Üst, 1972 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1972-09-27 / 18. szám

SIT A DUNAI VASMŰ DOLGOZÓINAK ÜZEMI LAPJA Х [UNK]. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT 1972. SZEPTEMBER 27. A második félév eredményeiről javult a vállalati eredmény Interjú Szebb Ferenc elztorisai, val­etünk főkönyvelőjével Az I. félévi nyereség alakulásának indoklása so­rán a főköny­velő optimistán nyilatkozott a II. félév lehetőségeit illetően. Mint mondotta, megvan a reális lehetősége, hogy a vállalati nyereség lényegesen kedvezőbb legyen, mint az I. félévi. Szavaira emlé­kezve időszerűnek láttuk interjút kérni Szabó elvtárstól. Vállalta. Íme a kérdéseink, és a főköny­velő válaszai: Kérdés: — Hogyan alakult a II félév kezdetén a vállalat eredménye? Válasz: — Július, augusztusi nye­reség együttesen közel 160 millió Ft. Ez havi átlagban csaknem 40 millió Ft- tal több, mint a korábbi hóna­poké. A vállalati eredmény tehát lényegesen kedvezőbben alakult, mint az év első felében. Kérdés: — Hogyan alakultak azok a tényezők, amelyek az I. félévben kedvezőtlenül befolyásolták a nye­reséget? — Egyik problémánk az előző évi­nél alacsonyabb tőkés árak, illetve a dollárszorzó csökkenése volt. Jú­liusban, de különösen augusztusban lényegesen megnövekedett a tőkés exportunk (augusztusban több mint a kétszerese az előző hónapok átlagá­nak) és emelkedtek az árak is. Ez a tényező több mint 20 millió Ft-tal javította az eredményünket. További problémánk volt az I. félévben ban­tartási aránytalanul magas kar­költség. Július—augusz­ban karbantartásra fordított össze­gek 25—30 millióval voltak kiseb­bek, mint az előző hónapokban. További gondot okozott egyes ki­hozatali mutatók romlása. Kedvező tendencia tapasztalható különösen augusztusban a nyersvastermelés, az acélgyártás, a hidegen hengerelt készáru és a lemezfeldolgozói ter­mékek anyagfelhasználási mutatói­nak alakulásában.­­ Az I. félévben 142 millió Ft-tal növekedtek a termelési készletek. Ez a tendencia sajnos a II. félévben is tovább tartott, sőt fokozódott, ami több vonatkozásban gondot okoz a vállalati gazdálkodásban. Növekedett a készletekre jutó nem realizált eredmény, ugyanakkor za­varja a folyamatos, tervszerű gaz­dálkodást. Kérdés: — Ezeken a főbb ténye­zőkön kívül milyen okok befolyá­solják még az eredmény alakulását? Válasz: — Az I. félévben még csak jelentkezett, a III. negyedévben már komoly gondot okoz az acél­­szerkezetben mutatkozó kereslet hi­ány. Ugyanez vonatkozik az ötvö­­zöttacél-termelésünkre is. Ezek a termékeink igen nyereségesek és az itt jelentkező termeléskiesés csök­kenti a vállalat eredményét. Ked­vezőtlen tényező a kokszkészlet nö­vekedése, amely ugyancsak értéke­sítési nehézségek miatt, várhatóan csak IV. negyedévben fog csökkenni. Kedvezőtlen, hogy kevés az or­szágban a bála, illetve a bálázó ka­pacitás, így csökken az olcsó hulla­dék aránya az acélműi betétben. Kérdés: — Milyen intézkedések születtek az I. félévi eredmény meg­javítására? Válasz: — A vállalat- és gyár­­részlegvezetés igen alaposan és részletekbe menően elemezte az I. félévi képpen munkát. Ennek eredménye­több intézkedés történt a selejt ■ csökkentésére, egyes anyag­féleségekkel