- és gázpalackkezelő (21-én, 40 óra, központi); targoncavezetői továbbképző, (22-én, 40 óra, csak targoncavezetői jogosítvánnyal ren­delkező dolgozóknak) ; DEMÁG ke­­­­zelői (28-án, 32 óra, központi). Márciusban: 1—15-ig KIM, KIT, KM, SZIM, SZM mozgalmak szer­vezése, a DV KISZ Bizottság által kiadott alapszabály értelmében. Lángvágó tanfolyam (22-én, 72 óra, központi); kocsitirítói (23-án, 30 óra, szállító gyr) Áprilisban: folyamatos acélöntőmű berendezés és karbantartása (10-től, kohászati gyr.); forgalmi továbbkép­ző (17-től, szállító gyr.) Májusban: ásványelőkészítő szak­munkásképzés (a 316. sz. Szakmun­kásképző Intézetben a kokszvegyé­szeti gyr.-ből kijelölt dolgozók ré­szére); hengerész és forrasztár szak­munkásképzés­­ a 316. sz. Szakmun­kásképző Intézetben a hengermű­vek által kijelölt dolgozók részére. A személyzeti és oktatási főosz­tály felhívja az érdeklődők és érde­keltek figyelmét arra, hogy a tan­folyamok egymástól eltérő feltéte­lekhez kötöttek, ezért a gyárrészlegi és főosztályi oktatási megbízottak­nál érdeklődjenek. A kokszvegyésze­ti gyárrészlegben: Csató József (26— 73, kohászatnál: Dudás Mihály (26— 52), hengerműveknél: Szántó István (10—96), lemezfeldolgozó: Szendrődi Tamás (27—33), üzemfenntartás: Szakadáth István (25—39), energia: Fekete Gyula (14—18), szállítók: Si­mon József (29—80), MEAF: Schleisz Sándor (19—06), anyagforgalmi fő­osztály­ Fábián Imre (22—14) és a Lőrinci Hengerműben Dr. Kuti La­­josnétól. A fel nem sorolt főosztályok és az igazgatóság dolgozói a szakok­tatáson jelentkezhetnek a tanfolya­mokra (D. V. Igazgatóság II. 203.), telefon: 19—16 és 19—12. r • évi Új feladatok Igazgatósági szerveink az elmúlt év utolsó hónapjában elkészítették a vállalat 1972. évi termelési tervét. A vállalat egész évi feladatának ki­munkálása minden évben összetett és nehéz feladat. Sokféle szempontra kell figyelemmel lenni a végső szá­mok kialakításánál. A tervezés idő­szakában most is többféle variáció készült, közülük kettő, az A és B változat került az igazgatói tanács, a pártbizottság és a vállalati szak­­szervezeti tanács elé. Mindhárom testület az első, vagyis az A válto­zatot találta megfelelőbbnek és fo­gadta el. Igen jelentős, hogy a vál­lalat ez évben sem tervez létszám­növekedést, tehát a termelésnöveke­dés teljes egészében a termelékeny­ség növekedéséből kell, hogy bekö­vetkezzék. Ennek érdekében — az elmúlt évhez hasonlóan, — most is bértömeggazdálkodást kapnak gyárrészlegek. A beruházásoknál pe­­­dig előtérbe kerülnek a magasabb termelékenységű és minimális mun­kaerőt igénylő berendezések. A vasmű az elképzelések szerint ez évben sem emeli termékeinek árát, annak ellenére, hogy az alap­­anyagellátásban várhatóan mintegy 30 millió forintos áremelés követke­zik be.