való fokozottabb gaz­dálkodásra, a drágább betétanyagok csökkentésére, a termékösszetétel javítására, a hideglemez-termelés növelésére, az export gazdaságosab­bá tételére. Kérdés: — Lát-e lehetőséget az előirányzott, körülbelül 850 millió forint éves nyereség elérésére? Válasz: — Ennek a lehetősége továbbra is megvan. Ismételten hangsúlyozom, hogy a vállalati ered­mény alakulására igen sok tényező hat, és mindezekre a tényezőkre oda kell figyelni. A félév elején ta­pasztalható tendencia kedvező, hi­szen a karbantartási költségek csök­kentek, javultak a tőkés eladási árak, növekszik az export-volumen, kedvező irányba fejlődik a fonto­sabb kihozatali mutatóink alakulása. Növelni kell a piacképes termelést, így különösen a hidegen hengerelt lemezt, radiátort, hajlított szelvényt. Folytatni, illetve fokozni kell a ki­alakult kedvező tendenciát. — Köszönjük az interjút, Szabó elvtárs. A KISZ és az útörőszervezetek kapcsolata Az úttörőszövetség egész tevékeny­ségének legfontosabb feladata: fel­készíteni az úttörőket a KISZ-életre. Ebből világosan adódik: az ifjúsági szövetségnek arról kell gondoskod­nia, hogy a párt eszméi, politikája, a szocialista nevelés elvei érvénye­süljenek az Úttörőszövetség munká­jában. A KISZ KB e fontos megállapítá­sainak tükrében vizsgálta meg Vasmű KISZ Végrehajtó Bizottsága a az úttörőszervezetekkel való kapcso­latát. Egyértelműen megfogalmazó­dott, hogy a kapcsolat egyáltalán nem felel meg a kívánalmaknak. Az okokat is részletesen elemezték. Meg­állapították, hogy a vasmű összes KISZ-tagja között mindössze 20—25 rendszeresen dolgozó ifi vezető van. Több gyárrészlegnél egyáltalán nincs is ilyen fiatal. A rendszertelen kap­csolat egyik oka, hogy a KISZ-tagok nem eléggé ismerik a KISZ-, illetve úttörőhatározatokat. A KISZ-alap­­szervezeteknek csak kis hányada is­meri el az úttörőcsapatban végzett munkát teljes értékű KISZ-megbíza­­tásnak. Sőt, előfordul az is, hogy nem is tudják, kik fejtenek ki ifive­zetői tevékenységet. Probléma az is, hogy az ilyen mun­kát végző fiatalokat nem vonják be a csapatvezetőségekbe, az úttörőcsa­patok fontos ügyeinek megvitatásá­ba, pedig ezek a fiatalok bizonyos nevelői tevékenységet fejtenek ki. Igaz, egyáltalán nem rendelkeznek ilyen ismeretekkel; ilyen jellegű képzésben nem részesülnek. Az őrsök, rajok és úttörőcsapatok valamint a KISZ-szervezetek közötti kapcsolatok esetenkéntiek, bár egy­két szép és ötletes közös programjuk volt már. Ám az ilyen spontán kap­csolatokból is hiányzik a megfelelő politikai tartalom. Lényeges lenne, hogy az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályos tanulói már érezzék a KISZ légkörét, és kissé a „kommunista” szó jelen­tését is. A KISZ VB igen önkritikusan ér­tékelte a vasmű ifjúsági szövetségé­nek ilyen jellegű tevékenységét, és nem véletlenül értékelte elégtelen­nek az úttörőszervezetekkel való kapcsolatot. De nemcsak felismerte az okokat, hanem megfelelő határo­zatokat is hozott a kapcsolat javí­tása érdekében. Elhatározták többek között, hogy rendszeressé teszik az úttörővezetők nyári továbbképzését. A szakmai, pedagógiai alapok elsa­játításához klubfoglalkozás kereté­ben megfelelő lehetőségeket biztosí­tanak. Az alapszervezetek feladatává tették, hogy rendszeresen és különös gonddal foglalkozzanak az ifivezetők kiválasztásával és megbízásával.