­­ Valamennyi gyárrészleg ismeri már az ez évre szóló termelési fel­adatait. A főbb számokat mi is köz­­zétesszük. A kokszvegyészeti gyárrészlegnek kokszból összesen 773 ezer tonnát kell gyártania, ezen kokszból 612 ezer tonnát, belül kohó­ipari- és háztartási kokszból pedig 161 ezer tonnát. A kohászati gyárrészleg kohóegy­ségének összesen 684 ezer tonna nyersvasat kell­­ előállítania. Az acélmű Martin-acélból 93 ezer ton­nát, elektroacélból pedig 16 ezer tonnát állít elő ez évben. A hengerműveknek 946 ezer 800 tonna hengerelt acéltermékgyár­tás a feladata, a hideghengerműnek 380 ezer tona finomlemezt kell gyár­tania. A lemezfeldolgozó gyárrészlegnek ez évben 110 ezer tonna acélidomot, 45 ezer tonna hajlított spirál­­varratú hegesztett csövet, 22 ezer tonna fémszerkezetet négyzetméter radiátort és 900 ezer ktV.t gyár­tania. A Munkás Akadémia felhívása A Munkás Akadémia iro­dalmi tagozatának következő előadása 1972. január 26-án, szerdán 16 órakor lesz a Vö­rösmarty Könyvtárban (IV. Munkásszálló). Juhász Gyulá­ról Kiss Ferenc irodalomtör­ténész tart előadást. Hasznos volt a külföldi út Üzleti tárgyaláson Svájcban jár Fontos tényező a rendelők által R­u­s­z j­a­r Gyula, a Lőrinci Henger megjelölt határidők pontos betartása, ma­gyár részlegvezetője. A Metal­impex Külkereskedelmi Vállalat méz-export intézőjével együttesi több megbeszélést folytattak nyugi nagykereskedelmi vállalatok képvis­lőivel a magyar hengerelt ári durva- és finomlemezek értékesítés­ről. Arra kértük Roszjar elvtársat, viden foglalja össze útjának taps­talatait. — A tárgyalások során húsz tájékozódást szereztünk a világos helyzetről, a hengerelt termékek­­­nak alakulásáról, valamint az, hogy milyen további lehetősé nyílnak a magyar hengerelt lems piacának szélesítésére, a kedves értékesítésre. Igen hasznosak voltak számra azok a vélemények, amelyek a szállított lemezek minőségével, a­ problémáival kapcsolatban tűri meg, régebbi vásárlóinktól. :n például az az egyértelmű vétem­, hogy 1971 második fele óta me­l­­jesen megfelelő a Lőrinci Hengrű­­ből szállított lemezek sík fele. Ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy a durva lemezek minősnél a jelenlegi szintet kell tartani H. Takács Katalin Ez nagyon befolyásolja nemcsak gyáregység, hanem a külkereskedel­­­mi partnerek munkájának eredmé­nyességét is. Ezért közös érdekünk — folytatta a gyárrészleg vezető —, hogy ezeket a határidőket mindig pontosan be­tartsuk. Mi a magunk részéről ezt a jövőben is szem előtt tartjuk és fon­tos feladatként kezeljük. — Roszjar elvtárs most járt elő­ször Svájcban. Melyek azok a jelen­ségek, amelyek leginkább felkeltet­ték érdeklődését? — Hasznos volt számomra az uta­zás valóban azért is, mert közelebb­ről láthattam, hogyan élnek az em­berek egy nyugateurópai tőkés or­szágban. Erről több alkalommal, be­szélgetések során tájékoztattam munkatársaimat is. Most röviden összefoglalva a legérdekesebbeket : megfigyelésem szerint igen magasak ott az élelmiszer­árak, magasabbak a lakbérek, viszont aránylag olcsók a mindennapi ruházati cikkek." Meg­lepő volt számomra, hogy a világ­szerte híres, márkás órák szülőhazá­jában, a boltokban milyen drágán árusítják a karórákat. Tempós munkaz első négy napon Január 5 én érdeklődtünk vál­­lalat központi diszpécser-szófiá­nál, hogy a gyárrészlegeknél van kezdődött meg a termelő mdl­ A szolgálatban levő Ú­j­f­a­l­u­s Fe­renc jó hírekkel kezdte besoló­­ját: az első négy napban kipebb visszaesés nem tapasztalha Ahol van anyag, ott dolgoznak, több üzemben javításokra került­. A kohók a decemberi tempói dol­goztak az első napokb­an, aélmír is az év utolsó időszakánakdmé­­nyeivel jött át erre az esdőre. A meleghengermű az elsírom napban végezte a szokott kissé lassúbb tempóban termelők árát, mert nem volt megfelelő i­yisé­­gű alapanyaga. Január 4­ reggel 6-tól éjjel 2 óráig nagyja* volt az üzemben. A hideghengi dol­gozott ezekben a napokban itt is jelentkezett az anyaghiánt emel­jük, nem sokáig, mert a pécsei arról is számot adott, hogy hat va­gon import-tekercs útban van. A kokszolókemence az első három napon üzemszerűen termelt, negye­dikén viszont üzemzavar keletkezett. Kisiklott az egyik oltókocsi, és emi­att kétórás állásra került sor. A Lőrinci Hengermű javítással kezdte az esztendőt, de 4-én már 550 tonna anyagot hengereltek. Ez a mennyiség közel azonos a gyárrész­­leg napi feladatával. * Négy napi munkából nem lehet messzemenő következtetéseket le­vonni, de annyit — úgy hisszük jog­gal — megállapíthatunk, hogy min­den üzemünkben, az elmúlt évhez hasonlóan, mindjárt az év elején ko­molyan megkezdődött a munka. „rajt” tehát jól sikerült. A cél eléré­­­séig hátra van még 360 nap, Igen hosszú tehát még a táv, de ahhoz, hogy­ a végén ne kelljen finiselni, tempósan kell végigkocogni. Megváltott telefonszámok Lapunkban már hírt­ak arról, hogy bővítik a telefoniratot. A munkálatokat nemrégibe ejezték és mint Sevella Gy,a tele­fonközpont vezetője elírt, ezál­tal a Dunai Vasmű egyebeiben új telefonszámok léptek be, így megváltozott az energiálkodó és szolgáltató gyár részleges üze­meinek telefonszáma, autógyár­­egység telefonszámai, amint a kokszvegyészeti gyáriés kokszoló gyáregységeinek teleámai. A telefonközpont vezető elm­ondta, hogy a változások segít, eljut­tatták a vasmű gyárigeibe. Sevella elvtárstól mtuk még, hogy a telefonközpont rése ezzel befejeződött, műszakilag ugyanis to­vábbi bővítést végezni nem lehetsé­ges. Az új állomásokat csak na­gyon indokolt esetekben fogják ki­adni és emellett szolgálati telefono­kat a vasmű dolgozóinak lakására csak a személyzeti osztály jóváha­gyásával kötnek be. A telefonközpont vezetője megem­lítette még, hogy miután a Három­ezerrel kezdődő telefonszámokról vá­rosi vonalat hívni nem lehet, ezért mindhárom érintett helyen régi tele­fonokat is meghagytak annak érde­kében, hogy a dolgozók ügyes-bajos dolgaikat, problémáikat a városban is le tudják telefonon rendezni. A fenntartott állomások terhére fogják beszerelni a folyamatos öntő­mű telefonhálózatát is. Д Vasas Ifjú Klub január-februári programja Január 14-én 18 őr Ifjúkori bűnözésről. Január 15-én 18 ór A Dunai Vasmű Magnós Klub bemuta­tója. Január 21-én 18 ór Mi újság a nagyvilágban. Január 24-én 16 :° r: Delta, előadók: Várhel­y ás, a Delta c. lap főszerkesztője/1 i к Júlia, tv-bemondó. Január 28-án 18 r- Van-e Magyarországon hi­zgalom? Január 29-én 18 -- A Dunai Vasmű Magnós Klub bemuta­tója. Február 4-én 18 r: Disc Jo­key Klub, előadó : i­t­h László, a Fővárosi Művelődési Ház klubve­zetője. Február 11-én 18 órakor: A Veszp­rémi TIT Irodalmi Színpad előadá­sa. Február 12-én 18 órakor: A Dunai Vasmű Magnós Klubjának bemuta­tója. Február 18-án 18 órakor: Csalok?! Előadó: Takács Jenő bűv­­ész. Február 25-én 18 órakor: Az If­júsági Törvény végrehajtása a Du­nai Vasműben: előadó: dr. Erős László, a Dunai Vasmű jogtanácsosa. Február 26-án 18 órakor: A Dunai Vasmű Magnós Klubjának bemuta­tója.

Next