­ A vezetőket pedig évente legalább egy­szer taggyűlésen be kell számoltatni megbízatásuk teljesítéséről. n­apirenden a KISZ-vezetőképzés A vállalati KISZ-bizottság egy év­vel ezelőtt foglalkozott az ifjúsági ve­zetők képzésével, és a képzés tovább­fejlesztésével. Az akkor hozott hatá­rozatok szellemében azóta kidolgoz­ták a továbbfejlesztés új módszerét, amelyet a szeptember 25-i KISZ-bi­­zottsági ülésen tárgyaltak meg és hagytak jóvá. A vezetőképzés az ifjúsági szövet­ségnek fontos feladata, mert az if­júságpolitikai határozatban megfo­galmazott követelmények megvalósí­tásához olyan vezetőkre van szükség, akik magas fokú politikai és szak­mai vezetési ismeretekkel rendelkez­nek. Az eddigi felkészítési módszer­nek az volt a hiányossága, hogy a ve­zetőképzés fogalmába keveredtek az aktuális felkészítési feladatok is. Ed­dig is helyes gyakorlat volt, hogy a politikai képzések súlypontját a szer­vezett párt- és KISZ-oktatások adták. Ezt a módot továbbra is alkalmazni akarják. A törekvések ellenére sem tudott kialakulni olyan képzési módszer, amely biztosította volna a képzés fo­kozatosságát, egymásra épültségét. Ezért a most jóváhagyott oktatási elképzelések szerint a következő ve­zetőképzési módszert valósítják meg: az alapszervezeti vezetőségi tagok ré­szére alapfokú, alapszervezeti titká­rok, illetve vezetőségi tagok részére középfokú, a csúcstitkárok, csúcsre­­szorzosok, illetve a vállalati szintű KISZ-vezetők részére felsőfokú tan­folyamot indítanak. Ezenkívül kétha­­­vonként vállalati szintű titkári meg­beszéléseket tartanak, ahol az aktuá­lis feladatok elvi és módszertani fel­készítése lesz a téma. Ezzel a módszerrel külön lehet vá­lasztani a kimondott vezetőképzést az aktuális feladatokra való felkészü­léstől. m Szeptember 29. Szeptember 29-én, a Pákozd—Sukoró-i győzelem évfor­dulóján köszöntjük békénk, nemzeti függetlenségünk védel­mezőit, szocialista rendszerünk oltalmazóit, a fegyveres erőket. N­em véletlen, hogy a Fegyveres Erők Napja a nemzeti függetlenségért vívott küzdelem olyan történelmi ese­ményéhez kapcsolódik, mint az 1848-as szabadságharc. Híven ápolva a dicső elődök hősi hagyományait, kegyelettel őrizve azok emlékét, akik a haza függetlenségéért estek el. A Velencei-tó mellett a forradalmi elszántságában megerő­södött magyar sereg kétszeres túlerőt győzött le, Jellasics kiűzését fényes gerillagyőzelmekkel téve teljessé. Hiteles adataink vannak arról, hogy Székesfehérváron mindössze 28 puskával kényszerítették dédapáink megadásra az ellenség másfélezernyi utóvédjét; az ozorai példáról, ahol a nemzet­őrök előtt tette le a fegyvert Róth tábornok és tízezer válo­gatott katonája. A Fegyveres Erők Napját ünnepelve emlékeznünk kell arra is, hogy szocialista jövőnket az osztályharc körülményei között építjük. Emlékeznünk kell Lenin szavaira, arra, hogy „a munkásosztálynak a kizsákmányolók megdöntése után ha­talmának védelmét is meg kell szervezni”. Fegyveres erőnk jellegét napjainkban is a társadalom osztályharca határozza meg. A szocialista fegyveres erők a dolgozó nép vívmányainak védelmezői. A fegyveres erők és testületek a szocializmust építő államunk részei, eszközt jelen­tenek a munkásosztály kezében az osztály­ellenessé­g elnyomá­sára, a külső ellenség támadásának elhárítására. Fentiekből fakad fegyveres erőink internacionalizmusa, a szolidaritás, együttérzés és segítség. A testvéri szocialita országok fegyveres erőivel együtt hűséges védelmezői hazánk­nak és más szocialista országok biztonságának. Az imperializmus stratégiai céljai világosak. Nem kell bizonygatni, hogy a helyi háborúk, a fegyveres intervenciók lélektani hadviseléssel is párosulnak, amelyekkel a szocialista országok és a felszabadult népek társadalmi fejlődését is gátolni, hátráltatni akarják. Európa békéjét, s ezen belül ha­zánk biztonságát elsősorban NATO-ban tömörült agresszív erők fenyegetik. Ebben a helyzetben igen nagy jelentősége van a Varsói Szerződésben egyesült szocialista országok közös katonai erejének. Éppen napjainkban bizonyítottuk — a közös „Pajzs ’72” hadgyakorlaton —, hogy erős, ütőképes fegyveres erőkkel rendelkezünk, olyanokkal, amelyek bármikor, szövet­ségben a tagállamokkal, helyt tudnak állni. Fegyveres erőink szervesen illeszkednek társadalmunkba. Egyik alapvető vonásuk, hogy ezernyi szál fűzi őket a dolgozó néphez, s annak szolgálatát tekintik legszentebb ügyüknek. A katonai kiképzéssel párhuzamosan sokoldalú és színes nevelőmunka folyik a csapatoknál, amelynek célja a hazafiság és a proletár nemzetköziség érzésének tudatos elmélyítése. Számos példát sorolhatnánk fel az üzemekbe visszatért, kato­naidejüket letöltött munkatársainkról, akik jó emberi tulaj­donságokkal gazdagodva, széles körű politikai tájékozottsággal felfegyverkezve, fegyelmezett magatartásukkal, kifejlett közös­ségi érzésükkel a szocialista brigádok élesztőivé lettek. Sorol­hatnánk azokat a kölcsönös és gyümölcsöző kapcsolatokat, amelyek az évek során egyre meghittebbé váltak egyes üzemeink és különböző fegyveres alakulatok között. Ki ne tudna arról, hogy katonáink miközben fáradtságot nem ismerve készülnek a haza fegyveres védelmére, részt vesznek a szocializmus építésében, a népgazdaság erősítésében éppúgy, mint az elemi csapások elhárításában. A Fegyveres Erők Napján népünk megbecsüléssel köszönti katona fiait, és mindazokat, akik a Határőrség és a Rendőrség soraiban fegyverrel a kézben hazafias kötelességüknek, szoci­­lista vívmányaink megvédésének tesznek eleget. Köszöntjük a Munkásőrséget, s mindazokat az aktívákat, akik munkájukkal tevékenyen hozzájárultak az eredmények­hez, amelyet honvédelmünk erősítésében, fegyveres erőink fejlesztésében, a felkészítésben elértünk. A­z egész magyar nép gondoskodása, de politikánk is lehe­tővé teszi, hogy fegyveres erőink és fegyveres testüle­­teink minden tagja hűen, az esküben vállaltak szerint teljesítse kötelességét: a haza, a szocializmus ügyének meg­védését. Mindannyiuknak kívánunk mindehhez: erőt, egészséget! Molnár Tibor Éppen negyed év múlva kell­ megkezdődni a folyamatos öntőmű­vel,ugrad­­nak. Az üzem belső és külső képe m­ost már gyorsan változik. A leendő üzemelő­­ők elmondták, hogy a külsőleg tetszetős csarnok­­ban a legkorszerűbb szovjet berendezések üzemelnek majd. ~

Next